Mire valók az álmok?
2021. január 25.
Irracionálisak, felkavaróak, mámorítóak vagy akár rémisztőek – álmaink a leggyakrabban meglepnek minket. Hogyan értelmezzük őket, és vajon higgyünk-e bennük? Tudjuk-e, mire szolgálnak? Ha ingadozunk a válaszadásban, bár az álomkutatók véleménye sem egységes, íme néhány megközelítés és vizsgálati eredmény hozzá.
Az ókorban úgy hitték, hogy az álmok továbbítják az istenek által küldött üzeneteket, melyek felfedik a jövőnket. Évszázadokkal később, Sigmund Freud, a pszichoanalízis megteremtője, 1899-ben az Álomfejtés c. művében az álmot a tudatalatti vágyak kifejeződésének tartotta. Az álmok tanulmányozása ma is szembekerül a feltárás nehézségeivel, és kutatók sokaságát mozgósítja szerte a világon, hogy megpróbálják megmagyarázni „áloméletünk” rejtelmeit.
Hosszú ideig úgy gondolták, hogy csak az alvás paradoxális (REM) szakaszában álmodunk, melynek jellemzője: a gyors szemmozgás és időleges alvási bénulás (izomtónus ideiglenes megszűnése), fokozott agyi aktivitás kíséretében. Ezeket a rövid (10-45 perces) epizódokat, melyek 4- 5-ször ismétlődnek éjjelente (egy 8 órás alvás alatt összesen kb. 2 órán át) azonosították tehát elsőként az álmok megjelenési helyeként. Később azonban az alváskutatók megállapították, hogy a lassú hullámú alvásfázisokban is álmodunk. Így az olyan emberek, akiknek nincs paradoxális alvásuk (agykárosodás miatt vagy bizonyos gyógyszerek szedése következtében), továbbra is álmodnak.
Amennyiben az emberek eltérő módon alszanak, akkor az álmaik is különböznek. Összetettek, képekben, érzelmekben gazdagok a paradoxális álom alatt, amikor az érzelmi központok nagyon aktívak. Míg egyszerűbbek, konkrétabbak a lassú alvási fázisban, és kevésbé könnyen emlékszünk rájuk: minden másodikra, ha hirtelen felébresztenek minket, míg a REM szakaszban 10-ből 8-szor. Így az agyunk egész éjjel „tartalmat termel.” Mindazonáltal ezekből a „mozdulatlan utazásokból” sokat elfelejtünk.
Mi az álmok szerepe?
Kutatások kimutatták, hogy a hippocampus, a memória kulcsfontosságú területe az agyban erősen aktiválódik a paradoxális alvásszakasz közben. Az alvás bizonyítottan részt vesz a memorizálás folyamatában, de a valóságban inkább a memóriánkban tárolt információk válogatása, elrendezése és különösen elfeledtetése lenne a szerepe. Így „agytisztító” folyamatnak is nevezhető, hogy helyet juttasson a további információknak/emlékeknek, és elkerülhető legyen az idegi hálózatok túlterhelése. Ez az információ-felejtés megmagyarázhatná, hogy miért irracionálisak az álmaink, miután sokszor egymáshoz nem kapcsolódó képeket kevernek össze. Úgy tűnik, hogy az álmoknak az átélt érzelmek szabályozásában is szerepe van, lehetővé téve számunkra az álmodás intenzitásának csökkentését, a hátralépést tőlük és a pszichés egyensúly megőrzését.
Miről álmodunk?
Az 1950-es években amerikai pszichológusok létrehozták az első álombankot (DreamBank) jelentős mennyiségű forrásból és tudományos tanulmányból összeállítva, majd elérhetővé tették a kutatók számára. Ez a máig is hozzáférhető adatbázis több mint 20 000 „álomjelentést” tartalmaz, mely különböző korosztályokból és demográfiai csoportokból származik. Mindent megtalálunk bennük, de talán meglepő, hogy különösen a mindennapi életről és szociális interakcióinkról számolnak be, miközben 90%-ban jelen vagyunk bennük.
Gyakori álom, mely az előző napra vonatkozik, akkor is, ha ez nem egy „visszajátszott jelenet”, hanem minden összekeveredik benne, és sokszor örült, esztelen vagy akár abszurd. Egyébként, ha az érzékek közül a látás (általában színesben) és a hallás dominál leginkább az álmokban, a szaglás és az ízlelés nagyon ritka (1%). Amellett álmaink „forgatókönyvei” tartalmazhatnak (gyakran torzult) olyan külső ingereket is, mint pl. autók zaja, esőhang stb.
A negatív gyermekkori élmények élethosszig tartanak
2021. január 25.
A kisgyermekkor a legérzékenyebb és legsérülékenyebb életszakasz. A gyermekkorban átélt korai tapasztalatok fontos hatással bírnak a személyiség fejlődésére, a testi és lelki egészség alakulására. Mára egyértelműen kimutatható, hogy a gyermekkor során tapasztalt negatív, stresszteli élmények, elsősorban a gyermekkorban tapasztalt krónikus stressz, káros hatással bírnak a felnőttkori egészség alakulására és fontos szerepet kapnak a szenvedélybetegségek kialakulásában.
Az Májbetegekért Alapítvány szervezésében konferenciát tartottak „A negatív gyermekkori élmények hatása a szenvedélybetegségek kialakulására és a megelőzés lehetőségei” elnevezéssel, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság KAB-ME-18-KMR-C számú programjából származó támogatás segítségével. A konferencia legfőbb célja a társadalom figyelmének felhívása a szenvedélybetegség megelőzésére, és az annak hátterében húzódó negatív gyermekkori élmények feltérképezésére és leküzdésére.
A témában 1998-ban született az első átfogó kutatás, amit a szerzők – Felitti és Anda professzorok – Adverse Childhood Experiences (ACE) Study (Káros Gyermekkori Élmények (ACE) Kutatás) néven publikáltak. A gyermekkor során átélt negatív tapasztalatok egészségre gyakorolt káros hatásait elemző amerikai vizsgálat több mint 17 ezer fő válaszain alapult és a negatív gyermekkori élmények, vagyis az ACE-k hét kategóriáját vizsgálták: pszichológiai, fizikai- és szexuális abúzus, az anya elleni erőszak, olyan személlyel élni egy háztartásban, aki szenvedélybetegségben vagy pszichiátriai betegségben szenved, öngyilkosságot követett el, vagy börtönben volt. A kutatás ezzel mind az abúzus, mind az elhanyagolás, mind pedig a szülők súlyos betegségének vagy kriminális életvitelének potenciális stresszkeltő hatásait is vizsgálta.
Home office - kényszerültünk a bizalomra, itt az eredmény
2021. január 24.
Otthon dolgozni - eddig küzdeni kellett érte, ma pedig helyzetből adódóan a dolgozók és a cégek kikényszerítették a bizalmat egymás felé, mivel a világjárvány miatt nem volt más esély. Vajon hogy alakítja át a világot a terjedő és ténylegesen működő otthoni munkavégzés? Infografika, amiből kiderül!
A lábujjkörmök ápolásának szabályai
2021. január 24.
Kevésbé láthatók, mint a kézujjak körmei, ami nem indokolhatja, hogy jóval kevesebbet törődjünk lábkörmeink ápolásával. Nemcsak nyáron, hanem minden évszakban megfelelő figyelmet kell fordítanunk szép küllemük és jó állapotuk megőrzésére.
Alapos tisztítás
Minthogy egész nap cipőbe van zárva, a lábujjköröm ugyanúgy befülledhet, mint a láb bőre, emiatt – megfelelő ápolás híján – körömbetegségek meleg – ágya lehet, de az utca pora is beszivároghat a lábbelibe. A jó idő közeledtével pedig a nyitott cipőben, szandálban a körömlemez külső vége alatti szennyeződések rendszerint felszaporodnak.
Ezért a lábujjkörmökre fordítsunk külön figyelmet, és gondosan tisztítsuk őket mindennap körömkefével és szappannal, majd alaposan töröljük szárazra. (A körömlemezt oldalról a körömbarázda veszi körül, ennek tisztását is megkönnyíti a kis kefe használata.) Emellett, különösen meleg, párás időben, tanácsos a hűsítő, dezodoráló, szükség esetén fertőtlenítő lábilletve körömspray-k használata.
A helyes körömvágás
A köröm széleinek befordulása, a gyulladt, fájó, benőtt köröm problémájának egyik kiváltó oka lehet, ha a körmöket túl rövidre vágjuk. Különösen az érzékeny sarkokban kell ezt elkerülni, mert sok kellemetlenséget okozhatnak. Ezért ügyeljünk rá, hogy a lábkörmöket egyenesre vágjuk, így a sarkoknál nem okozhatnak pl. gyulladást, sérülést. Miután a körömlemez szabad szélét megfelelő módon levágtuk, mindig saját reszelőnket használva formázzuk, kerekítsük a körmöt.
Körömvágás előtt tanácsos meleg vízben áztatni a lábunkat, hogy a kör meink megpuhuljanak – így jelentősen megkönnyítjük a láb- és körömápolást. Az áztatóvízbe ajánlott nyugtató illóolajokat csepegtetnünk (pl. levendulát, teafát, eukaliptuszt), amelyek egyúttal fertőtlenítenek is.
A körömgomba okai, kezelése
A lábizzadás, a meleg és a nedvesség elősegíti a körömgomba kialakulását a láb bőre mellett a lábujjak körmein is. Ezenkívül a mezítláb járás is okozhat gombás körömfertőzést, különösen nedves, nyilvános helyeken, pl. zuhanyzókban, uszodákban. De a közös körömápolási eszközök vagy pl. törülköző használata is terjesztheti. A körömgomba esztétikailag sem szép látvány: megvastagítja a körmöket, melyeken sárgás vagy barnás elszíneződések jelennek meg. A gombás fertőzést mindenképp kezelni kell, mert könynyen továbbterjed a bőrre vagy a többi körömre, illetve a megbetegedés súlyosbodhat, ami azt jelenti, hogy a köröm le is válhat. Ha nem nagyfokú a probléma, a gyógyszertárakban kapható, gombaellenes készítmények (pl. körömlakkok, ecsetelők, spray-k) elegendők a kezeléshez. A termékek címkéjén szereplő kezelési időt mindenképp pontosan be kell tartani. Amennyiben komolyabb fertőzésről van szó, pl. a körömgomba több lábujjkörmön megjelent, konzultáljunk szakorvossal, aki valószínűleg szájon át szedhető gombaellenes gyógyszert fog felírni.
A fiatalférfi-szindróma
2021. január 23.
Ha vizsgakérdésként feltenném azt a kérdést, miért élnek a férfiak rövidebb ideig, attól tartok, kevesen tudnák a jó választ. A legtöbben arra tippelnének, hogy a férfiak kevéssé vigyáznak az egészségükre. Ez részben igaz, de ha ez a férfiakra általában jellemző, kell legyen válasz arra is, hogy miért ilyenek a férfiak.
A válasz evolúciós nézőpontból és kicsit sarkítva így hangzik: a férfi fogyóeszköz, nem arra teremtette az evolúció, hogy sokáig, egészségesen éljen, hanem arra, hogy sikeresen szaporodjon. A hosszú, nyugalmas, egészséges élet és a sikeres szaporodás az evolúció ringjében a férfi esetében egymásnak ellentmondó, egymást kizáró célok.
Tény, hogy az egészségügyi tanácsokat a nők olvassák, a vitaminokat ők szedik és dugdossák a családtagok orra alá. Ők azok, akik igyekeznek egészségesen táplálkozni, és szelektíven gyűjtik a szemetet is. A férfi nagyobb halandósága ma ilyen vonásokban manifesztálódik, de a nők élethosszbeli előnyét már az ókori temetők vizsgálata is alátámasztja, és amióta léteznek a demográfiai nyilvántartások, ez az előny mindig is kimutatható.
Közelebb visz minket a jelenség meg – értéséhez, ha összehasonlítjuk az azonos életmódot élő szerzeteseket és apácákat, s megint azt a meglepő eredményt kapjuk, hogy a szerzetesek rövidebb életűek. Felmerül hát a gyanú, hogy az eltérő élethosszért a férfi nemi hormonok, elsősorban a tesztoszteron a felelős.
Hogyan rövidítik meg az életet a férfi nemi hormonok?
A végleges testmagasságra – azonos táplálkozási viszonyok között – a tesztoszteron döntő hatással van. A nők persze vonzódnak a magas férfiakhoz, de sajnos mondhatni a testmagasság és az élethossz szorzata általában állandó, azaz minél magasabb valaki, statisztikai értelemben annál rövidebb életet él. a magas emberek sikeresebbek, de ezt rövidebb ideig élvezhetik.
• Nyilván nem a testmagasságukba halnak bele a férfiak, hiszen a háborúból átlagban a magasabbak térnek vissza. Ez nyilván a testi ügyességgel és bátorsággal áll kapcsolatban, s mindkét tulajdonság a férfi nemi hormonokkal függ össze.
• De kell is az ügyesség és a lélekjelenlét, mert a sérülésekből való felgyógyulás esélye fordítottan aránylik a tesztoszteronszinthez.
Hogy itt messze nem véletlen hatásokról van szó, azt mutatja, hogy ha ösztrogéntartalmú krémmel kenegetnek egy sebet, az gyorsabban gyógyul. A férfinél az evolúcióban egyértelműen a szelekció a cél, a nőknél a hosszú élet. Ez a kettősség megmutatkozik a betegségekkel szembeni ellenálló képességben is.
Egy amerikai vizsgálatból kiderült, hogy a férfiak a nőkhöz képest másfélszer gyakrabban halnak meg rákban. Huszonkét ország adataiból ugyanez jön ki. De nem jobb a helyzet a fertőző betegségekkel sem. A férfiak fogékonysága a fertőző betegségekre általában is igaz. Röviden azt mondhatjuk, hogy a férfi nemi hormonok csökkentik az immunválaszt, mivel az sok energiát használ el, s az energia kell másra. De mire? A válasz röviden: a vetélytársakkal folytatott küzdelemre és a nők figyelmének felkeltésére.
Fáj a dereka? Otthon végezhető mély hátizom erősítés
2021. január 23.
Nagyon sokan küzdenek köznyelven „derék- és hátfájással” ez adódhat az ülő életmódból, rossz testtartásból, mozgásszegény életmódból vagy a túlsúlyból, akár ezek összetettjéből. A gerincmerevítő izmok feladata a hasizmokkal egyetemben a gerinc stabilizálása. Abban az esetben, ha ezek az izmok gyengék, a testtartás rossz, a gerinc statikája és a körülvevő izmok egyensúlya megbomlik.
Preventív (megelőző) tényezők, melyekkel elkerülhető a hátfájás kialakulása:
- Minden esetben helyes testtartás. (helyváltoztatások, mozgások)
- Ülő- és fizikai munkavégzés során is a megfelelő testtartás (monitor, egér, szék beállítása, emelések, terhelések helyes adagolása, végrehajtása)
- A 18-64 éves felnőtt korosztálynak hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású, vagy 75 perc intenzív terhelést jelentő, állóképességet igénybe vevő fizikai aktivitásra vagy a mérsékelt és intenzív fizikai aktivitás megfelelő arányú kombinációjára van szüksége.
- Elhízás vagy túlsúly elkerülése.
- Nyújtó és erősítő gyakorlatok a mély hátizom és a hasizom vonatkozásában.
A hátizomzat erősítésekor nagyon fontos, hogy a gyakorlatokat tehermentesített helyzetben végezze.
Mozgás megkezdése előtt elengedhetetlen az alapos bemelegítés!
1. Medenceemelés
Kiinduló helyzet: feküdjön a hátára, és hajlítsa be térdeit, talpával támaszkodjon a földön. Karját nyújtva tegye maga mellé.
Lassan, lendület nélkül emelje fenekét a comb és a törzs egyenes vonaláig, végig megfeszítve. Tartsa meg ezt a helyzetet egy kis ideig, majd vissza fekve lazítson. Kezdésnek 3 sorozatban 10 ismétlés ajánlott.
2. Láb-karemelés
Feküdjön hasra, lazítsa el magát, fejét homlokán támassza meg, hasa alá tegyen kispárnát, hogy dereka egyenesen álljon, karjait nyújtsa előre, a feje mellé.
Emelje fel nyújtva egyszerre a jobb karját és a bal lábát, tartsa meg rövid ideig ezt a helyzetet, majd engedje vissza, és lazítson. Figyeljen arra, hogy a gyakorlat közben feje a földön legyen és emelés közben farizmait és hasizmait is feszítse meg. Ezután bal karját és jobb lábát emelje egyszerre, rövid ideig tartsa meg a magasban, majd ismét engedje le. Kezdésnek 3 sorozatban kifáradásig ajánlott.
Kávé – a hosszú élet titka?
2021. január 22.
A kávéfogyasztás szervezetre gyakorolt hatásáról számos tanulmányt készítettek már, melyeknek eredménye hol összhangban áll egymással, hol ellentmond egymásnak. Egy nemrég közzé tett összefoglaló vizsgálat során 1 610 543 személy adatainak értékelésével igyekeztek megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a kávé vajon jótékony hatással bír-e. A 31 tanulmány adatait értékelő elemzés arra is fényt derített, hogy mekkora az a mennyiség, ami után már féket kellene szabni a koffein-éhségünknek.
Mit és hogyan vizsgáltak?
A vizsgálatba bevont tanulmányokban a kávéfogyasztás hatását az összhalálozásra, a szív-érrendszeri eredetű halálozásra és a daganattal összefüggő halálozásra az elfogyasztott mennyiségtől függően vizsgálták. A vizsgálat során a kávéfogyasztók egyéb olyan jellemzőit is felmérték, amelyek befolyásolhatták az eredményeket. Legfőképpen a dohányzási szokásokra tértek ki, de a kávéfogyasztó lakhelyét, nemét és életkorát, valamint a kávé származásának földrajzi helyét is figyelembe vették.
Mit mutatnak az eredmények?
A mérsékelt kávéfogyasztás csökkentette mind az össz-, mind a szív-érrendszeri eredetű halálozás kockázatának. A tanulmány eredményeit érdemes külön is vizsgálni a nemdohányzó és a dohányzó kávéfogyasztók körében. Ebben a tekintetében nem találtak különbséget a két a csoportban. Mindkét esetben jelentősen csökkent a kockázat a kávéfogyasztóknál, az azt nem fogyasztókhoz képest. A nemdohányzóknál minden, naponta elfogyasztott plusz csésze kávé 6%-kal csökkentette az említett kockázatot egészen a 4. csésze kávéig. A 4. csésze felett a kockázatcsökkentő hatás elmaradt.
A daganatos megbetegedésekkel összefüggő halálozás azonban csak a nemdohányzók körében csökkent jelentősen a kávéfogyasztással, a dohányosoknál nőtt. Ez az eredmény megmagyarázhatja azt, hogy korábbi kutatások során miért merült fel a kávé esetleges daganatkeltő hatása. Ezekben a régi tanulmányokban nem különítették el a dohányosokat, így az torzította az ereményt. A feltételezett rákkeltőhatás (nyelőcsőrák) hátterében nem az ital tartalomanyagai, hanem a túl forrón történő fogyasztás állhat.
A vizsgálatok során nem mutattak különbséget nem, életkor, vagy földrajzi hely tekintetében.
Milyen vegyületek lehetnek a főszereplők?
A kávé emberi egészségre gyakorolt jótékony hatása elsősorban polifenol-tartalmának köszönhető. Becslések szerint az európai lakosság polifenolbevitelének 40%-a származik a kávéból. Köztük a klorogénsav a legjelentősebb vegyület, amelyről a vizsgálatok cukoranyagcserejavító, vérnyomás- és gyulladáscsökkentő hatást írnak le. Egyes, a kávéban is előforduló polifenolos vegyületnek daganatellenes hatást is tulajdonítanak.
A pszichiátriai betegek is merjenek segítséget kérni!
2021. január 22.
A pandémia hatásaként a közeljövőben a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb arányban növekszik a major depresszióban szenvedő betegek száma
A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2%-át, a serdülők 4-8%-át, míg a felnőttek 15%-át érinti élete során1. Megfelelő kezelés nélkül a major depresszió súlyos funkciókárosodással járhat, mely a mindennapokra is rányomja bélyegét: negatív hatással van a munkára, a tanulásra, a társas kapcsolatokra, jelentősen rontja az életminőséget és fokozhatja az öngyilkosság rizikóját2.
A WHO 2030-ra a major depresszió társadalmi-gazdasági terheinek jelentős emelkedését prognosztizálja4. A pandémia ezt az előrejelzést felülírhatja, hiszen a szakemberek szerint a közeljövőben gyorsabban növekszik majd a depressziós betegek száma.
„A major depresszió egy kezelendő pszichiátriai betegség, amit akkor tudunk gyógyítani, ha a depressziós beteg eljut hozzánk, szakemberekhez. Ha a páciens megkapja a megfelelő kezelést – pszichoterápiát és súlyosabb esetben kombinált kezelést, ami pszichoterápia és gyógyszeres kezelés együttesen – akkor újra „jól lesz”, ami azt jelenti, hogy ismét el tudja végezni a feladatait és tud kikapcsolódni is, ahogy a betegsége előtt, tehát újra lesz öröme, kedve, ereje, önbizalma és tervei, hogy vigye az életét – mondta el Prof. Dr. Balázs Judit, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.
Abban az esetben, ha a depresszióban szenvedő személyek közvetlen közelében élők megkérdőjelezik a betegség valódiságát és csupán gyengeségnek tartják azt, a betegek önbizalma és önértékelése tovább csökkenhet, ami depresszió fennállása esetén amúgy is alacsony. Mindezek miatt pedig a depressziós betegek gyakran nem fordulnak szakemberhez, állapotuk egyre romlik és a kezeletlen depresszió legsúlyosabb kimenetele, az öngyilkosság is bekövetkezhet.
„Jelentősen segíti az érintettek szakemberhez jutását, ha a társadalomban ismert, hogy a major depresszió egy betegség, és az is, hogy milyen tünetei lehetnek, illetve, hogy kezelhető ez a betegség. Ebben az edukálásban nekünk, pszichiátereknek nagy szerepünk van. Lényeges az is, hogy az ellátás könnyen elérhető legyen a betegek számára, valamint természetesen az, hogy korszerű pszichiátriai ellátórendszer működjön jól képzett, elegendő szakemberrel. Továbbá azt gondolom, hogy mindehhez szükséges, hogy a társadalmunkban alapérték legyen az egymás iránti tolerancia és tisztelet, és így ne jelentsen stigmát az sem, ha fennáll valakinél pszichiátriai betegség” – mondta el Prof. Dr. Balázs Judit.
A pandémia megnehezíti, súlyosbítja a depressziós vagy arra hajlamos gyermekek és felnőttek életét. A lassan egy éve tartó bizonytalanság, a folyamatosan jelen lévő stressz, számos korlátozás és az esetlegesen megélt veszteségek (családtag, barát, de akár munkahely és biztos megélhetés elvesztése) még az egészséges embereket is megviselik.
Szüntesse meg fejfájását gyógynövényekkel
2021. január 21.
A fejfájás sok ember életét megkeseríti, ami rossz esetben akár munkaképtelenséget is okozhat. Vannak, akiknél csupán néha-néha jelentkezik, de olyanok is akadnak, akiknek visszatérő a probléma. Amennyiben semmilyen szervi eltérés nem áll a kínzó fejfájás mögött, úgy a gyógynövényeket is segítségül hívhatjuk, hogy mihamarabb leszámolhassunk a kellemetlen panasszal. Dr. Csókáné Török Orsolya, a Budai Endokrinközpont fitoterapeutája a következőket ajánlja.
Cickafark
A multifunkcionális cickafark jó többek között a menstruációs zavarokra, feszültségoldásra, gyomorgörcsre, felfázásos panaszokra használják, de ezeken kívül még fejfájás, migrén ellen is hatásosnak bizonyul. Ez utóbbi tulajdonságát kamazulén tartalmának köszönheti, melyet remek görcsoldóként tartanak számon. A cickafarkot használhatja fájdalomcsillapításra, vagy akár megelőzésnek is, rendszeresen fogyasztva. Ekkor napi 1-2 csészével érdemes meginni belőle, méghozzá lehetőleg édesítés nélkül! Tinktúrájának fájdalomcsillapító és izomlazító hatása is van.
Elkészítése és adagolása: 1 evőkanálnyi mennyiséget forrázzunk le 2 dl vízzel, lefedve hagyjuk állni 15 percig, majd szűrjük le!
- Ellenjavallat: hormontartalma miatt nem ajánlott fogamzástablettát szedő nőknek, kismamáknak és daganatos betegeknek. A menstruációs ciklus beállításához a menstruáció befejezését követő naptól számítva 2 hétig ajánlott a fogyasztása. A vizeletet sötétbarnává festheti, emiatt nem szabad megijedni! Nagyon érzékeny egyéneknél allergiás bőrreakciók jelentkezhetnek, valamint fényérzékenységet válthat ki.
Levendula
A kellemes illatú levendulát fejfájás ellen használhatja teaként, párologtatóba, vagy a kettőt egyszerre. Nyugtató hatásának köszönhetően ellazítja a megfeszült izmokat és elűzi a stresszt, mely a fájdalom kiváltó oka lehet. Mivel élénkíti a vérkeringést, így javítja az agy vérellátását is. Azt is jó, ha masszázsolajként használja: csepegtessen egy kevés jojoba-vagy mandulaolajba 5-10 csepp levendula illóolajat, és fejfájás esetén ezzel kenje be a nyakát, halántékát! Nyugtató és fájdalomcsillapító hatása mellett gyulladáscsökkentő is egyben, ami tovább mérsékli a kellemetlen panaszokat.
- Tipp: élvezzük varázslatos hatását aromafürdőben: cseppentsünk a fürdővízbe 4-6 csepp illóolajat, majd adjunk hozzá egy kevés tejet/tejszínt/mézet. Nemcsak relaxál, hanem bőrünk is bársonyos tapintású lesz tőle. Kisbabáknál és gyerekeknél is nyugodtan alkalmazható – teszi hozzá dr. Csókáné Török Orsolya, a Budai Endokrinközpont fitoterapeutája.
Koronavírusos vagyok vagy sem?
2021. január 21.
A SARS-CoV-2 koronavírus okozta megbetegedés, a Covid-19, a szezonális influenza, a nátha és az allergia tünetei részben átfedéseket mutatnak. Noha a diagnózis felállítása orvosi feladat, nem árt tisztában lenni azzal, hogy melyik betegségnél mely tünetek dominanciája jellemző.
A szakemberek leszögezik, hogy az allergiás, a náthás, a koronavírusos, valamint az influenzás eredetű panaszok különbségeket mutatnak. A rettegett koronavírus vezető tünetei között a láz, a fáradékonyság, a köhögés és a légszomj említhetők.
Az allergiára elsősorban krónikus, a betegek számára már ismert tünetek (pl. tüsszögés, orrpanaszok, viszketés) jellemzők. A nátha pedig igencsak ritkán társul lázzal a felnőtteknél. Az influenza és az új típusú koronavírus számos átfedést mutat a tüneteket illetően, az egyik legfőbb, észrevehető különbség azonban az, hogy míg az influenzánál nem jellemző a légszomj előfordulása, addig a koronavírus okozta tünetek között dominál a légzési nehézség és a légszomj.
Jó tudni ugyanakkor, hogy a Covid-19 megbetegedésre nem jellemző az orrdugulás. Egy kínai elemzés alapján csak minden 20. Covid-19-beteg tapasztal orrdugulásos tüneteket.
Melyik panasznál van szükség azonnali orvosi ellátásra?
A betegek számára – érthető módon – bármelyik, fenn említett tünet jelentkezése ijesztő lehet, és azonnali orvoshoz fordulásra sarkallhat. Mégis, a lehetséges következményeket és az orvosi beavatkozások szükségességét tekintve elsősorban akkor van szükség azonnali orvoshoz fordulásra, ha légszomjat (is) tapasztal a beteg. Emellett az igazoltan koronavírusos beteggel való kontaktus és/vagy a külföldi utazások szintén alapos indokot szolgáltatnak arra, hogy légúti panaszok esetén azonnal orvoshoz forduljon a beteg.
