Felkészületlenül érkezünk az orvoshoz – új magyar applikáció segíti a betegeket
2021. szeptember 16.
A magyarok 92 százaléka nem, vagy csak nagyon röviden készül fel az orvossal történő találkozásra, közel ötödük pedig soha nem jár szűrővizsgálatokra – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) országos közvéleménykutatásából.
A megkérdezettek több mint harmada jelezte, hogy egészségügyi problémájával a koronavírus-járvány alatt inkább nem keresett fel szakembert, azt későbbre halasztotta. Az egészségügyi tájékozottságot vizsgáló felmérés eredményei alapján alapvetően az orvosunkra hagyatkozunk, azonban az sem ritka, hogy az interneten próbáljuk megfejteni kézhez kapott leleteinket. Annak érdekében, hogy tudatosabban készüljünk az orvostalálkozókra, tájékozottabbak legyünk egészségügyi kérdésekben és személyre szabottan megismerjük a szükséges szűrővizsgálatokat, hazai szakemberek bevonásával új mobiltelefonos applikációt fejlesztettek. A Tájékozottbeteg alkalmazás Android és iOS telefonokra is letölthető.
Az egészségünkre is jelentős hatással van, hogy mi magunk mennyire vagyunk tájékozottak például az ajánlott szűrővizsgálatokkal kapcsolatban, mit gondolunk egyes betegségekről, és alaposan felkészülünk-e az orvossal történő találkozásokra. Egy hazai kutatás eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb területen fontos lenne növelni a tudatosságunkat és tájékozottságunkat. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) országos közvéleménykutatása szerint ugyanis nem igazán készülünk tudatosan az orvosi vizitekre, a kelleténél ritkábban megyünk szűrővizsgálatokra, és gyakran fordulunk az internethez a kézhez kapott leleteink magyarázatáért.
- Segít alaposan felkészülni az orvosunkkal történő találkozásra:
- az applikációban található speciális űrlap előzetesen segít átgondolni a felmerülő kérdéseket, amelyeket – az azokra kapott válaszokkal, a szedett gyógyszerekkel és a következő találkozó időpontjával együtt – el is menthetünk,
- az űrlapot emailben elküldhetjük vagy kinyomtathatjuk, és a találkozóra magunkkal vihetjük.
- Összesíti a kor alapján ajánlott, személyre szabható szűrővizsgálatokat, amelyeket vizsgálatonként a naptárunkba is elmenthetünk.
- Ezen felül tartalmaz:
- laborlelet értelemző szótárt,
- különböző betegségekkel kapcsolatos tényeket és tévhiteket,
- a magyar onkológiai betegút állomásait a tünetek jelentkezésétől, illetve a szűréstől kezdve a gyógyult beteg utánkövetéséig,
- valamint gyermekkori és felnőttkori védőoltásokkal kapcsolatos információkat.
Az alkalmazás Android készülékekre itt, iOS készülékekre pedig ezen a linken tölthető le.
ORVOSTALÁLKOZÁSOK: A MAGYAROK 8 SZÁZALÉKA KÉSZÜL FEL ALAPOSAN
A kezelőorvosunknak átadott információ kulcsfontosságú a diagnózis felállításakor, és jó tudnunk azt is, milyen kérdéseket teszünk majd fel a szakembernek. Éppen ezért fontos, hogy lehetőség szerint minden előzményt összeszedve, kérdéseinket jó előre átgondolva érkezzünk egy vizsgálatra vagy konzultációra.
Az AIPM kutatásának eredményei alapján a jelentős többségre ez nem jellemző: a magyarok 6 százaléka jelezte, hogy jóval a találkozó előtt átgondolja, mit fog mondani, és mindössze 2 százalék volt azok aránya, akik átgondolják és össze is írják a lehetséges kérdéseiket. A legtöbben (48%) egyáltalán nem szoktak készülni, 44 százalék pedig csak a találkozó előtt röviddel gondolja át, mit mond és kérdez majd. A Tájékozottbeteg alkalmazás egyik fontos funkciója éppen ezen a területen segít: egyszerű kérdésekre válaszolva tudunk alaposan felkészülni az orvossal történő találkozásra, majd a kitöltött adatlapot emailben elküldhetjük magunknak.
A MAGYAROK KÖZEL ÖTÖDE SOHA NEM JÁR SZŰRŐVIZSGÁLATOKRA
Az egészségügyi tájékozottságunkkal kapcsolatos másik fontos terület, hogy mennyire ismerjük személyre szabottan a szükséges szűrővizsgálatokat, amelyek eredménye kulcsfontosságú lehet a betegségek korai felismerésében és hatékony kezelésében. A Tájékozottbeteg applikációban kor és nem szerint beállítható a szűrési ajánlás, amit igény esetén a telefonunk naptárjába elmenthetünk vizsgálatonként, a megfelelő időpontban pedig értesítést is kaphatunk róla.
Mindez azért különösen fontos, mert a kutatás eredményei alapján az emberek saját egészségük szempontjából a szűrővizsgálatokat és a modern terápiák hozzáférhetőségét támogatják kiemelkedően. A válaszadók fontosnak tartják, hogy könnyen részt tudjanak venni szükséges szűrővizsgálatokon (91%), valamint szintén sokan tartják elengedhetetlennek, hogy baj esetén a legújabb fejlesztésű gyógyszereket, kezeléseket is megkaphassák (81%).
Mennyi folyadékot igyon egy iskolás?
2021. szeptember 16.
Legyen szó bármilyen évszakról, mindig oda kell figyelni a gyermekek folyadékbevitelére. A hidratációnak nem csak sport vagy mozgás közben, de a számítógépek előtt ülve is fontos szerepe van. Nagy-Parádi Tímeát, az Absolute Live táplálkozási szakértőjét kérdeztük.
– 6-14 éves gyerekeknek mennyi folyadékot kell fogyasztaniuk naponta?
A különböző ajánlásoknak megfelelően a 6-8 éveseknek naponta 1,2-1,6 liter, a 8-12 éveseknek 1,6-2 liter, a 12-14 éveseknek pedig 2-2,4 liter folyadékra van szükségük. Édesanyaként is tudom, hogy ezek a mennyiségek csak számok. A lényeg az, hogy gyermekeinket a rendszeres folyadékfogyasztásra ösztönözzük. Meg kell nekik tanítani, hogy amikor már a szomjúságot érzik, az már késő, olyankor már a szervezet védelmi rendszere kiált segítségért.
– Mi számít folyadéknak?
Természetesen minden, a nap folyamán elfogyasztott folyadékot figyelembe kell venni. Gyermekek esetében legjobb, ha a folyadék legalább 60%-a ivóvíz, a többi lehet kisebb mennyiségben leves, gyümölcslé, tea, vagy a sporttevékenység kiegészítéséhez jó választás az izotóniás vagy a vitaminos ital is.
– Sok gyermek ül a számítógép előtt, ők milyen rendszeresen igyanak?
A számítógép teljesen leköti a gyermekek figyelmét, ezért nagyon fontos, hogy készítsünk be nekik folyadékot. A gyerekek sokszor nem szívesen isznak vizet, ezért jó praktika például egy vitaminital, ami nem tartalmaz felesleges cukrot, esetleg gyümölcstea pici mézzel ízesítve. Lehetőség szerint próbáljuk meg őket elmozdítani a gép elől, és egészséges, rengeteg mozgással tarkított programokat szervezni.
– Hosszú távon érdemes-e vitaminitalt innia egy gyereknek?
– A vitaminok fogyasztása nagyon fontos rövid és hosszú távon is. Sajnos nagyon sok gyerek van, aki egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimális mennyiségben eszik gyümölcsöt, zöldséget, így nekik még fontosabb a vitaminok pótlása. A gyerekek a tablettákat nem szívesen nyelik le, a rágótablettákat kellemetlen szagúnak titulálják. Ezért is jó választás a vitaminozott ital fogyasztása, melynek van még egy plusz hozadéka a vitaminpótlás mellett, nevezetesen ezzel tudjuk biztosítani a számukra szükséges folyadékbevitelt is, ráadásul a folyadékkal bevitt összetevők hatékonyabban tudnak felszívódni, a felesleg pedig könnyedén kiürül. Jó szívvel ajánlom a Fit Kid izotóniás italt, amely biztosítja az energiát rövid és hosszú távon, négyféle B-vitamin tartalma pedig jó hatással van a kitartásra. Napközben, amikor az iskolai feladatokat végzik a gyerekek, a multivitaminos, vagy az immunity C+D italokkal pótolhatják a szükséges folyadékot és vitaminokat.
– Ha a kisiskolás rendszeresen sportol, mire figyeljünk?
Aki sportol – akár gyerekről akár felnőttről beszélünk – annak jobban oda kell figyelnie magára. Ezt jó, ha már gyerekkorban megtanítják az embernek. Több folyadékot, vitamint, ásványi anyagot, aminosavakat, értékes kalóriát kell fogyasztani. Naponta 5-ször, 6-szor kell kiegyensúlyozottan, rostdúsan táplálkozni, oda kell figyelni a tudatos folyadékfogyasztásra, illetve pihenni kell, s testileg, lelkileg feltöltődni.
Fogzománc sérülés: gyakran mi okozzuk, pedig csak az alaposságot visszük túlzásba
2021. szeptember 15.
A depresszió tünetei gyermek és serdülőkorban
2021. szeptember 15.
A depresszió szó a köznyelvben sokszor az általános rosszkedv kifejezésére szolgáló hangulatfestő kifejezéssé vált, azonban fontos megkülönböztetnünk a klinikai depressziót, mely egy betegség és kezelést igényel, az általános rosszkedvtől és szomorúságtól, mely egy természetes, mindenkinél előforduló állapot.
A tüneti kép nagyon eltérő lehet egy csecsemő és egy kamasz esetében
Az alábbiakban kitérnénk arra, hogy az egyes életkorokban hogyan jelenik meg a depresszió, mi az, amit a szülő vagy a pedagógus leggyakrabban észlelhet a gyermeknél.
Depresszió tünetei különböző életkorokban
Csecsemő- és kisdedkorban:
Fontos tudni, hogy a csecsemőkori depresszió egy nagyon ritka állapot, szerető szülői közeg, anyai gondoskodás mellett normál esetben nem jön létre. Azoknál a babáknál tapasztaljuk, akiket valamilyen oknál fogva elválasztanak az édesanyjuktól, vagy attól a személytől, aki gondozza őket, pl. egy hosszabb kórházi kezelés, vagy állami gondozásba kerülés kapcsán. Jellemző tünet az apátia vagyis az érdektelenség a környezet irányába, szociális visszahúzódás, szomorú arckifejezés, testtartás megváltozása, akár a hangszín megváltozása, aktivitás csökkenése, étel elutasítása, testi fejlődés elmaradása, testsúly csökkenése vagy a gyarapodás elmaradása, alvászavar, vigasztalhatatlan sírás.
A depresszió csecsemőknél észlelt tünetei nagyon általánosak, különböző testi betegségek ehhez hasonló képet mutathatnak. Fontos, hogy észben tartsuk, hogy a rossz állapot, vagy a gyarapodás elmaradása mögött sokkal nagyobb valószínűséggel áll valamilyen testi betegség pl.: lisztérzékenység, mint depresszió. Így az első lépés a gyermekorvos felkeresése, és az esetleges testi betegségek kizárása.
Óvodáskorban:
Az ovis gyermekek tünetei sokban hasonlóak a kis csecsemők viselkedéséhez. Depresszió esetén ezek a gyerekek gyakran visszahúzódnak a társaiktól, akár szoronghatnak a közösségben, hogyha rájuk nézünk szomorúság van a tekintetükben, arcukon.
A gyerek nem mondja: szorongok, csak fáj a hasam
2021. szeptember 14.
A gyermekek 8-25%-a folyamatosan fennálló, visszatérő hasfájásra panaszkodik, annak ellenére, hogy annak bármilyen orvosilag meghatározható magyarázata lenne. Az ilyen eseteket funkcionális hasfájás címkével illetik. Gyakran előfordul, hogy a fájdalmon kívül semmilyen egyéb tünet nem mutatkozik.
Ha a gyermeked azt mondja, hogy fáj a hasa, de azt nem lehet semmivel magyarázni, nem jelenti azt, hogy nem valós a fájdalma, csupán azt, hogy az ok, nem a szervezet funkcióromlásában keresendő.
Tapasztaltad már azt, hogy a gyereknek az iskola első napján, egy vizsganapon vagy valamilyen megmérettetésen megfájdult a hasa? Ez igazából nagyon gyakori a kiskorúaknál. A szorongás szokott megmutatkozni ilyen formában.
A hasunkban van a “második agy”-unk
Ha közelebbről megnézzük az emésztőrendszerünket, akkor láthatjuk, hogy mikroorganizmusok ökoszisztémája található itt, amellett saját ideghálózattal, az enterális idegrendszerrel is rendelkezik.
Ezzel magyarázható a pillangó érzés a gyomorban és az izgulás miatti gyomorfájdalom, székrekedés, hasmenés vagy akár hányás is. A pszichológiai megterhelések az egész emésztőrendszerre hatással lehetnek, amely szinte azonnal reagál azokra.
Ezért egyáltalán nem kizárt, hogy ha a gyermeknek valamilyen lelki problémája adódik, arra hasi fájdalommal reagál.
Nehezen induló reggelek: derékfájdalmak, berozsdásodott ízületek
2021. szeptember 14.
Akiknek fáj a dereka tudja, hogy ez a panasz a reggeli órákban a legerősebb, ilyenkor még a kiegyenesedés is nehezünkre esik, ezért gyakran kényszertartást veszünk fel a fájdalom ellensúlyozására. Pedig nem kellene ezt elfogadni, indulhatnának frissen, fájdalommentesen is a reggelek, utána pedig egész nap lehetnénk olyan aktívak, mint a panaszaink kialakulása előtt.
Természetesen nem a műtét az egyetlen megoldás erre, hiszen ma már ismertek olyan kezelési módok, amellyel a derékfájdalom gyorsan és hatékonyan megszüntethető, és rövid időn belül teljes gyógyulás következik be. A kémiai anyagoktól idegenkedőknek pedig jó hír, hogy a terápia során csak természetes hatóanyagokat alkalmaznak. Erről az új eljárásról, Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistája beszél.
Gyakori jelenség a reggeli derékfájdalom
A derékfájdalom gyakori jelenség, öt felnőttből négynél legalább egyszer kialakul az élete során. Nagymértékben befolyásolhatja a mindennapi életvitelt, ez az egyik leggyakoribb oka annak, ha valaki orvoshoz fordul, de emiatt hiányoznak az emberek a munkából is a legtöbbet. Főleg reggel erősödnek fel a panaszok, és ilyenkor legszívesebben az ágyban maradnánk, hiszen minden mozdulat nehézkes, nyilalló, és még néhány olyan egyszerű mozdulat elvégzése is bonyolultnak tűnik, mint az ágyból való felkelés, a fogmosás, vagy éppen a nadrágunk felvétele.
Ilyen esetekben érzi úgy az ember, mintha a tagjai be lennének rozsdásodva, és bizony legalább egy fél órának el kell telnie ahhoz, hogy enyhüljön a fájdalom, és az izmok-ízületek bejáratódjanak. A legtöbb ember ilyenkor inkább gyorsan visszabújna az ágyába, ehelyett azonban, a fájdalomtól már korán reggel elgyötörten, munkába kell indulnia.
Mi okozza a reggeli derékbántalmakat?
Az egyik lehetséges ok a stressz, amelynek következtében nem tudnak ellazulni az izmok az éjszaka folyamán. Ha az ember feszíti az izmait, akkor lassul a keringés, és nem regenerálódik a szervezet, pedig éppen ez lenne a célja az alvásnak. A másik ok, a porckorongban rejlik. A porckorong vízszintes helyzetben veszi fel a fiziológiás működéséhez szükséges folyadékot és tápanyagokat. Ha az izmok feszessége miatt ez a folyamat zavart szenved, akkor a porckorongok dehidratálódnak, azaz vizet veszítenek, valamint kevesebb tápanyaghoz is jutnak. Elvesztik a rugalmasságukat, ennek következtében pedig sérülhetnek, szakadhatnak és megnő a discus hernia (porckorongsérv) kialakulásának veszélye is.
Ha már meglévő porckorong bántalomról van szó, abban az esetben a csigolyák közül kitüremkedő porckorong telik meg folyadékkal. Ez reggelre már nyomhatja az ideggyököt, ami fájdalmat okozhat. Pár óra múlva, amikorra az testünk „bejáratódik”, a felesleges víz a porckorongok közül kipréselődik, méretük kisebb lesz, és a körülöttük lévő képletek már kevésbé nyomódnak össze, a panaszok csökkennek.
Mesterséges intelligenciával egy nap alatt megállapítható lehet a demencia
2021. szeptember 13.
Brit kutatók mesterséges intelligencián alapuló rendszert tesztelnek, melyről úgy vélik, egyetlen agyi felvétel alapján egy nap alatt képes diagnosztizálni a demenciát.
A rendszer azt is előre jelezheti, hogy a betegség éveken át változatlan marad, lassan romlik, vagy azonnali kezelést igényel. Jelenleg számos agyi felvételt és tesztet kell készíteni a demencia diagnózisához. A kutatók szerint a minél korábbi diagnózis jelentősen javítja a páciensek kilátásait.
“Ha korán beavatkozunk, a betegség előrehaladása lassul, így a további károk megelőzhetők. Valószínű, hogy a tünetek későbbi életkorban, vagy talán soha nem jelentkeznek” – idézte a BBC hírportálja Zoe Kourtzi, a Cambridge-i Egyetem és az adattudománnyal és mesterséges intelligenciával foglalkozó Alan Turing Intézet munkatársát.
Kourtzi professzor rendszere összehasonlítja a demenciára gyanakvó páciensek és a már diagnosztizált sok ezer beteg agyi felvételeit és leleteit. Az algoritmus olyan mintázatokat képes azonosítani a felvételeken, amelyeket tapasztalt idegspecialisták sem látnak, és adatbázisában megkeresi, milyen kilátások várhatók.
A preklinikai teszteken a mesterséges intelligencia évekkel a tünetek jelentkezése előtt képes volt diagnosztizálni a demenciát, még ha a felvételen a károsodásnak nem is voltak nyilvánvaló jelei.
A klinikai tesztekkel az Addenbrooke Kórházban és Nagy-Britannia más memóriaklinikáin az vizsgálják, vajon a módszer – a hagyományos diagnosztikai eszközökkel együtt – kórházi körülmények között is működik-e. Az első évben nagyjából 500 páciens részvételével számolnak.
A császármetszés hatással van a babára is
2021. szeptember 13.
Hazánkban még mindig nagyon sok nő választja a császármetszést, mint szülési lehetőséget. Egyrészt azt gondolják, hogy nekik kell eldönteni ezt a kérdést, másrészt úgy érzik, hogy így könnyebb. Azonban mindenképpen tisztázni kell, hogy egy nyílt nagyműtétről van szó, melynek szükségességét kizárólag a szakember döntheti el, és sajnos a beavatkozás hatással van a magzatra is!
A témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.
Gond a babával?
Sajnos ma már több tanulmány is igazolta azt a tényt, hogy a császármetszéssel született babák hajlamosabbak az asztma, vagy éppen a cukorbetegség kialakulására, vagyis esetükben nagyobb arányban jelentkeznek az immunológiai eredetű betegségek. Egy svéd kutatás arra is rámutatott, hogy mi is állhat ennek hátterében.
A szülés megindulását a szervezet jelzi, amire a baba felkészült, vagyis nem éri váratlanul. A császármetszés esetében ez nem így van. A babát ilyenkor technikailag kiragadják a biztonságos közegéből, és kényszerűen meg kell szoknia mindent, ami a kinti világhoz tartozik. Ezen felül, bár ma már tisztában vagyunk a bőr – bőr kontakt jelentőségével a szülést követően, a császármetszés után a baba nem maradhat az anyával, hiszen a metszés helyét el kell látni, a műtétet be kell fejezni.
Mindezek, vagyis a stressz és valószínűleg a környezeti ártalmak hirtelen jelentkezése azt eredményezik, hogy a műtétileg világra segített babák fehérvérsejtjeinek DNS-e megváltozik, ez eredményezi fogékonyságukat a betegségekre (és most a pszichológiai oldalával nem is foglalkoztunk a császármetszés hatásainak).
Választjuk, vagy sem?
Nyilván nem jó döntés, ha mi magunk szorgalmazzuk a műtétet, ha az nem indikált, vagyis nem szükségszerű. Abban az esetben azonban, amikor nem a mi kezünkben van a döntés, a hatásokkal akkor is számolnunk kell – mondja dr. Angyal Géza a ratkotunde.hu-nak.
A szakemberek jellemzően akkor döntenek a beavatkozás mellett, ha valamilyen kórkép az anyag vagy a baba életét veszélyezteti. Ezek közt rengeteg olyan is van, melyek jó eséllyel elkerülhetőek lennének, ha a kismama odafigyelne magára. Ilyenek a terhességi magasvérnyomás, a terhességi cukorbetegség, a túlságosan nagy súlytöbblet, stb.
5 tipp, amivel csökkenthető a második szívinfarktus rizikója
2021. szeptember 12.
Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek életkilátásai és teljes felépülésének esélyei, tény, hogy a korábbi szív-érrendszeri esemény kockázati tényezőként merül fel egy újabb esemény bekövetkezéséhez. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel csökkenthetjük a rizikót.
Szedjünk pontosan a felírt gyógyszereket
Szívinfarktus után nagy valószínűséggel egy életen át tartani fog a gyógyszeres kezelés, amelynek célja a jó állapot stabilizálása, az újabb esemény (például stroke, újabb infarktus) megelőzése. Éppen ezért nagyon fontos, hogy pontosan szedjük be a felírt gyógyszereket, se a dózist, se a típust ne változtassuk, még akkor sem, ha jobban vagyunk.
Vaskó doktor szerint ilyenkor célszerű egyeztetni az orvossal, aki kontrollvizsgálatok után maga rendeli el a változást, ha szükséges. Praktikusan ismerni kell a szedett gyógyszerek nevét és a hatásmechanizmusukat. Fontos elolvasni a betegtájékoztatót, megismerkedni a dózisokkal és az esetleges mellékhatásokkal. A gyógyszerszedés orvos által ismertetett részleteit érdemes leírva is magunknál tartani.
Működjünk együtt az orvossal
Kimondottan nagy hangsúlyt kell helyezni az orvos-beteg együttműködésre – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Orvosként arra biztatom a pácienseket, hogy merjenek kérdezni, tájékozódni és figyeljék a szervezetük reakcióit, és számoljanak be róla, mert fontos visszajelzés. Megfelelő életmóddal, gyógyszerekkel és rendszeres kontrollal nagyon jó állapot tartható fenn, és jelentősen csökken az ismételt infarktus kockázata is.
Vegyünk részt rehabilitációs programon
Az utóbbi években több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv pedig a későbbiekben jelentősen hozzájárul az életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.
Csökkentsük a rizikófaktorokat
Közismert, hogy a mozgáshiány, a dohányzás, a magas koleszterin- és vérnyomás, a nem megfelelő táplálkozás, a túlsúly mind komolyan veszélyeztetik az egészséget, különösen a szív-érrendszert. Éppen ezért mindent meg kell tenni, hogy ezeket a rizikófaktorokat kiiktassuk, vagy legalább csökkentsük. Ebben komoly segítség lehet az életmód orvoslás, amelynek keretében személyre szabott iránymutatást kaphatunk a számunkra optimális és biztonságos életmód kialakításához.
Egyre gyakoribbak a gyulladásos bélbetegségek
2021. szeptember 12.
Egyre súlyosabb tünetekkel és egyre korábbi életszakaszban jelentkezik a gyulladásos bélbetegség a hazai lakosság körében. Ezek közül a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás a leggyakoribb, mintegy 45 ezer embert érint.
A korai felismerés azért lehet fontos, mert az időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel, és az életmód helyes megválasztásával javulhat a betegek életminősége. A kórképek korábban többnyire a fiatal felnőtteknél fordultak elő, ám az elmúlt években a gyermekek és a középkorúak között is egyre gyakoribbak, ráadásul a betegségek minden korosztályban súlyos tünetekkel jelentkezhetnek – mondta Dr. Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának docense.
A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) ún. folyamatos kiterjedésű betegség, azaz a végbél felől indul és különböző magasságig összefüggően érinti a vastagbelet, szinte az első tünet lehet a véres széklet. A Crohn-betegség az emésztőrendszer bármelyik szakaszát érintheti, de leggyakrabban a vékony- és vastagbelet együttesen.
A hasi fájdalom, puffadás, hasmenés mindkét betegségre jellemző tünetek, de előrehaladott állapotban véres székletet, lázat, hirtelen fogyást is okozhatnak – ismertette a docens. Hozzátette, hogy a hasi diszkomfortérzet esetén a páciensek sokszor allergiára, túlevésre gyanakodnak, ezért jellemző, hogy csak a súlyosabb tünetek jelentkezésekor fordulnak orvoshoz, így akár éveket is késhet a diagnózis felállítása. Bár végleges gyógymód jelenleg nem ismert, ezért különösen fontos a minél korábbi felismerés, hogy modern gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javulhasson; az érintetteknek ugyanis akár óránként ki kell menniük a mosdóba, ami sok kényelmetlenséget okozhat a mindennapokban – mondta Dr. Miheller Pál.
A kórképek súlyos és enyhe lefolyásúak is lehetnek. Korábban főként a 25-40 év körüli felnőttek között fordult elő nagy számban, de az elmúlt évek tendenciája alapján egyre több fiatalt érintenek – a betegek 10-15 százaléka gyerekkorú – és 50 éves kor felett is jelenetezhetnek súlyos tünetek, holott korábban erre a korosztályra a betegségek enyhébb lefolyása volt jellemző – tette hozzá. A Semmelweis Egyetemen mint speciális gyógyszerek adására jogosult centrumban évente több ezer gyulladásos bélbetegségben érintett páciens kezelése történik – számolt be a docens.
