Anyajegyek a bababőrön?
2021. november 30.
Az anyajegyeket mi, felnőttek sem szeretjük, de ha a kisbabánk bőrén látjuk, az mindannyiunkat sokkal jobban zavar.
Vannak olyan foltok, csomócskák, melyek már a születéskor jelen vannak, mások pedig az évek során alakulnak ki. Akár bőrszínűek, akár vörösek vagy barnák, gyakori, hogy a gyermekkel együtt nőnek. Ha ennek mértéke nem haladja meg a pici fejlődésének mértékét, általában nincs szükség beavatkozásra. Szerencsére fiatalkorban nem gyakori a rosszindulatú elfajulás, inkább az esztétikai szempontok, vagy a lokalizáció az, amely esetleg az anyajegy eltávolítását szükségessé teszi. Az újszülöttkorban meglévő növedékek közül leggyakoribbak az ér eredetűek.
Eper anyajegy, málna anyajegy
A közvetlenül születés után csak halvány, pirosas foltként látható elváltozások a második-negyedik hétre szembetűnőbbé válnak. A bőr felszínéből félgömbszerűen előemelkedő, vöröses színű, egyenetlen felszínű elváltozások neve eper vagy málna anyajegy, mivel ezekre a gyümölcsökre hasonlítanak.
- Háromszor gyakrabban fordul elő lányokon, mint fiúkon, és koraszülötteknél is többször látjuk.
- Az esetek közel 40%-ában a fejen és a nyakon, kb. 30%-ban a törzsön jelenik meg.
- Lehet felületi, mély, vagy kevert típusú, bár ezt ránézésre nem könnyű megmondani.
- Az első négy hónapban gyorsan növekedhetnek, nem kis ijedelmet okozva ezzel a szülőknek.
- Sebészi beavatkozást, lézeres vagy gyógyszeres kezelést csak akkor javaslunk, ha a növedék kisebesedik, vagy olyan területen – pl. a szemhéjon, szájon – helyezkedik el, ahol az életfunkciókat akadályozza. Ha nagy méretű az érdaganat, vagy a mélyben, pl. a gégében fordul elő, MRI-vizsgálattal kell diagnosztizálni, nem okozhat-e létfontosságú területen problémát.
- Ötéves korra az értágulatok fele, tízéves korra pedig kb. 90%-a visszafejlődik. A nagyobb éranyajegyek visszafejlődése után területén a bőr kissé sorvadt, ráncos, szürkés színű, de esztétikailag általában szebb, mint a műtét után visszamaradó heg.
- Ha a csecsemő bőrén többszörös, apró ér eredetű daganatot látunk, az orvosnak gondolni kell arra, hogy a belső szervekben, pl. a májban, szívben is lehetnek értágulatok. Ilyen esetekben alapos kivizsgálásra, rendszeres ellenőrzésre van szükség.
Van más lehetőség: erőszakmentes kommunikáció
2021. november 29.
A konfliktusban nem csak hozzáállásunkat, szavainkat is mi magunk választjuk meg. Az erőszakmentes kommunikáció módszere segít az örömtelibb kapcsolatok kialakításában, legyen szó baráti, párkapcsolati, iskolai vagy éppen szülő-gyermek viszonyról.
Egy hirtelen tavaszi fronthatás, a klasszikus szerepeinkben ránk nehezedő elvárások, vagy akár a súlyosbodó megélhetési problémák – a mindennapok folyamatosan olyan helyzetek elé állítanak, amelyek során nem csak egy új megközelítési módra, de gondosan megválogatott szavakra is szükség van. Az Erőszakmentes kommunikáció mára mind az általános iskolai gyerekek között, mind az anya-gyermek kapcsolatokban bizonyította, hogy konfliktusokkal terhelt szituációkban is van más lehetőség, mint újabb sérelmek begyűjtése. A tudatos kommunikáció pedig kapcsolataink építését hozza magával.
Az ingerültség, türelmetlenség vagy düh csak néhány azok közül az érzések közül, amelyekkel egy nehéz helyzetben mindenki szembesül; a vezető és az alkalmazott, a pedagógus és a tanítvány, a férj és a feleség, a szülő és a gyermek. Ilyenkor saját, vagy társaink szükségletei a nélkül sérülhetnek, hogy észrevennénk, és ez gyermekek esetén még szomorúbb következménnyel jár. Arra is van mód azonban, hogy a másik utat válasszuk és ezekben az éles szituációkban is építsük akár az anya-gyermek, akár egyéb, számunkra meghatározó kapcsolatainkat. Ehhez elengedhetetlen egy olyan fajta kommunikáció, ahol mindenki elmondhatja, amit szeretne és azt éli meg, hogy ő is számít – épp ahogy a „szemben álló” fél is.
Nagyszüleinknél nem volt vitatéma, hogy ki fürdeti meg a gyereket, egyértelmű volt a férfi-női szereposztás. A szülők magabiztosabbak voltak abban is, mit várjanak el gyermekeiktől. A modern anya viszont elbizonytalanodik, ha felteszi magának a kérdést; vajón jó megoldás-e, ha a lányomat arra tanítom, legyen engedelmes. Ha ez azzal jár, hogy kevésbé tud kiállni magáért, mint a többiek, akkor nyilván nem ez a jó megoldás. Akkor talán álljon be az agresszív, egymást gátlástalanul letaposó érdekérvényesítők közé? „Sajnos elég sokan csak ezt a két lehetőséget ismerjük: üss vagy fuss.” – mondja Rambala Éva, az Erőszakmentes Kommunikáció nemzetközi trénere, és gyakran a gyerekek is ezt utánozzák le. Kevés olyan szülő van ugyanis, aki példát mutat abban, hogyan állhat ki a gyermek magáért, miközben figyelembe veszi a másik véleményét is.
Csúcstechnológiás gép szolgálja a gének vizsgálatával foglalkozó kutatókat
2021. november 29.
A lakosság genetikai jellemzőinek meghatározásában és gyógyszerfejlesztésekben is szerepet kaphat a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által csaknem 800 millió forintért beszerzett csúcstechnológiás berendezés – írta a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A gépet és a hozzá kapcsolódó rendszert a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) támogatásával vásárolták, a berendezést az egyetem keretein belül működő Szentágothai János Kutatóközpont genomika és bioinformatika kutatóintézete használja majd – derül ki a PTE kommünikéjéből.
A gének feltérképezésére alkalmas olyan rendszer jött létre Pécsen, amely Közép-Európában csak Prágában és Bécsben működik. A fejlesztés nyomán a kutatóközpont átfogó, összehangoltan működő, több tudományt, szakterületet érintő, nemzetgazdasági érdekeket is képviselő program elindítását kezdeményezte – írták.
A várhatóan akadémiai és piaci résztvevőkkel induló Magyar Nemzeti Genom Program céljai között szerepel a magyar populáció genetikai jellemzőinek meghatározása és új gyógyszercélpontok azonosításának elősegítése.
Relaxálj! - Hangzatos, de hogyan csináld? A lélek teleltetése
2021. november 28.
Amiképpen az ősz a megnyugvás, a természet magába szállásának évszaka, ugyanúgy hangoljuk át ilyenkor a lelkünket egy csendesebb, visszafogottabb, az otthonunk falai közé terelő évszakra - a télre.
De míg a hideg és a fehérség el nem következik, átadjuk magunkat az ősz színei kavalkádjának. Nyáron a zöld szín hihetetlen sok árnyalatát fedeztük fel, most a barna és a sárga megannyi változatát szemlélhetjük elcsodálkozva. Hívogat a természet, hogy a lanyhuló napsütésben fürdőzve gyűjtsünk erőt a közeli napokra, a rövidülő nappalokkal egy ritmusban hosszabbodó, sötétebb órák megélésére.
A komorabb színek, a kevesebb fény nem ritkán megüli lelkünket. Manapság egyre többünket veszi elő a szezonális depresszió, aminek legfontosabb előidéző oka a fény hiánya. A borongós ég látványa, a homály eluralkodása áthangolja kedvünket, magunkba fordítja gondolatainkat – az állandósulónak induló melankólia a búskomorság édestestvére.
A fény hiánya, a színek tompulása, a hulló falevelek kavargása próbára teszi a magány hangjaira fogékonyakat. Mindennek tudatunk szüntelen edzése, mentális erőnk megőrzése az ellenszere. A megváltoztathatatlan tudomásulvétele, saját praktikáink most is segítenek rajtunk. Itt az idő: engedjük el a testünket-lelkünket markoló szorongásainkat, figyelmesen mélyedjünk magunkba, tegyünk rendet érzéseinkben és szerteszét kószáló, nem ritkán fájdalmakkal teli gondolatainkban. Leginkább ez lehet a fény hiánya miatti letörtségünk eloszlatásának a fegyvere.
Relaxált állapotunk jótékony következménye, hogy képessé válunk a feladataink között utat vágni, sorrendet felállítani, s elvégzésüknek nekifogni. Kinek-kinek magának kell megtalálnia azt a módszert, segítséget, amelyre támaszkodva naponta képes megújulni, erejét összeszedni, cselekvő elgondolásaival harmóniába rendezni. E képességeinkkel felvértezve erőveszteség nélkül nézhetünk szembe az elmúlás üzenetével. Ilyenkor a valóság nem riaszt, de megoldásra ösztökél, a kihívás nem ijeszt, de előhívja életerőnket, a próbatétel nem fenyeget, de felkészít a küzdelemre.
A természet a maga teljességével hívogat mindannyiunkat. Találjuk meg benne a helyünket, leljük meg kérdéseire a válaszainkat. Elcsendesedés, eltöprengés, elgondolás – majd összpontosítás, akarat, cselekvés lendít át bennünket megannyi vélt vagy valós holtpontunkon.
Minden negyedik ember pszichés gondokkal küzd
2021. november 28.
Lassan majdnem másfél éve életünk mindennapi része a koronavírus, amely gyökeresen megváltoztatta a mindennapokat, a szokásainkat, a jövőről alkotott elképzeléseinket. Bár a vakcinák megoldást jelenthetnek a járvány további terjedésére, csak lassan éri el a világ az immunitást. A korlátozások a világ legtöbb országában súlyos fizikai és mentális problémákat okoztak a lakosság körében.
Az Egyesült Államokban tíz felnőttből négy szorongásról, vagy depresszióról számolt be, a megkérdezettek 36%-a szenved alvási, 32% evési zavaroktól, az alkoholfogyasztás mértéke pedig 12%-kal nőtt. A megkérdezett 18-24 év közötti amerikaiak 26%-ának fejében fordult meg az öngyilkosság gondolata. Az Egyesült Királyságban – ahol április 12-én kezdték meg a korlátozások enyhítését -, hasonló kutatási eredményekről számoltak be: több alkohol és nagyobb mennyiségű egészségtelen étel fogyott otthon, a lakosság rosszabbul aludt és kevesebbet mozgott. Olaszországban hasonló eredménnyel zárult egy tavalyi kutatás.
Magyarország sem marad el a nemzetközi átlagtól. A Budapesti és Salgótarjáni Mozgásszervi Magánrendelők közös, nem reprezentatív kutatásából kiderül, a megkérdezettek majdnem felének, 44 %-ának változtak a táplálkozási szokásai, 46%-uk többet főzött az elmúlt évekhez képest, ugyanakkor több mint 38 %-uk többet is nassolt. Minden tizedik személy több alkoholt fogyasztott. A testsúlynövekedéssel a magyaroknak is meggyűlt a baja: minden harmadik személynek nőtt a súlya, a legtöbben 2-5 kg (25%), míg a megkérdezettek 13%-a 6-9 kg pluszsúlyról számolt be.
A korlátozások miatt idehaza is csökkent a mozgási hajlandóság, sokan lemondtak a sport örömeiről otthonaik fogságában: a megkérdezettek 63%-a kevesebbet mozgott a vírus kezdete óta és 43%-uk több időt töltött semmittevéssel. Nem véletlen, hogy a fentiek miatt nőtt a mentális- és mozgásszervi panaszok száma: 82% egy éve rosszabbul alszik, 45% érezte magányosnak magát, de csak kevesen kértek bárkitől segítséget (11,6%). A megkérdezettek 65%-a tervezi, hogy a korlátozások feloldásával változtat az életén: több mozgás, utazás, családi- és baráti látogatások, kulturális programok, elhalasztott orvosi vizsgálatok, vagy műtétek szerepelnek a magyarok kívánságlistáján.
„Magyarországon, a járványtól függetlenül kicsi a hajlandóság a mozgásra, a Covid-19 ezen pedig tovább rontott. Az otthoni tanulás és munka még azt a lehetőséget is elvette, hogy legalább annyit mozogjanak az emberek, ameddig elmennek az iskolába, vagy a munkahelyre. Az ingerszegény környezet pedig kedélyállapot romlásához és mozgásszegény életmódhoz vezet. Ez azonban egyáltalán nincs jó hatással az ízületekre, amelyeknek szükségük van a rendszeres átmozgatásra.
A jól járás szégyene és büszkesége
2021. november 27.
A jól járás fura dolog. Én nagyon szeretek jól járni. Szeretek kapni, nagyon is! Adni is, ugyanannyira, de kapni is nagyon! Arra törekszem, hogy akikkel kapcsolatba kerülök, azok jól járjanak. Velem ők, s végül én velük - ez sokszor főleg rajtam múlik. Megfigyeltem azonban, hogy különösen a spirituális emberek körében van egy furcsa fukarság. Valami aljas irigység arra, ha valaki jól jár, nem is nagyon, csak legalább egy kicsit jobban, mint holmi misztikus értékrend szerint ők maguk jártak. Beindul a fejükben a számológép, jönnek a beszólások, az irigység, egóval dobálódzás. Akik szerint úgy sem fog menni, akik szerint úgy ahogy vagy, csak probléma vagy, s bezzeg ők, az érdemtelen mellőzöttek, őrájuk kifigyel oda? Persze amikor már fent vagy ezredszer is a siker sísáncának napfényben fürdő tetején, és esélyes vagy a nyerésre, akkor olyan könnyűnek látszik. Sífelvonó, megfelelő öltözék, lámpafény, műhó, hűhó ...
A korábbiaknál hatékonyabb Lyme-kór diagnosztika
2021. november 27.
Piacra lépett a legújabb, magyarok által fejlesztett innovatív labordiagnosztikai eljárás a DualDur, amely azonosítja a kullancsok által terjesztett Lyme-kór okozóját a betegség bármely időszakában, akár már a csípést követően egy héten belül is – közölte a fejlesztő Lyme Diagnostics Kft. az MTI-vel.
A Lyme-kór évente 10 ezer embert érint Magyarországon, és az országban minden második-harmadik kullancs fertőzött. “Ha a betegséget nem ismerik fel a kezdeti szakaszban, és hosszabb ideig kezeletlen marad, később szívizomgyulladás, szívritmuszavar, ideggyulladás, vagy akár bénulás is kialakulhat” – mondta el Kolbenheyer Erik főorvos a közleményben.
A betegség diagnosztizálására a magyar Lyme Diagnostics Kft. innovációs fejlesztése jelenthet megoldást, amely Európa-szerte egyedülálló módszerrel képes korán, akár már a csípést követően néhány napon belül felismerni a kórokozót. Ennek egyik oka, hogy az új módszer a baktériumok kimutatásán alapul, nem pedig az immunválaszon, amely sok betegben későn vagy egyáltalán nem alakul ki. Ezt a módszert Bózsik Béla Pál főorvos, a Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója fejlesztette ki, sötétlátóteres mikroszkópia alapján, az Országos Közegészségügyi Intézetben.
A Lyme-kórt a laboratóriumban direkt és indirekt vizsgálatokkal tudják tesztelni: az indirekt vizsgálatok a szervezet immunválaszát mutatják ki, a direkt vizsgálatok pedig magát a kórokozót, vagy annak egy részét. Egy átlagos betegségnél a hagyományos módszerek a tenyésztés vagy az ellenanyag-teszt, ezek viszont nem sikeresek a Lyme-kór esetében, tenyészteni ugyanis kis eséllyel, hónapok alatt lehet, az immunválasz pedig az esetek többségében nem mérhető, vagy ki sem alakul – mondta Bózsik András Pál, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a DualDur nem csak kimutatja a kórokozót, de statisztikai elemzésekkel és mesterséges intelligenciával megbecsüli annak a szervezetre gyakorolt hatását is – tünetes vagy tünetmentes -, így felülmúlja a direkt módszereket is. A rendszer által közölt információmennyiség lényegesen meghaladja az eddigi analitikai eljárások információtartalmát.
A projekt során a Lyme Diagnostics Kft. elvégezte Európa legnagyobb Lyme-diagnosztikai klinikai kutatását 6 közép-európai ország 8 vizsgálóhelyén, 400 alany bevonásával. A vizsgálat igazolta, hogy a teszt érzékenysége 60 százalékkal magasabb a jelenleg leggyakrabban alkalmazott, specialista szolgáltatótól beszerzett Lyme-teszthez viszonyítva. A DualDur a betegek 96 százalékát tudja azonosítani, így nagy biztonsággal lehet használni szűrővizsgálatként a klinikákon, a jelenlegi eljárásokat kiegészítve.
Az MTI kérdésére elmondták, a Lyme Diagnostics Kft. 2012 óta foglalkozik a DualDur sejttechnológiai folyadék és módszer piaci bevezetésének előkészítésével, klinikai vizsgálatának megtervezésével, lebonyolításával és az engedélyek megszerzésével.
A Kft a vizsgálatokat elsősorban laboratóriumi partnereken keresztül végzi, négy világszinten egyedülálló, saját fejlesztésű vizsgálata van, melyeket nemrég vezettek be: a DualDur automata vizsgálat ezek közül a vezető termék, amely a Lyme-kórt okozó Borrelia-fertőzés tényét állapítja meg. A kapacitások az automatizált rendszereknek köszönhetően éves szinten minimálisan 20 ezer vizsgálatot jelenthetnek automatánként, jelenleg két automata áll rendelkezésre.
Ezeken kívül a cégnek vannak olyan vizsgálati csomagjai, amelyek más laboratóriumokban is elérhetők. Ezeket laborpartnereik szolgáltatásaiból válogattuk ki és rendezték egyedi csomagokba, hogy a kullancsok által okozott fertőzések további lehetséges jeleit tárják a diagnosztizáló orvos elé.
Jelenleg csak fizetős teszteket tudnak biztosítani, a társadalombiztosítási finanszírozás egy többéves folyamat lehet.
Önéletrajzküldés e-mailben
2021. november 26.
Az álláspályázatok küldésének egyik gyors és praktikus eszköze az elektronikus levél. Az Internetes közegben az önéletrajz küldés ezen formája megszokott, így megnyugodhat, ugyanis az önéletrajzok elektronikus postázása nem csodaszer, sőt önmagában az interjúra való behívás esélyeit sem növeli.
Ha önmagunk mesterségének, felsőfokú szaktudásának vagy diplomájának értékesítéséről van szó, az Internetes álláshirdetés-bányászat és a számszerűen több elküldött CV vagy resumé a sikeres találatok esélyét megsokszorozhatja.
A kapcsolatépítő folyamatok, networking
Azt igazolja a világháló: minél többen ismernek, ha csak magánlevelezés szintjén is, - pláne, ha egyéb csatornáink is vannak - és tudnak szakmai kínálatunkról, annál többen vevők lehetnek rá(nk). Ezért érdemes ma már nem csak egyetlen dokumentumot tartani erre a célra, de minél több olyan adatbázisban ott lennünk, ahol az álláskereséshez szükséges infók hozzáférhetővé válnak azok számára, akik bennünket keresnek.
Diplomás pozíciók esetében ma már szinte kötelező a Linkedinen jelen lenni, sőt szakmai publikációkat is érdemes kitenni, az esély növelése érdekében.
Ha pedig munkát keresünk, jó, ha készítünk egy oldalt, ami zárt elérésű, de akinek szüksége van az adatainkra, az bepillantást nyerhet.
A célirányos önéletrajz-küldés
Fontos szabály, hogy mindig tudjuk, hogy mely cégnek illetve mely vezetőnek küldjük a levelet, de legalább azt, hogy a HR osztály, vagy a főnök titkárnője gyűjti az anyagokat.
Az e-mail lehetőség szerint legyen névre szóló, és csatolt dokumentumok ellenére mindig tartalmazzon egy rövid felvezető szöveget, amely a levél küldésének apropójáról (nem csak hirdetéshre, hanem pl. találkozásra vagy telefonbeszélgetésre hivatkozva), az álláshirdetés lelőhelyéről, a megpályázott munkakörről és esetleg egy rövid személyes ambícióról (kulcs- illetve ún. hívószavakkal) szól. Nem szabad hosszú lére ereszteni, maximum három mondat (hivatkozás, hogy miért küldöm, ki vagyok és hogy mit küldök csatolva.)
A nevünk és a pontos e-mail elérhetőség mellett egy telefonszámunkat is praktikus ideírni.
Ha netes szörfözés közben találtuk az ajánlatot, akkor érdemes a hirdetésből kikopizni a cég és a munkakör adatait a saját levelünk elejére, hasonlóan a klasszikus üzleti levélnél, mert ez számunkra is megkönnyíti a visszakeresést. ha van az állásnak hivatkozási száma, azt mindenképp tüntessük fel.
A csatolt anyag ékezetes magyar helyesírású legyen, sőt előny, ha legalább a helyesírás ellenőrzőt végigzavarjuk rajta, de még jobb, ha egy jó helyesírású ismerőssel átnézetjük.
Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanóma korai felismerésére
2021. november 26.
Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanóma korai felismerésére az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) munkatársainak közreműködésével.
Az iToBoS az Európai Unió (EU) Horizont 2020 kutatási és innovációs programja által finanszírozott kutatási projekt, amelynek célja egy olyan, új diagnosztikai eszköz létrehozása a melanóma korai felismerésére, amely a betegről rendelkezésre álló összes információt hasznosítja – olvasható a SZTAKI közleményében.
“Ennek az úgynevezett holisztikus értékelőeszköznek minden egyes beteg sajátos jellemzőit meg kell értenie, ezzel megnyílik az út a melanóma személyre szabott, korai felismerése előtt” – tették hozzá a közleményben.
A bőrrákok általános kategóriáján belül pedig a melanóma okozza a legtöbb halálozást. A legfrissebb statisztikák szerint a bőrmelanóma jelenleg a hatodik leggyakoribb ráktípus Európában, 2018-ban több mint 144 ezer új esetet diagnosztizáltak.
A melanóma gyógyítható, ha korai stádiumban kezelik. Ebben az esetben a melanómás betegek több mint 90 százaléka még 5 év múlva is életben van. Ha a rákos sejtek terjedése megtörtént (áttétes melanóma), az 5 év után életben lévő betegek aránya 23 százalék, vagy még ennél is alacsonyabb. Ezért a gyors diagnózis elengedhetetlen ahhoz, hogy a kezelésre még a helyi és áttétes terjedés előtt sor kerüljön – írták.
Az iToBoS projekt célja egy olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszer létrehozása, amely képes a különböző forrásokból származó információk integrálására, a dermoszkópiás képektől kezdve a teljes orvosi nyilvántartáson át a genomikai adatokig.
Az iToBoS projektben új diagnosztikai eszközt fejlesztenek, emellett elkészül egy MI-t használó kognitív asszisztens is. Ezekkel az eszközökkel az egészségügyi szakemberek képesek lehetnek a bőrrák átfogó, betegre szabott diagnózisára, illetve nagyobb arányban felismerhető lesz a melanóma. “A nagyszabású nemzetközi projektben kutatóink hasznosíthatják az adatmenedzsment, az informatikai felhők és a mesterséges intelligencia területén eddig megszerzett tapasztalataikat” – idézték a közleményben Lovas Róbertet, az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) igazgatóhelyettesét.
Az új diagnosztikai eszközben a mesterséges intelligencia legújabb vívmányait is felhasználják, hogy ezzel megkönnyítsék a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal (dermoszkópiás felvételek) már kinyert adatok, illetve az iToBoS-ban javasolt új hardverrel szerzett adatok felhasználását.
Az alapul szolgáló algoritmusok integrálni fogják a különböző forrásokból származó további beteginformációkat (ilyen például a beteg kórtörténete, genomika, minden anyajegy elhelyezkedése, életkor, nem satöbbi) azért, hogy figyelembe véve az egyes betegek sajátosságait, átfogó, holisztikus értékelést adjanak az egyes anyajegyekről.
A fájdalomtest - miért okozunk fájdalmat egymásnak?
2021. november 25.
Azt gondoljuk, amikor egy gyermek megszületik, tiszta lappal indul az életbe. Pedig korántsem. A gyermek sejtszinten, tudatalatt a fogantatás pillanatától kezdve őrzi az emlékeket, az anyaméhben őt ért hatások mintáját. Az anya, az apa hangulati mintáit, félelmeit, fájdalmait. Mikor megszületik, már egy kész kis "fájdalomcsomagot" hoz magával.
Ha tovább megyünk, akkor rájövünk, hogy nem csak a szülők fájdalmait hordozza a gyermek, hanem távolabbi ősök fájdalmas emlékeit is. Hisz az anya és az apa ezeket az emlékeket őrzi sejtszinten, amely továbbadódik a gyermeknek. Családállításokon éppen ezeket a generációs blokkokat, fájdalmas mintákat oldjuk.
Megszületése után a gyermeket aztán további hatások érik. Növekedve rá is hatnak az élet dolgai, az óvoda, iskola, később a párkapcsolat, baráti kapcsolatok, ahol további sérüléseket szerez. Ezek a sérülések fájdalom- és energiamező-maradékot hagynak hátra. A hasonló érzelmi fájdalmak pedig egy energiamezővé állnak össze és azonos frekvencián mozognak. Ezt a becsomósodott energiamezőt nevezzük fájdalomtestnek, amely néha passzív és néha aktív.
Ennek az energiamezőnek folyamatosan utánpótlás kell, további fájdalmas élményeket létrehozva. A fájdalomtest is életenergia, de olyan életenergia, melynek a szabad áramlása elakadt. Az utánpótlást pedig leginkább a párkapcsolatból nyeri. Amikor két ember találkozik, és kialakul a szerelem, a fájdalomtest még alvó állapotban van. Később, kinél rövidebb, kinél hosszabb idő múlva kezd el aktiválódni.
Egy példa arra, hogyan hatunk egymásra. Van egy férfi, aki gyermekkorában sosem tudott megfelelni az anyjának, mert az mindig többet és jobbat várt tőle. Ezért később, felnőve a férfi úgy érzi, nem tud megfelelni egyetlen nőnek sem.
Van egy nő, akivel az apa nem törődött, ezért elhanyagolva, elutasítva érezte magát. Később, kapcsolataiban keresi azt a szeretetet és törődést, amit apjától nem kapott meg. Ha ez a férfi és ez a nő találkozik, fájdalomtestjeik előbb utóbb aktiválni fogják egymást. A nő folyamatosan a férfitől fogja várni a visszaigazolást arra, hogy ő szerethető, tőle szeretné megkapni azt a törődést, amit az apától nem kapott meg. Mivel azonban itt az érzelmi rendszer sérült, a férfi bárhogy mutatja ki a szeretetét, a nőnek nem lesz elég, nem fogja elhinni. Ismét az elutasítottság érzése fog eluralkodni rajta. A férfi pedig ebben a szituációban ismét szembetalálkozik azzal az érzéssel, hogy ő nem elég, nem felel meg.