Komoly betegségek diagnosztizálásához és terápiájához járultak hozzá magyar kutatók
2025. november 25.
Komoly betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és jövőbeni új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszerünk működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19.
A COVID-19 járvány kitörésekor mindannyian szembesülhettünk vele, hogy az ember immunrendszere mennyire bonyolult, ugyanakkor mennyire fontos szerepe van egy beteg gyógyulásában, egyes esetekben pedig, amikor működése nem megfelelő, egy betegség súlyosbodásában. A gyógyíthatatlan vesebetegségek, szembetegségek, a fertőzések elleni védekezés és az autoimmun betegségek óriási terhet rónak a társadalomra. E betegségek diagnózisának és terápiájának egyik kulcsa az immunrendszer egyik elemének, a komplementrendszer megfelelő működésének jobb megértése. ELTE-s kutatók részvételével az elmúlt négy évben ennek a rendszernek a jobb megértésén, és az eredményekre alapozva új diagnosztikai eszközök előállításán dolgozott egy nemzetközi kutatócsoport. A Philipps-Universität Marburg vezette projektet, amelyben a magyar kutatókon kívül hét másik csoport, német, holland és spanyol partnerek vettek részt, az Európai Bizottság a Horizon 2020 program keretein belül 3,5 millió euróval támogatta.
A SciFiMed (Screening for inflammation to enable personalized medicine) nemzetközi konzorcium egy olyan bioszenzor létrehozásán dolgozott, amely a gyulladásos betegségek diagnózisát és terápiáját teheti gyorsabbá és hatékonyabbá. A kutatók a többéves munka eredményeként kifejlesztettek négy, antitest alapú kimutatási esszét (ELISA), vagyis egy olyan diagnosztikai eszközt, amelynek segítségével vérmintákból lehet egyes fehérjéket mérni, például egyes vese- és szembetegségek, COVID-19 és delírium esetében. Emellett a konzorcium egy olyan, multiplex elven alapuló (vagyis egyszerre több érték mérésére is alkalmas) tesztet is kifejlesztett, amelyet a jövőben akár közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztként használhatnak az orvosok. Szintén a projekt eredménye egy innovatív, liposzómákon alapuló, a komplementrendszer aktivitásának meghatározására szolgáló teszt, amely kulcsfontosságú a fenti betegségek diagnosztikájában. A projekt ezen felül új ismereteket is eredményezett annak a fehérjecsaládnak a molekuláris kölcsönhatásairól, amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek.
Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?
2025. november 24.
A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.
Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.
A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.
A nyírfapollen allergia kivizsgálása – immunterápia vagy tüneti kezelés?
2025. november 24.
Ahhoz, hogy decemberben elkezdődhessen az immunterápia, az őszi hónapokban meg kell történnie a kivizsgálásnak.
– A kezelés előtt elvégezzük az allergiatesztet, hiszen allergén immunterápiát akkor javasoljuk, ha azzal lényeges életminőség javulást tudunk elérni – ismerteti dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus.
– Ha a beteg arra panaszkodik, hogy:
– az orrdugulás miatt képtelen nyugodtan aludni, nem tudja magát kipihenni allergiaszezonban,
– ha a szokásos tüneti szereket már nem érzi elégségesnek,
– ha sokat tartózkodik a szabadban, vagy olyan környezetben, ahol az allergén nagy koncentrációban van jelen,
– ha elege van az évről-évre jelentkező tünetekből, akkor mindenképp érdemes megfontolni és tartós megoldást választani.
Előfordulhat, hogy valaki több anyagra allergiás, ilyenkor rendszerint a legerősebb, illetőleg a leginkább panaszt okozó allergénre kezdjük meg a kezelést. Allergén immunterápia előtt, a hagyományos allergiavizsgálat mellett komponens alapú allergiatesztet elvégzésére is sor kerülhet. Ennek eredménye a kezelés sikerét is befolyásolja.
Nyírfapollen allergia: Érdemes már most kivizsgáltatnia, hogy alkalmas-e az immunterápiára
2025. november 23.
A nyírfa virágzása csak jövő tavasszal okoz ismét panaszt, de aki allergiás rá és tartós megoldást szeretne a tüneteire, annak legkésőbb decemberben el kell kezdenie a kezelést. Az allergén immunterápia segítségével már a következő pollenszezonban is jelentősen, akár 80 százalékkal csökkenthetők az allergiás tünetetek, megelőzhetők a szövődmények, de a kezdés előtt időt kell szánni az előzetes kivizsgálásra is. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus mondta el, ki alkalmas az immunterápiára, hogyan zajlik az eljárás és kik azok, akiknek más megoldást kell választaniuk.
Egyre hosszabb az allergiaszezon a klímaváltozás miatt
Minden allergiás érezheti a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait: a hirtelen belobbanó allergiás tüneteket és az egyre hosszabb allergiaszezont, ez pedig különösen erősen sújthatja a nyírfapollen allergiásokat. Az utóbbi években az ősz és a tavasz sokkal rövidebb lett, a hőmérséklet nem fokozatosan emelkedik, a tavasz szinte napok alatt robban be. A hirtelen jött meleg miatt az összes kora tavaszi allergén szinte egy időben indul virágzásnak, emiatt a pollenkoncentráció nagyon magas ebben az időszakban. A botanikai rokonság miatt pedig a nyírfapollen allergiásoknál még erősebb tünetek jelentkeznek.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a nyírfapollen allergiások száma is, igaz, még mindig a parlagfű a leggyakoribb allergén. A korfa is terebélyesedett: míg korábban főként a 20-30 évesek körében, napjainkra ennél fiatalabb és idősebb korban is jelentkeznek a pollenallergia tünetei.
5 szokás, amivel megelőzhetjük a porckopást
2025. november 23.
Mozgásprogram okosan: heti 3-4 alkalommal 30-45 perc ízületkímélő erősítés (combfeszítők, farizmok, core), állóképességi tréning (kerékpár, úszás, gyaloglás), rendszeres nyújtás. A cél a stabilizálás és a terhelés elosztása.- Testsúly-kontroll: már 5-10% fogyás mérhetően tehermentesíti a térdet; a kevesebb teher = kevesebb térdfájdalom.
- Ergonómia mindenhol: munka közben és sportnál is érdemes óvni az ízületeket: alacsonyabb, de gyakoribb terhelés, helyes technika, megfelelő lábbeli.
- Okos regeneráció: alvás, stresszkezelés, gyulladáscsökkentő étrend (megfelelő fehérje, zöldség- és folyadékbevitel).
- Időben forduljunk orvoshoz: tartós duzzanat, éjszakai fájdalom, ismétlődő elakadásérzés esetén ne várjunk: ilyenkor ortopédsebész felkeresése javasolt – a korai ellátás a legolcsóbb és leghatékonyabb.
„A prevenció nem kampány, hanem szokás: mozgás, testsúlykontroll, munkahelyi és sport-ergonómia, életmód. Ha pedig eljutunk a műtéti indikációig, ma már olyan precíz eszközeink vannak, amelyekkel rövidebb a felépülés és kiszámíthatóbb az eredmény – a magabiztos, aktív mindennapok visszanyerése” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.
Pazarlás helyett havi 30-50 ezer forint spórolás?
2025. november 22.
Élelmiszerpazarlási körkép a Munch-csal
Bár saját bevallásuk szerint ritkán dobnak ki élelmiszert, mégis több tízezer forintot spórolhatnának az ételpazarlás csökkentésével a magyar háztartások – derül ki a Munch és az Ipsos közös kutatásából.
A pazarlás kis túlzással már a bevásárlással elkezdődik: ha a családban nincs megfelelő kommunikáció a megvásárolandó vagy otthon már megtalálható élelmiszerekről, az könnyen vezethet a feleslegesen megvásárolt étel kidobásához.
Az étel mellett az időnk is kárba vész
A válaszadók 51%-a az elkészített, de el nem fogyasztott főtt étel kidobását jelölte meg a pazarlás elsődleges okaként. Az adatból jól látszik, hogy az élelmiszer mellett nemcsak a bevásárlásra, hanem a főzésre fordított idő is feleslegesen a kukában végzi. Második helyen a túlzott vásárlás miatti romlás áll.
Annak ellenére, hogy a kutatás résztvevőinek 32%-a azt állítja, hogy csak ritkán dob ki ételt, a háztartások közel 40%-a legalább kéthetente pazarol élelmiszert.
A pazarlás jelentős pénzügyi teher
Fontos megjegyezni, hogy a havi élelmiszerkiadások összege jelentősen polarizált, függ a válaszadó lakóhelyétől, korosztályától és iskolai végzettségétől is.
A számítások szerint egy átlagos magyar család tudatos tervezéssel, bevásárlással és a főtt ételmaradékok csökkentésével havonta akár 30-50 ezer forintot is megspórolhatna. A Munch és az Ipsos szakértői szerint ez nem elérhetetlen cél, hiszen a háztartások többségében mind pénzügyi, mind fenntarthatósági szempontból egyre fontosabb az ételpazarlás csökkentésével kapcsolatos tudatosság.
Ezért kell a szívegészségre az őszi időben is odafigyelni – tippek a dietetikustól
2025. november 22.
Így töltsük újra az energiaraktárainkat – 4+1 szívbarát szokás az őszi hónapokra
Ahogy ősz közepén beköszönt a hidegebb idő, nemcsak a természet, hanem a szervezetünk is alkalmazkodásra kényszerül. A szív- és érrendszer különösen érzékeny az őszi változásokra, ezért nem mindegy, mit eszünk, mennyit mozgunk és hogyan kezeljük a stresszt. Bakk Brigitta, a Flora dietetikus 4+1 szívbarát tippje megmutatja, hogyan tehetünk tudatosan az egészségünkért a szezonális alapanyagoktól kezdve a bélflóra védelmén át egészen a napi rutin fenntartásáig.
1. Figyeljünk a testünk jelzéseire
A hűvösebb időszakban megnő a szívinfarktus és a stroke kockázata, mivel a hideg hatására az erek összehúzódnak, a vérnyomás pedig emelkedik. Ha szokatlan fáradékonyságot, fejfájást vagy magasabb vérnyomásértékeket tapasztalunk, érdemes orvossal konzultálni, különösen idősebb korban vagy krónikus betegség esetén.
A szív védelmének alapjaira egész évben figyelhetünk: egészséges testsúly, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres mozgás, valamint az alkohol és a dohányzás kerülése. Ha ezeket nem tartjuk szem előtt, az hosszú távon növeli a kockázatot. A hűvösebb hónapokban ráadásul a megfázás és az influenza is könnyebben ledönthet a lábunkról, különösen akkor, ha az immunrendszerünk már eleve gyengébb a rossz táplálkozás, a stressz vagy a kialvatlanság miatt.
2. Együnk szezonálisan és a szívünk is meghálálja
A sütőtök, a cékla, a káposztafélék, a brokkoli, a szőlő, a szilva és a dió nemcsak színt visznek a tányérunkra, hanem a szívünket is védik. Ezek az őszi alapanyagok vitaminokban, ásványi anyagokban és rostban gazdagok, segítik a koleszterinszint egyensúlyban tartását, a bennük található antioxidánsok révén pedig az érfalakat is védik.
Mozgás receptre
2025. november 21.
Együttműködési megállapodást írt alá a Fővárosi Önkormányzat és a Mozgás Receptre Program. A megállapodást Budapest részéről Karácsony Gergely főpolgármester, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) részéről pedig Dr. Babai László írta alá.
A Mozgás Receptre Program célja, hogy a rendszeres testmozgás a megelőzés és a rehabilitáció részeként beépüljön az egészségügyi ellátás gyakorlatába. Az Aktív Magyarország támogatásával megvalósuló kezdeményezés lényege, hogy a háziorvosok mozgásreceptet írhatnak fel a betegeiknek, melyet a lakosok mozgáshelyszíneken válthatnak be. A program célja a krónikus betegségek megelőzése, a lakosság edukációja, valamint az egészségügyi és az önkormányzati rendszerek hatékonyabb összekapcsolása.
Az együttműködési megállapodás értelmében a Fővárosi Önkormányzat támogatja a kerületi önkormányzatokat abban, hogy a helyi sportolási lehetőségek elérhetővé váljanak a programban részt vevők számára. A főváros vállalta, hogy koordinálja a kapcsolódó
kommunikációt, valamint elősegíti a sportlétesítmények és sportszervezetek bekapcsolódását.
„A mozgás a legjobb megelőzés és a gyógyulás egyik leghatékonyabb kiegészítő eszköze. Azzal, hogy a háziorvosok receptre írhatják fel a sportolást, közelebb kerülünk ahhoz, hogy a lakosság mindennapjainak természetes részévé váljon a mozgás. Nagy öröm számunkra, hogy Budapest is partnerként áll a program mellé” – mondta Dr. Babai László, a Mozgás Receptre Program vezetője, az ÉMOT elnöke.
Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma
2025. november 21.
Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.
A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.
Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?
2025. november 20.
A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.
Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.
További gyakori tévhitek:
- „Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
- „A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
- „A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
- „A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
- „Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.
