Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

A D-vitamin jelentősége egyéves babáknál

2017. március 04.

A D-vitamin fontos építőköve az egészségesen működő immunrendszernek. Sokat segíthetünk a felnövekvő generációknak, ha megfelelő táplálkozással és életmóddal folyamatosan biztosítjuk a gyerekek számára szükséges D-vitamin-szintet.

Egyéves kor után a tipegő gyakran már a felnőttekkel együtt étkezik, de továbbra is nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a táplálkozására. Az 1–3 év közötti kisgyermek igénye más, mint a felnőttek igényei, hiszen még mindig növekedésben, fejlődésben van a szervezete, a korának megfelelő energia-, tápanyag- és vitaminbevitelre van szüksége nap mint nap. A vitaminok közül fokozott figyelmet kell fordítani a D-vitamin bevitelére.

D-vitamin

A D-vitamin a napfény hatására termelődik az emberi szervezetben. A „D-vitaminnak” nevezett anyag valójában nem is egy egyszerű vitamin, hanem egy hormon „előanyaga”, amely más hormonokra, illetve a szervezet legalább harminc sejttípusára van befolyással közvetlenül.

A D-vitamin szerepe a szervezetben

Nagyon sok élettani folyamatban játszik szerepet. Szervezetünk D-vitamin-szintje és az immunrendszer működése között szoros összefüggés van. Megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitele hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, emellett segíti a szervezetben a kalcium felszívódását, mely szükséges a csontok és a fogak egészséges fejlődéséhez és fenntartásához.



A rák nem az idősek betegsége többé

2017. március 04.

A rák nem az időskorúak betegsége többé: Magyarországon a 35–64 év közötti korosztályban a daganatos betegség okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. A másik figyelemfelkeltő statisztika, hogy a halálos kimenetelű rákos megbetegedések több mint 40%-a megelőzhető lett volna. „A megelőzés a leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszer a rák kialakulásának és terjedésének kontrollálására.” – hangsúlyozzák a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakértői a Rákellenes Világnap alkalmával.

A 35 és 64 év közötti korosztályban a daganatos megbetegedés a vezető halálozási ok. A 65 évnél fiatalabbak körében az előfordulási aránya Magyarországon 38 százalék, míg 65 év felett 22 százalékos. Vagyis a rák egyre inkább sújtja azt az aktív korosztályt, akinek még gondoskodnia kell a gyermekeiről, és a szülei már támogatására számítanak. Ezért is különösen fontos hangsúlyozni a megelőzés szerepét. A World Cancer Research Fund International adatai szerint a rákos diagnózisok 25 százalékánál, a halálos kimenetelű eseteknek pedig még ennél is nagyobb hányadánál, 40 százalékánál derül ki, hogy a betegség elkerülhető lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat.

„A rákot sokan kivédhetetlen, halálos betegségeként azonosítják. Az egyén megbetegedésének lehetőségét számtalan kockázati tényező alakíthatja, amelyek közül néhányat nem lehet befolyásolni, így az életkort vagy az öröklődést. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, mint például az életmód, a lelki és fizikai egyensúly, amelyért tudatosan lehet tenni.” – fogalmazott Lex Zsuzsanna a Culevit Kft. cégvezetője.

 



Rontja a diákok teljesítményét az iskolai zaklatás

2017. március 03.

Csökkenti a tanulók tanulmányi teljesítményét és magabiztosságát, saját képességeikbe vetett hitét a hosszan tartó vagy erősödő iskolai zaklatás egy új tanulmány szerint.

Az Amerikai Pszichológusok Társasága tanulmánya elkészítéséhez több száz gyerek életét követte végig óvodáskortól a középiskoláig. Eredményeiket a Journal of Educational Psychology című szaklapban mutatták be.

Súlyosabbak a bajok az általánosban

Noha az iskolai kegyetlenkedést (bullying) a tömegkultúra gyakrabban ábrázolja középiskolai jelenségként, a kutatás szerint sokkal súlyosabb és gyakoribb az általános iskolákban, és fokozatosan ritkul, ahogy nőnek a gyerekek – írja a Science Daily online tudományos lap.

Rengeteg gyerek szenved az iskolai kegyetlenkedés miatt

A résztvevő gyerekek 24 százaléka szenvedett el iskolai évei alatt hosszan tartó kegyetlenkedést, ami összefüggést mutatott gyenge tanulmányi teljesítményükkel és csökkent iskolai aktivitásukkal – mondta el Gary Ladd vezető kutató, az Arizonai Állami Egyetem professzora.

“Nagyon nyugtalanító, hogy ilyen sok gyerek érzi magát kegyetlenkedés áldozatának az iskolában. A tanároknak és a szülőknek fontos tudni, hogy az esetek száma ritkul az évek során, de néhány gyerek örökké szenvedni fog amiatt, amit iskolai évei alatt elszenvedett” – vélte Ladd.

A jelenséget vizsgáló legtöbb tanulmány csak viszonylag rövid ideig kísérte figyelemmel a diákokat, és az olyan pszichológiai hatásokra koncentrált, mint a szorongás és a depresszió. Ez az első olyan hosszú távú kutatás, amely több mint egy évtizeden át kísérte figyelemmel a gyerekeket és elemezte a kegyetlenkedés és a tanulmányi teljesítmény közötti kapcsolatot – emelte ki a szakértő.

A vizsgálatban 383 gyerek – 190 fiú és 193 lány – vett részt. Az a 24 százalék, aki állandó zaklatásnak volt kitéve, alacsony iskolai teljesítményt nyújtott, nagyon nem szeretett iskolába járni és kevésbé bízott saját tudásában. A gyerekek 18 százaléka mérsékelt bántást tapasztalt, azonban iskolai éveik során fokozódott a kegyetlenkedés – náluk hasonló tüneteket azonosítottak, mint az első csoportnál.



Csak az íze kedvéért...? – Így ne egyél többet, ha már nem vagy éhes!

2017. március 03.

Étkezéseink alkalmával gyakran előfordul, hogy ugyan már jóllaktunk, de engedünk a falánkság kísértésének... Úgy érezzük, nehéz abbahagynunk az evést, ha nagyon ízlik az étel, vagy már megszoktuk, hogy „csak úgy” veszünk még belőle. Szerencsére, ha figyelünk rá, elkerülhető, hogy átlépjük a teltségérzet-küszöböt, és megtanulható a jól szervezettség, a szemléletmódváltás táplálkozási szokásainkban is. 

Tegyük le az evőeszközt két-három falatonként, ne nézzünk tv-t evés közben, csak akkor és addig együnk, míg éhséget érzünk... Megannyi jó tanács a hízás megelőzésére, melyeket már sokszor próbáltunk megfogadni – kevés sikerrel. Valójában a tények azt mutatják, hogy nagyon oda kell figyelnünk, és nem kis elszántságot kell mutatnunk a jóllakottság utáni evés megakadályozása érdekében. Hiszen nem könnyű ellenállni a vágynak, hogy újra vegyünk a finom falatokból, vagy csokoládét, más édességet, ropogtatnivalót fogyasszunk a későbbiekben, amikor már felálltunk az asztaltól. Az eredmény természetesen az, hogy nehéznek érezzük a gyomrunkat, és gyakran bűntudatunk is van, amiért sokat ettünk. És mi lenne, ha ez egyszer komolyan elhatároznánk, hogy „új rendszert” vezetünk be táplálkozásunkban? 10 javaslattal járulunk hozzá az étkezések jobb megszervezéséhez, valamint az éhség csillapításán túli evés, nassolás elkerüléséhez:

 



Nem szabad túlzásba vinni a chia-mag fogyasztását!

2017. március 02.

Bár a chia-mag, magyar nevén aztékzsályamag slágerterméknek számít manapság, értékesítésének szigorú feltételei vannak, nem árusítható például ömlesztve, illetve pudingba vagy joghurtba keverve, a napi maximális ajánlott beviteli mennyiség felett pedig emésztési problémákat okozhat - hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). 

Napi 15 g - ennél többet ne fogyasszunk belőle!

A tájékoztatás szerint a chia-mag magas, 18-30 százalékos rosttartalma miatt fontos szerepet játszhat a napi ajánlott rostbevitel biztosításában. Azonban túlzott fogyasztása emésztőrendszeri problémákat is okozhat, ezért napi 15 grammnál nem lehet többet fogyasztani belőle - hívták fel a figyelmet a közleményben.

Figyeljünk a keresztallergiára!

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állásfoglalásaiban megemlíti, hogy nem zárható ki az aztékzsályamag allergizáló hatása sem, néhány esetben ugyanis keresztallergiás reakció lépett fel a szezámmagra, illetve a mustárra érzékenyeknél - írták.



Miért ringatjuk inkább bal oldalt a babánkat?

2017. március 02.

Sikerült megoldani annak rejtélyét, hogy az anyák miért inkább bal oldalt ringatják az újszülöttjeiket. A kutatók szerint ez a pozíció aktiválja a gyermek jobb agyféltekéjét, amelynek nagy szerepe jut a kommunikációt és a kötődést segítő agyi funkciókban.

A Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra (a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra, az antilopra, a pézsmatulokra, a juhra, a bálnára, a kardszárnyú delfinre és a kengurura) terjesztették ki a vizsgálatukat – írja a BBC News.

“Amennyiben nincs szemkontaktus, vagy az nem megfelelő, akkor az újszülött jobb agyféltekéje nem aktivizálódik. Márpedig a jobb agyfélteke felelős a társas interakciókért” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a tanulmányban vizsgált mind a tizenegy fajnál megfigyelhető volt ez az “oldalirányú tartás”.

“Úgy sejtjük, hogy ez a pozíció sokkal elterjedtebb és talán az emlősök közös jellegzetessége, néhány kivételt leszámítva” – tette hozzá.

Hogy hallja az anya szívverését

A szakemberek már régen megfigyelték, hogy az emberek és az emberfélék is előszeretettel ringatják bal oldalt az utódjukat, különösen az újszülött életének első pár hetében. A gyakorlatra számos lehetséges magyarázat született, például, hogy a csecsemő így hallani tudja az édesanyja szívverését.



Köhög és nehezen kap levegőt mozgás közben?

2017. március 01.

A fizikai terhelésre jelentkező fulladás, nehézlégzés gyakran az asztma jellegzetes, első tünete. A probléma hátterében azonban egy másik betegség, a hangszalagok rendellenes működése is állhat, melynek orvoslása eltérő típusú kezelést igényel.

Rosszul működő hangszalagok

Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. A gyakran nehézlégzéssel, köhögéssel jelentkező tünetek kapcsán légzésfunkciós vizsgálattal állapítható meg a betegség diagnózisa. Kevésbé ismert és ritka kórkép a paradox hangszalag működéssel járó megbetegedés, mely szintén okozhat légzési nehézséggel járó tüneteket – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A panaszokat a fizikai megerőltetés mellett stressz is kiválthatja, melyek következtében a hangszalagok megfeszülnek, összeszorulnak és ilyen módon megnehezítik a normál légzést. A ritka elváltozás az Ohio State University Medical Center által elvégzett kutatás nyomán került előtérbe.

Kettős probléma

A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a sportolók néhány százalékát érinti ez a típusú hangszalag mozgási rendellenesség. A kezeletlen elváltozás a teljesítményüket is negatívan befolyásolja. Élsportolók esetében a betegség diagnózisát nehezíti, hogy kiváló kondíciójuk sokszor kompenzálja a tüneteket, így az elváltozás akár hosszabb ideig is lappanghat. A betegség megállapítását tovább bonyolítja, hogy a két betegség gyakran együtt van jelen: az asztmás betegek egy részénél a hangszalagok paradox mozgási rendellenessége is megfigyelhető, a betegek azonban többnyire csak az asztma tünetei ellen részesülnek kezelésben.



Ugye nincs keserenyhiányod?

2017. március 01.

Ha valaki arra figyelmeztet, hogy a szervezetednek nagyon fontos, hogy egyél elég keserenyt (ami egyébként egy, a természetben gyakori fém) mert a hiánya súlyos gondokhoz (szívritmuszavar, magas vérnyomás, szívmegnagyobbodáshoz, vagy akár cukorbetegséghez) is vezethet, akkor az első meglepetésből felocsúdva, nyilván azt googlizod, mi az a kesereny: merthogy Te eddig biztosan nem ettél soha ilyet, emlékeznél rá. És, ha azt mondjuk: egyél elég magnéziumot?

A magnézium
Ha kizárólag kémiai, és fizikai szempontok szerint vizsgálnánk a magnéziumot, nem lenne benne semmi különös. Egyrészt a világ 8 leggyakoribb eleme: úton, útfélen belebotlunk. Másrészt egy éghető fém, aminek az a legnagyobb érdekessége, hogy erős, fehér lánggal ég el. Nem készítünk belőle ékszert, nem munkáljuk meg, akkor mi az olyan érdekes a magnéziumban? Mitől értékes? Miért fontos? Legfőképpen azért, mert több mint 300 enzimed működéséhez kell.

A magnézium és te
Képzeljük el egy pillanatra azt, hogy mi történne veled, ha egyáltalán nem lenne magnézium a szervezetedben: illetve inkább ne képzeljük el, mert hamarabb halnánk meg a magnézium teljes hiánya miatt, mint amíg ezt a mondatot elolvasod. Elsősorban azért, mert ha egyáltalán nem lenne magnézium a szervezetedben, azt erősen megsínylenék a csontjaid, a fogaid. De nem ez lenne a legnagyobb gondod, hanem az, hogy szívritmus-zavarod lenne, szívmegnagyobbodásod, és nem élnél túl sokáig. Éppen ezért hatalmas szükséged van rá. De mi történik, ha nincs elég?



Nem elég egészségtudatosak a magyar cukorbetegek

2017. február 26.

A Magyar Diabetes Társaság szerint a cukorbetegek száma másfél évtized alatt kb. 70 százalékkal nőtt, ami igen elgondolkodtató. A szakértők szerint ennek egyik fő oka az egészségtudatosság hiányában rejlik, mind az – egyelőre – egészségesek, mind a már diagnosztizált cukorbetegek részéről. Hogy miért fontos a személyre szabott életmódprogram a diabetes kezelésében, arról dr. Babai Lászlót, az Életmód Orvosi Központ és az Életmód EgészségPontok alapítóját kérdeztük.

Egyre több 2-es típusú cukorbeteg

A népbetegségnek számító 2-es típusú diabetes egyre több embert érint, melynek hátterében az egészségtelen étkezés, a mozgáshiány áll és az ezekből adódó túlsúly áll. A Magyar Diabetes Társaság szerint hogy pontosan hány cukorbeteg él Magyarországon, nem tudni, ugyanis sok a diagnosztizálatlan beteg, mivel az állapot a legtöbb esetben tünetmentes. Így sokszor csak véletlenül derül fény a megemelkedett vércukor értékekre (pl. kórházi tartózkodás során, jogosítvány meghosszabbításakor). Bár a legfontosabb mozzanat a prevenció lenne, ám a legtöbben csak akkor kezdik komolyan venni a megfelelő életmód követését, amikor már bekövetkezett a probléma.

Azonban jó hír, hogy az életmód orvoslás a kialakult cukorbetegségben hatékony és elsődleges része a kezelésnek.



Több nő lesz depressziós, mint férfi

2017. február 26.

A depresszió a felnőtt lakosság 7-7,5 százalékát érinti, előfordulása az átlagnál két és félszer gyakoribb a fogamzóképes korú nőknél - mondta Rihmer Zoltán pszichiáter az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette, a depresszió tavasszal gyakoribb, azonban téli depresszió is van, amely az adott embernél rendre jelentkezik télen.

Nem minden szomorúság depresszió 

Elmondta, ünnepekkor az egyedüllét nem tesz jót a hangulatnak, de önmagában nem provokál orvosi értelemben vett depressziót. A depresszió jóval több, mint a mindennapi életben gyakran tapasztalható szomorúság, rossz közérzet, elkeseredettség - mondta.

Hogy alakul ki?

Az esetek mintegy 50 százalékában spontán alakul ki a betegség, a másik 50 százalékában külső élettörténeti esemény provokálja ki - mondta.
A depresszió a fogamzóképes korú nőknél 2-2,5-ször gyakoribb, ennek egyik oka hormonális-biológiai, a másik ok a nőket érő sokkal nagyobb pszichoszociális terhelés - hangsúlyozta.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...167168...169
hírek, aktualitások

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.

Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

Sok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.