Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így támogasd a tested, ha most vágtál bele az életmódváltásba

2025. szeptember 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az életmódváltás egy igazán izgalmas és kihívásokkal teli vállalás, melynek során új szokásokat alakítasz ki, régi, káros beidegződéseket hagysz magad mögött, és fokozatosan haladsz egy tudatosabb, kiegyensúlyozottabb élet felé; ez attól függetlenül igaz, hogy pontosan mi is a célod. A fogyás, a testépítés, az állóképesség javítása, az energikusság visszanyerése vagy egyszerűen az általános egészség javítása során ugyanolyan fontos, hogy testileg és lelkileg is támogatást nyújts a szervezeted számára, különösen az első időszakban, amikor alkalmazkodnod kell a változásokhoz. És hogy ez hogyan lehetséges? Az alábbiakban kiderül.   

Haladj lépésekben

Az egyik leggyakoribb hiba, amit meglepően sokan elkövetnek az életmódváltás során az, hogy egyszerre próbálnak megváltoztatni mindent: az új diéta mellett heti 5 nap testedzés és egy teljesen új napi rutin lehet, hogy gyorsan eredményre vezet, de ugyanilyen gyorsan okozhat csalódást és motivációvesztést, hiszen nem könnyű egyszerre ennyi mindenhez alkalmazkodni. Valamiről előbb-utóbb megfeledkezünk, ami csalódáshoz, esetleg a teljes terv feladásához vezethet. 



Kollagénútvesztő: ételek, italok, étrendkiegészítők

2025. szeptember 20.

Fotó: biotechusa.comMivel maga az egészségtudatosság a konyhában is kezdődik, így érdemes tisztában lennünk azzal, hogy melyek azok az ételek, amelyek kollagénben gazdagok. A csontos, húsos, inas fogások a legjobb források, így egy ízletes csontlevessel nem tudunk mellé lőni. Érdemes minél hosszabb ideig, alacsony hőfokon készíteni, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben oldódjon a kollagén az elfogyasztásra kerülő levesbe. Emellett pedig a C-vitaminban gazdag zöldségek és gyümölcsök C-vitamin tartalma hozzájárul a normál kollagéntermeléshez, ezen keresztül a haj, a bőr és a köröm normál állapotának fenntartásához.

Természetes forrásokból – például egy jó hús- vagy csontlevesből – is nyerhetünk kollagént, és általánosságban igaz, hogy a szervezet számára szükséges tápanyagokat érdemes elsősorban az ételeinken keresztül bevinni. Ugyanakkor nem érdemes teljesen elzárkózni az étrendkiegészítőktől sem. Ezek a készítmények ugyanis legtöbbször hidrolizált, vagyis előemésztett formában tartalmazzák a kollagént, úgynevezett kollagénpeptidekként. Ennek köszönhetően a szervezet sokkal könnyebben fel tudja dolgozni és hasznosítani őket, mint a természetes forrásokból származó, nagyobb molekulaméretű kollagént.



Mit tehetünk a száraz szem ellen légkondi használatakor?

2025. szeptember 19.

Fotó: zinkevych | freepikA légkondicionáló helyes beállítása kulcsfontosságú. Az ideális beltéri hőmérséklet 22–24 °C között van, és fontos, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség ne haladja meg a 6–8 °C-ot. A légáramot érdemes úgy irányítani, hogy ne fújjon közvetlenül ránk. A modern optika számos megoldást kínál a légkondicionált környezet okozta kellemetlenségek enyhítésére. A kékfényszűrő és tükröződésmentes bevonattal ellátott lencsék szintén fontos szerepet játszanak, mivel az erős kékfény – amit az irodai LED-lámpák és monitorok bocsátanak ki – tovább növeli a szemirritációt és csökkenti a könnyfilm stabilitását.

A speciális felületkezelések között találhatunk hidrofób réteget is, amely megakadályozza, hogy a víz megtapadjon a felületen, így cseppek formájában lepereg róla, tisztább és szárazabb maradást biztosítva. Ez a technológia nemcsak a szemüveg tisztán tartását segíti elő, hanem megnöveli a lencse élettartamát is, mivel csökkenti a szennyeződések, por és ujjlenyomatok megtapadását. Ezzel együtt javul a látásélmény is, hiszen kevesebb zavaró tényező akadályozza a tiszta és éles kép kialakulását – különösen fontos ez olyan környezetben, ahol a légmozgás, a klíma vagy a por fokozottan jelen van.



Honnan tudhatom, hogy inzulinrezisztens vagyok?

2025. szeptember 19.

Fotó: freepikAz inzulinrezisztencia nagyon gyakran okoz tüneteket. Ha ezen tünetek tudatában vagyunk, akkor hamarabb gondolhatunk rá és hamarabb kezdhetünk el ellene dolgozni.  Ezen tünetek közé tartozhat például a férfiaknál 102 cm-nél, nőknél 89 cm-nél magasabb derékbőség, a magas vérnyomás, a cukor utáni sóvárgás, a falási roham vagy az ingerültség. Dr. Borus Hajnal, a Cukorbetegközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus hívta fel a figyelmet arra, mikor szükséges orvoshoz fordulni.

Ezek lehetnek a korai inzulinrezisztencia tünetei

Az inzulinrezisztencia (IR) hátterében általában összetett életmódbeli probléma húzódik. Ide tartozik a rossz táplálkozás: túl sok gyorsan felszívódó szénhidrát, ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, ill. a túl gyakori táplálkozás, nassolás. Komoly probléma még a mozgásszegény életmód és a stresszes élet. Az alább felsoroltak a leggyakoribb tünetek / jelek, amikre jó, ha odafigyelünk, ugyanis a vércukorszint kiegyensúlyozatlanságára utalhatnak:

– sóvárgás a cukor, a szénhidrát után,
– evés utáni és a nap közepén jelentkező erős álmosság,
– fejfájás,
– ingerlékenység,
– röviddel az étkezés utáni újra jelentkező erős éhség,
– alvásproblémák,
– fáradtság, ami étkezés után elmúlik,
– leizzadás, szédelgés, remegés.



A mozgás különböző formái

2025. szeptember 18.

A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kellene végeznie, hogy megőrizze az egészségét.

Fotó: Martin Dalsgaard | UnsplashA mozgásforma típusai

Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket.

Fizikai aktivitás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kcal-kban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a ház körüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint pl. a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás.

Testmozgás

A nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést.

Sport

A testmozgásnak az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül. Azzal kapcsolatban, hogy pontosan menynyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.



Focizás a gyerekkel

2025. szeptember 18.

Az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb sérülés, ami egy futballistát érhet, az a térdsérülés.

Fotó: famveldman © 123RF.comA focisták egyik legsérülékenyebb pontja a térd. Akár ficamról, térdszalagszakadásról, akár porcsérülésről vagy -leválásról van szó, a térdet könnyen érheti baleset, ráadásul a komoly terhelés mellett a porckopás is jóval előbb jelentkezhet, mint egy nem sportolónál.

A focin kívül a kézilabda, a kosárlabda és a síelés azok a sportágak, amelyek jelentősen veszélyeztetik a térdet rögzítő szalagokat. Egy-egy csavarásos sérülésnél leggyakrabban a belső oldalszalagok és az elülső keresztszalagok sérülhetnek, szakadhatnak el.

Amikor a sportoló éles fájdalmat érez a térdében, azt tapasztalja, hogy nem tud guggolni, futni, esetleg instabillá válik a térde, mindenképpen felmerül a térdszalagszakadás gyanúja. Még súlyosabb esetben a porc is beszakadhat, ilyenkor a térd elakad.



A kollagén titkai: mikor van valóban szükségünk rá?

2025. szeptember 17.

Fotó: biotechusa.comFontos tudni, hogy bár a testünk folyamatosan lebontja és újra termeli a kollagént, fiatalabb korban ezek a folyamatok kiegyensúlyozottan zajlanak: amennyi lebomlik, nagyjából annyi újra is képződik. Az életkor előrehaladtával azonban a kollagénszintézis természetes módon lelassul, így a szervezet egyre kevesebbet képes előállítani ebből a kulcsfontosságú fehérjéből.

Azonban nemcsak az idő múlása, hanem más tényezők is jelentősen befolyásolhatják a kollagénszintünket. Ilyen például a stressz, a dohányzás vagy akár a helytelen táplálkozás. Emellett a rendszeres, intenzív fizikai terhelés hatására megnő a kollagént tartalmazó szövetek – például az inak, szalagok és ízületek – igénybevétele. Ilyenkor a szervezetnek fokozottan szüksége lehet arra, hogy megfelelően támogassa a kollagén újraképződését, hiszen ez kulcsszerepet játszik a szövetek regenerációjában és megerősödésében.

Mindezek mellett akkor is érdemes külső forrásból pótolni a kollagént, ha ízületi panaszokkal küzdünk, vagy ha úgy érezzük, hogy a bőrünk veszített a rugalmasságából, megjelentek az első ráncaink, esetleg töredezik a hajunk, körmünk. Mivel a kollagén a bélfal belső hámrétegének felépítésében is szerepet játszik, azok számára is hasznos kiegészítő lehet, akik a bélfal állapotának támogatását fontosnak tartják.



Így óvd szemed a légkondicionált irodákban

2025. szeptember 17.

A modern irodai környezet kihívásokat tartogat szemüvegviselők számára. A légkondicionálás, bár kellemes hőmérsékletet biztosít, gyakran okoz szemszárazságot és kellemetlenséget. Az Alensa szakértőivel együtt mutatjuk be, hogyan védheti meg szemei egészségét klimatizált környezetben, és milyen optikai megoldások állnak rendelkezésére a tökéletes komfortérzet eléréséhez.

Fotó: freepikMiért okoz problémát a légkondicionálás?

A légkondicionált környezet több módon is károsítja a szem természetes védelmét. „A légkondicionálás két fő mechanizmus révén szárazságot okoz: egyrészt jelentősen csökkenti a levegő páratartalmát, másrészt folyamatos légáramlatot hoz létre” – magyarázza Boros Mária optometrista. “Ráadásul a probléma nem csak az irodákat érinti. Hosszú repülő- vagy vonatutak, légkondi a munkahelyen vagy autóvezetés során hideg, száraz levegő áramlik mindenfelé, ami kiszárítja a szemet. Nyáron nem kerülhetjük el az ilyen helyeket. A látásunk nagyon megterhelődik, ezért tanácsos rendszeresen hidratálni a szemünket” – teszi hozzá Boros Mária.

A csökkent páratartalom következtében a könnyfilm gyorsabban párolog el a szem felszínéről, míg a közvetlen légáramlat tovább fokozza ezt a hatást. A kutatások szerint légkondicionált környezetben dolgozók körében a száraz szem panaszok előfordulása 48%-ra emelkedett 2–4 év alatt. A száraz szem tünetei közé tartozhat a szemviszketés és égő érzés, a homokszemcséhez vagy idegen testhez hasonló érzés a szemben, a szem kipirosodása, fokozott fényérzékenység, homályos látás, valamint – paradox módon – a túlzott könnyezés is. A japán Tokió Egyetem tanulmánya pedig megállapította, hogy a napi 3+ óra légkondicionált irodában töltött idő 2,7-szeresére növeli a száraz szem kialakulásának kockázatát. A probléma különösen súlyossá válik, amikor a digitális eszközök használatát is figyelembe vesszük, mivel a monitorhasználat során jelentősen csökken a pislogás gyakorisága, ami tovább rontja a könnyfilm minőségét.



Közlekedési stressz

2025. szeptember 16.

Készüljünk fel előre az utazással, közlekedéssel járó stresszhelyzetekre, hogy gyorsan tudjuk enyhíteni azokat.

Fotó: benzoix © 123RF.comLégzéstechnikákkal, tudatos felkészüléssel, vagy akár relaxációs gyakorlatokkal csökkenthető, de akár el is kerülhető a hosszú várakozásokkor fellépő szorongás, frusztráció, stressz, rosszullét vagy pánik. Előfordulhat, hogy az utazások nemcsak az élményekről, hanem a váratlan bosszúságokról is szólnak. Késik a repülő, órákat kell várni egy zsúfolt reptéren vagy határátkelőn, esetleg megáll a metró vagy a lift, és nem indul tovább. Ezek a hétköznapi, mégis váratlan szituációk gyakran próbára teszik a türelmünket. Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint a feszültség ilyenkor természetes, de van rá mód, hogy felvértezzük magunkat ellene.

Akár heves szívdobogással, mellkasi szorítással, izzadással, szédüléssel is járhat egy hirtelen kialakuló, nem várt stresszhelyzet. Az emberek olyankor gyakran válnak idegessé, amikor borul a megszokott programjuk, vagy úgy érzik, akadályoztatva vannak valamiben, főként, ha a szabad mozgásuknak szab gátat egy váratlan helyzet. Tipikusan ilyenek a hosszú várakozással járó szituációk, ahol nincs lehetőség a gyors továbblépésre, minimális a mozgástér, ezért a feszültség egyre növekszik. Ezekre az esetekre érdemes előre felkészülni, hiszen nem az a kérdés, hogy történnek-e ilyenek, hanem az, hogy mikor, és ezeket hogyan tudjuk nyugodtan kezelni.

„A stresszkezelésnek többféle eszköze is létezik” – mondja dr. Purebl György. Az igazgató hozzáteszi: vannak észrevétlenül is alkalmazható technikák, melyek segítségével oldható a feszültség, és ezáltal a fókusz is máshová kerül.



A sportteljesítményre is hatással van a nagy meleg és a magas páratartalom

2025. szeptember 16.

Fotó: freepikA magas hőmérséklet és páratartalom hatással van a szervezet hőháztartására, ami különböző mechanizmusokon keresztül befolyásolja az erőkifejtést, az állóképességet és a koncentrációt is. Nagy melegben a szervezet saját védelmét helyezi az első helyre, így óhatatlanul csökken a fizikai teljesítmény. Ezért, bár a nyár kiváló időszak a szabadtéri sportolásra, kulcsfontosságú a test hőháztartásának védelme, a megfelelő hidratálás, a túlterhelés elkerülése, valamint a napvédelem – mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezetője.

Az egyik legismertebb nyári veszély a hőguta, vagy hőártalom, aminek a kockázata már 28 °C felett megnő, különösen intenzív mozgás és magas páratartalom mellett. Ezt a súlyos, életveszélyes állapotot azonban több, enyhébb fázis is megelőzi, ezeket összefoglalóan hőstressznek, vagy hőkimerülésnek nevezzük.

A hőkimerülés tünete lehet fejfájás, fáradtság, izzadás, szédülés, hányinger, gyengeség. Ha ezekről a jelekről nem veszünk tudomást, könnyen érhet minket hőguta, amikor a test hőszabályozása összeomlik, a testhőmérséklet 40 °C fölé emelkedik, a bőr száraz, tudatzavar, ájulás léphet fel. Ez az állapot sürgős orvosi beavatkozást igényel – hangsúlyozza a tanszékvezető.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...181920...642
hírek, aktualitások

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.

Jön a nátha

2025. december 09.

Egy év alatt minden felnőtt átlagosan háromszor-négyszer és minden gyermek hat vagy akár 12 alkalommal esik át náthán.

A nátha kockázata télen magasabb, mint nyáron, mert a levegő alacsony páratartalma miatt az orrnyálkahártya szárazabb, így könnyebb a bejutás a kórokozók számára. Ehhez hozzájárul még az, hogy a téli időszakban mindenki több időt tölt zárt térben, így szükségszerűen közelebb egymáshoz, és ezzel nagyobb a fertőzés veszélye. Ha a náthát okozó vírus az orrnyálkahártyán megtelepedett, ott szaporodni is kezd. A helyi kezelés legtöbbször orrspray-vel történik. A terápiás cél a szabad légzés fenntartása, valamint a váladékfelhalmozódás elkerülése.

Az orrspray helyes használata


Az adagolóspray-t első használat előtt hozza néhány alkalommal működésbe az orron kívül.
Az orrcseppes flakon cseppentőfeltétjét, illetve a gumiharangját összenyomva tartva húzza ki azt az orrnyílásból. Különben az orrváladék a pipettába vagy az adagolófejbe szívódik.
Alkalmazást követően a nyakat hajlítsa, a fejet forgassa, hogy megakadályozza az oldat garatba jutását.
Egyes permetezőrendszerek csak megfelelő testtartás esetén működnek, olvassa el a gyártói betegtájékoztatót.
A cseppentőfeltétet vagy az adagolófejet használat után tiszta kendővel törölje le.
Ügyeljen a lejárati időre.
Minden családtag külön üveget használjon.

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.