Az öregedéssel járó agyi érelváltozások kezelésére keresnek új lehetőségeket szegedi kutatók
2025. február 23.
Az öregedéssel járó agyi érelváltozások kezelésére keresnek új lehetőségeket a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.
A HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének Neurovaszkuláris Egység Kutatócsoportja a Stem Cell Resarch & Therapy folyóirat hasábjain ismertette az agyi keringés – betegség vagy öregedés során bekövetkező – sérüléseinek kivédésére irányuló kutatásának eredményeit.
Az öregedés egyik legsúlyosabb következménye a kognitív hanyatlás, amely az agyi hajszálerek diszfunkciójával jár együtt. Így az agyi érrendszer helyreállítása egészségesebb agyműködést eredményezhet.
Az agyi belső környezet dinamikus állandóságának fenntartásához elengedhetetlen a neurovaszkuláris egységet alkotó neurális és vaszkuláris sejtek összehangolt működése. Ez a neurovaszkuláris egység két fő funkciójában nyilvánul meg: a neurovaszkuláris csatolás pontosan az energiafelhasználáshoz igazítja a vérellátást, a vér-agy gát pedig szigorúan szabályozza a vér és az agyszövet közötti anyagtranszportot. E funkciók sérülése súlyos következményekkel járhat, így nem meglepő, hogy az öregedő agy elváltozásaiban és a legtöbb idegrendszeri megbetegedés kifejlődésében szerepet játszik az agyi erek működésvesztése.
Az érrendszeri sérülések kijavításában fontos szerepet töltenek be az erek belső felszínét borító laphám elődsejtjei. A kutatócsoport új részleteket tárt fel e folyamat működésével kapcsolatban, és felfedezte, hogy az elöregedő sejtek eltávolításával fokozható az elődsejtek beépülése az agyi érhálózatba, valamint az általuk kiváltott szöveti regeneráció. A kutatás eredményei új terápiás lehetőségeket nyithatnak az öregedés és az az öregedéssel kapcsolatos megbetegedések következtében kialakuló érsérülések kezelésére.
Életközepi válság: Mit nem mondanak el a tudomány nevében?
2025. február 22.
Az életközepi válság régóta foglalkoztatja a pszichológusokat és a szociológusokat, hiszen ez az életkor nemcsak a visszatekintés, de a jövő tervezésének időszaka is. De vajon mennyire befolyásolják döntéseinket a biológiai és pszichológiai tényezők ebben az életkorban, és mit mond erről a tudomány?
Biológiai változások és hatásaik
Pszichológiai tényezők és az identitáskeresés
Társadalmi nyomás és az elvárások súlya
Erik H. Erikson, a pszichoszociális fejlődéselmélet megalkotója, a középkorú emberek életének egyik fő kihívását az úgynevezett „generativitás vs. stagnálás” szakaszaként jellemezte. Szerinte: „A középkor igazi válsága nem a személyes teljesítmények hiánya, hanem az a kihívás, hogy számot adjunk arról, mit adunk vissza a következő generációnak.”
Klímakatasztrófa a méhünkben
2025. február 22.
A klímaváltozás az élet szinte minden aspektusára rányomja bélyegét, legyen szó a munkabírásról vagy a közérzetről. Sajnos ma már bizonyított, hogy a klímakatasztrófa a fogantatást is befolyásolja, sőt, a terhességek kimenetelébe is beleszól.
A témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője van a segítségünkre.
A meleg és a számok
A népesség alakulásának monitorozásában a statisztika van a legnagyobb segítségünkre. Az adatok pedig egy érdekes jelenségre is rámutatnak, ez pedig nem más, mint a hőhullámok és a várandósság összefüggései.
Az adatok alapján a hőhullámok után – amikor az átlaghőmérséklet 25°C felett alakul – 9 hónappal a születésszámok lecsökkennek. A kutatások arra is rámutattak, hogy gyaníthatóan a hőhullámokat követő 2-4 hétben esik vissza a termékenység, mind a férfiak, mind pedig a nők esetében.
A hőség és a fogantatás
Nem is igazán a szexuális vágy csökkenése okozza a hőhullámok alatti visszaesést, hanem a meleg hatása a szervezetre. Ez a hatás ráadásul nem csak a felnőttek, illetve nem csak a fogantatások esetében jelentkezik. A már létrejött terhességek esetében a terhesség kimenetelét is befolyásolja a forróság.
Sajnos jelenleg a becslések alapján a létrejött várandósságok mintegy 40-70%-a elvész. Ez az adat tartalmazza a még fel nem ismert, korai terhességeket is, melyeket a szakorvos még nem erősített meg – az szám pedig nagyon riasztó.
A meleg emellett csökkenti az újszülöttek születési súlyát, növeli a vetélés kockázatát és a születéskor jelentkező egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.
Mi tehetünk?
A klímakatasztrófa elleni fellépés egyre erősebben van jelen a mindennapjainkban, de a test támogatása legalább annyira fontos, mint a környezet védelme. Erre hívja fel a figyelmet az egészségügyi világszervezet, a WHO is, hiszen ma már hivatalosan is javasolja a kismamáknak a mikrotápanyagok pótlását – kvázi a várandósvitaminok szedését.
A várandósvitaminok igen nagy segítséget jelenthetnek a terhességek során, hiszen a megfelelő tápanyagpótlás elősegíti a fogantatást és a terhesség biztonságos kihordását is. De ehhez valóban megfelelő tápanyagpótlás kell, ami nem egyértelmű.
MGyT: a páfrányfenyő az év gyógynövénye
2025. február 21.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének – tudatta a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a páfrányfenyő vagy ginkgó (Ginkgo biloba) Kelet-Ázsiában őshonos, Magyarországon dísznövényként ültetett növény, a világ legősibb fennmaradt fafaja, amelynek legyező alakú leveleit a Távol-Keleten évszázadok óta alkalmazzák gyógyászati célra.
A hazánkban kapható, korszerű ginkgó készítmények a levél flavonoidokra és terpenoidokra standardizált kivonatát tartalmazzák – tették hozzá.
Közölték azt is, hogy a modern fitoterápia a páfrányfenyőt elsősorban az agy vérellátásának zavarából eredő, vagy degeneratív megbetegedései okozta memóriazavar, koncentrációképesség-csökkenés, demencia, szédülés és fülzúgás kezelésére javasolja.
Alkalmazható továbbá a perifériás artériás betegség (PAD) tüneteinek a csökkentésére is – írták.
Az MGyT Gyógynövény Szakosztályának célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedéséhez.
Az Év Gyógynövényének megválasztásával évről évre újabb gyógynövényre irányul a figyelem.
A kiválasztott növénnyel kapcsolatos ismeretek, a hatásával, alkalmazásával összefüggő fontosabb információk ezáltal az érdeklődők széles köréhez juthatnak el – áll az összegzésben.
Betegségek felismerése
2025. február 21.
A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP, amely segít a betegségek felismerésében.
Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.
Az applikáció ingyenesen letölthető az AppStore-ból és a Play Áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.
Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ validálta.
Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.
Dr. Merkely Béla rektor elmondta, hogy a Semmelweis Egyetem mint Magyarország és a közép-európai régió vezető orvos-egészségügyi felsőoktatási intézménye, fontos feladatának tekinti a három fő tevékenysége – az oktatás, a kutatás-innováció és a gyógyítás – mellett a lakossági edukációt is.
Az alkalmazás olyan komplex, lakosságnak szóló felület, amely több mint 740 betegség vagy sérülés tüneteit tartalmazza.
„A technológiai fejlődés egyre szorosabbá fűzi az orvostudomány és a digitalizáció kapcsolatát, és ez a projekt kiváló példája annak, hogyan segíthetik ezek az innovációk a betegek mindennapjait. A Semmelweis HELP alkalmazás egy rendkívül hasznos eszköz, amely segíti a felhasználókat a tünetek gyors azonosításában, és irány- mutatást ad arról, mikor és milyen jellegű orvosi segítséget kell igénybe venniük.
Az applikáció felnőttekre való kiterjesztése nemcsak a pácienseknek kínál új lehetőségeket, de hozzájárulhat az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentéséhez is” – emelte ki Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.
Tudományos értelemben nincs olyan, hogy szuperélelmiszer – mondja a Semmelweis Egyetem dietetikusa
2025. február 20.
Nem támasztják alá tudományos vizsgálatok a „szuperélelmiszernek” kikiáltott alapanyagok egészségügyi előnyeit. Azt viszont mérések igazolják, hogy a messziről érkezett zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – hívja fel a figyelmet Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, aki könyvet is írt a témában. Az egészséges étkezés kulcsa szakmai álláspontja szerint sokkal inkább a változatos, színes étrendben rejlik.
Amennyire hangzatos, olyannyira megtévesztő kifejezés a superfood (vagy magyarul szuperélelmiszer). Elvileg azokat az alapanyagokat nevezzük így, amelyek tápanyag-összetételük révén több egészségügyi előnyt nyújtanak más termékekhez képest. Valójában azonban, magyarázza Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, ezeket az előnyöket tudományos vizsgálatok nem támasztják alá. Nem árt tudni azt sem, hogy semmilyen hiányt nem szenved a szervezete annak, aki soha nem él ezekkel – emeli ki Szabó Adrienn.
Aki ennek ellenére ragaszkodik a „szuperélelmiszerekhez”, annak a dietetikus azt tanácsolja, hogy válasszon olyat, ami hazánkban is megterem, és nem kell messziről szállítani. Ezt nemcsak ökológiai szempontok indokolják, de például az is, hogy a szezonon kívül és messziről érkező zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – az utóérlelésre vagy mondjuk a kártevők elleni védekezésre használt kemikáliákból –, és ezt mérések igazolják.
Az azonban csak közkeletű tévhit, hogy a szállítás miatt szignifikánsan csökken a gyümölcsök, zöldségek vitamin- vagy ásványianyag-tartalma. A számunkra szintén értékes antioxidáns-tartalomból azonban veszíthet a zöldség, a gyümölcs, miközben az őt érő negatív hatásokkal szemben próbál védekezni – teszi hozzá a szakember.
Ingyenes tüdőrákszűrés
2025. február 20.
A COPD egy láthatatlan betegség, de a hatása sokak számára annál érezhetőbb.
Kiemelt érdeklődés övezte az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) által szervezett konferenciát, amely a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) idei világnapja alkalmából került megrendezésre. A rendezvény üzenete világos: csak közös erőfeszítésekkel, társadalmi összefogással és innovatív megoldásokkal lehet szembeszállni a COPD jelentette kihívásokkal. Az esemény során bemutatott projektek és szakmai előadások mind ezen célok elérését szolgálták, különös tekintettel a légzésfunkció mérésére, amely a rendezvény fő témája volt.
„A COPD napjaink egyik leggyakoribb gyógyíthatatlan betegsége. Fontos szem előtt tartani, hogy időben történő felfedezés, kezelés és gondozás esetén jól kontrollálható” – mutatott rá köszöntőjében dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója.
Hangsúlyozta: „Mivel mostanra Magyarországon is népbetegséggé vált, a visszaszorítás érdekében kiemelt jelentőségű az összehangolt, komplex megközelítés.”
Dr. Surján Orsolya, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) népegészségügyi helyettes országos tiszti főorvosa rámutatott: vitathatatlan, hogy a COPD napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi problémája, és éppen ezért az NNGYK, mint az egészségügyi szektorban a prevencióért felelős intézet, kiemelten foglalkozik a kérdéssel. A XXI. században a környezeti eredetű betegségterhek megelőzése továbbra is prioritás.
„A COPD kezelése és az ehhez köthető betegút kérdései az egészségügyi rendszer különösen fontos területei. A betegellátási folyamatok fejlesztése és a betegutak optimalizálása kulcsfontosságú, hogy a páciensek megfelelő időben és helyen kapják meg a szükséges ellátást” – hangsúlyozta dr. Szondi Zita, az OKFŐ főigazgatóhelyettese.
Felhívás az ingyenes szűrésre
A COPD-s betegek esetében fokozottan fennáll a tüdőrák kockázata, kifejezetten a dohányosoknál és az idősebb korosztálynál. Éppen ezért az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet felhívja az 50–74 év közötti dohányos vagy korábban legalább 2 évig dohányzó és csak az elmúlt 15 évben leszokott COPD-s betegek figyelmét, hogy jelentkezzenek az ingyenesen elérhető alacsony dózisú CT-szűrésre, mely az uniós SOlACE projekt keretében még elérhető.
Jelentkezni a tudorakszures@koranyi.hu vagy a +36-30/153-0951-es telefonszámon lehet.
Harc az arcért
2025. február 19.
A járomcsonttörés kezeléséről
Akár kerékpárral bukva, netán egy autóbalesetben vagy a sportpályán is eltörhet valakinek az arccsontja. Mikor operálják és mikor nem? Simán gyógyul, vagy lehetnek szövődmények?
A járomcsont és a járomív nagy jelentőségű az arc formájának, karakterének, szélességének meghatározásában, részt vesz a szemüreg alsó és oldalsó falának alkotásában, valamint az arcüreg felépítésében. A járomcsonttörés tünetei jellegzetesek:
- az arc benyomott,
- nyomásra fájdalmas,
- a szem körül bevérzés,
- duzzanat látható,
- a szemüreg alsó peremén esetleg lépcsőképződés tapintható.
Gyakran alakul ki érzészavar a szemüreg alatti területen. Ha a járomív sérül, ugyancsak helyi benyomottság látható, és a száj nyitása fájdalmas. A vizsgálat során speciális röntgenfelvételeket kell készíteni: ún. arckoponya- és orrmelléküregfelvételt, kivetített járomívfelvételt, a CT pedig még részletgazdagabban ábrázolja a törött csontot. Ha elmozdulás nélküli járomcsonttörésről van szó, kezelésként elegendő a hideg borogatás, jegelés 2-3 napig, orrfújási tilalom 1 hétig, kímélő életmód és pihenés. A kis lebillenéssel járó törés rövid altatásban, megfelelő eszközzel helyre tehető, természetesen ezután is orrfújási tilalom és pihenés javasolt. Ha a törés nagy elmozdulással jár, és szövődményként a szem előemelkedése, sőt kettős látás, érzészavar is társul hozzá, feltétlenül műtéti megoldás szükséges, ami történhet szájüregen kívülről és a szájüreg belseje felől. Ez utóbbi eljárást a módszer bevezetőjéről Luc-Caldwell-műtétnek hívják. Ilyenkor az arcüreget megnyitva, abba bejutva teszik helyre a törött csontot, az elért helyzet megtartását pedig az arcüregbe helyezett felfújható ballonnal biztosítják, amit később eltávolítanak. A másik, szájüregen kívüli műtétnél húzóhurkos csontegyesítést szoktak végezni, de választható minilemezes vagy titánból készült, mikrolemezes csontegyesítés is. Ez a szemüreg alsó pereménél akkor használatos, ha a törés darabos, vagy ha a szemüreg alapjának feltárása szükséges a szemizmok becsípődése, beakadása miatt. Ha a járomív sérül, szintén többféle kezelés lehetséges. Amennyiben a beroppanás funkcionális és esztétikai panaszt nem okoz, beavatkozásra nincs szükség, ha viszont az állkapocs mozgása gátolt, vagy az arc benyomottsága zavaró, a járomívet ki kell emelni és szükség esetén szintén lemezzel rögzíteni.
A stresszhez kapcsolt viselkedésváltozások új idegrendszeri alapjait fedezték fel a HUN-REN KOKI kutatói
2025. február 19.
A stresszhez kapcsolt viselkedésváltozások új idegrendszeri alapjait fedezték fel a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói egy rágcsálókon végzett vizsgálat során. A kutatók eredményei új terápiás lehetőségeket nyithatnak a stresszhez kapcsolódó problémák kezelésében.
Egy traumatikus élmény vagy egy jelentős stresszhelyzet, tartós, sőt, bizonyos esetekben életre szóló viselkedésváltozást okoz. Hiába jól ismert e jelenség, idegrendszeri háttere és hatékony gyógymódja még nincs – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdai közleményében.
A HUN-REN KOKI Lendület Thalamus Kutatócsoport kutatói egy rágcsáló stressz-modellben vizsgálták ezt a kérdést, az eredményeik pedig, melyeket a PLOS Biology című szakfolyóiratban publikáltak, forradalmasíthatják a stressz okozta viselkedésváltozások gyógyítását
– közölték.
Egy utcai támadás, baleset, családi tragédia vagy háború alatt elszenvedett megpróbáltatás, az ezeket átélő emberek egy jelentős részénél (mintegy 20 százalék) tartós viselkedésváltozással jár. A kutatók ennek a korai, akut (stressz után 30 napig) és késői (30 nap után, post-traumatikus-disordernek, PTSD) fázisát különítik el.
A tünetek hasonlóak mindkét esetben. A PTSD egyik legismertebb tünete az emléknyomok gyakori, nem odaillő helyzetben történő felidézése.
Kevésbé ismert, hogy az időnként jelentkező tünetek mellett szinte állandóan jelen lehetnek olyanok is, amelyek jelentősen befolyásolják a hangulatot és a viselkedést. Ezek erőssége betegenként eltérő lehet. Ilyen tünet lehet például a nyugtalanság, a nehezebb elalvás, az érzelmi bizonytalanság és a visszahúzódás is.
Bár sokan vizsgálják, hogyan rögzíti és idézi fel az agy az emlékeket, de az még mindig nem tisztázott, hogy milyen idegrendszeri folyamatok állhatnak a tartós érzelmi változások hátterében
– írták.
A kutatók tisztában vannak vele, hogy az emlékek rögzítése és felidézése során az emlékeket tároló idegsejtcsoportok aktivitása rövid időre megváltozik. Amikor viszont nem idézzük fel az eseményt, az agyi emléknyom „alvó” állapotban marad: az idegsejtek aktivitása ilyenkor alacsony, és nem változik.
A kutatók szerint ezért nem világos, hogyan vezethet az emlékekhez kapcsolódó rövid idejű aktivitásváltozás tartósan fennálló érzelmi állapotokhoz, különösen a stresszes eseményeket követő első napokban.
Ez a kérdés azért is fontos, mert jelenleg a PTSD kezelésének fő módszere az emlékek kioltására összpontosít, de ezek az eljárások nem túl hatékonyak – magyarázták a közleményben.
A HUN-REN KOKI kutatói egy rágcsáló stressz-modellben végzett kísérletben felfedeztek egy stresszhelyzet után kialakuló, tartós idegi aktivitás-fokozódást, ami napokon át fennmaradt.
Ez azért különleges, mert az agyban általában erős mechanizmusok működnek a túlzott aktivitás csökkentésére, így eddig nem volt ismert, hogy ilyen hosszú ideig állandóan fennmaradó aktivitás létezhet.
Visszatalálni a való világba!
2025. február 18.
Az elmúlt években a gyermekek képernyő előtt töltött ideje jelentősen megnövekedett, a Bethesda Gyermekkórház éppen ezért képernyőidő- csökkentő programot indított, hogy segítséget nyújtson a családoknak a virtuális tér feletti kontroll visszaszerzésében.
„Célunk, hogy a családok visszavegyék a kontrollt a képernyők felett. Ezek használata ugyanis, bár a mai modern világ természetes része, de hasonlóan sok más dologhoz, komoly tudatosságot igényel, hogy káros hatásukat elkerüljük” – hangsúlyozta dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermekpszichiátere, a módszertan szakmai megalkotója.
A projekt keretében egy ötalkalmas képernyőcsökkentő program valósul meg, melynek fő üzenete, hogy jelentős és tartós változás kizárólag akkor érhető el, ha a családok közösen (nemcsak a gyerekekre, hanem a felnőttek saját magukra vonatkozóan is) meghatároznak korlátokat, és az így lecsökkentett képernyőidő helyét tartalmas, közös, lehetőleg aktív programokkal töltik ki. A bárki számára ingyenes letölthető e-book segít pl. abban, hogy a fiatalok a közös családi tevékenységek idején elmélyültebb kapcsolatba kerülhessenek a valósággal, vagy épp olyan mozgásformát is találhatnak az e-book segítségével, ami a szülők és a gyerekek számára is örömöt okozhat.
A 8–12 éves korosztály körében a napi átlagos képernyőidő meghaladja az 5 és fél órát, a tizenéveseknél pedig a több mint 8 órát!
Az okoseszköz-használat ráadásul már az óvodás korosztályban is jelen van: több mint 20%-uknak saját tabletje és/vagy mobiltelefonja van, több mint 50%-uk pedig rendszeresen a szülei okoseszközeit használja. A legkisebbek sem kapnak kellő védelmet, bár kétéves kor alatt egyáltalán nem javasolják a szakemberek, hogy a gyerekek a képernyő előtt töltsenek időt. Mindez komoly hatással van a gyermekek életmódjára, és hosszú távú következményekkel járhat a fizikai és a mentális egészségükre nézve is. A 2 órát meghaladó képernyőidő fokozza az elhízás, az alvászavar, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás kockázatát, emellett okozhat hangulatromlást, depressziót, impulzivitást és akár kognitív visszamaradást is.
A Bethesda Gyermekkórház képernyőcsökkentő programot indított, amelynek keretében ingyenesen letölthető a kiegészítésként elkészült e-book.
