A fogászat jelene és jövője: riasztó adatok és új technológiai áttörések
2025. március 10.
Hazánk és más országok fogászati állapota aggodalomra ad okot, mivel folyamatosan romló tendenciát mutat az elmúlt évek statisztikái alapján. A technológiai innovációk megjelenésükkel – különös tekintettel a mesterséges intelligenciára – új reményt adhatnak a megelőzésben és a kezelésben. Hogyan alakultak a közelmúlt adatai, milyen új trendek határozzák meg a következő évet, és hogyan változtatja meg az AI a fogászat jövőjét? A Clinident friss körképe.
A legfrissebb globális adatok szerint a fogászati problémák már gyermekkorban elkezdődnek, és a felnőttek jelentős részét érintik. Egy 2024-es tanulmány szerint világszerte az 5-14 éves gyermekek maradó fogainak szuvasodási esetei 1990 és 2019 között 15,25%-kal növekedtek. A fogszuvasodás és egyéb szájüregi problémák népbetegséggé váltak, miközben a technológia rohamos fejlődése új megoldásokat kínál. 2024-ben az AI egyre nagyobb szerepet kapott a diagnosztikában és a fogászati kezelések tervezésében, forradalmasítva az iparágat.
Fogászati válság európai és globális szinten egyaránt
A Világegészségügyi Szervezet (WHO) 2024-es jelentése rendkívül aggasztó képet fest Európa szájegészségügyi helyzetéről. A statisztikák szerint a kontinensünk lakosságának több mint fele küzd valamilyen fogászati vagy szájüregi problémával, több mint 10%-uk súlyos formában, míg a 60-65 éves korosztályban ez az arány már 70-85%-ra emelkedik, ami példátlan egészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi rák globálisan a nyolcadik, az EU-ban pedig a férfiak körében a tizenkettedik leggyakoribb daganatos megbetegedés.
Térségünk fogászati állapota különösen kritikus: a lyukas fogak aránya meghaladja a 33 százalékot, ami évente mintegy 335 millió orvosi beavatkozást tesz szükségessé Európában a WHO szerint. A Decayed, Missing, and Filled Teeth (DMFT) index, amelyet az 1930-as évek óta használnak, a fogászati állapot globális mérőszáma, napjainkban a legátfogóbb népességszintű mutatóvá vált. Az index részletesen feltérképezi az egyén fogászati állapotát az elkezdett, hiányzó és tömött fogfelületek összesítésével. Egy felnőttnél a DMFT 0 és 28 között mozoghat. A mutató nemcsak a pillanatnyi állapotot rögzíti, hanem hosszú távú népegészségügyi trendet is mutat. A globális statisztikák rendkívül aggasztóak: világszerte mintegy 3,5 milliárd ember küzd valamilyen fokú fogászati problémával. A fejlett országokban a DMFT átlagértéke 12-15 között mozog, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőttnek 12-15 fogfelülete érintett valamilyen fogászati beavatkozásban vagy károsodásban.
Mi történik itthon?
Magyarország a fogászati problémák tekintetében Európa egyik leginkább érintett országa, amelyet a WHO adatai is egyértelműen alátámasztanak. A statisztikák rendkívül riasztóak: a 65 éven felüliek 30%-a, a 75 éven felüliek 40%-a teljes foghiánnyal küzd, míg a teljes felnőtt lakosságot tekintve ez az arány 14,1%. A súlyos fogágybetegség előfordulása a 15 év feletti korosztályban 8,6% a WHO 2022-es felmérése szerint. Ezek az arányok jelentősen meghaladják az európai átlagot, ami súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A népesség harmadát érintő ínygyulladás mellett Magyarország kiemelkedően magas szájüregi rákos megbetegedési aránnyal rendelkezik. Továbbá a WHO 2020-as adatai azt bizonyítják, hogy ebből mintegy 1600 halálos kimenetelű. A helyzet hátterében több rizikófaktor húzódik meg: az elégtelen szájhigiénés kultúra, a rendszertelen fogászati szűrővizsgálatok, a nem megfelelő táplálkozás – beleértve a magas, napi 55,1 grammos cukorfogyasztást -, a 15 év feletti lakosság körében mért 32,2%-os dohányzási arány, valamint az évi 11,1 liter tiszta alkoholra átszámított egy főre jutó alkoholfogyasztás.
Központban a mesterséges intelligencia lehetőségei és veszélyei
2025. március 10.
Véget ért a 22. Biztonságos Internet Nap/Safer Internet Day (SID)
22. alkalommal tartották meg világszerte a Biztonságos Internet Napot/Safer Internet Day-t. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek és fiatalok biztonságosabb és felelősségteljesebb internethasználatára. A rendezvény mottója: „Együtt egy jobb internetért!” A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett magyar Safer Internet Center az eseményhez kapcsolódva különleges, internetbiztonsággal kapcsolatos programot szervezett Budapesten, a Magyar Telekom Székházban. A csaknem száz részt vevő gyereknek hacker-, illetve internetbiztonsági foglalkozással készültek, a szülők és pedagógusok pedig tudatosságnövelő előadásokat hallhattak ismert szakemberektől. A SID-hez kapcsolódó dalszerző pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nap egyik fénypontja volt.
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a szervezet csaknem 30 éve foglalkozik a média és az internet fiatalokra gyakorolt hatásával. „A Gyermekmentőnél nem csak ezen a világnapon, de minden egyes nap teszünk azért, hogy az internet egy biztonságosabb hely legyen. Legyen szó gyerekekről, szülőkről vagy technológiai szakemberekről, mindannyiunk felelőssége egy pozitív digitális közösség kialakítása.”
A vendégeket a házigazda Magyar Telekom részéről Gonda Gábor vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes üdvözölte, aki örömét fejezte ki, hogy ennek a fontos eseménynek ismét a Telekom székháza adhat otthont. Megköszönte a szülők, pedagógusok munkáját, amit nap mint nap végeznek a gyerekek biztonsága érdekében.
Előadást tartott dr. Nagy Tamás r. őrnagy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Kiberfelderítési Főosztály Kiberfelderítő Osztály megbízott osztályvezetője. Ebben kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciával összefüggésben milyen fenyegetések jelennek meg a kiskorúak vonatkozásában, és kiemelte az NGYSZ-szel való együttműködés fontosságát.
Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője a Kék Vonal Lelkisegély-vonal tapasztalatait mutatta be. Elmondása szerint egyre súlyosbodó, komplex problémával keresik meg őket a fiatalok, és egyre több az olyan eset, aminek kapcsán gyermekvédelmi jelzést kell leadniuk.
Mészégető Marcsi, a Telekom családokat segítő platformja, a Hello Szülő főszerkesztője elmondta, hogy az indulásuk óta fontos szerepet szánnak a fiataloknak. „Az Eurostat 2023-as kutatása szerint a fiatalok nagyobb arányban rendelkeznek alapszintű vagy azt meghaladó digitális készségekkel, mint az idősebb korosztály, van mit tanulnunk tőlük. Ezért figyelni kell rájuk, és meghallani őket!”
Dr. Vápár Zsófia, az NGYSZ Safer Internet Centerének hotline szakértője bemutatta, miért jelent az AI a gyerekekre nézve valódi veszélyt. Gyakorlati tanácsokkal buzdította a szülőket arra, hogy a veszélyek csökkentése érdekében mérsékeljék a gyerekek digitális lábnyomát, törekedjenek arra, hogy ne posztoljanak a gyerekekről, ne osszanak meg személyes adatokat, mert ezek az anyagok alkalmasak arra, hogy az AI szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmakat generáljon belőlük.
Frey Krisztián etikus hacker a gyerekprogramok ötletgazdája volt. A fiatalok olyan kérdésekre kaphattak választ, hogy milyen kockázatokat rejt, ha nyílt wifi-hálózatokra csatlakoznak fel, illetve a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit is bemutatta nekik. A legnagyobb sikert egy flipper zero nevű eszköz aratta a gyerekek körében, amely vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas. A kütyü például arra is jó, hogy a belépőkártyákat be tudja olvasni, de kipróbálták azt is, hogyan lehet vele wifi-hálózatot létrehozni, illetve a készüléken található infrával a Telekom tévéképernyőjét ki-be tudták kapcsolgatni.
Iszonyat: az egyszerű sóval mérgeznek bennünket, és ezt mi hagyjuk?!
2025. március 09.
Biztosan te is találkoztál már efféle írásokkal szerte a neten. Hol a Facebookon, hol mindenféle ostobaságokat összehordó oldalakon futunk bele ebbe a történetbe, ami szerint a só remek eszköze annak, hogy megmérgezzék az emberiséget / magyarságot, függően attól, hogy éppen mennyire nacionalista, vagy globalista a szerző. Ez vajon igaz?
A konyhasó natrium (Na) és klór (Cl) ionokból áll, amelyek ionos kötést alkotnak.
Ez a kötés teszi lehetővé a só kristályos formájának létrejöttét.
Mennyi sót együnk?
A sóban található nátrium fontos az emberi szervezet számára, mivel nélkülözhetetlen a folyadékháztartás, az ideg- és izomműködés szabályozásához.
A sejtterápiás kezelés 3 fő előnye vállfájdalom esetén
2025. március 09.
A váll az egyik legflexibilisebb ízület a testben, amelyben csontok, izmok és más képletek teszik lehetővé az összetett mozgásokat és erőkifejtést. Ugyanakkor az itt létrejövő problémák kezelése gyakran nem könnyű, ezért is fontos hangsúlyozni a modern regeneratív medicina jelentőségét. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája mutatta be a sejtterápiás kezelés lehetőségét.
Regeneratív orvoslással támogatható a szervezet
Nincs jobb gyógyító, mint a saját testünk, ráadásul a természetes módon bekövetkező gyógyulás teljesen biztosan nem árthat. Ezért is olyan izgalmas terület a regeneratív orvoslás, amely egy gyógyszermentes, természetes lehetősége annak, hogy a test öngyógyító képességét a lehető legmagasabb „fokozatra kapcsoljuk”, és akár olyan sérülések, műtétek, egyéb problémák után is gyorsabb legyen a felépülés, amelyek korábban erősen elhúzódtak.
– A regeneratív orvoslás egyik leghatékonyabb eszköze a sejtterápiás kezelés (PRP-kezelés), amely egy optimális megoldás lehet számos vállprobléma terápiájában. A sejtterápiáról fontos tudni, hogy a vérlemezkékben gazdag vérplazmát használja fel – erre utal a PRP megnevezés is (platelet-rich plasma), amelyet ún. centrifugálással lehet kinyerni a saját vérből. Miután tehát vérvétellel kinyerjük a saját vért, azt a megfelelő eljárás után vissza is injektáljuk az érintett testrészbe. A vérlemezkék sok egyéb mellett növekedési faktornak nevezett hormonokat is tartalmaznak, amelyek támogatják a test öngyógyító folyamatait. Vagyis tulajdonképpen arról szó, hogy a természetesen módon is a vérben lévő hasznos anyagok nagyobb koncentrációban és célzottan jutnak vissza oda és akkor, ahol és amikor nagy szükség van rájuk – ismerteti dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája.
Ezért olyan gyakoriak a vállsérülések
A váll a szervezetünk legmozgékonyabb ízülete, és annak érdekében, hogy stabilitása biztosított legyen, a felkarcsont fejével ízesülő lapocka ízületi árkát egy kemény szövetből álló gyűrű veszi körül, az úgynevezett labrum. Ez a porcgyűrű segít a felkarcsont fejét a vállízületi árokban tartani. A porc sérülése vagy túlhasználata nem ritka jelenség, különösen, tenisz- vagy szoftball játékosoknál, és minden olyan sportnál vagy egyéb tevékenységnél, amely azzal jár, hogy hosszú időn keresztül a fej fölé kell emelni a kart. Ugyanakkor balesetben is megsérülhet a labrum, például, ha direkt ütés éri a vállat, ha a kinyújtott karjára vagy a vállára esik valaki. Gyakran előfordul, hogy nem önmagában áll fenn a labrum sérülés, hanem egyéb vállbántalmakkal együtt jelentkezik, mint amilyen a rotátorköpeny-szakadás.
Szerelem, szenvedély vagy szenvedés?
2025. március 08.
A szerelem az egyik legkomplexebb, legérdekesebb, legmegmagyarázhatatlanabb és legcsodálatosabb érzelem amit egy ember érezhet. Több író és költő vetette már papírra a szebbnél szebb szerelmi történeteket, zenészek adták hangszerek által hallhatóvá a szerelem dallamát...
A szerelem egy adrenalinnal teli állapot, mely az embernek energiát, impulzust, könnyedséget, gondtalanságot és örömet okoz. A szerelem egy rózsaszín köd, egy rózsaszín szemüveg amin keresztül nézzük a világot. Egy habcsókkal teli világ. De néha ezt a szemüveget mégis elkezdjük levenni. Ha le is vesszük először, rögtön vissza is helyezzük, hogy újra az idilli állapotban legyünk.
De vajon mikor kezdünk el nagyobb időközöket hagyni a két levétel között? Ez egy természetes folyamat, de ha partnerként, támogatólag vagyunk a párunk mellett ennek a szemüvegnek nem kell feltétlen lekerülnie. Csak abban az esetben ha már másképp kezdünk látni a szemüvegen át.
Nézzük meg, hogy a habcsók tényleg habcsók marad-e? De mi van akkor ha ez a szerelem már átlendül egy gyermeki ragaszkodásba vagy féltékenységbe? Az megerősíti vagy megöli a kapcsolatot? Mennyire lehet szoros egy kötelék, hogy az még ne fojtsa meg az embert, vagy mennyire lehetünk szabadok a kapcsolatunkban, hogy az még elviselhető maradjon? Vajon egy nőnek vagy egy férfinak kell erősebbnek lennie, vagy egyenlő felekként lehetünk egy kapcsolatban? Ezt mi magunk döntjük egy, hogy milyen szerepben vagy szituációban érezzük jól magunkat. De mi van akkor ha ez az egyensúly felbomlik?
Egy kapcsolatban tudok nőként nő maradni és férfiként férfi maradni, vagy inkább csak meg akarok felelni a másiknak? Vajon a férfiban a férfi társat találtuk meg vagy csak keressük az édesapánkat akitől elköltöztünk? És férfiként vajon mennyire kell a nő, vagy ott is az anya hiányát pótoljuk?
A homeopátia és a kineziológia segít megérteni a bennünket folyamatosan irányító belső énünket, hogy vajon mikor és mit vagy milyen szituációban ért minket először az elhangolódás. A szerelem és az általa okozott bajoknak fizikai tünetei is lehetnek.
Hogy ezeket az érzéseket megértsük és feltárjuk, és hogy meggyógyítsuk az ezekkel a lelki problémával együtt járó lehetséges panaszokat a homeopátia a lehető legjobb terápiás gyógymód. A kineziológia a korábbi életesemények összefüggéseinek a megértéséhez ad segítséget ezzel elősegíti a jelenben és a jövőbeni élethelyzetek megélését.
5 buktató, ami miatt eredménytelen a fogyókúra
2025. március 08.
Sokan fogyókúráznak, de keveseknek sikerül tartósan csökkenteniük a testtömegüket. Miért? Íme 5 buktató, ami miatt a kilók elleni legádázabb és legelszántabb küzdelem is kudarcba fullad.
1. buktató
Elérhetetlen, nem racionális cél. Nemcsak a fogyókúra területén, hanem mindenhol, ahol sikeres szeretne lenni, racionális célokat kell kitűzni, amelyekkel azonosulni is tud. Az önmagába vetett hit ereje nagyobb, mint azt gondolná. Ha már a testtömegcsökkentésre irányuló program kezdetétől az az érzése, hogy a feladat úgysem teljesíthető, csak szélmalomharc lesz belőle. Ha jelentős súlytöbblettől szeretne megszabadulni, tűzze ki a célokat „darabokban”!
2. buktató
A mindenkinek bevált módszer. Ha egy ismerősének a cipője megtetszik, nem célszerű leszedni a lábáról és belelépni, mert kicsi az esélye annak, hogy önnek is kényelmes lesz. Így van ez a diéták világában is. Ami az egyik embernek segít, nem feltétlenül megoldás a másiknak, hiszen az életmód, a biológiai ritmus egyedi. Egy súlycsökkentő program kezdete előtt mindig érdemes szakemberrel, dietetikussal konzultálni, aki úgy alakítja ki az étrendjét, hogy az csak az ön igényeit fogja szolgálni. Ez azért is fontos, mert a fogyás veszélyes is lehet. Egy szakember figyel önre, nem hagyja, hogy a diétázás alatt hiánybetegségei alakuljanak ki a kisebb vitamin- és ásványianyag-bevitel miatt. Mindezek mellett a szakember az elhízás okát is fel tudja tárni, ezáltal célzott beavatkozásra képes.
3. buktató
Nem szabad több energiát bevinni a szervezetbe, mint amennyire szüksége van. Az anyagcsere, akár a mérleg nyelve egy felhasználási és egy felvételi oldalból áll. A testmozgással, az élettani funkciók kielégítésével, de még a nyugalmi ébrenléttel és az alvással is energiát használ fel a test, melynek mértéke eltérő. Az evéssel, ivással pedig energiát nyer ezekhez a folyamatokhoz. Amikor e két oldal egyensúlyban van, a test nincs rászorulva sem a raktározásra, sem a leadásra, így a testtömeg nem változik. Amikor az energiamérleg rossz oldalra billen, akkor kezdődik a hízás. Ezt megállítani két módszerrel lehet: vagy a felhasználási oldalt kell növelni, azaz több energiát égetni el a sporttal, a mozgással, vagy a felvételt csökkenteni, azaz kevesebb energiát felvenni étkezéssel.
A gyógyszertárban különböző vitamin- és ásványianyag-készítmények vannak, melyek alkalmasak a diéta során ezen anyagok pótlására. Kérje gyógyszerésze tanácsát!
Krónikus fáradtság szindróma
2025. március 07.
Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló „igazi” betegségnek. Meglepő egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnőttet, elsősorban a 29–35 év közötti hölgyeket érinti. Sőt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2–0,5%-os gyakoriságról beszél.
A krónikus fáradtság tünetei…
A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szűnő fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is.
…és lehetséges okai
A kiváltó okok sem egyértelműek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertőzés előzi meg. „Hírbe hoztak” már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz kórokozóját. Felmerült a CFS összefüggése a Lyme-kórral és a Q-lázzal. Okolták az ómega-3- és ómega-6-zsírsavak (veleszületett vagy diétahiba miatti) hiányát is.
Születtek bizarr elméletek és megoldási kísérletek is. Raymond Perrin manchesteri ideggyógyász szerint a tünetekért közvetlenül a nyirokpangásnak az agyra kifejtett hatása a felelős. Ő ezért a nyaki nyirokcsomók óvatos masszázsával kísérletezett, mellyel így az agyban torlódó nyirokfolyadék elvezetését segítette elő. Állítása szerint ezzel jótékonyan enyhítette betegei fáradtságérzését, fájdalmát, fejfájását.
A stressz káros hatása III. rész
2025. március 07.
A kalcium szerepe a pánikrohamban
A pánikroham egyik legijesztőbb tulajdonsága, hogy hirtelen, minden előzmény nélkül – mint derült égből a villámcsapás – jelentkezik.
A beteg a rohamot megelőzően általában hétköznapi életet él, nincs túlfűtött idegállapotban, és többé-kevésbé jól érzi magát. Akkor mi lehet a roham közvetlen kiváltó oka?
A kiváltó ok rendszerint valami egészen jelentéktelen, szokványos testérzés, ami mindenkinél nap mint nap jelentkezik. A pánikbeteg azonban hajlamos arra, hogy ezeket a banális panaszokat, fájdalmat, teltségérzést, feszülést közvetlen veszélyjelzésként, valamilyen fenyegető katasztrófa előhírnökeként értelmezze. A kiváltó ok tehát nem maga a testérzés, hanem annak értelmezése. A panasz fenyegető jelentést kap, és ez beindítja a szorongást. A szorongás – minthogy fokozott adrenalintermeléssel jár – újabb testi tüneteket okoz: a szív szaporábban és erősebben dobog, gyorsul a légzés, stb. Ezek a tünetek újabb félreértelmezéshez, túlértékeléshez vezetnek, és végül beindul egy önmagát erősítő kóros kör, mely a pánikrohamhoz vezet. A légzés gyorsulása kiemelt jelentőséggel bír a pánikroham kialakulásának folyamatában. A szapora, felületes légzés csakúgy, mint a gyakori sóhajtozás kimossa a szén-dioxidot a szervezetből. A széndioxid a szervezet anyagcserefolyamataiban keletkezik – a szerves anyagok végső soron szén-dioxiddá és vízzé „égnek” el. A szén-dioxid a légzés folyamán távozik el, de a normális szén-dioxid-szintre szükség van, ugyanis jelentős szerepet játszik a vér vegyhatásának szabályozásában. Ha túllégzéssel kimossák a szén-dioxidot, a vegyhatás alkalikus irányba tolódik, és a vérben szabadon keringő kalcium egy része a vérfehérjéhez kötődik; az alacsonyabb szabad kalciumszint pedig fokozza az idegek és izmok ingerlékenységét. Ez a folyamat – a fokozott adrenalintermeléssel együtt – magyarázza a pánikroham legtöbb tünetét, a szívdobogást, légszomjat, remegést, izzadást, zsibbadást, szédülést, ájulásérzést stb.
A stressz káros hatása II. rész
2025. március 06.
A stressz folyamata
Ahhoz, hogy érthető legyen, hogyan vezethet a stressz csontritkuláshoz, először át kell tekinteni azt is, hogyan befolyásolja a stressz a szervezet működését. Az állatvilágban, de még a primitív emberi társadalmakban is az életben maradás feltétele az, hogy az egyén azonnal felismerje a veszélyt és eldöntse: küzd vagy menekül. Veszélyhelyzetekben az ideg- és hormonrendszer azonnal adrenalint és mellékvesekéreg-hormonokat (kortizolt) mozgósít, s minden szerv működését a küzdés vagy a menekülés szolgálatába állítja.
Mi is játszódik le a szervezetben? A belső szervek működését a vegetatív idegrendszer irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll. A „vészhelyzet” hatására a szimpatikus oldal aktiválódik, ennek hatására gyorsul a légzés, a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés. A szimpatikus idegrendszer „kihelyezett tagozata,” a mellékvesevelő nagy mennyiségű adrenalint termel, ami fokozza az izmok vérellátását, és biztosítja a megfelelő „üzemanyag-ellátásukat” is: a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez a hormonrendszer megfelelő hátteret biztosít. Az agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvesekéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja a szimpatikus hatásokat: részt vesz a vérnyomás emelésében, tovább növeli a vércukor szintjét, elősegíti a kalcium kiáramlását a csontokból – és ezzel segíti az izmok és idegek közötti kommunikációt és az izmok összehúzódását.
Mindezen hatások összességeként a szervezet készen áll a veszély elhárítására. Az érzékszervek kiélesednek, a gondolkodásunk tisztul, a reakciók gyorsulnak, az izmok erőtől duzzadnak, s elegendő cukor és oxigén áll rendelkezésre a hatékony, gyors, erőteljes működéshez. Minden az izomműködés – a menekülés vagy a küzdelem – szolgálatában áll.
Mindez roppant hasznos, sőt elengedhetetlen a nyúl számára, ha farkas elől menekül, a macskának, ha kutyával kerül szembe, két vetélkedő szarvasbika küzdelme esetén, sőt az ősembernek sem volt más választása, ha mamuttal találkozott, mint elfutni vagy harcba szállni vele. A mai stressz természete azonban nagymértékben változott. Ritkán kerül szembe az ember olyan szituációval, ahol a fizikai harc vagy a menekülés megoldást jelentene.
Ha a stresszhelyzetet testi reakció – küzdés vagy menekülés – követi, akkor a szervezet egyáltalán nem, vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, könnyen lereagálható. Ha azonban az élettani válasznak – a társadalmi következmények miatt – nincs szabad tere, túl erős, túl tartós, vagy túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri.
A stressz káros hatása I. rész
2025. március 06.
Gerincproblémák
A stressz természetesen elsősorban az izmokra hat. Szorongás, feszültség, idegesség esetén az izmok megfeszülnek, tónusuk fokozódik. A tónusfokozódás az oxigénigény növekedésével jár, egyúttal több energiát fogyaszt, ezért estére olyan fáradtnak érezheti magát az ember, mintha egész nap követ tört volna. Másrészt a relatív oxigénhiány fájdalmakat is okozhat. Ennek az izomfeszülésnek általában az ember nincs tudatában. Ha például a lakás vagy a munkahely közelében munkagépek dolgoznak, akkor igyekszik mindenki a tudatából kirekeszteni az idegesítő zajt. Amikor a munkagépet kikapcsolják, meglepve, és igen jólesően érzékeli, hogyan lazulnak el az izmok, amik a zaj hatására egész nap öntudatlanul meg voltak feszítve.
A mai világban a legtöbb ember állandó készenlétben él. Mindig ugrásra készen kell reagálnia megannyi váratlan helyzetre, új kihívásra. Nem csoda hát, ha izomzatának tónusa fokozott. Az egész napi ülő munka, értekezletek, tárgyalások után miért érzi magát valaki olyan gyakran fizikailag is fáradtnak? Az izomfeszülés rengeteg energiát igényel, és alig van mód, idő lazítani. Mindehhez hozzájárul az ülőmunka ellenében a testmozgás, a sport hiánya. Az emberek nagy része életének második felében számtalan mozgásszervi panasszal küszködik.
