A csomagolás célja és szerepe

2025. február 17.

Napjaink központi témái közé tartozik a környezetszennyezés, a környezetvédelem, s ezen belül a hulladékok kérdése, megfelelő kezelése.

Nemcsak a már megtermelt hulladék mennyiségének csökkentésére kell törekednünk globális szinten, hanem arra is, hogy már eleve környezetbarát csomagolásban jusson el az adott termék, elsősorban az élelmiszer a fogyasztókhoz.

A csomagolás több célt szolgál

A csomagolás biztosítja:

• az élelmiszer hosszabb fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejét,
• a termék védelmét a külső sérülésektől, szennyeződésektől, miként a szélsőséges hőmérsékleti hatásoktól, vagy éppen az UV-sugárzástól a szállítás és a tárolás során. Meg kell akadályoznia a kártevők és kórokozók bejutását az élelmiszerekbe, valamint azt is, hogy az élelmiszerekben természetes módon lejátszódó (pl. enzimatikus) folyamatok beinduljanak,
• a vásárlók jogszabályban meghatározott kötelező tájékoztatását (fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő, felhasználási mód, származás, összetétel, tápérték-információk, allergének jelölése stb.).

A csomagolás emellett kétségtelenül marketingcélokat is szolgál. Többek között felismerhetővé és azonosíthatóvá, ezáltal egyedivé teszi a terméket.
Mindezektől függetlenül természetesen fontos, hogy a meglévő csomagolások helyett más lehetséges, környezetkímélőbb alternatívákat keressünk. Ez iránt jelentősen megnőtt a fogyasztói igény, és az élelmiszergyártók is nagy erővel keresik a lehető legjobb megoldásokat.

Miért van szükség környezetbarát csomagolóanyagokra?

Kétségtelen, a csomagolóanyagok említésekor elsősorban a műanyagok kerülnek szóba, nem véletlenül. Szomorú valóság, hogy a tengeri hulladék zömét világszerte a különféle műanyagok teszik ki. Az ezekből származó mikroműanyagok hosszú távú élettani hatása egyelőre ismeretlen, ugyanakkor már kétségtelenül jelen vannak az ételeinkben, a levegőben, a nyílt vizeinkben, s ezáltal az emberi szervezetben, de súlyos mértékben károsítják a szabadon élő (elsősorban a vízi) élőlények, állatok életterét, egészségét is.
Azokat az egyszer használatos műanyag termékeket, amelyeket ki lehet váltani más, könnyen beszerezhető és megfizethető alternatívákkal, tilos lesz piaci forgalomba hozni.

Papír és újrahasznosított papír

A papír lehetne az egyik megfelelő alternatíva az egyszer használatos műanyagokra, azonban az előállítása szintén nagy terhet ró a környezetre, higiéniai és egyéb szempontból pedig csak kevés élelmiszer csomagolására alkalmas. Ezen a területen is láthatunk azonban biztató fejlesztéseket.

Fenntarthatóság 
Megemlítendő, hogy ez a törekvés nem egyenlő a csomagolásmentességgel. A fenntarthatóságba többek között a fenntartható (klímavédő) étrend, az élelmiszer-hulladék csökkentése, a környezetvédelem, a hulladékcsökkentés, az újrahasznosítás is beletartozik, emellett a már említett, a környezettudatos csomagolóanyagokban elérhető termékek előnyben részesítése, s nem utolsósorban a csomagolásmentes vásárlás is (ahol az biztonságosan, higiénikusan megoldható). 

Roham az idősotthonokban

2025. február 17.

Szakértők arra hívják fel az érintettek és a hozzátartozók figyelmét, hogy érdemes az idősotthoni férőhelyről időben gondoskodni.
„Sokan az ünnepi időszakban szembesülnek azzal, hogy idős hozzátartozójuk 24 órás felügyelet mellett, gondoskodó környezetben lenne csak biztonságban. Gyakran az érintettek is ekkor ismerik fel, hogy javulhatna az életminőségük, ha folyamatos egészségügyi ellátásban részesülnének, és mindig figyelnének rájuk – mondta el Szebenszki Balázs, az Irmák vezetője. – A szokásosnál is több megkeresést kapunk az ünnepek elteltével mind az otthonba bekerülni kívánó idős személyektől, mind pedig a hozzátartozóktól. A férőhelyek iránt mindenhol hatalmas az érdeklődés. Folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően mi az otthonainkban akár azonnali férőhelyeket is tudunk biztosítani, azonban ez messze nem általános: az ország több pontján akár 2 év is lehet a várakozási idő” – tette hozzá. A szakértő hangsúlyozza, hogy a prevenció a legfontosabb. A felkészülést az időskori ellátásra már akkor el kell kezdeni, amikor az érintett még fizikai és mentális ereje teljes birtokában van.
A szakértők arra biztatnak mindenkit, hogy idejében készüljön fel és ne várja meg saját vagy szerettei mentális/fizikai hanyatlását. A belépéshez szükséges dokumentáció kitöltése semmilyen kötelezettséggel nem jár, azonban biztosítja azt, hogy az érdeklődő felkerüljön a várólistára.
A téma sokakat érint. Az Irmák Nonprofit Kft. 2022-ben készített felmérése szerint a 60–79 évesek 28%-a él egyedül, és ennek a korosztálynak a harmadát (34%) olykor maga alá gyűri a magány. A lakosság egy számottevő része próbál meg korszerűtlen, alig fűtött lakásban túlélni, védtelenségüket pedig gyakran fokozza, hogy nincsenek hozzátartozóik, vagy azok nem tudnak velük időt tölteni. Az idősek 70%-a a felmérések szerint bizonyos körülmények esetén szívesen vonulna otthonba.
Az idősotthon a biztonságon túl otthont és társaságot is ad az idős embereknek – a karácsonyi időszakban is. „Az intézmény falain belül igyekszünk ünnepi hangulatot teremteni, hogy a lakóink átélhessék régebbi karácsonyaik légkörét. Aki szeretné, természetesen a szeretteivel töltheti a karácsonyt. Aki az intézmény falain belül marad, és társaságra vágyik, nálunk soha nincs egyedül. A társas kapcsolatok elősegítik a mentális állapot javulását, ami a fizikai állapotot is javíthatja” – mondta el dr. Pakucs Mónika intézményi orvos.

A gyerekszoba legyen a gyereké!

2025. február 16.

Nagyon hamar eljön az idő, amikor gyermekünknek szüksége lesz egy helyre, amely csak az övé, ahová be tud zárkózni a saját „kincseivel”, játékaival, egyéb dolgaival – és nem utolsósorban titkaival. Ez a saját szoba legyen az ő birodalma, ahol „uralkodhat”, biztonságban érezheti magát. És a legjobb, ha mi hagyjuk – természetesen korától függően és egy bizonyos határig –, úgy éljen benne, ahogy kedvére való.

Születése előtt előkészítettük, berendeztük, dekoráltuk a szobáját, hogy szívünk csücske jól érezze majd magát benne. Persze a későbbiekben, számítva rá, hogy majd nő, fejlődik, változtatásokat terveztünk – a magunk ízlése szerint. De aztán nő a baba, járni kezd, beszél, játszik, felfedezi a világot maga körül, lassanként nagyocska gyermekké válik – és a szoba kezd csak őhozzá tartozni. És egy idő múltán nekünk, szülőknek egyre inkább tiszteletben kell tartanunk ezt a kiváltságos helyet.

Az ő birodalma…

Vajon hogyan érezheti magát biztonságban a csemeténk egy olyan helyen, amely az évek múlásával jobb esetben úgy néz ki, mint egy lomtár, rosszabb esetben, mint egy csatatér? Mi azt szeretnénk, ha folytonosan rendet rakna, ő nem érti, miért…

Bele kell nyugodnunk abba a furcsa ténybe, hogy a rendetlenség megnyugtatja gyermekünket.

Amit mi rendetlenségnek hívunk, az az ő számára rendnek felel meg, természetesen nagyon „személyre szabottan”– az ő szempontjai szerint. Így a szoba egyfajta pszichés geográfiai hellyé válik, ami alap- vetően a biztonságérzetet nyújtja számára. Megvannak a gyermekünk által meghatározott és elhelyezett jelzések, kiindulási pontok, saját kódok, mi akármilyen összevisszaságot is látunk a holmijai között – magyarázzák a gyermekpszichológusok. Miközben a lakás többi részében a gyermek egy halom tiltásnak van kitéve, melyet mi kényszerítünk rá – igaz, szükséges tiltásokat, hogy megtanulja a szociális élet, az együttélés szabályait –, addig a szobájában rá kell találnia arra a helyre, ahol ő az úr, és azt csinál, amit akar. Nem érti, miért kell összepakolnia a játékait vagy egyéb holmiját este, lefekvés előtt? Ez azért van, mert neki csak az számít, hogy másnap megtalálja ott, ahol hagyta őket. Ez adja neki a biztonságérzetet a tekintetben, hogy azok a saját tárgyai, és ahogy a pszichológusok mondják, „hatalma van fölöttük”. Keveset nyom a latba a gyermeknél, hogy ha a szülő éjszakai felébredések miatt el szeretne jutni az ágyáig, hol egy kismozdonyon, hol egy mackón vagy egy Barbie-babán kell átbukdácsolnia a szőnyegen. ugyanakkor mi feladatunknak tartjuk, hogy megtanítsuk a rend fontosságára, azzal együtt pedig a rendrakás alapvető elveire, szabályaira, hasznosságára. Csakhogy amit mi szükségszerűségnek tartunk, az neki gyermekkorban még nem az – ezek a követelések és elvárások vele szemben egy jó ideig érthetetlenek maradnak.

Látszani valaminek

2025. február 16.

Az identitás és az énbemutatás ferdítéseiről

„Azok vagyunk, aminek kiadjuk magunkat, így hát vigyáznunk kell, minek adjuk ki magunkat” – írja Howard W. Campbell junior, Kurt Vonnegut Éj anyánk című regényének főhőse, aki tényleg megtapasztalja mindezt. Lévén amerikaiként náci rádiópropagandista, de egyúttal a szövetségesek jobbára maga előtt is titkos ügynöke. Persze hozzá képest a mi kis identitáshazugságaink semmiségek, csakhogy mi nem egy regény kitalált karakterei vagyunk.

Az identitás legegyszerűbben is minimum két dolgot jelent.

• Az egyik az én önazonosság-tudata, az egyéni lét folytonosságának és azonosságának szubjektív élménye.
• A másik pedig azoknak a tulajdonságoknak, szerepeknek, viselkedésmintáknak az egysége, melyekkel egy adott személy azonosítható.

Identitásunk tehát részben az, akinek gondoljuk magunkat, részben pedig az, amivel azonosítanak minket a körülményeink.

És ennek az éntudatnak két alapvető dimenziója van: a csoport- és az egyéni identitás. Az első lényege, hogy egybeesik a különböző társadalmi kis- és nagycsoportokban betöltött pozíciókkal, szerepekkel (tanár vagyok, városi vagyok, szülő vagyok, bélyeggyűjtő vagyok stb.), a másodiké pedig, hogy az egyén legbelső, legszemélyesebb sajátosságaihoz kapcsolódik, leginkább a szubjektív megélés által (félénk, szorongó, bátor, önző stb. vagyok).
E két dimenzió megléte valójában egyensúlyt teremt látszólag ellentétes elvárások között. Az egyik, hogy felelj meg mindazoknak az elvárásoknak, melyek különböző szerepeidből (tanár, szülő stb.) adódnak, a másik pedig, hogy legyél összetéveszthetetlenül egyedi kombinációja sokféle emberi tulajdonságnak.
Ám az egyéni identitásunkat sem feltétlenül úgy éljük meg belülről, hogy kifelé is épp ezt az önképet szeretnénk mutatni mások felé. Kisebb-nagyobb mértékben mindannyian és rendszeresen „megjátsszuk” magunkat, hogy minél kedvezőbb benyomásokat keltsünk környezetünkben. Egyszerűen szeretnénk jó embernek látszani, attól függően persze, hogy magunk mit tartunk a „jóság” fő kritériumának. Az empátiát, a szerethetőséget, az önzetlenséget, vagy épp a következetes szigort, netán a sikerességet? No és az is számít, mit gondolunk arról, hogy a számunkra fontos emberek mit tartanak minderről. És ezek mentén próbáljuk felépíteni homlokzatunkat, a mások felé mutatott képünket.

A szociális homlokzat

Az ember jellemzően szeretne a lehető legjobb színben fel- tűnni mások szemében, a lehető legjobb benyomást tenni környezetére. Egyrészt, mert az ezért bezsebelt elismerés növeli a saját komfortérzetét, másrészt elkerülhetővé tesz számos (feleslegesnek vélt) konfliktust, harmadrészt pedig általa hatékonyabban tudja érvényesíteni saját akaratát, érdekeit.
A benyomáskeltés egyik legfontosabb eszköze – Erving Goffman kanadai-amerikai szociológus kifejezésével – a szociális homlokzat (vagy arculat), mely az az énkép, amit mások felé szeretnénk közvetíteni. Ennek a homlokzatnak számos összetevője van, pl. a tárgyi környezet (lakás berendezése, jellegzetes öltözet), ill. az egyén változékony sajátosságai (mimika, hanghordozás, testtartás), valamint állandó tulajdonságai (testalkat, kinézet, beszédstílus, szókincs).
Mindenki arra törekszik, hogy egyfelől maga is egy pozitív homlokzatot mutasson a külvilág felé, másfelől (és ez is hozzátartozik az előzőhöz), hogy megerősítse mások pozitív homlokzatát, elismerve azok jó, vagy legalábbis értékelendő tulajdonságait. Hiszen mások elismerésével a saját renoménkat is javítjuk, ha azt mutatjuk, hogy kedvelünk valakit, jobb esélyünk van rá, hogy az illető is kedveljen minket.

Vírusok hatástalanítására alkalmas eszközt fejlesztenek a Pécsi Tudományegyetemen

2025. február 15.

Különböző típusú vírusok hatástalanná, illetve működésképtelenné tételére fejlesztenek eszközt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. szakemberei – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel.

Közleményükben azt írták, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Gyorsítósáv elnevezésű programjának csaknem 300 millió forintos támogatásával, több mint 410 millió forintból megvalósuló projekt keretében automatizált, nagy kapacitású UV-inaktivációs platformot terveznek kialakítani a szakemberek, amely alkalmas lesz különböző vírusok semlegesítésére.

Ezzel a közlemény szerint a VNL és a cég új korszakot nyit a járványok elleni védekezésben, hiszen a technológia ipari szintre emelésével olyan megoldást kínálnak majd, amely forradalmasíthatja a vírusok elleni kutatási és fejlesztési munkát, miközben jelentősen növeli a virológiai és vakcinfejlesztési kutatások lehetőségeit és csökkenti a költségeket.

Az UV-vel inaktivált vírusok felhasználása biztonságosabbá teszi a kutatási és fejlesztési folyamatokat, mivel azok nem igényelnek magas biztonsági fokozatú laboratóriumot. Az eljárás hatékonysága lehetővé teszi a gyors vakcinafejlesztéseket, az inaktivált vírusok pedig alkalmasak lehetnek diagnosztikai tesztek fejlesztésére és gyártására – olvasható a közleményben.

Jól mosunk kezet?

2025. február 15.

Mostál már kezet? – gyerekként halljuk, felnőttként kérdezzük. Olyan mondat ez, amely óhatatlanul belénk ivódik. Kezet mosunk, amikor hazaérünk, mielőtt eszünk, miután mosdóban voltunk. De vajon megfelelően tesszük-e?

A kézmosásra már a kisgyermekeket is megtanítják az óvodában. De vajon mindig helyesen tesszük-e, nem kellene-e többször, és mindenre kiterjed-e a figyelmünk?

Mi az ideális vízhőmérséklet?

A víz ne legyen se túl meleg, se túl hideg. Előbbi nincs jó hatással a bőrre, utóbbi kevésbé hatékony. legyen inkább langyos a víz, az ideális hőmérséklet 25–40 fok. Ilyen hőfokon a víz már megbirkózik a kórokozókkal, anélkül, hogy felesleges hőhatásnak tenné ki a bőrünket.

Meddig tartson?

Ahhoz, hogy igazán hatékony legyen a kézmosás, legalább 20 mp-ig kell dörzsölni a kezünket.

Milyen legyen a szappan?

A sima szappannal valószínűleg nem nyúlunk mellé. Használhatunk antibakteriális szappant is, ami általában hatékony, azonban nem biztos, hogy minden esetben a legjobb választás, mivel egyes baktériumok rezisztenssé válhatnak általa.

Ezeket a területeket sokan kihagyják

Kutatások azt mutatják, hogy az ujjbegyekről, valamint a kézhátról meg-megfeledkezünk, és a hüvelykujj is kimarad több embernél.

Pluszveszélyforrások

Talán nem is gondolnánk, de egy étlap is potenciális veszélyforrás lehet, a telefonunkról nem is beszélve. Sőt, még egy író- asztalon is hemzseghetnek a kórokozók, anélkül, hogy észrevennénk azokat. Szóval fertőtlenítő takarítás listájára a kilincs és a telefon mellé nyugodtan felírhatjuk az íróasztalunkat és a klaviatúránkat is, és nyugodtan mossunk otthon is kezet akár látszólagos ok nélkül is.

Egy tipp a nyilvános mosdók kapcsán

Ha tehetjük, válasszunk egyszer használatos kéztörlő papírt kézszárításkor, mert az sokkal biztonságosabb, mint a kézszárító gép, amely miatt 2,5-szer több baktérium kerülhet a levegőbe, mint a papírtörlő használatával. Töröljük alaposan szárazra az ujjainkat, kéz- fejeinket, majd zárjuk el a papírtörlő segítségével a csapot, és az ajtót is a papírral nyissuk ki. A nyilvános mosdókban található Lucart szappanadagolók mindegyikébe hermetikusan védett hipoallergén termék kerül a maximális higiénia érdekében.

Érzelemkezelés

2025. február 14.

Mindennapi gyakorlatok mentális egészségünkért

Előző cikkemben arról írtam, hogy vannak olyan ismeretek és gyakorlatok a lelki egészség terén, amelyekről azt kívánom, bárcsak alaptudás lenne mindenki számára. Egyszerűek, könnyen alkalmazhatóak, és jótékony hatással vannak mentális egészségünkre.

A mentális egészség mindenkit, a legfiatalabbakat és a legidősebbeket is érintő téma. Ilyen pl. az érzelmek kezeléseinek hogyanja. Ennek alapjaival, az érzelemkezelés „szabályaival” már foglalkoztunk. Most pedig elérkeztünk az érzelemkezelés gyakorlatához.
A kérdés tehát az, hogy melyek azok a „készségmorzsák”, azaz könnyen alkalmazható technikák, amiket bárki megtehet azért, hogy kicsit jobban tudja az érzéseit, különösen a negatív érzéseit kezelni? Ezeket akár egy folyamatábrában is elképzelhetjük, amit tekinthetünk tulajdonképpen egy érzelemkezelési „protokollnak”.

1. Ismerd fel!

Különösnek tűnhet, de az első lépés az érzelmek kezelésében a felismerés, hogy most valamilyen érzés lett úrrá rajtunk. Gyakran segítségül lehetnek ebben a testi érzeteink, testi válaszaink. Például lehet, hogy miközben vitázunk egy szerettünkkel, azt észleljük elsőként, hogy hevesebben ver a szívünk, és akár ökölbe is szorult a kezünk. Van, amikor viszont a környezetünkből kapunk visszajelzést saját érzelmi állapotunkra. Például lehet, hogy észre sem vettük a haragos rámordulásunkat a másikra, ám a másik fél tekintetén láthatunk meglepettséget, értetlenséget vagy egyebet, ami tükröt mutathat nekünk.

2. Nevezd meg!

Ezután egy fontos lépéshez érkeztünk: igyekezzünk megnevezni az érzést!
Amit nem nevezünk nevén, a felett irányításunk sincs.
Pozitív vagy negatív, amit érzünk? (Természetesen egy helyzetben lehet több érzésünk, és egymásnak ellentmondóak is.) Továbbá érdemes lehet árnyalni az érzést, azon túl „jól” vagy „rosszul” érintett minket valami. Például lehet, hogy dühösek vagyunk, de az is lehet, hogy szomorúak, vagy inkább fájdalmat érzünk, lelki értelemben, vagy akár mindet egyszerre. Nehéz megnevezni az érzéseinket? Segíthet, ha rátekintünk egy érzéslistára: gyakran könnyebb ily módon ráismerni egy érzésre, és egy listában rámutatni. (Hallottam olyanról, aki a tárcájában hord ilyen listát, hogy „éles helyzetben” is tudjon rá vetni egy pillantást.) Már az is megkönnyebbülést nyújthat, hogy nevet adunk annak, amit érzünk.

Házi patika felülvizsgálata

2025. február 14.

Ilyenkor, év elején célszerű felülvizsgálni az otthon tartott gyógyszereket, kötszereket.

Betegség, rosszullét, háztartási baleset bármikor bekövetkezhet, ezért kell, hogy mindig legyenek otthon alapvető gyógyszerek, amiket szükséges esetekben alkalmazni lehet.
Ezért a házi patika fontos, és rendben tartása, rendszeres felülvizsgálata is lényeges.
A lejárt gyógyszereket vissza kell vinni a gyógyszertárba.
Az elhasznált, kifogyott készítmények pótlásáról pedig gondoskodni kell.
A házi patika alapszabálya: a megfelelő gyógyszereket a megfelelő helyen kell tárolni.
Minden esetben követni kell a gyógyszeresdobozokon feltüntetett tárolási előírásokat.
Száraz, hűvös, fénytől védett hely a megfelelő, ezért a fürdőszoba vagy a konyha a legrosszabb választás. Kerülendő a fűtőtesthez vagy ablakhoz közeli elhelyezés is. Nem előírásszerű tárolás esetén a szemmel látható változások mellett (pl. tabletták felpuhulása, színbeli változása) szemmel nem látható változások is történnek, jelentős veszélyt hordozva magukban. A párás, meleg levegő, az erős fény a gyógyszerek hatóanyagainak a bomlását okozhatják: a hatóanyag bomlása egészségkárosító lehet.
Lényeges tudni, hogy a lejárati idő csak előírásszerű tárolás esetén érvényes. A gyógyszereket gyermekek által el nem érhető helyen kell tartani!
A hűtőszekrényben tartandó készítményeket (pl. egyes kúpok, szemcseppek) az élelmiszerektől elkülönítve, lehetőleg lezárt dobozban kell tárolni.
A házi patika összeállításánál figyelembe kell venni azt, hogy milyen betegségek, tünetek orvoslására alkalmas gyógyszert kell otthon tartani, és ki(k)nek lehet szükségük arra a gyógyszerre. Nem mindegy, hogy hány éves, milyen alapbetegséggel küzd, milyen egyéb gyógyszereket szed, netán várandós kismama-e a házi patikát használó családtag.
Mindenkinek lehet szüksége fájdalomcsillapítóra, de a kisgyermekkor, a várandósság, a meglévő gyomorfekély vagy refluxbetegség, máj- vagy vesebetegség okán, esetleges gyógyszerérzékenység alapján mindenkinek más-más hatóanyag, más-más erősségben szükséges. Ebből következik, hogy a házi patika összeállításában a háziorvosra és a gyógyszerészre kell támaszkodni. Tudni kell, hogy melyik gyógyszer kinek, milyen problémájára, milyen dózisokban (mennyi tabletta, napi hány alkalommal stb.) alkalmazható.
A házi patika nem olyan „egységcsomag”, amit a szomszédtól el lehet kérni, és aztán visszaadni neki, ha már nincs rá szükség. Személyre szabott – azaz életkorra, egészségi állapotra, egyéb szedett gyógyszerekre stb. is tekintettel lévő gyógyszercsomagra mindenkinek szüksége van.

Egy ősi gyógynövény, amely segít megszüntetni a fájdalmat

2025. február 13.

Az emberiség évezredek óta fordul a természet erejéhez, ha egészségének megőrzéséről van szó. A fekete nadálytő már őseink patikájában is előkelő helyet foglalt el, és ma is előszeretettel használjuk, ha természetes megoldásokat keresünk. Ismerjük most meg közelebbről ezt a rendkívüli növényt és annak sokszínű hatását.

Természetes gyógyír mindennapi problémákra

A fekete nadálytő, népies nevén forrasztófű egyik legnagyobb erőssége, hogy sokrétűen alkalmazható. Már a neve is sokat elárul erről a majd 2000 éve ismert és használt gyógynövényről, mely hazánkban őshonos gyógynövény. A népi gyógyászatban már évszázadok óta használatban van, és a modern tudomány is igazolta gyulladáscsökkentő, sebgyógyító és fájdalomcsillapító hatását. Leggyakrabban zúzódások, rándulások, ízületi fájdalmak és sportsérülések kezelésére használják.

Egy reprezentatív felmérésből ^[1] kiderült, hogy a felnőtt magyar lakosság háromnegyede küzd valamilyen egészségügyi fájdalommal, a problémák közül a hátfájás, derékfájás (51%) és az ízületi fájdalom (46%) a leggyakoribb. Ezekre a problémákra tökéles megoldás lehet a fekete nadálytő, hiszen a gyökerében található allantoin segíti a sejtek regenerációját, míg gyulladáscsökkentő komponensei enyhítik a fájdalmat és csökkentik a duzzanatot. Alkalmazásával gyorsíthatjuk a sérült szövetek gyógyulását, és már néhány nap alatt érezhető a javulás.

[1] A kutatás a Dr. Kelen megbízásából készült. A mintavétel ideje 2024.augusztus 13-19. közötti időszak volt, a felmérés 1008 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 éven felüli lakosság véleményét.

Hogyan alkalmazzuk?

A gyógynövényt számos formában alkalmazhatjuk, de a legelterjedtebb készítmények közé a krémek és a gélek tartoznak. A gél formula előnye a krémmel szemben, hogy gyorsabban beszívódik és optimális felszívódást biztosít a hatóanyagok számára.

A fekete nadálytő használata egyszerű és praktikus. Íme néhány tipp az alkalmazásához:

• Rándulások és zúzódások esetén: Vigyél fel egy vékony réteg fekete nadálytő alapú krémet vagy gélt a sérült területre napi 2-3 alkalommal! Finoman masszírozd be, hogy a hatóanyagok könnyebben felszívódjanak.
• Ízületi fájdalmakra: Használd rendszeresen a gyulladáscsökkentő hatás érdekében! Kombináld meleg borogatással, hogy fokozza a vérkeringést.
• Sportolás után: Alkalmazd a túlterhelt izmokra regeneráció céljából! A fekete nadálytő segít csökkenteni az izomlázat és felgyorsítja a gyógyulási folyamatot.

Az értékek bonyolult világa

2025. február 13.

Az érték egy olyan elvont fogalom, melyet a mindennapi életben is meglehetősen gyakran használunk. Persze anélkül, hogy pontos definíció lenne róla a fejünkben. De hát vagyunk így ezzel még néhány más fogalom esetében is, mint a szeretet, az igazság vagy a becsület. Az értékek ráadásul lehetnek anyagiak, de szellemiek is, egyéniek vagy kollektívak, és mindegyik egy kicsit mást jelent. De mindenképp az értékek alapján döntjük el, hogy mi a jó és a rossz, vagy a szép és a csúnya.

Számtalan értékdefiníció van forgalomban, A magyar nyelv értelmező szótára is sokfélével szolgál.
Például az érték

• valaminek a megbecsült volta,
• valamely árunak pénzben kifejezett jelentősége, vagy
• olyan dolog, mely valami fontos szükségletet elégít ki.

Ezekben máris közös a megbecsültség mozzanata, valamint az, hogy az érték mindig egy vonatkoztatás, a megbecsültség valamilyen dologhoz kapcsolása.

Vagyis az értékek nem a külvilágban, hanem bennünk, a mi tudatunkban, gondolkodásunk folyamataiban vannak.

Ezt a legegyszerűbben és talán legprecízebben Henrik Rickert német filozófus fogalmazta meg, nagyjából száz évvel ezelőtt.
Szerinte az érték olyan dolog, amely önmagánál nagyobb jelentőséggel bír (vagyis megbecsült) legalább egyvalaki számára.
Így az érték lehet egyéni, mint a kavics a polcon, amely egy tengerparti nyaralás emléke, és senki másnak nem jelent semmit, vagy lehet kollektív, mint pl. a Tízparancsolat tételeiben megfogalmazottak, mint az igazmondás vagy az élet tisztelete. A maga módján mindegyik érték, csak más okból és másképp.
Rickertnél az érték fogalmától elválaszthatatlan a kultúra fogalma, szerinte ugyanis a kultúra maga az értékek rendszere. És valójában az értékek húzzák meg a határt kultúra és természet között, mert ha a világot az általános törvényszerűségekre figyelve szemléljük, akkor természetnek látszik, ha pedig az egyedire és az értékekre tekintettel, akkor kultúrának. Például az indiai Gangesz a földrajzosoknak egy folyó, a hindu szent emberek számára pedig egy félisten(nő) földi megnyilvánulása. ugyanaz a folyó, de az értékvonatkoztatás révén a természet mellett a kultúra része is.

Egyszerűen arról van szó, hogy egy rendezetlen világba az emberi tudat meglepő rendet tud vinni, éppen az értékek és a kultúra által.

Az értékekről való tudás

Az értékek világának ugyanakkor megvan az az érdekes sajátossága, hogy értékeink önmagukban bizonyíthatatlanok és igazolhatatlanok. Egyszerűen azért, mert ők maguk képezik az igazolás alapját. Például lehetetlen bizonyítani, hogy valami szép.
De ha szépnek látunk, mondjuk, egy szobrot, és elég sokan látjuk annak, akkor már lehet érvelni amellett, hogy ne olvasszák be, hanem állítsák ki egy múzeumban.
Mert a szépség érték (ki tudja, miért?), és ha valamit szépnek értékelünk, az már érdemes a figyelemre és a megőrzésre.
E mögött pedig az értékek immanenciája áll, vagyis az, hogy belsővé teszünk bizonyos elveket. És aztán ezek révén kapcsolódunk másokhoz.

Mert az értékek a legfontosabb láncszemek, melyek az egyént a társadalomhoz kapcsolják.

Például a közös nyelv, közös hagyományok, közös műveltség fontosságáról van szó, hogy nem biztos, hogy sokat tud valaki, mondjuk, Petőfi Sándorról, de annyit biztosan, hogy nagy költő volt, hisz ez a közös tudásunk része.
Ilyen értelemben az értékek a személyiség számára a világban való eligazodást szolgáló legfontosabb támpontok, általuk tudjuk eldönteni, hogy mi a jó és a rossz, a vonzó és a taszító, a fontos és a lényegtelen, a tiszteletet érdemlő és a megvetendő.
Az értékek irányjelzők, és mivel bármelyik emberi közösség a közös értékeken alapul, egyúttal az adott közösség integrációjának, egyben tartásának is a legfontosabb szociálpszichológiai eszközei.
Mikor a gyerek belenő a körülötte lévő társas világba (azaz szocializálódik), akkor a kultúrát sajátítja el, a kultúra pedig értékeken alapul, és ezeket az értékeket mint irányjelzőket teszi belsővé. És ez javarészt egy gyakorlatias folyamat, mert bár közvetlenül is elmondják neki, hogy mit szabad és mit nem (azaz mi a helyes és mi a helytelen), de leginkább a mindennapi élet gyakorlatában tanulja meg, hol húzódnak a határok, mi az, amit elvár tőle a környezete. Ezért is van az, hogy tisztában vagyunk az értékeinkkel, ha nem is tudjuk azokat egzaktul megfogalmazni, és pláne nem bizonyítani. Hisz utóbbi, ugye, eleve lehetetlen.
Pszichológiailag ugyan a szükségletekből vezetjük le az értékvezérelt viselkedést (mint az nemsoká kiderül), hogy, mondjuk, lélegezni muszáj, ezért érték a tiszta levegő, de az értékek világa túlmutat a puszta szükségleteken. Olyan belső motivációs bázist jelenthet, amely szükségleteket generálhat is. Erre egy jellemző példa az önzetlenség, hisz mindenki remekül élhet anélkül is, hogy jótékonykodna, de ha valakinek ez valóban fontos, annak pszichés szükséglete lehet, hogy önkénteskedjen, adakozzon, segítsen másokon.