A 40 év feletti férfiak csaknem fele átélte már, hogy nem tud teljesíteni az ágyban

2025. március 15.

A 40 és 59 év közti férfiak közel felének volt már merevedési problémája – derül ki egy friss reprezentatív fogyasztói piackutatásból*. A merevedési zavarról csak tízből hat pár beszél nyíltan, de az érintettek jelentős része még mindig tabuként kezeli a problémát. A férfiak negyede úgy gondolja, hogy az internet a legalkalmasabb a szexuális segédeszközök, így a potenciazavar megoldására szolgáló készítmény beszerzésére is. Minden harmadik tartja tabunak ezt a témát, így nem meglepő, hogy sokan rendelnek kevésbé megbízható helyről, megkérdőjelezhető minőségű készítményt ahelyett, hogy megkérdeznének egy orvost vagy egy gyógyszerészt.

Tízből négy pár nem beszél arról, ha sikertelen az akció

A potenciazavar a kor előrehaladtával egyre több férfit érint. A 2025 januárjában készült friss piackutatásból kiderül, hogy a 40 és 59 év közötti magyar férfiak 42 százalékának alkalmanként, 5 százalékának pedig rendszeresen van merevedési problémája. Minden harmadik válaszadó úgy gondolja, hogy a szexuális zavar – ugyan sokakat érint – tabunak számít. Ezt alátámasztja, hogy pusztán tízből hat érintett pár között van nyílt kommunikáció a témában. Sőt, a férfiak 3, a nők 16 százaléka nem beszél senkivel erről és az internetről sem tájékozódik.

Az internet magánya pedig egyébként vonzó; itt keresi a megoldást a férfiak negyede, a nők ötöde. Orvoshoz csak a férfiak 15 százaléka fordul. Ennek legfőbb oka az, hogy nem tartják elég súlyosnak a problémát, ugyanakkor minden tizenkettedik szégyenérzete miatt nem kér segítséget. Akadnak olyanok is, akik azért nem erőltetik ezt a témát, mert a párjuk nem érzi problémának. A kutatás rámutat arra is, hogy a nők sokkal inkább beszélnek barátaikkal párjuk merevedési problémáiról és pszichológusnál is inkább hozzák fel ezt a témát.

Veszélyes is lehet, ha a netről rendelünk

A merevedési zavarral küzdők többsége (58%) vett már magának vagy párjának a probléma orvoslására szolgáló készítményt. A kutatás szerint míg a férfiak jellemzően az internetről rendelnek, addig a nők inkább a drogériák polcain válogatnak. Összességében minden negyedik válaszadó szerint az internet való mindenféle szexuális segédeszköz, így a merevedési probléma megoldására alkalmas termék beszerzésére is. Sőt, számottevő azok aránya, akik inkább rendelnek az internetről akár kevésbé megbízható helyről, megkérdőjelezhető minőséggel bíró készítményt, minthogy elmenjenek orvoshoz vagy megkérdezzenek egy gyógyszerészt. „Az interneten számos bevizsgálatlan, sok esetben hamis adatokat feltüntető készítmény elérhető, amelyek ráadásul nemcsak hatástalanok, de még akár kellemetlen, esetenként veszélyes mellékhatásokat is okozhatnak” – mondta dr. Szűcs Miklós, andrológus-urológus szakorvos, a Magyar Férfiegészség-Tudományi Társaság elnöke. A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy kizárólag Magyarországon bevizsgált, forgalmazási engedéllyel rendelkező termékeket vásároljanak az érintettek. A legbiztonságosabb az, ha gyógyszertárban kapható készítményt választanak problémájuk kezelésére.

*A kutatás 2025 januárjában készült párkapcsolatban élő 256 fő megkérdezésével, amely reprezentatív a magyarországi 40-59 éves okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A kutatást a Pharmanext Kft. megbízásából az Europion Kft. készítette.

Havibaj vagy piros betűs ünnepnapok?

2025. március 15.

A nők többségének életét (akár titkolja a társadalmi szokásoknak megfelelően, akár nem) többnyire megkeseríti a menstruáció és a vele járó tünetcsoport, szinte egyöntetűen a pokolba kívánjuk a valójában nőiességünk esszenciáját jelentő néhány napos eseményt, kevesebbnek, tisztátalannak érezzük magunkat, amikor éppen "megvan".

Vajon a természet, a tökéletes alkotó tényleg ki akart szúrni velünk, amikor havonta néhány nap „szenvedésre” ítélt bennünket? Vagy lehetséges más, pozitívabb módon is viszonyulni a havivérzésünkhöz? 

Betegség, amelyet gyógyszerekkel kell kezelni?
A tampon- és betétreklámok szinte egytől egyig azt sugallják, hogy a nőnek kötelessége ilyenkor is fittnek és energikusnak lennie, és ugyanazt az életet élnie, mint máskor és 100 %-osan teljesítenie otthon és a munkahelyén egyaránt.

Az általános felfogás az, amelyet egyébként egyértelműen támogat a család és a munkahely is, hogy ez egy egészségügyi probléma, szinte betegségszámba menő nyűg, amit maradéktalanul kezelni kell, lehetőleg úgy, hogy a környezet ebből ne vegyen észre semmit.

Így már nekünk, nőknek is természetes, hogy a „nehéz napokon” tömjük magunkba az erősebbnél erősebb fájdalomcsillapítókat és igyekszünk úgy tenni, mintha minden rendben lenne.

Tisztább, szárazabb, biztonságosabb érzés?
Ez a természetes élettani folyamat mára illetlenné, mocskossá, takargatnivalóvá vált a szemünkben. Ezért, hogy környezetünket megkíméljük a látványtól és a szagoktól, hajlandóak vagyunk megvenni a „láthatatlanként” reklámozott vagy egyenesen illatosított (!) betéteket is, hiszen az élelmes gyártók természetesen erre is gondoltak.

Mára eljutottunk odáig, hogy csak a vérzést, a fájdalmat és a szokásos napi rutinra való alkalmatlanságot látjuk ebben az összetett testi-lelki folyamatban, és kizárólagosan arra törekszünk, hogy mindezeket a kellemetlenségeket kiiktassuk egy „tisztább, szárazabb, biztonságosabb” érzés érdekében. 

A misztikus női természet
Vajon tényleg ez volt a természet, a tökéletes alkotó célja, hogy a nőket havonta néhány nap „szenvedésre” ítélje? Ideje felülvizsgálni a régi mítoszokat, amelyek szerint a nő büntetésként kapta a havibajt bizonyos ősi tettei megtorlásaként.

Spirituális szemszögből a nő befogadó, elfogadó, passzív, ciklikus lény ellentétben férfi párjával, az aktív, megvalósításra törekvő, lineárisan gondolkodó, szellemi erővel – erről árulkodnak eltérő formájú nemi szerveink és a hozzájuk kapcsolódó szimbólumok is. (Nő – kör, spirál, Férfi - egyenes, bot, pálca stb.) 

Káros-e az ideálkép?

2025. március 14.

Egy mondás szerint a nő a barátait elfelejti, a szerelmeit soha, a férfi a szerelmeit elfelejti, a barátait soha. Ebből annyi mindenesetre igaz, hogy a nők évtizedek távlatából is képesek nemhogy nagy szerelmeikre emlékezni, de "kis szerelmeik" nevét is föl tudják idézni.   

Fontosabb kapcsolataikra vagy imádottjaikra pedig akár nap-nap után gondolnak. Nincs is ezzel semmi baj addig, amíg nem akadályozza új kapcsolat kialakítását.

Ha az emlékezetes férfiből ideálképet alkotunk, akkor ahhoz már semmilyen hús-vér férfi nem lesz fogható. Vajon miért vannak a nők életében olyan férfiak, akiket sosem felejtenek el, akikből ideálképet alkotnak?

Az apafigura

Nem kapcsolódik önmagával, a környezetével?

2025. március 14.

Ilyen a deperszonalizációs-derealizációs zavar

Rendkívül ijesztő érzés, ha valaki úgy érzi, idegen a saját teste, nem kapcsolódik önmagához, esetleg a környezetét érzékeli távolinak, mintha üvegen keresztül szemlélné azt. Ennek a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Hogyan lehet felismerni, kezelni ezt a disszociatív zavart? Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, gondozóvezető főorvos válaszolt a legfontosabb kérdésekre és osztotta meg gondolatait a témáról.

Mi a deperszonalizációs-derealizációs zavar?

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (depersonalization derealization disorder, DDD) egy komplex és gyakran félreismert, félrediagnosztizált mentális zavar. Tartós vagy gyakran jelentkező, kínzó, ijesztő érzések jellemzik, melyek során az egyén a saját testét idegennek éli meg, ez a deperszonalizáció, vagy a környezetét érzékeli távolinak, idegennek, ez a derealizáció. A személy úgy érezheti, mintha egy álomban élne, vagy saját magát és az életét távolról szemlélné, miközben a realitáskontroll megtartott. Ezen élmények súlyossága az enyhétől a súlyosig, időtartama pedig néhány pillanattól egészen több hétig terjedhet, jelentős funkcióromlást okozva az egyén családi életében, tanulmányaiban vagy munkahelyi teljesítményében. Az érintett páciensek beszámoltak tanulmányaik megszakadásáról vagy munkahelyi karrierjük megakadásáról a deperszonalizáció/derealizáció miatt.

Elkülönülés önmagunktól, a környezetünktől

A DDD a disszociatív zavarok csoportjába tartozik. Ez a gondolatok, az emlékezés, a cselekvések, az identitás, az érzelmek és a környezet egységének szétkapcsolódában nyilvánul meg. Ennek két formája különböztethető meg:

1. Deperszonalizáció: Saját magától való elkülönülés érzése, az az érzés, mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné. Az egyén úgy érzékeli, mintha a teste, végtagjai vagy az elméje nem hozzá tartozna, ezek méretei megváltoztak volna.
2. Derealizáció: Az az érzés, mintha a külvilág megváltozott volna, kétdimenziós lenne, mintha az egyén egy üvegfalon keresztül szemlélné azt. Úgy tűnik, mintha a környezet ködös, irreális, élettelen, mesterséges lenne.

Ezek az érzések vagy tartósan fennállnak, vagy rendszeresen visszatérnek, és ebben az esetben másodpercektől egészen órákig-napokig tartanak, jelentős életminőség- és funkcióromlást okoznak az élet minden terén. A deperszonalizációt és derealizációt gyakran jelentős mértékű szorongás kíséri – foglalja össze Blazsek doktor.

Mik a deperszonalizációs-derealizációs zavar tünetei?

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) tünetei változatosak, mind intenzitásban és időtartamban, de leggyakrabban a következőket tartalmazzák:

Deperszonalizációs tünetek:

• Saját testétől, érzéseitől, hangjától, gondolataitól való leválás érzése.
• Végtagjait furcsának érzékeli, megnyúlnak, távolinak érzi.
• Saját életének külső szemlélője.
• Érzelmi tompaságot él meg.
• Robotszerűen működik.
• Az időérzékelése megváltozik, az idő meglassul vagy felgyorsul.

Derealizációs tünetek:

• A környezetét egy fátylon vagy üvegfalon keresztül érzékeli.
• A környezetét kétdimenziósnak látja.
• A környezetét irreálisnak, álomszerűnek érzékeli, mintha ködön át látná.
• Az emberektől és tárgyaktól való elszakadás érzése, mintha távoliak vagy mesterségesek lennének.
• Látási torzulásokkal, zavarosan látja a tárgyakat és embereket, vagy a környezetét fokozott éberséggel érzékeli.
• Úgy érzi, mintha egy moziban lenne vagy mesterséges valóságban.  

Magyarországon erősödnünk kell a hüvelyesek fogyasztásában

2025. március 13.

A bab, borsó és lencsefélék rendkívül változatos és egészséges alapanyagok, amelyek szervezetünk mellett környezetünkre is jótékony hatással vannak, azonban fogyasztásuk itthon továbbra is elmarad az ideális mennyiségtől. A Bonduelle adatai szerint a hazai fogyasztók közel fele mindössze havi 3 terméket vásárol, és jellemzően csak a hagyományos ételek készítésekor használja fel őket.

Az ENSZ 2019-ben nevezte ki február 10-ét a Hüvelyesek Világnapjának, hogy így hívja fel a figyelmet a babot, borsót- és a lencseféléket is magába foglaló élelmiszercsaládra, annak kevésbé ismert táplálkozási és környezeti előnyeire. A hüvelyes zöldségféléknek rendkívül magas a tápértékük, kiemelkedő a rost- és fehérjetartalmuk, valamint vasban gazdagok, ennek ellenére a magyarok napi fehérjebevitelének nagyobb része még mindig állati, nem pedig növényi alternatíva. A növényi fehérjeforrások ráadásul kis vízigényüknek köszönhetően a fenntartható élelmiszertermelésben is fontos szerepet játszanak, termesztésük javítja a termőtalajt, valamint hosszan eltarthatók, így nemcsak egészséges, de gazdaságos alternatívát is jelentenek az egyre növekvő népesség számára.

A hüvelyes termények egyik legnagyobb hazai forgalmazója, a Bonduelle a világnap alkalmából idén is fontos tényekre hívja fel a figyelmet a növényi fehérjeforrás kapcsán. A hüvelyesek rendkívül egészséges és sokoldalúan elkészíthető alapanyagok, fogyasztásuk kifejezetten előnyös a testsúlycsökkentés, a bélflóra egészségének megőrzése, a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség megelőzése és kezelése szempontjából is, ám friss adatok alapján Magyarországon ezeknek a köznyelvben babféléknek hívott termékeknek fogyasztása elmarad az ideálistól. A Bonduelle 2024-es kutatása szerint a magyarok 45 százaléka fogyaszt havonta 1-3 terméket valamilyen babfajtából száraz formában, míg a konzerv változatból 45-47 százalék vásárol.

Az elmúlt időszakban a Bonduelle-nél a hüvelyesek csoportja lett a csemegekukorica után a második legnépszerűbb zöldségkonzerv-kategória, ám a cég tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók még mindig a hagyományos recepteket részesítik előnyben, így például a babok vásárlása is jellemzően egy-egy jól ismert ételhez, leveshez vagy főzelékhez kapcsolódik. Fajtájukat tekintve pedig legtöbbször a vörös, a fehér és a tarka típusok jelennek meg az étkezésben.  A kisebb kategóriák közül a csicseriborsó az elmúlt időszak egyik nagy felfedezettje, fogyasztása azonban még mindig gyerekcipőben jár. A lencse a hagyományos év végi étkezésre korlátozódik, az egyéb babfajták pedig kevésbé ismertek, sokan még mindig a világkonyha és a főzőműsorok egzotikus alapanyagaiként tekintenek rájuk.

A Bonduelle Magyarországon 880 hektáron termeszt babféléket, amely főként a nyugat-európai igények miatt évről évre növekszik. A kereslet egyre nagyobb, jelenleg a cég teljes hazai feldolgozásának 15 százalékát teszi ki a mennyiség, ami 5 évvel ezelőtt még csak 5 százalék volt.

A Bonduelle küldetésének tekinti, hogy inspirálja az elmozdulást a növényi alapú táplálkozás felé, így 2024 őszén új termékcsaládjának bevezetésekor egyedi kommunikációs kampányt indított, amelynek célja a fogyasztók edukációja a hüvelyesek pozitív hatásáról.

A fájdalom, illetve a fejfájás lelki háttere

2025. március 13.

III. rész: Lelki tényezők a gyerekkori fejfájás hátterében

Egyre több iskolás gyereknek fáj a feje, sokan szenvednek migréntől is. Vajon a gyerekkori fejfájásoknak is van lelki háttere? A gyermekkori fejfájás mögött is leggyakrabban a stressz húzódik meg.

A szülők az iskolai teljesítménnyel, továbbtanulással kapcsolatban hatalmas nyomást fejtenek ki. Nagyfokú lehet a túlterhelés, az idő szorítása, a feleltetés, dolgozatírás miatt érzett teljesítményszorongás. Ehhez adódik hozzá az elnyomott mozgásigény – hiszen naphosszat ülni kell a padban – az erőfeszítés, hogy a gyerek az elvártnak megfelelően viselkedjen, az elfojtott agresszióról nem is beszélve. Mindez különösen a fiúknak nehéz, ami talán magyarázatot ad a gyakoriság érdekes arányára.

Pubertás előtt a fejfájás, különösen a migrén gyakoribb a fiúk között, mint a lányoknál, majd serdülőkorban ez megfordul, és csak felnőttkorra alakul ki a 3:1 nő-férfi arány.

De az iskola nem az egyetlen stresszforrás. Az iskola utáni „szabad idő” újabb programokkal terhes: zeneóra, nyelvóra, sport, egyéb különórák, korrepetálás stb. Igen sok megterhelő különóra van számos gyerek napirendjében, vagyis alig van valódi szabad ideje, amikor is játszhat, felszabadulhat, önmaga lehet.

Másrészt érdemes megemlíteni, hogy mindennek az ellenkezője is előfordul. Létezik „stresszhiányos stressz” is: az unalom, a monotónia is komoly feszültségforrás. Gyermekeknél ez akkor fordul elő, ha a terhelés nem éri el a szükséges mértéket. Épp ezért nem ritka, hogy a rendkívül tehetséges gyereket kínozza a fejfájás. Az átlagon felül okos, kreatív gyermek nem kap értelmi képességeinek megfelelő, kihívást jelentő feladatot, és nem érti, hogy mi értelme van a számára már unalmas, monotonon ismétlődő, gyakorló feladatoknak.

Az iskolai és családi elvárások mellett a gyermek igyekszik megfelelni a baráti kör elvárásainak is, ami sok esetben komoly külső és belső konfliktusok és feszültségek forrása.

Megújult a Bethesda Gyermekkórház Ilka utcai épülete

2025. március 12.

Közösségi összefogásnak és állami támogatásnak köszönhetően több mint 40 millió forintos fejlesztés keretében újult meg a Bethesda Gyermekkórház Ilka utcai épületének több, egészségügyi szakdolgozók számára fenntartott rekreációs helyisége, valamint közösségi- és betegtere. A Gyermekrehabilitációs-, a Mentálhigiénés-, valamint a Gyermekneurológiai Osztályoknak otthont adó épület dolgozóira jelentős, évente csaknem 15 ezer fős betegforgalom hárul. A munkakörnyezet megújításával a dolgozók számára minőségi rekreációs terek jöhettek létre, ezzel is támogatva őket a magas színvonalú betegellátás biztosításában.

Az egészségügyi dolgozók jóllétére való odafigyelés nélkül magas színvonalú betegellátás csupán elméleti síkon létezhet. A Bethesda Gyermekkórház éppen ezért kezeli a kérdést kiemelt prioritásként, nagy hangsúlyt fektetve a munkahelyi környezet folyamatos fejlesztésére. A kórház elkötelezett amellett, hogy munkavállalóit szakmai fejlődésükön túl jóllétük megőrzésében is támogassa, hiszen dolgozói hogylétük a minőségi betegellátás kulcsa. „Kórházunk dolgozói legértékesebb erőforrásunkat jelentik, ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb környezetet biztosítsuk számukra, minden támogatást megadva gyógyító munkájukhoz. Az egészségügy rendkívül megterhelő és kihívásokkal teli terület. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy dolgozóink fizikális és lelki jólléte folyamatos figyelmet kapjon. A gyermekek számára is kizárólag így tudunk magas színvonalú ellátást biztosítani” – hangsúlyozta Dr. Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.

A felújítási munkálatok során a közösségi- és betegterek, rendelők mellett az orvosi szobákat is átalakították, illetve megújult az intézmény könyvtárszobája és kerékpártárolója is. A közösségi terek felújítását Moravcsik Éva és Kovács Lia belsőépítészek és csapatuk, valamint a KLUDI, a Lamerrart.com, a Solinfo Group-Kerakoll, az Álom Dizájn Faipari Kft. és az AGC Distribution Hungary Kft. szakemberei probono valósították meg. Mindemellett a Bethesda Gyermekkórház Alapítványának hozzájárulása és a kórház saját forrásai, valamint állami támogatás is rendelkezésre álltak – összesen 40 millió forint értékben. A rekreációs és közösségi helyiségek újragondolása külön hangsúlyt kapott, a tervezés és a kivitelezés a dolgozókkal való folyamatos, aktív párbeszédben zajlott, hogy a munkálatok eredményei biztosan megfeleljenek a munkavállalók igényeinek.

Áttörés a pajzsmirigyrák kezelésében

2025. március 12.

Magyar kutatás új technológia segítségével hozhat gyorsabb, biztonságosabb gyógyulást

Sikerrel zárult a Semmelweis Egyetem munkatársai és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet munkatársai által végzett, több éves kutatás egyes pajzsmirigydaganatok új, minimál-invazív kezelési módszerének kidolgozására. A tanulmány eredményeként hazánkban érhető el a régióban elsőként a vágás (nyitott műtét) nélküli technológia, amely nemcsak a betegek számára biztosít gyorsabb és kevesebb kockázattal járó gyógyulást, hanem a pajzsmirigy működését is megőrzi. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) által több mint 167 millió forinttal támogatott kutatás meggyőző eredményeinek köszönhetően az eljárás iránt jelentős a nemzetközi érdeklődés, ami tovább erősíti Magyarország pozícióját az orvosi innovációk nemzetközi színterén. Az alternatív kezelési technológia a magánellátásban és állami finanszírozásban is elérhető a betegek számára. Az új, vágás nélküli eljárás Magyarországot is a pajzsmirigyrák kezelésének élvonalába helyezi. Az első nemzetközi érdeklődők már bejelentkeztek a kezelés elsajátítására oktatás keretében.

Dr. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológus főorvosa, egyetemi docens ismertette: magyar kutatás forradalmasítja a pajzsmirigyrák kezelését minimál-invazív technológiával, a sikerrel zárult nemzetközi jelentőségű kutatással a világ élvonalába kerültünk a pajzsmirigyrák kezelésében. Noha globálisan 2015 óta folynak kutatások a rosszindulatú pajzsmirigyrák termoablációs kezelésével kapcsolatban, de alig van még szakirodalma, így a több éves magyarországi kutatás adta további értékes adatok újabb komoly mérföldkőnek számítanak.  Az új módszer nemcsak a betegek számára kínál kíméletesebb alternatívát, hanem hosszú távon a rákkezelés terén is jelentős áttörést jelenthet. Magyarország ezzel vezető szerepet játszhat az orvosi innovációk területén, különösen a minimál-invazív rákkezelés terén – hangsúlyozta.

A hőkezelési technológiát, a rádiófrekvenciás ablációt (RFA) az elmúlt évek során a Premier Med alkalmazta először és egyedüliként Kelet-Közép-Európában a jóindulatú pajzsmirigy göböknél, és most már a rosszindulatú pajzsmirigydaganatok kezelésére is sikerrel használják. A módszer lényege, hogy ultrahangon nyomon követve egy vékony tűvel megszúrják a pajzsmirigy rákos daganatát, felmelegítik a szövetet, a keletkezett hő pedig elpusztítja a kóros sejteket anélkül, hogy a pajzsmirigy működését károsítanák. A beavatkozás után a betegeknek nem szükséges hormonpótló kezelés, jelentősen csökkennek a szövődmények és a felépülés is sokkal gyorsabb. Az egy centimétert meg nem haladó papilláris pajzsmirigyrákoknál vizsgáltuk a kezelés biztonságosságát. Ez a leggyakrabban előforduló elsődleges rosszindulatú pajzsmirigy daganat, ezért létfontosságú a gyors és biztonságos kezelés – mondta.

Kék az éberségért, piros a feltöltődésért

2025. március 11.

Így segíthetnek a színes fények a téli levertség ellen

Valentin-napra is jó program lehet piros fényben játszani

A február sokak számára az év egyik leglehangolóbb hónapja. A rövid nappalok, a hideg idő, a borongós égbolt és legfőképp a természetes fény hiánya hozzájárulhatnak a motiváció csökkenéséhez, a fáradtságérzethez és a szezonális depresszió (SAD) tüneteinek felerősödéséhez. Ilyenkor sokan keresik azokat a módszereket, amelyek segíthetnek átvészelni ezt az időszakot – és az egyik ilyen lehetőség a vörös fény alkalmazása. Amire a hétvégén Budapesten egy különleges Valentin-napi, de messze nemcsak párban játszható játék keretében is alkalom nyílik.

A fény mindig is kulcsszerepet játszott az emberi psziché működésében. A természetes fény hiánya – különösen télen – összefüggésbe hozható a szezonális depresszióval, alvászavarokkal és a motiváció csökkenésével. A különböző fényhullámhosszok más-más hatással vannak az agyműködésre és az érzelmi állapotra: a kék fény fokozhatja az éberséget, míg a vörös fény segíthet a relaxációban. A sárga fény melegséget és nyugalmat sugározhat, míg a zöld fény csökkentheti a stresszt. A fényterápiát ezért gyakran alkalmazzák a depresszió, a szorongás és a stressz kezelésére, mivel segíthet szabályozni az alvásritmust és javítani az érzelmi stabilitást.

Vörös: energizáló vagy nyugtató hatás?

És mi a helyzet a pirossal? A vörös szín az egyik legerősebb érzelmi hatást kiváltó szín, amely stimulálhatja az agyműködést és fokozhatja a vitalitást. Kutatások szerint a vörös szín fokozhatja az éberséget, növelheti a vérnyomást és a pulzusszámot, ezáltal energikusabbá és motiváltabbá teheti az embert. Nem véletlen, hogy a sportpszichológiában is gyakran alkalmazzák a piros színt a teljesítmény fokozására.

A vörös fény nyugtató hatása viszont paradox módon egy másik aspektusból is jelentős: egyes kutatások szerint a vörös fény elősegítheti a melatonin termelését, amely az alvás szabályozásáért felelős hormon, így különösen hasznos lehet azok számára, akik alvászavarokkal vagy stresszel küzdenek, segít feltöltődni. A tudatosan alkalmazott vörös fény így egyszerre nyújthat energizáló és stresszcsökkentő hatást, attól függően, hogy milyen környezetben és milyen időpontban használjuk. A vörös emellett közvetetten növelheti a szerotonin- és dopaminszintet is, amelyek fontosak a jó hangulathoz és a mentális egyensúlyhoz. Erre a felismerésre is alapozva szerez programot az érdeklődőknek a KFC.

Télen minden kultúrában hódít az olvadt sajt

2025. március 11.

6+1 melengető étel a világ minden tájáról

A svájci fondue-t, a grúz hacsapurit és az amerikai mac & cheese-t több ezer kilométer és több száz év választja el egymástól, de az az olvadó sajt minden kultúrában népszerű – különösen a borongós, téli hónapokban. Az egyik vezető amerikai gyorsétteremlánc most népszerű csirkés szendvicseit is olvadt sajttal dobja fel – és egy különleges akadálypályával is várja azokat, akik melegedni szeretnének Valentin-nap hétvégéjén. Ez alkalomból tíz olyan ikonikus sajtos ételt mutatunk be, amelyek hosszú történelmi múltra tekintenek vissza, vagy épp a modern gasztronómia sztárjai.

1. Fondue (Svájc)

A fondue az egyik legismertebb olvadt sajtos étel, amelynek gyökerei a svájci hegyek közé nyúlnak vissza. Az alpesi pásztorok borral és fokhagymával olvasztották össze a kemény sajtokat, hogy a hideg téli hónapokban tápláló ételeket fogyaszthassanak. A fondue a szegényebb rétegek találékonyságának eredménye volt, hiszen a szikkadt kenyér és a maradék sajt új életre kelt a forró, fűszeres olvadékban. Ma már számos variációja létezik, például a sörrel vagy gyógynövényekkel ízesített változatok. Közösségi élményt nyújtó fogás, amelyhez falatnyi kenyereket, zöldségeket és néha akár gyümölcsöket is mártogatnak a gőzölgő, fűszeres sajtmártásba.

2. Raclette (Franciaország és Svájc)

A raclette szó egyszerre jelöli az ételt és a sajtot. A hagyományos raclette étkezés során a félkemény sajtot egy speciális eszköz segítségével olvasztják meg, majd egy kaparóval frissen sült burgonyára, húsokra vagy zöldségekre csorgatják. Eredetileg – a fondue-höz hasonlóan – a francia és svájci hegyekben élő pásztorok fogyasztották, akik tűz fölött melegítették a sajtot, majd kenyérre kenték. A modern raclette partik során elektromos grilleket használnak, amelyekkel mindenki saját ízlésének megfelelően olvaszthatja meg a sajtot. Ez az étel a hideg téli estéken különösen népszerű, és egy pohár fehérborral párosítva az igazi.

3. Käsespätzle (Ausztria és Németország)

Ez az osztrák és délnémet specialitás tulajdonképpen a régió sajtos nokedlije. A házi készítésű tojásos tésztát (Spätzle) reszelt sajttal rétegzik, majd hagymával és vajjal sütik aranybarnára. A fogás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a hegyvidéki régiókban élők az elérhető alapanyagokból készítettek laktató ételeket. Leggyakrabban alpesi sajtokat, például Bergkäsét vagy emmentálit használnak hozzá, amelyek erőteljes, karakteres ízt adnak a fogásnak. Egyes változatokban karamellizált hagymával vagy friss fűszernövényekkel bolondítják meg, és egy pohár száraz fehérborral vagy sörrel tálalják.