A varázsos hatású fülmelegítés
2021. május 07.
Az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy a közösségbe járó gyermekek körében a szűnni nem akaró nátha és köhögés népbetegséggé vált. Ennek okát a fokozódó környezetszennyeződésben, a kórokozók antibiotikum-rezisztenciájának növekedésében és a gyermekek gyengült immunitásában kereshetjük. Dr. Somi Ildikó gyermek fül-orr-gégésszel beszélgettünk.
A hurutos tünetek között egy rejtett fülszövődmény is kialakul, ami nem jár fájdalommal, „csak” halláscsökkenéssel, de – annak minden következményével.
A középfülben ugyanis az orrdugulás miatt kocsonyás massza képződik. Tapasztalatom szerint az orr és melléküregek alapos leszívása után is maradhat a középfülben besűrűsödött nyákos váladék, ami a fülmelegítés hatására elfolyósodik, és szerencsés esetben a fülkürtön át az orr felé távozik, ha nem, sajnos műtét a vége.
A középfül nyomásviszonyai egy okos kis műszer, a timpanométer segítségével gyorsan, fájdalmatlanul mérhetők. Óvodai szűrővizsgálatokon tapasztalom, hogy a gyermekek középfülproblémái milyen gyakoriak a látszólag egészségesek körében.
Ezért jó a fülmelegítés elhúzódó nátha esetén
A lázas beteg gyermeknek nem szabad melegíteni a fülét, őt mielőbb szakorvoshoz kell vinni. Ne felejtsük el azonban, hogy a melegítés javítja a középfül szellőzését, ezért már náthás gyermeknek is javasolható a fülbetegség megelőzésére.
Javaslatom, hogy az elhúzódó náthás-köhögős panaszokkal küszködő gyermekeknek végeztessék el ezt az egyszerű, objektív vizsgálatot, és rövid időre, több alkalommal tegyék fel a fülmelegítő gyógysapkát a gyermek fejére, még akkor is, ha nem fáj a füle.
A fülmelegítésnek – mint a középfülgyulladás természetes gyógymódjának – igen régi hagyománya van. Több mint húszéves gyermek fül-orr-gégészeti gyakorlatomban magam is javaslom a szülőknek, hogy a középfülgyulladásra hajlamos, náthás gyermeknek melegítsék naponta többször a fülét, még akkor is, ha enyhe, rövid ideig tartó fülfájdalmai vannak.
Fontos, hogy puha, kellemes meleg érintkezzen a fülkagylóval, és egyidejűleg mindkét oldalon melegítsük a fülét. Régi tapasztalat, hogy a nátha kapcsán kialakuló fülbetegségek kezdeti szakaszában a fül melegítése varázsos hatású – enyhíti a fájdalmat.
Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a meleg hatására javul a középfül szellőzése, csökken a váladékozásra való hajlam. Ha a váladéktermelődés az orrban és a középfülben is megindul, orrdugulás, halláscsökkenés és előbb-utóbb fájdalom jelentkezik. Ilyenkor is jó hatású, ha meleg éri a fület, mert – amint a tapasztalat is bizonyítja – ez enyhíti a fülfájdalmat, gyorsítja a gyulladásos folyamat lezajlását, megrövidíti a betegség időtartamát.
A krónikus prosztatagyulladás a szexuális funkcióra is kihat
2021. május 07.
Ha 3 hónapnál tovább tart a prosztatagyulladás, krónikusnak nevezhetjük, és feltétlenül kezelést igényel. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa szerint a fájdalom, a vizelési- és szexuális nehézségek mind utalhatnak erre a betegségre, nem érdemes halogatni a kivizsgálást.
Mit jelent a krónikus prosztatagyulladás?
A prosztata vagy dülmirigy a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye nagyságú és alakú, tokkal körülvett mirigy, amely elhelyezkedése és funkciói miatt egyaránt hatással van a vizeletürítésre és a szexuális életre. A szervet akut és krónikus gyulladás is érintheti, amelyek közük a krónikus betegség az, amely 3 hónapnál tovább tart és nem feltétlenül reagál megfelelően az első kezelésekre, az akut pedig rövid, legfeljebb néhány hétig tartó betegség, amely jellemzően a kezelés elkezdését követően gyorsan gyógyul. Ugyanakkor ez utóbbinál előfordulhat láz, hányinger, hányás, míg a krónikus prosztatagyulladásra inkább az alábbi tünetek a jellemzőek:
– Medencetájon és/vagy a nemi szerveknél, esetleg deréktájt jelentkező fájdalom.
– Vissza-visszatérő vagy állandó fájdalom.
– Gyakori, sürgető vizelési inger, még éjjel is.
– Vizelési nehézség és/vagy fájdalom.
– Ejakulációs nehézség és/vagy fájdalom.
– Ritkábban a gyulladásra utaló általános jelek, mint láz, hányinger.
Nem csak baktérium okozhatja
A krónikus prosztatagyulladás okozóját nem feltétlenül könnyű beazonosítani, de az biztos, hogy először azt érdemes tisztázni, bakteriális eredetű-e, ugyanis a betegségnek két fő kategóriája van.
Krónikus bakteriális prosztatitisz
A bakteriális eredetű fertőzés néhány esetben húgyúti fertőzés vagy akut bakteriális prosztatitisz talaján alakul ki. Ez utóbbi leginkább úgy érzékelhető, hogy az akut gyulladás tünetei mérséklődnek, de nem szűnnek meg teljesen. Néhány beteg úgy érezheti, hogy a gyulladás állandósult, aminek hátterében az is állhat, hogy az antibiotikumos kezelés túl rövid ideig tartott vagy a baktériumok rezisztenssé váltak az adott antibiotikummal szemben.
Hogyan hat a zene az agyműködésre?
2021. május 06.
Az ókori Görögországban éppúgy, mint a királyi és császári udvarokban Európában, a zene és a tánc szerves részét képezte az oktatásnak. Egyenrangú helyet foglalt el pl. a matematikával vagy a retorikával. A napjainkban folyó neurológiai kutatások is megerősítik a zene alapvető fontosságát az oktatásban. Egyúttal hangsúlyozzák a zenetanulás, zenehallgatás agyműködésre gyakorolt pozitív hatását és előnyeit egy életen át.
A zenét úgy kellene tanulni az iskolában, mint az irodalmat, biológiát, matematikát – mondta egy neves zongorista-karmester, aki elképzeléséhez híven kb. 15 éve létrehozta az első „zenekertet” gyermekeknek. Célja nem a jövő virtuózainak megtalálása volt, hanem egyszerűen az, hogy különféle háttérrel rendelkező gyermekeknek lehetővé tegye a fejlődést a zene segítségével. A 90-es évek óta egyéb törekvések, tanulmányok sora mutatta ki a zenének az agyműködésre és többek közt a tanulásra gyakorolt pozitív hatását.
Átitatódás a zenével már az élet első hónapjaitól kezdve
Ritmusa, hangsúlyozása, hanglejtése alapján tanuljuk meg anyanyelvünket. Így a zene világában való elmélyülés már kisgyermekkortól jótékony hatású. Egy kanadai tanulmány nemrégiben rámutatott, hogy a korai találkozás a zenével (már 6 hónapos kortól) az agykérgi sejtjek jobb szinkron aktivitását eredményezi. Intenzívebb anya-gyermek kommunikációt von maga után, és elősegíti a szocio-emotív fejlődést – láthatjuk benne az intelligencia kezdeteit.
Az érzelem és az öröm a memória legjobb stimulálói (beérkező ingerei). Márpedig a zene bőségesen kiválthatja mindkettőt. A zenélés vagy a zenehallgatás egyúttal „feldobja” az agyat a dopamin, oxitocin,és szerotonin termelésének stimulálásával, melyek többek közt a jóllétért, az érzelmi kötődésért és a motivációért felelős neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok).
A gyakorlatban
Rendszeresen játsszunk le különféle zenét gyermekeinknek, tanuljunk velük mondókákat, ösztönözzük őket arra, hogy énekeljenek, táncoljanak együtt a zenére.
A szellemi képességek stimulálása
Az 1990-es években többek közt egy kaliforniai kutatócsoport tanulmányozta az ún. Mozart-hatást, mely szerint a komponista zseni zenéje pozitívan hat az értelmi fejlődésre. A kutatás eredménye szerint a nagy salzburgi zeneszerző zenéjének hallgatása után a vizsgált kamaszok jobban teljesítettek a térbeli intelligencia tesztekben. A Mozart-effektus létrejöttekor egyébként nagy lelkesedést váltott ki, volt, ahol a csecsemőket Mozart szonátáira etették.
Azóta úgy tűnik, hogy nem Mozart zenéje, hanem általában a zene növeli a kognitív képességeket, és többek közt javítja a tanulási képességet. A felmérések ugyanis azt mutatták, hogy akár gyermekről, akár tinédzserről van szó, ha az bármilyen zenei tevékenységben vesz részt (pl. zenehallgatás, kórusban, zenekarban közreműködés), a vizsgálódások szerint javul az iskolai eredménye.
Egyes tanulmányok, amelyek összehasonlítják a zenét más tevékenységekkel (plasztikus művészetek, sport, színház stb.) a zene egyértelmű fölényét hangsúlyozzák az egyes intellektuális képességek fejlesztése terén.
Ha a zenehallgatás hasznosnak ismerhető el, akkor egy hangszeren való játszás vagy az éneklés még erőteljesebben növelheti az intellektuális képességeket (pl. örömre való képesség, figyelem képessége, érzelmek kezelése stb.).
Melyik nemzet fogyasztja a legtöbb alkoholt?
2021. május 06.
Németországban minden hetedik percben meghal egy ember az alkohol-, vagy az alkohol- és dohányfogyasztás következményei miatt, a dohányzás miatt pedig évente százezren halnak meg egy felmérés szerint, amely kimutatta, hogy a lakosság fejenként átlagosan több mint 130 liter szeszesitalt fogyaszt évente. Ezekkel a szomorú tényekkel Németország a világelsők közé tartozik.
A német addiktológiai központ (DHS) 2014-es évkönyvének bemutatóján kiemelték, hogy évente átlagosan 74 ezer, vagyis a berlini olimpiai stadion férőhelyeivel nagyjából megegyező számú haláleset tulajdonítható az alkohol-, vagy az alkohol- és dohányfogyasztás következményeinek, a dohányzás pedig egy közepes méretű város – például Koblenz vagy Jéna – lakosságának megfelelő számú embert pusztít el évente.
Akik a legtöbb alkoholt isszák
Tavaly fejenként 105,5 liter sör, 20,4 liter bor és 5,4 liter rövidital fogyott az országban, ami 9,5 liter tiszta alkoholnak felel meg. A mennyiség nem változott jelentősen az egy évvel korábbihoz képest, nemzetközi összevetésben pedig “drámaian nagymértékű” alkoholfogyasztást jelent. A 35 legfejlettebb ipari államot összefogó OECD-csoportban Németország az 5. helyen áll, csak Ausztriában, Észtországban, Franciaországban és Luxemburgban isznak többet az emberek – mondta Raphael Gassmann, a DHS ügyvezetője.
Füstölgők
A dohányfogyasztás viszont visszaszorulóban van, cigarettában számolva egy főre tavaly 996 szál jutott, szemben az egy évvel korábbi 1008-cal. Ugyanakkor még mindig igen magas a rendszeresen dohányzók aránya, a 18-67 év közötti korosztályban a férfiaknál 34, a nőknél 26 százalék – tette hozzá.
Németország csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás-ellenőrzési keretegyezményéhez, de az abban foglaltakat nem hajtja végre következetesen, így továbbra sincs átfogó megelőzési stratégia – hívta fel a figyelmet a DHS, rámutatva arra, hogy a hatásos stratégia elemei közé tartozik a jövedéki adó és a fogyasztói ár emelése, a dohánycikk-árusítás időbeli korlátozása, a dohánytermékek reklámozásának hatékonyabb szabályozása és az egészségügyi ellátás fejlesztése az egészségi ártalmak korai felismerése és kezelése céljából.
A szelén elengedhetetlen a pajzsmirigy számára
2021. május 05.
A pajzsmirigy betegségek országa vagyunk. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen hazánk jódhiányos területnek számít, nem véletlen, hogy az asztali só is jellemzően jódozott formában érhető el. Azonban sajnos más, rendkívül fontos elemből is hiányt szenved Magyarország, de ezzel valahogy kevesebbet foglalkozunk.
A témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.
Szelén
A szelén egy mostohagyerek a jód mellett, mivel lényegesen kevesebbet foglalkozunk vele. Holott tény, hogy a pajzsmirigy megfelelő működéséhez nem csak a jód, hanem a szelén is elengedhetetlenül fontos. Ráadásul hazánk szelénhiányos terület is, vagyis ennek az anyagnak a hiánya is vastagon benne van abban, hogy ilyen gyakoriak itthon a pajzsmirigy betegségek.
A szelén nem csak az immunrendszer megfelelő működésében vállal oroszlánrészt. A pajzsmirigy hormonok termelésében és lebontásában is elengedhetetlenül fontos. Mára több tanulmány is igazolta, hogy a pajzsmirigy megfelelő működéséhez egy jodotironin 5-dejodináz nevű enzimre is feltétlenül szükség van, mely egy szelén alapú enzim!
Szelént pótolni?
Természetesen a szelént is lehet pótolni, ahogyan a jódot is. Erre ma már több készítményt is találhatunk, de itt is igaz, mint minden más tápanyag esetében, hogy a szelént sem elég egyszerűen bevinni.
Ahhoz, hogy hasznosulása jó legyen, a szelén mindenképpen érdemes szerves formában bejuttatni. Erre pedig nem lesz olyan nehéz figyelni, mert a készítmények, melyek szerves-szelént tartalmaznak ezt jellemzően a dobozon fel is tűntetik.
Dézsy Zoltán: Minek kicsit álmodni? Merni kell nagyot akarni...
2021. május 05.
Dézsy Zoltán Balázs Béla-díjas rendező, szerkesztő-riporter, egyetemi tanár a Magyar Rádió riportereként dolgozott az Ötödik sebesség, a Táskarádió műsorokban. A Magyar Televízióban tényfeltáró riportokat készített az Új Reflektor Magazinnak, riportere és felelős szerkesztője volt a Nap-kelte című műsornak, majd A Hét felelős szerkesztője és műsorvezetője. Ikonikussá vált filmjei: Pincebörtön I-II. (1994), A seuso-kincsek rejtélye (1997), Az ügynökök a paradicsomba mennek (2010), Elment az Öszöd (2013), Seuso II. (2016)
• Az oknyomozó riportert az igazságérzete hajtja vagy kalandvágyból válik az újságíró tényfeltáró nyomozóvá?
Nem kalandvágyból, kíváncsiságból és igazságkeresésből! A dolgok mögé szerettem volna mindig látni. Fontos tudni azt: mi miért történik a világban, a felszín alatti okokat kerestem.
• Minden újságíró kíváncsi és témaérzékeny, te mégis bátrabb vagy? Nem féltél soha?
Nem. Van az a bizonyos vicc, hogy ez a ló vak! Nem vak ez, bátor! Vagy fordítva?
• Akkor a titok: érzékenység, kitartás, igazságérzet és vakmerőség?
Az én témáim munkaigényesek, gyakran a lehetetlenre vállalkozom, és akár évtizedeket, de legalább éveket fektetek egy-egy történetbe. Ezt nem teszi meg más, mert a gyorsabb sikereket szeretik.
• Legendás vagy a hihetetlen munkabírásodról. Eredetileg is ez volt az elképzelésed a hivatásodat illetően?
Nem. Írónak készültem. Úgy gondoltam, íróvá úgy válhat az ember, mint példaképeim, a nagyváradi legendák, Ady és kortársai. Így hírlapírással kezdtem, hogy majd évek alatt „igazi” íróvá fejlődhessek.
• Végül mégis író is lettél!
Rengeteget írok, csak nem regényeket, hanem forgatókönyveket, szinopszisokat, műsorterveket, dialógokat…
• A Hírlapkiadónál kezdtél el fiatal újságíróként dolgozni. Ennyire tudatos voltál?
Igen, annyira tudatos, hogy azért mentem el az akkori Szikra Nyomdába dolgozni mint expedíciós segédmunkás, mert egy épületben volt a Hírlapkiadóval. Tudni akartam, megtanulni: hogyan születik a lap, a kezdetektől… Megérinteni, szagolni a nyomdafesték illatát.
• Aztán a Magyar Rádióhoz kerültél.
Pedig nem akartam rádiós lenni! Nem akartam főszerkesztő sem lenni, nem akartam képernyős lenni, nem mertem arra sem gondolni, hogy filmrendező lehetek, eszembe sem jutott, hogy egyetemen taníthatok.
• Mindezek sorra megtörténtek veled. Van valami különös ellentmondás abban, hogy tudatos vagy, mégis a sors keze irányít a hivatásodban?
Amikor beléptem a Hírlapkiadó Vállalathoz, azt hittem, onnan megyek majd nyugdíjba. Aztán megjelent egy felhívás, hogy a rádió ifjú riportereket keres, illetve olyan elhivatott munkatársakat, akik majd riporterré válhatnak. Jelentkeztem.
A szénanátha terrorja
2021. május 04.
Elkezdődött a szezon, itt a lakosság nagy részét „terrorizáló” szénanátha ideje. A tavasztól őszig tartó pollen allergia szinte már népbetegségnek számít, szinte nincs is olyan ember, akinek a családjában ne fordulna elő valamilyen légúti allergia. Jön az orrfolyás, a tüsszögés, a könnyezés, rosszabb esetben viszketés, kiütések, puffadás, sőt akár fuldokló köhögés, vagy később az asztma. Ráadásul a tünetek sokszor az évek múltával egyre csak erősödnek. Ritkán komoly a szervezet keringésének összeomlásához vezető anafilaxiás sokk is kialakulhat.
Sok fizikai és gyógyszeres védekezési módszert ismerünk, de a tünetek enyhítését először a bennünk zajló folyamatok megértésével kellene kezdenünk.
Az allergia az immunrendszer reakciója valamire, ami mások számára korántsem biztos, hogy problémát okoz. Az allergia kialakulásához szükség van valamilyen genetikai adottságra és környezeti faktorra. Immunrednszerünk a külső betaolakodóktól hívatott megvédeni bennünket, de allergia esetében sajnos egy téves riasztás történik, sőt az allergiás emberek sokszor többféle dologra is érzékenyek. A leggyakoribb természetes allergének (allergiát okozó anyagok) a pollenek után a házipor és poratka, a penészgomba, az állatszőrök, a rovarcsípések, és sajnos egyre növekvő jelentőséggel az ételek.
Mi is történik valójában?
Szervezetünk a betolakodó anyagra reagál, megpróbálja azt hatástalanná tenni. Ennek folyamata egyfajta gyulladásnak minősül, melynek menete a következő:
- Immunsejtjeink ellenagyagokat kezdenek termelni az allergénnel szemben, és ezek az ellenagyagok hozzá kötődnek az allergénhez
- Más immunsejtek is odakerülnek, melyek egy része bekebelezi az adott anyagot és így távolítja el
- Az immunsejtek további anyagokat termelnek, melyek különböző reakciókat hoznak létre
- Emlékező sejtek is kialakulnak, hogy a következő alkalommal gyorsabban tudjon a szervezet reagálni
- Az immunsejtek hatására értágulat alakul ki, mely vérbőséghez vezet (pirosság, kiütések oka)
- Víz lép ki az erekből, hogy a szövetekben „felhígítsa” a betolakodó anyag koncentrációját
- Ez nyálkahártya duzzanat képében is jelentkezhet (pl. orrdugulás)
- A felszaporodó anyagok direkt ingerlik az érző idegsejteket (viszketés, égő érzés, fájdalom)
- Ha az allergén anyagot sikerült eltávolítani, kihígítani, akkor a reakció befejeződik
- A reakció befejezésében gyulladás ellenes folyamatok is szerepet játszanak
Az emberiség egy klíma- és ökológiai katasztrófa felé sodródó világot hagy az utókor számára
2021. május 04.
Még nem késő változtatnunk, hogy legalább a jövő generációi számára élhető(bb) jövőt biztosítsunk. A Zöldunió online kiadványa a következményekkel való szembenézést is segítve az alapfogalmak és a tendenciák rövid bemutatásán keresztül ad előrejelzést 2021-re vonatkozóan.
Amikor először került be a média fősodrába az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) majd néhány napra rá a WWF 2018-as jelentéseinek apokaliptikusnak ható ténymegállapításai, még azok is elgondolkodtak, akik korábban nem követték nyomon a környezetvédelemmel, fenntarthatósági törekvésekkel kapcsolatos híreket.
Ez idő tájt tudatosult sokakban, hogy a negatív folyamatok felgyorsulásával valójában már nem is az unokáink, hanem gyermekeink, sőt saját magunk élhető jövője a tét. Sokan pedig ekkor eszméltek rá, hogy a krízis okozói a 20. század egyre inkább túlfogyasztó - elsősorban fejlett - társadalmai, ideértve a globális fogyasztói igényeket kiszolgáló - és egyben formáló - korabeli multinacionális vállalati ideológiát és a tömegtájékoztatást is.
Teller Ede megjósolta - ma hallottuk meg!
A válság vámszedőinek korát éljük - meddig?
Akarunk, tudunk, merünk-e változtatni és változtatást kikényszeríteni?
A rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist
2021. május 03.
Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint az egyetem kutatói a két másik romániai állategészségügyi intézet szakembereivel közösen 2020 márciusa és 2021 januárja között rovarok ezreit gyűjtötték be a fertőzésgócokból. A rovarok vizsgálata révén azt mutatták ki, hogy a fertőzött nagyüzemi sertéstenyészetekben összegyűjtött vérszívó (hematofág) rovarok hetven százalékában megtalálható az afrikai sertéspestist okozó PPA vírus genetikai nyoma.
A tanulmány szerint a nagyüzemi sertéstenyészetekben jelentősebb lehet a vérszívó rovarok szerepe a fertőzés továbbításában, mint a háztáji gazdaságokban. A kutatók a rovarok szerepének tulajdonítják, hogy a nyári hónapokban jobban terjed a fertőzés.
Áttörést jelenthet egy új vakcina a malária ellen
2021. május 03.
Áttörést jelentő 77 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a tesztek korai szakaszában egy új malária elleni vakcina – közölte az Oxfordi Egyetem fejlesztést végző kutatócsoportja.
Amikor 450, 5-17 hónapos Burkina Fasó-i gyerekkel elvégezték a tesztet, a vakcinát biztonságosnak találták, a 12 hónapos követéses vizsgálat pedig 77 százalékos, vagyis “magas szintű hatékonyságot” mutatott.
Most az eredmények alátámasztásáért kiterjedtebb tesztelés következik, amelyet négy afrikai ország majdnem ötezer gyerekével végeznek, a legfiatalabbak öt hónaposak, a legidősebbek háromévesek lesznek. A betegséget parazita okozza, melyet szúnyogok terjesztenek. Noha gyógyítható, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) becslése szerint 2019-ben 229 millió megbetegedés és 409 ezer halálozás történt – számolt be róla a BBC hírportálja.
A tünetek lázzal, fejfájással, hidegrázással kezdődnek, kezelés nélkül gyorsan súlyossá, akár halálossá is válhatnak. Adrian Hill vakcinológus, az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének igazgatója a The Lancet című brit orvostudományi folyóirat preprintjében megjelent tanulmány vezető szerzője közölte: vakcinájuk az első, amelyik a WHO által kitűzött legalább 75 százalékos hatékonyságot elérte.
Az eddigi leghatékonyabb maláriaellenes védőoltások afrikai gyerekekkel végzett tesztekben csak 55 százalékos hatékonyságot mutattak.
Az új vakcina tesztjei 2019-ben indultak, jóval azelőtt, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelent volna, és az Oxfordi Egyetem az AstraZenecával közösen kifejlesztette volna a Covid-19 elleni védőoltását.
A malária elleni vakcina kifejlesztése sokkal hosszabb időt vett igénybe, mivel az utóbbi esetében gének ezreiről, míg a koronavírusnál nagyjából egy tucatról van szó, a malária távol tartásához igen erős immunválaszra van szükség.
