A magyarok közel harmada rendszertelenül táplálkozik
2021. február 09.
Miközben a koronavírus-járvány miatt gyakran szóba kerül az immunrendszer erősítése, arról kevesebbet beszélünk, hogy ennek egyik fontos része a helyes táplálkozás.
A NaturMed Hotel Carbona országos reprezentatív felmérést készített a lakosság étkezési, táplálkozási szokásairól, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, 30 százaléka választja csupán az egészségesebb növényi olajat a zsírral szemben, 40 százalék a teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket a finomított gabonával szemben, csupán 25 százalék fogyaszt halat, és csak 26 százalék szed valamilyen vitamint. Holott étkezési szokásaink változtatásával erősíthetjük immunrendszerünket. Az eredménnyel és a hasznos tanácsokkal kapcsolatban orvos szakértő ad rövid összefoglalót.
Az őszi időszakban mindig téma az immunrendszer erősítése. Idén ez a koronavírus-járvány miatt sokkal égetőbb kérdés, mint egy átlagos őszi náthaszezonban. Az egészségünk megőrzéséhez kulcsfontosságú az egészséges étrend. A NaturMed Hotel Carbona magyarok étkezési szokásait feltérképező országos reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek 78 százaléka gondolja úgy, jellemzően egészségesen táplálkozik. Dr. Somogyi Katalin, a Carbona belgyógyász, diabetológus szakorvosa szerint azonban, ha részletesebben vizsgáljuk a válaszokat, az is egyértelművé válik: többen rendszertelenül étkeznek, sokan továbbra is zsírt választják a növényi olajjal szemben, és a finomított gabonaféléket a teljeskiőrlésűvel szemben. Ugyanakkor az immunrendszer erősítése az egészséges étrenddel kezdődik.
- Nem mindegy, mennyit eszünk
Amikor az egészséges táplálkozásra gondolunk, elsősorban az egészséges élelmiszerek és ételek jutnak eszünkbe. Az immunrendszerünk kiegyensúlyozott működését és erősítését elősegítő helyes étrend azonban a rendszerességgel és a mennyiséggel kezdődik. A felmérés eredményei szerint a válaszadók 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, és akár főétkezéseket is kihagy. Majdnem 15 százalék azok aránya, akik többet vagy sokkal többet esznek, mint amennyit kívánnak, és csupán a megkérdezettek 1,4 százaléka viszonyul annyira tudatosan saját testéhez, hogy kevesebbet fogyaszt, mint amennyit kíván. Dr. Somogyi Katalin, a Carbona orvosa ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern táplálkozástudomány a napi többszöri étkezést javasolja. Ideális napi 5 alkalommal kisebb mennyiségeket enni, egyenlő időközönként, ami biztosítja a stabil vércukorszintet és a megfelelő mennyiségű energiát. Ez azért is fontos, mert így nem terheljük túl szervezetünket, az emésztés ugyanis sok energiát igényel, amit a testünk például egy fertőzés leküzdésére is fordíthatna.
Öt klasszikus tévhit a szoptatásról
2021. február 09.
A leendő kismamákat a babavárás utolsó szakaszában, de sokszor még közvetlenül a szülés előtt is számos családi és baráti jótanáccsal látja el a környezetük – főleg a szoptatásra vonatkozóan. Csakhogy ilyenkor a sok-sok hasznos javaslat mellett rengeteg helytelen információ és tévhit is szóba kerül, így persze nehéz eligazodni és eldönteni, hogy mit fogadjunk meg, és mit ne. Dr. Makleit László belgyógyász segítségével összegyűjtöttük az öt leggyakoribb álhírt a szoptatással kapcsolatban.
Szülés utáni anyatej-termelődés
Változó, hogy kinél mikor indul be a tejtermelődés. Valaki már a terhesség alatt tapasztal némi tejkiválasztást, hiszen a szervezet akár már a terhesség 16. hetétől termeli a kolosztrumot, azaz az előtejet. Másoknál ez a vajúdás alatt történik meg, valakinél pedig csak nagy nehézségek árán, pár nappal/héttel a baba születését követően indul be a folyamat. „Az újszülöttet érdemes minél előbb mellre tenni a szülés után, ugyanis ekkor a legerősebb a szopási ösztöne és ezzel lökést ad a hormonoknak a tejtermeléshez. Az anyatejjel nemcsak fontos tápanyagok jutnak a baba szervezetébe, hanem olyan immunglobulinok is, melyek nagyban hozzájárulnak az éretlen immunrendszerű újszülöttek fertőzés elleni védelméhez” – fejti ki a kezdeti anyatejes táplálás fontosságát dr. Makleit László, belgyógyász és klinikai farmakológus.
Örök téma: kis mell, kontra nagy kebel
A kebel méretének gyakorlatilag semmi köze nincs a tejtermeléshez! Ha kicsi, ha nagy, a kismama mindenképpen tudja majd táplálni a kisbabát, hiszen míg a mell méretét a zsírszövetek mennyisége határozza meg, a szoptatás esetében csak a tejmirigyek mennyisége számít. Akkor sincs baj, ha ezekből van kevés, legfeljebb kiegészítő táplálékkal kell készülni az anyatej mellé, vagy ha hormonális problémával áll az illető szemben, akkor az orvossal egyeztetve lehet rá megoldást találni.
Nagyszerű gyulladáscsökkentők: gyömbér és kurkuma
2021. február 08.
A gyulladás nagyon veszélyes, mert olyan negatív folyamatokat indukálhat a szervezetben, amelyek aztán krónikus betegségek kialakulásához vezethetnek, melyből a gyógyulás egy hosszú és nehéz folyamat, már amennyiben ez visszafordítható.
A gyulladás és a krónikus betegségek
A gyulladás tehát krónikus betegségek kialakulását idézheti elő. Ilyen krónikus betegség a cukorbetegség., az Alzheimer-kór, a szívbetegség, a rákos megbetegedés vagy éppen az érelmeszesedés. Amennyiben még nem súlyos a gyulladás, vagyis nem alakult ki krónikus betegség, úgy mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy a gyulladás szintje csökkenjen, megszűnjön. Ebben két nagyon hasznos gyógynövény lehet a segítségünkre: az egyik a gyömbér, a másik pedig a kurkuma.
Az indiaiak két remek gyógynövénye
Indiában már évszázadok óta alkalmazzák ezt a két gyógynövényt, mégpedig ételeik megfűszerezésére, megízesítésére. Mindkettő – de főleg a gyömbér – kissé csípős ízvilággal rendelkezik, de nagyon egészséges is.
A gyömbér és a kurkuma is tele van antioxidáns vegyületekkel, amelyek a káros hatású szabad gyökök semlegesítésében vesznek részt aktívan. A szabad gyökök oxidatív stresszt okoznak, ami aztán lehetővé teszi a krónikus betegségek kialakulását is.
Az ízületi gyulladás
Az ízületi gyulladás egy nagyon kellemetlen betegség, hiszen nemcsak fájdalmat okoz, de a mozgás tartományát is beszűkíti. Kutatások igazolják, hogy a gyömbér kúraszerű fogyasztása – legalább három hónapig szükséges egyhuzamban fogyasztani – nagymértékben csökkenti a fájdalmat, egyes esetekben meg is szüntetheti azt. A kurkumával ebben az esetben is rendkívül jó párost alkot a gyömbér.
Készítsünk kurkumás, citromos, gyömbéres turmixitalt, vagyis egyszerűen csak vízzel össze kell keverni ezeket a gyógynövényeket. A gyulladási markerek csökkenését a rendszeresen végzett laborvizsgálatok is igazolják. Azok, akik bármilyen gyógyszert szednek, a kurkuma és a gyömbér fogyasztása előtt feltétlenül kérjék ki az orvosuk véleményét, mivel mindkét gyógynövény megváltoztathatja a gyógyszerek hatását.
Petevezeték tágulat: erős alhasi fájdalom is jelezheti
2021. február 08.
Az alhasi fájdalmak igen sok problémát jelezhetnek, ám nőknél gyakran nőgyógyászati gondra hívják fel a figyelmet. Amennyiben főleg a has oldalára koncentrálódik a fájdalom, úgy meglehet, hogy petevezeték(ek) tágulata okozza a panaszt. A kórképről és kezeléséről dr. Józan Gyöngyit, a Nőgyógyászati Központ sebész-nőgyógyászát kérdeztük.
Petevezeték tágulat az erős hasi fájdalom hátterében
A petevezetékek a petefészkeket kötik össze a méhhel. Ovuláció során ezen keresztül halad a petesejt a méh ürege felé.
A petevezetőket érintő leggyakoribb zavar a vezető(k) elzáródása, illetve azok tágulata (hydrosalpinx), amit a petevezetők krónikus gyulladása okoz. Ez utóbbi esetben a petevezetékben folyadék halmozódik fel, (mely lényegében gyulladásos izzadmány), így az kitágul. Erre nagyfokú fájdalom hívja fel a figyelmet, ám olykor van, hogy tünetszegény az állapot. Az akut gyulladás következtében a petevezeték elzáródhat, így van, hogy meddőségi kivizsgálás részeként derül fény a problémára. A diagnosztikájában nagy szerepe van az ultrahangnak (hüvelyi, hasi), valamint a sonohisterografia-nak, illetve a laparoszkópiának mivel ekkor jól látható a kitágult petevezető.
A petevezeték tágulat lehetséges okai:
- Kismedencei gyulladás
- Endometriózis
- Intim fertőzés
- Összenövések
Az amputáció és a stroke is megelőzhető az érszűkület kezelésével
2021. február 07.
Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az később az érrendszer bármely részében problémát okozhat, és a beteget fekély, infarktus vagy stroke is fenyegetheti. Az érszűkületes megbetegedések másik, igen komoly következménye a lábszáramputáció. Az időben megkezdett orvosi kezelés és a helyes életmód azonban számos szövődmény rizikóját csökkentheti. Írásunkban Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája hívja fel olvasóink figyelmét az érszűkület időben megkezdett kezelésének kiemelt fontosságára.
A rizikófaktorok jó része életmódunkból fakad. Az érszűkületre hajlamosító fő tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és húgysavszint, valamint a mozgásszegény életmód. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a megbetegedés szövődményeinek kivédéséért.
Az érszűkület konkrétan az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedését és ebből adódó beszűkülését jelenti. Mivel ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért a betegség fennálása esetén más szervek, például a szív vagy agy ereinek érintettségére is számítani lehet. A későn felismert vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyeket megelőzni hatékonyan lehetett volna, kezelésük azonban nehezebb.
A lábakban megjelenő érszűkület négy stádiuma
Eleinte még nincs panasz, a betegség lappang, például a hosszú éveken át masszívan dohányzókban vagy fel nem ismert cukorbetegekben. Ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de a kórisme felállítását adó úgynevezett dopplervizsgálat még negatív.
A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív dopplervizsgálat adott pillanatban megnyugtató, mégis, ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, hogy pár év múlva ne alakuljon ki egy olyan betegség, amely ekkor még nagyrészt megelőzhető. Az ultrahangos dopplervizsgálattal a vérnyomást az artériákban mérik a lábon és a felkaron is. Ez az úgynevezett boka-kar-index, vagy dopplerindex. Ennek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, érszűkületről beszélünk.
Csak akkor megyünk orvoshoz, ha nagyon fáj
2021. február 07.
Az ízületi betegségben szenvedők 70%-a csak súlyos stádiumban fordul orvoshoz, tízes skálán mérve csak 6-os erősségű ízületi fájdalom felett keresnek fel szakembert.
Kiemelten sok a kezeletlen, ízületi panaszokkal küzdő beteg az országban: mind a háziorvosok, mind a szakorvosok 30%-ra teszik arányukat. Abban, hogy a páciensek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz jelentős szerepet játszik, hogy nehezen ismerik fel tüneteiket és félnek a kezelés hosszától is.
Ennek következményeként az ízületi panaszokkal küzdő betegek több mint kétharmada már csak középsúlyos vagy súlyos stádiumban fordul orvoshoz.
Kiemelten sok az ízületi panasszal küzdő beteg Magyarországon, minden ötödik betegszabadságért valamilyen ízületi probléma a felelős. Mint a legtöbb betegség esetében, itt is jelentős szerepe lenne annak, hogy a páciensek időben felismerjék tüneteiket és orvoshoz forduljanak, hiszen például a porckopás vissza ugyan nem fordítható, de megfelelő terápia mellett jelentősen lassítható folyamat. Mikor jutnak el orvoshoz az érintettek? Mik a leggyakoribb panaszaik? Milyen fájdalmakkal küzdenek? Az MGYFT és az Ízületőr program házi- és szakorvosok körében végzett reprezentatív kutatása többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Kései felismerés, erős fájdalom
A reumatológusok esetében a betegek kétharmada, az ortopéd orvosoknál 77% az ízületi panaszokkal küzdők száma, de a betegszámot tekintve ugyanennyi (hetente 80-90) pácienssel találkoznak a háziorvosok is. A kutatásból kiderült, hogy az orvoshoz fordulók nagy része valóban kezelésre szorul: a házi- és szakorvosok a hozzájuk érkezők közel 80%-ának javasolnak terápiát. Mindehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a betegek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz segítségért. Azok a páciensek, akik táppénzre kényszerülnek, átlagosan három hétre esnek ki a munkából, a korai felismerés ezt az időt is jelentősen csökkenteni tudná.
Gondolkodjunk pozitívan – új erőt adhat
2021. február 06.
Kezeljük megfelelően a negatív oldalt
Hagyjuk abba az örökös bosszankodást, kesergést
Amikor meglehetősen gyakran mérgelődünk a mindennapok kisebb-nagyobb kellemetlenségei, problémái miatt, végül szokásunkká válhat az örökös panaszkodás, gyűlölködés, a dolgok rossz oldalának előtérbe helyezése. Mindez idővel elronthatja életünk kellemes pillanatait is. Amellett ez a fajta, állandósulni látszó elégedetlenség napi dolgainkkal, vagy az egyes személyekkel való ellenségeskedés hangulatunkat oly mértékben rontja, ami kimeríthet fizikailag és idegileg is.
Ha pedig azt hisszük, hogy a naponta ismétlődő kesergés, siránkozás, mérgelődés ”természetünkből fakad, így nincs mit tenni”, különösképpen összpontosítanunk kell arra, hogy felvegyük a harcot a negatív életszemlélet e káros tendenciájával szemben. A pozitív életérzés megvalósításához pedig hozzátartozik, hogy belássuk: meg tudunk szabadulni ezektől a hétköznapi bosszúságoktól, melyek bár sűrűn fordulnak elő, általában nem olyan súlyúak, hogy az élethez való egész hozzáállásunkat a rossz irányba terelnék. A pozitív látásmód elérése érdekében tanuljuk meg a kellemetlenségeket, melyeken sokszor fölöslegesen rágódunk, viszonyítani is, hogy ne okozzunk magunknak állandósuló, rossz mentális állapotot.
Idővel eredményesek leszünk: kevesebbet panaszkodunk, bosszankodunk apróságok miatt, és ebből eredően lassanként észre sem vesszük őket. Végül eltűnnek, és így elérjük, hogy léptünk a pozitív világlátás és általános kedélyállapotunk javításának célja érdekében. Ez jó módszer arra is, hogy megvédjük magunkat a ránk nehezedő pszichés nyomástól, megőrizzük nyugalmunkat, és átváltsunk „negatívból pozitívba”…
Kerüljük a „vészmadarakat”
Zsörtölődők, örökké morcosak, féltékenyek, irigyek, „vészmadarak”… A negatív életszemléletű emberek gyakran gonosz örömüket lelik abban, hogy elrontsák általános jó hangulatunkat, derűnket, leszólják sikereinket, eloszlassák reményeinket, kritizálják erőfeszítéseinket, igyekezetünket, vagy akár megjósolják nekünk a legrosszabbat. Az is előfordul, hogy mindezt nem feltétlenül tudatosan teszik (hiszen nem mindegyikük kifejezetten rosszindulatú), mégis megviselnek minket, elnyomják életörömünket. De mi lehet a megoldás? Ha pl. nem tudjuk elkerülni őket (ami gyakran megesik a munkahelyen, de családon belül is), legalább tartsunk tőlük tisztes távolságot, növelve intim szféránkat.
A placebo hatás – tudjunk meg többet róla
2021. február 06.
Valóban tud-e gyógyítani ez az aktív hatóanyagot nem tartalmazó, semleges szer, a placebo? Hallottunk már róla, de mi is ez valójában, és hogyan működik? Biológus és pszichológus szakemberek kutatásai alapján válaszolunk a placebo-hatással kapcsolatos, gyakran felmerülő kérdésekre.
A placebo szó a latin „placere”, tetszeni szóból ered, és olyan „gyógyszert” jelöl, amely inkább a beteg „tetszését”, megnyugvását szolgálja, és nem a gyógyítását. Bár nem tartalmaz semmilyen hatóanyagot, az ezzel a szerrel (pl. fruktóz kapszulával, sóloldattal) történő kezelés mégis működhet, mert a beteg elvárja, hogy hatása legyen. És ez a biológia és pszichológia kapcsolatán alapuló placebo-hatásnak köszönhető. Az elme testre gyakorolt erejét szemléltetve a placebo-hatás a kezelés fokozott hatékonyságát is elősegítheti, összehasonlítva azzal, amit egyedül a hatóanyag tekintetében vártak. A placebo-hatás a kezelések legkülönbözőbb típusaiban jelentkezhet.
Hogyan működik?
A páciens elvárása a kezeléstől különféle pszichológiai változásokból ered, lehetővé téve az egészség javítását, pl. hormonok vagy agyi anyagok felszabadulása, az immunitás stimulálása vagy akár a vérnyomás változása révén. Így fájdalom esetén pl. a placebo-hatás az agyunk által természetesen termelt fájdalomcsillapító molekulák (endorfinok, enkefalinok) termelődését idézi elő. Vagy megfázáskor csökkenti a stresszhormon felszabadulását (ami gyengíti az immunitást), és ezáltal az immunvédelem fokozódását váltja ki.
Kicsiknél is hat?
Minthogy az egészen kicsi gyermekek képtelenek bármit elvárni a kezeléstől, azt gondolhatnánk, hogy náluk nincs placebo-hatás. Egy amerikai kutatás azonban, melyet 119 2–47 hónapos csecsemőnél, illetve kisgyermeknél végeztek, azt mutatta, hogy azok, akik placebót kaptak köhögés ellen szüleiktől, jelentős javuláson mentek át. Természetesen ezt meg lehet magyarázni „közvetítővel” jelentkező placebo-hatással, ami nem a kicsi, hanem a szülei elvárásából fakad. Hiszen ha a szülők meg vannak győződve a kezelés hatékonyságáról, kevésbé lesznek szorongók, ami visszahat a gyermekükre. Jótékony pszichológiai és élettani hatásokat válthat ki nála.
Ezt jelezheti a fázékonyság és a hidegben elfehéredő ujjak
2021. február 05.
Vegyük komolyan, ha látszólag minden ok nélkül a korábban beállított hőmérséklet mellett fázunk, egyre vastagabban öltözünk. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa azt is elmondta, hogy milyen, elsősorban nőket érintő betegséget jelezhet, ha a fázékonyság mellett az ujjaink hidegben elfehérednek.
Különbségek nők és férfiak közt
A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint a nők többségének a 25oC, a férfiak számára pedig a 22oC fokos szobahőmérséklet az ideális. Problémát az jelez, ha a korábbiakhoz képest, azonos hőmérséklet mellett is egyre több réteg ruha alatt érezzük magunkat komfortosan.
Fázékonyság: betegséget jelez?
Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.
Raynaud-jelenség
Az elsősorban 40-60 év közötti nőket érintő jelenség során a hideg (vagy stressz) hatására az ujjakban a vérkeringés gyakorlatilag leáll. A pár perces rohamokat követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, normál színezetűvé válnak, a zsibbadás, fájdalom is megszűnik.
10 tény és tévihit a székrekedésről
2021. február 05.
Számos téveszme forog közszájon a székrekedéssel kapcsolatosan: "A székrekedés megmérgezi a testet. Székrekedés esetén segít, ha sokat iszunk. Több mozgás - és a belek maguktól újra aktívvá válnak." Mindez tévedés, és tudományosan nem igazolható, állítják a szakértők. De akkor mi az igazság?
Az alábbiakban tíz, tudományos vizsgálatok által alátámasztott tényt adunk közre az emésztéssel és a székrekedéssel kapcsolatban, így megismerhetjük emésztési zavaraink okát, a megfelelő megoldással együtt.
1. Ha abbahagyjuk a dohányzást, az székrekedést okozhat
Igaz! A dohányzásról való leszokás során fellépő számos elvonási tünet (például nyugtalanság, csökkent összpontosító képesség, fáradtság stb.) között az emésztési zavarok – így a székrekedés – is megtalálhatók, amelyek több héten keresztül is eltarthatnak. Ez a reakció a szervezet nikotinhiányával magyarázható, a nikotin ugyanis stimulálja a vegetatív idegrendszer egy részét, amely az emésztési funkciókat és mozgásokat irányítja. Ha a nikotinelvonás miatt ez a plusz stimuláció hiányzik, akkor az emésztés átmenetileg akadozhat.
2. A stressz hatással van az emésztésre
Igaz! Az emésztőrendszer és az agy ugyanis szoros kapcsolatban állnak egymással az idegpályák révén, ezért a belek igen érzékenyen reagálnak a stresszre, ugyanis stresszhelyzetben a szervezet több adrenalin és noradrenalin hormont termel, amelyek fékezik a belek működését. Egyfajta ősi önfenntartási ösztönről van itt szó, mivel a harc vagy a menekülés pillanataiban a belek ürítésére nem lenne lehetőség. Ezért gyakori a székrekedés folyamatos terhelés esetén.
3. A székrekedés önmérgezéshez vezet
Nem igaz! Az az elképzelés, hogy veszélyes méreganyagok képződnek, ha a széklet túl sokáig marad a testben, ősrégi, már egy a Kr. e. 16. századból származó, gyógyszerészetről szóló egyiptomi papirusztekercsen is szerepel. A székrekedés általi önmérgezés azonban nem létezik, és elmélete minden tudományos alapot nélkülöz, mivel a belekből felszívódott méreganyagok létezését soha nem sikerült tudományosan igazolni. Tehát nem kell nyugtalankodni, ha nem tudunk naponta WC-re menni.