Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az örömhormon pótlása télen

2022. január 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Az örömhormonnal kapcsolatos ismereteink hiányosak, sokszor ellentmondóak. A szerotonin hiányát számos betegséggel hozzák összefüggésbe, így például a migrénnel, depresszióval, idegi-, étkezési- és szexuális zavarokkal, vagy akár a premenstruációs szindrómával is.  

Mi csökkentheti a szerotonin szintjét?

Számos kutatás született már e témában, amelyek széleskörű összefüggéseket vizsgáltak. Így például kiderült, hogy a menopauza alatt az ösztrogénszint csökkenésével a szerotoninszint is csökken, ami hozzájárulhat a hangulatváltozásokhoz. A hiányállapot ugyanígy beindítja a „kívánósságot” is, vagyis a szervezet bizonyos ételek utáni vággyal próbálja növelni az örömhormon szintjét. Ugyanez érvényes a premenstruációs szindrómánál is, amelynek tüneteit valószínűleg a nemi hormonok és a szerotonin kölcsönhatása okozza. Vagyis a menstruáció előtti napokra jellemző idegesség, lehangoltság, bizonyos ételek utáni sóvárgás és csökkent libidó is ezzel függhet össze.

Egy argentin kutatásból az is kiderül, hogy a két műszakban és csak éjszaka dolgozóknak is alacsonyabb a szerotoninszintje, mint azoknak, akik hagyományosan, nappal dolgoznak. Ez pedig jelentősen növelheti a szorongás és a depresszió kialakulásának esélyét. 

A szerotonin csökkenésének jele lehet a túlzott evés is, hiszen a szénhidrátbevitel csak rövid ideig emeli a szerotonin szintjét. Vagyis akár az örömhormon hiánya miatt kialakult szomorúság, téli lehangoltság is okozhatnak plusz kilókat, amennyiben édességgel, süteménnyel szeretnénk becsapni az agyunkat.

Hogyan növelhetjük a szerotonin szintjét?

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a fizikai aktivitás szerepét. Ugyanis az edzés is egyfajta stressz a test számára, amelyhez azonban – megfelelő és rendszeres gyakorlás mellett – a szervezet alkalmazkodni kezd és növeli a stresszválaszban résztvevő anyagok termelését: például a noradrenalinét és a szerotoninét is. Hasonló anyagok termelődnek a szerelmi együttlét során is, amelyek felpezsdítik a vérkeringést és általános jó érzést okoznak. Télen a legfőbb probléma a napfény hiánya. A napfény ugyanis kifejezetten javítja a hangulatot, hiszen optimális szintre hozza a szerotonin-szintet. Így a déli órák kivételével érdemes minél több időt a szabadban tölteni. Bizonyos vitaminok, ásványi anyagok is hozzájárulnak a szerotonin termelődéséhez. Ilyen például a B5 és a B6-vitamin.

A B5-vitamin a szerotonin és az acetilkolin termelését támogatja, és egyes kutatások szerint a memóriát és a koncentrációképességet javító hatásán kívül a szorongás, a depresszió kezelésében is hasznos lehet. A B6-vitamin szintén nélkülözhetetlen a szerotonin szintézishez. Erős az összefüggés a depresszió és a folsav hiánya közt is. Ezért fontos tudni, hogy egyes gyógyszerek, például az aszpirin, a barbiturátok, a görcsoldók, az orális fogamzásgátlók folsavhiányt idézhetnek elő a folsav felszívódásának gátlása révén.

A kockázatos öndiagnózis helyett azonban minden szokatlan tünet esetén forduljunk orvoshoz, csak így derülhet fény a problémáink pontos okára, és kezdődhet el egy hatékony kezelés!



Örök fogadalom – Fogyás, koplalás nélkül

2022. január 19.

Az év eleji fogadalmakból a fogyókúra sem hiányozhat, de íme néhány valóban szuperhatékony ötlet.

Fotó: gettyimages.com1. Ne koplaljunk, együnk elegendő mennyiséget!

Ha megvonjuk magunktól (főként kedvelt) ételeinket, a legjobb módja annak, hogy előidézzük a farkaséhséget a főétkezések között, és nassoljunk! Tehát ehetünk pl. csokit is, de csak jó minőségűt és pici szeletet.

2. „A rost”, mely csillapítja az éhséget

A rost elősegíti a fogyást, mert telítettségérzetet kelt a gyomorban, amikor vízzel érintkezik. A bőséges folyadékbevitel nagyon fontos.

3. Fókuszban a menta

Kedvünk van „valami jót” fogyasztani, bár nem szeretnénk hízni? Először mérjük fel, hogy valóban éhesek vagyunk-e, és miért van szükségünk az evésre. Ha nem igazán tudjuk megindokolni ezt a vágyat, egy hatékony ötlet a nassolás elkerülésére: mossunk fogat mentolos fogkrémmel, majd készítsünk mentateát.

4. Ne hagyjunk ki étkezést!

Ha nem rendszeresen étkezünk, mert nincs időnk egy-egy főétkezésre, sokkal nagyobb a kísértés a sós-édes ropogtatnivalók fogyasztására. És ha a következő étkezésig nassolgatunk, azt kockáztatjuk, hogy egyre gyorsabban és többet eszünk bizonyos hizlaló, egészségtelen finomságokból. Sokkal többet ér, ha „táplálkozási irányt változtatunk”, és apróra vágott gyümölcsöt, vagy sárgarépa-, ill. egyéb zöldségrudacskát ropogtatunk az étkezések között. A rendszeresen, adott időben fogyasztott menünk pedig kiegyensúlyozott étrendet tükrözzön.

5. Masszírozás

Szánjunk naponta néhány percet lábaink, kritikus testrészeink masszírozására. Használjunk masszázsolajakat. Az ily módon történő, rendszeres masszírozás karcsúsító hatása mellett hasznos a narancsbőr ellen is.

6. Fantáziadús étrend

Ha monoton, egyoldalú módon, mindig ugyanazt főzzük, sokkal jobban vágyunk valami finomságra az étkezés végén. Ezért nagyon fontos bevetni a fantáziánkat a konyhában is: készítsünk újszerű, könnyű, finom fűszerekkel ízesített, mindenféle színes zöldséggel-gyümölccsel variált ételeket.



Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2022. január 18.

Fotó: gettyimages.com

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.

  • Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
  • Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
  • Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

A külső hőmérséklet befolyásoló lehet, de ez ne általános

Tény, hogy a külső hőmérséklet befolyásolhatja a vérnyomás alakulását. Általában a meleg tágítja az ereket, így a vérnyomás csökkenhet. A hideg inkább az érösszehúzódást váltja ki, emiatt a vérnyomás emelkedhet. Azonban ez nem általános. Van beteg, aki nyáron kevesebb vérnyomáscsökkentőre szorul, mint télen, de ez nem mindenkinél van így.

Akinél ez a jelenség létezik, semmi mást nem kell tenni, mint szakorvoshoz fordulni, és a vérnyomás ellenőrzése mellett a vérnyomáscsökkentő gyógyszer adagját a kívánalomnak megfelelően kell módosítani. Hangsúlyozni kell, hogy a hipertónia nem minden esetben jár tünetekkel, ezért érdemes rendszeresen megmérni, hogy kiderüljön a probléma!



Mandulakő is okozhat rossz szájszagot

2022. január 18.

Fotó: gettyimages.com

Kövek több ponton is kialakulhatnak a szervezetben. A vese- és epekő mellett a mandulákban is létrejöhetnek kemény és olykor fájdalmas képződmények. Jelenlétükre a kellemetlen lehelet is felhívhatja a figyelmet.

Torokmandula – az immunrendszer védőbástyája

A szájpad, vagy torokmandula a torok hátsó részén elhelyezkedő, mirigyszerű, szőlőfürtre hasonlító, páros nyirokszerv. Immunrendszerünk őrbástyájaként is szokás emlegetni, hiszen jelentős szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzésében és leküzdésében. A mandulákat nyirokszövetek alkotják, benne limfociták találhatók, mely a fehérvérsejtek egyik, a nyirokszervekben felhalmozódó típusa – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ha kórokozó kerül a szervezetbe, a fehérvérsejtek feladata azok legyőzése. A mandulák tehát egyfajta szűrőként is működnek, amelyen a levegőből a torokba jutó baktériumok és vírusok fennakadhatnak.

Így keletkeznek a mandulakövek

A mandulák felülete egyenetlen, belseje mély járatokkal tagolt. Itt a kórokozók és egyéb anyagok, elhalt sejtek és nyák összegyűlik, majd apró fehér foltok formájában megjelenik a mandulákban. Mandula kövek akkor keletkeznek, ha az összegyűlt anyag megkeményedik, vagy elmeszesedik. Ez rendszerint akkor következik be, ha a betegnél a mandulák krónikus gyulladása alakult ki, vagy visszatérő mandulagyulladástól szenved.

Mikor kell gyanakodnunk?

A mandulakövek eltérő nagyságúak és elhelyezkedésűek lehetnek. Bizonyos esetben csak a röntgen, vagy CT vizsgálat segíthet kimutatni a jelenlétüket, melyre az alábbi tünetek utalhatnak:

  • rossz lehelet,
  • torokfájás,
  • néhány esetben a kövek szabad szemmel is jól láthatóan megjelennek a mandulákon, fehér folt formájában,
  • a kő elhelyezkedésétől és nagyságától függően okozhat akár nyelési nehézséget, fájdalmat is,
  • duzzadt, megnagyobbodott mandula, esetleg fülbe sugárzó fájdalom is jelentkezhet.


A globális antibiotikum-fogyasztás 46 százalékkal nőtt

2022. január 17.

Fotó: gettyimages.com

Két évtized alatt 46 százalékkal nőtt a globális antibiotikum-fogyasztás – derül ki a Lancet Planetary Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból.

Az antibiotikum rezisztenciáról folyt globális kutatási (GRAM) program keretében, amely átfogó elemzést ad az emberek teljes antibiotikum-fogyasztásáról világszerte, 204 ország adatait vizsgálták 2000 és 2018 között.

Az antibiotikumok helytelen használata a gyógyszereknek ellenálló fertőzések fontos előidézője, az antibiotikum-fogyasztásól azonban kevés adat áll rendelkezésre – olvasható az Oxfordi Egyetem közleményében.

A kutatók, köztük az egyetem szakemberei új megközelítést alkalmaztak, amely magában foglalt statisztikai modellezési technikákat, továbbá az alacsony és közepes jövedelmű országokban a háztartásokról gyűjtött nagyszabású felméréséket és az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) gyógyszereladási adatait.

A globális antibiotikum-fogyasztás mintázatának megértése segít bennünket abban, hogy számos közegészségügyi kihívásra választ adjunk – közölte Annie Brown, a tanulmány első szerzője.

A tanulmány szerint Észak-Amerikában, Európában és a Közel-Keleten magas az antibiotikum-fogyasztás aránya, a Szaharától délre fekvő térségekben és Délkelet-Ázsia egyes részein nagyon alacsony. Egyes országok között akár tízszeres is lehet az antibiotikum-fogyasztás aránya.

Miközben a globális fogyasztás aránya 46 százalékkal nőtt 2000 és 2018 között, a magas jövedelmű országokban ez az arány viszonylag stabil maradt, a közepes és alacsony jövedelmű országokban azonban 76 százalékkal nőtt ezen időszakban az antibiotikumok használata.

A legnagyobb növekedést – 116 százalék – Dél-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten – 111 százalék – mutatták ki az adatelemzők.

A széles spektrumú penicillin fogyasztása a magas jövedelmű országokban a legnagyobb arányú és Dél-Ázsiában a legalacsonyabb – olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján közzétett közleményben.



Top 10 tipp a téli depresszió ellen

2022. január 17.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A karácsonyi stressz, a szilveszteri mulatságok és az évkezdet után sokakat elkap a téli depresszió. A sötétebb színek, a mozgáshiány és a kevesebb szabadban töltött idő hónapokon át tartó lelki és fizikai fáradtságot is okozhat, ám ennek nem feltétlenül kell így lennie. 10 bevált ötlet a jó hangulatunk megőrzésére.  

A téli depresszió is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy lappangó betegségeink, hajlamaink felerősödjenek, így nem árt áttekinteni, hogy miképp védekezhetünk ez ellen mi magunk. Dr. Ongaro néhány trükkjével a borongós, hideg időben sem érezzük magunkat rosszabbul, mint a verőfényes nyári napsütésben. „Csak tőlünk függ, hogy egy pohár félig üres vagy félig tele” – véli a Quintess nemzetközi orvos-igazgatója, akinek tippjei:

  1. Menjünk a szabadba minden alkalommal, amikor egy kicsit is süt a nap.
  2. Legyünk együtt családunkkal és barátainkkal annyit, amennyit csak lehet.
  3. Kezdjünk el egy meditációs, jóga vagy tai chi tanfolyamot azért, hogy megtanuljunk relaxálni, és csökkenteni tudjuk a stresszt.
  4. Nevessünk annyit, amennyit csak lehet. Kerüljük a szomorúságot még film vagy könyv formájában is.
  5. Próbáljuk meg emelni a teljes kiőrlésű gabonákból származó szénhidrátok arányát, mely növeli az agy szerotonin-termelését, így könnyebben stabilizálódik a kedélyállapotunk.
  6. Hallgassunk zenét a stabil hangulatért, ritmusos zenét válasszunk.
  7. A tánc remek testmozgás, ami egyben a kedélyállapotra is jó hatással van. Főleg, ha olyan valakivel táncolunk, akit kedvelünk.
  8. Ha tehetjük, utazzunk el valahova a sötétből és hidegből meleg és napsütötte helyre.
  9. Ne alkohollal biztosítsuk a jó hangulatot. Ez csak átmenetileg segít, utána rosszabb lesz, nem beszélve arról, hogy az egészségünkre is káros.
  10. Rendszeresen mozogjunk, mivel ez endorfint termel és boldoggá tesz.

A depressziót semmiképp ne vegyük félvállról. Kérjünk külső segítséget, ha a helyzet komolyra fordul.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


Védje magát! – Támad az influenza!

2022. január 16.

Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy a védőoltás mellett milyen praktikákat érdemes bevetni, hogy elkerüljük az influenzát vagy továbbadjuk a fertőzést.

Fotó: gettyimages.comTényleg használjon zsebkendőt!

Az influenzáról tudjuk, hogy cseppfertőzéssel terjed. Egy tüsszentés alkalmával közel 40 ezer apró nyálcsepp kerül a levegőbe, az influenzát okozó vírusok ezekhez tapadva még órákig lebegnek a levegőben és képesek nagyobb távolságra is eljutni. Ezért nagyon fontos, hogy ha ön vagy a környezetében valaki beteg, tegye a kezét vagy zsebkendőt a szája elé, hogy megakadályozza a kórokozók levegőben való terjedését!

Fordítson elég időt a kézmosásra!

A legkorszerűbb, antibakteriális és illatos kézmosó sem ér semmit, ha elnagyoltan, a kézmosást összecsapva használjuk. Szánjunk rá legalább 20 másodpercet, átdörzsöljük a kezünket és ne feledkezzünk meg az alapos öblítésről sem!

Ne látogassa a beteget!

Sokan akkor sem pihennek, ha már betegek. Ezzel viszont nemcsak a saját gyógyulásukat nehezítik, de a többieket is könnyen megfertőzhetik. Az sem szerencsés, ha túl hamar térünk vissza a munkába, a náthával ellentétben az influenza vírusát nemcsak 3, de akár 5-7 nap múlva is tovább adhatjuk.

Viseljen maszkot!

Megfelelő távolságot tartani jóval nehezebb, ha a velünk egy lakásban élő családtagunk lett beteg. Ilyen esetben csakis a zsebkendő használat, a rendszeres kézmosás, illetve az orrot és a szájat betakaró egészségügyi védőmaszk viselése segíthet meggátolni a kórokozók terjedését.

Tudja, hogy mitől beteg!

A téli időszakban gyakori nátha és az influenza tünetei hasonlóak lehetnek, ám van néhány olyan eltérés, ami alapján mi magunk is el tudjuk dönteni, hogy melyik betegség miatt érezzük rosszul magunkat.

  • A magas láz és az erős fejfájás náthában ritkább, és az izomfájdalmak és erős fáradtságérzet is az influenzára jellemző.
  • A náthából gyorsabb a felépülés, influenza után a fáradtság és a gyengeség még akár 2-3 hétig is megmaradhat.
  • Torokfájás mindkét betegség esetén gyakori tünet,
  • az orrdugulás és a tüsszögés azonban a nátha jele.
  • Köhögés is mindkét esetben előfordulhat, ám influenza esetén jóval erősebb és elhúzódó lehet.

Aludjon sokat, egyen jókat és mozogjon!

A fenti mondatban tulajdonképpen minden benne van, amit tudnunk kell arról, hogyan csökkenthetjük a téli betegségek kockázatát. Kutatások igazolják, hogy aki keveset – napi 7 óránál kevesebbet – alszik, könnyebben megbetegszik. Igyekezzünk változatosan táplálkozni, és mozogjunk! Ezzel nemcsak az ellenállóképességünket növeljük, hanem az immunrendszer működését gyengítő stressz levezetésének is remek eszköze.



Korábban kell kezdeni az immunerősítést

2022. január 16.

Korábban jelentkeznek a megfázásos betegségek, ezeket a legkönnyebben erős immunrendszerrel kerülhetjük el. Ha már kiskorában hatékonyan óvjuk gyermekünk immunrendszerét, az felnőtt korában is fokozott védelmet nyújt a szervezetének. Az igazán hatékony megelőzés kezdete azonban a magzati kor.

Fotó: gettyimages.comAz idei évben az időjárás nemcsak a nyaralóknak nem kedvezett, de az immunrendszerünknek sem tett jót: az enyhe nyár után korán megérkezett a hideg, csapadékos ősz, vele pedig az első meghűlések, felső légúti megbetegedések.

„Idén meglepően korán, már szeptember elején végigsöpört az első betegséghullám az iskolákban, óvodákban” – mondja Dr. Király Balázs házi gyermekorvos. „A rendelők most is tele vannak felső légúti betegséggel küzdő gyerekekkel.”
A gyerekek szervezetét érdemes minél hamarabb felkészíteni a hideg időre, de a közösségbe kerülés is próba elé állítja az immunrendszerüket.

Az első 1000 nap nagyon fontos

„Életünk első 1000 napja kulcsfontosságú az immunrendszer és a bélflóra kialakulása szempontjából. A bélflóra nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez, hiszen ez a szervezet egyik fő védvonala, itt szívódnak fel a szervezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok. A gyermekek immunrendszere 3 éves korukig fejlődik a legintenzívebben, ezért ebben az időszakban rendkívül fontos a C- és D-vitamin, valamint a vas és a kalcium pótlása is.

Ezeket azonban nehéz megfelelő mennyiségben pusztán táplálkozás útján bevinni a gyerekek szervezetébe, ezért érdemes a gyermekek igényei szerint összeállított táplálékkiegészítőket is az étrend részévé tenni. És nemcsak a gyermekeknél, hiszen az első 1000 napba a magzati kor és a szoptatás időszaka is beleszámít, így nagyon fontos, hogy az édesanya is változatosan, egészségesen táplálkozzon!” – mondja az Első 1000 nap program szakembere.

  • Az anyatej és a zöldségek-gyümölcsök fontosak

Csecsemőkorban nagyon lényeges az anyatejes táplálás, hiszen az anyatej tele van olyan anyagokkal, amelyek számos fertőzéstől megóvják a kicsit.

Később fontossá válik, hogy a gyerekek minden nap fogyasszanak zöldséget, gyümölcsöt, erre az ősz is kiváló alkalmat nyújt még. Az alma, a szőlő, a körte, a szilva, valamint a sütőtök mind kiváló vitaminforrás.

A C- és D-vitamin jelentősége az immunerősítésben

Ilyenkor ősszel a legfontosabb szervezetünk számára a C-vitamin, ugyanis jelentős szerepet játszik az ellenálló szövetek felépítésében, segít a fertőzéseket is legyőzni. Ma már egyre többet tudunk a D-vitamin jelentőségéről, segíti az immunrendszer egészséges működéséhez is, valamint szerepe van a fertőző betegségek elleni védekezésben. A téli, napfény nélküli hónapokban a D-vitamin pótlás megfelelő minőségű, D-vitamint tartalmazó tápszerrel és gyerekitallal megoldható, melyeket speciálisan a csecsemők és kisgyerekek igényei szerint fejlesztettek ki szakemberek.



Nem mindig szűnik meg magától a szülés utáni pajzsmirigyprobléma

2022. január 15.

Fotó: gettyimages.com

A szülés utáni rossz közérzet gyakori probléma, melynek hátterében leggyakrabban a hormonális változások illetve a kimerültség áll. Azonban előfordulhat, hogy szülés utáni pajzsmirigyzavarról van szó. Hogy ez pontosan mit is jelent, miért alakul ki és miként lehet kezelni, azt dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától tudtuk meg.

A várandósság alatt bekövetkező változások

A várandósság alatt számtalan változás megy végbe az anyuka szervezetében. Ilyen többek között a fokozott vérellátás, mely a méh működését támogatja, a megnövekedett progeszteron-és az ösztrogénszint, valamint a medence ízületei és szalagjai meglazulnak és rugalmasabbá válnak. Továbbá a terhesség alatt a kismama immunrendszeres takarékra van téve, relatív immunszuppresszió áll fenn- tehát nem olyan erős az immunrendszer működése, hogy a genetikailag félig idegen magzat ne lökődjön ki a szervezetből. Ám ez a szülés után megszűnik, amikor is el kezd dolgozni az immunrendszer, vagyis a pajzsmirigy autoimmun gyulladása fellángol vagy kialakul.

Szülés utáni pajzsmirigygyulladás

A terhesség utáni pajzsmirigygyulladás – azaz a postpartum thyreoiditis – járhat pajzsmirigy túlműködéssel, de alulműködéssel is, mely a szülést követően alakul ki. Általában túlműködési tünetekkel kezdődik: ekkor szapora szívdobogás, nyugtalanság, álmatlanság, idegesség lép fel. Azonban ez a fázis rövid, utána pedig kevesebb hormon termelődik, és kialakul az alulműködés, ami hízással, aluszékonysággal, fáradtsággal jár – mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

Vannak esetek, mikor a probléma rövid időn belül megszűnik, viszont nem zárható ki a tartós zavar (általában alulműködés) illetve a golyva kialakulása sem. Jellemzője, hogy a pajzsmirigy fájdalommentesen megduzzad, felületén göbök keletkezhetnek amit UH segítségével könnyen megállapítható. Sajnos egyértelmű, erős tünetek nem minden esetben jelzik a probléma meglétét, de a tartós fáradtság és a pajzsmirigyzavar fajtájától függően elhízás/fogyás léphet fel.

További figyelemfelkeltő tünetek:

  • hajhullás
  • szédülés
  • heves szívdobogás


Tudomány a betegek szolgálatában

2022. január 15.

Csúcskategóriás MR-gép érkezett Budapestre, a 3 Tesla-s SIGNA Architect. A gép a jelenleg elérhető legújabb technológia, valamint a GE által fejlesztett szoftvereknek köszönhetően a primer képalkotáson túl, mesterséges intelligencia vezérelte eljárások segítségével elemzi az adatok mélyrétegeit.

A fotó illusztráció: gettyimages.comA MIND Klinika 2020 őszén kezdte meg működését a fővárosban. Küldetése, hogy egy új tudományterület szűk spektrumában nyújtson magas szintű szolgáltatást, mely egyedülálló nemcsak hazánkban, hanem a közép-kelet európai régióban is.

Ez a tudományterület a bél-agy tengely körüli betegségek és kórállapotok, melyek húsz évvel ezelőtt még ismeretlennek számítottak, de az utolsó nyolc év óriási áttörést hozott ezen a területen. 2013-ban publikálták a humán mikrobiom térképet, mely a velünk élő baktériumok összességét jeleníti meg hét testtájban.

Ma már tudjuk, hogy a velünk élő baktériumok változásai szoros összefüggést mutatnak emberi betegségekkel. Bizonyított, hogy gyulladásos betegségek gócpontjai helyezkednek el a bélben, valamint számos idegrendszeri betegség kiindulási pontja is a bélben található. Ilyen betegségek a migrén, a stroke, az Alzheimer-, a Parkinson-kór, az időskori memóriazavarok, illetve bizonyos daganatos megbetegedések is” – mondta el Dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus.

A MIND Klinika missziója, hogy transzlációs kutatások műhelye legyen

A Klinika küldetése, hogy a csúcstechnológia a klinikum szolgálatába álljon, minél előbb elérhetővé tegye a betegek számára és megtalálja az alkalmazási lehetőségeket a gyógyításban. Jelen pillanatban már több mint tíz nemzetközi céggel van kutatási együttműködésük számos klinikai vizsgálatra, amely folyamatosan bővül. 

A közelmúlt nagy eseménye mind a járóbeteg szolgáltatásban, mind pedig kutatási területen, egy csúcskategóriás 3 Teslás, 48 tekercses, General Electric MR gép üzembe helyezése volt, mely ténylegesen egyedülálló tudással bír egész Közép-Kelet Európában. Ez a gép a jelenleg elérhető legújabb technológia, valamint a GE által fejlesztett szoftvereknek köszönhetően a primer képalkotáson túl, mesterséges intelligencia vezérelte eljárások segítségével elemzi az adatok mélyrétegeit. Így képes felhívni a figyelmet szabad szemmel szinte alig látható képletekre, nem helyettesítve, de nagyban segítve ezzel az leletező orvosok munkáját.

Kiemelt jelentősége van a daganatos betegségek kezelésének értékelésében is

A választott terápia kezdetétől számítva akár már két hétre megmondható, hogy a daganatos sejtek életképessége hogyan változott: reagál-e a páciens a kezelésre. Ennek a gyógyításban nagy jelentősége van, hiszen gyorsabban derül ki, ha egy kezelésre a páciens nem reagál, így elkerülhető a felesleges gyógyszer-mellékhatás, és gyorsabb kezelés-váltásra van lehetőség. Fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt kell már egy MR vizsgálatot végezni, hiszen a készülék daganatos sejtek életképességének változását tudja nagyobb érzékenységgel kimutatni. 



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...167168169...524
hírek, aktualitások

10 tipp, hogyan neveljünk magabiztosabb gyerekeket

2024. április 23.

Gyorsan változó világunkban, ahol a gyerekekre nap mint nap számos kihívás vár és könnyen elfoghatja őket a bizonytalanság érzése, az önbizalom az egyik legnagyobb ajándék, amit egy szülő adhat. A saját képességekbe vetett bizalom, illetve a kudarccal történő megbirkózás alapvető feltétel a boldog, kiegyensúlyozott élethez.  

A gyerekek születésüktől fogva szédítő sebességgel sajátítanak el új készségeket, és ezekkel az új képességekkel együtt önbizalmat is szereznek ezek használatához, ami hosszú távon ugyanolyan fontos. Az önbizalomhiányos gyerek nem szeret új vagy kihívást jelentő dolgokat kipróbálni, mert fél attól, hogy elbukik vagy csalódást okoz másoknak, ami a lányokra még inkább igaz. Ez a félelem visszatarthatja őket, és megakadályozhatja, hogy sikeresen helyt álljanak későbbi életükben. De vajon hogyan segíthetünk gyermekeinknek, hogy magabiztosan szálljanak szembe a hétköznapok kihívásaival?

1. A tökéletesség helyett a fejlődésre koncentráljunk! – Sok gyerek érzi úgy, ha lehet a lányok még inkább, hogy tökéletesnek kell lennie a társadalom, a kultúra vagy épp a saját gondolatai miatt. De a megfogalmazás megváltoztatásával enyhíthetjük ezt a feszültséget. Ahelyett, hogy a hibátlan eredményekre összpontosítanánk, szurkoljunk a fejlődés apró lépéseinek. Például mondjuk azt, hogy: "Imádom a színeket, amiket választottál!"

2. Ünnepeljük a kudarcokat! – Ezek valójában nem kudarcok, hanem növekedési lehetőségek! Mutassuk meg a gyereknek, hogy milyen értékes a saját hibáinkból való tanulás, azzal, hogy megosztjuk őket. Csináljuk játékosan! Például készítsünk egy „Jutalomtáblázatot” akár LEGO kockákból és jelöljük rajta valahányszor egy családtag megoszt egy történetet, amelyben túljutott egy kudarcon.

3. Játsszunk a szavakkal! – Ügyeljünk a nemi sztereotípiákra, amikor kreatív ötletekről beszélünk! Mindannyian beleesünk ebbe a csapdába, és tudjuk, hogy a társadalom egésze is ezt teszi – amikor a fiúkat dicsérjük gyakrabban használunk olyan szavakat, mint a „zseni”, „okos” és „bátor”. Míg a „szép”, „aranyos” és „gyönyörű” szavakat nagyobb valószínűséggel használjuk a lányok esetében. Keverjük össze! Bátorítsuk arra a gyerekeket, hogy tegyenek fel kérdéseket, és vitassák meg ezeket a sztereotípiákat. Fontos, hogy nyíltan beszélgessünk arról, hogy a társadalom néha mást vár el a fiúktól és a lányoktól.

4. Tanítsuk meg megbirkózni a frusztrációval! – A magabiztos gyerekek, akik bíznak saját képességeikben könnyebben túllépnek a kudarcon. Találjunk ki egy szórakoztató kihívássorozatot, amely akár lehet akár egy építési kihívás is! Ha végeztünk, osszuk meg milyen nehézségekkel szembesültünk a feladat megoldása során, osszuk meg gondolatainkat és érzéseinket ezzel kapcsolatban, és részletezzük, hogy milyen stratégiákat alkalmaztunk a felmerülő meglepetések kiküszöbölésére!

5. A fejlődés fókuszú gondolkodásmód kialakítása – Ez a szemléletmód azt jelenti, hogy hiszünk abban, hogy kemény munkával, ha nem adjuk fel, képesek vagyunk a fejlődésre, ahelyett, hogy azt gondoljuk, hogy bizonyos képességekkel születünk, amelyen nem tudunk változtatni. Ha a gyerekekben sikerül elültetni ezt a gondolkodásmódot, könnyebben jutnak túl a nehézségeken és szívesebben tanulnak új dolgokat, még ha az bonyolultnak tűnik is.

Találjunk rá a pihentető alvásra

2024. április 23.

A jó alvás nemcsak a kielégítő pihenés forrása, hanem többek közt lehetővé teszi, hogy feltöltődjünk energiával, és így ne legyünk fáradtak napközben, tudjunk koncentrálni feladatainkra. De a közelmúlt alvással foglalkozó, számos tanulmánya eredményeiből merítve 10 további, kevésbé ismert okot is felhozhatunk annak igazolására, miért is fontos a jó alvás. Az alábbi jótéteményeknek ösztönözniük kell arra, hogy több figyelmet fordítsunk alvásminőségünk javítására.

AZ ALVÁS:

Szépít

Svéd kutatók is bizonyítékot szolgáltattak erre a jótékony hatásra egy nemrégiben megjelent munkájukban. Korábbi kísérletük során felkértek 65 személyt arra, hogy véleményezzenek 23 fiatalról készült pillanatképet, akiket – anélkül, hogy a „megfigyelők” tudták volna – egy pihentetően átaludt és egy ébrenléti órákkal terhelt éjszaka után fényképeztek le. Az eredmény azt mutatta, hogy a résztvevők „vonzóbbnak” tűntek, amikor átaludták az éjszakát.

Magyarázat: A jó alvás következtében elkerülhetővé váltak azok a fiziológiai változások, melyek az arcon látszanak, és hosszú távon potenciálisan károsak. A vonzónak tekintett vonások azonban azok, amelyek jó egészséget tükröznek.

Fiatalít

A jó alvás serkenti a sejtmegújulást, és segíti a szövetek regenerálódását az egész szervezetben. Ezt erősítette meg pl. egy néhány éve végzett állatkísérlet nyomán készült, amerikai tanulmány. A speciális célú kísérlet azt mutatta, hogy a kialvatlanság – vagy akár részleges alváshiány – 10 napon át, akár ötször több sejtelhalást okozhat a bélfalban.

Magyarázat: A kielégítő alvás helyreállító hatását az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon segíti elő, amely nagy mennyiségben főleg az éjszaka kezdetén, a mély alvás során termelődik.

Méregteleníti az agyat

Az alvás ezen funkcióját egy 2019-ben megjelent, amerikai tanulmány is igazolta, amely szerint az lehetővé teszi  a napközben felgyülemlett, az idegsejtek által termelt káros anyagok eltávolítását. Több neurodegeneratív betegség, pl. az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozhatók ezek a salakanyagok.

Magyarázat: Alvás közben kitágul az agysejtek közötti tér, ami lehetővé teszi, hogy egy speciális folyadék végigáramoljon az agyon, bizonyos csatornákon át, és kimossa belőle a felesleges salakanyagokat, méreganyagokat

Elég -e „Majd a sírban pihenni”? – Az alvás világnapja alkalmából

2024. április 22.

Az alvás világnapja alkalmából érdemes lehet átgondolni, hogyan is állunk az alváshoz, és ezzel hogyan járulunk hozzá vagy nehezítjük meg a jóllétünket.

Az alvással, pihenéssel kapcsolatban rögtön a következő magyar szólásmondás jut eszembe. „Majd­ a ­sírban ­pihenek” – ezt a mondatot meghallva mentális egészséggel foglalkozó szakemberként össze szoktam ráncolni a szemöldökömet. Ez a szólás, ill. valójában az e mögött húzódó gondolkodásmód, véleményem szerint, egy olyan, a pihenéssel, alvással való negatív kapcsolatról árulkodik. Megakadályozhat minket abban, hogy megfelelően energetizáltak legyünk ahhoz, hogy igazán jól érezzük magunkat a bőrünkben, és életünkben jelenleg és a jövőben is.

Ezt a mondatot különösen gyakran hallom a 60–65 év feletti korosztály tagjaitól, és ez elgondolkodtat. Elképzelhető, hogy azok a generációk egy olyan korban nőttek fel és dolgoztak, ahol nem volt lehetőség megállni és hátradőlni. Most pedig, amikor már lehetne pihenni a nyugdíjas években, már nagyon nehéz „feltenni a lábat” vagy szundítani egyet, hiszen a fejükben visszhangzik az említett szólás. Ez az akkori közvélekedést tükröző mondat egyszerre sarkall örök tevékenykedésre és bélyegzi meg a pihenést (azaz a „semmittevést”).


Pedig aki az alváson spórol, lehet, hogy rövid távon időt nyer, de hosszú távon időt veszít.


Legalábbis azok, akik az alvást kellemetlen kényszerűségnek tekintik, és így is bánnak vele, azok az életminőségükkel (és akár egészségesen töltött életéveikkel) fizetnek. Az alvás szerepével és előnyeivel (hiányában pedig súlyos és összetett következményeivel) foglalkozó kutatások száma olyan népes és egyre gyarapodó, hogy nehéz röviden összefoglalni. Az biztos, hogy ha ezekkel az eredményekkel mind tisztában lennénk, a legtöbben sürgősen elsőrendűvé tennénk a megfelelő alvási rutin és az alvási higiénia kialakítását.


Az alvás ugyanis egy rövid és hosszú távú befektetés testi, lelki és szellemi egészségünkbe.


A megfelelő mennyiségű és minőségű alvással már


rövid távon is frissebbek és kiegyensúlyozottabbak lehetünk,
hosszú távon pedig immunrendszerünk erősítéséhez, agyi egészségünk fenntartásához és lelki folyamataink „megolajozásához” járulunk hozzá.


Természetesen mindig vannak és lesznek „rövidebb éjszakáink” – az élettel együtt járó néha örömteli (pl. csecsemő a családban), néha fájdalmas dolgok miatt (pl. betegeskedő szerettünk miatti aggodalom). Ez az élet része, és ilyenkor természetesen nem a 8 óra alvás az elsőrendű, hanem a biztonság, a kapcsolódás stb. Sokkal fontosabb a nehéz kivételekre való fókuszálás helyett azon gondolkodnunk, hogy amikor a megszokott módon alakulnak a hétköznapjaink, miképpen állunk az alváshoz. Úgy kezeljük-e, mint azt a szupererőt, mellyel számottevően tehetünk a jelenlegi és a jövőbeli testi, lelki és szellemi egészségünkért?