Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Asztma: még mindig sok a nem diagnosztizált beteg

2017. június 07.

Az asztmás megbetegedés világszerte már 300 millió embert érint. A népbetegségnek számító asztma Magyarországon is meglehetősen gyakori, a diagnosztizált betegek száma megközelíti a 300 ezret, azonban az érintettek száma ennél minden bizonnyal nagyobb: az asztmában szenvedők jelentős része még csak nem is tud a betegségéről. 

Magyarországon a 18 év alatti gyerekek 4-8%-a asztmásaz asztmás betegek 90%-ának gyermekkorban alakul ki a betegsége.  Míg gyerekkorban azonban inkább allergiás eredetű a megbetegedés, addig felnőttkorra ez kevésbé jellemző, ráadásul a nem allergiás eredetű asztma kialakulásának okát nem ismerjük.

Mit tegyünk, ha asztmára jellemző tüneteket észlelünk?

Az asztmás beteg légútjai nagyon érzékenyek. Számos inger – virágpor, allergia, légúti fertőzés vagy akár fizikai terhelés – kiválthatja a légutak begyulladását, a nyálkahártya megduzzadását, aminek hatására a légutak beszűkülnek, s ez okozza a kellemetlen tüneteket. Az asztma jellegzetes tünetei a légszomj, gyakori köhögés, mellkasi szorítás, zihálás, sípoló légzés. Ha ezeket a tüneteket észleljük magunkon, feltétlenül forduljunk orvoshoz.



Asztmás roham gyermekkorban – Ezek a kezdeti tünetek!

2017. június 06.

A fenntartó gyógyszeres kezelés előírás szerinti alkalmazásával, jó eséllyel csökkenteni lehet az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Vannak azonban olyan körülmények, ún. triggerek, amelyek rohamot provokálhatnak. Ez mindenkinél eltérő, lehet akár egy légúti betegség, ismert allergén, stresszesebb időszak, dohányfüstös, poros környezet, de asztmás rohamot provokálhat akár az időjárás hirtelen változása is.

Az asztma kezelésénél a célunk, hogy a betegeknél tünetmentességet érjünk el, vagyis a kezeléssel egy olyan állapotot hozzunk létre tartósan, amelyben úgy élheti az életét, hogy a betegsége ne korlátozza – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ehhez fontos jól beállítani a gyógyszeres kezelést, a gyermeknek elsajátítani az inhalátor használatát, és az is lényeges, hogy a szülőkkel együtt ő is ismerje az állapotromlás jeleit, az asztmás roham kezdeti tüneteit.

Az asztma rosszabbodását jelezheti, ha a gyermeknél az alábbiak közül egy vagy több is fennáll:
– éjszakai köhögés
– légúti fertőzés
– láz
– eldugult vagy náthás orr
– tüsszögés, viszketés a torokban
– szokatlan fáradtság
– étvágytalanság
– sápadtság
– karikás szemek
– mellkasi szorító érzés, nehézlégzés
– fejfájás
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy emellett egyéntől függően más tünetek is jelentkezhetnek. Ezeket jegyezzük fel és beszéljük meg a gyermek kezelőorvosával.



Bütykös ujj - Csúnya is és fáj is

2017. június 06.

Főként a középkorú és idősebb nőket érinti az a gyakran fájdalmas „bütykösödés” az ujjakon, amely nem csak esztétikailag zavaró, de a mozgás szabadságát is gátolja. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint a fájdalmon hatékonyan lehet segíteni. 

Könnyű felismerni, nehéz az okot beazonosítani

Az ujjakon, különösen a középperceken jelentkező kézízületi kopást előrehaladott állapotban meglehetősen könnyű felismerni. Ugyanis az érintettek ujjain feltűnő csomók, bütykök láthatók. Ezt a jelenséget Heberden-szindrómának nevezik, és az oka egyelőre nem ismert. Dr. Arnold Dénes Arnold szavaiból kiderül, hogy egy nagyon komplex kezelést igénylő betegségről van szó, amely egy bizonytalan eredetű osteoarthrosis / polyarthrosis tünetegyüttese. Annyi tudható róla biztosan, hogy elsősorban női ágon öröklődik, és az elképzelésekkel szemben nem a túlerőltetés okozza. Tény azonban, hogy előrehaladott állapotban megakadályozza bizonyos finommozgások elvégzését, így megnehezítheti többek közt a zenészek, a fodrászok, a cukrászok, titkárnők, kétkezi munkát és precíziós folyamatokat végzők életét.

A deformitások kifejezetten kemény tapintatúak, kezdetben azonban a röntgenfelvételen még nem láthatók, először ugyanis porcos felrakódások alakulnak ki az ízületeken, amelyek csak később csontosodnak el. Előrehaladott állapotban már a röntgen is kimutatja a torzulást, deformitást, a laborvizsgálatok azonban (például a süllyedés és a fehérvérsejtszám) általában ilyenkor is normálisak. Az értékeket természetesen a betegség súlyossága is befolyásolja.



Igyanak vizet a kicsik is!

2017. június 05.

Idén is megszervezik a vízfogyasztást népszerűsítő kampányt, és ebben az évben először óvodák is jelentkezhetnek az úgynevezett Happy-hétre.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közleménye szerint a május 8. és 12. között az előzetesen regisztrált iskolák és óvodák önállóan szervezik meg a Happy-hetet, maguk döntik el, hogy milyen foglalkozásokkal, játékokkal hívják fel a gyerekek figyelmét a vízfogyasztás fontosságára, illetve a cukros üdítők káros hatásaira.

Mit és mennyit igyanak a legkisebbek? 

A program megvalósításához a saját ötletek kivitelezése mellett az OGYÉI olyan oktatási anyagokkal segít, amelyekkel nagyobb tudásra tehetnek szert a gyerekek a vízfogyasztással kapcsolatosan.

Folyadékpótlás és a tanulás

Az OGYÉI emlékeztetett, tavaly több mint ötvenezer gyerek aktív közreműködésével zajlott a Happy-hét, akik az ország 196 intézményéből küldték be az általuk elkészített pályamunkákat a vízfogyasztással kapcsolatos játékos felhívásra.

A vízfogyasztást népszerűsítő kampány indulásakor még csak hat iskola vett részt a programban, az elmúlt években már több száz intézmény csatlakozott az OGYÉI által elindított kezdeményezéshez, amellyel több ezer gyereket sikerült elérniük.



Ismerd meg önmagad! – Beszélgetés Klein Dáviddal

2017. június 05.

Tiszta tekintet, világos megfogalmazás, filozofikus elmélkedés, mindez a magányos csavargó és a kommunikatív beszélgetőpartner személyében, aki a Mount Everest 8848 m-es hegycsúcsának oxigénpalack nélküli megmászását tervezi. Mindenkinek más utat kell választania ahhoz, hogy önmagát megismerje. Klein Dávid ezt választja.

1975-ben születtem Budapesten. 12-13 éves koromban kezdtem el a hegymászást, sziklamászást. Ennek a háttere talán az, hogy ügyetlen voltam a fociban, de azt felismertem, hogy fontos számomra a mozgás, a fizikai erőfeszítés, így sodródtam a hegymászás felé. Már az iskolai tanulmányaimat is elég rapszodikusan végeztem. A gimnázium első évében Pécsett tanultam a Leővey Klára Gimnáziumban. Hamar rájöttem, hogy a gimi nem nekem való, nagyon sok a struktúra, a fegyelem és a kötöttség, és kimentem egy évre az USA-ba. Ott megízleltem a kaland szabadságát, a felelősségét, a nehézségét és a szépségét. Megtapasztaltam, hogy milyen nehéz kenyér a szabadság, és azt is, hogy enélkül nem tudok élni. Amikor hazajöttem, beiratkoztam Budapesten a Vörösmarty Mihály Gimnáziumba, majd  - egy év után, az utolsó két évre - magántanuló lettem. Ekkoriban mindennél fontosabb volt számomra a csavargás, a szabadság és a hegymászás. Egy tátrai túra során találkoztam Mezey Lacival, és úgy döntöttünk, belevágunk egy igazi expedícióba.

  • Az mit jelent, hogy expedíció?

Az expedíciós hegymászás a hegymászás egy önálló szakiránya. A hegy- és sportmászásnak nagyon sok válfaja van. Az egyik végén ott van mondjuk a teremmászás, alkalmanként néhány órai kreatív sporttal, a másik végén ott van egy 8000-es expedíció, mondjuk két és fél hónapos elfoglaltsággal. Suhajda Szilárd barátommal most az utóbbira vállalkozunk: hosszú ideig leszünk a hegyek között és a világ legmagasabb csúcsának palack nélküli elérése a célunk.



Akár fülgyulladást is okozhat a nem megfelelő fültisztítás

2017. június 04.

Hallójárat-gyulladást, sőt hallásromlást is előidézhet a helytelen technikával végzett fültisztítás- mondja Dr. Krasznai Magda. A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa szerint a leggyakoribb hiba a fültisztító pálcika nem megfelelő használata. Bár egyre többen tudják, hogy ez kifejezetten veszélyes is lehet, mégis naponta keresik fel a klinikát azzal, hogy a vattapálcikával befelé, a dobhártya irányába tolt fülzsír miatt elzáródott a hallójáratuk. Nyáron, a meleg és a víz tovább fokozza a problémát. 

A hallójárat egészségének védelmét biztosító fülzsír a levált hámsejtekkel, valamint a bejutott szennyező anyagokkal együtt természetes módon ürül. Nincs tehát szükség különösebb tisztításra, elegendő rendszeresen megmosni és megtörölni a hallójárat bemenetét – mondja Dr. Krasznai Magda hozzátéve, hogy bár sokan tudnak erről, mégis naponta találkozik olyan páciensekkel, akik fültisztító pálcika okozta hallójárat-gyulladással vagy hallásromlással keresik fel a klinikát.

Ilyenkor a spontán tisztulást megakadályozva befelé, a dobhártya irányába toljuk a felhalmozott fülzsírt, amelyre további zsír- és szövettörmelékek rakódhatnak, ezáltal fülzsírdugó alakulhat ki, amely akár az egész hallójáratot is kitöltheti, a külső fül elzáródását okozva. Az egyetemi adjunktus szerint elegendő egy kis hámsérülés ahhoz, hogy nagy kiterjedésű gyulladás alakuljon ki a hallójáratban. Extrém esetben akár az is előfordulhat, hogy annyira betolja valaki a pálcikát, hogy megsérti a dobhártyát, vagy károsodást okoz a középfülben lévő hallócsontocskákon.

Ha az átlagosnál több vagy sűrűbb állagú fülzsír termelődik, vagy ha porosabb, párásabb, nedvesebb helyen dolgozunk, esetleg szűkebb a hallójáratunk, körültekintőbben kell eljárniuk a fültisztítás során – hívja fel a figyelmet Dr. Krasznai Magda. Ilyenkor érdemes paraffinolajat cseppenteni a hallójáratba, ez ugyanis elősegíti a spontán tisztulást és megkönnyíti a fülmosást.



Medvehagyma

2017. június 04.

Az egyre kedveltebb medvehagyma minden hajtatott primőrt megelőz. A tavasz első hírnöke, egy vadon termő értékes ételalapanyag, fűszer és gyógynövény. A hagymafélék családjába tartózik, rokona a metélőhagymának, a vöröshagymának, a fokhagymának.
Az erdők és ligetek árnyas, nyirkos élőhelyein nagy telepeket alkotó, biotermény. Vadfokhagymának is nevezik, ami jelzi azt, hogy ízében, illatában, és hatásait tekintve is leginkább a fokhagymára hasonlít. Magról és hagymáról is szaporítható viszonylag igénytelen, évelő szépséges virágú gyógynövény, mely árnyas kiskertekben is termelhető. Megfelelő szaporítóanyag és tanács beszerezhető a kertészetekből.

Márciusban már kibújnak levelei a hó alól. Népi megfigyelés szerint a téli álmából ébredő medve ezt fogyasztva tisztítja szervezetét (érezhető a „böjti szelek” által), és ebből szerzi óriási fizikai erejét. Innen eredhet a medvehagyma elnevezés és az a hiedelem, hogy az ember is erősebb (egészségesebb) lesz, ha medvehagymával kezdi a tavaszi tisztítókúrát. Zsenge, friss leveleit márciustól májusig, még virágzás előtt kell gyűjteni, a hagymáját pedig, nyár végén vagy kora ősszel. Májusban levelei már kevésbé aromásak, és hosszú szárat növeszt, melyen ernyős virágzatban apró, fehér csillagszerű virágok gyönyörködtetik a kirándulókat. Ekkor a nagyon hasonló lándzsa alakú levelei és fehér virágai miatt könnyen összetéveszthető a mérgező hatású májusi gyöngyvirággal és más ártalmas erdei növénnyel (őszi kikerics, kontyvirág). Megkülönböztető jel, hogy a medvehagyma erőteljes fokhagyma illatát már messziről érezhetjük. Közelről pedig, a gyöngyvirág illata is összetéveszthetetlen. A medvehagyma levelei ujjaink között szétdörzsölve fokhagyma szagúak. Aki biztosra akar menni az, helyesebben teszi, ha biopiacról vagy bioboltokból szerzi be ezt az értékes zöld növényt. Ha mégis erdei séták alatt gyűjtenék, akkor az állomány védelme érdekében csak a levelekből szedegessenek, a hagymát ne tépjék ki.



6 ok, amikor szükséges a kardiológiai kivizsgálás

2017. június 03.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint beazonosítható az a 6 fő rizikófaktor, amely a négy legelterjedtebb krónikus betegség hátterében állhat. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa a veszélyeztetettek kivizsgálásának döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet. 

Melyik a 4 leggyakoribb betegség?

A The Lancet című szaklapban publikált cikk szerint a WHO megnevezte a 4 legelterjedtebb, krónikus, nem fertőző betegséget, és ezek a

  • szív- és érrendszeri betegségek,
  • a légzőszervi betegségek,
  • a daganatok,
  • a cukorbetegség.

Mindről kijelenthető, hogy a fejlett világ lakosságára jellemző és a genetikai okokon túl erősen összefügg az életmódunkban rejlő kockázati tényezőkkel. Az Egészségügyi Világszervezet úgy véli, ha sikerül visszaszorítani a 6 legveszélyesebb rizikófaktort, az a következő 15 évben több, mint 37 millió idő előtti halálozást előzhet meg.

Az életmódváltás megmentheti az életünket

Bár az öröklődés, a genetikai meghatározottság szerepe nem elhanyagolható a nem fertőző betegségek kialakulása szempontjából, betegségeink jó részének manifesztálódását magunk is „elősegíthetjük”.



Anyamonológok: tabuk nélkül az anyaság mindkét oldaláról

2017. június 03.

Máté Krisztina cukormáz nélküli filmet forgatott…

Tizenhárom édesanya és egy tizennegyedik, aki riporterként segít nekik abban, hogy őszintén beszéljenek életük bizonyára legnagyobb kihívásairól, a gyermekvállalásról, a szülésről, a gyermeknevelésről. Máté Krisztina rövidfilmje.

Tabuk és álszent pátosz nélkül forgatott riportfilmet az anyaságról Máté Krisztina. Az Anyamonológok című alkotásban 13 különböző korú, típusú, élethelyzetű édesanya osztja meg élményeit az anyaságról nem elhallgatva kétségeiket, félelmeiket, rossz élményeiket sem. Ugyanakkor a gyakran megható, máskor humoros, de leginkább nagyon valóságos mondatokból, gesztusokból mégis kirajzolódik az anyaság igazi szépsége.

A 23 perces alkotást ünnepélyes bemutatón vetítették le a sajtó képviselőinek Anyák napja előtt. Az eseményen megjelentek a filmben szereplő édesanyák is.

Máté Krisztina, aki riporterként, rendezőként és producerként is közreműködött a film elkészítésében elmondta: „Édesanyaként sokan éreznek lelkiismeret-furdalást azért, mert nem azt, nem úgy, vagy nem akkor érzik, ahogy azt az anyák nagy könyvében megírták. A magyar társadalomban szinte tabunak számít a szülés utáni depresszió, de sokan néznek rossz szemmel a kisgyerek mellett is karrierjét építő nőkre is. Ezzel a filmmel azt szerettem volna megmutatni, hogy a kétség és a határozottság, a gyengeség és az erő nem zárja ki egymást; nincsenek tökéletes anyák, a jó anyák viszont sokfélék, nem húzható rájuk séma”.



Ön is tehet azért, hogy allergiásként (el)ismerjék a betegségét!

2017. június 02.

Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, sokan még mindig nem veszik elég komolyan, a betegség a többség megítélése szerint az enyhe, „csak allergia” kategóriába esik. Ön is tapasztalja, hogy tejallergiásként gyakran kínálják laktózmentes termékekkel, mert nem tudják, melyik fogalom mit takar? Vagy gluténérzékeny, de ismerősei szerint egy kis kóstoló nem árthat a gluténtartalmú fogásokból? Esetleg nem értik, hogy mitől könnyezik olykor a pollenszezonban? Könnyítse meg a saját életét és segítse a környezetében élőket azzal, hogy kitölti az allergiás betegek életminőségét felmérő kérdőívet, és így hozzájárul a betegség jobb megismertetéséhez!

A Budai Irgalmasrendi Kórház Allergológia és Immunológia Osztálya, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szociológia Tanszéke és a Budai Allergiaközpont felmérést végez az allergiában szenvedő betegek körében. Prof. Nékám Kristóf allergológus közlése szerint a kutatás célja, hogy az érintett betegek válaszainak elemzésével hozzájáruljon az allergiás megbetegedések társadalmi jelentőségének hatékonyabb felismertetéséhez, az allergiás betegellátás szervezettebbé tételéhez. „A kérdésekre adott válaszokból vizsgálni tudjuk az allergiában szenvedő betegek életmódja, betegségkezelési stratégiái és állapotváltozása közti összefüggéseket. Szándékunk, hogy a kapott eredmények felhasználásával is közelebb kerüljünk az allergiás betegek életminőségének javításához.”

Az információ hiánya is akadályozza a betegségek megfelelő kezelését

Nékám Kristóf professzor elmondta, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben megduplázódott az allergiás betegek száma Magyarországon, még mindig nagyon keveset tudunk a betegségről. Tapasztalatai szerint a betegszám emelkedést nem követte a különböző allergiák jobb megismerése. 
„Sem a betegek, sem a környezetükben élők nem tudnak eleget a betegségükről, ez pedig nagymértékben megnehezíti a kezelést, a jobb életminőség elérését. A bevezetőben említett példáknál maradva, nagyon sokan nem értik, hogy az ételallergiások diétáját mennyire szigorúan kell venni, nem tudják mi a különbség az ételérzékenység és az ételallergia között, de sokszor az érintettek maguk is hajlamosak elbagatellizálni a betegségüket.” 
Ez azt jelenti, hogy sok beteg évek óra nincs jól, de nem fordul orvoshoz szakszerű kezelésért, inkább csak beszalad pollenszezon elején a patikába valamilyen recept nélkül vásárolható készítményért. Először jobban lesz, de az idő múlásával már a korábban bevált gyógyszer nem használ, erősödnek a tünetei, és nem ritka eset, hogy orvoshoz már csak akkor kerül, ha az életminőségét erősen rontó tünetei vannak, több allergiája kialakult, vagy - súlyosabb esetben - már asztmatikus tünetei is jelentkeznek.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...167168169...188
hírek, aktualitások

Közösségben könnyebb elkapni a fertőzéseket

2019. szeptember 13.



Az iskolakezdés stresszt jelent a gyermekek szervezetének és a közösségbe kerüléssel megnő a fertőzéses megbetegedésekre való fogékonyságuk – mondta a Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem I-es számú Gyermekgyógyászati Klinikájának adjunktusa.

A gyermekorvos szerint a pedagógusok azzal tehetnek sokat, ha a szünetekben gyakran szabad levegőre viszik a gyerekeket, az osztálytermeket pedig rendszeresen szellőztetik. A szülők pedig az egészséges életmód és étkezés biztosításával tehetnek a legtöbbet gyermekük immunrendszerének erősítéséért – tette hozzá. Egyúttal szólt arról is, hogy a D-vitamin pótlását már az őszi időszakban érdemes elkezdeni.

Cseh Áron felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyerekek gyakori fertőzéses eredetű felső légúti megbetegedése egyáltalán nem jelent kórós állapotot, ha más komolyabb tünet nem kapcsolódik hozzá. Példaként említette, hogy az óvodáskorúak esetében az évi 10-12 “lázas epizód” teljesen normálisnak tekinthető, egyúttal ezek a megbetegedések az immunrendszer érésének sajátos módját is jelentik.

Kóros tüneteknek azt kell tekinteni a gyermekorvos szerint, amikor például a gyerek súlygyarapodása, idegrendszerének fejlődése elmarad a kortársaiétól. Ezek az immunzavarok azonban nagyon ritkák – mondta.

Akár szívet is építhetünk őssejtekből

2019. szeptember 12.



A születéskor gyűjthető őssejtek gyógyászatban betöltött szerepe állt a Czeizel Intézet által szervezett tudományos szimpózium fókuszában. A rendezvényen az Intézet vezetője, Merhala Zoltán mellett előadást tartott az őssejteket érintő laboratóriumi kutatások eredményeiről prof. Sarkadi Balázs kutató, a perinatális őssejtek új alkalmazási területeit pedig prof. Sean Murphy, a Wake Forest University oktatója ismertette.

A születéskor gyűjtött és megőrzött őssejteket már a gyógyászat számos területén alkalmazzák, a regeneratív medicinában betöltött szerepükben azonban még mindig rengeteg új lehetőség rejlik. „Az őssejtterápia jelenleg is több mint 80 betegség kezelésében játszhat fontos szerepet: főleg a vérképző szerveket érintő problémák esetében merül fel az alkalmazásuk, a jövőben pedig a cukorbetegségtől a bőrgyógyászatig kínálhatnak megoldást, a felhasználási területek listája pedig a folyamatos orvosi áttöréseknek köszönhetően napról-napra nő” – mondta el Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője. „Ma már a köldökzsinórvéren kívül a köldökzsinórszövetből, a magzatburokból, vagy akár a méhlepényből is tudunk őssejteket gyűjteni, ezekkel a kincset érő alkotóelemeinkkel pedig a koraszülött gyermekek tüdejét is kezelhetjük, vagy a magzatban ultrahangon felfedezett szájpadlásfejlődési hibát korrigálhatjuk.”

Prof. Sarkadi Balázs, az MTA – TTK Enzimológiai Intézetének kutatója a laboratóriumi kísérletek kínálta új távlatokról számolt be. Az elmúlt tíz év kutatásainak eredményeképpen ma már sikeresen hoznak létre és tenyésztenek indukált pluripotens őssejteket, amelyekből minden szövetforma létrehozható. Így készülhet szívizomszövet, foggyökér, vagy emberi idegsejtekből álló „miniagy” is, ami jelenleg a toxikológiai vizsgálatok és a gyógyszerfejlesztés terén nyújt hatalmas előrelépést, de a 3D nyomtatásnak köszönhetően a jövőben akár egy teljes szív is születhet laboratóriumi körülmények között.

A horkolás nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet

2019. szeptember 12.

Rengeteg feleség, és nem kevés férj tudna beszámolni arról, milyen zavaró a hálótársuk horkolása. Azonban dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás nem csak kellemetlen, de légzéskimaradás miatt veszélyes is lehet.



Ezért horkolunk

Minden 10 férfiből 4 rendszeresen horkol és a nőknek is több, mint ötödét érinti ez a probléma. A horkoló hangot tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki.

A horkolás nyilvánvalóan kellemetlen a hálótárs számára, de akár veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „felhorkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni – ez az úgynevezett alvási apnoé jelensége. Mivel pedig minden egyes légzéskimaradás csak akkor történhet meg, ha a központi idegrendszer éber állapotba kerül, ezek a rendszeres mikroébredések megakadályozzák a jó minőségű alvást és egy idő garantált a tartós kimerültség, fáradtság. 

 

 

A légzéskimaradás nem csak a fáradtság miatt veszélyes

Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára.

Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a diabéteszé, a szívinfarktusé vagy stroke-é.  Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyes közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.