Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!
2025. augusztus 23.
Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.
Mi az a hátsófali garatcsorgás?
Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.
A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai
2025. augusztus 23.
Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?
Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.- Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
- Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
- Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
- Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést. - Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
- Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
- Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
- Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
- Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.
Koszorúér-betegség, szívinfarktus
2025. augusztus 22.
Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.
Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.
Kockázati tényezők
Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:
- Dohányzás
- Magas vérnyomás
- Túlsúly
- Hiperlipidémia
- 2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok
A szívinfarktus figyelmeztető jelei • Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat • Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem • A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri • Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés • Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!
Mit tehetünk szemünk védelme érdekében?
2025. augusztus 22.
Az Alensa szakértői szerint kulcsfontosságú, hogy alkalmazkodjunk ezekhez a változásokhoz:
UV-védelem: Minőségi, UV-szűrős napszemüveg viselése elengedhetetlen, még felhős időben is. Érdemes UV400 védelemmel ellátott napszemüveg hordani.- Megfelelő hidratálás: A száraz szem megelőzésére rendszeres műkönnyhasználat javasolt, különösen kontaktlencse-viselőknek és légkondicionált helyiségekben dolgozóknak.
- Rendszeres szemvizsgálat: Évente legalább egyszer ajánlott részt venni átfogó szemvizsgálaton, hogy a problémákat időben felismerjék és kezeljék.
- Speciális kontaktlencsék: Már az üzletek kínálatában megtalálhatók olyan speciális kontaktlencsék, amelyek fokozott védelmet nyújtanak az UV-sugárzás és a környezeti stresszhatások ellen.
Szabadidő, betáblázott napok
2025. augusztus 21.
A szabadidővel kapcsolatban hajlamosak vagyunk szélsőségesen gondolkodni.
Racionálisan belátható, hogy történelmileg manapság lenne szinte a legtöbb szabadidőnk, pedig azt érezzük, mintha egyre kevesebb lenne. Mintha a napi gondok és aggodalmak, a sok apró rutin miatt egyáltalán nem lenne időnk magunkra, és ha mégis akad egy kevés, már-már lelkiismeret-furdalásunk van az „elvesztegetett” idő miatt.
Ennek egyik alapvető oka, hogy a szabadidőt rendszeresen a munkaidőhöz képest értelmezzük, vagyis, hogy az az idő lenne, amit nem alvásra vagy munkára fordítunk. Miközben a szabadidő a kötött időhöz képest szabad. Márpedig kötött idő van bőven:
- ilyen a fiziológiai szükségletekre szánt (alvás, evés, ürítés),
- a társadalmilag meghatározott (maga a munka, a munkahelyre/iskolába eljutás, ill. hazajutás, ügyintézés, bevásárlás, orvoshoz menés stb.), ill.
- az emberi kapcsolatokhoz kötődő (rokonlátogatás, céges karácsony, gyereket hazahozni az óvodából).
Ugyanakkor a különböző kategóriák nem választhatók el élesen, egy családi vacsora egyszerre része a szabad- és a kötött időnknek, miközben, mondjuk, a repülőtéri várakozást/sorban állást ritkán számoljuk a nyaraláshoz, mint a szabadidő talán legemblematikusabb részéhez. Vagy amikor a gyereket hazavisszük az oviból, egyszerre teszünk eleget egy társadalmi elvárásnak, ápoljuk a szülő-gyerek kapcsolatot és kezdhetünk kiengedni egy stresszes munkanap után, hisz a Manócska csoport problémájával foglalkozni mégiscsak felüdülés lehet a délutáni értekezlet után. Persze csak ha tényleg ki tudunk engedni…
Vagyis a szabadidő fogalmilag is bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, úgy lehet belőle több, hogy ezt nem feltétlenül vesszük észre.
Milyen allergiatípusok okozhatnak rekedtséget, a hang elvesztését?
2025. augusztus 21.
Elsősorban a szezonális légúti allergiák járhatnak ilyen tünetekkel, amelyek az adott időszakban vonatkozhatnak fűpollenre, fapollenre, gyomok pollenjére. Előfordulhat, hogy környezeti allergének irritálják a gégét és a hangszálakat, mint a por, a penész vagy az állatszőr. Ritkábban bár, de az is megeshet, hogy rovarallergia, például poratka, moly vagy csótány okozta túlérzékenység áll a tünetek mögött.
Az allergiás eredetű gégegyulladás általában magától elmúlik néhány hét alatt, azonban vannak olyan tippek, amelyek segíthetik a gyógyulást:
– amennyire lehet, kerülni kell az allergéneket (ez pollenallergia esetén nyilván nem megoldható),
– hasznos lehet a hidegpárás inhalálás, ami hidratálja a hangszalagokat,
– érdemes kímélni a hangot (a suttogás nem kíméli azt, éppen ellenkezőleg),
– ajánlott kerülni az irritáló anyagokat, mint dohány és alkohol, a csípős, forró vagy túl hideg italok, ételek,
– sok folyadékot kell fogyasztani,
– meg lehet próbálkozni a sós vizes gargarizálással.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Alapvetően azért érdemes orvosi diagnosztizáláson részt venni, mert ha valóban allergia okozza a gégegyulladást és esetleg még más panaszokat is, és ezt felismerjük, nyilvánvalóan szükséges az allergológiai kezelés – hangsúlyozza dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Vannak továbbá olyan feltűnő tünetek, amelyek minél hamarabb ellenőrzést igényelnek, mint például az erős köhögés, a nyelési nehézség, illetve, ha a rekedtség, a gombócérzés nem múlik el 2 hét alatt. A kivizsgálás során azt is kizárhatjuk vagy éppen megerősíthetjük, ha reflux, a hang nem megfelelő használata, a hangszalagokon esetleg felismerhető ciszta vagy polip, esetleg a hangszalag felszínén lévő ér megrepedése okozza a hangképzési problémát és az oknak megfelelő kezelést rendelhetünk el.
A klímaváltozás szemünkre gyakorolt fő hatásai
2025. augusztus 20.
Fokozott UV-sugárzás veszélyei
Az ózonréteg vékonyodása és a globális felmelegedés következtében megnövekedett UV-sugárzás jelentősen emeli számos súlyos szembetegség kockázatát. A hosszú távú UV-expozíció szürkehályog, makuladegeneráció, pterygium (kótos kötőhártya-növedék) és fotokeratitisz (hóvakság) kialakulásához vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint évente 16-20 millió ember veszíti el látását szürkehályog miatt, és ennek jelentős része összefüggésbe hozható az UV-sugárzással.
A legtöbben stílus alapján választanak napszemüveget, pedig rendkívül fontos figyelembe venni a lencsék sötétségét meghatározó szűrőkategóriát is, mivel ez határozza meg, hogy milyen körülmények között ideális a használatuk. A kategóriákat Cat. 0-4 jelöléssel látják el (az angol „category” szóból).
Cat. 0 – átlátszó lencsék
– borús időre alkalmas
– sporthoz (kerékpár, síelés)
– a szemet a fénytől és hidegtől védik, de nem a napsugárzástól
Cat. 1 – sárga/narancssárga lencsék
– korlátozott látási viszonyok között ideális
– sportoláshoz és ködös időben ajánlott
– úgynevezett „világosító” szemüveg
Öngondoskodás
2025. augusztus 20.
A tudatos öregedés egyik kulcsa az önmagunkról való gondoskodás
Az Öngondoskodás Világnapját (International Self-Care Day) először 2011-ben tartották meg, és azóta minden évben július 24-én emlékeztet arra, hogy az öngondoskodásra a hét minden napján, a nap 24 órájában érdemes figyelni (24/7). Ez a tudatosság manapság különösen fontos volna, hiszen a magyar lakosság több mint 40 százaléka már 50 év feletti. Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk.
Magyarországon az öngondoskodás fogalmát gyakran a pénzügyekhez és a nyugdíjaskorhoz kötjük, pedig ennél sokkal többről van szó. Az önmagunkról való tudatos gondoskodás a jóllét alapja, nemcsak anyagi, hanem testi, lelki és társas szinten is. Az egészség terén ez a megelőzésre, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és a jó közérzet fenntartására tett aktív lépéseket jelenti. Mindez az X generáció számára különösen aktuálissá vált az elmúlt években. Ebben az életszakaszban sokan először tapasztalják meg az öregedés első jeleit, miközben szüleik és gyermekeik felé is felelősséggel tartoznak. A testi-lelki egészség megőrzéséhez ilyenkor fontos felismerni, mely területeken van valódi befolyásunk: az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az emberi kapcsolatok ápolása vagy az új dolgokra való nyitottság terén.
Nem akarunk idősek lenni
A magyar társadalom egyre öregszik, az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot. A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek hatásait a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat reprezentatív felmérése vizsgálta.
Manapság, amikor a fiatalság és a tökéletes külső idealizálása mindennapos jelenség, különösen nehéz elfogadni a testünk korral együtt járó változásait. A válaszokból egyértelművé vált, hogy az emberek nem szívesen tekintenek magukra „idősként”. A 60 év felettieknek csupán 22%-a, a 70 év felettieknek is csak 46%-a véli magát idősnek. A magyarok átlagosan 3,1 évvel érzik fiatalabbnak magukat a valós életkoruknál, a 70 felettiek esetében ez az eltérés már 7,7 év.
A hasmenés okai
2025. augusztus 19.
A híg állagú, vizes széklettel, hasi fájdalommal, görcsökkel, sürgető székelési ingerrel járó tünetegyüttesnek többféle oka lehet.
Az akut hasmenések mintegy 90%-ának a hátterében baktérium vagy vírus okozta fertőzés áll. A hirtelen jelentkező, hányással társuló hasmenést gyakran rota- vagy norovírus-fertőzés váltja ki. Mindkét vírus okozta betegség gyorsan terjed, különösen olyan helyeken, ahol sok ember tartózkodik összezárva, pl. tömegközlekedési eszközökön, egy légterű irodákban. A hasmenést kiváltó baktériumok általában szennyezett élelmiszerekkel kerülnek a szervezetbe. (Egzotikus) utazások alkalmával is felléphet hasmenés: minél inkább idegen az utazó számára az új helyen az éghajlat, és alacsony a közegészségügyi színvonal, annál valószínűbb, hogy fellép a hasmenés. Nem elhanyagolható a pszichés faktorok szerepe sem! A stressz kedvezőtlenül meg tudja gyorsítani az emésztési folyamatot, ami miatt fontos találkozók, randik vagy vizsgák előtt többen is tapasztalnak hasmenést.
Lehetséges, hogy élelmiszer-összetevőkkel (pl. a tejben található laktózzal) szembeni intolerancia az oka a hasi fájdalomnak, a görcsöknek és a hasmenésnek. A (mesterséges) édesítőszerek (pl. szorbit, mannit) használata, különösen akkor, ha nagyobb mennyiségben fogyasztják azokat, szintén hasmenést okozhat.
Gyógyszermellékhatás is kiválthat hasmenést. Számos gyógyszer, köztük antibiotikumok, magnéziumsók, de akár a nagy dózisú C-vitamin mellékhatása lehet a híg és gyakori széklet.
Az előbbiektől elkülönítendő a krónikus hasmenés, ami már hosszabb ideje – legalább négy hete – fennálló problémát jelent. Ennek a hátterében általában valamilyen alapbetegség (pl. Crohn-betegség, irritábilisbél-szindróma) áll. Ilyen esetben lényeges orvoshoz fordulni!
Lehetséges, hogy az allergiától rekedt és megy el a hangja?
2025. augusztus 19.
Hetek óra rekedtnek érzi magát, esetleg konkrétan el is ment a hangja? Lehetséges, hogy ennek hátterében az allergia okozta gégegyulladás áll. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a laryngitis oka leggyakrabban a fertőzés, a megfázás, a reflux, de bizonyos esetekben azt is vizsgálni kell, nem allergia tünet-e a hangprobléma.
Mi az az allergiával összefüggő gégegyulladás?
A gégegyulladás a hangszálakat is érintő irritáció és gyulladás, amelynek jellegzetes tünetei a rekedtség, a fájdalom, a folyamatos köhécselés és esetleg a hang teljes, de átmeneti elvesztése. Amikor a gége nyálkahártyájának és a hangszalagoknak az elváltozását allergének, az allergia okozza, akkor allergiás gégegyulladásról, laryngitis-ről lehet beszélni.
– Amikor egy erre hajlamos személy allergéneket lélegez be, az immunrendszere fenyegetésként ismeri fel azokat és utasítást ad a szervezetnek, hogy szabadítson fel hisztamint – ismerteti Holpert doktornő. – A hisztamin egy olyan vegyi anyag, amelyet a szervezet az allergiára adott válaszreakció elősegítésére termel. Ez azonban fokozza a túlzott nyáktermelést, ami felszívja a nedvességet. Mindez pedig a hangszálak kiszáradását okozhatja, ami irritációhoz és duzzanathoz vezethet, a gyulladás pedig az egész légzőrendszerre kiterjedhet.
Az allergiával összefüggő gégegyulladás tünetei az alábbiak lehetnek:
– rekedtség,
– a hang elvesztése,
– állandó torokköszörülési inger,
– gombócérzés a torokban,
– tartós köhögés,
– sűrű nyák a gégén, a hangszálakon,
– a hangszálak felszínén orvos által látható vérbőség.
Holpert doktornő szerint a diagnosztizálásnál nagyon körültekintően kell eljárni, mert könnyű összetéveszteni az allergiával összefüggő gégegyulladást az akut felsőlégúti fertőzéssel vagy a krónikus, nem allergiás eredetű orrmelléküreg-gyulladással, ugyanis a tünetek nagyon hasonlóak.
