A túlsúlyos anyák gyermekeinél nagyobb a bélrák kialakulásának kockázata

2023. április 05.

A terhességük idején túlsúlyos vagy elhízott anyák gyermekeinél nagyobb a kockázata annak, hogy felnőtt korukban bélrák alakuljon ki náluk – állapította meg egy amerikai kutatás 18 ezer ember egészségi állapotát követve.

Az eredmények magyarázattal szolgálnak arra is, hogy az olyan fejlett térségekben, mint Európa, miért nő a bélrák előfordulása a fiatalabb felnőttek körében.

A tanulmány szerint az anyák elhízásának gyakorisága az 1960-as évek óta mintegy hatszorosára nőtt, és a következő évtizedekben megfigyelhető a korai stádiumban jelentkező bélrákos esetek megszaporodása.

Az amerikai kutatók a Gut című folyóiratban számoltak be arról, hogyan elemezték a kaliforniai Oaklandben 1959 és 1966 között terhesgondozásban részesült nők adatait, a terhességüket megelőző hat hónaptól a szülésig az orvosi dokumentációjukból nyert információkból.

A kutatócsoport ezután több mint 18 ezer gyermek egészségi állapotát követte nyomon 2019-ig, és a felnőtté válás után kialakult bélrákos eseteket vizsgálták.

Az eredmények alapján a gyermekek közül 68-nál felnőttként bélrák alakult ki, és a diagnózisok felét még azelőtt állították fel, hogy az illető elérte volna az 50. életévét. A bélrákos esetek 20 százalékának családjában korábban előfordult ez a betegség.

A faji és etnikai hovatartozás figyelembevétele után a kutatócsoport megállapította, hogy a terhességük alatt elhízott nők felnőtt utódainál körülbelül 2,5-szer nagyobb volt a bélrák kialakulásának kockázata, mint a sovány vagy egészséges testsúlyú anyák gyermekeinél, és valamivel kisebb kockázatnövekedést tapasztaltak a terhességük alatt túlsúlyos nők felnőtt utódainál.
    A túlsúlyosság vagy elhízás köztudottan növeli a bélrák kockázatát, a brit rákkutató szervezet, a Cancer Research UK szerint az esetek 11 százalékát okozza. Korábbi tanulmányok azt is megállapították, hogy az elhízott szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak, mint a többi gyermek.

A vitaminfogyasztás napirendje

2023. április 05.

Gyakran olvashatunk arról, hogy a rendszeres testmozgás, valamint a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás az egészséges életmód alapja. Vajon mikor együnk zöldséget, gyümölcsöt? Mikor hasznosul leginkább a vitaminkomplexum a szervezetünkben? Erről kérdeztük Szász Máté biológust, a Scitec Nutrition szakértőjét.

Bár vitamin- és ásványianyagbevitel szempontjából a friss, nyers zöldségek és gyümölcsök egyaránt nagyon egészségesek, nem egyformán építik szervezetünket. Zöldséget fogyaszthatunk bármikor, hiszen többségük könnyen emészthető és alacsony kalóriatartalmú. Sőt, akkor teszünk legtöbbet alakunkért, ha a nap utolsó étkezése, a vacsoránk nagy része inkább zöldségből áll.

A gyümölcsökkel már más a helyzet. Egy finom, édes barackkal vagy banánnal ugyan kiválthatjuk az ebéd utáni hizlaló desszertet, de édes íze azt is jelzi, hogy magasabb a gyümölcscukor benne, mint mondjuk egy savanykás almában.  „Gyümölcsöket bátran fogyaszthatunk, de nem szabad megfeledkeznünk azok cukortartalmáról. Az édes, magas rost tartalmú gyümölcsöket célszerű a fő étkezésektől elkülönítve, külön időpontban fogyasztani – javasolja a szakértő –, így kevésbé terheljük emésztőrendszerünket, és hatékonyabban szívódhatnak fel az értékes tápanyagok, vitaminok.”

Egy pohár víz segíti a felszívódást

A zsírban oldódó vitaminok (például D-vitamin, E-vitamin) felszívódására rásegíthetünk, ha azokat olyan táplálék mellett fogyasztjuk el, amely sok zsiradékot tartalmaz. A vízben oldódó vitaminoknál (C-és B-vitaminok) értelemszerűen folyadékra van szükségünk. „Gondoljunk mindig arra, hogy egy nagy pohár víz mellett hasznosul leginkább az étkezést kiegészítő tablettánk” – tanácsolja a szakértő.

Egy ideális világban, amelyben mindenki kizárólag friss és minőségi zöldséggel, gyümölccsel, sovány húsokkal és sok belsőséggel lakna jól, nem lenne szükség multivitaminokra. Aki a mindennapokban így étkezik, elméletileg nem igényel különösebb plusz vitamint. Még számára is kivétel azon időszak, amikor beteg vagy betegségből lábadozik, rendszeres edzésmunkát végez, gyermeket vár, éjszakázik, vagy túl sok stressz éri.

„Legnagyobb vitaminigényük a gyermekeknek van, főként serdülőkorban, ekkor épül be ugyanis a szervezetbe a legtöbb tápanyag. Időskorban pedig a bél felszívó funkciója lesz gyengébb, ezért ilyenkor az átlagosnál kevesebb vitamin és ásványi anyag hasznosul, ezért jobban oda kell figyelni a rendszeres pótlásukra” – mondja Szász Máté biológus.

Fontos leszögezni, hogy vitaminigényünket nem az időjárás, hanem főként az anyagcserénk befolyásolja. Rendszeres, heti 2-3 intenzív edzés mellett például már mindenképpen ajánlott multivitamin készítmények fogyasztása, amelyek nem csak aktívan tartanak, de a regenerációban is fontos szerepet játszanak. „A vitaminfogyasztásod mennyiségét és napirendjét tehát elsősorban az életviteled és étrended határozza meg!” – tanácsolja a Scitec Nutrition szakértője.

Ájurvédikus fogyókúra - próbáld ki!

2023. április 04.

Az egészségmegőrzés éllovasai részéről gyakran hallható mondat, hogy a méregtelenítés, tisztítás akár veszélyes vagy káros is lehet a szervezetre. Ritkán megemlített információ e kérdésben, hogy csak a túlzásba vitt, vagy helytelenül alkalmazott méregtelenítéstől kell óvakodnunk, és hogy ha mértéktelen életmódot folytatunk, az jóval kockázatosabb.  

Méreg nélkül, karcsúbban!
Amióta tudósok rájöttek, hogy az emberi testben legalább 3-4 kg méreganyag található - sőt egyes meglátások szerint minden csepp feleslegesen eltárolt zsír a kötőszöveteinkben valójában valamilyen betokozódott toxikus, felesleges zsírsav, szénhidrát, mesterséges anyag, színezék - a méregtelenítést gyakran alkalmazzák fogyókúrás eljárásként is.

Hogy kerül mindez belénk?
Természetesen élelmiszerekből, amelyek rendkívül károsak, vagy éppen tökéletesen haszontalanok számunkra. A szervezet ezeket az anyagokat nem képes hatástalanítani. A máj azzal foglalatoskodik, hogy elkülönítse a hasznos-káros anyagokat, vagyis pl. ha beszedünk egy egyébként haszonnal is járó fájdalomcsillapítót, azzal együtt különböző mérgeket is magunkhoz veszünk, és a máj dolga a káros anyagok kivonása a szervezetünkből. Ugyanakkor nem képes minden káros anyagot kvionni. Azokat az anyagokat amikben semmi hasznosat nem talál, izzadtság formájában igyekszik kiüríteni, illetve a béltraktus felé tereli. Ha egy anyag egyértelműen káros, pl. romlott, stb. akkor a szervezet képes azonnal hányás vagy hasmenés formájában kiüríteni a szert, ha viszont a be van csapva, mert az étel íze elfogadható, a táplálék mégis haszontalan, akkor az étel lassabban ürül ki. A benne található mérgek elzárásra, bebörtönzésbe kerülnek - a zsírszövetekbe. A helytelen táplálkozás miatt így alakulhat ki akár egy esztendő alatt narancsbőr, plöttyedt has vagy toka. Ezeken a területeken mind-mind méreganyagokat tárolunk, ez kiteheti testsúlyunk akár 1/20-ad részét is.

Mi következik mindebből?
Természetesen az, hogyha nem szeretnénk ezeken a területeken feleslegesen kialakult zsírpárnákat, illetve szeretnénk ledobni pár kilót, akkor egy méregtelenítéssel, a méreganyagok kitakarításával megtehetjük. Okosan, jól tervezetten. Úgy, hogy ne vizet, hanem valóban mérgeket veszítsünk.

Hogy jön ide az Ájurvéda?
Az Ájurvéda ősi indiai orvoslási mód, amely nem csupán a gyógyászatot, hanem teljes étrendjavaslatot és életmódot is magában foglal. Az Ájurvéda eredetileg a 4 Véda része, ezen belül főként az Atharva–véda foglalkozik vele. A hagyomány szerint ez a tudás Istentől szállt alá, s így az orvoslási módszer, amely a Védákban rejlik, nem csupán gyógyítás, megelőzés, hanem világkép, életszemlélet is, ami az egészséghez is hozzájárul.

Tavaszi újjászületés: csak teáznod kell hozzá! (Receptekkel!)

2023. április 04.

A tavasz beköszöntével gyakran némi üröm vegyül az első napsugarak okozta örömünkbe. A legtöbben három alapvető problémával küzdünk ilyenkor: ezek a nyugtalanság, fáradékonyság és a napsütéses idő ellenére a rosszkedv. Ezeket a tüneteket azonban saját készítésű teakeverékekkel is orvosolhatjuk, amelyek még az egészségünknek is kedveznek!  

Teajavaslatok tavaszi fáradtságra
A tél nemcsak plusz kilókat hagyott maga után, hanem gyakran érezhetjük magunkat kimerültnek, reggel pedig kész kínszenvedésnek tűnik kikelni az ágyból. Noha a jól ismert tavaszi fáradtság természetes, nem muszáj tétlenül tűrnünk a kellemetlen velejáróit. Ilyenkor a reggeli energizáló teákat érdemes fogyasztani, amelynek köszönhetően már pár nap elteltével érezni fogjuk, hogy kevésbé megerőltetőek azok a dolgok, amelyekhez eddig semmi kedvünk sem volt.

Illatos gyümölcsök a jó közérzetért
A vörös és a fekete áfonya, valamint az eper rengeteg antioxidánst és C-vitamint tartalmaz, melynek köszönhetően a sejtek megújulnak. Vérképző, tisztító hatásuk révén felpörgetik a fáradt szervezetet, így méregtelenítő kúrákhoz is javallott fogyasztásuk. Mi magunk is készíthetünk saját teakeveréket, ha az alapanyagul szolgáló aszalt, szárított gyümölcsöket a piacokon szerezzük be a magvakat kínáló árusoknál. Jóval olcsóbb, mintha a szupermarketben kapható előrecsomagolt fajtát választjuk, és még a tartósítószerek hatásaitól is megkímélhetjük magunkat.

A hozzávalókat alaposan mossuk meg, majd hagyjuk egy napig langyos vízben állni a gyümölcsöket, később pedig friss citrommal és mézzel ízesíthetjük a teánkat. További előnye ennek a variációnak, hogy a gyümölcsöket meg is ehetjük utána.

Méregtelenítésben elsőrangú: a csalán
Ha kevésbé rajongunk a gyümölcsökért, akkor reggel csalánteával is indíthatjuk a napot – ez egész napra elegendő energiával tölt fel, ugyanakkor élvezhetjük további jótékony hatásait is. A csalán ugyanis az egyik legkedveltebb gyógynövényünk, tisztító, májvédő és emésztést javító szerepe miatt. Ha harmonikusan és jókedvűen szeretnénk látni a világot, akkor a bodzavirág is alkalmas erre, aromája pedig mézzel keverve páratlan.

Ha nem jön álom a szemünkre
Noha nappal nincs elég energiánk és este alig várjuk, hogy ágyba kerüljünk, valahogy mégsem sikerül kellőképpen kipihenni magunkat, és az álmatlanságból fakadó fáradtság rányomja a bélyegét a másnapi teljesítményre. Ilyenkor érdemes este egy bögre nyugtató teát elkortyolgatni. A kamillát már évezredek óta használják, és talán ez a legismertebb pihentető gyógynövény.

A tojássztori

2023. április 03.

A Tojásszövetség már néhány éve rehabilitálta az évtizedekkel ezelőtt tévesen elítélt tojást, és felfedte a korábbi tévedés eredetét. A szövetség állítja: napi 3 tojással az ajánlott vitamin- és ásványianyag-szükséglet több mint egyharmada fedezhető. A tojás tehát maga az élet, valóságos ételcsoda.

Tojástörténelem

Az ember tojásfogyasztásának több ezer éves múltja van, ami minimum egyidős a tyúk faj háziasításával (Kr. e. 3200–3000 körül), de még arra vonatkozóan is vannak írásos bizonyítékaink, hogy eleink szívesen gyűjtötték be a vadmadarak tojásait. E bizonyíték nem más, mint maga a Biblia, ugyanis Mózes 5. könyvében (22,6-7) a „madárfiakat vagy tojásokat” begyűjteni szándékozó ember intelme olvasható, ami akár az első állatvédelmi törvénynek is felfogható. Ugyanakkor az Ószövetség egy másik írása – a Jób könyve (6,6) – kimondottan a tojásfehérje ízéről emlékezik meg, ami alapján joggal állíthatjuk, már abban a korban kellett, hogy legyen ilyen tapasztalat.

Az Indiából és Délkelet-Ázsiából származó tyúk széles körű elterjedését mutatja az antik időkben, hogy Hérodotosz (Kr. e. 484–425) görög történetíró szerint az ókori Egyiptomban már foglalkoztak a tyúktojások mesterséges keltetésével. Gyorsan tegyük hozzá, hogy volt idő, amikor Egyiptomban vallási okok miatt nem tartottak tyúkot, hanem a fáraó madarának titulált, szent állatként tisztelt gyöngytyúk állt a baromfi népszerűségi csúcsán. A hellén kultúrában a tyúk széles körben elterjedt háziállat volt, melynek tenyésztési színvonalát jól jelzi, hogy Arisztotelész (Kr. e. 384–322) már 60 tojásnál többet termelő tyúkokat említ, miközben a vadtyúk ősök tojástermelése mindössze 2–10 db volt fészekaljanként.

Az eseményekben kronologikusan haladva – ugyancsak a Bibliában – az oknyomozó görög orvos, Lukács evangélista (I. század) egy ellentétpárban a tojást kifejezetten mint jó ajándékot és mint élelmiszert említi (Lk. 11,12). A korszaknál maradva, a Római Birodalomban a tyúktenyésztés jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Moderatus Columella (I. század), a kor legjelentősebb mezőgazdasági szakírója A mezőgazdaságról című munkájának Nyolcadik könyve a baromfi tartásáról és külön a tojás eltarthatóságáról szól.

A tojásnak az étkezésben betöltött jelentőségét érzékelteti, hogy a rómaiak főétkezése, a cena három részből állt, ami általában tojással kezdődött és gyümölccsel fejeződött be. Innen a római költő, Horatius (Kr. e. 65–8) mondása: „Ab ovo usque ad mala”, azaz a tojástól az almáig, ami átvitt értelemben azt jelenti, hogy valaminek az elejétől a végéig, vagy röviden csak ab ovo, tehát a kezdetektől fogva. A rómaiak a latin kultúra minden elemét, így a baromfi tartását is valamennyi meghódított provinciában elterjesztették, még a távoli Brit-szigeteken is.

A feudalizmus évszázadaiban nehéz lett volna a jobbágyság adóztatását tojás és baromfi nélkül elképzelni, hiszen a falusiaknak egész Európában kötelességük volt tyúkot, kappant és tojást adni az uraságok háztartása számára. Geoffrey Chauser (c. 1343–1400) azt írja: „Parasztasszony, akinek kis birtoka, egy kakasa, hét tyúkja volt, szegényes ételeket evett, de a tojás mindig ott volt az asztalán.” Magyarországon még a török hódoltság idején is szedtek a falvakból terménytizedet, amit számos kötelezettség mellett a tojásadó egészített ki. Ezzel együtt különösen a mezővárosokban virágzott a tojáskereskedelem.

Így vigyázzunk a sünökre a kerti munkák során

2023. április 03.

Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja - figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.  

Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk – akár nyáron, akár télen –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:

• első lépésben, fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün;
• ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
• lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (ez amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, így szó szerint megsülnek;
• ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;
• a háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy a következő fejezetben bemutatott süngarázzsal;
• amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni mesterséges süngarázzsal, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.

Vigyázzunk a sünökre!

Nő az elhízással összefüggő daganatos betegségek száma

2023. április 02.

A idősebb nemzedékekhez képest gyorsabb ütemben nő az elhízással összefüggő daganatos betegségek száma az amerikai fiatal felnőttek körében – mutatta ki az Amerikai Ráktársaság egy nagyléptékű tanulmánya.

Az Egyesült Államok lakosságának kétharmadát felölelő tanulmány készítői megállapították, hogy 1995 és 2015 között a nők és az 50 év alatti férfiak körében jóval gyakoribbá váltak azok a rákbetegségek, amelyeknek egyik ismert kockázati tényezője az elhízás. Minél fiatalabb korosztályt vizsgáltak, annál nagyobb arányú növekedést mértek ezen betegségek esetében – írták a kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A vizsgált időszakban például a hasnyálmirigyrák előfordulása évente egy százalékkal nőtt a 45 és 49 évesek között és ennél több mint kétszeresével a 30-34 éves korosztály körében. A 25-29 évesek esetében a növekedés évi 4,4 százalék volt.

Az utóbbi korosztály esetében a 80 évesekhez képest nagyjából hasonló éves növekedési mértéket mutattak ki négy másik elhízással összefüggő daganatos betegségnél: az epehólyagráknál évi 3,71, a méhráknál 3,5, a veseráknál 6,23, a bélráknál 2,41 százalékos növekedést.

„Kimutatásunk feltárja a közelmúltbeli változásokat, amelyek figyelmeztető jelként szolgálhatnak az elhízással kapcsolatban álló rákbetegségek növekvő terhét illetően” – idézte Ahmedin Jemalt, a tanulmány társszerzőjét a medicalxpress.com orvostudományi hírportál.

A sárgarépa titkai

2023. április 02.

A sárgarépa az egyik legközkedveltebb zöldségfélénk. Világszerte több változata létezik, a legjobb az, amelyiknek szép narancs színe van, az tartalmazza ugyanis a legtöbb karotint, az A-vitamin, elővitaminját.  

A sárgarépa táplálékunk szerves része, fogyasztjuk főve, párolva, vagy salátakeverékhez, de leghatásosabb nyersen a kicentrifugázott leve.

Tápértéke:
A sárgarépa tartalmaz kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót, A, B komplex, C, E, G és K vitaminokat. A legtöbb benne az A vitamin elővitaminja, amely vízben nem oldódik, tehát csak abban az esetben tudja szervezetünk hasznosítani maradéktalanul, ha zsírok, főleg esszenciális zsír társaságában fogyasztjuk.

Gyógyhatása:
A gyermekkor első zöldségleve. A baba cumisüvegből tejjel vegyítve fogyaszthatja, természetesen egy év kor felett. Még korábbra tekintve, a terhes anyának is ajánlatos a sárgarépa lé fogyasztása, valamint a szoptatós kismamának.

Hozzásegít a csontozat és a fogazat fejlődéséhez. Számos más zöldségféle kiegészítőjeként használjuk, illetve azért, hogy javítsa az ízt. Általános gyógyhatását a nagymennyiségű kálium s egyéb tartalma teszi lehetõvé, a vér savtalanítását segíti elő. Ezért nehéz különválasztani egyedi hatásokra. Gyógyítása láncszerű, amilyen csak a betegség lehet. Az éhséget jól csillapítja, így hatásosan lehet használni a fogyókúrázóknak, vagy azoknak, akik megszokásból rágnak valamit.

Májtisztítás:
A vér savtalanítása elsősorban a máj működését segíti elő. Ha a máj tisztulása megindult, a gyógyulás egész láncolatát vonja maga után. A máj leterhelése láthatóan a bőr állapotán nyilvánul meg. A nehéz fémek raktározása is a máj feladata. De ha le van terhelve a máj, a fémek a sejtek közé is bejuthatnak. A sárgarépa, és más klorofilles zöldség segít kivonni ezeket a fémeket, amelyek sok esetben a légzés által is bejuthatnak a szervezetünkbe.

Bőrkiütés:
Azt is mondhatjuk, hogy a bőrkiütés valamilyen formája legtöbbször a máj gyengülő működésére vezethető vissza. Legyen az hosszantartó pikkelysömör, egyszerű gyomorrontás, vagy a mérgezõ fémek felszaporodása a májban, aminek következtében megváltozik a bőr színe. Ugyanez a helyzet, ha a táplálkozásunkban van a hiba, az elégtelen emésztésben, vagy ha a vérben felszaporodó sav okozza a panaszt. Ha ezt a problémát leküzdjük, bőrünk egyenletes tónust kap, amihez hozzájárulnak a sárgarépa B vitaminjai is.

Rák:
Általánosságban a gyulladás az, amelyre gyógyítólag hat a sárgarépalé, s ide tartozik a fertőzés is. A rákos daganatok közül a leghatásosabb a tüdőrákra. Kísérletekkel bebizonyították, azt is, hogy azok számára akik sokat dohányoznak az A vitamin szedése meghosszabbítja az életet. Csak azok kapnak enyhülést, akik az A vitamint a természetes alakban, illetve az elővitaminban fogyasztják. A dohányosoknak ugyan nincs sok mentségük, de ha könnyíteni akarnak a jövõ kilátásukon legjobb, ha naponta elfogyasztanak egy pohár friss sárgarépa-lét. Természetesen ez sem lehet mindenkinél garancia.

A szédülés 4 fő formája

2023. április 01.

A szédülés olyan kellemetlen tünet, amelynek okát mindenképpen érdemes tisztázni, hiszen gyorsan orvosolható és súlyos betegség is állhat a hátterében. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a szédülés legismertebb négy típusának különbségeiről beszélt.

Vertigó – a szédülés leggyakoribb formája

Amikor úgy érezzük, forog velünk a világ, és ez az érzés mozgásra, felülésre csak fokozódik, vertigórólbeszélhetünk. Ez a jelenség sokszor igen súlyos, van, hogy hányinger, hányás is kíséri. Ha a kivizsgálás során a vertigó jelenségére derül fény, a neurológus annak jár utána, hogy a központi irányítás érintettsége, vagy, ahogy igen sok esetben a belső fülben található egyensúlyszerv valamilyen problémája áll-e a háttérben. A szédüléslehet a belső fül gyulladásának tünete is, amelyet legtöbbször középfülgyulladás előz meg.

Időszakos tüneteket, a szédülésen kívül fülcsengést, esetleg átmeneti hallásvesztést okozhat a Meniére-betegség, ami szintén a belső fület érinti. Ezen kívül egyértelmű okok, például a fejet ért trauma és természetesen további betegségek – így például vestibuláris migrén, a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat, az egyensúlyideg gyulladása vagy súlyosabb neurológiai betegség – is okozhatnak vertigót, ezért a kivizsgálás elengedhetetlen.

Presyncope – az ájulás előtti állapot

A presyncope arra a gyengeségérzésre utal, amelyet ájulás előtt érezhetünk, ezt a jelenséget azonban valódi eszméletvesztés nem követi. Ugyanakkor úgy érezhetjük, minden erőnk elhagyott, elsápadunk, esetleg hányingerünk lesz. Ez az érzés alakulhat ki a vérnyomás gyors leesése, így átmeneti agyi keringészavar miatt, ami sokaknál például egy hirtelen felálláskor is bekövetkezhet. A kivizsgálása azért fontos, mert ennél súlyosabb ok is meghúzódhat a háttérben, például szívritmuszavar, a szívizom megbetegedése, vagy a nyaki ütőerek szűkülete.

Egyensúlyvesztés

Amikor bizonytalannak érezzük a járást, egyensúlyzavart érzékelünk, és ezzel orvoshoz fordulunk, elképzelhető, hogy több szakorvos vizsgálatára lesz szükség, amíg pontos diagnózis születik. Ilyen tünetet okozhat ugyanis többek közt számos ízületi- és izombetegség, a belső fül betegségei, rossz látás, a lábak idegkárosodása, de előfordulhat, hogy bizonyos gyógyszerek (például altatók, epilepszia elleni szerek) mellékhatásaként jelentkezik egyensúlyvesztés.

Étkezési szokásaink az unokáinkra is hatással vannak

2023. április 01.

A férfiak életében az utódok társadalmi szempontból is kiemelt jelentőségűek, hiszen ez jelenti a „vérvonal” fennmaradását. Szakemberek azonban azt is vizsgálják, hogy egy férfi nem csak a vérét örökítheti, hanem rossz táplálkozás esetén akár a problémáit, illetve az arra való hajlamot is, több generáción átívelve. A témában Ratkó Tünde van a segítségünkre.

Táplálkozás

Ma már tudjuk, hogy a férfiak táplálkozása bizony erősen befolyásolja mind a fogantatást, mind pedig a magzat, illetve a gyermek egészségét. A táplálkozással bevitt tápanyagok ugyanis hatással vannak a spermatogenezisre, egészen pontosan a sperma minőségére és mennyiségére. A minőségbeli eltolódások a negatív irányba olyan rizikófaktorokat rejtenek magukban, mint a mentális betegségek kialakulása, vagy éppen a koraszülés, vetélés lehetőségének jelentős emelkedése.

Egy új, összegző kutatás során azonban még egy érdekes lehetőség került elő. Bár bizonyítani még nem sikerült, de a Sotckholmi Egyetem epidemiológusa, Denny Vågerö és munkatársai arra voltak kíváncsiak, vajon transzgenerációs kapcsolat is van-e az apai ági férfi felmenők és leszármazottaik között. Érthetőbben tehát azt vizsgálták, vajon a dédapa étkezési szokásai hatással vannak-e a dédunokák életére. A válasz pedig nagyon úgy tűnik, hogy igen.

A kutatásban a szakemberek egyértelmű bizonyítékokat nem találtak még, de a mintázatok azt mutatják, hogy a táplálékokban bőséggel ellátott, egészségtelenül étkező férfi felmenők 3-4 generációval későbbi férfi ági leszármazottaik egészségét is befolyásolták. Itt ugyanis gyakoribbak a szív és érrendszeri megbetegedések, illetve a rák kialakulása is sűrűbbnek mutatkozik.

Mit ehetünk?

Az egészségünk, a gyermekeink és nagyon valószínűleg a leszármazottaink egészsége is azon múlik, mennyire kiegyensúlyozott és vegyszer, valamint tartósítószer mentes az étrendünk. Az elhízás mindenképpen rossz, de egy másik ténnyel is kénytelenek vagyunk számolni. Ma az élelmiszerek ásványi anyag, nyomelem és vitamintartalma lényegesen alacsonyabb, mint 50 évvel ezelőtt. Ennek oka a tömegtermelés, illetve a félkész ételek vásárlása, a fast food előnyben részesítése, és a kevés nyers koszt.