A szív és a tél

2025. november 08.

Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is – mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.

Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.

A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.

A bennünk élő gyermek

2025. november 07.

Hogyan kerüljünk vele újra kapcsolatba?

A mentális egészség megőrzése nem csak a pihenésről, a terápiáról vagy a stresszkezelésről szól. Ugyanilyen fontos, hogy időről időre visszataláljunk ahhoz a részünkhöz, amely spontán, kíváncsi és játékos, vagyis a bennünk élő gyermekhez. Az IKONO az október 10-i lelki egészség világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy a kreativitás, az élmény és a játék nem a valóságból való menekülés, hanem a jóllét egyik legtermészetesebb forrása. A világon egyre többen keresnek olyan élményeket, amelyekben a digitális túlterheltséggel szemben a valódi érzékelés és kapcsolódás kerül előtérbe. Az immerzív terek iránti érdeklődés az elmúlt években dinamikusan nőtt, hiszen ezek lehetőséget adnak arra, hogy újra átéljük a gyermeki kíváncsiságot és jelenlétet.

Miért fontos a bennünk élő gyermekhez való visszatérés?

Gyermekként ösztönösen tudtuk, hogyan éljük meg a pillanatot: kíváncsian, mozgásban, érzékeinkre figyelve. Felnőttként azonban ezt a képességet gyakran elnyomja a teljesítménykényszer, a megfelelés vagy az állandó rohanás. A belső gyermek annak a bennünk élő résznek a neve, amely képes örülni, alkotni és rácsodálkozni, és amely nélkül a felnőtt élet gyorsan kiüresedik.

„Nem kell visszatérnünk a múltba ahhoz, hogy újra gyerekek legyünk. Elég, ha újra képesek vagyunk rácsodálkozni a világra” – mondja Fernando Pastor, az IKONO társalapítója és vezérigazgatója.

A Látás Világnapja

2025. november 06.

Világszerte minden második ember olyan látásproblémával küzd, amely megelőzhető. A látás világnapja alkalmából az Alensa Optika sokkoló tényeket tár fel, és bemutatja azokat az egyszerű lépéseket, amelyekkel ma elkezdhetjük megvédeni látásunkat. Mert ami ma egy apró változtatás, holnap akár az életünket is megváltoztathatja.

Riasztó statisztikák: a látásproblémák világszerte növekednek

A WHO legfrissebb adatai szerint világszerte több mint 2,2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban, miközben ezek felének megelőzhető vagy kezelhető lett volna megfelelő időben történő beavatkozással. Magyarországon különösen aggasztó, hogy a felnőtt lakosság több mint fele használ valamilyen korrekciós eszközt, szemüveget vagy kontaktlencsét, ami azt mutatja, hogy a látásproblémák hazánkban is igen elterjedtek. Az Alensa Optika szakértői szerint a helyzet sürgős cselekvést igényel: az emberek 80%-a ugyanis csak akkor megy szemvizsgálatra, ha már problémát tapasztal, holott a korai felismerés 20-30%-kal növeli a sikeres kezelés esélyét. „A látás világnapja alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet: sok esetben egyszerű, mindennapi változtatásokkal sokat tehetünk szemünk egészségéért” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.

Globális látás válság, meghökkentő adatok

A WHO 2023-as jelentése szerint 1 milliárd látásproblémát érintő eset megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással . A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a globális refrakciós korrekció (például szemüveghasználat) csupán 65,8%-os szinten áll, ami messze elmarad az egészségügyi célkitűzésektől. A digitalizáció új kihívásokat is hozott, egy példa: az ománi egyetemisták 73,7%-ánál mutathatók ki a számítógépes látási szindróma tünetei, ami a képernyő előtt töltött idő növekvő egészségügyi következményeire világít rá. A jövő sem kecsegtet jobbra: szakértői előrejelzések szerint 2050-re 740 millió gyermeket és serdülőt fog érinteni a rövidlátás, ami generációs szintű egészségügyi válságot vetít előre.

Amikor a gondoskodás élethelyzet lesz

2025. november 06.

A gyógyászati segédeszközök szerepe az otthonápolásban

Egy betegség, baleset vagy műtét után gyakran előfordul, hogy a beteg a kórházból hazatérve további ápolást igényel. A család ilyenkor hirtelen szembesül azzal, hogy az otthoni körülmények nem vagy csak részben felelnek meg az új helyzetnek. A lakás, amely eddig biztonságosnak tűnt, most akadályokkal teli környezetté válik. Az ápolás felelőssége többnyire a hozzátartozókra hárul, akiknek sokszor nincs tapasztalatuk és szakmai ismeretük.

A gyógyászati segédeszközök éppen ebben a helyzetben nyújtanak megoldást: nem pusztán tárgyak, hanem olyan eszközök és technikai segítségek, amelyek megkönnyítik a mindennapokat, biztosítják a beteg méltóságát, és csökkentik a gondozók terheit.

Miért nélkülözhetetlenek az otthonápolásban?

Az otthoni betegellátás egyik legnagyobb kihívása, hogy a családtagok egyszerre vállalják a fizikai és lelki terheket. Egy hozzátartozó ápolása folyamatos jelenlétet, türelmet és erőt kíván. A segédeszközök ebben a mindennapi küzdelemben adnak kapaszkodót.

• Mozgást segítő eszközök – botok, járókeretek, rollátorok. Ezek biztosítják a stabilitást, csökkentik az esések kockázatát, és hozzájárulnak az önállóság megőrzéséhez.
• Felfekvést megelőző eszközök – antidecubitus matracok, párnák, pozícionáló kellékek, krémek. Megakadályozzák a hosszan tartó fekvésből adódó súlyos szövődményeket.
• Higiénés termékek – inkontinencia betétek, vízálló lepedők, speciális tisztálkodási eszközök. Ezek a beteg komfortját és a méltóság megőrzését szolgálják.
• Segítő kiegészítők – kapaszkodók, fürdetőszékek, ágymagasítók, párnaemelők. Aprónak tűnnek, de nagymértékben javítják az életminőséget.

Szívritmuszavar – Télen másképpen dobban a szívünk?

2025. november 05.

Van az a pillanat, amikor hirtelen úgy érezzük, mintha a szívünk egy ütemet kihagyna. Vagy épp ellenkezőleg: vadul kalapál, mintha egy maratonra készülne – miközben mi csak ülünk a kanapén. Sokszor legyintünk rá, hogy „biztos csak egy kis stressz” vagy „most fáradtabb vagyok”, pedig a szívritmuszavar (aritmia) komolyabb figyelmet is igényelhet. Különösen télen.

A témában dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa van a segítségünkre.

Amikor nem stimmel a ritmus

A szív működését finoman összehangolt elektromos jelek irányítják. Ezeket a jeleket a szív saját „vezérlőközpontja”, a szinuszcsomó hozza létre, és továbbítja a szívizom felé. Ha ebben a rendszerben zavar támad – akár túl gyors, túl lassú vagy szabálytalan impulzusok formájában –, a szív nem a megszokott ritmusban kezd el verni. Ekkor beszélünk aritmiáról, amelynek több formája is ismert:

• Tachycardia – gyors szívverés (percenként több, mint 100 ütés),
• Bradycardia – lassú szívverés (percenként kevesebb, mint 60 ütés),
• Extrasystole – rendellenes, „közbeékelődő” ütés,
• Fibrilláció – remegő, kaotikus szívmozgás, például a gyakori pitvarfibrilláció esetén.

Egy-egy extra dobbanás vagy rövid ritmustalanság nem feltétlenül kóros, főleg fiatalabb korban. De ha ezek ismétlődnek, vagy olyan tünetek társulnak hozzájuk, mint légszomj, mellkasi nyomás, gyengeség vagy szédülés, mindenképpen kardiológiai kivizsgálásra van szükség!

Anyajegyek a haj alatt

2025. november 05.

Van egy testtáj, amire a legtöbben sosem gondolnánk, amikor anyajegyekről van szó: a fejbőr. Pedig a haj alatt is rejtőzhetnek olyan pigmentfoltok, amelyek – ha nem figyelünk rájuk – komoly veszélyt jelenthetnek. Sokszor évekig észrevétlenek maradnak, és mire felfedezzük őket, lehet, hogy már túl is léptek a „ártatlan szépséghiba” kategórián.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre

Anyajegy – mi is az valójában?

Az anyajegy, vagy melanocyticus naevus a bőr pigmentsejtjeinek (melanociták) összetömörüléséből kialakuló, többnyire barna, fekete vagy akár rózsaszínes elváltozás. Lehet velünk született (congenitalis), vagy később kialakuló, úgynevezett szerzett jelenség is. A legtöbb teljesen ártalmatlan, és életünk során nem okoz semmilyen problémát.

A gond akkor kezdődik, amikor az anyajegy megváltozik. Mert egyes esetekben – főként, ha genetikai hajlam vagy környezeti tényezők is társulnak hozzá – ezek a sejtek rossz irányba kezdenek fejlődni, és rosszindulatú daganattá, melanomává alakulhatnak.

Miért különösen veszélyes a fejbőrön lévő anyajegy?

Egyszerűen azért, mert nem látjuk. A haj eltakarja, így még az is előfordulhat, hogy évtizedekig észre sem vesszük, hogy ott van. Ráadásul a fejbőr alatt futó erek sűrű hálózatot alkotnak – ha tehát egy ott rejtőző anyajegy mégis elindul a rosszindulatúság felé, gyorsabban adhat áttétet, és könnyebben „megszökhet” a szervezet más részeibe.

A tudományos kutatások szerint a fejbőrön kialakuló melanomák gyakran vastagabbak, előrehaladottabbak, és sajnos rosszabb kimenetelűek, mint más testtájakon jelentkező társaik. Egyszerűen azért, mert később vesszük észre őket.

Nyelési nehézség? Torokfájás? Akár mandulakő is okozhatja!

2025. november 04.

A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.

Mi okozhat torokfájást, nyelési nehézséget, gombócérzést?

Egyszerű vírusfertőzés

A torokfájás igen gyakori tünet, főként az őszi-téli időszakban, és döntő részben az aktuális vírusok okozzák azt. Éppen ezért nem is érdemes antibiotikummal próbálkozni ellene, hiszen a vírusok ellen nem hat, kifejezetten a baktériumokat célozza. (Kis részben természetesen előfordulhat bakteriális felülfertőződés is, de ezt csak fül-orr-gégész tudja diagnosztizálni és a gyógyszerfelírás is orvosi feladat.)

Tüszős mandulagyulladás

A torokfájás lehet a tüszős mandulagyulladás tünete is, amely mindig bakteriális eredetű. Ám ennek az ismert betegségnek a képét néhány vírus fertőzés okozta megbetegedés is utánozhatja. Sokszor már a tünetek is utalhatnak a betegség eredetére, ugyanis a vírusfertőzés általában fáradékonysággal, hőemelkedéssel vagy nem túl magas lázzal járó, néhány napig tartó állapot, míg a bakteriális eredetű megbetegedés esetén több napig is tarthat a magas láz, levertséggel, étvágytalansággal. Az erős torokfájás a fülbe is kisugározhat és nyelési nehézséget okozhat, amely nemcsak az étkezést, de súlyos esetekben a folyadékfogyasztást is megnehezíti. A tüszős mandulagyulladás legjellemzőbb tünete mindezeken túl a mandulák jelentős duzzanata és a rajtuk látható lerakódások. Ezek lehetnek fehéres, sárgás pontok, de akár nagyobb foltok is, akár az egész mandulát befedheti a fehéres lepedék. A vírus fertőzés esetén ez a lepedék inkább piszkos szürke színű.

További betegségek, állapotok

Ha a vezető tünet a gombócérzés, annak már komplexebb lehet a kivizsgálása, ugyanis ilyen panasz mögött állhat allergia miatti hátsó garatfali csorgás, amelyet allergológusnak kell vizsgálni, kezelni. Okozhat ilyen panaszt a reflux, amelyet gasztroenterológussal karöltve  kezelhet a fül-orr-gégész. Emellett a gombócérzés akár pajzsmirigy- vagy szívbetegségre is utalhat, vagyis más szakorvosi vizsgálatokra is szükség lehet, és a fizikai ok kizárása után szükség lehet pszichológusra is, az esetlegesen kezeletlen stressz feldolgozásához.

Hatékony fellépés a TNBC ellen

2025. november 04.

A kevésbé gyakori, de agresszív TNBC a hazánkban diagnosztizált és tipizált melldaganatos esetek mintegy 10%-át teszi ki[2]. Ez az arány a fiatalabb nők körében ugyanakkor jelentősen magasabb: a 40 év alatti betegek 25%-át TNBC-vel diagnosztizálják, illetve az összes TNBC-s eset csaknem egyharmada az 50 év alatti nőket érinti.[2]

Bár az emlőrák összességében a kedvezőbb túlélésű daganatok közé tartozik[1], és az elmúlt évtizedben 73,1%-ról 74,2%-ra nőtt a betegség ötéves túlélési rátája[2], a TNBC-típus továbbra is a legkedvezőtlenebb ötéves túlélési mutatókkal rendelkezik: 10 TNBC-vel diagnosztizált betegből mindössze 6 éri meg a diagnózist követő 5. évet.[2]

A TNBC kezelésére a kemoterápia mellett egyre szélesebb körben alkalmazzák a már hazánkban is elérhető korszerű immunterápiát, ami jelentősen javíthat a TNBC-vel diagnosztizált betegcsoport túlélési esélyein.[4]

Magyarországon a közfinanszírozott, szervezett mellrákszűrés jelenleg 45 éves kortól érhető el.[5] A rendelkezésre álló adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a diagnosztizált esetek nem elhanyagolható része ennél fiatalabb életkorban fordul elő. 2020-ban a frissen felfedezett emlőrákos esetek több mint 20%-a az 50 év alattiak körében született (5%-a pedig a 40 év alatti korosztályban).[3]

A szakemberek rámutatnak: a fiatalabb nők érzékenyítése, hosszú távon pedig akár a szűrési protokollok optimalizálása azért is fontos, mert a szűrési korhatár alatti nőket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják a mellrák előrehaladottabb stádiumában, és emiatt lényegesen kisebb eséllyel kapnak neoadjuváns, azaz a műtéti kezelést megelőző terápiát, mint az idősebb korosztályba tartozó betegtársaik.[6]

Az időben felismert daganat esetén a neoadjuváns kezelés alkalmazása többek között csökkentheti a daganat méretét, javíthatja a műtéti lehetőségeket, és korai visszajelzést adhat a gyógyszer hatásáról.[7]

Megfelelő táplálkozással lassítható az időskori szellemi hanyatlás

2025. november 03.

Az életkor előrehaladtával az éhség és szomjúságérzet szabályázásában zavar lép fel. Csökken az ízérzékelés, mérséklődik a nyáltermelés, és romlik a szaglás is. Ezért az idős emberek jelentős részét veszélyeztetheti a kiszáradás és az alultápláltság. A gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag és a keringést támogató étrend ugyanakkor védő hatással lehet az agyműködésre, és csökkentheti az időskori demenciák kockázatát is.