A választás korlátai – Információ és racionalitás a döntéseinkben

2023. április 23.

Szeretjük azt gondolni, hogy életünk döntéseit alapvetően racionális módon hozzuk meg. Legyen szó akár az igazán nagy kérdésekről, mint továbbtanulás, családalapítás, munkahelyváltás, vagy kisebb jelentőségű ügyekről (hová menjünk nyaralni, mi legyen a jövő heti menü, mit vegyünk a gyerek születésnapjára), mérlegelni igyekszünk a pró és kontra érveket, végigvenni lehetséges következményeket, hogy aztán hirtelen felindulásból válasszunk egy lehetőséget. Magunk sem tudjuk észérvekkel megindokolni, miért, egyszerűen csak azt érezzük jobbnak.

Mert bár a racionálisdöntés-elmélet fontos kutatási terület, és sok társas jelenség, folyamat megértéséhez nyújthat segítséget, pontosan tudjuk, hogy önmagában nem képes előre jelezni, de még teljesen megmagyarázni sem az egyének választásait. Egy nagyobb sokaság viselkedése, döntései valószínűségi alapon már jobban modellezhetők, részben statisztikai eszközökkel, de az egyes ember konkrét választásai csak a racionális érvek figyelembevételével aligha megjósolhatók.

Hisz mindennapi tapasztalatunk, hogy a patikamérlegen egyensúlyozó észérvek mellett szinte minden döntési helyzetben szót kérnek az érzelmeink, indulataink, a magunk által is irracionálisnak tekintett vágyaink, vagy épp csak a személyes ízlésünk. Tudjuk, hogy el kellene fogadnunk az új állást, de elborzaszt a gondolat, hogy épp abban a műhelyben vagy irodában kell majd töltenünk a napjainkat. Tudjuk, hogy este kilenckor nem lenne szabad franciakrémest ennünk, de van az a vágyakozás, amely felülírja a józan ész intelmeit. Miközben persze épp elégszer döntünk racionális szempontok alapján ahhoz, hogy ezen szempontok igenis fontosak legyenek.

Mitől racionális egy döntés?

Jon Elster norvég társadalomtudós A társadalom fogaskerekei című könyvében azt írja, hogy a racionális döntésnek három alapvető kritériuma van:

• Először is a cselekvő egyén gondolja úgy, hogy a választott cselekvés a legjobb eszköz az általa vágyott állapot elérésére. Lehet, hogy kívülről nézve, valamiféle objektív kritériumok szerint nem is az, de ettől a döntés még lehet racionális, ha maga a cselekvő szubjektíve annak véli. Ha őszintén hiszek benne, hogy a zenei karrier és a vele járó hírnév és vagyon legbiztosabb útja az utcazenéléssel kezdődik, akkor részemről racionális döntés lehet kiülni a sarokra gitározni. Akkor is, ha a családom nem pont így látja.

• A második pont (amely azért némileg árnyalja az előzőt), hogy a rendelkezésre álló információk alapján a döntésemet racionálisnak tekintő vélekedésnek megalapozottnak kell lennie. Az előző példával élve: utcazenélni azért észszerű számomra, mert sok mai sztárról tudom, hogy így kezdte, és eddig csak olyan utcazenészekkel találkoztam, akik még ugyan nem sztárok, ám még lehetnek azok, és addig is láthatóan megélnek ebből a tevékenységből.

• A harmadik kritérium pedig az, hogy optimális mennyiségű információ álljon rendelkezésre, azaz se túl sok, se túl kevés. Mert a túl sok információban könnyű elveszni, hiszen nehéz kiszűrni a lényeges elemeket a kevésbé lényeges vagy újdonságérték nélküli (redundáns) tudáselemek közül. A túl kevés információ pedig érthető módon megalapozatlanná tesz bármilyen döntést, ami a szerencsejátékban teljesen normális, de életünknek igen kis részét töltjük mondjuk a rulettasztal mellett, már ha egyáltalán. Vagy a példánál maradva: ha korábban csak filmekben láttam utcazenészeket, nehéz lesz érvelnem amellett, hogy micsoda kiugrási lehetőség is lenne ez a számomra.

Vagyis az, hogy egy-egy döntésünk mennyire racionális, nagyban függ a rendelkezésre álló, ténylegesen felhasznált és a figyelmen kívül hagyott információk mennyiségétől. Ha nem optimális az információval való ellátottságunk, kénytelenek vagyunk a megérzéseinkre, érzelmeinkre vagy a puszta szerencsére hagyatkozni. Ami önmagában nem baj, csak a választásunk nem lesz védhető, vagy legalábbis észérvekkel indokolható, pedig néha ez sem jön rosszul.

Gyógyszercserebere

2023. április 23.

„A gyógyszer nem játék!” – mondjuk a gyereknek, de felnőttként ezt elfelejtjük? Ez ránk is vonatkozik, hisz nem egy fogpiszkálóról van szó, hanem egy nagyon bonyolult, precíz és érzékeny gyógyszermolekuláról, ami 20 év kutatási munkának az eredménye.

„Az elhunyt édesanyám alsó-felső protézise olcsón eladó.” „A gyerek szülinapjáról maradt tortaszeletek áron alul eladók.” „Csak néhányszor használt fogkefék jutányos áron eladók.”

Ugye, furcsának tűnnének az ilyen hirdetések? Akkor miért elfogadhatóak azok az egyre gyakoribb adok-veszek párbeszédek, online csoportok, ahol „használt” gyógyszereket árulnak egymásnak az emberek? Mert ha azt valaki megvette a patikában és hazavitte, akár felbontotta, akár nem, az már „használt”! Már megszakad a gyógyszerre vonatkozó szigorú minőségi folyamat, amit a gyógyszergyár garantál a megfelelő, előírt hatás érdekében. 

Ön hol tartja a gyógyszereit? A fürdőszobában? A konyhában? Mindkettő rossz hely! Meleg, párás, nedves stb. A gyógyszer így nagyban károsodik, még felbontás nélkül is!

A gyógyszertárban a gyógyszereket megfelelő hőmérsékleten, adott páratartalom és egyéb szigorú szakmai szabályok mellett tárolják. Otthon nyilván ezek a szigorú feltételek nem teljesen biztosíthatók, éppen ezért nem szabad akár évekig raktározni azokat pl. a fürdőben, mert komoly veszélynek lehetünk kitéve, ha bevesszük, netán átadjuk valakinek!

„Csak jót akartam, a férjem halála után megmaradtak a gyógyszerek, gondoltam, ne menjen kárba, más még felhasználhatja.” „Olyan drága a gyógyszer, a szomszéd megmaradt gyógyszereit fél áron meg tudom venni.” Akár még logikusnak is tűnhetnének ezek a mondatok, ha pl. egy zokniról lenne szó, mert azt kimosva, akár fel is vehetjük, bárki hordta azelőtt. 

Hogyan bánsz a tárgyaiddal? Ezt árulja el rólad

2023. április 22.

A feng shui - és a modern pszichológia - szerint alaptétel, hogy úgy bánunk a tárgyainkkal, ahogyan önmagunkkal. Ez oda-vissza ható folyamat. Ezért nagyon árulkodó, hogy ki mit tesz a tárgyaival, egyáltalán: mikkel veszi körül magát, miből mennyit tart, hogyan rendezi el őket.  

Minap láttam például egy könyvelő lakását. Nyitott polcrendszer borította a falakat, azon műfaj szerint rendezve a tárgyak dobozokban, dossziékban. A nyitott polcrendszer pont olyan, mint egy táblázat, rubrikákkal… vagyis, mint a könyvelő napi munkája. Íme a túlzott rend és pedantéria! Természetesen ő igyekezett a lelki dolgait is „rendesen, rubrikákba” sorolni, és épp az okozta a problémát, hogy az élet némely dolgai nem férnek bele a rubrikákba…

Nézz szét az otthonodban!

Mi az a tárgyi környezetedben, amivel mostohán bánsz? Van-e régóta halogatott javítanivaló, vagy rendbe rakásra váró kisebb-nagyobb kupac? Nagyon érdekes lehet az üzenet: vajon miért pont azt a dolgot nem gondozod méltó módon?
Láttam már olyat, hogy az egyébként szépen felújított lakásban épp a világítóeszközök nem voltak még (évek óta) bekötve, csupasz drótok álltak ki a falból, néhol – ahol nagyon muszáj volt – egy-egy árva villanykörte lógott a dróton.
A kilógó elektromos vezetékek erős jelképként üzenték: itt az idegrendszerrel van gond, az itt lakónak „kilógnak az idegei”, vagyis rengeteg a feszültség az életében. Hiszen a feszültség szót is egyaránt használjuk elektromos és idegfeszültség értelemben! Csakugyan, válás, munkahelyi krízis, számtalan magánéleti probléma, „feszültség” nehezítette az illető életét.

Ha változást szeretnél az életedben, akkor változtatnod kell. A legegyszerűbb a tárgyi szinttel kezdeni.

Természetesen ilyenkor a segítő megoldás is kínálja magát,: a tárgyak szintjén aránylag egyszerű változtatni, legalábbis könnyebb, mint évekig analizáló-feltáró terápiákra járni. Természetesen az utóbbi is hasznos lehet, ám árulkodó, ha valaki, aki „dolgozik a lelkén”, egyáltalán nem változtat az életén, még annyira se, hogy felszerelje a rég megvett szekrénygombokat vagy feltegye a lámpaburát..
Az elvonulásról, tudatosság-fejlesztő tréningről, ezoterikus életmódtanfolyamról, lelkigyakorlatról, delfintudat-táborból ugyanabba a környezetbe tér vissza. Ugyanabba az életbe. Röviden: változatlan környezet = változatlan élet.

Vajon hogyan is bánik az illető önmagával?

Még az is előfordul, hogy valakiben ugyan nagyon erős a változtatás vágya, de nem tesz semmit – erre az Élet megunja a tehetetlenkedést, és közbeszól, például kigyullad a lakás, megszűnik a munkahely, vagy jön egy tényleges életmód-változást követelő betegség. Nem biztos, hogy ezt meg kell várni!

Az is előfordul, hogy valaki rejtélyes módon önmagát akadályozza a változtatásban. Például megveszi a festéket-ecsetet a spájz kifestéséhez, majd úgy elrakja az ecsetet valahová, hogy sose találja meg, a festékes vödröt pedig felrúgja. Ilyenkor jó sokáig lehet várni a következő elhatározásig, de legalább addig se kell tenni semmit… Különben is, jó lesz az még, arra a kis időre, úgyis el fogok költözni, mihelyt…” (vagyis: soha).
 Pontosan tudja, hogy milyen változtatásokat kéne tennie egy jobb, színvonalasabb, boldogabb életért, de valahogy mégse teszi meg, csak ígérget önmagának, és „okos magyarázatokkal” áltatja önmagát. A legutóbbi illetőnek, aki így bánt a tárgyaival, feltettem a kérdést:

Ami a világot megmentheti

2023. április 22.

Az április hónapban van valami megbocsátható, valami, ami különbözik az év többi hónapjától.

Tudjuk, hogy milyen szeszélyes az időjárása, hol esik, hol fúj, hol nyár van, hol visszacsúszik a téli hidegség… Mégis mindezeket elnézzük áprilisban, mert így szeretjük. Érdekes, hogy a többi hónapban jellemző az emberekre – úgy általában –, hogy panaszkodnak: nyáron túl meleg van, télen meg túl hideg, pedig ezt érdemes tisztelni, hiszen azért van nyár és tél, jó esetben. Egyébként a hónapot Mars isten kedveséről, Vénuszról nevezték el, akit Aperirének is hívnak. A neve magyarra fordítva nyitást, megnyitást jelent, és tökéletesen illik a hónaphoz az elnevezése. Ahhoz a hónaphoz, amely mindjárt a „bolondok napjával”, legalábbis a tréfák idejével indul. Kisgyerekkoromban vártuk ezt a napot és igyekeztünk valami kedves huncutságot elkövetni a többiek ellen, és persze ez mindig annak izgalmas, aki elköveti a csínyt. Aztán ahogyan múlnak az évek, a tréfálkozások ideje is lassan megszelídül, eloszlik.

Azt is mondják az áprilisról, hogy szeszélyes, éppen úgy, mint a nők! Vajon csak a nők szeszélyesek, vagy a férfiak is, csak ők nem merik beismerni? Mert, ugye, az nem lenne olyan „pasis” dolog, hogy bizony mindenkinek vannak szeszélyei, hangulatingadozásai, lent-fentjei, éppen úgy, mint az áprilisi időjárásnak: hol ragyog a nap, hol meg esik, hiszen már évezredek óta tudjuk, hogy ami fent van, az a lentihez hasonló. Ahogyan a csillagok mozgása, a mostanában gyakori és különös égi jelenségek, úgy mozdul szívünk is minden bolygóra, évszakra, és, ugye, változnak az évszakok. Az áprilisban van még valami a szabadságból is.

Mintha a márciusi hónapban nem tomboltuk volna ki magunkat rendesen, és átvisszük ezt a különös érzést az áprilisra. Az emberek mindig vágynak a szabadságra, de félnek is tőle, mert a szabadságban benne van az ismeretlen, a végtelenség, éppen ezért az emberi lelkük fél, így inkább a nyugodt rabságot választják maguknak. Pedig az ember nem pusztán szabad, hanem lehet ő maga a szabadság, a szenvedély, a ragyogás, az álom, a bőség. Mindezek ott szunnyadnak bennünk, csak befelé kell haladni, hogy tetten érjük őket.

Igen, lehet, hogy a nők szeszélyesebbek, de ezáltal bátrabbak is, hiszen mernek szenvedélyesek lenni, merik vállalni az érzelmeiket, és – valljuk be – ehhez bátorság kell. Az élethez is.

A legtöbben „leélik” az életet, pedig azt „megélni” kellene!

Az április megtaníthat erre mindenkit, hiszen csábítás is van benne, valami túlfűtött izgalom, valami megfoghatatlan érzékiség. Még nincs nyár, de már elcsomagoltuk téli kabátjainkat, megszínesedtek az utcák, nyílnak a virágok és nyílnak az emberi szívek is, vagy könnyebben éreznek áprilisban. A város kőkockái a délutáni fényben végigsiklanak az utakon és megdobbantják a szív mélyén lapuló vágyainkat, mintha azt üzennék a kövek is, hogy mindennap új élet kezdődik, és minden hajnalban újjászületik a világ, tehát van remény arra, hogy ez egyszer jól vagy jobban csináljuk, mint eddig!

Év Gyógyszerésze és Kedvenc Patikám díjak 2023

2023. április 21.

A képen balról jobbra: Dr. Halmos Gábor, Dr. Szökő Éva, Dr. Mikola Bálint, Dr. Samu Antal, Dr. Csóka Ildikó és Torjai Gábor, a Nero Consulting ügyvezetője

2010 óta minden évben a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége kezdeményezésére a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság segítő közreműködése mellett, a Roche Magyarország Kft. támogatásával kívánnak a gyógyszerészeknek országos nyilvánosságot és kiemelkedő szakmai rangot adni munkájukhoz, elismerve annak követésre méltó minőségét.

A kiírók olyan gyógyszerészt kívánnak elismerésben részesíteni, aki példát mutat kiemelkedő szakmai teljesítményével, hatékony megoldások alkalmazásával és betegközpontú szemléletével a gyógyszerészi gondozásban, a gyógyszerellátásban és a gyógyszerfejlesztésben egyaránt.

A „Kedvenc Patikám” pályázat keretében pedig a betegek véleményt tudnak formálni a patika munkájáról szavazatukkal, amellyel nem kizárólag egy gyógyszerészt, hanem az egész patika munkáját minősítik.

Figyelemmel a pályamunkák magas színvonalára, és a szakmai érdeklődésre a Bíráló Bizottság a szervezőkkel közösen, önálló, időtálló, nyomtatott gyűjteményes kiadvány formájában is megjelentette, a díjazásban részesített gyógyszerészek szakmai pályamunkáit, az elmúlt időszak során keletkezett új tapasztalatokkal és eredményekkel aktualizálva, kiegészítve.

Krémtúró házilag

2023. április 21.

Krémes nasi 5 perc alatt, korosztálytól függelenül, bárkinek! Isteni finom, hűtve, fagyi helyett is tökéletes!  

Hozzávalók:
2 dobozos túró
1 nagy doboz natúr joghurt
1 tejszín ízű habpor
1,5 dl tej
2 csomag vaníliás cukor
Ízlés szerint cukor
Mazsola, lekvár vagy gyümölcsdarabok

Elkészítés:
A túrót (lehetőleg minél simább legyen, a zacskós túró nagyon darabos) a cukorral, vaníliás cukorral elkeverjük. Hozzáadjuk a joghurtot, majd végén óvatosan belekeverjük a tejjel felvert habport (lehet dobozos tejszín is). Lehet ízesíteni mazsolával, lekvárral, vagy mindenféle gyümölcsdarabokkal. Néha az alja meglágyul, ha tovább megmarad, de simán össze lehet keverni, akkor is jó. Mert ebben nincs állományjavító!

Tavaszi fáradtságnak hisszük, de komoly problémát jelezhet

2023. április 20.

A tavaszi fáradtság témája minden évben előkerül március környékén, ám azt kevesen tudják, hogy ez a jelenség valójában nem is létezne, ha egész évben gondoskodnánk a megfelelő vitaminmennyiség beviteléről. Nem mindegy azonban, milyen vitaminkészítményt veszünk le a polcról.  

Ki ne ismerné az érzést, amikor a tél végén, a jó idő beköszöntével egyre nehezebbnek érezzük a reggeleket, és ez az érzés estére csak még inkább erősödik? Hajlamosak vagyunk ilyenkor legyinteni, mondván, ez az a bizonyos tavaszi fáradtság, amiről olyan sokat hallunk mindenhol. Nem szabad azonban beletörődnünk abba, hogy ezen minden tavasszal átesünk, hiszen a fáradtság, a feszültség, a rossz hangulat és a gyakori betegségek komoly vitaminhiányra is utalhatnak. A szakértő szerint az előszeretettel tavaszi fáradtságnak hívott tünetegyüttes ugyanis nem létezik, a vitaminhiány ellenben egy nagyon is jelen lévő, sokakat érintő probléma.

A mentális állapotra is negatívan hat a vitaminhiány

„Nem létezik olyan, hogy tavaszi fáradtság, hiszen amikor a páciensektől megkérdezzük, hogy vajon nyáron is fáradtak-e, a többségük igennel válaszol. Majd rögtön ezután következik a magyarázat, miszerint a munka, a gyerekek, a problémák, a rohanás miatt érzik magukat fáradtnak. A legtöbb esetben azonban vitaminhiányról van szó, ami nemcsak a testünkre, de a mentális állapotunkra is negatív hatást gyakorol. Azt ugyan már sokan tudják, hogy a C-vitamint az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért kívülről kell pótolni, azt a tényt azonban már kevesen ismerik, hogy az idegrendszerünk és a hangulatunk megfelelő működéséhez is szükség van extra vitaminbevitelre. Ha tehát egész évben kiegyensúlyozottan szedünk vitaminokat, és megtaláljuk a számunkra legjobb hatást biztosító összetételt, akkor sem tavasszal, sem pedig nyáron, télen vagy ősszel nem leszünk fáradtak, kivéve, ha valóban van okunk rá” – fejtette ki dr. Lenkei Gábor, a Cenzúrázott Egészség című könyv szerzője.

Fokozott mentális terhelés – újkori csapás?

2023. április 20.

4 módszer kényszereink csökkentésére

• Szánjunk időt pszichés leterheltségünk számbavételére. Engedjünk meg magunknak egy kis „állásidőt”, hogy áttekintsük napi kényszereink alkotta tevékenységeinket. Különösen akkor, ha úgy érezzük, hogy elborítanak minket az elvégzendő feladatok. A megállás lehetővé teszi számunkra, hogy új módszereken gondolkodjunk az önszervezést (a jó időgazdálkodást) illetően, megfelelő döntéseket hozzunk, és a tevékenységeinket prioritási sorrendbe állítsuk (túl gyakran nehezen tudjuk elkülöníteni a fontosat a kevésbé fontostól, vagy megállapítani a sürgősség fokát). Emellett lehetővé teszi számunkra annak ellenőrzését is, hogy lépéseink jó irányba terelnek-e minket, és feltehetjük-e a kérdést: mi a fontos számunkra? 
• Tanuljunk meg delegálni. A mentális terhelés csökkentéséhez meg kell tanulni, hogy ha minden feladat végül ránk marad, megbízásokat kell adnunk. Ennek feltétele: ne higgyük azt, hogy csak mi tudjuk az adott munkát jól elvégezni (akár családon belül, akár a munkahelyen). Vegyük pl. az iskolai szünetek megszervezését a családban: ha közös megegyezéssel az apa kezeli őket, máris ő gondoskodik mindenről, az anya közbelépése nélkül. Máris lement egy teher rólunk…
• Kérjünk segítséget (mielőtt még összeroppannánk). Bűntudatunk van, ha nem vagyunk képesek minden ránk maradó terhet magunk kezelni, félünk, hogy elveszítjük a kontrollt a dolgok felett, vagy nehezen fogadjuk el, ha nem sikerül valami tökéletesen? A pszichológusok szerint a mentális túlterheltséget érző vagy hangoztató emberek nem könnyen kérnek segítséget. Ha mi is így vagyunk vele, tanácsos „gyakorolnunk”, miképp forduljunk „mentőövért” másokhoz, hogy az eredménnyel járjon pl. házastárshoz, baráthoz, nagyszülőhöz, kollégához. Könnyíthetünk a dolgon azzal, hogy egyértelműen fejezzük ki, mikor, mire van szükségünk (annak összefüggéseiben), és elmagyarázzuk, mennyire fontos nekünk a segítség, és azt nagyra értékeljük.
• Csökkentsük a követelmény szintjét. Véssük jól az eszünkbe, hogy tökéletesség nem létezik, bárhogy is szeretnénk elérni… Ezért ne törekedjünk életünk minden területén a magas követelmények sokaságának és sokféleségének eleget tenni. Tegyünk meg kevesebbet, de jobban! Vagy ugyanannyit, de kevésbé jól – végső soron az is segíthet, ha nem is gondolunk rá…

Az elme, mint teremtő erő

2023. április 19.

Az emberi elme igen összetett információs struktúra. Sok elmélet született már, amely a megismerésére törekszik. Általában elmondható, hogy a hagyományos elképzelés szerint a pszichénk leírható a környezeti hatások által kiváltott tényezők (neveltetés, egyéb környezeti ingerek) és a biológiai adottságok (öröklődés) révén. Ezek az elméletek ugyanakkor nem számolnak az elme teljesítményével olyan szituációkban, mikor a racionalitás és az ortodox tudományos gondolkodás megáll.  

Ezek a szituációk az ember parapszichológiai élményei, tudatmódosult állapotok, mint például a hipnózis, alvás, vagy a halálközeli élmények. Az ilyen állapotokból kapott beszámolók és tudományos kutatások azt igazolják, hogy elménk olyan teljesítményre képes, melynek léte megkérdőjelezheti a hagyományos megközelítések állításait. Egyszerű tapasztalati tény, miszerint hipnózisban lehet olyan utasítást (szuggesztiót) adni az alanynak, hogy felébredése után ne lásson semmilyen berendezési tárgyat, ami az adott szobában van, arra enged következtetni, hogy az elme képes irányítani érzékszerveinket, méghozzá jelentős mértékben (holott érzékszerveink elvileg szigorú biológiai szabályok szerint működnek).

Példaként említhető az is, hogy ugyanilyen szuggesztiókkal az alanyon égési sebeket „hoztak” létre, melyet semmilyen külső behatással nem befolyásoltak, illetve teljesen hétköznapi pénzérméket használtak hozzá. Ha a hagyományos elképzeléseknek igaza van, akkor hogyan lehetséges az, hogy pusztán szuggesztióval (parapszichológiában programozással), orvosilag reménytelen, áttétes, rákos betegeken lehet segíteni?

Az elme alapvető irányító szereppel bír. Információtartalma az ember összes cselekvésére kihatással van, tulajdonképpen az alapja a személy összes megnyilvánulásának. Erre az információra egyébként jellemző, hogy már a személy születésékor jelen vannak, sőt, igazán el sem vesztek, vagy keletkezésük nem köthető a megszületéshez. Döntéseinket, és annak eredményeként megjelenő cselekedeteinket valójában a pszichében jelenlévő tudattalan, a hagyományos tudományok által megmagyarázhatatlan működésű, programok alkotják. A programok csak működésükben, megjelenésükben statikusak, információtartalmuk változtathatóak. Mivel a programok információtartalma adja meg végül a ténylegesen megjelenő cselekvések sorozatát (a személyiségen keresztül), ezért elmondható, hogy az emberi elme az életünk folyamatának megteremtője.

Mandula, az édes csonthéjas

2023. április 19.

A mandula a világ egyik legrégebb óta hasznosított és legismertebb olajos magva. A termesztett növények közül legközelebbi rokona – botanikailag – az őszibarack, távolabbi rokona pedig a szilva és a kajszi. (A barackmag belsejében lévő bél hasonlít a mandulára.) A mandulamag édes és keserű lehet.

A keserűmandula általában kisebb szemű. keserű ízét az amigdalin glükozid okozza, amiből emésztőenzimek jelenlétében ciánsav képződik. A ciánsav kis adagban is bénítja a sejtlégzést, így fulladásos halált okozhat.

E-vitaminban és zsírsavakban gazdag

100 g mandula (fajtától függően) 2400–2600 kJ, 570–630 kcal energiatartalmú, szénhidráttartalma 7–22 g/100 g. A mandula az olajos magvak között a 2. legnagyobb fehérjetartalommal bír. Több mint 25%-os fehérjetartalma alkalmassá teszi akár a vegetárius, akár a hagyományos étkezésben az ételek aminosav-tartalmának kiegészítésére, komplettálására. Gazdag élelmi rostban (4–17%), E-vitaminban (26 mg), ásványi anyagokban, mint pl. a magnézium (368 mg) és a kalcium (238 mg), valamint fitonutriensekben.

A mandula bőséges mennyiségben tartalmaz egyszeresen telítetlen (olajsav) és többszörösen telítetlen zsírsavakat (öszszesen kb. 50%).
Csökkenti a koleszterinszintet Kedvező zsírsavösszetétele és élelmirost-tartalma hozzájárul a mandulafogyasztás koleszterinszintet csökkentő hatásához. Egyedülálló tápanyag-összetételének köszönhetően valószínűleg csökkenti a szív-ér rendszeri, továbbá a cukorbetegség kockázatát, így pl. kisebb testtömeget, optimálisabb glükózszabályozást, csökkent gyulladási faktorokat eredményez. Az eddigi bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a mandulafogyasztás előnyösen befolyásolja a koleszterinszintet, és olyan krónikus betegségek kockázatát, mint a metabolikus szindróma vagy a 2-es típusú cukorbetegség.

A mandula szívesen alkalmazott olajos mag a népi gyógyászatban: elsősorban emésztési problémák, meghűlés kezelésére, csontok erősítésére, a szív-érrendszer, továbbá a máj és a hasnyálmirigy működésének támogatására. Hatékonynak tartották – napi 4-5 szem mennyiségben – a menstruációs fájdalmak enyhítésére, idegesség, izomgörcsök, depresszió, kimerültség, szorongás és stressz esetén is. elterjedt, hogy a B17-vitamin-tartalma számos vizsgálat szerint gátolja a legtöbb daganatos betegség kialakulását, ill. blokkolja a daganatos sejtek szaporodását.

Tudni kell, hogy a B17-vitamint tévesen nevezik vitaminnak, ráadásul a szénhidrát-természetű vegyület (amigdalin) rákmegelőző vagy gyógyító hatására tudományos bizonyíték mindeddig nem született.