Jó tanácsok a szobatisztaságra szoktatáshoz

2022. május 13.

Fontos esemény a kisgyermek életében – és általában kihat az egész családéra is –, amikor elhagyjuk nála a pelenkát, szobatiszta lesz.

Sokszor aggódunk miatta, hogyan, mikor sikerül, de könnyebben fog menni, ha elfogadjuk a kezdeti próbálkozások sikertelenségét, és semmilyen pressziót nem gyakorlunk a kicsire. Az éjszakai pelus elhagyását pedig jóval későbbre kell halasztanunk. Fontos, hogy a szobatisztaságra szoktatás a kellő időben, mindenképpen a kicsi ellenkezése nélkül sikerüljön.

Milyen korú gyereknél kezdjünk foglalkozni vele?

Természetesen addig nem aktuális a szobatisztaságra szoktatás, amíg nem tud járni a kisgyermek. A legjobb, ha 18 hónapos és 2 éves kor között megy végbe annak megtanulása. Hiszen ebben a korban még a mindennel ellenkezés kora előtt van a kicsi, és könnyebben boldogulunk vele e téren is. Kedvező jelek lehetnek a szoktatás megkezdésére, amikor észrevesszük, hogy a kicsi pihenője után száraz a pelenka, vagy észleljük, hogy csemeténk meg akar szabadulni a pelenkájától. 

Hogyan szoktassuk?

Egyik „alapszabály”, hogy egy kisgyermeket nem szabad erőltetni a szobatisztaság tekintetében sem. Vannak olyan kicsik, akik jó ideig nem törődnek az ilyesmivel, és nem is éreznek semmilyen késztetést a bilire járásra. Akkor sem, ha megmutattuk annak használatát, és próbáltuk elmagyarázni, az ő kis szintjén, a pelenka elhagyásának előnyeit. Ilyen esetekben különösen ajánlott, hogy rendkívül óvatosan kezdjünk hozzá a szoktatáshoz, mintha egy játékról lenne szó. E cél érdekében válasszunk valamilyen, a kisgyereknek tetsző, színes, vagy ha kapunk az üzletben, állatfigurás bilit, és hagyjuk, hadd ismerkedjék vele – akár még pelenkásan is üljön rá néhányszor.

Utána mondhatjuk neki, hogy meztelen popsival kell ráülni, és meg fogja szokni. Amellett bízzuk magunkat testi szükségletei ritmusára, és vegyük célba azokat az időpontokat a bilire ültetéshez, amikor amúgy is pelenkázni kellene a kicsit. Kezdetben meghatározhatunk adott „bili-napot” is, amikor előre szólunk neki a dologról. A könnyebb szoktatáshoz ajánlott még, hogy játékos módon kétóránként ültessük a bilire, és legfeljebb 10 percig hagyjuk ott üldögélni, amíg valószínűleg lesz egy kis vizelet. Amellett a fürdőszobában, vagy a WC-ben helyezzük el a bilijét, hogy megismerje az ilyen helyiségek funkcióját a lakásban.

Télen nehezebb a szoktatás?

Lehet, hogy jobban fázik a popsija, még a fűtött lakásban is a bilin üléskor. Amikor eljutunk addig, hogy a bilin csücsül, egy ideig maradjunk mellette. Ha bármilyen jelét adja, hogy elege van belőle, mert fázik, rögtön állítsuk fel róla és öltöztessük fel. Erőltetés nélkül kezdhetjük újra a biliztetést két óra múlva. Ne aggódjunk amiatt, hogy nyáron, kisebb öltöztetési procedúrával, a jó meleg időben könnyebben menne a szoktatás – megfelelő módszerekkel télen is sikerülni fog!

Ötletek ahhoz, hogyan bátorítsuk

Különböző eszközökkel előnyösebbé tehetjük a kisgyermek számára a szoktatást. Például, átszűrődhet némi, gyermekeknek szóló zene a fürdőszobába, vagy a mellékhelyiségbe. Ha elfér, játékpolcot is betehetünk a bili közelébe, hogy üldögélés közben, ha akar, nyúljon oda valamelyik játékáért. Egyes megfigyelések szerint a vízcsapot is nyitva hagyhatjuk a biliztetési idő alatt, mert a folyóvíz hangja ösztönzőleg hathat a gyermek vizeletürítésére. Fontos, hogy szoktatás előtt, vagy közben magyarázzuk el ennek a változásnak az értelmét: pl. sokkal felszabadultabb lesz utána, tisztán, szárazon jobban fogja érezni magát játék közben is.

Mai menü: padlizsánpástétom, mézes pulykaszárny, muffin

2022. május 13.

A hidegebb időjárás csökkenti a testhőmérsékletünket, ami stimulálja az étvágyat. Ez azért van, mert az evés segít létrehozni a belső hőt, és utólag testhőmérséklet emelkedéshez vezet. Télen a szervezet nehezebben működik és több energiát éget el, így az étvágy a természetes energiafelhasználás következménye.

Répás padlizsánpástétom

Hozzávalók
3 padlizsán
4 nagyobb répa
1 fej hagyma
5 gerezd fokhagyma
2 ek Vénusz étolaj
1 tk őrölt koriander
100 g Vénusz Sütőmargarin
só, bors

Elkészítés: Melegítsük elő a sütőt 170 fokra. Mossuk meg az összes zöldséget. A hagymát, fokhagymát héjastól! A répát pucoljuk meg, majd a többivel együtt helyezzük mély, enyhén beolajozott tepsibe. Sózzuk finoman, fedjük be alufóliával, és süssük az előmelegített sütőben 50 percig, amíg minden megpuhul. Ha megpuhultak a zöldségek, szedjük ki a héjából a padlizsánt, hagymát, fokhagymát, majd a répával együtt tegyük aprítógépbe. Pürésítsük össze, több fordulóban, közben adagoljuk hozzá a koriandert és a Vénusz Sütőmargarint is. Sózzuk ízlés szerint, és már tálalhatjuk is.

Gyömbéres pulykaszárny fóliában sült édesburgonyával

Hozzávalók 4 főre
2-3 db pulykaszárny
Só
Bors

A szószhoz:
2 ek méz
1 ek mustár
2 ek Worchester szósz
2 ek szójaszósz
1 db 4 centis gyömbér lereszelve
1 dl sör
4 db édesburgonya
1 csokor snidling
2 dl tejföl

Elkészítés:
A szárnyakat sóval, borssal bedörzsöljük, egy éjszakát állni hagyjuk. A szósz hozzávalóit összekeverjük, a húsra öntjük,és 180 fokos sütőben lefedve 40 percig sütjük. A fóliát levesszük a húsról, és időnként megöntözve a szósszal további 30 percig sütjük. Az édesburgonyát alufóliába csomagoljuk, és a sütőben kb 30 perc alatt puhára sütjük. A szárnyat az édesburgonyával tálaljuk, snidlinggel megszórt tejföllel tálaljuk.

A csecsemő első bélbaktériumai az anya szájából származnak

2022. május 12.

Az anyatejjel táplált csecsemőknél jóval kevesebb arányban fordul elő hasmenés vagy egyéb emésztési zavar, mint a tápszerrel etetett gyermekeknél. Vajon miért van ez így?

Mind ez idáig azt gondoltuk, hogy a születést megelőzően a magzatok bélrendszere steril és csak később alakul ki a jellegzetes bélmikrobióta közösség. Egy friss kutatás szerint azonban ez nem így van. Kiderült ugyanis, hogy a magzatok nincsenek annyira elszeparálva a külvilágtól, mint korábban gondoltuk. A placenta egyedi bakteriális ökoszisztémának ad otthont, amelynek egyensúlya nagyon fontos. E bakteriális közösség befolyásolásán keresztül is hathat az anya étrendje a gyermek bélbaktériumaira, de nem csak az eddig ismert módokon.

Noha azt eddig is nyilvánvaló tényként kezelték a kutatók, hogy a placentában élő intracelluláris baktériumok széles körű metabolikus és immunregulációs szereppel bírnak, sőt kihatnak a gyermek későbbi egészségére is, elsőként mégis csak most vizsgálták meg alaposabban a placenta bakteriális összetételét. Kiderült, hogy összességében a placenta mikrobiomja leginkább a száj mikrobiomjára hasonlít, és az összetételét pedig az anya étrendje alapvetően befolyásolja. Eddig az volt az elmélet, hogy a csecsemők a szülőcsatornán áthaladva szedik össze azokat a baktériumokat, amelyek később elsőkként kolonizálják a bélcsatornát (császármetszés esetén más a bél baktériumközösségének összetétele). Úgy tűnik azonban, hogy nem ez az első lépés a kolonizáció folyamatában, hanem csak a második.

Amikor ugyanis megvizsgálták az újszülöttek mekóniumát, kiderült, hogy már az első széklet is tartalmaz baktériumokat. Aagaard és mtsai. kutatási eredményeiből pedig most már azt is tudhatjuk, hogy a csecsemő első bélbaktériumai az anya szájából származnak. (Bár az útját a szájtól a placentáig, majd a placentától a magzat beléig még nem tisztázták pontosan.)

A koraszülések összefüggést mutatnak a placentális mikrobiom összetételének változásával, a korábbi vizsgálatok pedig rámutattak arra is, hogy az ínybetegségek megnövelik a koraszülés kockázatát. Ezek az eredmények tehát mind támogatják ezt a legújabb feltárt összefüggést a csecsemők bélmikrobiótájának kialakulásával összefüggésben.

A pre- és probiotikumok fontossága és szerepköre tehát sokkal szélesebb annál, mint korábban gondoltuk. Jelentőségük pedig a csecsemők egészségére gyakorlatilag vitathatatlan.

Az első számú baktérium

Mind a táptalajon végzett, mind a széles spektrumú metagenomikus vizsgálatok is kimutatták, hogy a Bifidobaktériumok a domináns baktériumnemzetség az újszülöttek bélmikrobiótájában, megközelítőleg a teljes mikrobióta 75%-át alkotják. Ezzel szemben a tápszerrel táplált újszülötteknél ez az arány jóval kevesebb és a baktériumok összetétele sokkal diverzebb. Ennek a különbségnek a magyarázata az emberi anyatej nem esszenciális összetevőire vezethető vissza (Garrido és mtsai., 2013). Hogy miért éppen a Bifidobaktériumok dominánsak az anyatejes újszülöttek bélmikrobiótájában?

A jelenség egész egyszerűen azzal magyarázható, hogy ezek a baktériumok képesek a leghatékonyabban elfogyasztani és lebontani az emberi anyatej összetevőit, ezáltal pedig ők kolonizálnak a bélben a legnagyobb sikerrel. Nem utolsósorban pedig azért van ez így, mert az anyatej prebiotikus karaktere éppen olyan, amely ezekre a baktériumokra szelektív leginkább. Ez a fajta, anyatej általi támogatás pedig előnyös helyzetbe hozza a Bifidobaktériumokat más probiotikus baktérium genusokkal és a kórokozó baktériumokkal szemben is. 

Ropognak az ízületei? Ez lehet az oka!

2022. május 12.

Mindenki számára ismerős, hogy ízületei olykor recsegnek-ropognak. Több elmélet kapcsolódik ahhoz, hogy vajon egészséges, vagy inkább káros, de bárhogy is legyen, nem árt tudni, hogy bizony porckopás is állhat a térd vagy a váll ropogása hátterében. A problémáról Dr. Váradi Éva főorvosnőt, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistáját kérdeztük.

Mitől ropog?

Testünkben több létfontosságú ízület is található, melyek közül a térd és a váll ízület szokta a legtöbb panaszt elszenvedni. Az izületek a csontvégek találkozásánál alakulnak ki, melyeket porcréteg borít. A porcréteg közt vékony ízületi rés található, benne ízületi folyadékkal, mely hozzájárul a csontok egymáson való fájdalommentes, zavartalan csúszásához.

Az idő előrehaladtával, illetve sérülések, fizikai munka, különböző betegségek (pl. endokrin problémák) miatt ez a porcréteg elvékonyodik a porcképzés-és pusztulás egyensúlyának felborulása miatt. Kezdeti stádiumban a felszíne egyenetlenné válik, majd később felbolyhosodik. Ez sokszor recsegő, ropogó hanggal jár, különösképp a térd és a váll esetében.

Fájdalom az állapot súlyosbodásával jelentkezik, mivel ekkor az ízületi folyadék mennyisége is csökken, így az ízületi tok gyulladásba kerül. Éppen ezért amennyiben porckopás miatt jelentkezett a ropogás, úgy a legrosszabb, amit tehet, az az, hogy magától ropogtatja, ugyanis ekkor még tovább károsítja az amúgy is már rossz állapotban lévő porcot.

Természetesen ennek a kellemetlen hangnak más okai is lehetnek, ám hogy kiderüljön, mi is okozza, mindenképp szakorvosi és képalkotó vizsgálat szükséges.

Előzze meg a nagyobb bajt

Az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás nagy szerepet játszik a mozgásszervi betegségek elkerülésében, így ha nem akarja, hogy még fiatalon fájdalmak kínozzák, célszerű a következőkre figyelnie:

• adja le a súlyfelesleget
• egy héten minimum 3-szor mozogjon (úszás, futás, kerékpározás)
• táplálkozzon A-C-E-vitaminokban, kalciumban és ómega3-ban gazdagon
• igyon meg egy nap min. 2 liter vizet

Normális, ha ingerli, bosszantja a szülőt a baba sírása?

2022. május 11.

Igen, normális, minden szülővel megtörténik. Ami viszont nem normális, ha elveszti az önuralmát akár addig a pontig, hogy bántalmazza (rázogatja) a kicsit. Ideális esetben soha nem szabad idegesnek lenni egy baba sírása, egyéb zavaró megnyilvánulása miatt – mégis megtörténik az ellenkezője. 

Van úgy, hogy egyes csecsemők olyan hosszan és gyakran sírnak, hogy az valóban bosszantó lehet minden, a környezetükben lévő személy számára: akár szülőről, testvérről, dajkáról van szó. Különösen este vagy éjjel, amikor nem kellene felébreszteni az egész családot és a szomszédokat sem. Egy francia tanulmány kimutatta, hogy a „megrázottbaba-szindróma” (angol rövidítéssel SBS – shaken baby syndrome) gyakrabban fordul elő városban, mint vidéken, ahol hagyhatják a babát sírni a szomszédok zavarása nélkül. Természetesen sem a „városi”, sem a „vidéki” baba sírása nem szolgálhat okként a megrázásra.

Miért sírnak többet egyes babák?

Tudni kell, hogy egy csecsemő akár három órát is sírhat naponta – életének első három hónapjában ez normálisnak tekinthető. Három hónapos kor fölött ez a sírásmennyiség a leggyakrabban csökken. De egyes csecsemőknél tartós maradhat, ha érzik az aggódást, szorongást anyjuk részéről. A szülők – általában a nagyon fiatalok – ugyanis van úgy, hogy nem tudják és nem értik meg, kisbabájuknak mire van szüksége, így szoronganak vagy türelmetlenek. Persze a tolerancia szintje egyénenként nagyon változó lehet. Ezért minden szülőnek, gondozónak ébernek kell lennie, és fel kell ismernie csecsemője szükségleteit.

Hogyan kell reagálni, ha mégis fellép az idegesség a sírás miatt?

Először a hátára kell fektetni a babát az ágyában, és tanácsos távozni a szobából. Nem szabad félni, ha néhány percre magára marad a kicsi, még ha tartósan üvölt is. Semmi baja nem lesz az ágyában! Ezután, visszatérve hozzá, a sírás folytatódása esetén segítséget kell kérni egy hozzátartozótól vagy közeli ismerőstől, aki valahogyan elérhető. A papától, ha otthon van, egy baráttól vagy szomszédtól, akivel jó a viszony, szükség esetén akár telefonon is.

Egy harmadik személlyel történő megbeszélés ugyanis segít elkerülni, hogy a felnőttön eluralkodjon az idegesség, a bosszankodás, a harag. A zenehallgatás vagy a levegőzés is segíthet, ha van, aki addig vigyáz a babára. A cél megoldást találni arra, hogy ne törjön ki a düh, változzon az idegállapot, a szülő, gondozó nyerje vissza a nyugalmát. A későbbiekben, az ismétlődés elkerülésére, ajánlott orvossal konzultálni a baba sírásával összefüggő, tartós nehézségekről.

A kínai dietetika és tradicionális „energia-étrend” jótéteményei

2022. május 11.

A kínai dietetika alapja a szerveztünk működéséhez szükséges energia, amely az elfogyasztott élelmiszerekből ered, és kering a szervezetünkben. Az ezzel összefüggésben alkalmazott, tradicionális, gyógyító étrend célja, hogy megelőzzük vele testünk vitalitásának csökkenését és a súlygyarapodásból eredő, különféle egészségi bajokat. Fedezzük fel az energiát adó, egészséges táplálkozás fő elveit és gyakorlatát, hogy profitáljunk belőle.

A dietetika a hagyományos kínai orvoslás (Traditional Chinese Medicine -TCM) egyik pillére, több más olyan talpköve mellett, mint pl. az akupunktúra, az akupresszúra, a kínai gyógyszerkönyv (pharmacopoea), a masszázs, a csikung mozgásforma és meditáció vagy a mozgás- és légzésterápiát egyesítő tajcsi.

A kínai energia diéta nem a legismertebb terápiás módszer, mégis, a kínai gyógyszerkönyvben az egyik legfontosabb tétel, mivel az esetek többségében segít megoldani az egészségi gondokat. A kínai dietetika célja mindenekelőtt a megelőzés,, és a törekvés arra, hogy a lehető leghosszabb ideig, jó egészségben éljünk. A gyógyítás is célkitűzése, amihez ismerni kell az élelmiszerek terápiás értékeit. Ha egészségügyi problémáik vannak, a tradíciót követő kínaiak általában a vitalitást elősegítő, energiát adó élelmiszereket és növényeket, szezonális, individulaizált  étrendet  iktatnak be táplálkozásukba.

A fő elvek

A kínai gondolkodás egyik alapfogalma, a jin és jang két ellentétes, egymást kiegészítő princípiuma (mint az árnyék és a fény), melyek mindig mozgásban vanank, továbbá ciklikus módon kölcsönösen előidézik egymást. Élelmiszer tekintetében a jin a friss, a hideg, a keserű, a savas, a sós, a lágy és a nedvesítő, míg a jang a langyos, a meleg/forró, az édes, a csípős, a kemény, a szárító. A meglehetősen jin alkatú embereknek (hideg, sápadt, nyugodt jelleg, puha széklet, túlsúlyra való hajlam) jót tesz a jang típusú étrend. Míg azoknak a személyeknek, akik inkább jangnak érzik magukat (hőérzet, izgatottság, zárkózottságra való hajlam, szájszárazság, székrekedés), inkább a jin élelmiszerek ajánlottak.

Az emésztés tüze 

A lép és a gyomor központi szerepet játszik a kínai dietetika megközelítésben, mivel az emésztőrendszer meghatározó szervei. A tradicionális kínai dietetika szerint a gyomor olyan, mint egy üst, amely befogadja az ételt, ami a lép jang jellegének köszönhetően péppé válik – mindez olyan, mint a tűz az üst alatt. A lép felfelé mozgatja a tápanyagokat a szervezetben, a gyomor lefelé, a belekbe továbbítja a salakanyagokat a bélben. A két mozgás összekapcsolódik és kiegyensúlyozza egymást. Ha az egyikben zavar keletkezik, akkor a másikban hasonlóképpen probléma lép fel az emésztésben. A lép a szárazságot, a gyomor a nedvességet részesíti előnyben, ami azt jelenti, hogy étrendünkben mindig a helyes mértéket kell tartani, és kerülni a túl szárazat, meleget, nedveset, vagy a túl hideget.

A vitalitást elősegítő élelmiszerek

Az „energetikai diétához” elengedhetetlen paraméter az élelmiszer jó minősége, friss állapota, az általa közvetített vitalitás. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy az elfogyasztott élelmiszer legyen olyan, mint egy éretten szedett, színes, lédús gyümölcs, éppen leszedett zöldség vagy kifogott hal….

Ahhoz, hogy élvezhessük egy élelmiszer előnyeit, fontos, hogy helyi és szezonális, továbbá minél kevésbé feldolgozott legyen. A szezonon kívüli termesztés élettelen talajon, a besugárzás, a túlzott finomítás, a mikrohullámú főzés stb. csökkenti az élelmiszerek vitalitás- értékét. A föld nyugati féltekén ezt a paramétert nem vesszük eléggé figyelembe. Hiszen a feldolgozott élelmiszerek kevés energiát adnak, és több evésre késztetnek, hogy ugyanannyi energiához jussunk.

Mire van szüksége a szervezetünknek a vitaminokon túl?

2022. május 10.

Megfelelő vitaminbevitel nélkül körmünk töredezett, szánk száraz, látásunk pedig kifejezetten rossz lehet. A zsírban és vízben oldódó vitaminok tehát egyaránt nélkülözhetetlenek szervezetünk számára az egészésges működéshez. De milyen tápanyagokra van szükségünk a vitaminok mellett? Mutatjuk!  

Fehérje

A fehérjéket gyakran testünk építőköveinek is nevezik. Nem véletlenül, hiszen a fehérjék hatékonyan támogatják az immunrendszer védekezőképességét, emellett az izomzat építésében és fenntartásában is kiemelt fontossággal bírnak. A legjobb fehérjeforrások közé tartoznak a sovány húsok, a halak, a tojás és a hüvelyes zöldségek, így ezeket ajánlott rendszeresen, változatosan fogyasztani.

TIPP: A fehérjék mellett a zsírsavak is legalább olyan fontosak. Omega 3 zsírsav segítségével a szív- és érrendszeri betegségek kockázata és még a depresszió mértéke is csökkenthető.

Érdemes úgy gondolni a szénhidrátokra, mint a test üzemanyagára. Ha nem megfelelő a szénhidrátbevitel, akkor a vércukorszint leesik, és alig marad energiánk mozogni is. Alapvetően egyszerű és összetett szénhidrátokat különböztetünk meg. Amíg az egyszerű szénhidrátok gyorsan felszívódnak, addig az összetett társaikat lassabban dolgozza fel a szervezet, viszont tovább tartó jóllakottság érzetet biztosítanak.

A pékáruk közül a teljes kiőrlésű változatok a legegészségesebbek, de nem szabad túlzásba vinni a fogyasztásukat. A teljes kiőrlésű kenyér, bulgur, barna rizs és zabpehely mind-mind olyan szénhidrátforrások, amelyeket tanácsos előnyben részesíteni az egyszerű szénhidrátokat tartalmazó ételekkel szemben.

Sokaknak a gyomra is összeszorul a zsír szó hallatán, de szerencsére egyáltalán nem kell megijedni az egészséges zsírbeviteltől. A zsírokhoz akkor nyúl a szervezet, amikor a szénhidrát raktárkészletek már kiürültek, éppen ezért is olyan nehéz a zsírból történő fogyást beindítani. Azonban zsírokra mindenképpen szükségünk van, ugyanis a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához elengedhetetlen a fogyasztásuk.

Akárcsak a vitaminok, az ásványi anyagok is elengedhetetlenek a szervezet helyes funkcionálásához. Többek között az erős csontokért és fogakért felelősek, azonban a vérnyomás szabályozásában és az izomgörcsök megelőzésében is segítenek.

●        Kalcium

●        Cink

●        Vas

Mi lehet a sarokfájdalom oka?

2022. május 10.

Nem megfelelő cipő, lúdtalp, esetleg a talpi bőnye gyulladása, arthritis, neurológiai probléma vagy csontritkulás? A sarokfájdalomnak számos oka, és épp ezért sok kezelési lehetősége is létezik. Ezeket foglalta össze röviden dr. Dobos Márta Ilona, a FájdalomKözpont ortopéd szakorvosa. 

Az egyik legnagyobb probléma a túlterhelés 

Lábfejünkön a legnagyobb csont a sarokcsont, amelyre nagy feladat hárul: meg kell tartania a test súlyát, ami minden egyes lépésnél komoly behatást jelent. Ezért nem is csoda, hogy ez a terület meglehetősen sérülékeny és viszonylag gyakran válhat fájdalmassá.

A sarokfájdalom az esetek nagy részében mechanikai okok miatt következik be, de meghúzódhat a háttérben többek közt arthritis, fertőzések, autoimmun- és neurológiai problémák, trauma, csontritkulás és más csontbetegségek, illetve több szervrendszert érintő betegségek is.

– A sarokfájdalom egyik tipikus oka a talpon átívelő vastag kötőszöveti szalag betegsége, a plantaris fasciitis, vagyis a talpi bőnye gyulladása. Ezt a szalagot könnyű túlterhelni, aminek következtében akár kétszeresesére is képes megvastagodni – ez ultrahanggal és MRI-vel is igazolható. A tünetek, amelyek erre utalhatnak, jellegzetesek: általában reggel mutatkozik a fájdalom, ami később jelentősen enyhül, viszont hosszabb állás vagy lépcsőzés kapcsán fokozódik – hangsúlyozza Dobos doktornő.

– A mechanikai okok közül leginkább a nem ergonomikus cipő okozta problémákat, és az otthoni mezítláb, zokniban történő járkálást érdemes kiemelni. A túl lapos és kidolgozatlan talpú papucsok, a flip-flopok jelentős terhet rónak a sarokra, sőt az egész gerincoszlopra. Tartós viselésük során a sarok rendszeres ütődéseknek van kitéve, ami előbb-utóbb problémát okoz.  

Ha nem múlik a fájdalom, fontos az orvosi vizsgálat

Bár sokszor előfordul, hogy a sarokfájdalom elmúlik, ha megfelelően kialakított cipőt kezd valaki hordani, vagy ha pihenteti, jegeli a területet, mégis vannak tünetek, amelyeknél jobb orvos segítségét kérni.

– Már csak azért is fontos a diagnózis, hogy kizárhatóak legyenek bizonyos komolyabb betegségek – mondja a szakértő. – Vagyis, ha a sarok fájdalma nem csak álláskor, járáskor, de nyugalmi állapotban is jelentkezik, vagy ha nem múlik el egy-két hét alatt, ajánlatos felkeresni az orvost. Nem szabad halogatni a kivizsgálást, ha a páciens nem tud lábujjhegyre állni, ha nem tudja visszafeszíteni a lábfejét, illetve ha a sarok, a lábfej körül duzzanat jelentkezik, vagy olyan jelek utalnak a gyulladásra, mint a fájdalom, a kipirosodás, a láz. Ugyancsak ki kell vizsgáltatni a talpban jelentkező zsibbadás, az érzéskiesés, a szurkáláshoz hasonlatos érzés okát, bár utóbbi tünetek valószínűleg inkább neurológiai vizsgálatot igényelnek.   

Hitek és tévhitek a náthával kapcsolatban

2022. május 09.

Az ősztől tavaszig tartó influenza és a különböző felső légúti betegségek szezonja során a leggyakoribb betegség az úgynevezett „megfázás”, amelynek csaknem mindig kísérője a nátha. Felmérések szerint ebben az időszakban a felnőttek 14-20 százaléka, az öt-hét éves gyermekeknek pedig csaknem hatvan százaléka náthás, egy szezon alatt átlagosan kétszer-háromszor is.

Mindannak ellenére, hogy gyakori és sokakat érintő problémáról van szó, a felső légúti betegségekkel és a náthával kapcsolatban számos olyan tévhit létezik, amelyek akadályozzák a hatékony kezelést. Az alábbiakban összegyűjtöttünk közülük néhányat:

1. A felső légúti betegségek csak hideg, csapadékos időben fordulnak elő.

Hamis: Bár valóban ebben az időszakban fordulnak elő leggyakrabban ezek a betegségek, száraz, meleg időben is gyakorta kialakulhatnak, olyan helyzetben például, amikor szervezetünk nagy hőmérsékletkülönbségeknek van kitéve, legyen szó légkondicionáló használatáról vagy a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti jelentős ingadozásról.

2. Nem csak influenza, hanem nátha ellen is védekezhetünk védőoltással.

Hamis: Míg az előbbit az influenzavírus különböző változatai okozzák, és van ellene védőoltás, addig az utóbbi kialakulásáért a leggyakrabban az úgynevezett rhinovírusok okolhatók, oltani pedig nem lehet ellene.

3. Az influenza és a nátha tünetei megegyeznek.

Hamis: Az influenza esetében a fő tünetek a láz, a hidegrázás, a fejfájás, a fokozott izomfájdalom, a száraz köhögés, az orrdugulás, azaz több az általános, egész testet érintő tünet. A náthás embert hőemelkedés, torokfájás és torokkaparás, száraz köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szemváladékozás, fejfájás és tüsszentés kínozza.

4. A náthából hét-tíz nap alatt lehet felgyógyulni.

Részben igaz: A vírusos eredetű nátha általában hét-tíz nap alatt múlik el, ha azonban a nátha bakteriális eredetű, vagy a nem megfelelő kezelés nyomán bakteriális felülfertőzés jön létre, olyan szövődmények alakulhatnak ki, mint az arcüreggyulladás, a légcső- vagy hörghurut illetve a tüdőgyulladás, amelyekből sokkal hosszabb ideig tart a felgyógyulás.

Ízületi gyulladás – az idősebb nők betegsége?

2022. május 09.

A középkorúnál idősebb nők jelentős részét érinti az ízületi gyulladás, aminek a fájdalmon túl is nagyon komoly következményei lehetnek. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista a jelenség okára és a kezelési lehetőségekre hívta fel a figyelmet. 

Fárasztó lehet a megfelelő segítség megtalálása

A 85 év feletti lakosság 65,4 százalékát érinti az ízületi gyulladás (arthritis), amelytől nagy többségben nők szenvednek – állítják a Newscastle Egyetem kutatói.  Az arthritis jelenléte egyre gyakoribb az életkor növekedésével, azonban eddig csupán kevés kutatás vizsgálta a konkrét összefüggéseket. Az ösztrogén és az ízületi gyulladás kapcsolatát jelenleg is kutatják és nem kizárt, hogy a női nemi hormon csökkenő szintje összefüggésbe hozható az ízületi gyulladás megjelenésével.

A szakértők azzal is számoltak, hogy a csontritkulás köztudottan erősebben érinti a nőket, így a problémák összeadódásából eredően a hölgyek jelentős fájdalmakat tapasztalnak a térdükben, a csípőjükben, a derekukban és a csuklójukban. Legkevésbé a vállakat és a lábfejeket érinti a gyötrő fájdalom. A problémát ugyanakkor nem „csak” a fájdalom jelenti, de az a fajta mozgáskorlátozottság és életminőség romlás is, ami következményképpen megjelenik. A betegek pedig sokszor belefáradnak az orvostól orvosig járkálásba. 

Miért gyullad be? 

A gyulladások rendkívül sok kórkép kapcsán felmerülhetnek, így mindenképpen szakorvos feladata a diagnózis felállítása. A jellemző tünetek természetesen már sokat elárulnak, mint például a fájdalom, a duzzanat, bőrpír, a mozgás bizonyos korlátozottsága, esetleg láz, levertség, étvágytalanság. A laborvizsgálatok hamar jelezhetik a gyulladást, gyorsult vérsüllyedéssel, gyulladásos fehérjeszinttel (C-reaktív protein / CRP). Elképzelhető, hogy szükségessé válik valamilyen képalkotó eljárás is, mint ultrahang, röntgen, CT vagy MRI vizsgálat.

Az orvosnak támpontot jelent a diagnózisnál a kórtörténet, a fájdalmas ízületek száma, hiszen tipikusan egyetlen ízületet érint a fertőzéses ízületi gyulladás, míg például a köszvényben és a rheumatoid arthritisben jóval több ízület is begyulladhat.  Ez utóbbi betegség döntően a csukló táján, a kézközépcsontnál és a lábtőízületeknél jelentkezik. Természetesen a korrekt diagnózisnál ki kell zárni minden egyéb gyulladással járó betegséget is, például a daganatos betegséghez társuló arthritist is.