Fontos a fertőtlenítés!

2021. október 31.

Itt az ősz, hagyományosan a megfázások és az influenza kezdetének időszaka, amire most soha nem látott mértékben ráerősít a Covid-járvány. Kell-e, és főleg hogyan, milyen mértékben súlyt helyezni a folyamatos fertőtlenítésre annak érdekében, hogy megvédjük magunkat és szeretteinket, de közben ne essünk át a ló túloldalára?  

Hányadán is állunk vele?

Mielőtt kibillent volna az életünk a megszokott kerékvágásból, a családok alapvetően két különböző elv valamelyikét követték a fertőtlenítést illetően. Az egyik szerint nem kell azt túlzásba vinni, elég a tisztítószeres (vagy akár tiszta vizes) takarítás, és hasonlóképp a személyi higiéné: a gyerek immunrendszerének is jót tesz, ha idejekorán megismerkedik a környezetünkben előforduló mikroorganizmusokkal. A másik szemlélet hívei nem bízták a dolgot a véletlenre, és szívesen használtak fertőtlenítő le- és felmosást a háztartásban, és minimum a gyakori törlőkendős kéztörlést gyereknél-felnőttnél egyaránt, ha éppen nem volt mód rendszeres kézmosásra.

Mint ahogy az élet számos más területén, a higiéné kérdésében végképp felforgatta az elveinket és vele az életmódunkat az elmúlt másfél év pandémiás helyzete. A kezdeti információhiány és tanácstalanság után mostanra már rengeteg tapasztalatunk és tudásunk van ahhoz, hogy objektíven mérlegre tegyük ismét a kérdést: mi most a reális (szükséges és elégséges) eljárás a fertőzésekkel szembeni mindennapi védekezés terén?

Lendületet kaphat a dohányzásról való leszokás a járvány elmúltával

2021. október 30.

A WHO újra meg újra felhívja az emberek figyelmét a dohányzás pusztító hatásaira és arra, hogy évente több millió ember hal meg ennek következtében. Az idei világnapnak különös aktualitást ad az, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a világ nagy részén lassan visszaszorítják a járványt, és a dohányosok új ösztönzést kaphatnak a leszokásra. 

A COVID-19 járványból a reális forgatókönyvek szerint is kifelé tartunk. A pandémia emberek tömegeinek változtatta meg drasztikusan a hétköznapjait és a társadalmi érintkezési szokásait, de az egészséghez való hozzáállását is. Generációk egész sora találkozott először olyan helyzettel, amikor hosszú időn keresztül egy egészségügyi probléma szolgáltatja a legfontosabb híreket. A járványhelyzet alatt nagy mértékben nőtt az emberek egészségtudatossága, és az ennek jegyében született döntések egy része a dohányzásra vonatkozik: a WHO becslése szerint milliók határozták el a járvány alatt, hogy leszoknak a dohányzásról¹. 

A dohányzás káros hatásai közismertek. Amellett, hogy a fizikai és szellemi teljesítőképesség is csökken, a dohányzás súlyos betegségek kialakulásában is főszerepet játszik. Világviszonylatban a tüdőrákos halálesetek 80%-a vezethető vissza a dohányzásra², míg a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) betegek többsége dohányzik, vagy dohányzott korábban. 

A COPD-ről

A COPD és annak veszélyei egyre inkább ismertté válnak. A COPD egy visszafordíthatatlan betegség, amely következtében a tüdőszövet károsodik, a légutak beszűkülnek – gyakorlatilag a tüdő gyors öregedése zajlik. Bár a COPD jelenleg nem gyógyítható, de a tünetei sok esetben jelentősen enyhíthetők, és a betegség előrehaladása lassítható.

A hazai tüdőgyógyászati ellátásban mintegy 195 ezer COPD-s beteget tartanak nyilván³, de valószínűsíthető, hogy a nem diagnosztizált betegekkel együtt a valós számuk ennek 2-3-szorosa. 

A pandémia alatt visszaszorult a beteg-orvos kapcsolattartás, és a COPD-t tekintve ez két okból is komoly problémát jelent: kevesebb beteg került diagnosztizálásra, és a már diagnosztizált betegek nehezebben jutottak hozzá orvosaik tanácsaihoz, így a terápia követése is akadályokba ütközött. Pedig a korai felismerés különösen nagy mértékben javítja az életkilátásokat, mivel az időben diagnosztizált COPD súlyosbodása számottevően lassítható. 

Ugyanakkor minden sikeres terápia alapja az, hogy a diagnosztizált beteg elhagyja a dohányzást. A beteg ezzel teheti a legtöbbet a COPD folyamatának lassításáért, a saját életkilátásainak komoly mértékű javításáért. 

A temetőtüzek megelőzhetők, ha ezt a 6 hatékony szabályt betartod!

2021. október 30.

A napokban egyre többször riasztják a tűzoltókat kegyeleti mécsesek vagy gyertyák okozta tüzekhez. Tavaly ilyenkor tíz temetőben keletkezett tűz, amelyet a tűzoltóknak kellett eloltaniuk. A gyertyák és mécsesek nemcsak a temetőkben, hanem otthon is veszélyes helyzetet teremthetnek. Minden évben előfordul, hogy egy Mindenszentek vagy Halottak napja alkalmából meggyújtott gyertya miatt teljesen kiég egy lakás.  

Tavaly országszerte tíz temetőben keletkezett tűz. Volt ahol kripták, sírhelyek égtek, máshol a temetőbe kihelyezett hulladékgyűjtő konténerek, szeméttárolók gyulladtak ki. Tavaly ilyenkor a miskolci, csengeri, dévaványai, hernádnémeti, jászkiséri, kengyeli, nagykőrösi, rózsaszentmártoni, tiszaroffi és zagyvaszántói temetőben csaptak fel a lángok.

Ahhoz, hogy megelőzzük a temetőtüzeket, az alábbiakra érdemes figyelni:

• Tisztítsuk meg a sírhely környezetét a száraz avartól, elszáradt virágoktól és koszorúktól, mert ezek könnyen lángra kapnak!
   
• Csak tartóban lévő mécsest gyújtsunk meg a szabadban!
   
• A mécsest úgy helyezzük el, hogy a közelében ne legyen éghető anyag, és ne tudjon felborulni!
   
• A mécsestartóban égő mécsest a sírtól való távozás előtt oltsuk el!
   
• Ne dobjunk a temetőben kihelyezett hulladékgyűjtőbe forró mécsestartókat!
   
• Ha azt szeretnénk, hogy távollétünkben is égjen az emlékezés lángja, akkor néhány száz forintért vásárolható eső- és szélálló LED mécsest helyezzünk a sírra, ám mivel ez környezetszennyező, vásároljunk olyat, amely napelemes, és esetleg többször is felhasználható.
  
  A hagyományos ceruzaelemmel működő mécseseket akár több éven át is használhatjuk, de az elemeket soha ne dobjuk a zöld hulladék közé, kizárólag a kijelölt elemgyűjtőkbe, mert fohozottan környezetszennyezők! 

Őszi lepény - sütőtökkel és dióval

2021. október 29.

Illatos, ízes, igazi őszi finomság! Próbáld ki, nem fogod megbánni!  

Őszi lepény - sütőtökkel és dióval

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 10 dkg vaj (olvasztva), 3 ek. cukor, 4 dkg élesztő, 2,5 dl tej, fél rúd vanília
A tetejére: 40 dkg sütőtök, 2 marék darabos dió, ízlés szerint fahéj és barnacukor

Az élesztőt felfuttatom a tejben a cukorral majd hozzáöntöm a liszthez, ebből egy közepesen kemény tésztá készítek. A végén hozzágyúrom az olvasztott vajat is és letakarva 30 percre félreteszem pihenni.
A sütőtököt megmosom, megtisztítom és kis kockákra vágom, a diót darabosra töröm. A kész tésztát egy nagy gáztepsibe nyomkodom (olajos kézzel amivel előtte kicsit átkentem a tepsit is). A tetejére szórom a sütőtököt, a diót kevés barna cukrot és fahéjat. Sütőben 180 fokon addig sütöm míg nem kezd a tetején pirulni a sütőtök és a dió.

A krónikus sebek ellátását segítő mesterséges intelligencia

2021. október 29.

A krónikus sebek ellátását segítő, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói.

A fejlesztést a közelmúltban mutatták be a mesterséges intelligencia matematikai alapjait kutató, NKFIH által finanszírozott Nemzeti Kiválósági Program zárókonferenciáján.

“A sebkezelés komoly feladatot, megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek nemcsak a kórházi ellátás alatt, hanem később, a beteg otthonában végzett folyamatos átkötözések során is, amely a gyakran több hónapig, néha évekig tartó gyógyulási folyamat része. A most létrehozott mesterséges intelligencia az orvosok szaktudását bocsátja az ápolószemélyzet közvetlen rendelkezésére a mobiltelefonos applikáció segítségével, a seb állapotának változása szerint mindig a gyógyulást legjobban elősegítő kötszertípusra javaslatot téve” – idézi az MTI-hez eljuttatott közlemény Farkas Pétert, a Magyar Sebkezelő Társaság elnökségi tagját, az Országos Mozgásszervi Intézet-OORI Szeptikus Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának vezetőjét.

Magyarországon körülbelül 200 ezer ember szorul folyamatos kezelésre, átlagosan kétnaponkénti kötözésre. Ha a seb állapota változik, a kötszer típusát érdemes váltani. Ebben a döntésben segít az a mobil applikációval egybeépített mesterséges intelligencia.
A klinikai próbák után, a tervek szerint a jövő év során lesz elérhető a termék az ápoló szakszemélyzet számára.  

“A kutatáshoz szükséges, 5500 páciensről készült 220 000 kép összegyűjtésében országos összefogással mintegy 70 intézmény vett részt, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével a négy orvosegyetem, az OORI mint országos intézmény, egy tucat kórház és több mint ötven ápolási szolgálat, illetve magánpraxist folytató sebkezelő centrum is” – idézi a közlemény Szoldán Pétert, a MedInnoScan Kft. ügyvezetőjét.

Amikor minden csont fáj: arthritis - a reuma őszintén

2021. október 28.

A rheumatoid arthritis szervi manifesztációi révén nemcsak az izületeket, hanem az egész szervezetet érinti a gyulladásos folyamat. Így jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség izületeken kívüli megjelenési formája lehet bőralatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás.  

A rheumatoid arthritis (rövidítve: RA), régebbi nevén krónikus progresszív polyarthritis (rövidítve: PCP) sok izület gyulladását jelenti, a betegség közismertebb neve a reuma. A betegség főleg a fiatal, középkorú nőket támadja meg – előfordulása háromszor gyakoribb nőkön, mint férfiakon –, de jelentkezhet gyermek- és időskorban is. Hazánkban lassan népbetegségnek számít, hiszen 70-80 ezer embert érint.

Tünetek, okok, következmények
A rheumatoid arthritis megjelenése változatos, a betegség kezdődhet lassan, de kezdődhet az egész testet érintő tünetekkel is. A betegség a test valamennyi izületét megtámadhatja, beleértve a nyaki gerincet is. 

Lassú  lefolyás tünetei

• ébredés utáni reggeli kézmerevség
• általában a kéz kisizületek szimmetrikus fájdalmas duzzanata,
• az ínhüvelyek fájdalma,
• általános rossz közérzet,
• gyengeség, fogyás

Heveny gyulladás tünetei

• heves fájdalom
• leggyakrabban a kéz- és láb kisizületeket (tő- és középső izületeit), csuklókat, térd-, váll-, bokaizületeket érintő duzzanat
• láz

A rheumatoid arthritis autoimmun eredetű megbetegedés, azonban pontos kiváltó okai nem ismertek. Örökletes és külső környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak kialakulásában, gyakran fertőzés, megfázás, nagy lelki trauma vagy krónikus testi-, lelki kimerültség, stressz előzi meg.

A betegség során a szervezet immunrendszerének kórosan működő fehérvérsejtjei az izület alkotórészeit idegenként ismerik fel és védekező reakciót, autoimmun gyulladást indítanak el. Ez a gyulladásos folyamat roncsolja az izületet.

Az izület gyulladás során az izületi tokot belülről borító belhártya vérbő lesz, több kóros izületi folyadékot termel. Ettől az izületek megduzzadnak, pirossá, fájdalmassá válnak. Az izületben gyulladásos enzimek szaporodnak fel, burjánzó gyulladásos szövet képződik, amely idővel fokozatosan tönkreteszi az izületi porcot, és „kirágja” az izületet alkotó csontokat. A gyulladásos folyamattal tehát károsodik mind az izületi porc, mind a csont. Az izületi tok és szalagok a gyulladástól elgyengülhetnek, megnyúlhatnak.  A fájdalmas gyulladásos folyamattal izületi deformitások, összenövések alakulhatnak ki.

A rheumatoid arthritis szervi manifesztációi révén nemcsak az izületeket, hanem az egész szervezetet érinti a gyulladásos folyamat. Így jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség izületeken kívüli megjelenési formája lehet bőralatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás.

A betegség lefolyása hullámzó, kimenetele változatos. A betegség a betegek 10 százalékában teljesen visszafejlődhet, 30 százalékában enyhe lefolyású, 60 százalékában típusos hullámzó lefolyású, ahol az izületek károsodása fokozatosan súlyosbodik. Kezelés nélkül feltartózhatatlanul megy előre a folyamat, rontva az izületek funkcióját, a betegek munkaképességét, önellátását, életminőségét az érintettek 10 százalékánál súlyos rokkantságot okozva.

Kezelés, ellátás

Nagyon fontos, hogy több izület egyidejű tartós, heteken át tartó gyulladása esetén mielőbb reumatológus szakorvoshoz kerüljenek a betegek. A kivizsgálást követően a betegség első időszakában gyakoribb szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a betegség lefolyása, tünetei nyomon követhetőek legyenek, de a rendszeres orvosi ellenőrzés, gondozás később is elengedhetetlen.

Az ellenőrzés során az orvos megvizsgálja a nyomásérzékeny és duzzadt izületek számát, megkérdezi a beteg fájdalmának mértékét, a reggeli izületi merevség időtartamát, valamint ellenőrzi az izületi aktivitásra jellemző laboreltéréseket, a magasabb vérsejtsüllyedést és a gyulladásra jellemző fehérjeszintet, a CRP-szintet. Ezekből a paraméterekből kiszámítható a betegség aktivitásának mértéke, - DAS-28 index - amelynek változása később a terápia hatékonyságának megítélésére is alkalmas.

Az immun-labor vizsgálatok, a süllyedés, a CRP, a szérum vas, vaskötő kapacitás, a vérkép, a máj- és vesefunkciók, a vizeletvizsgálat a diagnózis felállítása és a betegség súlyosságának megítélése mellett a gyógyszerek mellékhatásainak nyomon követése céljából is szükségesek. Egy új gyógyszer beállítását követően eleinte havonta, majd később 3 havonta szükségesek a laboratóriumi ellenőrző vizsgálatok.

A beteg gyógyszeres kezelése akkor van jól beállítva, ha a betegség remisszióban van, azaz a betegnek nincsenek izületi aktivitásra jellemző tünetei. Remisszióban van a betegség akkor, ha a beteg nem fáradékony, nincs izületi fájdalma, nincs izületi nyomásérzékenysége, nincs izületi duzzanata, a reggeli izületi merevség érzése kevesebb, mint 15 perc, nincs duzzanat az izület környéki lágyrészeken, ínhüvelyekben és a vérsüllyedés kevesebb, mint 20-30 mm/óra.

A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a lelki és fizikai kimerültség kerülése, az elegendő alvás, az egészséges életmód és táplálkozás, az izületvédelem, a gyógytornász által betanított gyógytorna és séta naponkénti rendszeres végzése, úszás, szükség esetén fizikoterápiás eljárások, gyógyászati segédeszközök használata a maradandó izületi károsodások elkerüléséhez. D-vitamin és calcium pótlás szükséges a csontritkulás megelőzéséhez, ill. kialakult csontritkulás esetén osteoporosis centrumban gondozás indokolt.

A lábbetegségek mozgáskorlátozottsághoz is vezethetnek

2021. október 28.

Az egyik legfontosabb feladatot látja el az életünkben, mégsem fordítunk kellő figyelmet alsó végtagunkra. Pedig a lábbetegségek tartós fájdalomhoz és mozgáskorlátozottsághoz is vezethetnek. A digitalizáció az ortopédiát is segíti, a szakember szerint azonban némi odafigyeléssel, gépek vezérelte rendszerek nélkül is megállapítható, hogy orvosi segítségre van szükség.

Számos oka lehet annak, ha a lábunk, alsó végtagunk kapcsán panaszok alakulnak ki. Az egyenes testtartással és két lábon járással olyan terhet rakunk alsó végtagunkra, amely már egy kis súlyfelesleg esetén is megterheli a lábunkban található 26 csontot, ínakat, izmokat, ízületeket és szalagokat. Normál körülmények között a sarok ér le először a földre, majd gördülve billen utána a talp többi része, végül a lábujjakkal rugaszkodunk el a földtől.

Előfordul azonban, gyakrabban, mint gondolnánk, amikor ez a folyamat nem így zajlik le. Az ortopéd szakorvos szerint már gyermekkorban találkozik az emberi szervezet lábpanaszokkal, ezért is nagyon fontos, hogy minden életszakaszban ügyeljünk az egyik legfontosabb testrészünkre.

„Gyermekkorban, amikor még csak kialakul a megfelelő lábboltozat, a lúdtalphajlamra kell odafigyelni, míg kiskamaszkorban az extrém terhelés és a gyakran jelentkező súlygyarapodás is hozzájárulhat lábbetegségek kialakulására. Nem véletlen, hogy ebben a korban gyakori az iskolai szűrés, hiszen ilyenkor jó eséllyel lehet a súlyosabb panaszokat megelőzni. Felnőtt korban, hölgyek esetében a várandósság, illetve a magas sarkú cipő okozhat alsóvégtagi panaszokat.

Fontos lenne, hogy a szülész-nőgyógyász, háziorvos gondoljon arra, hogy a hirtelen súlygyarapodás lábboltozat-süllyedést és így mozgásszervi panaszokat okozhat a kismamánál. Ugyancsak kockázatos a lábnak az időskor, amikor a lecsökkent testmozgás miatti testsúlynövekedés, illetve az izomzat gyengülése, a szalagrendszer lazulása miatt süllyed meg a lábboltozat, ezzel mozgásszervi panaszokat kialakítva. A köztes állapotokban, illetve a férfiaknál munka, vagy sportolás közben extrém terheléssel, vagy rossz cipőválasztással veszélyeztetik sokan a szalagokat és az izomrendszert” – foglalta össze a lábbetegségek kialakulását Dr. Molnár Péter, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa.

Nemcsak a magas sarkú a hibás

Sokszor minimális odafigyeléssel, vagy egy egyedileg készített talpbetéttel el lehetne kerülni, hogy az alsó végtagfájdalom idővel akár súlyosabb tüneteket és betegségeket alakítson ki. Az ortopéd szakorvos szerint a kismamák egy úgynevezett szendvicsszerkezetű betéttel mérsékelhetnék a lábboltozat süllyedését, a parafa, gumi és szivacs réteg csillapítaná a talp és a talaj közötti becsapódás mértékét és a vázrendszer megterhelését.

A megfelelő cipőválasztás is kulcskérdés, kortól, nemtől függetlenül. Általában a magas sarkú cipőket emelik ki, amelyek a legtöbb kárt okozzák a lábfejnek, csakhogy a szakember szerint mindenkinek oda kellene figyelni a megfelelő lábbelire kiválasztására. Munkavédelmi cipő esetében fontos a lábágy kialakítása, gyerekeknél a szupináló szandál, vagy cipő tud a deformitások ellen segíteni, a lábtorna pedig minden korosztálynak segít megerősíteni a láb izmait, az alsó végtagok szalagjait, ínait és ízületeit. A súlyfelesleg pedig – kell-e mondani -, a láb legnagyobb ellensége, hiszen a megnövekedett súly nagyobb terhet ró a lábra.

Eleinte még elég a pihentetés

Mivel nem megfelelő a talajfogás és így a láb állása, a lábfej mellett a fájdalom más területeken, a bokában, lábszárban, a térdben is jelentkezhet, de akár a derékba is átsugározhat. Számos mozgásszervi betegség kialakulhat tartós megterhelés és deformitás esetén. Elég csak a bütyök deformitásra, a kalapácsujjra gondolni, de a külboka- és belboka fájdalom, a sarkantyú, a saroktáji panaszok, a csonthártyagyulladás, az Achilles-ín gyulladás is olyan panasz, amellyel foglalkozni kell, ha nem akarunk hosszas mozgáskorlátozottsággal számolni.

De azzal sem jó szembesülni, hogy a cipő viselése, vagy akár beszerzése is problémákat okoz.  Előfordulhat, hogy csak enyhe lábfájdalom jelentkezik egy-egy megterhelés után. Ekkor még elegendő a borogatás, a pihentetés, de ha krónikussá, tartóssá válik a fájdalom, keressünk fel egy ortopéd szakorvost. Dr. Molnár Péter szerint az is nagyon beszédes lehet, ha valakinek rendszeresen és gyakran jelentkezik kóros bőrkeményedés a talpán: ez már egy védekező mechanizmus a láb részéről, amikor a lábközépcsont lesüllyed a talp bőréhez közel.

Mit tennél, ha nem félnél?

2021. október 27.

A félelem legtöbbször bénítóan hat ránk. Meggátol a továbblépésben, az álmaink elérésében, a sikeres változásban. A félelmünk tárgyával való szembenézés azonban idővel elkerülhetetlenné válik. Az élet ugyanis addig-addig ütköztet azzal, ami félelmet ébreszt bennünk, míg egyszer kénytelenné nem válunk felvállalnia vele való megküzdést.   

ÉNVÉDŐ MECHANIZMUSOK
Természetes, hogy az, amit nem ismerünk, félelemmel tölt el. Az olyan helyzetek, melyekkel kapcsolatban nem rendelkezünk közvetlen vagy közvetett tapasztalattal, óvatosságra intenek, hiszen potenciális veszélyforrást jelenthetnek ránk nézve.

Manapság ez a fajta veszély elsősorban nem a testi épségünket, vagy az életünket fenyegeti, sokkal inkább az önbecsülésünk kapcsán okozhat sérüléseket.

A kudarc, a próbálkozást követő csúfos bukás az ego-t, az ént veszélyeztetik, ezért aztán hajlamosak vagyunk bármit megtenni – tudatos vagy tudattalan módon – annak érdekében, hogy elhárítsuk a sérülés lehetőségét.

Elkerüljük az új, vagy ismeretlen helyzeteket, nem vállaljuk fel a hibázás lehetőségét.
A „de mi lesz akkor, ha nem sikerül”, vagy az „és, ha nem leszek jó benne” kételyek mindannyiunkban ott élnek. A kérdés csak az, engedjük-e, hogy átvegyék az irányítást a döntéseink felett.

A bennünk élő bizonytalanság akadályát jelentheti annak, hogy nagy lendületet véve nekifussunk ismeretlen helyzeteknek. Új ismeretet azonban csak új tapasztalások révén szerezhetünk. A tanulás folyamata során pedig meg kell engednünk magunknak a hibázás lehetőségét.

A BIZTONSÁG SZEREPE
A félelem természetes reakció, a kihívások kerülése, vagy a kudarc lehetőségének fel nem vállalása azonban hosszú távon nem kifizetődő stratégiák. A kudarckerülő magatartás elszigetelhet embertársainktól, a sikerélmény hiánya pedig negatívan hathat az önbecsülésünk szintjére.

Mivel félelmet csak az ébreszt bennünk, amivel kapcsolatban a biztonságérzetünk nem biztosított, amint képessé válunk felismerni, megérteni és megteremteni ez utóbbi feltételeit, a félelem kihívássá válik, mely mögött márott rejtőzik a sikerélmény átélésének lehetősége.
A védekezés természetes reakció a fájdalommal, a veszteséggel, a kudarccal szemben. Abba a világba azonban, ahová börtönként zár minket, nem juthat be a jó sem.

Sokan vágyunk a változásra, ugyanakkor tartunk is tőle.

Változni, változtatni önmagunkon vagy az életünkön annyi, mint kilépni a komfortzónánkból.
A korábbiakban megszokotthoz képest eltérő módon kell szemlélnünk a világot. Másképp kell cselekednünk, reagálnunk adott helyzetben. Más módon kell élnünk az életünket,ez pedig – legalábbis míg meg nem tesszük az első lépéseket - bizony tűnhet félelmetesnek.
Ahhoz, hogy elindulhassunk a változás útján, szembe kell néznünk a félelmeinkkel, s fel kell tárnunk a megküzdést segítő – olykor rejtett – erőforrásainkat.

A babák 4 százalékát érinti valamilyen újszülöttkori rendellenesség

2021. október 27.

A csecsemőultrahang-vizsgálat jelentőségéről, a segítségével szűrt betegségekről Dr. Karádi Zoltánnal a Czeizel Intézet gyermekradiológus szakorvosával beszélgettünk.

„A koponya, a has, és a csípő területére kiterjedő ultrahangvizsgálat ideális időpontja a 6-8. hét, mivel akkor már a csípőérési folyamatok előrehaladottak, a kutacs azonban még nem zárult be. Akkor sem késő és nincs semmi probléma, ha valakinél 3-4. hónap tájékán történik a vizsgálat, hiszen a szűrővizsgálat lényege az újszülöttkori rendellenességek illetve fejlődési zavarok feltárása még a tünetek jelentkezése előtt. Így az esetleges betegségek kialakulása megelőzhető vagy a korai szakaszban diagnosztizálható, amikor még könnyeben kezelhető az elváltozás, nincsenek szövődmények és nem szükséges műtéti beavatkozás” – kezdte a szakember.

Milyen betegségek szűrésére alkalmas a csecsemőultrahang?

Az újszülötteknél a megszokott szűrővizsgálat alapvetően a koponya-, a has- illetve a csípő-ultrahangvizsgálatot tartalmazza, és a leggyakoribb rendellenességek, eltérések felfedésére koncentrál. Ha azonban a gyermekorvos szerint fennáll valamilyen egyéb betegség gyanúja, akkor kérheti például a herék, a lágyrészek, a pajzsmirigy, vagy a nyirokcsomók ultrahangvizsgálatát is, de ezek már diagnosztikus vizsgálatnak minősülnek. Az általános szűréssel a legelterjedtebb betegségek zárhatók ki, illetve a korai diagnosztizálásnak köszönhetően a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.  

A koponyaűri ultrahanggal a fejlődési rendellenességek, a szülés során keletkező fertőzések és vérzések, valamint az esetleges veleszületett agydaganatok fedhetők fel. 

A hasi ultrahang ennél sokkal összetettebb, ott ahány szerv, annyiféle eltérés lehetséges. A leggyakrabban előforduló újszülöttkori vesefejlődési rendellenesség a húgyvezeték szűkület, amely jól felismerhető vesemedence tágulattal jár. „A vesefejlődési rendellenesség 600 újszülöttből nagyjából egyet érint. Korai felismerése rendkívül fontos, mivel kezelés nélkül előbb-utóbb húgyúti fertőzés léphet fel a pangó vizeletben, vagy a feszülő nagy nyomású vizelet a veseszövet károsodását, hegesedését okozhatja. A betegség ebben a szakaszban még nagyon jól kezelhető konzervatív terápiával, vagy szükség esetén a kellő időben elvégzett korrekciós műtéttel. Megelőzhető a veseállomány károsodása, így elkerülhető egy fiatal felnőttkori veseelégtelenség kialakulása.” – emelte ki. 

A hasi ultrahang keretében vizsgálják a gyomorkimeneti régiót is, ami szintén gyakori betegség a babáknál, és kezelés nélkül sugárhányáshoz illetve táplálási nehézségekhez vezethet. A szűrővizsgálattal még a tünetek jelentkezése és a helyzet súlyosra fordulása előtt felderíthető és megkezdhető a kezelés. 

Szintén a hasi területen érintett fontos szerv a máj, amelyben veleszületett állományi ciszták, illetve érfejlődési rendellenességek léphetnek fel, valamint az epe, ahol epeúti eltérések, tágulatok, valamint a veleszületett epekövek okozhatnak gondot.

A csecsemőultrahang keretében szűrt harmadik régió a csípőízület, amikor az ízületi vápa fejlettségét vizsgálják. „Legtöbben ilyenkor a csípőficamra gondolnak, azonban ez valójában elég ritka. Gyakoribb az ízületi vápa alulfejlettsége, ami akár minden 100. babát is érinthet. Ficam ennek az alulfejlettségnek a legsúlyosabb foka, tünetet viszont csak akkor ad, amikor a gyermek már lábra áll, és emiatt bicegni kezd. Ultrahang segítségével jól lehet látni, hogy veszélyeztetett-e a kisbaba, és ha igen, akkor mekkora az eltérések mértéke. Ha az eltérés nagy, terpeszpelenkát illetve Pavlik kengyelt alkalmazunk. A combok szétfeszítése fejleszti az ízületi vápát, amellyel elkerülhetünk egy későbbi súlyosabb ortopédiai műtétet” – hívta fel a figyelmet a szakember. „A csecsemőultrahangon túl egy komplett ortopédiai mozgásszervi szűrővizsgálatot is szoktam javasolni, amikor megvizsgálják a nyakat, a gerincet, a hosszú csöves csontoknak, valamint végtagoknak a lefutását, illetve megnézik azok ízületeinek működését. Ezek ismétlése javasolt lábra álláskor illetve kisiskolás kor előtt” – tette hozzá.

Kinek ajánlott a szűrésen részt venni?

A 6-8. héten esedékes csecsemőultrahang önkéntes alapon kérhető, nem kötelező szűrővizsgálat, azonban elmaradásának kockázatai jelentősek lehetnek fejlődési rendellenességben érintett gyermekeknél. Vannak olyan faktorok, amelyek esetén kifejezetten ajánlott a szűrővizsgálaton való részvétel, például koraszülött, szülési komplikáción átesett vagy intenzív osztályon ápolt babák esetében, izomtónus eloszlási zavart mutató, valamit fertőzésen átesett újszülötteknél.

Javasolt továbbá olyan családokban, ahol ikerterhesség, farfekvéses terhesség, méhen belüli téraránytalanság, fogó- vagy vákuumos műtét történt, illetve ha csípőficam vagy bármilyen anyagcserebetegség fordult elő a családban. 

Multitasking gyermekkorban? Árthat-e a megosztott figyelem?

2021. október 26.

Az iskolában fontos, hogy a gyermek szándékos figyelme megfelelően fejlett legyen, enélkül ugyanis sem az órán, sem az otthoni tanulás során nem tud majd megfelelően teljesíteni. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője a figyelem fejlődéséről és fejlesztéséről beszélt.

Így fejlődik a gyerekek figyelme

A pici babáknak reflexei vannak, ezekkel a környezet ingereire reagál. Ezt követően jelenik meg az önkéntelen figyelem, ami egészen az óvodáskor végéig meghatározó. Az önkéntelen figyelem miatt a gyermek a külvilágból folyamatosan érkező ingereket keresi. Ezért is nagyon intenzív szakasza ez a fejlődésnek, hiszen így rengeteg új dolgot ismer meg és tanul. Az önkéntelen figyelemtől jutunk el az iskoláskor kezdetére a szándékos figyelem képességéhez. Ennek segítségével képes a gyermek tudatosan fókuszálni a feladatára. 

Ezért fontos a csend

A gyerekeknek szükségük van a csendre, hogy a figyelmük fejlődhessen. A szándékos figyelem az a képesség, amikor a gyermek képes a különböző ingereket közt szelektálni, egyeseket kizárni és csak arra koncentrálni, amire az adott pillanatban ő akar. Ez lehet a saját játéka, vagy az iskolában a tanító néni hangja, az órai magyarázat, vagy pedig otthon a házi feladat megoldása. 

Hagyjuk elmélyülni

Ahhoz, hogy az óvodás az önkéntelen figyelem állapotából eljusson a szándékos figyelemig, vagyis megtanuljon egy dologra fókuszálni, az is fontos, hogy csend legyen körülötte, hogy a játékát lehetőleg ne zavarjuk meg mi sem, vagy szakítsuk félbe, és ne szóljon a háttérben a televízió vagy a rádió. Legyen lehetősége elmélyülni abban a tevékenységben, amit éppen végez, mert ez az állapot, a figyelem, a játékra történő koncentráció épp a szándékos figyelmét fejleszti.

Ezer felé figyelő kamaszok

A multitasking, vagyis amikor valaki egy időben több feladatot végez egyszerre, a mai, digitális gyerekeknél jellemző jelenség. Kiskamaszok szüleiként ismerős lehet a jelenet, amikor benyitunk a bekapcsolt tévé mellett fülesen zenét hallgató és közben házit író gyerekhez, aki látszólag gond nélkül boldogul a megosztott figyelemmel.

Ez a képesség a kutatások szerint a gyerekek 7 és 12 éves kora között folyamatosan fejlődik, a multitasking generáció pedig nagyon hatékonyan dolgozza fel az információkat – mert megtanulják hogyan lehet gyorsan, rövid idő alatt sok adatot befogadni, értelmezni, értékelni – azonban úgy tűnik, hogy ez a módszer hátrányokkal is jár. Kutatások szerint, a feladatok között megosztott figyelem idővesztéssel jár, például több időt vesz igénybe egy szöveg elolvasása, ha közben szöveges üzeneteket olvas és válaszol meg. 

Ezen kívül a multitasking közben végzett tevékenységek kevésbé szórakoztatóak, kevesebb örömöt okoznak, – például a leckeírás közben baráttal folytatott beszélgetés – mintha csak egy dologra, a beszélgetésre koncentrálnánk egy időben.