Meddig tarthat a fájdalomtűrő képesség?

2022. május 03.

A fájdalom bizonyos fokig a sport része, a fájdalomtűrő képesség a siker egyik záloga. Ugyanakkor dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arra figyelmeztet, hogy a sportolóknak ismerniük kell a testük jelzéseit és egy bizonyos pontnál segítséget kell kérniük.

Milyen fájdalmak vannak?

A sportban az eredményességnek számos kritériuma van, az egyik a sportoló saját testének, reakcióinak, határainak pontos ismerete. A fájdalommal kapcsolatban is tudni kell, mi az a pont, ami még az edzés, a verseny velejárója és segíti a teljesítményt és mi az, amikor már orvoshoz kell fordulni. Ehhez érdemes elkülöníteni a fájdalom típusait.

– Fáradtság és diszkomfort érzet
Ezeket az érzéseket nyilvánvalóan az erőkifejtés, az edzésmunka szüli, de nem elég erősek ahhoz, hogy fájdalomnak lehessen nevezni őket. A sportolóknak meg kell tanulniuk „kényelmesen érezni magukat a kényelmetlenségben”, és folyamatosan tágítaniuk kell a határaikat.

– Edzéssel járó pozitív fájdalom
Állóképességi edzések alkalmával természetesnek tekinthető az izomfájdalom, a tüdőben, a szívben megjelenő kényelmetlenség. Ezek a jelek tulajdonképpen a fejlődésre utalnak, csupán annyit kell tudni róluk, hogy az edzésmunka intenzitásának változtatásával befolyásolhatók.

– Edzéssel járó negatív fájdalom
Ha nem sérülésről van szó, ez a fajta fájdalom többnyire a nem megfelelően felépített edzés és a túledzettség számlájára írható, és az egyik tulajdonsága, hogy napokig nem múlik el.

– Figyelmeztető fájdalom
Amikor a negatív fájdalom mellé egy másik, figyelmeztető elem is társul, például egy olyan fájdalomérzet, amit a sportoló még nem tapasztalt. Jellemzően fokozatosan alakul ki, így lehetővé válik a sportoló számára, hogy megfelelően reagáljon rá.

– Jelentős akut fájdalom
Ez egy intenzív és hirtelen kialakuló fájdalom, ami gyakran sérülés köveztében lép fel és jellemzően egy testrészre lokalizálódik.

– Érzéskiesés, zsibbadás
Komoly jel lehet, ha a sportoló nem érez semmit a végtagjaiban, amikor fájdalmat, fáradtságot kellene éreznie. Az érzéketlenség komoly sérülés vagy a fizikai határok jelentős áthágásának jele lehet.

Mikor kezdjük a gyermek idegen nyelvi fejlesztését?

2022. május 02.

A korai nyelvoktatással kapcsolatban sok az érv pró és kontra oldalon egyaránt, hiszen nyelvtanárok, pszichológusok, logopédusok és gyógypedagógusok között is megosztó a téma, hogy mikor érdemes elkezdeni a „nyelvtanulást”. Egy azonban biztos, előbb-utóbb mindenkinek szüksége van az idegen nyelv ismeretére, hiszen nélkülözhetetlen a továbbtanuláshoz, a diplomához, a munkavállaláshoz vagy akár csak egy külföldi utazás során. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen formában, hogyan jutunk a nyelvtudás birtokába.

A korai nyelvi fejlesztés legfontosabb célja, hogy pozitív attitűdöt alakíts ki, és a gyermek megszeresse a nyelvet. Ne akard direkt tanítani a gyermeket, nem akadémiai nyelvtudás a cél, csupán megismerni együtt az angol mondókákat, a dalokat és a kultúrát. Ha a szülő a nyelv szeretetét tudja átadni a gyermekének, ezzel adja a legbiztosabb alapot, aminek segítségével később gátlások nélkül beszélheti majd a nyelveket.

A legfontosabb hozadéka a játékos angol nyelvi fejlesztésnek az együtt töltött minőségi idő, a szülő-gyermek kapcsolat mélyítését segítő ölbeli játékok, mondókák, dalok és mesék, beszélgetés, amit együtt csináltok és egy plusz közös kapocs lehet köztetek.

A játékos angol nyelvi fejlesztésnek akkor van értelme, ha a szülő is és a gyermek is jól érzi magát közben, nem kell magad „megerőszakolni”, hogy idegen nyelven szólj hozzá, ugyanis ez a rossz érzés átragad a gyermekre. Legyél játékos, laza, természetes. A gyermek a szülőtől a hozzáállást lesi el. Csináld szívesen, énekelj átéléssel!

Hallgassatok együtt angol dalokat, mondókákat! Az anyanyelvi hanganyaggal a saját és a gyermeked kiejtésének fejlődését is támogathatod!

Tevékenységbe, cselekvésbe ágyazottan add át a nyelvet, hiszen a gyermek gondolkodása cselekvésekhez kötődik.

Az anyanyelv elsajátításához is hasonló módon, mondókákon, dalokon és sok-sok játékon, mozgáson keresztül adjad át a nyelvet!

Néhány tény, amely a leggyakoribb ütközőpont.

1. A gyermek számára nem megterhelő, hanem a meglevő kíváncsiságát kielégítő szórakozás, ha idegen nyelven is beszélnek hozzá, énekelnek neki.

A szakemberek külön terminussal jelölik a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Míg a 10 év alatti gyerekek az idegen nyelvet/nyelveket az anyanyelvükhöz hasonló módon elsajátítják (nyelvelsajátítás), addig a 10 év felettiek a nyelvet valóban tanulják (nyelvtanulás).

A nyelvelsajátítás észrevétlen folyamat, amikor a nyelvet a gyermek „felszedi”, és anélkül tanulja meg, hogy bármilyen összefüggést vagy nyelvtani magyarázatot kellene hozzá fűzni. A második nyelv elsajátítása is egy ugyanilyen folyamat, így a gyermek számára egyáltalán nem megterhelő. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy az anyanyelvéhez hasonló módon add át az idegen nyelvet is a gyermeknek, mondókákon, dalokon keresztül, játékosan, élményteli tevékenységek között.

2. Nem fog később elkezdeni beszélni a gyermek, nem okoz megkésett beszédfejlődést, sem diszlexiát

Nem minden gyermek egyforma, vannak akik már 6-8 hónaposan kimondják első szavaikat, míg vannak, akik csak később kezdenek beszélni. Ennek azonban nincs köze ahhoz, hogy egy második nyelvet is hall a kicsi. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan sem, hogy a diszlexia és a tanulási zavarok összefüggésben állnának a korai nyelvtanulással, már csak azért sem, mert nem ugyanazt az agyi területet érintik. 

A késői beszédfejlődés és a diszlexia, valamint a tanulási zavarok hátterében a genetikai tényezőkön kívül általában a mozgásfejlődés hiánya áll, ezért ezeknél a gyerekeknél a fejlesztés visszanyúlik kisgyermekkorba, amikor újra „tanulnak” hintázni, kúszni, mászni stb. A játékos angolozás közben a gyermek mozgásigényét is ki lehet elégíteni a lovagoltatókon, hintáztatókon, lóbálókon keresztül, amikor énekelsz, mondókázol neki egy idegen nyelven is.

Ezet érdemes tudni a skizofréniáról

2022. május 02.

A szkizofrénia összetett és gyakran nehezen megérthető pszichiátriai kórkép mind a betegek, mind családtagjaik, mind a kezelő személyzet számára. A pszichózis igen gyakori a kórképben, ami egy állapot, ilyenkor dominálnak a pszichiátriai tünetek, mint a hallucináció, téveszme. A szkizofrén beteg gyógyszeres kezelése és pszichoterápiája elengedhetetlen a hétköznapi élet fenntartásának érdekében.

A mindennapi életben a „szkizofrén” szót gyakran használják, az „ellentmondásos” kifejezés szinonimájaként, például „szkizofrén helyzet”, „szkizofrén külpolitika”. Amikor a szó használatával a betegségre utalnak, a szkizofrénia kifejezés alatt általában a pszichózissal (hallucinációkkal vagy téveszmékkel járó állapot) járó kórképeket, vagy még inkább bármely súlyos pszichiátriai betegséget értik. Valójában azonban a szkizofrénia változó súlyosságú állapotokkal járó kórkép.

Orvosi kifejezésként használva a szkizofrénia olyan kórképet jelöl, mely a szociális funkcióképesség, az önellátási készségek, valamint a valós és nem valós dolgok megkülönböztetésére szolgáló képesség zavarával jár. Kutatások során bizonyították, hogy a szkizofrénia biológiai alapokkal rendelkezik, melynek hátterében az agyi ingerületátvivő anyagok egyensúlyának zavara áll.

Tévhit a szkizofréniával kapcsolatban

• A szkizofréniával élők „kettős személyiséggel” rendelkeznek.
• A szkizofrének erőszakosak.
• A szkizofrénia kialakulásának oka a család.
• A szkizofrénia kialakulásáért a drogok és az alkohol a felelősek

Mi lehet a skizofrénia oka?

A kórkép általában késői kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban alakul ki, leggyakrabban 16 és 30 éves kor között. Elmondható, hogy általában a nőknél később kezdődik a betegség. A szkizofrénia legkorábbi tünetei a depresszió mellett, a gondolkodás zavara. Ezen tünetek után pszichotikus tünetek lépnek fel, mely esetében a kórházi kezelés elkerülhetetlen. A betegség kifejlődése hónapoktól akár évekig is tarthat.

• Biológiai háttér

A szkizofrénia kialakulásáról alkotott elméletek az egyes agyi területek közötti összetett kapcsolatok szerepét hangsúlyozzák. A betegség kialakulásának legfontosabb elmélete az úgynevezett dopamin-hipotézis. Ezen elv szerint, a gondolatokat és érzéseket szabályozó ingerületátvivő anyag mennyiségének és eloszlásának zavara áll a kórkép mögött.

• Genetikai és környezeti tényezők

A szkizofrénia kialakulásának genetika hátterét támasztja alá, hogy amennyiben a kórkép a családban a közvetlen rokonok között előfordul, úgy kialakulásának esélye nagyobb, mint a népesség körében megfigyelhető 1%-os előfordulási arány. A szkizofrénia kialakulásában és lefolyásában fontos tényezőket (biológiai sérülékenység, stressz, stresszel való megbirkózás képesség, szociális támogatás) az úgynevezett stressz-sérülékenységi modellben lehet összefoglalni. A modell alapján látható, hogy a szkizofrénia lefolyását gyógyszerszedéssel, az alkohol- és drogfogyasztás kerülésével, a stressz csökkenésével, a stressz legyűrésével való képesség javításával és a társas támogatás növelésével lehet javítani.

A várandóság alatt is kezelhetjük gyengéden a felfázásunkat

2022. május 01.

Kismamaként fontos az egészségünk, de babánk egészsége még fontosabbá válik számunkra. Még azok is egészségesebben kezdenek étkezni, fordulnak a természetes kozmetikumok, gyógykészítmények irányában, akik korábban nem voltak igazán elkötelezettek.  

És természetesen a boldogságpocakunk növekedésével együtt olyan problémák is megjelennek, amelyek időről- időre terhessé változtatják az örömteli várakozást. Egyik ilyen probléma a felfázás, amelynek oka, hogy a növekvő magzat a belső szerveink mellett a húgyhólyagra és a húgyvezetékre is egyre növekvő nyomást gyakorol. Ez egyértelműen megjelenik a gyakoribb vizelésben, de okozhat pangó vizeletet is, amely melegágya a felfázást leggyakrabban okozó E. coli baktériumok elszaporodásának. Ez a baktérium a bélflóra egészséges működésében vesz részt, így természetes úton jelenik meg a gát környékén is. Az E. coli bizonyos körülmények között bekerülhet a húgyúti rendszerbe, amelynek felületére tapadva gyulladást okoz. A felfázás, azaz a húgyhólyaghurut, húgyhólyaggyulladás tipikus tünetei az alhasi fádalom, a kevés égő, csípő, akár véres vizelet, gyakori szúrós érzetű ingerrel.

A nők többségénél a felfázás leggyakrabban várandósság idején jelentkezik. Azonban azoknál, akik korábban többször is átestek ezen, nagyobb a valószínűsége, hogy ezen időszak alatt is megfertőződnek. A felfázás elhanyagolása hosszú távon sok kellemetlenséget és súlyosbodó betegséget okozhat, azonban a magzatra nézve különösen veszélyes lehet.

Melyik hormon felelős a spontán vetélésért?

2022. május 01.

Talán struccpolitika, talán az egészséges lélek védekezése, de a köztudatban nincs igazán benne, mekkora a „magától” korán megszakadó terhességek aránya. Pedig a kívánt terhességeknek körülbelül 10%-a spontán vetéléssel végződik.

Vetélésről a terhesség 24. hetéig beszélhetünk, innen már a (kora)szülés kifejezés használatos. A vetéléseknek számos oka lehet, de jelentős részüket még a szövettani vizsgálattal sem lehet kideríteni.

A hormonkezelés segíthet?

Az azonban már tudományosan igazolt, hogy a terhesség első két hónapjában lezajló vetéléseknek kb. az egyharmadáért a progeszteron nevű női hormon alacsony szintje felelős. A progeszteront (más néven sárgatesthormont) – ahogy a neve is mutatja – a tüszőrepedés helyén kialakuló sárgatest termeli. Ez a hormon védi a terhességet körülbelül a 10. hétig. Ezután a hormon termelését az időközben kialakuló lepény veszi át.

Ezt azért fontos tudni, mert a spontán vetélések ezen egyharmada progeszteronkezeléssel megakadályozható (tehát ha más okozza a vetélést a terhesség első két hónapjában, akkor hatékony kezelés nem áll rendelkezésünkre). A progeszteronhormon vérszintje laboratóriumi úton meghatározható ugyan, azonban ebből nem lehet következtetni arra, hogy adott terhesség fenntartásához ez a szint elegendő-e.

Mikor szükséges tehát sárgatesthormont adni a terhesnek? A kezelésre általában az alábbi esetekben kerül sor:

• terápiás javallat alapján fenyegető vetélés (kevés vérzés) esetén,
• megelőzés céljából, ha a kórelőzményben egy vagy több spontán vetélés szerepel,
• azoknál a betegeknél, akiknek több éves meddőség vagy kezelés után fogant meg a terhességük.

Mindezen esetekben feltételezhető – vagy legalábbis nem zárható ki –, hogy a spontán vetélések hátterében progeszteronelégtelenség áll.

Az a híres régi kerékvágás

2022. április 30.

A régi kerékvágás a kitaposott út, ahol a kocsi szabályosan, erőlködés nélkül haladhat előre. Kíméletes a maga módján, nehogy új és járatlan utakon kelljen haladnia. A kitaposott út a biztos ismertbe vezet, és ez biztonságot nyújt az úton levőnek.  

Az a híres „régi kerékvágás” időszerű kifejezéssel élve, átültetve az élethelyzetünkre, maga a komfortzóna. Ismerjük, a határain belül jól elvagyunk, még akkor is, ha adott esetben szenvedünk – bár nyilvánvaló, hogy valamin, valamiken változtatnunk kellene.

A komfortzóna sajátja, hogy mindenből a lehető legkényelmesebbet nyújtja. Innen a neve is. Telis-tele van sablonokkal, azonnal bevethető sztereotípiákkal, előítéletekkel.

A kényelem nagy úr, de van nála nagyobb úr is, mégpedig a fejlődés, az evolúció megállíthatatlan szükségszerűsége. A régi kerékvágás marad a régi, ahol minden mozdulatlan, esély sincs hát a fejlődésre.

Egy pillanat műve, és az élet hozhat olyan eseményeket, helyzeteket, amik egész egyszerűen lehetetlenné teszik a komfortzónánkon belül maradást. Felborul a napirend, a biztosnak hitt egy csapásra megszűnik, és ha megbillen az első dominó, sorra dől a többi is…

Mindannyiunknak volt és van ilyesmiben része. Kihúzzák a lábunk alól a talajt, és az eredmény szempontjából tökéletesen mindegy, hogy ki vagy mi okozta ezt. Nem marad más hátra, mint körülnézni a saját házunk táján, kikukucskálni a komfortzónán, mit tehetünk mi magunk azért, hogy a helyzetünk változzon, legalább elfogadhatóvá váljon, és békével viseljük a látszólagos kiszolgáltatottságot, a megoldhatatlannak hitt helyzetünket.

Minden könnyebb, ha igyekszünk magunkat a jelenben tartani. Most vagyunk képesek változni, és éppen most nem arra kell koncentrálnunk, hogy mi lesz. Ha a jövőben vagyunk, sorozatos csalódásnak tesszük ki magunkat – hiába. Az időnket használhatjuk arra, hogy arra figyeljünk, ami éppen most van. Amennyiben esetleg ebben a pillanatban nem áll a rendelkezésünkre az a forrás, amivel eddig számoltunk, ez a helyzet bármelyik pillanatban, már most (nem majd a jövőben, nem „majd ha vége lesz” és nem valamikor) változhat. Az aggodalmaink, a félelmeink nem szolgálnak semmire. Ráadásul arra hangolnak, amit nem szeretnénk bevonzani az életünkbe. Annyira el vagyunk foglalva a negativitásunkkal, hogy még véletlenül sem vesszük észre az adódó lehetőségeket.

Megkönnyíti a jelenlétet, ha számba vesszük mindazt, amiért hálát adhatunk – van bőségesen. Elég magunkban folytonosan azt ismételni: köszönöm, köszönöm, köszönöm. Nem szükséges átérezni, csak mantrázni. Ez automatikusan emeli a rezgésünket, és békét ad. Érdemes máris kipróbálni.

A húsok egyaránt ártalmasak a koleszterinszintre

2022. április 30.

Az általános vélekedéssel ellentétben azonos hatással van a vér koleszterinszintjére a vörös és a fehér hús fogyasztása amerikai kutatók új tanulmánya szerint.

A kutatókat is meglepte a Kaliforniai Egyetem Gyermekkórházának Oaklandi Kutatóintézete (CHORI) vezetésével készült kutatás eredménye, amely szerint mind a vörös, mind a fehér hús nagy mennyiségű fogyasztása magasabb koleszterinszintet eredményez, mint a hasonló mennyiségű növényi fehérje fogyasztása. Ez a hatás független volt attól, hogy az étrend tartalmazott-e nagy mennyiségben telített zsírokat vagy nem.

“Amikor ezt a tanulmányt terveztük, azt vártuk, hogy a vörös hús jóval károsabb hatással lesz a koleszterinszintre, mint a fehér hús, és meglepődtünk, amikor nem ez derült ki. Hatásuk a koleszterinre azonos, ha a telített zsírszintek azonosak” – mondta Ronald Krauss professzor, az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban közzétett tanulmány egyik szerzője, a CHORI Ateroszklerózis (az artériafal megkeményedéséből adódó érelmeszesedés) Kutatóközpontjának igazgatója.

A tanulmányozott húsok között nem volt feldolgozott hús – például virsli vagy császárszalonna -, legelőn tartott szarvasmarha húsa, sem pedig hal.

A tanulmány eredménye azt jelzi, hogy az eddig véltnél hasznosabb a húsfogyasztás korlátozása a koleszterinszint csökkentése érdekében. A növényi fehérjék a legegészségesebbek a koleszterint tekintve – derítették ki a kutatók.

A vöröshús-fogyasztás népszerűtlenné vált az elmúlt néhány évtizedben, amikor kapcsolatban hozták a szív- és érrendszeri betegségek növekvő kockázatával. Az amerikai kormány étrendi ajánlásai a baromfifogyasztást bátorították, mint a vörös húsnál egészségesebb alternatívát.

Cserepes ajkak ekcéma miatt?

2022. április 29.

Nem csak a tavaszi szeles időjárás miatt érezhetjük száraznak, repedezettnek az ajkainkat. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus elmondta, miről ismerhető fel és hogyan kezelhető az ekcémás cheilitis vagy ajak dermatitisz nevű betegség.

Rossz szokások és allergia is okozhatja

Teljesen normális, ha időnként az ajkak bőre kirepedezik, kiszárad, a szájszél is berepedezhet. A téli hideg és a tavaszi szél mellett a nyári erős napsütés is próbára teszi a bőrt ezen az érzékeny területen, ám gondos ápolással – megfelelő hidratálással, ajakápoló készítményekkel – ezt meg tudjuk előzni, ha pedig már kialakult, akkor kezelni. Előfordulhat, hogy a bőrprobléma tartósan megmarad, vagy rendszeresen kiújul.

„Az érzékeny, atópiás bőrű egyéneknél az ajkakon és az ajkak körül is jelentkezhet bőrirritáció. Ilyen esetben a panaszok elhúzódóak és sok esetben jóval látványosabbak is. Nemcsak az ajkak bőre, hanem körülötte az arc is kipirosodik, az ajkak körül – kívül és belül is akár – hámló, kiszáradt, gyulladt, viszkető bőr látható.”

A fájdalmasan húzódó száraz bőrt okozhatja:

– az ajkak harapdálása,
– az ajakápoló, rúzs, fogászati anyagok, fogkrémek, fogpótlások, fogszabályzó valamely összetevőjével szembeni érzékenység,
– bizonyos élelmiszerek fogyasztása,
– cigarettafüst,
– pollenek,
– hormonszint változása,
– stressz,
– fokozott verejtékezés,
– gombás, vagy bakteriális eredetű fertőzés.

Nehezen múló fáradtság? – Más is állhat a hátterében!

2022. április 29.

A melegebb hónapok beköszöntével sokan küzdenek a fáradtság tüneteivel. A huzamosabb időn át jelentkező kimerültség érzés hátterében számos probléma is állhat. Ha a tavasz elején jellemző nehezebb ébredések, napközbeni lassultság továbbra sem múlik, érdemes utána járnunk, mi okozza a panaszokat!

A fáradtság 5 gyakori kiváltója

1. Túl kevés alvás

A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat.

Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

2. Horkolás

A kellemetlen zaj nem csak a horkoló ember, de az alvótárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti. Horkolás közben, a felső légutak szűkülete, elzáródása miatt csökkenhet vagy kimaradhat a légvétel, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni. Az ilyen légzészavarok ún. mikroébredéseket okoznak, ami miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentráció zavar jelentkezhet. Súlyos esetben, ha alvás közben gyakran és hosszan kimarad a légvétel ún. alvási apnoe betegség jelentkezik, mely a következményes oxigén hiány miatt számtalan betegség, például koszorúérbetegség, agyi érbetegségek, stroke kialakulását is elősegíti.

Az alvás specialista véleménye: Alváskivizsgálás során felderíthetjük a horkolás hátterében álló okokat. Az eredménytől függően a probléma műtéti úton, alternatív eszközök segítségével, vagy ún. CPAP terápia segítségével orvosolható. Bizonyos esetben életmód változtatásra is szükség lehet, ugyanis a túlsúly és a dohányzás is okozhat horkolást.

3. Rossz táplálkozási szokások

Gyakran megesik, hogy a nappali rohanásban, csak bekapkodunk ezt-azt, majd a nap közben elmulasztott étkezéseket este pótoljuk. A kései vacsora után azonban, teli hassal az alvás sem lesz pihentető.

Az alvás specialista véleménye: A rendszeres táplálkozás segítségével valóban elkerülhetjük, hogy este farkaséhesen érjünk haza és egy nehéz vacsorával terheljük meg a szervezetünket. A kiegyensúlyozott étrend azért is fontos, mert a napi ötszöri, kis mennyiségű étel fogyasztásával egyensúlyban tarthatjuk a vércukorszintet is. Gyakori ugyanis, hogy a nappali fáradtság érzetet az éhség miatt jelentkező vércukorszint esés váltja ki.

4. Egyéb betegségek

Az éjszakai ébredéseket és a nappali fáradtságot egyaránt okozhatják lappangó, fel nem ismert betegségek. A kimerültség gyakran az első jel, mely alapján feltételezhetjük, hogy egyéb probléma áll a háttérben.

Az alvás specialista véleménye: Az alvászavarok valóban komplex kivizsgálást igényelnek. Tavasszal különösen gyakori, hogy a fáradtságot vérszegénység okozza, de a depresszió is produkálhat hasonló tüneteket. A pajzsmirigy alulműködés szintén nagyfokú teljesítmény csökkenést eredményezhet, de gyakran a terhelhetőség csökkenése hívja fel a figyelmet a szívbetegségekre is. Az éjszakai gyakori ébredéseket pedig urológiai panaszok is okozhatják. Az esetek többségében, az alapprobléma kezelésével, a nappali fáradtság is megszüntethető.

Dohányzás – mit tehetünk, hogy leszokjunk?

2022. április 28.

Az elmúlt év statisztikái szerint egyre több nő dohányzik és egyre több nő betegszik meg Magyarországon a dohányzás okozta mellékhatásoktól.

KSH Magyarország 2013 c. kiadványának adatai: az évente felfedezett rosszindulatú daganatok százezer lakosra jutó száma a 2000-es évek elejétől 2007-ig a férfiak esetében 700, a nőknél 600 körüli volt. Az ezt követő emelkedés 2011-ig tartott, amikorra férfiaknál 800, a nőknél 700 fölé emelkedett. 2012-től a női megbetegedések száma tovább nőtt, míg a férfiaké enyhén csökkenni kezdett.

A fejlett világban, így Magyarországon is a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány és a dohányzás az elkerülhető betegségek és a korai halálozás fő okai.

Vegyük sorra a dohányzásról való leszokás pozitív hatásait:

• a dohányzás elhagyásával nő a tüdőkapacitásunk
• elmarad a köhögés
• javul a keringésünk, csökken a vérnyomásunk
• csökken a dohányzás okozta rákos megbetegedések kialakulásának esélye
• a leszokás után öt évvel már csökken a tüdőrák kialakulásának esélye
• csökken a meddőség kialakulásának esélye
• az a várandós aki, a terhesség elején abbahagyja a dohányzást, csökkenti a koraszülés esélyét
• csökken a csonttörések száma
• azok akik már daganatos betegségben szenvednek a leszokás után szervezetük gyorsabban és jobban reagál a terápiára, illetve csökken az áttétes betegségek megjelenésének esélye

A legtöbb nő a dohányzás elhagyását a hízástól való félelem miatt halogatja. A betegségtől miért nem félünk? Ne felejtsük, mi nők felelősek vagyunk magunkért, gyermekeinkért és a családunkért.