Majdnem hatmillió koraszülést okozhatott a légszennyezés

2021. október 24.

Majdnem hatmillió koraszülés és majdnem 3 millió újszülött alacsony súlya függhetett össze a légszennyezéssel a világon 2019-ben – állapította meg egy új tanulmány.

A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézménye (UCFS) és a Washingtoni Egyetem kutatói a betegségek globális terhét tanulmányozták, valamint a beltéri és kültéri légszennyezés hatásairól szóló, a világ minden tájáról származó munkákat elemezték, eredményeiket a PLoS Medicine című szaklap közölte kedden.

A tanulmány az eddigi legmélyebb elemzése annak, hogyan befolyásolja a légszennyezés a várandósság számos kulcsfontosságú mutatóját, köztük a kis születési súlyt és a koraszülést. Emellett a kutatás az első globális betegségteher-vizsgálat ezekről a mutatókról, amely magában foglalja az – elsősorban a konyhai tűzhelyekről származó – beltéri légszennyezés hatásait is, amelyek számlájára a mért hatások kétharmada írható.

A koraszülés világszerte az újszülöttkori halálozás vezető oka, évente több mint 15 millió csecsemőt érint. Az alacsony súllyal születő vagy koraszülött babák között magasabb a súlyos betegségek aránya egész életükön át.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) becslése szerint a világ népességének több mint 90 százaléka él szennyezett levegőjű területen, a fele beltéri légszennyezésnek is ki van téve, mert otthonában szenet, fát vagy mást éget.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koraszülés és az alacsony születési súly globális előfordulása majdnem 78 százalékkal lenne csökkenthető, ha Délkelet-Ázsiában és Afrika Szaharától délre fekvő területén minimalizálnák a légszennyezést. Ezeken a területeken gyakori a beltéri légszennyezés, és a koraszülés aránya a legmagasabb a világon.

A tudósok a világ fejlettebb részein is komoly légszennyezési kockázatot találtak, az Egyesült Államokban 2019-ben a becslések szerint csaknem 12 ezer koraszülésben játszott szerepet a rossz levegő.

Hogyan gyógyít a jóga?

2021. október 24.

A jóga jóval több egyszerű testmozgásnál, jelentős hatással van a Lélekre és a finom energiáinkra is. Hogyan befolyásolható a testünk energetikai állapota a csakrákon keresztül jógával és meditációval?  

Mi a prána?

A jóga teremtési elméletében a lét kialakulásának egyik szintjén lép be a prána fogalma. A prána ugyanakkor maga az egyetemes energia is. A jógában viszont a fizikai testhez legközelebb álló pránatestet is ezen jelzővel illetik, ami a fizikai testetöltés során előbb jelenik meg, mint a fizikai érzékszerveinkkel felfogható test. Mivel ilyen szorosan összefügg a fizikai testtel, ez a legjobban kimutatható és érzékelhető finomtestünk is.

A nádikban, vagyis energiavezetékekben áramló pránát a kínai hagyományokban chinek  nevezik, a nádikat pedig meridiánoknak. Ezekből a vezetékekből több ezer van a testünkben, bár a kínai hagyományban elsősorban a 12 fő meridánnak szentelnek figyelmet. A több ezer kis vezeték, energiacsatorna a csakráknak nevezett energiaközpontokban találkozik. Legtöbbször 7 fő csakrát említenek a különböző irányzatok, de tudjuk, hogy ennél sokkal több van, melyekre marma pontokként is utalnak.

Hogyan működnek a csakrák?

A csakrákban ezek a folyamok találkoznak és átalakítódnak, örvénylenek, mint a hullám. A csakrák transzformátornak is nevezhetők. De kérdezhetnénk, mit és hova transzformálnak? A jóga tanításai szerint az 5 elem tana vegyül bele a rendszerbe ezen értelmezésnél.

A jóga tisztító és gyógyító hatása a rendszeres gyakorlással érvényesül. Az egyre inkább elmélyülő légzéssel összhangba hozott elme irányításával végzett mozdulatban rejlik.

A légzés jelentősége a jógában

A légzésünk az az erő, ami összeköt a fizikai testtel és ezen keresztül a létezésünk egyik fő  irányítója, az elmével egyetemben, mely szintén a létezésünk kulcsa, ugyanakkor finomabb szinten kapcsolódik testünkhöz. A légzésnek a jógában is kiemelt szerepe van, az ászanákat vagyis testtartásokat az egyes légzésformákkal kombinálva érünk el különböző hatásokat.

Mutasd a mutatóujjad! Kiderül, milyen ember vagy!

2021. október 23.

Görög tudósok szerint, a férfiak mutatóujjának hosszábból megtudható, az illető nemi szervének méretét. (Persze nem izgalmi állapotban...) - A mérete és alakja pedig a jellemedről árulkodik.  

A mutatóujjunk – ahogy neve is mondja; rámutat a dolgokra – az igazságérzetünkről árulkodik.

Gyűrű a mutatóujjon

A tradíció szerint a mutatóujjunkon ritkán viselünk gyűrűt. Aki mégis így dönt, az éppen igazságérzetét erősítheti meg. Akár túlzó mértékben is, például szélsőséges szabálykövetésre, fölösleges másokra mutogatásra, hibás személyek felkutatására való hajlamot erősíthet.

Mutatóujj - a Jupiter ujjunk 

Pozitív hatás: A "feladat osztó" ujj a problémamegoldó képességről árulkodik. Arról, hogy mennyire merjük konfrontálni az egyes helyzeteket. Tudunk-e delegálni feladatinkból és tudunk-e nemet mondani? Ezt mutatja meg a mutatóujj. Ha fejlett, erőteljes, egészséges körömmel, nem bügykösen áll az ujjunk, akkor bizony ezek a képességeink egészségesek. 

Negatív hatásban, ha megsebesül, vagy ha megsérül ez az ujj:  - Akadályok egy probléma megoldásban, kommunikációs nehézségek, nem mondja ki, amit akar vagy nem mondhatja ki igazán vágyait, a cselekvése korlátozott, korlátozzák személyét, nem jön a segítség számára, vagy nem is tud segíteni, zavarok a mindennapokban, káosz, nem tud helytállni.

Megoldás: Kifelé való megnyílás, jó tettek, pozitív áramlat beindítása jó példával!

Mutatóujj masszázs

A gyomor és az emésztés tartozik hozzá, tehát ha nehezünkre esik WC-re menni, vagy éppen hasmenésünk van, akkor érdemes a mutatóujjunkat masszírozni. A mutatóujj tövében kedzve, végig az ujjakon húzva az energiát. 

Dehogy introvertált, csak szuperérzékeny – interjú Mirk Zsófi pszichológussal

2021. október 23.

A szuperérzékenységről, mint lehetséges szupererőről – ami azért sokak számára komoly kihívást jelent a mindennapok szintjén – Mirk Zsófia pszichológussal, coachcsal, mediátorral beszélgetett Mészáros Eszter. Fogadjátok szeretettel.

Képzeld el, hogy megtaláltad és megpályáztad a hőn áhított pozíciót, és versenytársaiddal együtt esélyt kapsz egy többkörös meghallgatásra. Megérkezel az állásinterjúra, a HR-es hellyel kínál, és rögvest elkezd kérdésekkel bombázni. Próbálod felvenni a fonalat, miközben elméd szüntelenül zakatol, környezetedet és saját működésedet pásztázza. Vakító neonfény világítja be a meeting termet, ahol dermesztően hűvös levegő uralkodik. Az utcafronti irodába behallatszik a munkából hazafelé igyekvő járművek fülsüketítő robaja és a villamosmegállóban ácsorgó emberek hőzöngése. Orrodat átjárja a frissen főzött, gőzölgő eszpresszó illata. Szádban még érzed a mentolos rágógumi intenzív utóízét.

Koncentrálj, korhol a belső hangod.
– Mi az erőssége és gyengesége?

Néhány pillanatig hezitálsz, majd arra a következtetésre jutsz, felvállalod:
– Szuperérzékeny vagyok.

De vajon jó döntést hoztál?

Minden ötödik ember szuperérzékeny, nem kialakul, örököljük

ME: Mit jelent az, ha valaki szuperérzékeny? Hogyan ismerhetem fel, ha én is az vagyok?

MZS: A szuperérzékenység egy jellemvonás. Ez az állapot körülbelül minden ötödik embert érint, sokan közülük nem is tudják magukról, hogy szuperérzékenyek, csupán azt érzékelik, hogy szenzitívek, nagyobb az igényük arra, hogy belső világukban több időt töltsenek, mivel hamar túltelítődnek ingerekkel.

Maga a kifejezés elsőre pejoratív értelműnek hathat, valójában azonban arról van szó, hogy más struktúrák működnek az agyban. Az információfeldolgozás egy szuperérzékeny egyén esetében mélyebb szinten történik, és hosszabb időt vesz igénybe, mint egy kevésbé érzékeny embernél.

Az ezzel a személyiségvonással együtt élő személyek rendkívül megfontoltak, sokat rágódnak, gondolkodnak, elméjük egy puzzle-höz hasonlóan funkcionál, ami a görcsös tépelődéstől csak akkor tud szabadulni, ha az egyén az adott jelenséget minden szempontból megvizsgálva értelmezte és megértette.

ME: Hogyan alakul ki a szuperérzékenység? Ez egy veleszületett tulajdonság? Örökölhető?

MZS: A szuperérzékenység egy öröklött jellemvonás, ami már gyermekkorban megmutatkozik. Az érzékeny gyermek a játszótéren előbb szemlélődik, csak ezután cselekszik, társaságban keveset beszél. Ebből sokan arra következtetnek, hogy bátortalan, félénk, introvertált, noszogatásra vár. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy aki szuperérzékeny, az nem feltétlenül félénk vagy introvertált. Elaine N. Aron klinikai szakpszichológus kérdőíves módszerrel kutatott és azt találta, hogy a szuperérzékenyek 70%-a introvertált, 30%-a extrovertált. Az a gyermek, aki abba születik bele, hogy biztonságos sok ember közt lenni, nyüzsgés van körülötte, az valószínűleg később is ezt fogja keresni a világban. Ettől függetlenül még lehet szuperérzékeny.

Mindenkinek van egy alap aktivációs (arousal) szintje, ami személyiségtől függően különböző az egyes embereknél. Szenzoros élménykeresők esetében ez a szint például értelemszerűen magasabb, mint egy introvertált személy esetében. Lényegesnek tartom, hogy tisztában legyünk azzal, mi a számunkra megfelelő aktivációs szint. Így ki tudunk dolgozni egy stratégiát arra az esetre, ha unatkozunk, vagy ha épp túlingerlődtünk, esetleg már fizikai panaszoktól is szenvedünk. Túlpörgetett állapotunkra megoldást hozhat a séta, a relaxáció vagy a meditáció, de a rajzolásban, festésben is megnyugvásra lelhetünk.

ME: Ha valaki nem foglalkozik önismerettel, pszichológiával, nincs tisztában az arousal-szint fogalmával, nem tudja, milyen testérzetekre figyeljen, mit tehet, hogy optimális ingerlékenységi szintre kerüljön?

MZS: Ösztönösen arra törekszünk, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, ami akkor valósul meg, ha jól tudunk működni a külvilágban, ugyanakkor szükség van bizonyos szintű önismeretre ahhoz, hogy megtaláljuk azokat a tevékenységeket, amik örömmel töltenek el bennünket. Ha valaki egyfolytában túlingerli magát, megállás nélkül teljesít, szinte biztos, hogy előbb-utóbb a kiégés jeleit mutatja.

ME: Lehet-e a szuperérzékenység helyzetfüggő? A vészhelyzetek felerősíthetik ezt az állapotot?

MZS: A szuperérzékenység nem szituatív, viszont vannak olyan helyzetek, amelyek hatására intenzívebbé válhat ez az állapot. A szuperérzékenyek több dolgot érzékelnek a külvilágból és az ingerek is több csatornán keresztül egyszerre érkeznek az agyba, ezáltal az idegrendszerük túlterhelődik, az elme cselekvést gátló rendszere aktiválódik. Egy olyan szituációban, ahol villódzó fényeket látnak, erőteljes hanghatásokat hallanak, átható szagokat éreznek, tömegbe kerülnek, szorongást, pánikot tapasztalhatnak magukon.

A traumák megélése is lenyomatot hagy az idegrendszerünkön, ez szintén fokozhatja az érzékenységet. Szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy nem annak a hatására válik valaki szuperérzékennyé, hogy nehéz helyzetbe kerül vagy átél egy traumát, hanem ez egy öröklött jellemvonás.

Könnyen kiégéshez vezethet a COVID-19 hulláma

2021. október 22.

A járvány hullámaival már nemcsak a megbetegedések száma növekszik, hanem az irodai dolgozók mentális állapota is súlyosbodhat. A vírus okozta bizonytalanság, félelem és az év végi kimerültség miatt egyre gyakrabban jelentkezhetnek ugyanis a kiégés tünetei.

A munkaadóknak, illetve a dolgozóknak érdemes ezért odafigyelniük még a legapróbb jelekre is, hogy időben elkerüljék a negatív spirált – hívja fel a figyelmet a K&H, a PwC Magyarország idei felmérése alapján a bankszektor egyik legvonzóbb munkahelye. 

Bár a távmunka nagyobb rugalmasságot és kedvezőbb munka-magánélet egyensúlyt kínál, a második hullámmal járó, továbbra is fennálló több mint féléves bizonytalanság és fertőzéstől való félelem miatt kimerültek lehetnek a dolgozók. Az év végi fáradtság, a szabadidős tevékenységek, a kikapcsolódás korlátozása, a korai sötétedés miatt pedig jelentősen csökkenthet a hatékonyságuk.

„Ha munkatársunknál azt tapasztaljuk, hogy a korábbiakhoz képest többször hibázik, hosszabb időt vesz igénybe azoknak a feladatoknak az elvégzése, amiket korábban rutinosan, gyorsan megcsinált vagy a munkához, esetleg a kollégákhoz negatívabb a hozzáállása, ritkábban kapcsolódik be a közös ötletelésekbe, megbeszélésekbe, úgy könnyen lehet, hogy munkahelyi kiégésről van szó. Ebben a kritikus állapotban mielőbbi változásokra van szükség. Az otthoni nyugodt környezet kialakításán túl ugyanis a napi rutin újragondolására, rendszeres és pozitív visszajelzésekre, valamint a munkaadók részéről az elvárások konkretizálására is szükségük van a dolgozóknak ahhoz, hogy elkerülhessék a kiégését” – javasolja Végh József, a K&H HR igazgatója. 

Ahhoz, hogy a munkahelyi kiégés elkerülhető legyen, a K&H, a PwC Magyarország idei felmérése alapján a bankszektor egyik legvonzóbb munkahelyeként összegyűjtötte azokat a tanácsokat, amikre a dolgozóknak és a vezetőknek is érdemes figyelniük a járvány második hulláma során.

Megfutamodás helyett felismerés

A tünetek felismerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kiégést kezelni, orvosolni tudjuk. Ha a megszokottnál fáradtabbnak érezzük magunkat, gyakran küzdünk fejfájással, ingerlékenyek, frusztráltak, elégedetlenek vagyunk, többet dolgozunk, de eredménytelenül, akkor nagy az esélye annak, hogy az év végi kimerültségen túl komolyabb és akár hosszabb távon fennálló problémáról van szó. A kiégés fizikai, kognitív és érzelmi fáradtságot is takarhat, ezért ahhoz, hogy ezt kezelni tudjuk, gondoljuk át és írjuk össze, mióta és milyen tüneteket tapasztaltunk.  

Túlhajszoltság helyett érzelmi újratervezés

 A kijárási korlátozás és a korai sötétedés felboríthatja a napi rutinunkat, a túlórák és a zsúfolt hétköznapok helyett azonban érdemes inkább újratervezni az időbeosztásunkat. Írjuk össze részletesen, miket végzünk el egy munkanapon, és rögzítsük minden tevékenységhez, hogyan érezzük magunkat közben. Emiatt nemcsak jobban látjuk, mivel és mennyi időt töltünk, hanem azt is segíthet eldönteni, hogy ezekhez a feladatokhoz milyen érzéseket párosítunk: miket végzünk el szívvel-lélekkel, és mik okoznak bennünk inkább feszültséget, szorongást.

Bizonytalanság helyett konkrétumok

Ahhoz, hogy a kiégés elkerülhető legyen, érdemes egyértelműen meghatározni a munkahelyi célokat és a munkaköri elvásárokat. Ezek ugyanis segítenek abban, hogy világossá váljon, hogyan lehetünk sikeresek, illetve magabiztosak a munkánkban. Az év végéhez közeledve a munkaadókkal közösen gondoljuk át, hogyan és mivel lehet jobban körvonalazni ezeket az elvárásokat, hogy a következő évtől a bizonytalanságot csökkentve új lendülettel vághassunk bele a feladatokba. 

Világpremier! Megjelent a Harry Potter szerzőjének új regénye!

2021. október 22.

Megérkezett 2021 egyik legjobban várt – gyerekeknek és gyereklelkű felnőtteknek szóló – regénye, A karácsonyi malac! A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet Rowling kifejezetten gyerekeknek írt. Magyarországon az Animus Könyvek gondozásában jelent meg.

Bár J.K. Rowling tavaly világszerte elérhetővé tette előbb online, később pedig könyv formában Az Ickabog című meseregényét, az a történet még a Harry Potter-sorozat előtt született, így Rowling már alig várta, hogy olvasói a kezükbe vehessék legújabb „gyermekét”, a Püsmacot kereső Jack meséjét.

Szenteste napján a nyolcéves Jack mostohanővére kidobja az autó ablakán a kisfiú imádott játék malacát, Püsmacot. Az elnyűtt plüssállat helyére egy vadonatúj malac érkezik, de a kisfiú vigasztalhatatlan, hiszen Püsmacot senki sem pótolhatja. Ám karácsony éjjele a csodák ideje, amikor minden életre kelhet…

Így aztán Jack és bosszantó új játéka, a karácsonyi malac kockázatos utazásra indul az Elveszettek Birodalmába, hogy kimentsék a fiú legjobb barátját a szörnyűséges, játékpusztító Veszejtő markából. A veszélyes kalandban segítségükre van egy beszélő uzsonnásdoboz, egy bátor iránytű és egy Remény nevű szárnyas lény, de igyekezniük kell, mert ha nem találják meg Püsmacot még éjfél előtt, soha nem jutnak haza!

Az önálló történet, amely nem kapcsolódik Rowling korábbi munkáihoz, 6–8 éves kortól ajánlott, és ahogy azt már megszokhattuk a világ egyik legnagyobb mesélőjétől, tökéletes olvasmányélmény lehet az egész családnak.

„Nagy izgalommal várjuk J.K. Rowling legújabb meséjének fogadtatását, és reméljük, a magyar gyerekek is örömmel vetik bele magukat Jack és a karácsonyi malac izgalmas kalandjaiba. Rowling ismét egy varázslatos utazással csinál kedvet az olvasáshoz, pont úgy, ahogy korábban a Harry Potter-sorozattal. És ahogy az olvasók már megszokhatták, természetesen most is kiadónk kiváló munkatársa, Tóth Tamás Boldizsár dolgozott a magyar fordításon, ami – mint mindig – rengeteget ad hozzá a szöveghez” – mondta dr. Szemere Gabriella, a Central Kiadói Csoport, az Animus Könyvek ügyvezető igazgatója.

Egyre több a stroke-kal diagnosztizált koronavírusos eset

2021. október 21.

Világszerte egyre több fertőzött fiatalt és középkorú pácienst diagnosztizálnak stroke-kal. Még a járványkitörés kezdetén a kutatók arra mutattak rá, hogy a vírus elsősorban a tüdőt támadja meg. Az elmúlt hónapokban azonban több olyan esetről számoltak be, melyekben a koronavírus és a stroke kialakulása között találtak összefüggést. 

Egy friss kutatás szerint fiatalabb betegeknél a stroke akár az első tünete is lehet a koronavírus-fertőzésnek. A koronavírus olyan cerebrovaszkuláris (agyi erekhez kötődő) eseményeket válthat ki, mint például a stroke. Azokban az amerikai régiókban, ahol magasabb volt a fertőzöttek száma, ott stabil vagy megnövekedett számú ismeretlen eredetű stroke-kal diagnosztizált betegekről számoltak be. Olyan betegekről, akiknél nem találtak stroke kialakulásához vezető  tipikus kiváltó tényezőt– vagyis nem volt előjele a stroke-nak. Azóta már számos hasonló esetről számoltak be világszerte.

A stroke egy összefoglaló kategória, melyet az esetek 80-85 százalékában agyi érelzáródás okoz, aminek következtében az adott ér által ellátott agyi terület nem kap elég vért, infarktus, azaz agyi elhalás következik be. A fennmaradó esetekben vérzéses stroke lép fel, azaz egy ér megrepedésének következtében az agyban vérömleny alakul ki, ez utóbbit nevezzük agyvérzésnek. Míg más betegség, például a szívinfarktus esetében elterjedt, hogy szúró mellkasi fájdalom észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, a stroke tünetei kevésbé egyértelműek lehetnek.

Agyi érelzáródást, ún. iszkémiás stroke-ot, vagy a keringési rendszerben máshol (szívben, nagyobb artériákban) képződő, majd onnan a véráramba kerülő vérrög, vagy helyileg az érfalon kialakuló felrakódás, plakk okoz. A stroke hazánkban hozzávetőlegesen 40–50 ezer embert érint évente, Európában pedig a harmadik leggyakoribb a halált kiváltó tényezők között. Attól függően kezelhető a stroke, hogy melyik típusáról van szó. Az iszkémiás stroke esetén (ilyenkor az agyi eret vérrög blokkolja) az érelzáródást gyógyszerrel kezelik, a vérzéses stroke előfordulásakor pedig akár sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.

A stroke jól felismerhető tünetekkel jelentkezik: hogyha az arc egyik felének elernyedését, a száj lecsüggedését vagy a végtagok elzsibbadását észleljük, esetleg előjel nélkül kialakuló erős fejfájással, kommunikációs nehézségekkel, beszéd- vagy látászavarral küszködünk, ne várjunk a tünetek elmúlására.

Ha valaki egyszer már átesett stroke-on, sajnos fennáll az esélye, hogy a probléma ismét fellép. Ha valakinél magas a kockázata annak, hogy vérrög alakuljon ki a szervezetében – pl. pitvarfibrillációja van – véralvadásgátló terápiával csökkentheti a stroke kialakulásának lehetőségét. Az innovatív készítményeknek köszönhetően ma már elérhetők olyan terápiák amiket elegendő naponta egyszer, szájon át alkalmazni. 

A kutatás eredményét tekintve megállapították, hogy a koronavírust a stroke új okának vagy rizikófaktorának kell tekintenünk. Legalábbis, a stroke-ban szenvedő betegeket fontos tesztelni, hogy megfertőződtek-e az új típusú koronavírussal, főleg ha fiatalok (50 évesnél fiatalabbak) még a COVID-19 jellemző légzési tüneteinek hiányában is.²

Hogyan lehet a hátfájdalom a prosztatarák tünete?

2021. október 21.

Ha a prosztatarák tüneteire gondolunk, leginkább a fájdalom, a vizelési panaszok jut eszünkbe, de dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa elmagyarázza, hogy hogy lehetséges, hogy egyes esetekben a hátfájdalom is utalhat erre.

A hátfájdalom sosem az egyetlen tünete a prosztataráknak  

– Fontos tudni, hogy bár lehet összefüggés a hátfájás és a prosztatarák közt, de ez sosem az egyetlen jele a betegségnek – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Az összefüggés abban állhat, hogy előrehaladott prosztataráknál a daganatos sejtek a prosztatából kiindulva más testrészekhez is eljutnak, és az áttétek általában először a csontokban jelennek meg. A hát alsó szakasza, a csípő, és a bordák pedig a prosztatához igen közel helyezkednek el. Tehát a hátfájdalom ebben az esetben nem a mozgásszervek problémáiból, vesebetegségből vagy valamilyen gyulladásból ered, hanem a daganat okozza.     

A prosztatarák legjellegzetesebb tünete a vizelési probléma

A krónikus hátfájdalom számtalan ok miatt kialakulhat, és amennyiben prosztatarák okozza, valószínű, hogy már megszületett erről a diagnózis. Azonban fontos, hogy ne várjuk meg azt a stádiumot, amelyben már következmények panaszok is megjelennek, és már az első tünetek megjelenésekor forduljunk urológushoz. A korai felfedezés jelentőségét az orvosok nem győzik hangsúlyozni, hiszen ha az első stádiumokban elkezdődik a kezelés, igen jók a túlélési esélyek. Ugyanakkor a későn felfedezett esetek miatt még mindig a prosztatarák a vezető halálok a daganatos betegségek listáján.

Ezért azok a gyakori tünetek, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni:
– gyakori, sürgető vizelési inger, amely éjjel is jelentkezhet,
– probléma a vizelés elindításával és befejezésével,
– vizelet visszamaradás,
– vizelés és/vagy ejakuláció közben jelentkező fájdalom,
– vér megjelenése a vizeletben.
Ha ilyen jelenségeket tapasztalunk, nem szabad pánikba esni és a legrosszabbra gondolni, hiszen ezek lehetnek a prosztata megnagyobbodás és a prosztatagyulladás jelei is, azonban minden esetben fontos a kivizsgálás és a kezelés.

Játékok borús napokra

2021. október 20.

A gyerek ilyenkor csak kummog a szoba sarkában, vagy éppen az éppen kéznél lévő szülő zsebében túrkál, hogy a napi internet kávéházra valót megszerezze magának még a nyaralás alatt is? Robbantsuk ki a gép elől, és irány a nappali, vagy a friss levegő! Játsszunk!  

Játsszunk!

A picikkel könnyebb a dolgunk, ők még bármiben benne vannak. A homokozó, egy jópofa célbadobálás, vagy a felfújt gyerekmedencében való "horgászás" éppen úgy szórakoztatja őket, mint egy memória játék, vagy színkirakó. A lényeg, hogy a szülő velük legyen.

Kamaszok és szülők

A nagyobbacska gyerekek is szívesen játszanak a szülővel, ha az elfoglaltság nem "cikis" vagy "dedós". Már az is előrelépés lehet, ha a befordult kiskamasszal képesek vagyunk kiülni az erkélyre vagy a teraszra és egy táblás játékot játszani. Ne eröltessük a szobában olyan sikeres Aktivityt, ha a gyerek szégyenlős, elképzlehető, hogy nem akar idegenek szeme láttára hülyén mutogatni, nevetség tárgyává válni. Az ő lelkük nagyon érzékeny! Vannak más, fejlesztő játékok, például a scrabble, vagy a betűtorony, vagy bármi olyan társasjáték, ami egy-egy online ismert játékhoz kötődik. 

Nagyon jó kerti játék lehet a lengőteke is, de ehhez egy picit több előkészület, beszerzés szükséges. Ezt is játszhatja együtt minden korosztály, szabályai egyszerűek.A darts is ilyen, mivel a táblát kint és bent is felakaszthatjuk, sőt edzésként akár egyedül is lehet célba dobálni.

Játszhatunk tétben is!

Nyugodtan kitalálhatunk afféle "téteket" is, hogy ki megy el fagyiért a többieknek, vagy éppen ki moshatja le az autót, ha kisüt a nap. A tét soha ne legyen olyasmi, ami veszteségre bűntet, csak olyasmi, ami a nyerséget jutalmazza. (Például nem lehet tét, hogy hány oldalt kell olvasni a kötlező olvasmányból, ha nyer és ha veszít!) Figyeljünk arra is, hogy a fejlesztés ne legyen kioktató jellegű, vagy eröltetett, ha a gyerek valmit nem tud, ne fitogtassuk fölényünket és néha engedhetünk egy picit az ő javára, de úgy, hogy ebben ne legyenlenézés.

Zsugázás a nagyokkal

A 12-13 évesek már nagyon okosan meg tudják jegyezni a kártyajátékok szabályait. A römi, vagy más hasonló felnőtt játék fejleszti kombinációs készségüket és tényleg egyenrangú partnerei lehetnek a szülőknek, vagy akár más felnőtteknek. A gyerek olyankor nagynak érzi magát, ha egy esti kártyacsatába ő is beszállhat az apuékkal, sőt, ha az alkoholmentes sörből is kap egy kis pohárral, még inkább egyenrangú félnek érzi magát.

A titokzatos intuitív tudás

2021. október 20.

Albert Einstein nem az a tudós volt aki, ne használta volna a racionális gondolkodását, vagy a logikai képességeit. Nem lehet azzal vádolni, hogy misztikus, metafizikai "hókuszpókusszal" - mint nevezi sok materialista szemléletű ember azokat a jelenségeket, melyeket nem képes társítani egy már meglévő, értelmezhető emlékhez - érte volna el az eredményeit. Mégis ő mondta ki ezt az egyszerű bölcsességet: “Ami igazán számít, az az intuíció." Ő is tudta, hogy, az igazán fontos dolgok kivétel nélkül a fizikai érzékszervek számára elérhetetlen, s a logika számára megfoghatatlan valóságtartományból származnak. S oda csak az intuíció és az intuitív tudás segítségével jöhet létre a bepillantás. A kérdés: miként fordíthatod ezt a benned is létező képességet saját életed kiteljesítésére?  

Megfigyelheted, hogy az életed eseményeinek alakulása két fő dimenzióban halad. Az egyik a látható, felfogható, megérthető, s tervezhető. Míg a másik a rejtett, felfoghatatlan és megérthetetlen, s a bizonytalan. A látható világot elméddel, döntéseiddel és cselekedeteiddel közvetlenül is befolyásolni tudod. Ez az anyagi világ, ahol azok a hétköznapi események zajlanak, melyekben megvannak a választási lehetőségeid. Például hol dolgozz, mihez kezdj a szabadidőddel, vagy éppen kivel töltsd el azt. Itt egy logikus, értelmezhető ok – okozati viszonyrendszer működik, melyet már jól ismersz, és a racionális logikával fel is tudsz fogni.

Ezen túl pedig ott vannak azok az események, melyek látszólag „csak úgy megtörténnek”, vagy az ötletek, ihletettség, amely csak úgy megjelenik. Mégis alapvetően ezek képesek valóban megváltoztatni életed alakulását (sokszor mélyebben, mint szeretnéd és remélni mernéd).

Nevezzük ezt most a felfoghatatlannak, mivel a hagyományos gondolkodásmóddal nem igazán érthetők azok az összefüggések, melyek létrehozzák a látható világban megjelenő „véletleneket”. Ez a dimenzió már a kvantumvilág összefüggései szerint működik (nem folytonos változás, összekapcsolt hierarchia, kvantum összefonódás, stb.), ahol a hagyományos logika és érzékelés már nem alkalmazható. Azonban egy lazább, nyitottabb elmeműködés elsajátításával ráérezhetsz az itt zajló folyamatokra. S így akár fel is használhatod céljaid, vágyaid elérésére. Ez az intuíció, s nem holmi ködös megérzés, ami néha működik, néha nem.

Ha sokáig nem mozogsz, a fizikai szerveid elsatnyulnak. Ez természetes jelenség. Nincs ez másképp a belső szervekkel sem. Ha valaki beszél egy nyelvet, s évekig nem használja, akkor kell egy kis gyakorlás és munka, amíg visszajön a készség. Az intuíciót a legtöbb ember elfojtja magában, már a kisiskolás kortól kezdve. Pedig ahogy múlnak az évek, évtizedek egyre nagyobb szükség lenne rá. Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy ha ezerszer átgondoljuk a helyzetet, akkor sem lehetünk biztosak a döntésünkben. Ilyenkor lenne szükség a valóban működő intuícióra. S a bizalomra iránta.

Az emberiség történetében már az ősidők óta voltak iskolák, technikák és módszerek melyek ezeket az anyagon túlmutató elveket, dimenziókat kutatták. Ezek vizsgálati irányai mindig az Élet alapvető kérdéseihez kapcsolódtak, mint az Ember létezésének értelme, jelentősége, az Univerzum célja, vagy a Valóság különböző szintjeinek mibenléte, s összefüggései.