Mit sportoljunk inzulinrezisztencia esetén?

2023. január 08.

Manapság egyre több embert érint az inzulinrezisztencia, ami orvosi kezelés, jól beállított diéta és megfelelő mennyiségű mozgás mellett kordában tartható, így elkerülhető a 2-es típusú cukorbetegség. Hogy miért fontos a betegség esetén a mozgás, és milyen sportot érdemes választani, arról Dr. Gógl Álmos sportorvos beszél.

Az inzulinrezisztencia terápiája komplex, hiszen személyre szabott diétából, rendszeres mozgásból és szükség esetén gyógyszeres kezelésből áll. Nem mindegy azonban, hogy áll neki a beteg a sportolásnak. “Mozgás hatására csökken a vércukor-, ezzel pedig az inzulinszint, ezért inzulinrezisztencia esetén a kezelés gerince a szigorú szénhidrátmegszorítás mellett a rendszeres mozgás, ha látható eredményeket szeretnénk elérni.”

“A legelső lépés minden esetben a diagnózis felállítása, mely gyanú esetén többpontos terheléses cukor-, és inzulinszintmérésből áll. Ha a terheléses laborvizsgálat eltérést mutat, fel kell építeni a komplex kezelési tervet, a sport pedig segíthet a gyógyulásban. Korábban az aerob mozgás fontosságára hívták fel a figyelmet a szakemberek, de ma már tudni, hogy az úgynevezett rezisztencia edzés, vagyis a súlyzós és saját testsúllyal végzett edzés is eredményes” – mondja a sportorvos.

Az edzés hatására hormonális és anyagcsereváltozások következnek be, többek között csökken az étvágy, és a mozgás alatt és után a cukor a vérből inzulin segítsége nélkül az izomsejtekbe vándorol, nem a zsírszövetbe.

Nem lehet kifogás a túlsúly 

A betegség egyik gyakori tünete a túlsúly, ami nem lehet kifogás a sportban. “Ha súlytöbblet van, akkor is el lehet kezdeni a mozgást sétával, majd felépíteni egyre tempósabban – az intervall edzések itt is eredményesek, a sétába bele-belefuthatunk. Fontos, hogy szakember segítsen az edzések megtervezésében, hisz az edzésterv függ az adottságoktól és az egyéni céloktól. Érdemes olyan sportot választani, ami nem növeli az éhségérzetet, inzulinrezisztencia, illetve túlsúly esetén például nem ajánlott ilyen szempontból az úszás, de a kocogás, futás igen.”

A zöldteafogyasztás növeli a cukorbetegség kockázatát

2023. január 08.

A kutatók két 1996-ban megkezdett tanulmány, a Shanghai Women’s Health Study (SWHS) és a Shanghai Men’s Health Study (SMHS) csaknem 120 ezer résztvevőjének adatait elemezték. Ezen két tanulmány adatait rendszeresen felhasználják a rák és egyéb krónikus betegségek hátterében álló genetikai és más biomarkerek, valamint az életmódból fakadó kockázatok vizsgálatára.

Az alanyok egyike sem küzdött diabétesszel a tanulmány kezdetén és mindannyian részletes információkkal szolgáltak teafogyasztási – típus, mennyiség – szokásaikról.

A kínai Futan Egyetem, az amerikai Vanderbilt Egyetem és más kutatóintézetek szakemberei mind a női, mind a férfi alanyoknál a 2-es típusú cukorbetegség fokozottabb kockázatát mutatták ki nagyobb mennyiségű zöld tea fogyasztása esetén.

Az International Journal of Epidemiology című folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók megjegyezték, hogy a zöldteafogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség közötti összefüggést nem befolyásolja az elhízottság vagy a dohányzás.

A szakemberek szerint további tanulmányokra van szükség az összefüggés hátterében álló mechanizmus megértéséhez, de úgy vélik, hogy a tealeveleken maradó rovarirtószerek szerepet játszhatnak a dologban.

Az elmúlt években a zöld tea mint egészséges innivaló tett szert hatalmas népszerűségre, miközben a kutatók egymásnak ellentmondó eredményeket publikálnak a fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség kapcsolatáról.

Mi a teendő, ha besárgul a csecsemő bőre?

2023. január 07.

Egy kisbaba érkezése csodálatos, ám rengeteg változással és kihívással jár egy újdonsült anyuka életében - legyen szó akár az első, akár a sokadik gyermekről. Mindentől szeretnénk megóvni, de vannak olyan tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni. Az egyik ilyen a csecsemőkori sárgaság.  

Mi okozza?
Általában egyszerű biológiai oka van annak, ha egy csecsemő bőre sárgulni kezd. A csecsemők nagyjából 70%-át érinti az úgynevezett élettani sárgaság, a születésük utáni 3-4. napon jelentkeznek a tünetek. A csecsemők születésükkor sok vörösvértesttel születnek, de ezek rövidebb élettartammal bírnak. Ezek a szétesésük után átalakulnak bilirubinná, aminek lebontásáért a máj felelős. A máj csecsemőkorban még fejletlenebb, így nehezebben is végzi a dolgát. A bilirubin lerakódik a bőrben, ami ennek hatására besárgul. Ilyenkor gyakran a szemfehérje is sárgásabb színt vesz fel.

A sárgaság jellemző tünete még az aluszékonyság, és így a táplálhatatlanság. A csöppségek gyakran elalszanak szoptatás közben, így nem jutnak elegendő folyadékhoz. Az általános élettani okokon túl előfordulhat a vércsoport-összeférhetetlenség is, de a nagy mennyiségű béta-karotin-bevitel is okozhatja a sárgaság tüneteit.

Mi a teendő?
Ha ilyesmit tapasztalunk, nem kell tehát nagyon megijednünk, de fontos, hogy fokozottan odafigyeljünk a csöppség reakcióira, állapotára. Emellett az alábbi eljárásokat is javasoljuk.

Folyadékpótlás
A sárgaság megszűnését a rendszeres folyadékbevitellel, vagyis szoptatással tudjuk hatékonyan segíteni. Fontos, hogy kisbabánk 2-3 óránként folyadékhoz jusson, így segíteni tudjuk a májat a bilirubin lebontásában. Ha rendszeresen és elegendő mennyiséget fogyaszt a baba, akkor néhány héten belül elmúlik a sárgaság.

Ha a babánk aluszékonnyá válik, akkor érdemes még nagyobb figyelmet fordítani a folyadékpótlásra. Mivel könnyen elalszik, nem jut elegendő anyatejhez sem. Ilyenkor figyeljünk, hogy szoptatás közben ne aludjon el! Ha mégis megtörténik, vegyük le a mellünkről, ébresztgessük, beszéljünk hozzá. Fontos, hogy intenzív, legalább 15-20 perces legyen egy szoptatás. Ezzel jut megfelelő mennyiségű folyadékhoz.

Sokszor segít egy masszázs is. A kisbabánkat óvatosan masszírozzuk át, ezzel is könnyebben ébren tartható és kevésbé alszik el szoptatás közben. Segíthet az anya bőrének, az anyatej illatának érzékelése is. Ilyenkor helyezzük kisbabánkat a csupasz mellkasunkra. A legideálisabb, ha gyermekünk is meztelen, hiszen a bőrkontaktus és az anyatej illata beindítja a szopási ösztönt a babáknál.

Mossuk meg langyos vízzel a pici arcát! Ezzel szintén elérhetjük, hogy felébredjen, és próbálkozhatunk ismét a szoptatással. Sokszor kitartónak kell lenni ezekkel a trükkökkel, azonban érdemes kísérletezni, hogy elkerüljük a további beavatkozásokat.

A hisztamin érzékenység diagnózisa után

2023. január 07.

Milyen élelmiszereket nem szabad fogyasztani?

Természetesen vannak alapvető szabályok és olyan alapanyagok, amelyek a legtöbb esetben korlátozást igényelnek, ilyenek többek között az érlelt sajtok, a pácolt-, füstölt húskészítmények, a savanyított-, fermentált zöldségek, a nem friss pékáruk és húsok, a vörösbor vagy a csokoládé. Az, hogy például zöldségek közül a paradicsom, a hagymafélék és a spenót vagy a gyümölcsöknél az eper, citrusfélék vagy a banán kinél milyen mennyiségben okoz panaszokat egyénileg változhat.

Mit jelent az egyéni tolerancia?

A hisztamin intoleranciás betegek rendszerint megdöbbennek a tiltólistás ételek hosszú felsorolását látva. A hisztamin intoleranciás tüneteket a hisztamint lebontó diamino-oxidáz, DAO enzim csökkenése okozza. Azt azonban fontos tudni, hogy ez a csökkenés mindenkinél egyéni mértékű, ezért a diéta sem egységes, hanem személyre szabott, az egyéni tolerancia függvénye. Ez azt jelenti, hogy a listáról mindenkinek csak azokat az élelmiszereket kell mellőznie vagy csökkentenie a fogyasztását, ami nála tüneteket okoz.

Hogyan segít a dietetikus?

A diéta összetettsége miatt nem biztos, hogy a magas hisztamin-tartalmú élelmiszerek kizárásával azonnal megszüntethetőek a tünetek. A magas hisztamintartalmú élelmiszerek mellett vannak olyan alapanyagok is, amelyek a hisztamin lebontását gátolják, vagy éppen felszabadulását segítik. A dietetikus tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan lehet az egyes élelmiszerekkel szembeni érzékenységet felderíteni, segít a megváltozott élethelyzetet receptekkel, vásárlási és konyhatechnológiai praktikákkal enyhíteni és meghatározza a napi tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag szükségletet.

Fokozatos visszaterhelés

A hisztamin-intolerancia nem életre szóló betegség, a későbbiekben – bizonyos szabályok betartása mellett – akár újból is fogyasztható a korábban panaszt okozó élelmiszer. A szigorú diéta betartása után a dietetikus javaslatára egy-egy étel újbóli bevezetésre kerülhet, és ha a páciens nem érzékel panaszt az elfogyasztott élelmiszer után, a szakember meghatározott mennyiségben és konyhatechnológiai eljárással engedélyezheti a nyersanyag fogyasztását. Ennek meghatározása a diéta folyamatos betartását követő néhány hét után kezdődhet el, egy kontroll alkalmával, egyénre szabottan, szigorúan napi egy alapanyag újbóli bevezetésével.

Mi fenyegetheti az újévi fogadalom betartását?

2023. január 06.

Az évet a legtöbben úgy kezdtük, hogy valamilyen újévi fogadalmat tettünk: megfogadtuk, hogy lemondunk bizonyos káros szenvedélyeinkről, vagy épp elhatároztuk, hogy új, hasznos szokásokat teszünk magunkévá. De mi kell ahhoz, hogy sikerüljön betartani?  

A célunk ilyenkor az, hogy életünket ezt követően új keretek között élhessük.
Az újévi fogadalmakat tehát megtölti és áthatja a változás, a változtatás iránti vágy. Egy vágy, mely legtöbbször valami miatt mégsem teljesül.

Új év, új lehetőségek, új élet

Természetes vágyunk a megújulásra, az újrakezdésre, a tiszta lappal történő indulásra mindig sokkal erősebb naptári fordulópontok idején. Nincs ez másként újév napján sem.
Ekkor hajlamosak vagyunk új fényben látni a jövőnket, s olyan célokat megfogalmazni, melyek elérésére már régóta vágyunk.
Az újév az újrakezdés lehetőségével csábít, az újévi fogadalom pedig ezt a vágyat segíti célként kitűzni. Attól azonban, hogy valamit kimondunk, még nem válik valósággá. Az újrakezdéshez ugyanis tartós változásra van szükség, mely legtöbbünket idővel megadásra késztet.

Mitől állandó a változás?

A változás az élet természetes velejárója. El kell fogadnunk, hogy körülöttünk semmi sem állandó, semmi nem szól örökre. Mi magunk is csupán meghatározott időt töltünk el a világban, melyet ismerünk.
A változás tehát áthatja az életünket és folyamatosan alakítja életterünket. Ennél fogva jobb azt nemmegadóan elszenvedni, hanem aktívan a képünkre formálva inkább előnyként megélni.
Rugalmassággal, és nyitottsággal jobb eséllyel tudunk alkalmazkodni az életünket végigkísérő változásokhoz. Ehhez azonban az kell, hogy a változásban mindig a lehetőséget lássuk, és ne a félelmet keltő ismeretlent.

Aktivitással az Alzheimer-kór ellen

2023. január 06.

A fizikai aktivitás csökkentheti az Alzheimer-kór okozta emlékezetvesztés mértékét egy brazil tanulmány szerint.

A Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem (UFRJ) kutatói a Nature Medicine című magazinban mutatták be más egyetemekkel és intézményekkel együttműködve végzett kutatásuk eredményét. Sikerült meghatározniuk a kapcsolatot a betegség alakulása és az irizin nevű, a test által fizikai aktivitás során termelt hormon szintje között.

Az Alzheimer-kóros patkányokon végzett tesztek alapján a betegségben szenvedő állatok agyában alacsonynak mutatkozott az irizin szintje, de amikor fizikai aktivitás hatására megnövekedett a hormonszint, a memóriaveszteség mértéke csökkent.

Sergio Ferreira, az UFRJ professzora és a tanulmány egyik szerzője szerint a kutatás egyik nagy eredménye, hogy kimutatható volt: az irizin szintje valóban csökken az Alzheimer-kóros páciensek agyában. A hormonszint növelésével pedig “javul a memória”.

Mychael Lourenco kutató szerint a felfedezés alátámasztja az elméletet, amely szerint kiemelt fontosságú a fizikai aktivitás a memóriaveszteség és az agy betegségeinek, köztük az Alzheimer-kórnak a megelőzésében.

Az erre irányuló kutatások hét éve kezdődtek, amikor a Harvard Egyetem egyik tudósa kijelentette, hogy az irizin csökkentette a 2-es típusú diabétesz tüneteit patkányokban. Ez indította el a kutatásokat annak kiderítésére, hogy a hormonnak van-e védő hatása az agyra.

Az Alzheimer-kór egy degeneratív betegség, amely elpusztítja a memóriát, esetenként károsítja a beszédkészséget, a gondolkodást és más mentális funkciókat.

5 tipp, hogy a várandósság ne legyen terhes

2023. január 05.

A babavárás a nők életének egyik legkülönlegesebb időszaka, azonban rengeteg kérdés felmerülhet ilyenkor a családokban. Régen nem volt ennyire tudatos ez az időszak, ez pedig bizonyos szempontból könnyebbé tette a kismamák életét. Az ösztönös működéseket azonban sokszor kiegészítették a várandóssággal, szüléssel kapcsolatos hiedelmek.

A „kettő helyett kell enni” szlogen például sokak számára ismert, és időnként még mindig elhangzik. Rákóczi Ágnes szülésznő most összegyűjtötte, hogy melyek azok a tévhitek, amelyeket itt az idő elfelejteni, és mik azok a dolgok, amelyekre nem árt odafigyelni a kismamáknak.

Aktív élet

A mozgással kapcsolatos tévhitek közül például a „ne nyújtózkodjon a kismama, mert a baba nyakára tekeredik a köldökzsinór” az egyik leggyakoribb megalapozatlan, félelemkeltő mondat volt. Korábban a megfelelő ismeretek hiánya miatt inkább óvták a nőket a sportolástól, aktív mozgástól ebben az időszakban. Ma már ezzel kapcsolatosan is elmondhatjuk, hogy egy egészséges kismama sokféle mozgásforma között válogathat: gyógytornászok által kidolgozott kismama torna, kismama jóga, kismama hastánc, aquafitness.

A kismamának nem kell feltétlenül élsportolónak lennie, a hangsúly az életmódon van, melynek szerves része a mozgás. Kellő fizikai állóképességgel a hosszú vajúdást is jól tolerálja a szervezet: csak elfárad, de nem merül ki, így a gyermekágyas időszakban gyorsabban regenerálódik.

Ez nagyon fontos, mert egy új élethelyzethez kell gyorsan alkalmazkodni: a babát 24 órában, szabadnap nélkül kell ellátni. Ha egy édesanya nincs jó kondícióban, a saját erejének visszanyerése elvonja a figyelmet a babáról. Ez rossz érzéseket kelthet benne, azt gondolhatja, hogy nem elég jó anya. Ennek a helyzetnek az elkerülésére is alkalmas a rendszeres testmozgás.

Kiegyensúlyozott táplálkozás

Jelentős hatással van a saját és a babája egészségére is az, hogy milyen életmódot folytat egy várandós nő. A kiegyensúlyozott táplálkozás – a legfontosabb az egyszerű szénhidrátok kerülése –, és a mozgás együttesen rizikócsökkentő tényező. Az, hogy egy várandósnak mennyi a BMI-je (testtömegindexe), hatással lehet a szülés alatti méhtevékenységre, a szövetek rugalmasságára, a magzat nagyságára. Helyes étrend esetén kevesebb a várandóssággal összefüggő kórképek kialakulásának esélye, mint például a terhességi diabétesz és a magas vérnyomás.

Szelíd támogatás

A babavárás, szülés időszakában kiemelten fontos, hogy olyan lehetőségek legyenek a kezünkben, amelyek mellékhatás-mentesen alkalmazhatóak az édesanya és babája számára. A homeopátia szelíden támogatja a szervezetet a normál állapot visszanyerésében. A várandósság alatti tünetek, problémák megoldására legtöbbször elegendő a jó közérzet visszaállítása. A szülésre való felkészülésben, vagy akár egy terminusát meghaladó kismama szülésmegindulásának a megsegítésében is jól alkalmazhatóak.

A jojó-effektus veszélyes lehet a szívbetegekre

2023. január 05.

A folyamatos fogyással és hízással járó jojó-effektus, amely a helytelen fogyókúra velejárója lehet, jobban megviseli a szervezetet, mint gondoltuk. Egy új kutatás szerint a szívbetegek különösen nagy veszélynek teszik ki magukat, ha beleesnek a jojó csapdájába. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakértője a szív-érrendszert veszélyeztető hatásokról beszélt.

Veszélyben a szívkoszorúér-betegek

Egy, a New England Journal of Medicine c. szaklapban publikált friss tanulmány szerint a szívkoszorúér-betegségben szenvedőknél különösen súlyos egészségkárosodást okozhat a jojó-effektus. Az amerikai tudósok úgy találták, hogy az olyan betegeknek, akik átlagosa7n 4,7 évig kitették magukat a nagy súlyváltozásoknak, jóval nagyobb esélyük volt a szívinfarktusra, a stroke-ra, és akár a végzetes kimenetelre, mint azoknak, akiknek a súlya csak csekélyebb mértékben változott.

Mi az a jojó-effektus?

A káros, rohamszerű fogyókúrák és „csodadiéták” velejárójaként ismert jojó-effektus káros hatásairól már eddig is sokat lehetett hallani. A viszonylag gyors és nagy tömegű fogyás, majd az utána jelentkező visszahízás nem csak a bőrt viseli meg, hanem a szív-és érrendszert is.

Mi a szívkoszorúér-betegség?

A szívkoszorúér-betegség a leggyakoribb szívbetegség az Egyesült Államokban, évente mintegy 370 ezer ember haláláért tehető felelőssé. Ezt a betegséget az atherosclerosis jellemzi, vagyis az a folyamat, amely során a szívet vérrel tápláló koszorúérben plakkok rakódnak le. Ezek a plakkok felhalmozódva aztán akadályozhatják a szív vérellátását, amely végső soron akár szívinfarktushoz is vezethet.

A nagyobb súlyváltozások megnövelik a halálozás esélyét

A kutatók 9509 férfit és nőt vontak be a vizsgálatba, akik 35-75 év közöttiek voltak. A szívkoszorúér-betegség mellett valamennyiüknek magas volt a koleszterinszintje, ezért koleszterincsökkentő terápián is részt vettek. Az utánkövetéses periódusban 4,7 évig követték őket, azt vizsgálva, hogyan hat rájuk a testsúlyváltozás.

Végül arra a következtetésre jutottak, hogy azok a túlsúlyos személyek, akik a legnagyobb súlyváltozásokon mentek keresztül (és ez „csupán” 4 kilogramm fel-le ugrálását jelentette), 117 %-kal növelték a rizikójukat a szívinfarktusra, 136 %-kal a stroke-ra és 124 %-kal a halálozásra, azokhoz képest, akiknek csak kevesebbet ugrándozott a súlyuk. További megállapítás volt, hogy a jojó-effektus a cukorbetegség kialakulásának esélyét is növeli – bár a kutatók hozzáteszik, hogy a téma egyelőre csak megfigyelésnek minősíthető, és további kutatásokat igényel.

Szívbetegek: csak óvatosan

Az elhízás önmagában is rizikófaktora a szív-és érrendszeri betegségeknek, ahogyan a magas vérnyomásnak, a 2-es típusú cukorbetegségnek, a daganatos betegségeknek, az ízületi  megbetegedéseknek, az anyagcsere-zavaroknak, és a korai halálozásnak is – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

– Vagyis a súlyfelesleges leadása jelentős egészségi előnyökkel jár, ám a tartós, egészséges fogyást csakis életmódváltással lehet elérni. Ebből a szempontból különösen körültekintőnek kell lenniük a szívbetegeknek, hiszen a jelentős súly gyors leadása, majd visszaszedése az egészségesek szív- és érrendszere számára is megterhelő. Aki tehát szívproblémával szeretne fogyni, annak mindenképpen előzetes kardiológiai és lehetőleg dietetikusi, életmód orvosi felmérés ajánlott, valamint a folyamat során is szükséges a rendszeres orvosi kontroll.

Az étcsoki távol tartja az orvost?

2023. január 04.

A szívroham és az agyvérzés kockázata is csökkenthető mindennapi étcsokoládé-fogyasztással egy friss ausztrál tanulmány szerint - olvasható a webmd.com összeállításában. Valóban ennyire hasznos és eredményes lehet az étcsokoládé rendszeres fogyasztása vagy csupán félreértelmezett és eltúlzott előnyökről beszélhetünk, amelyek kimondása során nem veszünk tudomást a tagadhatatlan hátrányokról?  

„Az étcsokoládé kellemes és hatékony módja az olyan tápanyagok bevitelének, amelyek megelőzhetik a bajt a szív- és érrendszeri problémákra hajlamos embereknél” – hangsúlyozza Christopher M. Reid, az ausztrál Monash University professzora. Az általa vezetett kutatócsoport matematikai modellel írta le a sötét édesség napi majszolásának hosszú távú egészségügyi hatásait. Tény, hogy az étcsokoládé sokkal könnyebben elfogadható megoldás sokak számára, mint a saláták fogyasztása vagy akár a rendszeres testmozgás beiktatása a napi rutinba.

Olcsóbb, mint a gyógyszer
Azt is kiszámították, hogy társadalombiztosítási szempontból költséghatékony volna egy felvilágosító program indítása az étcsokoládé hasznosságáról, elvégre lényegesen olcsóbb, mint a gyógyszerek. Korábbi kutatások már rávilágítottak, hogy a kakaótartalmú kockákban található flavonoidok jót tesznek a szívnek, hiszen csökkentik a vérnyomást és a koleszterinszintet.

A metabolikus szindróma a kulcs
Reid és munkatársai megnézték a szívroham és az agyvérzés előfordulásának gyakoriságát azok körében, akik mindennap esznek étcsokoládét, illetve azoknál is, akik nem. Ezen kívül bevontak a felmérésbe a Cukorbetegség, elhízás és életmód című tanulmány 2 013 fős mintáját – az érintettek mindegyike metabolikus szindrómában szenvedett, ám egyiküknél sem állapítottak meg szívbetegséget vagy diabéteszt.

A metabolikus szindróma önmagában növeli a szívproblémák és a stroke kockázatát. Akkor diagnosztizálják, ha a következő tünetek közül legalább három egyidejűleg fennáll: magas vérnyomás, vércukor- vagy trigliceridszint, alacsony HDL- („jó koleszterin”) szint, valamint veszélyes túlsúlyra utaló derékbőség.

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

2023. január 04.

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

• Hangulatjavítás: a napi fizikai aktivitás lehetővé teszi a szorongásos és depressziós állapotok jayítását
• Egészségmegőrzés: a rendszeres testmozgás, sportolás hosszú távon szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásai magukban foglalják bizonyos betegségek kockázatának csökkentését. Ilyenek pl. a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, rákbetegségek, 2-es típusú cukorbetegség, csontritkulás, de a túlsúly és az elhízás is megelőzhető, illetve javítható vele.
• Az ülő életmód elleni küzdelem: az egész napos ülés, a mozgás minimálisra csökkenése pl. a napi munka jellege miatt, számos hátránnyal jár egészségünkre nézve. Okozhat többek közt magas vérnyomást, hasi elhízást, de még a magas koleszterinszint és az inzulinrezisztencia kialakulása mögött is az állhat. Az inaktív izomzat fenntartása pedig az izomtömeg csökkenéséhez vezethet.

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.