Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Rosacea és pattanás bőratkától?

2017. június 27.

Arcápolás

Sokan kétkedve fogadják, vagy el sem hiszik, van, aki undorral gondol rá, pedig valóban létező élősködő a bőratka. Egyes feltételezések szerint a szőrtüszőkben élő, faggyúval táplálkozó bőratka neve több bőrprobléma kialakulásával is összefüggésbe hozható. Ennek jártunk utána, a közelmúltban megjelent tudományos vizsgálatok eredményeinek segítségével. 

Mi a bőratka?

A bőratkának közel 65 típusát ismerjük, ezek közül kettőről tudjuk, hogy az embereken is él. Érdekes adat, miszerint a bőratka az emberek közel 40 százalékánál kimutatható, ám mégsem mindenkinél okoz tüneteket, pusztán egy, a többi mikroorganizmus közül, amely a bőrünkön megtalálható – magyarázza Peterman Krisztina kozmetikus, a problémás bőrűek kezelésére specializálódott Dermatica szakembere. Kutatások szerint azonban, egyéntől függően a bőratka jelenléte igen komoly tüneteket is okozhat: gyulladásban tartja a bőrt, ami a kutatások szerint szerepet játszhat a rosacea és a pattanások kialakulásában.

 



Gyakran beteg a gyerek?

2017. június 26.

Az őszi-téli időszakban gyerekeknél nem ritka, hogy akár 5-6 alkalommal is megbetegszenek: torokfájás, nátha, köhögés, esetleg láz jelentkezik. A szülőknek ilyen esetben érdemes arra is gondolni, hogy a lakás, a gyerekszoba levegője is hozzájárulhat a gyakori betegségekhez…

Allergiás vagy beteges?

Az óvodás-kisiskolás korú gyerekek napi 9-10 órát, vagy többet is a szobájukban töltenek, az éjszaka folyamán belélegzett levegő minősége ezért fontos, hogy megfelelő legyen – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A doktornő szerint különösen a levegőben lévő allergének jelenléte okoz gondot. Ilyen esetben a gyakran beteg, elhúzódó orrdugulástól, köhögéstől szenvedő gyereknél többnyire csak későn, jó néhány betegség után derül ki, hogy allergiás. „Az allergének folytonos jelenléte ingerli a nyálkahártyát, ezáltal egy állandósult gyulladást képes előidézni. Ebben az állapotban az érzékeny nyálkahártya sokkal sérülékenyebb, nem tudja ellátni megfelelően védő szerepét, a kórokozók könnyebben a szervezetbe jutnak.”

Allergének a lakásban

Téli időszakban elsősorban a lakásban élő háziállatok okozhatnak tüneteket, illetve a fűtési szezonban, ha a meleg mellett a páratartalom is magasabb az ideálisnál, akkor a háziporatka és penészgomba koncentráció is nő, mert a magas páratartalom kedvez az elszaporodásuknak – figyelmeztet dr. Somogyi Éva. „Érdemes allergiára gondolni, ha a gyermek a lakásban gyakran köhög, tüsszög, vagy orrdugulásról, orrfolyásról panaszkodik. Mivel a háziporatka fő táplálékát az emberi lehullott hám jelenti, ezért a tünetek főként éjszaka, az ágyban jelentkeznek. A háziporatka bőrtüneteket is okozhat az arra érzékenyeknél. Érdemes ezt is vizsgálni, ha a gyermeken kiütések jelennek meg vagy ekcémás bőrtünetei fokozódnak.”



Rekedtség: mikor forduljon orvoshoz?

2017. június 26.

Légúti fertőzés, rossz hangképzés, reflux vagy pajzsmirigybetegség következménye is lehet. Az elhúzódó rekedtség hátterében komolyabb elváltozások állhatnak, melyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak.

Banális okok és fertőzések

A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad. Ilyen esetben hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás okozhatja a panaszokat. Téli időszakban gyakori kiváltó ok a vírusfertőzés is. Gégegyulladás esetén a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevétel esetén a rekedtség tovább erősödhet – figyelmeztet dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Rekedtség maradhat vissza elhúzódó köhögéssel járó kórképek után is, ilyen esetben a hangszálak túlerőltetésének oka a tartós köhögés. Rossz szokás, vagy betegségek tünete is lehet a krákogás, mely szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget.

Daganatot is jelezhet

A látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség súlyos betegségeket, például gége-, vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet. Kialakulhat reflux betegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal hangszálakat is és rekedtséget okoz. Erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandósulhat, mivel a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt. Pajzsmirigy megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.

 



Ön is megfogadta, hogy lefogy?

2017. június 25.

Évkezdet a fogyókúrák árnyékában, sikertelen fogadalmak, nem működő divatdiéták, hiteltelen csodabogyók. Vajon hogyan vihetjük sikerre elhatározásunkat, hogy ne jussunk a több millió elhízott sorsára? A szakember vajon mit ajánl a hatékony fogyókúrához? Hogyan vészelhetjük át a holtpontokat? Írásunk ezekről a kérdésekről és arról a szomorú tényről szól, hogy ma már a túlsúly az ötödik helyen áll a vezető halálokok között világszerte. 

Az évkezdet általában a fogadalmakról szól! Egy tavalyi online felmérés szerint az emberek többsége (60%) fogadkozik ilyenkor, közülük pedig minden harmadik egészségesebben szeretne élni (táplálkozás és sport).  Tény, hogy a január a fogyókúrák kezdetének az időszaka, és az is tény, hogy a fogadalmakat és a diétákat nem sikerül maradéktalanul betartanunk. Holott a karcsúság nemcsak egy divatos elvárás, de fontos lenne az egészségünk megőrzése szempontjából is.

A világ belehal a hájba!

Az egészségügy a 25-ös BMI (Body Mass Index, Testtömeg Index) feletti értékkel rendelkező embereket tartja túlsúlyosnak. De mi is ez a BMI, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is használ? A BMI = testtömeg osztva a testmagasság méterben kifejezett négyzetével. Például egy 60 kg súlyú és 160 cm magas nő BMI-je 23,43 az alábbi képlet alapján: BMI = 60 kg / 1,6 m * 1,6m, azaz BMI = 23,43



Hogyan emlékeznek a kisgyermekek – és hogyan emlékszünk felnőttként a gyermekkorunkra?

2017. június 25.

Ha azt kérik tőlünk, hogy idézzük fel életünk első emlékét, valószínűleg olyan esemény jut eszünkbe, ami három-négy, ritkább esetben kétéves korunk körül történt velünk…
Előfordul, hogy valaki ennél korábbról is emlékszik valamire, ezek az emlékek azonban gyakran töredékesek, homályosak: csak egy-egy villanás, hang vagy valamilyen szavakkal nehezen leírható érzet marad meg. Tovább kutakodva kisgyermekkori emlékeink között (kb. 7-8 éves korig), azt is észrevehetjük, hogy bár van néhány nagyon részletes és élénk emlékünk ebből az időszakból, de ezek száma elenyésző a későbbi, iskolás- és kamaszkoriak mennyiségéhez képest. A jelenség a normális emlékezeti működés jellemzője, tudományos nevén ez a gyermekkori amnézia, ami tehát a csecsemőkori emlékek hiányát és a kisgyermekkori emlékek csekély számát jelöli.

Mi az oka a gyermekkori amnéziának?

Gyermekkori amnéziáról azok tudnak beszámolni, akik már kinőttek a gyermekkorból – tehát ez a felnőttek tapasztalata. Érdekes módon egy 18 éves éppúgy nem – vagy alig – emlékszik a kisgyermekkorára, mint egy 35 éves, tehát nem egyszerűen idővel arányos felejtésről van szó.

Az a magyarázat sem állja meg a helyét, hogy a gyermekek emlékezete még nem vagy nem megfelelően működik. Az emlékezet ugyanis bizonyos személyek vagy helyzeteket felismeréséhez is szükséges, erre pedig már pár hónapos csecsemők is képesek, legyen szó az édesanyjukról vagy éppen az orvosi vizsgálatokról. Időnként a gyerekek memóriája még le is körözi a felnőttekét, például egy-két felolvasás után már szó szerint el tudják mondani az esti mesét, míg szüleiknek jobb esetben csak a mese tartalma marad meg…



A genetikától is függ, hogy kinél alakul ki laktózintolerancia?

2017. június 24.

Egyre több laktózmentes termék sorakozik a boltok polcain: felvágottak, tejek, sajtok és más tejtermékek csomagolása hirdeti, hogy az adott készítményt bátran fogyaszthatja az is, akinél korábban panaszokat okoztak a laktóz tartalmú ételek. Mitől függ, hogy kinél jelentkeznek idővel a tünetek, milyen okok állhatnak a laktózintolerancia kialakulásának hátterében? Erről kérdeztük dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.

Ez a laktózintolerancia két leggyakoribb típusa

Hasfájás, puffadás, görcsök, hasmenés – a laktózintolerancia, más néven tejcukor-érzékenység jellegzetes tünetei. A laktózérzékenység lehet múló, ezt másodlagosnak (szekunder) nevezik, mivel valamilyen betegség következtében jön létre. Azonban lehet genetikailag meghatározott, végleges elváltozás is. Az elsődleges (primer) laktózintoleranciát nem előzi meg betegség, az életkor előrehaladásával, rendszerint 12 éves kor felett alakul ki arra hajlamos egyénekben jelentkezik.

Egyre többen kérik a genetikai vizsgálatot

Az utóbbi időben észrevehetően többen érdeklődnek a tejcukor-érzékenység genetikai vizsgálatával kapcsolatban, csecsemők, kisgyermekek részére szeretnék elvégeztetni – számolt be tapasztalatairól dr. Polgár Marianne, aki a tavalyi évben a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Budai Allergiaközpont Év Kiváló Orvosa díjat. A szülők alapvetően jó nyomon járnak, hiszen ebben az életkorban a hasi panaszok, hasfájás, görcsök, esetleg hasmenés hátterében valóban valamilyen ételérzékenység, allergia vagy tejcukor-érzékenység mutatható ki. Ám ha valóban laktózintolerancia okozza a panaszokat, akkor annak hátterében csecsemők és kisgyermekek esetében még nem a genetikai eltérés, hanem valamilyen betegség következményeként kialakult laktózfelszívódási zavar áll. A genetikai vizsgálat elvégzése tehát csak bizonyos életkor felett indokolt.



Izombénulás, sugárzó fájdalom – A szakorvossal keressük az okokat!

2017. június 24.

Izombénulás, sugárzó fájdalom kíséri az isiászt, gerincsérvet és piriformisz szindrómát is, s bár tüneteik nagyjából ugyanolyanok, mégis más típusú kezelést alkalmaznak az ortopéd szakorvosok a porckorongsérv, az isiász és a piriformisz szindróma esetében. Mindháromnál segíthetnek a konzervatív gyógymódok és csak súlyos esetben kell sebészkés alá feküdni.

Három nagyon hasonló mozgásszervi, idegeket is érintő panaszegyüttesről van szó, amelyek felismerését csak képalkotó vizsgálatokkal, röntgennel és MR-rel lehet pontosan megállapítani. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd és gerincgyógyász szakorvosa szerint a porckorongsérv (köznapi nevén a gerincsérv), az isiász (ülőideg-zsába) és a piriformisz szindróma (körte képű izom alagút-szindróma) esetében is a végtagokban jelentkezik a fájdalom. Átsugárzik a derékba, combba, térdbe, lábszárba, bokába, a lábujjakba, az idegekben működésbeli zavar jelentkezik. Izombénulás és sorvadás, zsibbadás, végtag elgyengülés kísérheti mindhárom betegséget.



A tökéletes gardrób titka

2017. június 23.

Az év eleje remek alkalom arra, hogy új célokat tűzzünk ki magunk elé, változtassunk az életünkön, és nem utolsó sorban felfrissítsük ruhatárunkat! Biztosan te is gondolkodtál már azon, mi a titka a mindig stílusos megjelenésű embereknek. A fashiondays.hu stylistjai segítenek kialakítani a tökéletes gardróbot, hogy te is könnyedén megtaláld minden alkalomra a megfelelő öltözéket. Jó hír, hogy ez nem pénzkérdés, a titok nyitja csupán a megfelelő alapdarabokra épített ruhatár!

Az év eleji leárazások éppen kapóra jönnek, hogy beruházz a múló divattrendeken átívelő, évszaktól és szezontól független, minőségi alapdarabokra. Most összegyűjtöttük a legfontosabbakat, melyek egyetlen divatrajongó gardróbjából sem hiányozhatnak.

Tökéletes farmernadrág
Minden stílusos ruhatár egy jó farmerrel indul! Bármilyen alkattal is áldott meg a sors, egészen biztosan megtalálod az adottságaidhoz leginkább passzoló fazont. Érdemes töretlenül próbálgatni, figyelni a zsebek és díszek elhelyezkedésére, hogy a kiválasztott farmer valóban az előnyös részeinket emelje ki.

 



Csecsemőkori reflux – ilyen tünetei vannak

2017. június 23.

Meddig tekinthetjük normális jelenségnek a csecsemőkori bukásokat és mikor gyanakodjunk refluxra? Erről, és a betegség egyéb tüneteiről is kérdeztük dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.

A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt a savas gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe, pici babáknál ezért gyakori az étkezések utáni bukás. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól. Ha azonban valóban reflux áll a gyakori bukások hátterében, azt fontos mielőbb felismerni és kezeltetni, mert ellenkező esetben súlyos szövődményeket – súlygyarapodás elmaradása és nyelőcsőszűkület  – is okozhat!

1. Hányás

Evés közben a csecsemők sok levegőt is nyelnek, ezért fontos étkezések után függőleges helyzetben büfiztetni a babát, hogy ez a levegő távozni tudjon. Aggodalomra ad okot, ha a bukások ennek ellenére is az átlagosnál gyakrabban jelentkeznek, vagy mellette hányás is rendszeresen előfordul.

2. Zöldes-sárgás bukás

A bukások színe normál esetben fehér. Reflux esetén azonban a bukás zöld vagy sárga, esetleg véres is lehet. Az elszíneződést az epét tartalmazó váladék, ill. az extrém ritkán jelentkező nyálkahártya felmaródás esetén jelentkező friss vér okozhatja.

3. Tiltakozás az evés ellen

A nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav rövid idő alatt gyulladásokat idézhet elő az érintett területen, ezért a csecsemő számára a nyelés fájdalmassá válhat. A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik, elutasíthatja az evést. A reflux jele lehet, ha sokszor hátrafeszíti a nyakát és hátát, mert így megnyúlik a nyelőcső, ami enyhíti a kellemetlen érzést.



Okosbábun gyakorolhatják a szülés levezetését a Semmelweis Egyetem hallgatói

2017. június 22.

Farfekvés, szülés utáni vérzés, vállelakadás – csak néhány azok közül a szülési komplikációk közül, amelyeket mostantól az elméleti képzés részeként is be lehet gyakorolni a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új páciens szimulátorán. Az élethű, várandós nőt formázó „okosbábu” többféle pozícióba állítható, valósághű reakciókat ad, és előre ki lehet választani, hogy milyen típusú szülést szeretne gyakorolni a hallgató – a normáltól a szülészeti sürgősségi esetekig számtalan helyzetet ki lehet próbálni rajta. Mindezzel nem a klinikai gyakorlat kiváltása a cél, sokkal inkább arról van szó, hogy a hallgatók tét nélkül gyakorolhassák be a kockázatosabb helyzeteket is – mondja Dr. Borján Eszter adjunktus.

“okosbábu” Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

A szimulátor a fej- és farfekvéses szülés, a méhlepény megszülése, a vállelakadás, a baba nyakára tekeredő köldökzsinór bemutatására egyaránt alkalmas, továbbá az újszülött sírása, állapota, valamint a szülés utáni hüvelyi vérzés is szemléltethető rajta – mondja Dr. Borján Eszter. Az adjunktus kiemelte, hogy nemcsak a szülés, hanem az azt megelőző, illetve az azt követő állapotok modellezésére is tökéletes az új eszköz, amely egy külön erre a célra berendezett szülőszobában kapott helyet, hogy teljesen valósághű körülmények között gyakorolhassanak a hallgatók. A szülésznő hozzátette: a szülészeti szimulátor egyik legnagyobb előnye, hogy segítségével monitorozni lehet az anyai- és magzati paramétereket, bemutatva a normál és kóros állapotokat is.

Farfekvéssel, vállelakadással korábban többnyire csak a tankönyvben találkozhattak a hallgatók az elméleti képzés részeként, így sokan el sem tudták képzelni, hogy milyen lehet mindez a valóságban. Mostantól azonban nemcsak megnézhetik, hanem biztonságos környezetben, kockázat nélkül, oktatói segítséggel be is gyakorolhatják ezeket a helyzeteket – emeli ki Dr. Borján Eszter. A szülésznők és az ápolók képzésében egyaránt a harmadik évben szerepel a szimulációs gyakorlat, amely gyakorlati vizsgával is zárul, ahol a hallgatók egy valósághű szituációban bizonyíthatják tudásukat. A medikusképzés ötödik évébe is beépítették ezt a gyakorlatot.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...163164165...188
hírek, aktualitások

Közösségben könnyebb elkapni a fertőzéseket

2019. szeptember 13.



Az iskolakezdés stresszt jelent a gyermekek szervezetének és a közösségbe kerüléssel megnő a fertőzéses megbetegedésekre való fogékonyságuk – mondta a Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem I-es számú Gyermekgyógyászati Klinikájának adjunktusa.

A gyermekorvos szerint a pedagógusok azzal tehetnek sokat, ha a szünetekben gyakran szabad levegőre viszik a gyerekeket, az osztálytermeket pedig rendszeresen szellőztetik. A szülők pedig az egészséges életmód és étkezés biztosításával tehetnek a legtöbbet gyermekük immunrendszerének erősítéséért – tette hozzá. Egyúttal szólt arról is, hogy a D-vitamin pótlását már az őszi időszakban érdemes elkezdeni.

Cseh Áron felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyerekek gyakori fertőzéses eredetű felső légúti megbetegedése egyáltalán nem jelent kórós állapotot, ha más komolyabb tünet nem kapcsolódik hozzá. Példaként említette, hogy az óvodáskorúak esetében az évi 10-12 “lázas epizód” teljesen normálisnak tekinthető, egyúttal ezek a megbetegedések az immunrendszer érésének sajátos módját is jelentik.

Kóros tüneteknek azt kell tekinteni a gyermekorvos szerint, amikor például a gyerek súlygyarapodása, idegrendszerének fejlődése elmarad a kortársaiétól. Ezek az immunzavarok azonban nagyon ritkák – mondta.

Akár szívet is építhetünk őssejtekből

2019. szeptember 12.



A születéskor gyűjthető őssejtek gyógyászatban betöltött szerepe állt a Czeizel Intézet által szervezett tudományos szimpózium fókuszában. A rendezvényen az Intézet vezetője, Merhala Zoltán mellett előadást tartott az őssejteket érintő laboratóriumi kutatások eredményeiről prof. Sarkadi Balázs kutató, a perinatális őssejtek új alkalmazási területeit pedig prof. Sean Murphy, a Wake Forest University oktatója ismertette.

A születéskor gyűjtött és megőrzött őssejteket már a gyógyászat számos területén alkalmazzák, a regeneratív medicinában betöltött szerepükben azonban még mindig rengeteg új lehetőség rejlik. „Az őssejtterápia jelenleg is több mint 80 betegség kezelésében játszhat fontos szerepet: főleg a vérképző szerveket érintő problémák esetében merül fel az alkalmazásuk, a jövőben pedig a cukorbetegségtől a bőrgyógyászatig kínálhatnak megoldást, a felhasználási területek listája pedig a folyamatos orvosi áttöréseknek köszönhetően napról-napra nő” – mondta el Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője. „Ma már a köldökzsinórvéren kívül a köldökzsinórszövetből, a magzatburokból, vagy akár a méhlepényből is tudunk őssejteket gyűjteni, ezekkel a kincset érő alkotóelemeinkkel pedig a koraszülött gyermekek tüdejét is kezelhetjük, vagy a magzatban ultrahangon felfedezett szájpadlásfejlődési hibát korrigálhatjuk.”

Prof. Sarkadi Balázs, az MTA – TTK Enzimológiai Intézetének kutatója a laboratóriumi kísérletek kínálta új távlatokról számolt be. Az elmúlt tíz év kutatásainak eredményeképpen ma már sikeresen hoznak létre és tenyésztenek indukált pluripotens őssejteket, amelyekből minden szövetforma létrehozható. Így készülhet szívizomszövet, foggyökér, vagy emberi idegsejtekből álló „miniagy” is, ami jelenleg a toxikológiai vizsgálatok és a gyógyszerfejlesztés terén nyújt hatalmas előrelépést, de a 3D nyomtatásnak köszönhetően a jövőben akár egy teljes szív is születhet laboratóriumi körülmények között.

A horkolás nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet

2019. szeptember 12.

Rengeteg feleség, és nem kevés férj tudna beszámolni arról, milyen zavaró a hálótársuk horkolása. Azonban dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás nem csak kellemetlen, de légzéskimaradás miatt veszélyes is lehet.



Ezért horkolunk

Minden 10 férfiből 4 rendszeresen horkol és a nőknek is több, mint ötödét érinti ez a probléma. A horkoló hangot tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki.

A horkolás nyilvánvalóan kellemetlen a hálótárs számára, de akár veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „felhorkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni – ez az úgynevezett alvási apnoé jelensége. Mivel pedig minden egyes légzéskimaradás csak akkor történhet meg, ha a központi idegrendszer éber állapotba kerül, ezek a rendszeres mikroébredések megakadályozzák a jó minőségű alvást és egy idő garantált a tartós kimerültség, fáradtság. 

 

 

A légzéskimaradás nem csak a fáradtság miatt veszélyes

Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára.

Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a diabéteszé, a szívinfarktusé vagy stroke-é.  Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyes közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.