Áfonya, a legjobb antioxidáns

2023. november 02.

A fekete áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon él. A vörös áfonya hegyvidéki faj. Ritkább, mint a fekete áfonya, ezért védett növény.

Az amerikai vörös áfonya, más néven tőzegáfonya (Cranberry) Észak-Amerika őshonos gyümölcse. Vitaminjai: C- és A-vitamin, ásványianyag-tartalma: kalcium, kálium, magnézium, vas, cink és foszfor.

A vörös áfonya

Elsősorban antocianidineket (96 mg), flavánokat (katechinek) és flavonolokat (kvercetin) tartalmaz. Flavonoidtartalmának köszönhetően érvédő hatású, csökkenti a szívinfarktus kialakulásának veszélyét. A húgyúti fertőzések megelőzésére kiváló, mivel megakadályozza az Escherichia coli baktérium megtelepedését.

Amerikai kutatók megállapították, hogy a vörös áfonya leve gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok megtapadását a fogakon, és a fogínygyulladás ellen is védelmet nyújt. A szervezet ellenálló képességét növeli, s – egyes kutatási eredmények szerint – gátolja az agy öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulását. Látásjavító gyümölcsnek is nevezik, mert az időskori retinaleválások ellen hat, emellett az ízületek rugalmasságának megőrzésében is segít. A 2. világháború alatt a pilóták rendszeresen fogyasztottak fekete áfonyát az éjszakai látásuk javítása érdekében.

A fekete áfonya
Erős antioxidáns hatást mutat: elősegíti a kollagén bioszintézisét, csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét és törékenységét, gyulladáscsökkentő, valamint megakadályozza a vérlemezkék öszszetapadását, javítja a mikrokeringést. Antibakteriális, antiallergén hatása is van.

Áfonyás fogások

A vörös áfonya nyersen önmagában kevéssé élvezhető, de almával, naranccsal, körtével vagy sárgarépával párosítva tompíthatjuk a savait. Készíthetünk belőle turmixot és smoothie-t, lekvárt, áfonyalevet, szörpöt is. Legtöbbször müzlibe, joghurtba, tejberizsbe, zabkásába keverjük az aszalt vörös áfonyát, de paszszol az édesburgonya- és a kelbimbóköret mellé is.

Krónikus vénás beteg – Mit tehet az expediáló szakember a gyógyszertárban?

2023. november 01.

A krónikus vénás betegség (KVB) valamilyen formája 3-ból 2 magyar felnőttet érint. Szem előtt tartva azt, hogy a kórállapot kezelése akkor lehet eredményes, ha a megfelelő terápiát minél hamarabb elkezdi az érintett személy, és azt megfelelő mértékű adherenciával tovább is viszi, mind a prevencióban, mind a kezelésben nagy szerep hárul az expediáló szakemberekre.

A KVB diagnózisára és kezelésére vonatkozóan nemrégiben jelent meg egy hazai, átfogó ajánlás [1]. Cikkünkben az irányelv és a vonatkozó szakirodalom tükrében bemutatjuk azt, hogy milyen szempontokat kell szem előtt tartani a krónikus vénás betegek patikai ellátása során.

A seprűvénáktól a visszeres fekélyig

A krónikus vénás betegség (KVB), vagyis az alsó végtagi vénás rendszer kóros elváltozásai következtében kialakult tünetegyüttes gyakori.

A KVB klasszifikációjára a CEAP szolgál. Az osztályozás C0-tól C6-ig terjed, és a C0 esetén nincs látható vagy tapintható jele a vénás betegségnek, míg a C6 az aktív vénás fekély stádiumát jelenti [1].

Egy több mint 91 ezer beteg adatait elemző, 20 országot felölelő nemzetközi tanulmány a KVB prevalenciáját 64%-nak találta; ezek között a KVB súlyosabb formái (C4-6 stádiumok) 5%-ban fordulnak elő, és az életkor előrehaladásával a gyakoriságuk jelentősen nő.

Születtek magyarországi eredmények is, amelyek 66%-os varicositasprevalenciát mutattak; vagyis 3-ból 2 magyar érintett a KVB-ben [1].

Sajnálatos tapasztalati tény

– Riasztó adatok és kilátások ellenére az érintettek jelentős része elbagatellizálja a problémát.

– Csupán esztétikai hibának vagy apró, zavaró tényezőnek minősítik a vénás panaszokat mindaddig, amíg az állapotuk nem súlyosbodik jelentősen.

– A panaszok kezelés hiányában ugyanis egyre romlanak, és a szövődmények kockázata is nő.

Kinél alakul ki KVB?

A vénás betegségek kialakulásában számos örökletes faktor szerepel. Emellett azonban nem elhanyagolható az életmódbeli és a környezeti tényezők szerepe. Minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel szembesül KVB-vel. Míg a 20 év alatti lakosságban 12,5%, addig a 70 év felettieknél 82%-ban fordul elő a megbetegedés. Számít a nem is: a nőknél kétszer gyakoribb ez a kórkép. Emellett a nőknél a szülések számával is növekszik a KVB kialakulásának kockázata. A testsúly is lényeges: a KVB nemtől függetlenül gyakoribb az elhízott embereknél. Fontos az életmód is: az állómunkát végzők körében gyakrabban fordul elő, mint a fizikailag folyamatosan aktívaknál [1].

Hogyan tanulunk mozogni? Kúszástól a versenysportig

2023. november 01.

A mozgástanulás egész életünket végigkíséri. Gondoljunk csak bele, mennyi tanulásra, ismétlésre van ahhoz szükség, hogy tudjunk kanállal enni, futni, úszni vagy egy lábon ugrálni, nem beszélve a mozgásformák tökéletesítéséről, finomításáról és megtartásáról. A titok nyitja az ismétlésben rejlik. Mi zajlik ilyenkor a testünkben és melyek a mozgástanulás szakaszai?

Sokan példát vehetnénk a gyermekekről, milyen kitartással gyakorolják az egyes mozdulatokat, hogy ülésből állásba jussanak, vagy, hogy először bizonytalan, majd később stabil járással elinduljanak és felfedezzék a világot. Rengeteget gyakorolnak, lehuppannak, de újra és újra felállnak, amíg tökéletessé nem fejlesztik az egyes mozzanatokat.

A mozgás sokkal összetettebb, bonyolultabb folyamat, mint ahogy azt gondolnánk. A központjában az agy áll, amely meghozza a döntést. Ezt a döntést az idegek viszik tovább a test többi részébe, hogy az izmok segítségével végrehajtsák azt. A mozgásforma azonban nem csupán az izomerőtől lesz magabiztos, szükség van bizonyos mennyiségű ismétlésre is ahhoz, hogy a közvetítő, azaz az idegrendszer begyakorolhassa, megtanulja. Ezért, ha pl. a súlyemelést gyakoroljuk, előbb érdemes kis súllyal kezdeni, hogy elsőként a mozdulatsort elsajátíthassuk. Az ismétlésnek köszönhetően egyre egyszerűbbé és könnyebbé válik majd a mozgás, ezután elkezdhetjük növelni a súlyokat. A fokozatosság tehát nagyon fontos, a gyakorlásnak köszönhetően lesz a mozgásunk egyre tökéletesebb és pontosabb.

Ez történik a testünkben, ha ismert mozgásformát végzünk

Biztosan sokan tapasztaltuk, hogyha pl. futni indulunk, amit egyébként gyakran szoktunk végezni, az agyunk már jó előtte elkezdi felkészíteni a testet a mozgásra. Így pl. megemelkedik a pulzusszám, nő a vérnyomás, feszültebbek lesznek az izmaink. Mivel ez a mozgásforma már ismert számunkra, sokszor gyakoroltuk és ismételtük, induláskor az agyunk felidézi és eljuttatja a már ismert motoros mintát az izmoknak. Futás közben folyamatos az információáramlás, így pl. érzékeljük a kátyút vagy az előttünk futót, a hőmérséklet-változást, és ezekre az agyunk és a testünk folyamatosan reagál.

Őszi depresszió? Megoldás melankóliára

2023. október 31.

Ősszel, az időjárás hatásainak és az évkör metódusának megfelelően, egy kicsit leülünk, leállunk, elfáradunk. A modern társadalmakban a nyaralás után azonban ez egy aktív időszak, amikor komoly eredményeket akarunk elérni, és komoly terveket szövögetünk. A forróság és kitikkadás után azonban nem biztos, hogy ez a legjobb időszak a sikerek elérésére.  

Őszi félév - nehéz tanév
A legnehezebb, hogy az oktatás, az iskola is ekkor kezdődik meg. Párássá válik az idő, és hol túl meleg, hol túl hideg van. Főként jellemző ez a mai kiegyenlítetlen időjárási viszonyokra. Nagyon nehéz ebben az időben frontátvonulásokkor koncentrálni, és kihívás a gyermeknek is ekkor bekapcsolódni egy új évbe. Érdemesebb lenne ezért a tanéveket tavasztól tartani, akkor indítani, amikor a természet ad lendületet a cselekedeteknek.

Fények, színek, hangok
Az őszi depresszió egyik oka a fényekben keresendő. A legjobb, ha ezért energiatakarékos fénytesteket vásárolunk, ha világítás mellett dolgozunk, tevékenykedünk. Természetesen ez nem mehet a környezet rovására, és egészségünket sem tehetjük ki a spórolás szellemének.

Másik ok a színhatás a fényjátékon belül. Talán nem véletlen, hogy sárga, vörös, barna színekkel vesz körbe minket a természet ilyenkor, vagyis a meleg színekkel. Természetesen ősszel a fákon ezek sötétebb tónusát találjuk, de egy fokkal halványabb árnyalatban e színek behozhatók otthonunkba, és egész évben meleg környezetet teremthetünk. (Közben pedig, a hangok is finomodnak, tompulnak, a más páratartalom miatt.)

Járjunk többet mezítláb!

2023. október 31.

Vajon tudjuk-e, milyen előnyökkel jár, ha amikor csak tehetjük, gyakrabban járunk mezítláb? Ha nemleges a válaszunk, érdemes összegyűjtenünk néhány információt ezzel kapcsolatban.

Amikor alkalom adódik rá, hogy cipő nélkül járkáljunk, valójában másképpen, azaz a környezetünkkel harmóniában mozgunk. Ami meglepő módon védelmet nyújt lábunknak és egész testünknek, így pl. sokkal kisebb lesz a sérülések esélye.

A normál emberi láb a lábujjaknál szélesebb, a saroknál keskenyebb formájú, ugyanakkor gyakori, hogy a cipőket ezen jellemzőkkel ellentétes módon tervezik. Ez azt jelenti, hogy a lábunkat sokszor olyan cipőkbe szorítjuk, amelyek megváltoztatják a láb alakját, deformációt okoznak. Amellett a vastag talpú cipő sem előnyös, mert „elzárja” a talpon lévő receptorokat (idegvégződéseket, melyek továbbítják a talp által érzékelt információkat az agynak), ami kevésbé természetes járást eredményezhet. Amikor módunkban áll mezítláb járni, elkerülhetővé válik az ezzel összefüggő, további problémák megjelenése. Ezért törekedjünk rá, hogy minél többet járkálunk mezítláb pl. a kertünkben vagy más, alkalmas helyen (ahol változatos a talaj), hogy megtapasztaljuk a láb földdel való közvetlen érintkezésének előnyeit.

Idegvégződések jelzései az agynak

A lábunk hihetetlenül érzékeny testrészünk, mivel a talp idegvégződései jeleket közvetítenek az agynak, de a cipőben tompítjuk ezeket a visszajelzéseket. Ha viszont többet járunk mezítláb, észre fogjuk venni, hogy javul az egyensúlyérzetünk (ahogy a lábfej izmai megfeszülnek és ellazulnak), valamint a különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése (propriocepció). Ha pl. földúton vagy köves talajon járunk, a proprioceptív reflexeinknek köszönhetően akkor is megtartjuk az egyensúlyunkat, és nem esünk el, amennyiben az előttünk lévő útra figyelünk.

Pszichésen hihetetlen érzés megtapasztalni a földet a lábunk alatt. Amikor módunkban áll pl. homokos talajon járni (tóparton, tengerparton…), valószínűleg alig várjuk, hogy levegyük a cipőnket, és mezítláb érezzük a homokot a lábujjaink között. A különböző szemcséjű, szerkezetű és hőmérsékletű talaj megtapasztalása mezítláb élményszámba megy. Ahogy egy vidéki séta földúton kellemesebb, mint a városi betonon, úgy sokkal többet jelent a természetben pl. iszapot, füvet, kavicsot érezni a lábunk alatt, ha mezítláb vagyunk.

A mezítláb járás segít felszínre hozni a föld jótékony hatásait

Amikor lábunkkal közvetlenül érintjük a talajt (földelés), jótékony hatást gyakorolunk a szervezetünkre, így többek közt a keringésre, az alvásminőségre, az immunrendszerre. Továbbá csökkenthetjük a stresszt vagy a gyulladást, javíthatunk hangulatunkon. A mezítlábas séta egyúttal olyan földelési elem, melynek gyógyító erejét tekintve egyre több kutatás folyik. De a harcművészek és a jógik már évezredek óta felismerték ennek a kapcsolatnak a jelentőségét.

Gyógyító illatok: 7 aromaterápiás ötlet

2023. október 30.

A szelíd gyógymódok között az egyik legcsodálatosabb az aromaterápia, amely számos betegség kiegészítő terápiájaként, de sokszor önmagában is igen hatékony. Sőt, még betegnek sem kell lennünk ahhoz, hogy áldásos hatásait élvezhessük: megelőzés, hangulatjavítás céljából is használhatjuk az illóolajokat.  

Az emberi szervezet saját védekezőképességének erősítésére és beindítására irányuló szelíd gyógymódok között az egyik legcsodálatosabb az aromaterápia, amely számos testi-lelki betegség kiegészítő terápiájaként, de sokszor önmagában is igen hatékony. A legjobb benne mégis az, hogy még betegnek sem kell lennünk ahhoz, hogy áldásos hatásait élvezhessük: megelőzés, hangulatjavítás céljából is sokféleképpen használhatjuk a gyógyító, finom illóolajokat. Melyik illóolajat mire használd? Néhány tipp az otthoni felhasználáshoz.

1. Párologtatás

A párologtatáshoz, illatosításhoz használt olajok nagy választékban kaphatók, így mindig kiválaszthatjuk a hangulatunknak megfelelőt, arra azonban jobb, ha odafigyelünk, hogy erre a célra is érdemes tiszta, természetes olajat használni, mint az olcsóbb utánzatot.

Ezeket ugyanis sokszor mesterséges aromákkal helyettesítik vagy javítják fel, így elvész az egészségünkre, hangulatunkra, idegrendszerünkre gyakorolt finom hatás!

A párologtató edénykébe mindig öntsünk egy kis vizet, és ebbe cseppentsünk néhány csepp olajat – az égésveszély miatt jobb, ha nem használjuk az illólajokat tisztán. Az alábbi olajakkal kísérletezhetünk kedvünkre, egyéni ízlésünknek megfelelő keverékeket is összeállíthatunk, de ha komolyabb gyógyító célra szeretnénk használni az aromaterápiát, inkább forduljunk szakemberhez vagy nézzünk utána egy szakkönyvben.

Húgyúti betegségek: fertőzések, hólyaghurut

2023. október 30.

Az akut hólyaghurut rendszerint szövődménymentesen zajlik. Bizonyos betegeknél azonban fokozott annak a veszélye, hogy a csírák a húgyutakból továbbterjednek, és végül krónikus vesemedence-gyulladást okoznak. Nagyobb a kockázat prosztatamegnagyobbodás, akadályozott és egyéb más vizeletelfolyási zavar, vesekő, diabétesz, fájdalomcsillapító szerek nem rendeltetésszerű alkalmazása és terhesség fennállása esetén.

A hőterápia lehet meleg ülőfürdő, lábfürdő vagy hőpakolás.

Itt fontos felhívni a páciens figyelmét arra, hogy soha ne menjen hideg lábfejjel az ülőfürdőbe (szaunába se!).

A hőkezelést 36 °C-os vízzel kell kezdeni, majd a hőmérsékletet percenként 1 fokkal kell emelni, így érve el a 40-42 °C-ot. A fürdő időtartama maximum 15 perc legyen. Iszapfürdő-adalék hozzáadásával kellemes hőátadás biztosítható a testnek. Hideg fürdő soha ne kövesse a hőkezelést, a száradást követően ágymeleg vagy kiegészítésképpen melegített (kb. 50 °C) iszappakolás, meleg vizes palack alkalmazása javasolt. Fontos a kezelés alatt az altestet mindig melegen tartani. A gyakran visszatérő húgyúti fertőzésben szenvedő nők számára léteznek speciális angóragyapjúból vagy más hőszigetelő szövetből készült fehérneműk.

A bőséges folyadékbevitel (napi 2-3 liter), illetve a vesetisztító, vizelethajtó teák serkentik a vizelet kiválasztását, ezáltal a baktériumok a szervezetből kimosódnak, és más baktériumok vesemedencébe való felszállása akadályozottá válik.

Zöldségek a wokban

2023. október 29.

A wok a kínai konyha alapvető eszköze. A zöldséges ételek és húsok sokasága készül a speciális edényben, mely ma már egyre több európai háztartásban is megtalálható.  

A wokban készült ételek alapanyagai között a Távol-Keleten sok hagyma és káposzta, főleg a kínai kel található. Jó ízesítőszer a szójaszósz, és előszeretetel használják a szárított gombát is.

A zöldségeket – tulajdonképpen bármilyet, bár választhatunk speciálisan kínai zöldségkeveréket! – hirtelen, nagyon forró zsiradékban, rövid ideig forgatjuk. Nem kell megfőzni vagy megsütni, tulajdonképpen félnyersre, roppanósra hagyva az igazi.

Nézzünk egy konkrét receptet:

Hosszúra vágott vöröshagymát elődinsztelünk a wokban, ehhez adjuk a szintén hosszúra vágott (julienne) vagy reszelt zöldségeket. Ez lehet répa, kínai kel, káposzta, zeller, karalábé, cukkini, paprika, stb.

Jól átforgatjuk, és a fent leírt módon roppanósra sütjük. Kiszedve a wokból, a maradék zsiradékra dobjuk a kiáztatott gombát (elhagyható), az összetört fokhagymát, gyömbért, egy kanál lisztet. Átfuttatjuk, vízzel felöntjük, besűrűsítjük. Szójaszósszal, borssal és sóval ízesítjük. Ebbe beleforgathatjuk a zöldségeket, majd rizssel vagy tésztával kínáljuk.

Ugyanezt elkészíthetjük csirkehússal is.

Milyen a nyaki eredetű fejfájás?

2023. október 29.

A fejfájás általában nem önálló betegség, hanem tünet. Lehet valamilyen testi betegség, például gyomorrontás, székrekedés, lázas betegség, magas vérnyomás kísérő jele, de jelentkezhet lelki okok miatt is. Kiváltják a fejen, a nyakon lévő szervek, szervrendszerek betegségei, beleértve a központi idegrendszert, de a szemet, a fület, a légző- és az emésztőrendszer kezdeti szakaszát, valamint a bőrt, a lágyrészeket és a csontokat is.

A fejfájás oka a kísérő tünetek alapján többnyire kideríthető. Sok esetben azonban a leggondosabb vizsgálatok, a legmodernebb képalkotó eljárások (CT, MRI) sem hoznak eredményt. Az ilyen betegek sokszor évekig járnak egyik orvostól a másikig.

Sokszor a felső nyaki gerinc funkciózavara a „bűnös”

Több felmérés igazolja, hogy a fejfájások legalább 50%-áért, a szédüléses jelenségeknek pedig a 40%-áért a felső nyaki gerinc funkciózavara tehetô felelőssé. Ezt azért fontos tudatosítani, mert míg karzsibbadás, vállövi panaszok esetén gyakran gondolnak a nyakcsigolyákra, addig fejfájás, szédülés, hallászavar, gombócérzés esetén csak elenyésző esetben.

Fájdalmas tünetek

A nyaki eredetű fejfájás klinikailag jellemző tünetegyüttest alkot. A fájdalom a tarkótájról indul ki, onnan sugárzik előre, a szem felé. Jelentkezhet az egyik vagy akár mindkét oldalon is. A nyilalló éles fájdalom többnyire reggel kezdôdik és gyakran kombinálódik nem forgó jellegû szédüléssel, egyensúlyzavarral, oldalirányú járásbizonytalansággal, esetenként hullámzásérzéssel.

Elsősorban fejforgatás, testhelyzetváltozás váltja ki, és hallászavar, fülzúgás, halláscsökkenés, látászavar (szikralátás, sötét karikák stb.) kísérheti. Általános panaszként fáradékonyság, izomgyengeség- érzés, gondolkodási nehezítettség jelentkezhet. A fájdalomcsillapítók nem segítenek magát a fejfájás okát megszüntetni, csak a tünetet enyhítik. Eleinte átmenetileg csökkenthetik a fájdalmat, de rendszeres szedésükkor hozzászokás alakulhat ki. Így az adagot emelni kell, sôt egyre erôsebb hatású gyógyszert kell bevenni. Krónikus fejfájás esetén tehát valós veszély a hozzászokás, ezért fontos a valódi ok kiderítése.

Házi kedvencek: ivartalanítás pro és kontra

2023. október 28.

Amerikai kutatások és tanulmányok is igazolják, hogy azok a szuka kutyák, amelyeknek nem lett eltávolítva, vagy legalább 6 éves koráig nem lett eltávolítva a petefészkük, hosszabb ideig élnek. Legtöbbször a kutyák és macskák ivartalanítása mellett szólnak az érvek, de Dr. Kopócsi Andrea holisztikus állatorvos, homeopata szerint érdemes a másik oldalt is megvizsgálni a döntés előtt. Ha az ivartalanítás mellett dönt a gazdi, a felépülés sokkal gyorsabban és kíméletesebben megy végbe, ha természetes gyógyszerekkel megtámogatjuk.

Nyugat-Európában és az USA-ban már évtizedek óta gyakorlat, hogy 3-6 hónapos korban ivartalanítják a kutyákat és macskákat, sőt egyre gyakrabban végzik el ezt a műveletet 6 hetes és 3 hónapos kor között, mondván ilyen korban könnyebben és gyorsabban végezhetők el a műtétek, a sebgyógyulás gyorsabb, és általában komplikációk nélkül megy végbe. Ugyanakkor az ivartalanítás hátrányaival is érdemes foglalkozni Dr. Kopócsi Andrea állatorvos szerint, ugyanis több tanulmány igazolja, hogy például a petefészkek megtartása meghatározza az élettartamot.

„Jelenleg sajnos az állatorvosok nagy része, a tenyésztők többsége, valamint az összes menhely a petefészek minél korábbi eltávolítását (6 hónapos korban vagy előtte) javasolja. Ennek a döntésnek a legfőbb oka jelenleg a nem kívánt túlszaporulat meggátlása. Viszont ezzel előidézhetünk számos nem kívánt betegséget is, így saját kiskendvencünk esetében a döntés előtt érdemes tájékozódni” – hívta föl a figyelmet az állatorvos, majd elmondta, hogy az ivartalanítás hátrányai közé tartozik az elhízás, a cukorbetegség, a húgyúti fertőzések, a vizelet inkontinencia, az autoimmun pajzsmirigygyulladás, a pajzsmirigy alulműködés, bizonyos daganatos betegségek, valamint a csípődiszplázia fokozott kockázata is.

„Véleményem szerint a kan kutyákat nem szükséges ivartalanítani, kivéve, ha azt valamilyen egészségügyi probléma indokolja. Szuka kutyák esetében az idős korban viszonylag gyakran előforduló gennyes méhgyulladás megelőzése érdekében 5-6 éves korban érdemes elvégezni a műtétet. Ha az ivartalanítás mellett dönt a gazdi, érdemes természetes készítményekkel támogatni a gyógyulást” – hangsúlyozta az állatorvos.