Relaxáció: a meditáció előszobája

2022. augusztus 29.

Sokan úgy hiszik, képtelenek meditálni, pedig meditálni egész egyszerűen mindenki tud. Általában az okoz problémát, hogy nem tudjuk "elfelejteni" a testünket a meditáció megkezdése előtt, elménket lekötik a testi érzetek és nem tudunk 100%-ban megnyílni az igazság felé. Ilyenkor az elmélyülés lehetetlenné válik és mi valóban "a fejünkben maradunk", ahelyett, hogy a béke és nyugalom emelkedett, kiterjedt állapotába kerülnénk. Ehhez megtanulhatjuk lépésről lépésre megnyugtatni a testet és a lelket - a relaxáció a legalkalmasabb módszer ehhez.  

Rohanó, egyre többet követelő világunk feszültebbé, idegesebbé tesz minket. Gondoljunk csak bele, 30 évvel ezelőtt mekkora szó volt az, ha egy család autót kapott vagy lakást! Egy életen keresztül spóroltak rá. Generációk laktak egy fedél alatt. Míg manapság akár havonta vásárolhatnánk magunknak autót, lakást, telket bármit. A külvilág azt követeli, hogy egyre trendibb légy, a márkákat, amiket hordasz, veled azonosítják.

Minél többet követelnek tőlünk, legyen az munka, szülők, család, környezet vagy akár a reklámok, annál többet fogunk magunktól követelni és annál jobban megfeszül a testünk. Ez erősen hatással van hangulatunkra, az idegeinkre és az egészségünkre.

Másodpercenként 400 milliárd bitnyi információt dolgoz fel az agyunk, ugyan mi csak 2000 bit infóra tudunk figyelni, melyek gondolatokként tudatosulnak számunkra. Gondolatainkat testünk azonnal lereagálja. Válaszként a kellemesnek ítélt vagy kellemetlennek megélt gondolatokra az izmok vagy összerándulnak vagy kisimulnak. Sokszor észre sem vesszük, hogy az egész testünk feszültségben van. Megfeszülnek a nyak- és a hátizmok, összeszorítjuk az állkapcsunkat, de szerveink is feszültségbe kerülhetnek. Testrészeinkben az energiaáramlásunk akadozik, a vérellátás sem megfelelő, később ez megbetegítheti a közeli szerveket és az egész testben csökken az energiánk, a vitalitásunk.

Hogyan mutatkozik meg mindez az aurában, az energetikai rendszerünkben?
Az információkat a fizikai érzékszerveink veszik fel, majd az étertesten át továbbadják az érzelmi testnek ahol az információk érzésekké alakulnak át. Ezután továbbítják a mentáltestnek, amely gondolatok képzésével reagál mindenre.

Megoldások a rossz lehelet ellen

2022. augusztus 29.

Sokakat érint a kellemetlen szájszag, ami sajnos olyan tabutémának számít, hogy az érintettek gyakran még beszélni sem mernek róla az orvosuknak. De mit tehetünk ellene? Íme néhány tudnivaló és jó tanács ahhoz, hogy megszabaduljunk tőle.

Ébredéskor, ha érezzük a rossz leheletet, annak fő oka az elégtelen nyáltermelődés, a szájszárazság lehet. Mialatt alszunk, a száj nyálkahártyája kiszáradhat, amikor is a baktériumok felgyülemlenek. Hiszen ilyenkor „lustálkodik” a nyál, és nem fejti ki jótékony, tisztító hatását. Mindamellett elég akár egy pohár víz is reggel, hogy ez a kellemetlenség megszűnjön.

De ha fennáll ez a probléma napközben is, és netán észrevesszük, hogy akihez beszélünk, kezd távolabb helyezkedni tőlünk… Nos, akkor ez annak a jele, hogy halitosisban szenvedünk, mely elnevezés a tartósan rossz szájszagot fedi. Gyakori probléma, viszont kínos, és mindenképp zavarhatja a kapcsolatot a környezettel. Ha mi is tudni akarjuk, hogy mennyire problémás a leheletünk, egy tipp az eldöntéséhez: nyaljuk meg a csuklónk belsejét, és a bőr megmutatja, van-e gond a leheletünkkel.

A halitosis okai
• A rossz szájszag miatt a „vádlottak padján” első helyen a szájbaktériumok „ülnek”, melyek megtelepednek a fogak közé beszorult, bomló ételmaradékokon, és rossz szagú, illékony, kéntartalmú anyagokat szabadítanak fel. Ha az ételmaradékokat nem tökéletesen távolítják el a fogak és az íny közül, azok lepedéket (plakkot) képeznek a fogakon. A plakkok által a baktériumok szaporodnak, és a kellemetlen szájszag roszszabbodik.
• Amikor pedig beülünk a fogorvosi székbe, a doktor is megerősíti, hogy a „vádlott” a szánkban van, de bővíti az okok körét: egy kezeletlen, szuvas fog, fogkövesedés, ínygyulladás vagy fog ágybetegség is lehet a „bűnös”.
• Ritkábban a rossz lehelet visszavezethető olyan okokra is, mint a torok-, mandula- vagy arcüreggyulladás, illetve emésztési probléma: reflux, amikor a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ennek gyanúja esetén a fog orvos elirányít a kezelőorvosunkhoz vagy egy specialistához az ilyen jellegű okok megszüntetésére.
• Emellett egyes gyógyszerek, pl. nyugtatók, antidepresszánsok, szájszárazságot
vonnak maguk után, ami szintén felelős lehet a rossz leheletért.
• Végezetül van még egy ok, amely a táplálkozásunkkal, illetve rossz szokásainkkal
függ össze. Ez pedig akkor áll elő, ha sok fokhagymát, hagymát vagy erős fűszert tartalmazó ételt fogyasztunk, ami – szerencsére múló – kellemetlen szájszagot okoz, akárcsak az alkohol. Az erős dohányosoknál azonban állandóan fennáll ez a probléma.

Az óvoda és az iskolakezdés is traumát okozhat

2022. augusztus 28.

Az óvodai elszakadás trauma lehet a gyereknek és a szülőnek is, ezért fontos a gyerekek érzelmi felkészítése az óvodára és az iskolakezdésre – közölte Csák Annamária gyermekpszichológus.

A szakember azt ajánlotta, hogy a szülők kísérjék be gyereküket az óvodába, iskolába, várják meg, amíg bemennek, és meséljenek nekik saját élményeikről.

Azoknál a gyerekeknél, akiket jobban megvisel az elszakadás, testi tünetek – hányinger, hasfájás – is jelentkezhetnek. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni, aki a feszültség oldásában tud segíteni.

A gyermekpszichológus szerint az iskolába sem könnyű beszokni, ezért a pedagógusoknak érdemes rövidebb órákat és több játékot tartaniuk az első hetekben. (MTI)

Már megint aftám van!

2022. augusztus 28.

Amilyen kicsik, annyira kellemetlenek tudnak lenni az afták.

Az afta a szájüreg nyálkahártyájának a leggyakoribb betegsége. Az afta egy vagy több – általában 1-10 mm átmérőjű – fekély formájában jelenhet meg a szájüreg nyálkahártyáján, sárgás-fehér alappal és vérbő, vörös színű udvarral. Mondhatnánk, hogy a szájnyálkahártya kisebb, felületes fekélyei az afták, az esetek döntő többségében néhány nap alatt szö vődmények nélkül gyógyulnak, és nem kell velük foglalkozni… Mégis, az afták olyan mértékben fájdalmasak lehetnek, hogy az evést, az ivást és a beszédet is képesek nehezíteni vagy akadályozni.

Mitől alakul ki az afta?

Az afta gyakorisága ellenére máig sem ismert a kialakulásának a pontos oka. Úgy tűnik, hogy egyes vírusok (pl. herpeszvírusok, adenovírusok) szerepet kapnak a létrejöttében.
• Emellett, az afta kialakulásáért genetikai tényezők is okolhatók.
• Továbbá vérképzőszervi hiánybetegségek (pl. vashiány, B12-vitamin-hiány) és cinkhiány esetén is gyakoribb az előfordulása.
• Esetenként bélrendszeri betegségekkel, köztük coeliakiával vagy Crohn-betegséggel társultan fordul elő.
• Sokan tapasztalják, hogy pszichés stressz vagy valamilyen trauma, például egy fogászati beavatkozás vezet az afta kialakulásához, fellángolásához.
• Többen azt figyelték meg, hogy bizonyos ételek fogyasztása (pl. paradicsom, dió) okolható a fájdalmas fekélyek megjelenéséért.
• Mások a nátrium-laurilszulfát-tartalmú fogkrémek használatakor tapasztalják a kialakulását.
• Nem kizárt, hogy a fogazat (pl. növésben lévő bölcsességfog) vagy a műfogsor irritálja tartósan az érintett területet, és emiatt alakulnak ki újra és újra az afták; ekkor fogorvosi konzultáció javasolható.

Az antibiotikum-fogyasztás 46 százalékkal nőtt két évtized alatt

2022. augusztus 27.

Nem a műtét a leghatékonyabb az endómetrózis kezelésében

2022. augusztus 27.

Régóta úgy gondolják, hogy az endometriózis – egy világszerte minden tizedik nőt érintő krónikus gyulladásos betegség – kezelésének legjobb módja a laparoszkópos műtét, amelynek során eltávolítják a sérült szöveteket a szervezetből. Brit szakértők szerint azonban nem biztos, hogy a műtét elég hatékony a tünetek enyhítésében, sőt, egyes betegek állapotán ronthat is.

“Azt tapasztaljuk, hogy a betegek állapota nem mindig javul a műtéttől és azok, akiknek mégis segít, gyakran csak nagyon rövid ideig érzik jobban magukat” – mondta el Andrew Horne, az Edinburgh-i Egyetem MRC Reproduktív Egészségügyi Központjának professzora a The Guardian brit napilapnak.

Az endometriózis tágabb értelemben egy olyan betegség, amikor a méhet bélelő szövethez hasonló szövet – az úgynevezett endometriális szövet – a test más részein növekszik. Korábban úgy vélték, hogy ez egy kizárólag a kismedencét érintő betegség, de ma már tudják, hogy a test minden szervében előfordulhat.

Horne szerint az endometriózist valójában egyértelműen három különálló betegségfélére kell elkülöníteni: a felszínes peritoneális endometriózisra, a cisztás petefészek-endometriózisra (vagy endometriómára) és a mélyen infiltráló endometriózisra.

Mint a professzor elmondta, egészen a közelmúltig az orvosok az endometriózis minden esetét azonos megközelítéssel kezelték, ami általában műtéttel járt. A bizonyítékok azonban ma már azt mutatják, hogy a legoptimálisabb kezelés nagyban függ attól, hogy a beteg a háromféle betegség közül melyikben szenved és hogy milyen típusú endometriumszerű szövetet találnak.

Amikor a betegség miatt a petefészkekben ciszták alakulnak ki, amelyek súlyos fájdalmat és gyulladást okozhatnak, a betegek valószínűleg jelentős enyhülést tapasztalnak e ciszták eltávolításával, ezért a műtét gyakran szükséges része a kezelési folyamatnak.

Az endometriózisban szenvedők 80 százalékának azonban felszínes peritoneális megbetegedése van, és ezeknél a betegeknél kevésbé valószínű, hogy maga a hibás szövet okozza a páciens fájdalmainak és tüneteinek többségét, inkább az a mód, ahogyan a beteg szövet kölcsönhatásba lép a kismedencei idegekkel. Ezekben az esetekben a műtét valójában ronthat a helyzeten.

A fájdalom messze a leggyakoribb és legsúlyosabb tünete az endometriózisnak. Egy 2021-es tanulmány szerint az endometriózisban szenvedő nők 59 százaléka számolt be arról, hogy több mint öt éve kismedencei fájdalmat érez. Egy 2020-as tanulmány szerint a betegek 39,9 százaléka tapasztalt olyan erős fájdalmat, hogy sürgősségi osztályon kellett jelentkeznie.

“Az endometriózisban sokféle mechanizmus okozhat fájdalmat, és a különböző fájdalomtípusok különböző típusú kezelésre reagálnak” – hangsúlyozta Katy Vincent, az Oxfordi Egyetem Nuffield Női és Reproduktív Egészségügyi Tanszékének vezető fájdalomkutatója és docense. “A műtét nagyon fontos eszköz az endometriózis kezelésében, de jobban meg kell értenünk, hogy mikor és hogyan kell alkalmazni egy személyre szabottabb kezelési terv részeként” – tette hozzá.

A kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy az endometriózisban szenvedők zöme nagyfokú neuropátiás fájdalmat, azaz sérült idegvégződésekből eredő fájdalmat tapasztal. Az oxfordi kutatók szerint az endometriózisos betegeknél valószínűleg háromféleképpen alakulhat ki az idegfájdalom. Az első az, hogy a betegség elváltozásait körülvevő idegek túlérzékennyé válnak. A második, hogy egyes elváltozások fizikailag összenyomják az idegeket, és így fájdalmat okoznak. A harmadik pedig az, hogy az idegek károsodhatnak az endometriózissal kapcsolatos műtétek során.

A kutyák és a macskák gyakran elkapják a fertőzést gazdáiktól

2022. augusztus 26.

Két új kutatás szerint is nagy eséllyel megfertőzhetik a velük együtt élő kutyákat és macskákat a koronavírussal fertőzött emberek. Kanadai kutatók szerint a legveszélyeztetettebbek a gazdáik ágyában alvó macskák.

Korábbi tanulmányokból már kiderült, hogy a kutyák és macskák elkaphatják az embertől a Covid-19-et, az azonban nem volt világos, mennyire fogékonyak rá, és mi növelheti a fertőződés kockázatát. Ezen kérdések megválaszolása mind a közegészségügy, mind az állategészségügy szempontjából fontosak.

A hollandiai Utrechti Egyetem kutatója, Els Broens és kollégái 196 háztartás 156 kutyáját és 154 macskáját vizsgálták meg. Egy mobil állatorvosi klinika látogatott végig az elmúlt 200 napban koronavíruson átesett háztartásokat és vett nyál- és vérmintákat a házikedvencektől.

Az állatok közül hat macska és hét kutya PCR-tesztje lett pozitív, 31 macska és 23 kutya esetében mutatta ki teszt antitestek jelenlétét. A pozitív PCR-tesztet produkáló hét állat mindegyikének pozitív lett később az antitest-tesztje és az újabb PCR-tesztje. Későbbi, harmadik PCR-tesztjük már negatív lett.

A bizonyítottan fertőzött állatokkal egy háztartásban élő négylábúak tesztje negatív lett, ami azt sugallja, hogy a vírus nem terjed az együtt élő háziállatok között. A 196 háztartásból 40-ben (20 százalékban) voltak antitestjei a háziállatoknak, a Covid-19 tehát gyakori a fertőzött emberek házikedvenceinél.

Broens kiemelte: aki megfertőződik koronavírussal, annak ugyanúgy kerülnie kellene a kapcsolatot a kutyájával vagy macskájával, ahogyan az emberekkel is.  “A legfőbb aggodalmat ugyanakkor nem az állatok egészsége okozza, hiszen ha van tünetük, akkor is csak enyhe, hanem az a potenciális veszély, hogy a háziállat vírushordozóvá válhat és visszajuttathatja az emberi populációba” – fogalmazott a szakértő.

Dorothee Bienzle, a kanadai Ontarióban lévő Guelphi Egyetem kutatója és kollégái hasonlóképpen vizsgálták a koronavírus-fertőzésen átesett emberek kutyáit és macskáit.

Az állatokon – 77 háztartás 48 macskáján és 54 kutyáján – antitestvizsgálatot végeztek a korábbi fertőzöttség kiderítésére. A tulajdonosokat pedig kikérdezték arról, naponta mennyi időt töltenek velük, és milyen a kapcsolatuk a házikedvenceikkel: simogatják- és puszilgatják-e őket, beülhetnek-e ölükbe az állatok, alhatnak-e az ágyukban, megengedik-e nekik, hogy arcon nyalják őket – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Arra is kitértek, volt-e beteg az állat abban az időszakban, amikor a gazdi koronavírussal megfertőződött, és hogy voltak-e tüneteik a házi kedvenceknek.

Az emberrel élő állatokon kívül 75, menhelyen élő kutyán és macskán, valamint 75 kóbor macskán is végeztek antitestvizsgálatot.

A gazdival élő macskák 67 százalékának, a kutyák 43 százalékának lett pozitív az antitesttesztje, ami azt jelzi, hogy átestek a fertőzésen. Ehhez képest a menhelyen élő kutyáknak és macskáknak csupán 9 százaléka, a kóbor macskáknak pedig 3 százaléka produkált pozitív tesztet.

A kutyák 20 százalékánál léptek fel tünetek, többnyire energiahiány és étvágytalanság formájában. Egyes állatoknál köhögés vagy hasmenés is jelentkezett, de a tünetek mind enyhék voltak és gyorsan megszűntek.

A várandósság alatti diéta nem segíti az allergia megelőzését

2022. augusztus 26.

Azokban a családokban, ahol egyik, vagy mindkét szülő allergiás, a gyermeknél is magas a betegség kialakulásának kockázata. A megelőzésben azonban a várandósság alatti diétának nincs szerepe, sőt a változatos étrend inkább segíti az allergia megelőzését. Ezt igazolta a JAMA Pediatrics decemberi számában közölt vizsgálat is.

Egyre több a mogyoróallergiás gyermek

A mogyoróallergiás betegek száma 1997 és 2010 között több mint háromszorosára emelkedett az Egyesült Államokban. Becslések szerint a gyermekek 1,4%-a érintett lehet. Mivel az első tünetek megjelenése rendszerint gyermekkorban kezdődik, az allergén étrendbe történő bevezetésének időpontjában, ezért a kutatók vizsgálódásának célja a várandósság alatti mogyoró fogyasztás és a gyermeknél jelentkező allergia közti kapcsolat feltérképezése volt.

Az allergológus véleménye

Várandós betegeim részéről gyakran felmerülő probléma, hogy érdemes-e az étrendben kerülni az allergén élelmiszereket. A diéta kérdése főként a közismerten allergén ételek kizárására irányul: hazánkban ez jellemzően a tej, tojás, gabonaféléket jelenti – számolt be tapasztalatairól dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus. Egyértelműen állíthatjuk, hogy az ilyesfajta étrendi megszorításoknak csak az esetben van értelme, ha a kismama önmaga is igazoltan allergiás egyik, vagy másik összetevőre, de ez esetben feltehetően már a teherbeesés időpontja előtt is ezek elhagyásával étkezett. A növekvő magzat szempontjából a változatos étrend biztosíthatja az optimális feltételeket a fejlődéshez. Igyekezzünk tehát ezt szem előtt tartani, az allergia megelőzésének céljából ne iktassunk ki feleslegesen élelmiszereket az étrendből.

A változatos étrend a lényeg

A mogyoróallergia tünetei valóban nagyon ijesztőek lehetnek, sok esetben életveszélyes állapot is kialakulhat következtében. Érthető tehát, hogy a szülők szeretnék megelőzni gyermeküknél a betegség kialakulását, azonban a vizsgálatban részt vett 140 mogyoróallergiás gyermek esetében is beigazolódott, hogy a prevencióban a mogyoró fogyasztásának kerülése nem segít. Épp ellenkezőleg, a kutatók megfigyelései szerint az allergia kockázata azoknál a gyermekeknél volt a legalacsonyabb, ahol a kismama heti öt, vagy ennél több alkalommal is fogyasztott mogyorót. A kutatók ezért azt ajánlják, hogy minden egészséges – nem mogyoróallergiás – kismama fogyasszon bátran a kérdéses élelmiszerből a várandósság időszakában. Az olajos magvak e típusa rendkívül jó fehérjeforrás, ezen kívül folsavban is gazdag, amely köztudottan a fejlődési rendellenességek megelőzésében is fontos szerepet játszik.

Mit tegyünk, ha romlik szexuális életünk?

2022. augusztus 25.

“Két éve vagyok együtt a barátommal, és szexuális életünk sajnos már nem a régi, bár nagyon szeret engem. Félek kritizálni, mert attól tartok, hogy megbántom, de eléggé elkeseredettnek érzem magam. A párom elhanyagolja az előjátékot és a kényeztetést is. Hogyan lehetne javítani a helyzeten? ” – kérdezi a 42 éves Angéla.

A szexológus válaszol:

Ön empatikus ember, Angéla, és ez alapjában véve nagyszerű tulajdonság. Nem akarja megbántani a barátját, tart minden kritikától a szexet illetően, mert az rossz irányba terelné az amúgy is romló intim viszonyt önök közt. Bizonyos fokig igaza van, mert mindenki érzékeny a bírálatra, és még inkább talán ezen a téren. Ezért gyengéd, de határozott kifejezési módot kell találnia az intim együttlét javítására, hogy haladást érjenek el.

Szeretővé válni

Az ön esetében a barátját, kedvesét szeretőnek is hívhatjuk, és a jelenlegi cél az lehet, hogy váljanak ismét igazi szeretőkké! Az ön feladata, hogy felfedje a párjának, a gyakorlatban is, hogy szexuális kapcsolatuk alakulását miképp szeretné megvalósítani. Amellett bizonyos tekintetben meg is kell tanítania neki, hogyan térhetnek vissza ahhoz az ön által hiányolt szexuális „minőséghez”, amilyen kezdetben jellemezte intim együttléteiket. 

Amit ön tegyen

Valóban vesse el a gondolatot, hogy kritizálja a párját a szexben, inkább bátorítsa őt arra a viselkedésre, ami önnek tetszik, és ha eredményt ér el, dicsérje meg. Nem elképzelhető, hogy semmi sem a régi, azaz minden rossz jelenlegi szexuális kapcsolatukban. Bizonyára van jó is benne, aminek a fejlesztésére bíztatni kell a párját, de előbb azt tanácsos helyrehozni, amiben ön hibát talál.  

Túl rövid ideig kényezteti, simogatja? Magyarázza el neki, hogy azt milyen finoman teszi, és ösztönözze a hosszabb kényeztetésre. Pl. “Imádom, ha így simogatsz, folytathatnád? Sosem unom meg!” Ez elősegíti, hogy a kedvese arra koncentráljon hosszabb ideig, ami már önnek kellemes volt. És ha a simogatása kissé túl erőteljes, netán durva, mondja inkább: “Milyen jól eső simogatások, különösen akkor, ha még gyengédebben csinálnád …”, és ezzel ön jelzi, hogyan szeretné.

Szerelmeskedés után fejezzen ki valami pozitívat a szexuális viselkedésében, pl.: “ma tetszett ez a pozíció”, vagy “értékeltem, hogy gyengédebb voltál” vagy “hogy több időt szántál rá” … Hangsúlyozzon minden, önnek előnyös részletet. Más jellegű kapcsolatra is vonatkozik, hogy a bátorítás gyakran sokkal hatékonyabb, mint a kritika. És még kellemesebb is mind fogadni, mind pedig kimondani…

A külvilágból érkező zavaró ingerek feldolgozása

2022. augusztus 25.

Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának munkatársai azonosították azokat az agyi folyamatokat, amelyek a külvilágból érkező irreleváns, zavaró ingerek feldolgozásáért felelősek.

A kutatók nagy téri-időbeli felbontású multimodális képalkotó módszerek segítségével mutatták ki, hogy – a korábbi feltételezésekkel ellentétben – az agy nem képes egyszerűen figyelmen kívül hagyni azokat a külső zavaró ingereket, amelyek az emlékezetünkben aktuálisan tárolt vizuális információhoz hasonlóak – olvasható az ELKH csütörtöki közleményében.

A vizsgálatok során a kutatók igazolták, hogy az irreleváns ingerek zavaró hatásának tompítása egy aktív agyi folyamat, és egyúttal az ebben a folyamatban kiemelt szerepet játszó agyi hálózatot is feltárták. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a NeuroImage című tudományos szaklapban jelent meg.

“A korunk emberére nehezedő óriási mértékű ingeráradat miatt kiemelt jelentőségűvé vált az a képességünk, hogy agyunk véges információfeldolgozási erőforrásait minél hatékonyabban fókuszálni tudjuk azokra az információkra, amelyek az aktuális cselekvéseink végrehajtása szempontjából fontosak. A vizsgált téma jelentőségét az is növeli, hogy ez a képesség sérül leginkább idős korban, valamint a figyelmi funkciókat érintő különböző neurokognitív fejlődési zavarok – mint például az ADHD – esetében” – írják.

Az Agyi Képalkotó Központ munkatársai a kutatás során az aktuálisan végzett feladat szempontjából irreleváns, de külső jegyeik alapján az adott feladathoz nagyon hasonló ingerek agyi feldolgozásának folyamatait vizsgálták.

A vizsgálatba bevont személyek egy olyan vizuális munkamemória-feladatot kaptak, amelyben arcokat és rácsozott mintázatokat kellett rövid időn keresztül fejben tartaniuk. A visszakérdezést megelőzően azonban az emlékezetben aktívan fenntartott képekhez nagyon hasonló, de a feladatvégzés szempontjából irreleváns képek jelentek meg a képernyőn. A kutatók a feladatvégzés alatt a legkorszerűbb elektroenkefalográfia (EEG) és funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotás (fMRI) módszerek segítségével vizsgálták az ezen zavaró, irreleváns képek által kiváltott agyi aktivitást.

A kutatók a zavaró képekre egy korai, szelekciós negativitásként ismert EEG-komponens jelenlétét mutatták ki, amely eredmény arra enged következtetni, hogy az agyunk nem képes egyszerűen figyelmen kívül hagyni azokat a zavaró, irreleváns ingereket, amelyek az emlékezetben aktívan fenntartott vizuális információhoz hasonlóak.