Savanyú káposzta

2022. október 10.

Noha a tejsavas erjesztéssel készült zöldségek (pl. uborka, káposzta, cékla, répa, bab, tökfélék, zöld paradicsom, paprika, hagyma, fokhagyma, gomba, cukkini) már régóta szerepelnek étrendünkben, a savanyú káposztát még mindig viszonylag ritkán fogyasztjuk. Kár lenne megfeledkezni róla, mert bővelkedik tápanyagokban és vitaminokban.

A savanyú káposzta C-vitamin tartalma kiemelkedően magas (20 mg/100 g), melyet erjesztés után nem veszít el, ahogy tápanyagait sem nélkülözi. A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot és nátriumot is magában foglal. Víztartalma magas (92,5 g/100 g), így napi folyadékszükségletünk kielégítéséhez is hozzájárulhat. Védi az érrendszert, továbbá immunerősítő hatású. Kiváló forrása a probiotikumoknak, melyek segítenek helyreállítani bélflóránk megfelelő állapotát, és jótékony hatással vannak immunrendszerünkre.  A savanyú káposzta tehát jó alternatívája a probiotikus hatású tablettáknak, vagy az erjesztett tejtermékeknek. Enzimekben gazdag, jól emészthető. Könnyű étel készíthető belőle (30 Cal/100g), laktató, mert ha ropogósan fogyasztjuk, kénytelenek vagyunk jól megrágni, és lassabban enni…

Hogyan készül?

A savanyú káposzta alapanyaga olyan fejes káposzta, mely tejsavas erjesztéssel készül. A gyalun felvágott káposztát enyhén megsózzák és nagy erjesztő-savanyító edényekben (ez lehet keményre égetett agyag, jól illeszkedő fedéllel) vagy kis adagnál csavaros üvegekben helyezik el.  A szoros fedéllel a levegőt kiszorítják az edényből, és a káposzta erjedésnek indul. A tejsavas erjedés folyamatának végén csökken a káposzta cukortartalma, és 1-2% tejsav keletkezik. A tejsavbaktériumok elpusztítják a kórokozó mikroorganizmusokat és penészgombákat. Ez utóbbiak ugyanis a 6-7-es pH tartományt kedvelik, míg a savanyú káposzta pH-értéke 4,5 alatt van. Ezzel az eljárással olyan termék készül, mely hosszú ideig nem romlik meg, jól eltartható.

Nem túl savas, nem túl sós?

A savanyú ízű élelmiszerek nem feltétlenül savasító hatásúak a szervezetre nézve. A gyümölcsök és zöldségek olyan egyes savfajtákat tartalmaznak, melyek inkább lúgosítanak. Ez lehetővé teszi, hogy szembeszegüljenek olyan egyéb élelmiszerek savas hatásával, mint a hús vagy a sajt. Úgyhogy ne aggódjunk a túlzott savas hatás miatt.

És ami a sót illeti?  A savanyú káposzta kb. 1g/100g sót tartalmaz, de nem olyan élelmiszer, melyet mindennap fogyasztunk….Csak arra kell ügyelnünk, hogy kevéssé sós élelmiszerekkel társítsuk.

Könnyű mással összekeverni a petefészek daganatot

2022. október 09.

A petefészek rosszindulatú daganata igen veszélyes ráktípus, mivel gyakran túl későn diagnosztizálják. Az elváltozás tüneteit sajnos igen könnyű mással összekeverni, mivel több jóindulatú állapot is hasonló panaszokat produkálhat, például a ciszta. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza ezért tünetek esetén mihamarabbi kontrollt javasol.

Vérzészavarok, fájdalmas együttlétek, hüvelyi folyás

Pecsételő vérzés, fájdalmas szex, vissza-visszatérő hüvelyfolyás- ezek hátterében számtalan -akár banális- ok is állhat, így sokan legyintenek a problémára, illetve otthoni módszerekkel, recept nélkül kapható készítményekkel próbálják orvosolni a panaszt. Viszont -főleg, ha huzamosabb ideig fennáll a tünet- fontos, hogy forduljon az illető nőgyógyászhoz, ugyanis meglehet, komolyabb terápia szükséges a kezeléshez. Sőt, rossz esetben ezen panaszok akár rákos elváltozásra is utalhatnak!

A vérzészavarok leggyakoribb okai

• Hormonális eltérések (pl. Pajzsmirigy alulműködés, IR, progeszteronhiány)
• Menopauza
• Gyulladás
• Jó-és rosszindulatú daganatok (pl.polip, mióma, ciszta, rák)
• Endometriózis
• Fertőzések

Petefészek ciszta vagy petefészekrák?

A petefészkekben azok anatómiai felépítése miatt gyakran alakulhatnak ki ciszták. Fontos tudni, hogy ekkor nem egyetlen állapotról van szó, hiszen igen sok formát takar. Leggyakrabban a folyadékkal teli cisztákkal a fogamzókorú nők szembesülnek, amikor a helytelen peteérés miatt nem alakul ki domináns tüsző, mely megrepedhetne, hanem helyette több ciszta alakul ki (PCOS). A PCOS belgyógyászati kórkép része, ami életmódváltással (diéta és sport!), valamint gyógyszeres úton kezelhető, csak ritka esetben van szükség műtétre.

Azonban igen fontos tisztában lenni azzal, hogy a ciszták akár rosszindulatú elváltozásra is felhívhatják a figyelmet, pontosabban petefészekrákra. Ez általában az idősebb korosztály tagjait érinti, ezért ha ciszta van a petefészekben, főleg, ha a tumormarkerek kiugróan magasak (de ez nem szükségszerű), úgy az malignus (rosszindulatú) daganat jele lehet. Nagyon fontos, hogy el lehessen különíteni a jó-és rosszindulatú képleteket egymásól, és ebben az UH-on kívül tumormarkerek vizsgálata (CA125), citológia/szövettan, egyéb képalkotó vizsgálatok (CT/ PET CT) szükségesek, valamint szabad hasűri folyadék ellenőrzése és abból mintavétel is indokolt.

Hasonló tüneteket okozhatnak

Sajnos az ártalmatlan ciszta és a rosszindulatú petefészekrák hasonló, sőt, ugyanolyan tüneteket okozhatnak (már, ha okoznak), így fontos, hogy mielőbb forduljon nőgyógyászhoz az illető, aki elkülöníti egymástól a két állapotot. Ez azért is fontos, mert a malignus petefészekrák igen progresszív, és gyakran akkor derül rá fény, amikor már áttéteket képzett.

Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza elsősorban a rendszeres szűrés fontosságára hívja fel a figyelmet, ugyanis a petefészekrák és a jóindulatú ciszták is gyakran tünetmentesek.  Amennyiben mégis jelentkeznek panaszok, igen hasonlóak lehetnek: pl. vérzészavar, haspuffadás, fogyás, emésztési panaszok, alhasi fájdalom.

5 tanács, amit minden pollenallergiásnak érdemes megfogadnia

2022. október 09.

A napokban a pázsitfűfélékre és csalánra allergiásoknál jelentkeznek a tünetek, de alig egy hónap, és kezdődik a leggyakoribb allergiát okozó növény, a parlagfű virágzása. Az érintettek számára adunk néhány tanácsot pollenszezon idejére, dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus segítségével.

Figyelje az időjárás jelentést!

Az alábbi javaslatok betartását azoknak is érdemes megfontolni, akik úgy érzik, hogy a megfelelő kezeléssel, gyógyszerekkel felszerelkezve, felkészülten várják az allergén növény virágzásának idejét. Bizonyos praktikák valóban sokat segíthetnek a tünetek csökkentésében – mondja dr. Potecz Györgyi, a Budai Allergiaközpont orvosa. A legfontosabb, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a beteg szervezetét érő allergénterhelést. Ebben sokat segíthet, ha száraz, meleg, vagy szeles időben nem tervez szabadtéri programokat, mert a pollenterhelés ilyenkor a legmagasabb. Javasolt folyamatosan követni az aktuális pollenjelentést és annak megfelelően tervezni a szabadidős tevékenységeket.

Gyakori mosás, takarítás, pollenmentesítés

A tüneteket okozó pollenek napközben a ruhán, cipőn is megtapadnak, így a lakásba jutva nem meglepő, ha csukott ablakok mellett is jelentkeznek a tünetek. Allergiások számára javasolt hazaérkezés után átöltözni, a ruhákat lecserélni, a cipőket nedves ruhával áttörölni. A ruhákat, ágyneműt gyakrabban szükséges lecserélni. Az is fontos, hogy mosás után ne a szabadban teregessünk, mert a nedves ruhák szintén pollenfogóként működnek majd, és száradás után tetemes mennyiségű allergént juttathatunk velük a lakásba.

Válasszon kímélő sampont, napi használatra!

A pollenek számára nemcsak a ruháink, vagy a cipőnk biztosít alkalmas környezetet, de a hajunk és a bőrünk is remek felület arra, hogy rajtuk megtapadva folyamatos tüsszögésre kényszerítsenek. Pollenszezonban érdemes minden este, vagy délután alaposan lezuhanyozni és naponta hajat mosni. Ezzel megelőzhetjük azt is, hogy a hajunkra tapadt polleneket az éjszaka folyamán belélegezzük.

Ne reggel szellőztessen!

A nyári melegben azt is érdemes megfontolni, hogy milyen időpontban nyitunk ablakot a lakásban. „Szellőztetni késő estétől  hajnalig, valamint eső alatt és utána célszerű. A pollenszórást és a pollenek távolba jutását leginkább a szél sebessége befolyásolja, ezért szeles időben ne szellőztessünk és lehetőleg tartósan ne legyünk ilyenkor a szabadban”-tanácsolja dr. Potecz Györgyi.

Édesanyák szülés és menopauza után: inkontinencia

2022. október 08.

Magyarországon az 1920-as évek óta ünneplik az Anyák Napját, amit hazánkban minden évben május első vasárnapján tartanak.  Egy friss felmérés szerint a vizelettartási probléma a nőket nagyobb számban érinti, sokszor a terhesség alatt, ezért fontos felhívni azon édesanyák, nők figyelmét, akik inkontinenciában érintettek vagy érintettek lehetnek: problémájukkal fontos orvoshoz fordulni, hogy továbbra is teljes életet élhessenek.

A Cseppnyi Önbizalom Kontinencia Betegedukációs Program a Magyar Kontinencia Társaság kezdeményezésére jött létre az inkontinencia magyarországi epidemiológiájának megismerése, valamint a problémával szembeni tabu oldása, a betegség stigmatizáló voltának csökkentése érdekében.

Az inkontinencia – mely hazánkban több százezer rászorulót és családtagot érint – gyakoriságát és súlyosan kirekesztő voltát tekintve népegészségügyi mértékű probléma. A vizelettartási zavar az érintettekben erős szégyenérzetet kelt, akik félve környezetük megbélyegzésétől, nem mernek beszélni róla még a szakembernek sem. Ennek következtében közülük sokan évekig kezeletlenek, és valójában a TABU az, ami akár súlyos betegségeket is elfedve, a háttérokok késői felismerését eredményezi.

2018 márciusa és decembere között mintegy 24 000 beteg bevonásával, ezúttal a nőgyógyász és urológiai praxisok körében készült felmérés. A 24 ezres válaszadó szám miatt ez a legnagyobb létszámú hazai inkontinencia felmérés, amely bár nem reprezentatív, de a levont következtetések hűen tükrözik a magyarországi inkontinencia helyzetet.

Míg a férfiaknál nagyon gyakori a prosztata gondokra visszavezethető ok, addig a nőknél leginkább a menopauza vált ki ilyen tüneteket és a diabetes szerepe sem elhanyagolható.

A többség enyhén vagy középsúlyosan érintett, míg a súlyos vizelettartási problémához gyakran társul széklettartási probléma/székletinkontinencia is.

Az okok feltárása során a szakterületeken belül (urológia, nőgyógyászat, belgyógyászat, neurológia) a konkrét okokat is igyekezett a kutatás felmérni. A részletes adatokból jól látszik, hogy a diabétesz, a COPD, a kismedencei daganatok, a stroke és a demencia jelenléte legalább annyira hajlamosító tényezője, mint a menopausa utáni életkor. Ez megfordítva is igaz, amennyiben az inkontinenciát időben észreveszik, úgy sor kerülhet a mögötte rejlő súlyos betegség feltérképezésére is, így az inkontinencia fontos szentinel állapot lehet. Az alábbi diagramm szemlélteti, hogy, mely esetekben fordul elő főként az inkontinencia.

Önzésből alakul ki? – Szendi Gábor az empátiáról (2.)

2022. október 08.

Az empátia mások érzelmeinek átélését jelenti, ezért szokták ezt érzelmi empátiának is nevezni. De nézzük, mit jelent a kognitív empátia fogalma és mit jelentenek az emberre nézve az empátia zavarai!

A kognitív empátia

Az empátia mások érzelmeinek átélését jelenti, ezért szokták ezt érzelmi empátiának is nevezni. Ezzel szemben áll a kognitív empátia, amit szokás naiv tudatelméletnek, elmeteóriának vagy elmeolvasási képességnek is nevezni. Az emberek a körülöttük levő emberek szándékaira, gondolataira folyamatosan feltevéseket fogalmaznak meg, amelyeket a visszajelzések alapján módosítanak, és új feltevéseket fogalmaznak meg. Ez egy dinamikusan változó megismerési üzemmód, ami nem igényel különösebb erőfeszítést, automatikusan zajló folytonos elemzésről van szó.

Egyes emberekben ez a képesség oly fokra fejlődik, hogy cirkuszban fellépve valóban a gondolatolvasás látszatát tudják kelteni.

• 2. eset

Fiatal koromban részt vehettem Király József pszichológus egyik médiumának bemutató előadásán. A médium kiment a szobából, majd a társaság kieszelt egy bonyolult cselekvési sort, kezdve egy elrejtett üvegpohár megkeresésétől annak földhöz csapásáig. A médium csak azt kérte, hogy egy személy álljon mellé, és mindig a következő cselekvési mozzanatra koncentráljon. Mindent végrehajtott, majd a pohárral a kezében megállt a szoba közepén és azt mondta: tudja, hogy a poharat most földhöz kéne vágnia, de ezt nem szeretné végrehajtani. Mindenki misztikus borzongással figyelte az eseményeket, de a médium elmondta, hogy gyerekkora óta képes az emberek apró, akaratlan mozdulataiból a szándékaikra következtetni.

A nemi különbségek abban is megragadhatók, hogy a nők inkább az érzelmi, a férfiak inkább a kognitív empátiában jobbak. Ez rendjén is van így, hiszen a kisgyermekek megértéséhez sokkal hatékonyabb eszköz az érzelmi oldal, a férfiak esetében pedig a kooperatív tevékenységekhez, vagy a másik szándékainak kifürkészésében a kognitív empátia a hasznosabb.

Az empátia és az agy

A modern agyi képalkotó eljárásokkal vizsgálható, mi történik az agyban érzelmi és kognitív empatikus folyamatok során. Kiderült, hogy ez valóban két különálló rendszer, azaz egy személy lehet egyikben jó, másikban gyenge, mindkettőben erős, vagy mindkettőben gyenge. Legalább 10 agyi struktúrát beazonosítottak, amelyek részt vesznek az empatikus folyamatokban, így meglehetősen leegyszerűsítő elképzelés, hogy az un. tükörneuronok volnának az empátia alapjai. Az is kiderült, hogy az empátia-deficites állapotokban bizonyíthatóan alulműködnek az empátiában érintett agyterületek.

Önzésből alakul ki? – Szendi Gábor az empátiáról (1.)

2022. október 07.

Az empátiát természetes emberi tulajdonságnak tekintjük, és úgy gondolunk rá, mint a kulturált, illedelmesen viselkedő emberek egy tulajdonságára. Jó, ha van, de azért nem tragédia, ha valakibe kevés szorult, ettől még lehet jó ember.

Ha valaki érzéketlen, azt mondjuk rá, gyenge az empátiája, aki meg gyorsan megérzi a másik ember érzelmi állapotát arcából, viselkedéséből, az meg empatikus. Természetesen állatoknak is tulajdonítunk empatikus érzéket, akinek van vagy volt kutyája, tudja, milyen érzékenyen tud reagálni a kutyus a gazdi lelkiállapotára. Ennyiből azonban csak azt gondolhatnánk, az empátia arra való, hogy az emberek jobban megértsék egymást, nagyobb legyen köztük a harmónia, gördülékenyebb legyen a kommunikáció. Valójában sokkal többről van szó.

Az altruizmus

Az emberi társadalom alapja a kooperáció, a kölcsönösség és az altruizmus. Ezek a fogalmak némiképp átfedik egymást, közös lényegük, hogy az emberek a közvetlen jutalom hiányában is hajlamosak másokkal együttműködni vagy másokon segíteni. Ezt a darwini túlélésért folytatott harc vagy a dawkinsi önző gén szempontjából nem könnyű megérteni. Miért pazarolnák erőforrásaikat az emberek mások megsegítésére, nem egyszer kockára téve saját egészségükett, sőt életüket is? Mi hasznuk lenne abban, ha az utcán segítenek egy vadidegennek megtolnia az autóját, mert az nem indul? Miféle erő hajtja az embereket másokat segítő tevékenységekre, legyen a keret az önkéntes segítés, vagy az alulfizetett karitatív pálya?

Az evolúcióban azok a sikeresek, akiknek minél nagyobb számban terjednek el a génjeik, azaz a tulajdonságaik. Hajdanán azok az élőlények ebben előnyt élveztek, akik élelemmel, védelemmel segítették génrokonaikat, mivel ezzel saját génjeik fennmaradását támogatták. Emiatt az ő génjeik a segítésre ösztönző génekkel együtt jobban elterjedtek, mint a másokon nem segítő állatoké. Így alakult ki az elvileg önző „génterjesztő” viselkedésből az önzetlen magatartás. Mára az altruizmus-gének minden emberben jelen vannak, bár nem feltétlen működnek.

A segítés mértéke persze nem mindenkivel szemben azonos. Minél közelibb rokon valaki, annál több vele a közös gén. Ez magyarázza, hogy az emberek a gyermekeikkel és unokáikkal a legönzetlenebbek. Persze, az emberi faj meglehetősen egységes, minden ember génrokona a többi embernek, ezért vagyunk hajlamosak idegeneken is segíteni. A koldusok nagy bajban lennének, ha nem dolgozna sokakban az adakozási vágy.
A gének persze önmagukban nem képesek közvetlenül önzetlen viselkedést kiváltani.

Az önzetlenség motorja az empátia

Kérdés, hogy az evolúciósan hasznos, de az egyén számára nem átlátható célú altruizmus milyen közvetítőmechanizmuson keresztül lép működésbe? Honnan tudjuk, hogy valaki éppen segítségre szorulna? Vagy kooperáció esetén honnan tudjuk fél szavakból is, ki hogyan álljon hozzá a dologhoz, miként hangoljuk össze a munkát? Az evolúció során e viselkedések közvetlen kiváltására alakult ki az empátia és az elmeolvasás képessége. A két jelenség összefügg, de nem azonos egymással.

Gyenge szív, avagy zavar a bal szívkamra működésében

2022. október 07.

A szív a keringési rendszerünk központja, fő feladata, hogy tápanyagban gazdag vérrel és oxigénnel lássa el szervezetünk összes létfontosságú szervét. A szív négy üregből épül fel – két pitvarból és két kamrából. A szív bal oldala felelős azért, hogy az oxigéndús vért a tüdőből összegyűjtse és a szervezet felé továbbítsa. Ha bal kamra nem működik megfelelően és a szív nem képes hatékonyan pumpálni a szervezet számára szükséges vért, akkor szívelégtelenség lép fel. Az ebben a betegségben érintettek már egy olyan enyhébb fizikai megterheléstől is kimerültnek érezhetik magukat, mint például a lépcsőzés vagy egy rövid séta.

Tünetekkel járó vagy tünetmentes szívelégtelenség?

A bal kamra működészavarának két típusa van. A szisztolés, azaz a tünetekkel járó bal kamrai működészavar: amikor nem megfelelő mennyiségű vért pumpál a szív az erekbe, mert nem tud jól összehúzódni a szívverések alatt. Ez a meglehetősen gyakori kór a felnőtt lakosság 2-3%-ánál fordul elő, vagyis Magyarországon körülbelül 150-200 ezren élnek ezzel a betegséggel.¹ A másik fajtája diasztolés, vagyis a tünetmentes bal kamrai működészavar, ami azt jelenti, hogy a szív nem tud ellazulni a szívverések között. Ennek következményeként megvastagodik a szívfal, és kialakul az ún. merev szív jelenség. Ez a fajta működési zavar nagyjából ugyanannyi embert, a lakosság 2-3 %-át érinti. A diasztolés szívelégtelenség egy hosszú távú (krónikus) állapot, amely kétszer annyi nőt érint, mint férfit², továbbá nagyobb valószínűséggel fordul elő az életkor előrehaladtával – a 65-70 évesnél idősebb emberek akár 5-10 százalékánál is felléphet ez a fajta szívelégtelenség³.

Ki számít veszélyeztetettnek?

A legtöbb szívelégtelenségben szenvedő embernek már a betegség kialakulását megelőzően is volt valamilyen szívbetegsége. A magas vérnyomás, koszorúér- vagy szívbillentyű-problémák, szívizomgyulladás, illetve az obstruktív alvási apnoe fokozhatják a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. De, mint sok más betegség esetében az elhízás, a diabétesz illetve a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárulhatnak a kór kialakulásához. Ezen állapotok megelőzése, kezelése, már apró életmódbeli változtatásokkal lehetséges – a fogyás, a testmozgás, a só mennyiségének csökkentése az étrendben vagy a stressz kezelése jelentősen javíthatják az életminőségét.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A kórós fáradtság, keringési zavarok – mint például lábfej, a boka vagy a lábak duzzanata – légzési problémák, mellkasi fájdalom, tartós köhögés vagy hirtelen súlygyarapodás mind aggodalomra adhatnak okot. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk magunkon, érdemes mielőbb felkeresni háziorvosunkat, aki szükség esetén továbbirányít bennünket a megfelelő szakrendelésre.

Kedvenc őszi gyümölcsünk kellemetlen tüneteket okozhat

2022. október 06.

Ősszel indul az almaszezon, ilyenkor frissen magában, kompótként vagy süteményben is sok almát fogyasztunk. A változatos felhasználhatóság ellenére sokan mégis kénytelenek a népszerű gyümölcsöt száműzni az étlapról, az érintettek közt pedig többségben vannak a nyírfapollen allergiások. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy mi az összefüggés oka.

Milyen tüneteket okozhat az alma?

Nyírfapollen allergiások körében, a többi allergiához képest viszonylag gyakori a keresztallergia előfordulása. Ez azt jelenti, hogy ha a pollenallergiás személy bizonyos ételeket fogyaszt, akkor különböző panaszai jelentkeznek. A keresztallergia tünete lehet ajakduzzanat, viszkető, égő érzés a szájüregben, torokviszketés is. A panaszok kellemetlenek, zavaróak, ezért idővel jellemző, hogy a bizonytalan tünetek miatt a betegek egyre több élelmiszer fogyasztását mellőzik.

Nyírfapollen allergiások esetében az alma mellett tüneteket okozhat a mogyoró, dió, mandula, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack és burgonya is.

Hasonló szerkezetű anyagok

A keresztallergia oka az anyagok szerkezeti hasonlósága. Jelen esetben a nyírfapollen és az alma fehérjék kémiai szerkezete közötti eltérés olyan kicsi, hogy a szervezet nem tud különbséget tenni közöttük. Ilyenkor azonban nem a szénanáthás tünetek erősödnek fel, hanem az adott étel fogyasztása során az említett szájüregi tünetek jelentkeznek. A panaszok bármikor kialakulhatnak az év során, nem kizárólag nyírfapollen szezonban.

Nyírfapollen allergiásoknál a leggyakoribb

A keresztallergia az allergiások 5-10 százalékánál fordul elő, ezen belül is kiemelkedő a nyírfapollen allergiások száma. Esetükben jóval gyakoribb, előfordulása megközelíti a 30 százalékot.

Ételallergia vagy keresztallergia?

Dr. Moric Krisztina elmondta, hogy a szájüregi tünetek kapcsán felmerülhet az ételallergia gyanúja is. Ilyen esetben egy teszt elvégzésével vizsgálható, hogy az adott beteg esetében ételallergia vagy keresztallergia áll-e a háttérben. Az IgE alapú multiplex allergiateszt azt is megmutatja, hogy pontosan melyik élelmiszerekkel szemben áll fenn keresztallergia, így a továbbiakban csak annak a fogyasztását kell mellőzni, a többit nem kell feleslegesen száműzni az étlapról.

Táplálkozási tanácsok savas reflux, gyomorégés ellen

2022. október 06.

Égő érzés, amely a nyelőcsőben a gyomorból történő savas visszafolyás hatására keletkezik. A reflux a magyar lakosság  mintegy 30%-át érinti. Időszakosan jelentkezik, és ha nem túl súlyosak a tünetek, a legtöbb esetben megfelelő táplálkozási szokásokkal segíthetünk rajta.

A gyomor savat termel a táplálék megemésztésére, és ha mennyisége emelkedik,  kellemetlen égő érzést okoz, ami hosszú távon károsíthatja  a  nyelőcső nyálkahártyáját is. Az egyik gyakori emésztési probléma, a savas reflux akkor jelentkezik, amikor a nyelőcső alsó záróizma nem működik megfelelően, és emiatt a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Amennyiben a reflux csak időszakos jelenség, a savhatás és égő érzés megszűnését követően a nyelőcső nyálkahártyája képes regenerálódni.

Milyen okok lehetnek?

Egyes dietetikusok 4 fő okot különböztetnek meg: mechanikai, kémiai, idegi és táplálkozási jellegűt.

A mechanikai okok közé tartozik a rekeszsérv (hiatus hernia – a gyomor egy részének áthaladása a rekeszizmon). A túlzott hasi nyomás a túlsúllyal, székrekedéssel, túlevéssel vagy rossz (pl. görnyedt) testtartással hozható összefüggésbe. A kémiai okok között szerepelnek az ún. antikolinerg anyagokat tartalmazó gyógyszerek (bizonyos antidepresszánsok, szorongásoldók, antihisztaminok stb.), a növényvédőszer-maradványok, valamint a dohány és az alkohol, amelyek hozzájárulnak a nyelőcső alsó záróizmának ellazulásához. 

Idegi ok lehet a fizikai és/vagy pszichés stressz. Végül bizonyos élelmiszerek lassítják a gyomor kiürülését és/vagy elősegítik a nyelőcső záróizmának ellazulását.

Táplálkozási jó tanácsok

AMIT KERÜLNI KELL

Nem megfelelő mennyiségű és minőségű ételek/táplálkozási szokások, melyek lassítják a gyomor kiürülését:

– bő zsírban és/vagy olajban sütött/főzött ételek

– túl kiadós fogások

– nem megfelelően megrágott étel

– nagy mennyiségű folyadék fogyasztása étkezés közben

Élelmiszerek, amelyek elősegítik a nyelőcső záróizmának ellazulását:

– Kávé, kóla és energiaital a koffein miatt

– Csokoládé a teobromina hatóanyag miatt (különösen kerülendő: étkezés végén a kávé egy darab csokoládéval!)

– Egyes növényvédőszer-maradványok ún. antikolinerg anyagai bizonyos gyümölcsökben és zöldségekben

A nyelőcső nyálkahártyáját irritáló élelmiszerek:

– savas élelmiszerek: ecet, citrom, narancs, pomelo (citrancs), paradicsom, rebarbara…

– ropogós élelmiszerek: kenyér héja, kétszersült, puffasztott gabonafélék, bizonyos nyers zöldségek

– csípős fűszerek

– nyers hagyma, fokhagyma

Anti-aging táplálkozás és életstílus: mire figyeljünk?

2022. október 05.

A helyes táplálkozás – megfelelő életmód mellett – az egészséges élet egyik kulcsa. Hiszen nem mindegy, hogy mi kerül naponta a tányérunkra, különösen, ha szeretnénk lassítani szervezetünk idősödésének folyamatát. Az anti-aging táplálkozási szokások elsajátítása is segíthet benne.

Az egészségünket minél tovább megőrző, anti-aging (a sejtek öregedését gátló) táplálkozás-életmód egyik kulcsa a hosszú, jó erőben eltöltött élet megvalósulásának. Ha megszabadulunk helytelen táplálkozási szokásainktól, és követjük e táplálkozási forma-életstílus ajánlásait, jól választjuk meg élelmiszereinket, jelentős eredményeket érhetünk el életéveink meghosszabbítása terén. Pl. egy nemrégiben közzétett amerikai tanulmány, amely mintegy 5800 amerikai lakos rendszeres élelmiszer vásárlási és fogyasztási szokásainak vizsgálatára terjedt ki, ismét megállapította, hogy bizonyos termékek mérhetően csökkentik, míg mások megnövelik a várható élettartamot. 

Milyen tényezők játszanak közre az idősödési folyamat alakulásában? 

Kutatók szerint a terhesség alatti étrend hatással van a születendő gyermek egészségére és öregedésgátló képességére is. Azután az élet első hónapjainak táplálkozása játszik szerepet benne.  Azt is megállapították, hogy 25 éves kor körül minden szervünk a „topon” van, szervezetünk jelzései zöldet mutatnak.. Ezen időszak után viszont biológiai funkcióink lassú, fokozatos hanyatlása következik be. Az évek folyamán ezért célszerű elkerülni a túlsúlyt, a rossz zsírok felhalmozódását az artériákban (érelmeszesedés) vagy a magas vércukorszintet (hiperglikémia), hiszen ezek megannyi kockázatát jelentik e hanyatlásnak, a korral járó krónikus betegségeknek és gyulladásoknak.

Sajnos gyakran csak 50 év körül jelentkeznek az öregedés első kézzelfogható jelei pl. fáradtság, talpra állási/felépülési nehézségek, ízületi zavarok stb. formájában, amikor néhány hasznos változtatást feltétlenül végre kell hajtanunk táplálkozási-életviteli szokásainkban – ha egészségben, hosszan szeretnénk élni. Noha éppen ebben a korban rögzülnek leginkább a (rossz) beidegződések, de soha nem késő javítani rajtuk. A fizikai aktivitással együtt a táplálkozás az egyik olyan paraméter, amelyen változtassunk. 

Egyes kutatások szerint a genetika csak 20%-ot tesz ki az öregedési folyamat alakulásában, amelyre életmódunk-táplálkozásunk nagy befolyást gyakorol, sőt bizonyos gének megjelenését is módosíthatja (ennek vizsgálatát nevezik epigenetikának). Ebből következően életünkben nincs minden előre megírva, ami motiváló lehet a változtatásra…

Az anti-aging táplálkozás néhány kulcsa

– Együnk változatosan és „színesen”

Testünk, a csodálatos gépezet, idővel elhasználódik. Sejtjeink és szöveteink korrodálódnak a szabad gyökök, „anyagcsere-gyárunk” salakanyagai hatására. Szerencsére szervezetünk biztosítja az ellenszert: antioxidánsok formájában, melyek különösen a növényvilágban találhatók meg. A feltöltődéshez tervezzünk gyümölcsöt és zöldséget minden étkezéshez, és koncentráljunk a színekre. Az antioxidánsok valójában az élelmiszerek pigmentjeibe fészkelnek: a paradicsom azért piros, mert likopint tartalmaz, egy erős antioxidánst, amelynek hatása főzés közben még jobban érvényesül. A béta-karotin az A-vitamin probiotikuma felelős a sárgarépa narancszínéért, az antocianin nrvű antioxidáns flavonoid pedig apadlizsán lila árnyalatáért.

Az öregedésgátló vegyületekben a leggazdagabb élelmiszerek a piros bogyók, pl. a gránátalma, káposzta, fokhagyma, hagyma, tea, fűszerek. A C-vitamin is erős antioxidáns, megtalálható természetes formában a citrusfélékben, de a paprikában, kiviben, aromás fűszernövényekben is… Szintén előnyben részesítendők az E-vitaminban gazdag élelmiszerek (pl. növényi olajok, olajos magvak) a cinkben (osztriga, búzacsíra, kagyló) vagy szelénben (brazil dió, tonhal, szardínia stb.) bővelkedők – megannyi mikrotápanyag antioxidáns tulajdonságokkal, melyek védik bőrünket és idegsejtjeinket. Ne feledkezzünk meg a D-vitaminról sem (zsíros halak, gomba, tojássárgája stb.), amely nélkülözhetetlen immunitásunkhoz, csontjaink szilárdsága megőrzéséhez, megfelelő szívműködésünkhöz. Színek és változatosság tehát: ez a két kulcsszó.