Fóbiáink, újfajta félelmeink: javasolt megoldások

2022. április 04.

A fóbiák nem múlnak el spontán módon, hanem éppen ellenkezőleg: hajlamosak az idő múlásával fokozódni, ha nem teszünk ellenük semmit. A gyors kezelés kétségtelenül a legjobb megoldás, főként azért, mert a mai módszerek (kognitív-viselkedésterápia, virtuális valóság- terápia, asszertivitás tréning stb.) jó eredményeket hoznak.

A CBT és az ACT terápia

A kognitív viselkedésterápiát (Cognitive Behavioral Therapy – CBT) alkalmazzák a fóbiák kezelésében. A CBT központi elve, hogy a beteg fokozatosan szembesüljön a fóbiája tárgyával. A terápiába beépült expozíciós technika a hozzászoktatási mechanizmuson alapul. Ez ismételt, progresszív és szabályozott expozíciót jelent a problémás környezetben, a deszenzibilizáció elérése érdekében (amikor a betegek kitettek bizonyos ingereknek a félelem legyőzése érdekében).

Az elfogadás és elkötelezettség terápia (Acceptance and Commitment Therapy – ACT) az 1980-as években terjedt el, és eltérő megközelítést javasol: a félelem megszüntetése helyett a betegnek dolgoznia kell a negatív ingerek/gondolatok elfogadásán. A cél a figyelemfelkeltő készségek fejlesztése a fóbián való túljutás érdekében, hogy az érintett semély közelebb kerüljön ahhoz, ami fontos számára az életben.

Az ACT terápiát alkalmazó szakemberek gyakran használnak metaforákat. Egy találó közülük, amely megmagyarázza a két módszert: képzeljük el, hogy hegymászók vagyunk, és fel akarunk jutni egy magas hegy tetejére. Ez életünk álma, évek óta készülünk rá, de sajnos azon a napon, amikor megérkezünk a hegy lábához, azt tapasztaljuk, hogy mocsarak veszik körül, ami a fóbia tárgyát képezi. A CBT terápia során a hegymászó fokozatosan lép bele a mocsárba, hogy azt megszokja, és jobban kordában tudja tartani a félelmét.

Az ACT módszer segítségével viszont elfogadja, hogy átmegy a mocsáron, és átéli a ezzel járó kellemetlenségeket. Hiszen azok elkerülhetetlenek, ha el akarja érni a hegycsúcsot, ami értelmet fog adni az életének.

Magabiztosságot fejlesztő csoportok

Ez a csoportterápia különösen javasolt akkor, ha a fóbia a nyilvános beszéd nehézségéhez kapcsolódik (pl. iskolafóbia).  Egyébként a szociális fóbiától szenvedő betegek mindegyik terápiás csoportjára a mások ítéletétől való túlzott, bénító félelem a jellemző (különösen a serdülőknél és a fiatal felnőtteknél).

Félelem attól, hogy az érintett személyt megfigyelik, rosszul ítélik meg, vagy nevetségesnek, érdektelennek, „nullának” tartják…. Ez a félelem, amely fiziológiai tünetekben is megnyilvánul (torokszárazság, izzadás, remegés, szívdobogás, pirulás, fejfájás, fulladásérzet stb.), valódi pánikrohamokhoz vezethet, amikor a fóbiás betegek szembesülnek mások tekintetével.

A csoportos terápia lehetővé teszi a szorongás fokozatos leküzdését, helyzetek felidézésével, a meghallgatás és a jóindulat légkörében. A csoport minden tagja beszámol nehéz pillanatairól különböző helyzetekben, majd közös megbeszélés következik. Mindenki javasol megoldást, a szituációkat eljátsszák és ismétlik a csoport visszajelzésével, amíg mindenki jól nem érzi magát a szerepében. 

Virtuális valóság terápia alapú módszer

A virtuális valóság expozíciós terápiát (Virtual Reality Exposure Therapy – VRE) is alkalmazzák a fóbiák, de a függőségek, az általános szorongásos betegség és a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar kezelésére is. Ez az egyik, a kognitív viselkedésterápiában használt, kiegészítő, támogató (szupportív) megközelítés. Lehetővé teszi a fóbiában szenvedő személynek, hogy a terapeuta rendelőjében szembenézzen szorongást kiváltó helyzetekkel.

A virtuális valóság sisak hűen reprodukálja a fóbia tárgyát (reálisabban, mint egy film), és a beteg biztonságban érzi magát. Más szupportív terápiákhoz hasonlóan a megszokás is fokozatosan megy végbe, felügyelet mellett. Nem arról van szó, hogy ezt a típusú eszközt maga is használhatja az érintett, mert akkor fennáll a tünetek súlyosbodásának veszélye. Ez a fajta módszer nem ajánlott továbbá epilepsziás betegeknek.

Az önállóság folyamata

2022. április 03.

Az önállósodás fogalma a közgondolkodásban leginkább a serdülőkorhoz kapcsolódik. A szülők elvárják gyermekeiktől, hogy a több jog, a több döntés mellé több felelősséget is vállaljanak a felnőttkor felé haladó gyermekeik. És bizony sokszor megfigyelhetjük, hogy ez milyen nehézséget okoz, még akár a húszas éveikben járók számára is. Miért van ez? Mert az önállósodás nem csupán egy döntés a felelősségek átvállalásáról, hanem sokkal-sokkal korábban elkezdődik. Úgy az első hónapokban…

Az első hetek szimbiózisa

Az mostanság már ismert tény, hogy a csecsemő mintegy egybe olvadva érzékeli önmagát és édesanyját. Ebben persze vannak kutatók, akik kicsit másképp gondolkodnak, hiszen a csecsemők már nagyon korán élnek meg saját testérzetet, vagy vesznek észre összefüggéseket. Mégis annyit tudhatunk, hogy nagyon szoros a kapcsolat anya és gyermeke között.

Az első pár hónapban az anya mintha nem is létezne, csak gyermeke felé tud fordulni.

Az első hónapok önállósodási lépései

No de néhány hónap után ez a teljes összeolvadás elkezd megbomlani, és a gyermek elkezd egyedül körültekinteni a világban. Eleinte csak annyiban nyilvánul ez meg, hogy a kicsi észre veszi, hogy nem körülötte forog a világ, nem ő irányítja, hanem van ő, van az anya, és egyre több dolgot fedez fel a világból is.

A másfél éves “világmegismerő”

Ám elég hamar tovább megy az önállósodás útján. Nagyjából akkor lehet ezt érzékelni, mikor a gyermek elkezd mászni, járni. Hirtelen kiszélesedik a világ. Fontos itt tudni, hogy ezekkel az élményekkel alakul az én-identitása, és tapasztalja meg, hogy mi az, ami ő, és mi az ami nem. Ekkor már megvan az igény benne, hogy anyukájáról leváljon, de képességeit még kissé egybeolvadva érzékeli. Vagyis érdeklődik a világ iránt, de nincs veszélyérzete, nem tudja felmérni, mi fog történni. Fontos ilyenkor, hogy megtapasztalhassa a különválás örömét, de közben figyelmet is igényel. Megfigyelhető a későbbiekben, mikor ezt a “világ megismerését” gyakorolja, hogy vissza-visszamegy a szülőkhöz megmutatni, mit talált, mit látott. Ebben ez időszakban (másfél év körül járunk) fontos momentum ez a “bázis/szülők meglátogatása”.

Az akaratos kétéves

Egy kicsit később, úgy két év körül megint változás áll be. A gyerekek könnyen hisztisekké, akaratosakká válnak. Akik eddig kisangyalok voltak, azok most sírva ellenkeznek. Akik eddig is ellenkeztek, ott csak fokozódik a helyzet. Nagy dilemma előtt áll a gyermek ebben az életkorban. Szeretne továbbra is különálló, világfelfedező lenni, de közben megjelenik a félelem, hiszen elkezdi észre venni, hogy ő nagyon kicsi, a világ pedig nagy. Ezért feszült, nem lehet kitalálni, mit is akar. Előfordul, hogy szavakban ellenkezik, de egyébként azt csinálja, ami ellen hisztizik. Nem könnyű egy időszak se gyereknek, se szülőnek. Segítség lehet ilyenkor, ha kicsiben részt vehet a dolgokban, vagyis önállóan megcsinálhatja, amire képes, még ha ki is kell várnia ezt a szülőnek. Élvezni fogja, és fejlődik tőle, ha kipróbálhatja a felnőtt tevékenységeket (takarítás, főzés, telefonálás), csak valamilyen kicsinyített formában, vagy játékosan. Nagyon gyakori (és fontos) az utánzás ilyenkor.

Az “igazi” önálló: az óvodás

Máris az óvodás korban járunk, ahol nem csak maga körüli tevékenységekben önállóbb, de a nap nagy részét a szülőktől eltávolodva tölti. Ebben akkor tud a legsikeresebb lenni, és legjobban érezni magát, ha ez egy folyamat, és nem váratlan traumaként éri őt.

A struccpolitika mint lelki önvédelem

2022. április 03.

Amikor egy számunkra stresszes helyzetben találjuk magunkat, akkor próbálunk megküzdeni vele. A megküzdés itt szaknyelven annyit jelent, hogy próbáljuk az érzelmeinket, viselkedésünket és az adott problémás helyzetet kezelni. Van amikor a legjobb megküzdési mód a védekezés. A lelki egészségvédelem része lehet az, amikor homokba dugjuk a fejünket, időt nyerve a helyzet feldolgozására, vagy mentesítve magunkat olyan helyzetek terhétől, amit csak mások tudnak megoldani, nekünk nem osztottak lapot.

Érdemes megvizsgálni akár a jelenséget. Egyébként a valóságban a strucc nem is dugja a homokba a fejét, csak a földhöz lapítja. Megmerevedik a veszély láttán.

• Mi történik, amikor homokba dugjuk a fejünket?

Hallani, látni, beszélni, megízlelni a problémás helyzetet: erre nem képes az ember ilyenkor, de a test többi része kilóg a földből, tehát az érzékelés egyéb testi útjai még működnek. Mint például a „zsigeri” üzenetek, testi érzetek, „hatodik érzék”, intuíció. Ezért a belsőnk megismerése, a lelki és parapszichológiai üzeneteink értése különösen fontos lehet ebben a helyzetben. Az önismeret ezekben a helyzetekben is kisegíthet, segít megtudnunk, hogy mit „stuccolunk” át.

• Mikor használhatjuk ezt a védekezést?

Válaszul gondoljuk át, mi kell ahhoz, hogy egyáltalán a homokba dughassuk a fejünket? Puha talaj, amibe nagyobb kellemetlenség nélkül bedughatjuk a fejünket, és viszonylag békés külső környezet a föld felett. Valami belső hang a testünkből, ami jelzi, hogy most gond van, el kell kerülni a szembesülést. Egy automatikus reflexként szinte ösztönösen, tudattalanul elbújunk a valóság elől. De vajon ez jó?

• Szabad-e ilyet csinálni? Ez lelki szinten mit jelent?

Amikor például túl hirtelen történik valami velünk, vagy aktuális állapotunkban nem vagyunk képesek elviselni a nagy stresszt, akkor a lélek nem készült még fel, igyekszik védeni önmagát. Ezt hívják szaknyelven elhárító mechanizmusnak. Tudattalanul, ösztönösen hárítunk, mint amikor egy repülő tárgy érzékelése során a szemhéjunk lecsukódik, pedig sokszor még nem is tudatosult bennünk, hogy mi történt.

Lelki elhárító mechanizmusok védenek bennünket, nem engedik be az agyba a helyzet részleteit, mert a tehetetlenség érzése miatt akár szétesne a biztonságos belső rend.
Gondoljunk bele, hogy mi lenne, ha egy súlyos beteg egyszerre szembesülne minden olyan változással, amit a betegsége miatt el kell fogadjon, vagy meg kell tegyen önmagáért élete hátralevő részében. Apránként kukucskálunk rá a megoldani váró helyzet részleteire.

• Mennyi időt tölthetünk így? Vajon meddig „normális” a védekezés? Meddig jó, ha nem oldunk meg dolgokat. Ehhez a kérdéshez a reziliencia fogalmát hívom segítségül, melyet Block az önkontroll dinamikus alkalmazásának képességeként definiált. Magyarul, rugalmasan képesek vagyunk eldönteni, hogy kell kontrollálnunk valamit, vagy sem.

Jó tudni a filmtablettákról

2022. április 02.

Manapság a tabletták jelentős része speciális, bélben oldódó filmbevonattal – vagy más néven gyomorsavnak ellenálló bevonattal ellátott – tabletta.  Mi a cél ezekkel a különleges tablettákkal?

A cél kettős

1. egyes hatóanyagok a gyomrot irritálhatják, ezért célszerű olyan tablettákat fejleszteni, amelyek csak a gyomor elhagyása után, a vékonybélben engedik szabadon hatóanyag-tartalmukat, így a gyomorirritáció kiküszöbölhető.
2. vannak olyan hatóanyagok, amik a gyomor erősen savas pH-jú közegében elbomlanak és hatásukat vesztik. Ezeket a gyógyszermolekulákat egy speciális burokkal – jelen esetben filmbevonattal – lehet megvédeni a lebomlástól, és elérni azt, hogy csak a bélbe jutva váljon szabaddá a hatóanyag-tartalom.

Ránézésre nem derül ki egy tablettáról, hogy az bélben oldódó bevonattal van-e ellátva. Fontos a gyógyszer csomagolásának a tanulmányozása és a gyógyszerhez mellékelt betegtájékoztató elolvasása, amiből egyértelmű lesz, hogy milyen a készítmény bevonata.

Mire kell ügyelni a bélben oldódó bevonattal rendelkező gyógyszerek szedésekor?

• A (film)tabletta a lenyelési nehézségek és a félrenyelés veszélye miatt nem tipikusan a gyermekeknek szánt gyógyszerforma, emiatt a kezelőorvos és a gyógyszerész általában kúpokat, cseppeket vagy szuszpenziókat javasol, ha a szükséges hatóanyag az említett „gyermekbarát” gyógyszerformák valamelyikében is rendelkezésre áll.
• A filmtablettákat csak bizonyos életkor fölött lehet alkalmazni – akkor, ha a gyermek már elég nagy ahhoz, hogy a félrenyelés veszélye nélkül le tudja azt nyelni. Ez legalább 4-5 éves kort jelent.
• A bélben oldódó bevonattal ellátott tablettákat egy nagy pohár vízzel kell bevenni, és egészben lenyelni.
• A víz helyett egyéb, esetleg lúgos kémhatású italokkal, tejtermékekkel (pl. kakaó, joghurtital) való gyógyszerbevétel a védőbevonat idő előtti leoldódásához vezethet.
• A bélben oldódó bevonattal ellátott filmtablettákat nem szabad kettétörni, elaprítani vagy lenyelés előtt megrágni. A filmbevonat sérülésének többféle következménye lehet, megeshet, hogy a gyomorban elbomlik a hatóanyag, és a várt terápiás hatás elmarad vagy nem a kívánt erősségű lesz. Előfordulhat továbbá az is, hogy a tápcsatorna nem megfelelő pontján felszabaduló hatóanyag károsíthatja a vele érintkező nyálkahártyákat, és pl. nyelőcső-felmaródást okozhat.
• Sokszor a szülők jó szándéka vezet a bajhoz. Előfordul, hogy ők elaprítják a tablettát, és azt kellemes ízű ételbe vagy italba keverik, hogy a gyermek könnyebben le tudja nyelni. Ezzel többet árthatnak a gyermeknek, mint gondolnák.
• A gyógyszerbevételi időpontot (étkezés előtt, közben vagy után) illetően a betegtájékoztatóban írtaknak megfelelően kell eljárni.
• A gyógyszert fénytől védett, száraz, hűvös helyen kell tárolni.
• Ügyelni kell a gyermekek számára el nem érhető gyógyszer-tárolási hely kiválasztására.

Óvjuk a hallását!

2022. április 02.

A nátha és a köhögés gyermekeknél látszólag mindennapi betegség, amely azonban sokszor okoz alattomos, nehezen észrevehető fülbetegséget. Fájdalmatlanul és láz nélkül folyadék szaporodhat fel a középfülben, kisfokú, de tartósan fennálló halláscsökkenést okozva.

A szülők jogosan aggódnak a gyermek későbbi halláscsökkenése miatt, hiszen akár több hónapig is elhúzódhat a probléma. A rendelőmbe betérve többen elmondják, hogy ilyenkor a gyermek hangosan hallgatja a televízióban a mesét. Úgy felerősíti a hangot, hogy szinte zavaró a környezetének. Előfordul, hogy hangosan beszél, és bizonyos szavakat félreért, rosszul képez egyes hangokat. A beszédzavara mögött a gyengült hallás lehet a háttérben. Ez a rejtélyes fülbetegség valóban a náthával kezdődik, és a heteken át tartó orrfolyás következtében az arcüregek hurutja, majd a középfülek hurutos állapota alakul ki.

Alig észrevehető tünetek

A betegség veszélyét abban látom, hogy annyira tünetszegény, hogy sokan nem is gondolnak rá. Nem jár heves fülfájdalommal, csak néha rövid ideig tartó, fülbe sugárzó fájdalom jellemzi. Kezdetben pattogást, recsegést érez a gyermek a fülben, majd ez is megszűnik, és egy állandó teltségérzés alakul ki. Ezt nyilván csak nagyobb gyermek tudja elmondani a szülőnek.

Ami azért gyanús lehet

Ez a fülbetegség – ugyanúgy, mint a gyermekkori arcüreggyulladás – nagyon ritkán jár lázzal és fájdalommal. Az egyszerű náthától az különbözteti meg a betegséget, hogy az orrfolyás nem szűnik meg a szokásos  egy hét alatt, hanem heteken át tartó köhögéssel komplikálódik.

Ha folyadék kerül a középfülbe

A jó hangvezetés szempontjából nagyon fontos, hogy a középfülben levegő legyen, és ne folyadék. A középfül légtartalmát egy jól működő rendszer szabályozza a fülkürt (Eustach-kürt) közvetítésével.

Mindenki érezheti – főleg, amikor náthás – ennek a vékony kis csatornának a működését, mert ilyenkor pattogó hang kíséretében juttatja a levegőt a középfülbe. Az orrdugulás a nátha kapcsán a fülkürt funkcióját is akadályozza. Ha az orr felől elzáródik ez a kis csatorna, akkor megváltoznak a nyomásviszonyok a középfülben, és a testnedvek beáramlanak a dobüregbe.

A kínzó fülfájás

A halláscsökkenésen túl a középfülben lévő folyadék azt a veszélyt is hordozza, hogy a baktériumok gyors szaporodásnak indulnak benne, és órák alatt heves fülfájdalom alakulhat ki. Ezt a betegséget sajnos sokan ismerik, hiszen a középfülgyulladás ma a nátha után a leggyakoribb gyermekbetegség. Magas láz és heves, szinte tűrhetetlen fájdalom jellemzi. Ritkán jelentkezik mindkét fülön egyszerre. Arra hajlamos gyermekeknél általában mindig a „szokásos” fülön jelentkezik.

Ha muszáj szúrni

Az időben elkezdett, célzott antibiotikus kezeléssel a fülszúrás elkerülhető, ha a náthás alapbetegséget is egyidejűleg kezeljük.

Ha kész tények elé állít bennünket a betegség, tehát a középfül tele van gennyes váladékkal, feszül a dobhártya, magas láza van a gyermeknek, esetleg hány is, és heves fülfájdalma van, akkor a szúrás nem halasztható.

Azt szoktam mondani a kétségbeesett szülőknek, hogy jóllehet, a szúrás egy pillanatig tartó erős fájdalmat jelent, de utána azonnal megszűnik, és teljesen megkönnyebbül a gyermek. Másrészt nagyot léptünk a hallás védelmében, ugyanis a szúrás nélkül kezelt gyulladásos középfül-betegség tartós halláscsökkenést okozhat a bennmaradó folyadékgyülem miatt. Az sem szerencsés, ha magától fakad ki a dobhártya. Lehetséges, hogy így is kifolyik a váladék, ami a gyulladás miatt folyamatosan termelődik, de a képződő nyílás szabálytalan szélű repedést eredményez, aminek rossz a gyógyhajlama. Az orvos által végzett szúrás szélei egyenesek. A gyulladás megszűnte után gyorsan, nyomtalanul begyógyul, és nem veszélyezteti a hallást.

A jó hallás érdekében tehát mindig komolyan kell venni a náthát, főleg ha több héten át elhúzódik.

Csak okosan a házi praktikákkal a gyerekeknél

2022. április 01.

Náthaellenes szerek: mit, hány hónapos/éves kortól lehet használni?

Az ősztől télig tartó időszak a megfázásos megbetegedések melegágya

A bölcsődések, óvodások, kisiskolások gyakran „hurcolják” haza a vírus okozta fertőzéseket, és adják tovább a fertőzést a család többi tagjának, esetleg csecsemőkorú kistestvéreiknek is.

A megfázás különösen gyakori a hat évnél fiatalabb gyermekeknél, ők akár évi hat-nyolc alkalommal is megbetegedhetnek. Kamaszkorra javul a helyzet, már „csak” évi négy-öt náthás epizóddal kell számolni.

Savanyú káposzta – Egészségünkre válik

2022. április 01.

Egészségünkre válik az őszi-téli időszakban a savanyú káposzta. Kár lenne megfeledkezni róla, mert bővelkedik tápanyagokban és vitaminokban.

A savanyú káposzta C-vitamin-tartalma kiemelkedően magas (20 mg/100 g), melyet erjesztés után nem veszít el, ahogy tápanyagait sem nélkülözi. A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot és nátriumot is magában foglal. Víztartalma magas (92,5 g/100 g), így napi folyadékszükségletünk kielégítéséhez is hozzájárulhat. Védi az érrendszert, továbbá immunerősítő hatású.

Kiváló forrása a probiotikumoknak, melyek segítenek helyreállítani bélflóránk megfelelő állapotát, és jótékony hatással vannak immunrendszerünkre. A savanyú káposzta tehát jó alternatívája a probiotikus hatású tablettáknak, vagy az erjesztett tejtermékeknek. Enzimekben gazdag, jól emészthető. Könnyű étel készíthető belőle (30 cal/100 g), laktató, mert ha ropogósan fogyasztjuk, kénytelenek vagyunk jól megrágni, és lassabban enni.

Hogyan készül?

A gyalun felvágott káposztát enyhén megsózzák és nagy erjesztő-savanyító edényekben (ez lehet keményre égetett agyag, jól illeszkedő fedéllel) vagy kis adagnál csavaros üvegekben helyezik el. A szoros fedéllel a levegőt kiszorítják az edényből, és a káposzta erjedésnek indul. A tejsavas erjedés folyamatának végén csökken a káposzta cukortartalma, és 1-2% tejsav keletkezik. A tejsavbaktériumok elpusztítják a kórokozó mikroorganizmusokat és penészgombákat. Ez utóbbiak ugyanis a 6-7-es pH-tartományt kedvelik, míg a savanyú káposzta pH-értéke 4,5 alatt van. Ezzel az eljárással olyan termék készül, mely hosszú ideig nem romlik meg, jól eltartható.

Nem túl savas, nem túl sós?

A savanyú ízű élelmiszerek nem feltétlenül savasító hatásúak a szervezetre nézve. A gyümölcsök és zöldségek olyan savfajtákat is tartalmaznak, melyek inkább lúgosítanak. Ez lehetővé teszi, hogy szembeszegüljenek olyan egyéb élelmiszerek savas hatásával, mint a hús vagy a sajt. Úgyhogy ne aggódjunk a túlzott savas hatás miatt.

• És ami a sót illeti?

A savanyú káposzta kb. 1 g/100 g sót tartalmaz, de nem olyan élelmiszer, melyet mindennap fogyasztunk… Csak arra kell ügyelnünk, hogy kevéssé sós élelmiszerekkel társítsuk.

Burnout: ismerjük fel időben

2022. március 31.

A burnout (kiégés) szindróma, a fizikai, érzelmi és mentális kimerülést jelentő megbetegedés napjaink terjedő jelensége. Leginkább a munkavégzéssel összefüggésben esik szó róla, de az élet bármely területén előfordulhat. Érdekes módon az egészségügyi válság sem fordította meg a tendenciát. A tünetegyüttes megértése, korai felismerése és megelőzése érdekében érdemes elválasztani egymástól az igaz és a hamis állításokat róla.

A kiégés depresszió

HAMIS
A kiégés nem depresszió, és nem nevezhető „munkahelyi depressziónak” sem. Ugyanis a depresszió egyik jellegzetes tünete az anhedónia, vagyis a minden iránti vágy, érdeklődés elvesztése, ami a kezdeti kiégés esetében nem így van. Mindamellett, ha nem foglalkoznak vele, a burnout depresszióhoz vezethet. De nem is egy egyszerű fáradtságról van szó, aminek a megszüntetéséhez a pihenés vagy a több szabadidő biztosítása elég lenne.

A szakemberek azon fáradoznak, hogy konszenzusra jussanak a definíció meghatározásában. Elfogadjuk azonban a téma egyik úttörő amerikai pszichológusa által meghatározott hármas tünetegyüttest, melyek: mély fizikai, mentális és érzelmi kimerültség, elszemélytelenedés érzése és általános cinizmus a munka világával szemben, amikor a sikerélmény elvesztése, valamint a  teljesítmény csökkenése merül fel.

A burnout oka a munkahelyi túlterheltség

NEM CSAK AZ
A kiégés mechanizmusai sokkal összetettebbek, okai mind a személyiséghez, mind a munka világához kapcsolódnak. Indokolhatja egyfelől a munka iránti mély elköteleződés, bizonyos perfekcionizmus, szilárd erkölcsiség, amely az ember személyes élettörténetében, végzettségében, a munka családon belül közvetített érékében gyökerezik.

Másfelől ok lehet az összes pszichoszociális (foglalkozási) kockázat (PSR), amely jól azonosítható a foglalkozás- egészségügyben. Ilyen lehet az intenzív tempó, forráshiány, alacsony fokú önállóság, el nem ismerés, gyakori változtatás stb. Mindezeken a szakmai és a személyes szféra közötti porozitás hangsúlyozása, valamint az információval való telítettség, a digitális eszközökkel való ellátottság és a távmunka  nyilvánvalóan nem segít.

Ez a személyes, fizikai és érzelmi „túlbefektetés” a munkába, valamint a stresszes munkakörülmények krónikus megbetegedéseket idéznek elő.  Folyamatos „stressz üzemmódban” ugyanis a szervezet már nem tud talpra állni, nem képes összeszedni magát. A stressz és a talpra állás közötti egyensúly ezen hiánya vezethet kiégéshez.

Bárkit érinthet

IGAZ ÉS HAMIS
A kiégést eleinte az egészségügyi szakemberek körében azonosították, de ma már bárkit érinthet, feltéve, hogy túl sokat fektet a munkájába. Valójában a legaktívabb, a legelszántabb és legkreatívabb alkatúak az érintettek. A hosszú távú állóképesség, a kitartás is az egyik közös jellemző, amellyel ezek az emberek többségükben rendelkeznek. És összeomlanak (kiégnek) pontosan azért, mert többet adtak, több időt és érzelmet, indulatot fektettek a munkába, mint mások.

Egyfajta irónia – vagy a munka világának visszássága –, hogy kutatások szerint kiégésük után az érintettek 4/5-ét bírálta a munkaadója a professzionalizmusuk miatt.  Nagyon fontos azonban megszabadulni a bűntudattól. A munkáltatóra nagy felelősség hárul, különösen az általa alkalmazott teljesítményfigyelő és individualizálási eszközökön keresztül.

Egyik napról a másikra következik be

HAMIS
A kiégés lassú folyamat, hónapokig, akár évekig is lappanghat. Erős szakmai kihívásokkal, a sikerek szakaszával kezdődik, amely a mindenható nagyság érzését táplálja az érintettben. Az intenzív munkaritmus hatására a test küzdeni kezd, hogy lépést tartson vele. Ezért megkettőződnek az erőfeszítések, hogy továbbra is ugyanolyan színvonalon folyjon a munka. És ez nagy hajtóerő!t jelent, mivel az állandó, krónikussá válü stressz alatt a szervezet már nem tud lelassulni. Hormonális probléma jelentkezik, ami a vegetatív idegrendszer „vereségéhez” vezet.

Egészen a megbillenés pillanatáig, amikor a test „feladja”, amiért „nem hallották a hangját”. A sokk ekkor a tagadással arányos, személytől függő különböző megnyilvánulásokat produkál: pl. az érintett képtelen felkelni, pánikrohama van, rossz a közérzete, sőt, akár hirtelen bénulása is lehet. Ez a fordulópont gyakran egy kiváltó ok után következik be, amely lehet hirtelen terhelésnövekedés, munkahelyi vezetőváltás, indokolatlanul rossz munkaértékelés, etikai konfliktus, erőforrás-csökkenés, váratlan félreállítás stb.

A tüneteket könnyű felismerni

HAMIS
Mielőtt elérné a kiégés ezen szakaszát, a test a túlfűtöttség jeleit küldi. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több mint 130 tünetet azonosított. Ezek érintik mind a kognitív készségeket (növekvő koncentrációs nehézségek, memóriazavarok, halogatás megjelenése, döntéshozatali nehézségek), mind pedig az érzelmi szférát (nagyfokú szomorúság, ingerlékenység, dührohamok, vagy az érzelmek hiánya, értéktelenség érzés), továbbá fizikai kimerülést is eredményeznek (alvási rendellenességek, intenzív fáradtság, izomfájdalom, migrén, emésztési zavarok, fül-orr-gégészeti vagy bőrgyógyászati problémák).

A tünetek e sokfélesége nyilvánvalóan megnehezíti a diagnózist, különösen azért, mert az érintett személy egy ponton túl már nem képes bizonyos figyelmeztető jeleket észlelni. Nem is szólva a tagadás egy formájáról, mert a kiégést még mindig túl gyakran – és helytelenül – a gyengeség beismeréseként érzékelik.

Testi-lelki egészség – Bukik a baba?

2022. március 31.

Újszülött kortól egészséges babáknál is gyakran előfordul, főleg közvetlen szopás után, hogy visszabuknak az anyatejből.

Akkor nem kell aggódni, ha a csecsemőnek jó az étvágya, a kedve és a súlya is gyarapszik.

Általában az okozza a bukást, hogy a pici levegőt nyel szoptatás közben amitől büfivel megszabadul egy kis tej kíséretében. Akkor is buknak a babák, ha a mamának túl sok a teje és nagyon intenzíven, könnyen ürül a mellből, vagy ha egyik melléről a másikra akkor teszi át a kicsit amikor még nem jutott hozzá a szoptatás vége felé ürülő zsír- és kalóriadús hátsó tejhez. Csodával határos, önszabályozó rendszerükkel úgy oldják meg ezt a problémát, hogy kibukják a szomjoltó első tejet, hogy belakmározhassák a tápláló, hizlaló hátsó tejet is. A túl jó étvágy a mohó evés során is sok a levegőnyelés, aminek következménye a bukás.

Üvegből való tápláláskor gyakrabban fordul elő, hogy bubik a baba, főleg ha nagyobb lyukú cumival etetik, mint amit kis gyomra befogad és közben sok levegőt is nyel.

Bukhatnak az újszülöttek és a fiatal csecsemő azért is, mert nyelőcsövük záróizmának beidegződése még éretlen és nem tökéletes a működése. Túl nagy mennyiségű, gyakori bukás esetén orvoshoz kell fordulni!

Módszerek a bukás megelőzésére

• Gyakrabban szoptassanak és közben is büfiztessék, pihentessék meg a babát.
• Szoptatáskor is figyeljenek arra, hogy félig ülő helyzetbe tartsák a picit.
• A kiságyban is kissé megemelve helyezzék el, ha van rá lehetőségük akkor baba pozícionálón, ami nagyon kényelmes.
• Lassan, hirtelen mozdulatok nélkül mozgassák a picit.

Ágytisztaság megvalósítása

Nyilvánvaló, hogy bukás során szennyeződik a pici lepedője is. Ez nem nagy gond, hiszen egy kis babalepedő gyorsan kimosható. Nagyobb probléma az, hogy a matracra is átszívódik a nem túl kellemes szagú, félig emésztett táplálékból, amiben gyorsan elszaporodnak a kórokozók. A csodás egyszer használatos pelenkák ellenére kerülhet pisi és kaki is a lepedőre, illetve a matracra. Sok matrac már mosható, de nem egyszerűen és gyorsan, a hosszú idejű száradásról már nem is beszélve. Lényegesen egyszerűbb az ha olyan babalepedőt használnak ami nem engedi át a váladékot.

Milyen a jó lepedő?

1.  a babával érintkező felülete pamut,
2. a matrac felőli vízzáró rétege is puha,
3. átlélegző, nem rontja a jó matracok kitűnő szellőző tulajdonságát,
4. fixen, gyűrődésmentesen, könnyen felhelyezhető, körbe ráhúzható gumis,
5. mosógépben mosható és szárítógépben is szárítható, de kiterítve is gyorsan szárad.

7 igaz/hamis állítás a pikkelysömörről

2022. március 30.

Számos tévhit, feltételezés terjed a pikkelysömörrel (pszoriázissal) kapcsolatban. Néhányat számba vettünk, hogy tisztázzuk az erről a krónikus bőrgyulladásról szóló állítások igazságtartalmát.

Fehéres pikkelyekkel borított, viszkető, hámló, jól kirajzolódó, vörös foltok a bőrön, melyeken a korpa-szerű lemezkék (pl. vakarásra) leválhatnak és szétszóródhatnak a ruhán is. Az ilyen jellegű tünetekkel járó autoimmun bőrbetegség, a  pikkelysömör (pszoriázis) gyakran nem túl „tapintatos”, a lakosság mintegy 2%-ának legnagyobb bánatára.

Hiszen „kedvenc” területei –. kéz, könyök, térd, fejbőr, a hát alsó része – legtöbbször a külső szemlélő számára is jól láthatók. Tény, hogy nem ritkán riasztó látványa miatt ez a krónikus gyulladásos betegség súlyosan befolyásolhatja az életminőséget, megzavarhatja a szociális kapcsolatokat, a viszonyt kollégákkal, barátokkal, családdal…

Íme 7 igaz/hamis állítás tisztázása a pikkelysömörről: 

1. A pikkelysömör pszichés alapon jelentkező betegség 

HAMIS
E krónikus gyulladásos bőrbaj kialakulásában az örökletes genetikai hajlam szerepet játszik. De a kór megjelenése és a visszaesések hétterében olyan további tényezők állnak, mint bizonyos gyógyszerek szedése, nagyfokú dohányzás vagy alkoholfogyasztás, a bőr vakarása vagy krónikus fáradtság. A stressz csak egyike lehet ezen, külső hatásra jelentkező okoknak, hozzájárulást jelent a betegséghez. 

2. A testi higiénia elhanyagolásából ered 

HAMIS
Mivel a lehámló, és gyakran a ruházatra hulló pikkelyek a korpához hasonlítanak, úgy tűnhet, hogy az érintett személy elhanyagolja a testi higiéniát. Pedig ez nincs összefüggésben vele, sőt, a túl gyakori, szappannal való mosakodás súlyosbíthatja a betegség tüneteit. Minthogy a pikkelysömör krónikus gyulladásos, autoimmun betegség, a test védelmi immunrendszerének zavarából fakad, amely különösen a bőrsejteket kezdi megtámadni. Ez a keratinociták, az epidermisz sejtjeinek túl gyors szaporodásához vezet. Ahelyett, hogy 28 nap alatt újulnának meg a bőrsejtek, négyszer rövidebb idő alatt megy végbe a folyamat. Ezek a keratinociták felhalmozódnak a bőr felszínén, és pikkelysömör plakkokat képeznek.

3. Ez a bőrbetegség fertőző 

HAMIS
Ez kitartó előítélet, és bántó a pikkelysömörben szenvedők számára, ha mások a bőrprobléma látványát félelmet vagy undort keltőnek tartják. Hiszen míg bizonyos bőrbetegségek (pl. a bárányhimlő) fertőzőek, a pikkelysömör esetében ez nem így van Gyulladásos betegség, nem vírus vagy baktérium okozza, így nem adható át fizikai kontaktussal. Másrészt, mivel a pikkelysömörnek genetikai összetevője van, fennáll az örökletes átvitel kockázata – ami egyes becslések szerint akár 60-70%-os is lehet, ha mindkét szülőt érintett a betegségben.

4. A pikkelysömör csak a bőrt érinti 

HAMIS
Az említett, kellemetlen és feltűnő bőrtünetek mellett a pikkelysömör felelős lehet  ízületi gyulladásért (az esetek körülbelül 30%-ában), amely a legtöbbször erős ízületi fájdalmat okoz, és kezelés hiányában visszafordíthatatlan elváltozásokká fejlődhet. A pikkelysömör esetében magasabb a kockázata más gyulladásos betegségek kialakulásának is, nem egyszer az egész szervezetet érintően.