Munkahelyi kultúra és mentális egészség
2026. június 21.
A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek
A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.
A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.
„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”
Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik
2026. június 20.
A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!
Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”
Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.
Önnek is vannak mániái? – 2. rész
2026. június 20.
Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.
Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.
Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.
Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.
Önnek is vannak mániái? – 1. rész
2026. június 19.
A pszichiáterek szerint a felnőttek 60%-a szenved gyakran a gyermekkorban gyökerező aggodalmaktól: például félnek az állatoktól, rosszul vannak a vértől. De vigyázat, nem szabad össze- téveszteni a félelmet a fóbiával!„Aki nem fél semmitől, az nem normális” – mondta Jean-Paul Sartre
Valóban, minden ember rabja valamilyen félelmének, okkal vagy ok nélkül, kisebb vagy nagyobb mértékben. A pszichiáterek szerint a felnőttek 60%-a szenved gyakran a gyermekkorban gyökerező aggodalmaktól: félnek például az állatoktól vagy rosszul vannak a vértől. De vigyázat, nem szabad összetéveszteni a félelmet a fóbiával! Ez utóbbi beteges irtózásban nyilvánul meg, mely egészen a pánikba torkolló krízisig is elvezethet. Az ebben szenvedő személy megpróbálja elkerülni azt, ami a nyugtalanságát okozza: a tömeget, a macskákat, a mélységet vagy akár az injekciót. Ezt a jelenséget a pszichiáterek „kitérésnek” nevezik.
A folyamat egy pokoli spirálba taszítja a pácienst: amikor kikerül egy adott helyzetet, jobban érzi magát, de az nem tart sokáig. Ha a nyugtalanság előjön valakinél egy bank beeresztő, kicsi, lezárt biztonsági belépőjében, mikor minden oldalról rácsukódik a minden, és ezt elkerüli, legközelebb ugyanez a kellemetlen érzés rátörhet egy liftben. Később minden zárt térből ki kell menekülnie, ami jelentős komplikációkat okozhat az életében.
Serkentés és gátlás társas helyzetekben
2026. június 19.
Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.
Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.
Új remény a hajhullás kezelésében
2026. június 18.
Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?
A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.
A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.
A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.
Június 15-22: Az inkontinencia hete
2026. június 18.
Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban
Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.
A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.
Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.
Csak ne nassolnék annyit...
2026. június 17.
Rossz táplálkozási szokásaink
Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.
Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...
Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen
2026. június 17.
A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.
Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok
A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.
Tabletta, drazsé, pezsgõtabletta - melyiket válasszam?
2026. június 16.
Napról napra nõ a gyógyszerválaszték, gyarapszik a gyógyszerkincs. Íme egy kis segítség a tájékozódásban!
Tabletták, kapszulák
Napról napra nõ a gyógyszerválaszték, gyarapszik a gyógyszerkincs, sokasodnak a különbözõ hatóanyagokat tartalmazó készítmények, illetve az azonos hatóanyagot tartalmazó különbözõ nevû gyógyszercsaládok.
Az új hatóanyagok száma nem növekszik olyan arányban, mint a felhasználható, alkalmazható gyógyszerek mennyisége. A gyógyszerkutatók feladata az új hatóanyagok vizsgálata, választási lehetõség biztosítása adott megbetegedés esetén. A gyógyszerfejlesztõk a már ismert hatóanyagok alkalmazhatóságát hivatottak kényelmesebbé, egyszerûbbé, praktikusabbá tenni. Az alkalmazhatóság egyszerûsítése vonatkozik a felhasználók mindkét csoportjára, a betegekre és az orvosokra egyaránt.
