Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az orvos, a gyógyszerész, az internet és a szomszédasszony

2023. november 24.

Fotó: 123rf.com

Honnan szerzi be információit egy-egy új készítményről vagy egyéb egészségügyi tudnivalóról? Biztos, hogy mindig a leghitelesebb utat választja? A szakemberre hallgat, vagy a szomszédra?

Tegye a szívére a kezét, kedves olvasó, és vallja be, hogy kire hallgat a gyógyszerszedést illetően! Sok mindenkire?! Ehhez még közrejátszik a hangulat, a reklámok, a média, a tapasztalat, na és az internet. Jó esetben a vényköteles gyógyszerek alkalmazását az orvos/gyógyszerész utasításai szerint végzik a betegek.

Legalábbis kezdetben. Felmérések viszont sajnos azt mutatják, hogy a krónikus betegek fele a terápia első évének végére már nem szedi a gyógyszerét, vagy nem úgy, ahogyan azt kellene. Pedig a gyógyszer nem egy darab keksz, hogy akkor vegyük be, amikor akarjuk, amikor eszünkbe jut, és annyit, amennyi jólesik vagy amennyit éppen gondolunk.

Az alapellátásban a gyógyszeres kezelések fele (!) nem jár „egészségnyereséggel”, tehát nem gyógyul tőle a beteg. És ez még a jobbik eset, mert sokszor éppenséggel kárt okoz (mellékhatás, interakció, allergia stb.) Ez több mint 200 milliárd forint veszteség évente, amit hol az állam, hol a beteg fizet ki értelmetlenül.

Mindez azért, mert a páciens
• nem szakembertől tájékozódik,
• nem úgy szedi a gyógyszert, ahogyan azt előírják,
• önhatalmúan egyéb gyógyszereket is szed a többi mellé,
• gyógyterméket, étrend-kiegészítőket és egyéb házikészítményeket is alkalmaz a kezelőorvos tudta nélkül.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság kiemelt szempontja, hogy ebben a témában, amit szaknyelven adherenciának neveznek, minél hatékonyabban világosítsa fel a betegeket.



Mikor vegyem be a gyógyszert?

2023. november 23.

A gyógyszerek szedésénél nemcsak a helyes dózisra, hanem a bevétel időpontjára is fontos odafigyelni. A szervezetben zajló számos biokémiai folyamat ugyanis egy, a „belső óra” által diktált biológiai ritmust követ; ezt figyelembe véve fokozódik a gyógyszerhatás, és a mellékhatás csökken.

Fotó: 123rf.comAkarantén, a megváltozott munkahelyzet, az állandó stressz megviseli a szervezetet, ezért még inkább oda kell figyelni a megfelelő gyógyszerszedési tanácsokra. A biológiai ritmus figyelembevétele minden esetben a hatásosabb és kevesebb mellékhatással járó gyógyszeres terápiát szolgálja. Ahhoz, hogy ajánlásokat tudjunk tenni az optimális gyógyszerbevételi időpontra, részleteiben kell ismerni a cirkadián ritmust és a gyógyszeres terápiában betöltött szerepét. Ezzel kapcsolatosan napjainkban is folynak kutatások.

A hormontermelés napszakonként változik
A napi ritmus, a belső óra kifejeződésének a legismertebb példája a kortizol nevű hormonnak a termelődése. A szteroid jellegű kortizol jelentős szerepet tölt be a szervezetet érő stresszre adott válasz kialakításában. Naponta körülbelül 15-60 milligramm kortizol termelődik, azonban stressz hatása alatt a mennyiség a 240 milligrammot is elérheti.

A kortizol felszabadulása a szervezetben nem folyamatos, hanem a napi ritmust követve változik. Ez azt jelenti, hogy a maximális vérplazmaszintet a kortizol reggel 6 és 9 óra között éri el, míg a minimális koncentrációt éjféltájban.

Mi ebből a tanulság?

A szteroid gyulladáscsökkentővel végzett terápiában részesülő, kortizolszerű gyógyszert szedő betegeknek (pl. rheumatoid arthritisben szenvedők) a szájon át szedett szteroidos gyógyszereiket érdemes a reggeli órákban bevenniük, hogy az adagolás a természetben jellemzőhöz minél inkább hasonló lehessen. Megfigyelték azt is, hogy a szervezet bioritmusához igazodó tablettabevétel kevesebb mellékhatást vált ki, mint az egyéb napszakokban történő bevétel.

Változó gyomorsavmennyiség
A gyomorban a savtermelődés is napi ritmust követ, ami a maximumát este 10 óra körül éri el, míg reggel 8 óra tájban minimumszinten áll. Tudva ezt, a gyomorsavtermelést csökkentő hatóanyagoknál is lényeges a belső óra figyelembevétele. Egyes hatóanyagok (ranitidin, famotidin) akkor a leghatékonyabbak, ha a beteg este veszi be őket. A többit (omeprazol, pantoprazol, ezomeprazol, lanzoprazol, rabeprazol) éppen ellenkezőleg, reggel ajánlott bevenni.

Az ún. savkötők (antacidok), mint például a szódabikarbóna vagy a nátrium-, a kalcium- és a magnézium-karbonát, azonnal reagálnak a gyomorban fölös mennyiségben jelen lévő savval. A savkötők a bevételt követően a gyomor kémhatásának gyors emelkedését idézik elő, ilyen módon a gyomorégés tüneteit szinte azonnal képesek enyhíteni; a bevételüket nem kell a belső órához igazítani.



Továbblépés a kutatás-fejlesztésben és automata technológiák

2023. november 23.

Új gyárrészleget avatott szolnoki telephelyén Magyarország egyik fontos gyógyszeripari szereplője, a Béres Gyógyszergyár. A beruházás keretében bővítették kutatás-fejlesztési bázisukat, valamint a készítményeik logisztikai ellátását szolgáló automatizált magasraktárat alakítottak ki. A november 10-ei avatáson Varga Mihály pénzügyminiszter és dr. Béres József a Béres Gyógyszergyár elnöke mondott ünnepi beszédet.

A Béres Gyógyszergyár az ország legnagyobb, magyar családi tulajdonban lévő gyógyszergyára, a hazai egészségvédő piac meghatározó, piacvezető szereplője. Nevéhez a minőség, a tudományosság, a megbízhatóság, az innovatív szemlélet és a társadalom iránti felelősségérzet társul.

Készítményei 28 éve készülnek saját gyártással, saját kutatás-fejlesztési és minőségbiztosítási háttérrel a cég szolnoki gyártóüzemében, ahol, a jelenlegi beruházást is figyelembe véve eddig 25 milliárd forint feletti értékben történtek fejlesztések. A mostani, részben kormánytámogatással megvalósuló, 8,3 milliárd forint összértékű beruházásban a legmagasabb elvárásoknak megfelelő, korszerű, 680 m2 területű kutatás-fejlesztési laboratóriumot, valamint egy 6000 raklap tárolására alkalmas, automatizált, 4.120 m2 területű magasraktárat hoztak létre. A fejlesztés keretében az irodai és szociális létesítmények mellett, a környezetvédelmi előírásokat szem előtt tartva, kialakításra került egy hulladék- és veszélyes hulladék tároló épület is. A beruházáshoz laboratóriumi és raktártechnológiai eszközök, valamint gyártógépek vásárlása is kapcsolódott.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében kiemelte: „Az elmúlt évek válságai megmutatták, hogy a szuverenitás politikai és gazdasági értelemben is alapvető fontosságú Magyarország számára. A Béres név egyszerre szimbóluma a magyar találékonyságnak, az önálló gondolatnak és a céltudatos kitartásnak, mindezeken felül pedig a hivatástudatnak is.”



A számolási zavar (diszkalkulia) tünetei

2023. november 22.

Sok embernek nagyon korán kialakul az a meggyőződése, hogy a matek nem neki való, ő veleszületetten rossz benne: gyomorgörccsel ül az órákon, egy-egy matekfeladat láttán izzad, sír, lefagy, tehetetlenségében pedig igyekszik elkerülni a matekozást, de a gyakorlás hiánya csak tovább ront a helyzeten, így egy ördögi kör alakul ki.

A spektrum extrém oldalán beszélhetünk diszkalkuliáról, amely alatt többnyire azt a tanulási nehézséget értjük, amelyik kifejezetten a matematikával, számolással kapcsolatban jelentkezik, és ami nemcsak a tanulásban, de a mindennapi szituációkban is komoly nehézségeket okoz. Természetesen, amikor nem megy a matek, már egészen kiskortól a tantárgy összekapcsolódhat negatív emocionális üzenetekkel is, ezt nevezi a pszichológia matematikai szorongásnak. Ez a fajta szorongás sok embert érint, és összefügg a gyenge matematikai képességekkel az iskolában, amely később akár a felnőttkorra is hatással lehet.

Az aritmetikai készségek zavara, másnéven diszkalkulia egy olyan tünetegyüttes, melyben a tünetek különböző kombinációkban és mértékben fordulnak elő, és sokszor nem különülnek el egyértelműen, mivel a számolásban több kognitív rendszer is részt vesz. Így a nyelv, munkamemória, végrehajtó funkciók, vizuális-téri feldolgozás gyengesége következtében a számolási zavar mellé gyakran olvasási zavar vagy ADHD társul. A numerikus feladatok megoldása az agyban nem lokalizált, hanem különböző agykérgi területekhez köthető, a számolási képességnek tehát számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel. Emiatt nehezen diagnosztizálható, a tünetek gyakran elfedik egymást.

Tipikus tünetek közé tartozik a számok felcserélése, megfordítása, összekeverése, kihagyása, nagyságrendek tévesztése. Aki diszkalkuliás, az nehezen tudja elképzelni mentálisan (azaz fejben) a számsort, különösen nehezen boldogul a kivonással és osztással, a helyi értékek megértésével, és a legegyszerűbb feladatokat is lassan oldja meg. Továbbá nehezen tudják leolvasni az időt és az időben visszafelé számolni, így gyakran elkésnek.

Sokszor nehézséget okoz számukra megállapítani, hogy két bolti ár közül melyik az alacsonyabb, illetve nehezen tudják megtervezni, mennyit költsenek például a bevásárlásra. Nehézséget okoz nekik a tájékozódás, az irányok megkülönböztetése és a távolságok felmérése. A diszkalkulia jelei már az iskolakezdés előtt jelentkeznek, de az első iskolaévekben válnak többnyire nyilvánvalóvá. Ugyanakkor természetesen vannak olyanok is, akik gyengék matematikából, ám mégsem diszkalkuliások. Ilyen esetben a matek házi megoldása gyakran sírással végződik (de más tantárgyak esetében nem feltétlenül), a gyermek nem képes automatikusan felidézni az alapvető matematikai ismereteket, pl. a szorzótáblákat vagy a képleteket és gyakran hangoztat hasonlókat: „Egyszerűen nem vagyok jó matekból.



A nyugtalan láb szindróma cukorbetegséget is jelezhet

2023. november 22.

A nyugtalan láb szindróma (Restless Leg Syndrome) olyan állapot, melynek során a benne szenvedő erős késztetést érez lábai mozgatására. Mivel a panasz rendszerint este, illetve éjszaka jelentkezik, ezért komoly alvászavarokat okozhat, hiszen gátolja a normál pihenést. Pontos kiváltó oka és létrejöttének mechanizmusa még nem ismert.

Fotó: gettyimages.comMegfigyelések és tapasztalatok alapján lehet néhány tényezőt megnevezni mely növeli a gyakoriságot. Az elsődleges nyugtalan láb szindróma esetén gyakori a családi halmozódás. A másodlagos formája hátterében hajlamosító tényező lehet a vashiány, a vesebetegség, az alsó végtagok elégtelen keringése, terhesség, Parkinson kór és dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa szerint cukorbetegségre is felhívhatja a figyelmet.

Kényszeres lábmozgatás pihenés során

A nyugtalan láb szindróma az érző és mozgató idegek zavara, mely az alvászavarok körébe tartozik, és nagyban hátráltatja a pihentető alvást. Ugyanis a benne szenvedő erőteljes késztetést érez alsó végtagjai mozgatására, melyet egyfajta viszkető, bizsergő, égő érzés vált ki. Mozgatás hatására a tünet megszűnik, de később újra jelentkezhet. Az érzés lehet enyhe, de akár igazán kellemetlen, sőt, fájdalmas is. A panasz rendszerint ülés vagy fekvés során jelentkezik, aktív időszakokban tünetmentes.  

Statisztikák szerint minden 10. ember érint a betegség, ám valószínű, hogy ennél többen szenvednek benne, ugyanis egyrészt nehezen diagnosztizálható, másrészt a betegek nem mindig fordulnak szakemberhez a problémáikkal. Megfigyelték, hogy életkorral a gyakoriság nő és nőknél valamivel gyakrabban fordul elő.

Cukorbetegség is kiválthatja

A nyugtalan láb szindróma hátterében gyakran állhat cukorbetegség. Éppen ezért, ha ilyen panasza van, érdemes OGTT útján (terheléses vércukor vizsgálat) ellenőriztetnie a vércukor értékeit, mert meglehet, hogy diabetes okozza a tüneteket. Ismert diabetes-esek esetén fontos a vércukor értékek ismerete, mert esetleg az addigi terápiában van szükség módosításra. Továbbá célszerű perifériás neuropátia irányában is vizsgálatokat végeztetni!

Korábbi kutatások szerint ugyanis a diabetesben szenvedők közel 30 százaléka tapasztalja a problémát, míg a normál vércukorszinttel élők csupán 7 százaléka.



Szürkehályog műtét azonnal – Így kerülhető el a várólista

2023. november 21.

A kórházi várólisták miatt hónapokba is telhet, mire műtétre hívják a szürkehályoggal diagnosztizált pácienseket. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisa szerint az országban 12.492-en várakoznak ilyen beavatkozásra, többen, mint bármilyen más műtétre. De mit lehet tenni, hogy elkerüljük az átlagosan 44 napos várakozási időt?

A szürkehályog (cataracta) egy olyan szembetegség, amely során a szemlencse fokozatosan veszít átlátszóságából, majd elszürkül, és nem engedi a fényt eljutni a retináig. Mivel a látóélesség fokozatosan romlik és nem jár fájdalommal, legtöbbször nem derül ki időben, hogy a tünetek hátterében a szürkehályog áll. Pedig fontos lenne a rendszeres szűrés és a szemlencse cseréje, mert a folyamat vége vakság is lehet. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint globálisan a szürkehályog a vakság vezető oka.

A hazai statisztikákból az derül ki, hogy az időskori vakság vezető okai nálunk inkább a szemfenéki meszesedés, a zöldhályog és a diabétesz, de ha a kellő figyelmet fordítanánk a 15-20 perces műtéttel orvosolható szürkehályogra, akkor a szakemberek szerint jelentősen, akár felére is csökkenthető lenne Magyarországon azoknak az embereknek a száma (kb. 6000/év), akik teljesen elvesztik a látásukat. Ennek ellenére az EU-országok közül hazánknál csak Romániában végeznek kevesebb szürkehályog-műtétet – derül ki az Eurostat adataiból.

Javíthatók az adatok a műtétek számának emelkedése nélkül?

„Jelenleg nem létezik olyan gyógyszer, szemcsepp, szemüveg vagy szemtorna, amivel a szürkehályog megállítható vagy visszafordítható lenne. Ez az elváltozás csak műtéttel gyógyítható – mondja Dr. Perényi Kristóf, a Saint James Szemészeti Központ klinikaigazgató főorvosa. – A beavatkozás során a saját szemlencsét egy olyan, akár trifokális műlencsével helyettesítjük, amellyel távolra, középtávra és közelre is egyformán jól lehet látni. Ha a probléma mindkét szemet érinti, akkor ugyanazon a napon megoperálhatók, vagyis nem kell heteket várni a második szem műtétjére.”



A zabliszt jótékony hatásai

2023. november 21.

Fotó: pixabay.com

Ha reform receptekkel kísérletezünk, érdemes kipróbálni a zablisztet. Ízben és látványban a megszokotthoz hasonlót ígér, emellett fogyasztásának számos kedvező hatását is élvezhetjük.

A zabliszt a normál búzalisztnél fehérjében és rostban gazdagabb, alacsonyabb szénhidrát tartalma lassan szívódik fel. Mivel nem okoz hirtelen vércukorszint emelkedést, inzulinrezisztenciások és cukorbetegek is beilleszthetik az étrendjükbe – mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa. Igazi különlegessége azonban béta-glükán tartalmában rejlik. A vízben oldódó élelmi rost elősegíti a normál bélműködést, a bélbaktériumok egyensúlyát és támogatja az immunrendszer működését. Rendszeres, megfelelő mennyiségű – napi 3 gramm béta-glükán – fogyasztás csökkenti a vér koleszterinszintjét.

A zabliszt fogyasztása mindenki számára ajánlható, érdemes a főzés során kísérleteznünk vele. A tapasztalatok alapján, sütések alkalmával a hagyományos búzaliszthez teljesen hasonlóan viselkedik, jól használható piskóta készítésére is. A teljes kiőrlésű lisztekhez képest rosttartalma alacsonyabb, ezért érdemes zabkorpával kiegészíteni az ételeket, mint ahogyan az alábbi, reform meggyes piskóta esetében is.



Hogyan szoktassam rá a gyereket a rendszeres fogmosásra?

2023. november 20.

Sok ember él abban hitben, hogy a tejfogak nem igényelnek semmiféle fogápolást, hiszen úgysem maradnak meg sokáig. Ez hatalmas tévedés! A tejfogazatnak nagy szerepe van az állkapcsok fejlődésében és a maradandó fogazat kialakulásában, működőképességében.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Sok ember él abban hitben, hogy a tejfogak nem igényelnek semmiféle fogápolást, hiszen úgysem maradnak meg sokáig. Ez hatalmas tévedés. A tejfogazatnak nagy szerepe van az állkapcsok fejlődésében és a maradandó fogazat kialakulásában, működőképességében. A tejfognak a megfelelő ideig foglalnia kell a helyet az alatta meglapuló maradandó fog számára, ezért a tejfogak korai elvesztése súlyos károkat okoz a maradandó fogazatban.

Éppen a tejfogak különösen érzékenyek a fogszuvasodással szemben, állományuk puhább, zománcuk vékonyabb és sebezhetőbb, ehhez járul az a rossz szokás, hogy éppen kisgyermekkorban sok édességgel kényeztetik a gyereket.

A fogmosás gyakorisága terén kisgyermekkorban elkeserítő a helyzet. Pedig a fogápolást nem lehet elég korán elkezdeni. Amint megjelennek az első fogak, meg kell kezdeni azok rendszeres tisztítását. A fogmosás célja a fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzése. A tejfogak szuvasodása ártalmas a kisgyermek általános egészségi állapotára, károsan befolyásolja a rágást és a beszédet. Hibás fog felfedezésekor ezért azonnal forduljunk fogorvoshoz!

Mikor bújnak ki az első fogak?
A kisbaba fogainak fejlődése már a születés előtt megkezdődik: mind a 20 tejfog csírája megtalálható az állcsontokban. Legtöbbször az alsó két metszőfog tör elő, körülbelül a születés utáni hatodik hónapban. A fogzás ideje alatt az íny érzékenyebbé válhat, hiszen a fogak előretörése duzzanattal, fájdalommal jár. Néhány apró „gyógymóddal” segíthet kisbabája rossz közérzetén, ha ínyét ujjára csavart tiszta, nedves gézzel masszírozza, vagy fogzást elősegítő ecsetelővel kenegeti be. Hűtött rágóka is segíthet enyhíteni a baba fájdalmait.



Másnaposság? Lehet, hogy hisztamin-érzékenysége van!

2023. november 20.

Valahányszor megiszom, akár csak egy kis mennyiségű bort is, irracionálisan komoly másnapos tüneteim lesznek. Az ünnepi időszakomat is végig kísérte a hányinger, migrén, hasfájás és rosszullét.

Fotó: pixabay.comHa a fenti mondatok ismerősen csengenek, dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának sorai magyarázatot adhatnak a zavaró tünetekre.

A hisztamin-érzékenység tünetei
Ha valakinél lecsökken a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim termelése, akkor a szervezete nem tudja megfelelően lebontani a hisztamint, emiatt különböző tünetei jelentkeznek. Az említett fejfájás, migrén és hasi panaszok mellett légúti – orrfolyás, tüsszögés – és bőrtünetek – kiütés, ödéma, viszketés – is gyakran előfordulnak, de szívdobogás érzés, vérnyomás ingadozás is jelentkezhet.

Bor, dió, savanyú káposzta
Az ünnepi időszakban azért is nő a tünetek erőssége és gyakorisága, mert a hagyományos menüsor nagyon sok hisztaminban gazdag összetevőt tartalmaz. A bor és a pezsgő mellett a halkészítmények, a dió, a savanyú káposzta, a paradicsom, a csokoládé és az érlelt sajtok hisztamin tartalma is nagyon magas. Az elfogyasztott étel mennyisége jelentősen befolyásolja a tünetek súlyosságát.

Emiatt lett egyre rosszabbul
A hisztamin-érzékenység eltérő súlyosságú tüneteket okoz az érintetteknél. Ez attól függ ugyanis, hogy kinél milyen mértékben csökkent le a DAO enzim termelődése. Akinél jelentősen csökkent, vagy csak alig termelődik, ők érzik magukat a legrosszabbul az ünnepi időszak végére.



Mézsör - édes afrodiziákum

2023. november 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A méz nem csak a világ első édesítőszere és az egyik legrégebbi szépségápoló szer, de alkoholtartalmú italok alapja is. Friss vízben feloldva pár óra alatt erjedésnek indul és rövid időn belül sörré érik.  

A bibliai időkben a boldog házasság titka egy mézből erjesztett alkoholos ital volt. Jó párezer évvel ezelőtt ugyanis Babilonban a friss házasok között az volt a szokás, hogy a nász után következő holdhónapban (két újhold között eltelt időszak) minden éjjel mézsört ittak. Innen eredhet a mézeshetek ("honeymoon”) kifejezés is, mivel a babiloniak holdhónapot használtak.

A mézsör olyan alkoholtartalmú ital, amelyet méz és víz keverékéből erjesztenek. Babilonban már 4000 évvel ezelőtt nem kizárólag friss házasok fogyasztották, hanem a katonák is, mivel azt tartották, hogy sebeik gyorsabban gyógyultak, ha az itallal kenegették őket.

Régebben egyes helyeken, a fiatalasszonyok az esküvőjük után egy hétig ezt itták, mert úgy vélték, hogy növeli termékenységüket.

A méz aszparaginsavat és E-vitamint tartalmaz, melyek jó hatással vannak a női nemi mirigyekre. Kis mennyiségben, de található ösztrogén is benne, ami szintén fontos szerepet játszik a női nemi működésekben. 



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...143144145...635
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)