Cékla, a vitaminforrás
2022. április 05.
Az cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.
A sárgarépa után a céklarépa a legkedveltebb gyógyító a zöldségek között. Főleg gyökeréért termesztik, de levelei is felhasználhatók táplálkozásra, és gyógyításra egyaránt. Gyökere húsos, körkörösen futó sötétpiros-fehér gyűrűkből áll, felvágva nagyon mutatós.
A gyógyító cékla
Húsa finom, édeskés ízű, kalóriaszegény, vitaminokban, ásványanyagokban gazdag, magas víz- és rosttartalommal rendelkező gyökérzöldség. Értéke a sötét színű levében és zöld leveleiben (béta-karotin) van. Szép piros színét magas betanin és antocián tartalmának köszönheti. A betanin védi méregtelenítő szervünket, a májat, és kordában tartja a bélbaktériumokat. Az antocián mint antioxidáns, véd a szabad gyökök ellen, csökkenti a gének károsodását, és ezzel rákmegelőző, daganatsejt-pusztító, tumor-gyógyító hatású.
Erre használható a cékla
- Táplálkozás-élettani szempontból a sötétpiros színű példányok a legértékesebbek. Színanyagát, mint természetes és egészséges adalékanyagot (E-162), az ipar gyógyszerek, fagylaltok, gyümölcsjoghurtok, üdítőitalok, felvágottak színezésére használja.
- Házilag hajfestésre, frissítő-pirosító arcpakolásra, és a húsvéti tojások festésre is beválik.
- Fogyasztása után a széklet és a vizelet piros elszíneződése természetes jelenség.
- A gyomorsav és a vastagbél bélflórája a vörös festékanyagot képes színteleníteni (ez jó indikátora lehet a savtúltengésnek). A cékla piros színe ecettel, citrommal élénkíthető, cukorral mélyíthető.
Vitaminokban, ásványi anyagokban és fitó-vegyületekben gazdag
Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fitó-vegyületeknek köszönheti.
- Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitaminokban, béta-karotinban.
- B- vitaminjai és karotinja fokozzák a bőr természetes anyagcseréjét, bőrvédő, bőrfiatalító hatásúak.
- Vastartalma nem jelentős, de a cékla az a zöldség melyből a szervezet legjobban tudja hasznosítani a vasat. A vas a folsavval együtt van jelen, és ezért nem csak jó vérképző, hanem magzatvédő zöldségnek is tekinthető.
- Kálium tartalma magas, ennek okán jó vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő.
- Cholin tartalma hat az emésztésre, a gyomor és belek egyenletes működésére, tisztítóanyaga a májnak és a vesének.
- C- vitaminja véd a vírusok, a megfázásos betegségek ellen. Kalcium, magnézium tartalma okán csonterősítő.
- Szénhidráttartalma csekély, de ezek azonnal hasznosuló egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz, szacharóz), ezért a cékla a sportolok, a fizikai munkát végzők erőforrása is lehet.
- Tele van a ráksejtek szaporodását gátló antioxidánsokkal.
- A sav-bázis egyensúly, és a máj-anyagcsere folyamatait is szabályozó hatása miatt a nyers cékla kicsavart leve a savtúltengésben szenvedő és a tumoros betegek mindennapi itala lehet. Zsírégető hatását a sárgarépa lével kevert változata fejti ki leglátványosabban. A cékla bizonyítottan étvágygerjesztő, lúgosító, epeelválasztást segítő, gyulladást gátló hatású.
Kitűnő táplálék
A cékla föld alatti gumója, – a cukorrépa rokona (mely a répacukor alapanyaga) akár nyersen, akár főve saláta és savanyúság készítésekor sót, cukrot nem igényel, kevés ecettel vagy citromlével savanyítva köménnyel, tormával ízesítve igazi vitaminbomba. Fűszerezve (tormával, fokhagymával, kaporral, köménnyel, babérlevéllel, borssal, mustárral, korianderrel), leves, főzelék és sütemény is készülhet belőle. Föld feletti részét, a béta-karotinban gazdag zöld leveleket nyersen vagy a spenóthoz, a mangoldhoz hasonlóan elkészítve zöldfőzelék formájában is fogyaszthatjuk.
Feldolgozott élelmiszerek: hogyan válasszunk? 1. rész
2022. április 05.
Készételek, egyéb feldolgozott élelmiszerek… Meddig mehetünk el, hogy megkönnyítsük velük az életünket, de az egészségünkre is vigyázzunk? Az élelmiszer-áruházak polcain nem könnyű eligazodni a bő árukínálatban. Egyes feldolgozott termékek korrekt összetételűek, de túl sok cukrot, rossz zsírt tartalmazhatnak, míg mások bővelkednek adalékanyagokban, vagy megkérdőjelezhető a minőségük… Jó tanácsok ahhoz, hogyan válasszunk, mitől tartózkodjunk, és milyen termékeket részesítsünk előnyben a feldolgozott élelmiszerek vásárlásakor.
Bizonyos termékek esetében meglehetősen egyszerű elkerülni az alacsony minőségű zsírokat, a felesleges cukrokat és a sót, valamint az élelmiszer-adalékanyagokat. Különösen akkor, ha ezek a feldolgozott vagy készételek az „igazi” ízének, aromájának, textúrájának, színének utánzásával vagy fokozásával ellensúlyozzák a gyenge minőséget. És mindezt felsorolják a csomagoláson…
Hogyan válasszunk?
Minél több összetevőt tartalmaz egy termék, és minél messzebb áll a nyers élelmiszertől, annál inkább feldolgozott, és emiatt vitatható a fogyasztása egészségünk szempontjából Pl. gond nélkül vásárolhatunk natúr joghurtokat, melyek tejsavas erjesztésűek, és káros adalékanyagok nélkül készülnek. De ha a gyümölcsös változatokat választunk, akkor azok általában legfeljebb 15% (olykor kevesebb, mint 10%) gyümölcsöt tartalmaznak, viszont hozzáadott cukrok, aromák, esetleg még sűrítőanyagok is találhatók bennük.
Ezért a gyümölcsjoghurtok feldolgozott élelmiszerek, és többnyire bővelkednek adalékanyagokban. Ha „light” jelzésűek”, akkor más az állaguk (gyakran krémesek), és pl. tejszínhabbal, csokoládéval társítják őket, de emulgeálószereket (feldolgozott keményítőt), sovány tejport, esetleg sűrítőanyagot, glükóz-fruktóz szirupot vagy zselatint is tartalmazhatnak. Emiatt már nincs sok közük a valódi, tejsavas erjesztéssel készült joghurtokhoz… és ipari „cukorbombákká” válnak.
A nugget példája is tanulságos, mivel csak csirkehús nyesedék (gépi úton csontozott mellhús) van benne, alacsony arányban, a többi baromfi bőr, étkezési só, burgonyakeményítő, szójarost, emulgeáló szer, sűrítő anyag, ízfokozó, dextróz, fűszerkivonat, mesterséges aroma, tartósítószer.
Ha ezeket az ipari „fogásokat” szem előtt tartjuk, a legegyszerűbb feldolgozott termékeket tanácsos választanunk, amelyek a lehető legközelebb állnak a természetes élelmiszerekhez, és mi magunk gazdagítjuk, ízesítjük őket.
Olvassuk el valamennyi összetevőt a címkén
A legkézenfekvőbb ellenőrzési mód, ha végig elolvassuk a termék összetevőinek listáját a címkén (és nem hallgatunk a csomagoláson vagy másutt található reklámokra). Ha ez a felsorolás több mint 5 összetevőt tartalmaz, nagy a veszélye (kb. 75%), hogy az étel ultrafeldolgozott.
És ebben a listában a “nem érthető” összetevők (fehérjék izolátumai, maltodextrinek …) általában vagy nyerstermékek frakcionálásával vagy kémiai szintézisekkel előállított anyagok, illetve adalékok, ízfokozók , emulgeálószerek, színezékek, savanyító anyagok, édesítőszerek … Így, ha nem értjük a címke összes részletét, rossz jel, és jobb, ha más, megfelelő élelmiszert keresünk (rövidebb listával). Amellett, ha pl. az első feltüntetett összetevő a cukor (kész sütemények, desszertek, csokoládék …), jegyezzük meg, hogy a termék nagyon kalóriadús és gyorsan növeli a vércukorszintet, ami nem jó sem a jóllakottság elérése, a normális testsúly megtartása, sem egészségünk szempontjából.
Influenza vagy mellgyulladás?
2022. április 04.
Ősszel és tél elején az emberek gyakran panaszkodnak arról, hogy influenza szerű tüneteik vannak. Abban az esetben, ha szoptató édesanyáról van szó mindig gondoljanak arra, hogy először ki kell zárni az esetleges mellgyulladást.
Mindkét betegség magas lázzal, levertséggel jár, de ha ehhez fájdalom vagy piros terület is társul a mellen, akkor valószínűleg a „szoptató anyák réme” mellgyulladás lépett fel. Ez a betegség főleg a szülést követő első 6 hétben jelentkezhet, de előfordulhat akár fél éves baba mellett is.
Mi a mellgyulladás?
Kétféle emlőgyulladás fordulhat elő, a nem fertőző elzáródott tejcsatorna okozta és a fertőző bakteriális eredetű. Tüneteik hasonlóak. Amikor nem sikerül a nem fertőző mellgyulladást hatékonyan kezelni, az emlőt kiüríteni, főleg ha sérült a mellbimbó, a gyulladás fertőzővé válhat.
Hajlamosító tényezők:
- az emlő túltelítődése, későn elkezdett, ritka, órarend szerinti szoptatás,
- ha a baba gyenge és nem szopik hatékonyan,
- elzáródott tejcsatorna,
- az anyatej túltermelése miatti tejpangás,
- az emlő megnyomása pl. szoros melltartóval vagy biztonsági övvel,
- stressz, kimerültség miatti gátolt tejleadás,
- berepedezett, gyulladt mellbimbó,
- a baba vagy a mama betegsége,
- korán megkezdett vagy hirtelen elválasztás.
Megelőzési tanácsok
- Az újszülöttet a szülés után lehetőleg azonnal szoptassa meg.
- A kicsit igény szerint szoptassa, akár 2 óránként és ha szükséges éjjel is.
- Szoptatás, illetve fejés előtt vagy alatt tegyen meleg borogatást a mellére. Kényelmes és hatékony, ha erre speciális mikrohullámú készülékben is melegíthető mellpárnát használ.
- Masszírozza a mellét a bimbó felé irányuló körkörös, gyengéd mozdulatokkal.
- A túltelítődött mellből óvatosan fejjen ki annyit, hogy a bimbóudvar és környéke fellazuljon, hogy a baba helyes technikával rá tudjon harapni.
- Változatos testhelyzetekben tegye mellre a babát, így más-más tejöblök ürülnek ki. Az elzáródott tejcsatorna is könnyebben megnyílik, ha a baba álla a beteg terület felé néz.
- A túltelítődött mellbimbó feszülését, duzzanatát csökkentheti speciális bimbókiemelő eszköz használatával.
- Szoptatás után fejje le a bent maradó tejet. Olyan mellszívót használjon, aminek stimuláló és fejő üzemmódja is van, ezért kíméletesen fej. Nagyon előnytelen, ha olyan készüléket használ, ami „erőből szív” és nem stimulációval. Az ilyen mellszívó csak a bimbó környékéről üríti ki a tejet, ugyanakkor a bimbóudvar is megduzzad és még fájdalmasabbá válik.
- Különösen fontos a higiénés szabályok betartása. Kezét mindig alaposan mossa meg mielőtt melléhez nyúl. Gyakran cserélje a melltartóbetétet.
- Tévhit, hogy a lázzal járó emlőgyulladás esetén nem szabad szoptatni. A szoptatás folytatása nem jelent veszélyt, hiszen ugyanazokat a baktériumokat hordozza a mama és a baba. A picik tudják legkíméletesebben kiüríteni a mellet, segíthetnek megoldani a tejpangást, túltelítődést.
- Abban az estben, ha piros a mellük, fájdalmuk van, nem ürül megfelelően az anyatej, vagy lázasak ne késlekedjenek, kérjék orvos és védőnő segítségét, nehogy emlőtályog alakuljon ki, mert akkor bizony már nem lehet szoptatni!
Fóbiáink, újfajta félelmeink: javasolt megoldások
2022. április 04.
A fóbiák nem múlnak el spontán módon, hanem éppen ellenkezőleg: hajlamosak az idő múlásával fokozódni, ha nem teszünk ellenük semmit. A gyors kezelés kétségtelenül a legjobb megoldás, főként azért, mert a mai módszerek (kognitív-viselkedésterápia, virtuális valóság- terápia, asszertivitás tréning stb.) jó eredményeket hoznak.
A CBT és az ACT terápia
A kognitív viselkedésterápiát (Cognitive Behavioral Therapy – CBT) alkalmazzák a fóbiák kezelésében. A CBT központi elve, hogy a beteg fokozatosan szembesüljön a fóbiája tárgyával. A terápiába beépült expozíciós technika a hozzászoktatási mechanizmuson alapul. Ez ismételt, progresszív és szabályozott expozíciót jelent a problémás környezetben, a deszenzibilizáció elérése érdekében (amikor a betegek kitettek bizonyos ingereknek a félelem legyőzése érdekében).
Az elfogadás és elkötelezettség terápia (Acceptance and Commitment Therapy – ACT) az 1980-as években terjedt el, és eltérő megközelítést javasol: a félelem megszüntetése helyett a betegnek dolgoznia kell a negatív ingerek/gondolatok elfogadásán. A cél a figyelemfelkeltő készségek fejlesztése a fóbián való túljutás érdekében, hogy az érintett semély közelebb kerüljön ahhoz, ami fontos számára az életben.
Az ACT terápiát alkalmazó szakemberek gyakran használnak metaforákat. Egy találó közülük, amely megmagyarázza a két módszert: képzeljük el, hogy hegymászók vagyunk, és fel akarunk jutni egy magas hegy tetejére. Ez életünk álma, évek óta készülünk rá, de sajnos azon a napon, amikor megérkezünk a hegy lábához, azt tapasztaljuk, hogy mocsarak veszik körül, ami a fóbia tárgyát képezi. A CBT terápia során a hegymászó fokozatosan lép bele a mocsárba, hogy azt megszokja, és jobban kordában tudja tartani a félelmét.
Az ACT módszer segítségével viszont elfogadja, hogy átmegy a mocsáron, és átéli a ezzel járó kellemetlenségeket. Hiszen azok elkerülhetetlenek, ha el akarja érni a hegycsúcsot, ami értelmet fog adni az életének.
Magabiztosságot fejlesztő csoportok
Ez a csoportterápia különösen javasolt akkor, ha a fóbia a nyilvános beszéd nehézségéhez kapcsolódik (pl. iskolafóbia). Egyébként a szociális fóbiától szenvedő betegek mindegyik terápiás csoportjára a mások ítéletétől való túlzott, bénító félelem a jellemző (különösen a serdülőknél és a fiatal felnőtteknél).
Félelem attól, hogy az érintett személyt megfigyelik, rosszul ítélik meg, vagy nevetségesnek, érdektelennek, „nullának” tartják…. Ez a félelem, amely fiziológiai tünetekben is megnyilvánul (torokszárazság, izzadás, remegés, szívdobogás, pirulás, fejfájás, fulladásérzet stb.), valódi pánikrohamokhoz vezethet, amikor a fóbiás betegek szembesülnek mások tekintetével.
A csoportos terápia lehetővé teszi a szorongás fokozatos leküzdését, helyzetek felidézésével, a meghallgatás és a jóindulat légkörében. A csoport minden tagja beszámol nehéz pillanatairól különböző helyzetekben, majd közös megbeszélés következik. Mindenki javasol megoldást, a szituációkat eljátsszák és ismétlik a csoport visszajelzésével, amíg mindenki jól nem érzi magát a szerepében.
Virtuális valóság terápia alapú módszer
A virtuális valóság expozíciós terápiát (Virtual Reality Exposure Therapy – VRE) is alkalmazzák a fóbiák, de a függőségek, az általános szorongásos betegség és a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar kezelésére is. Ez az egyik, a kognitív viselkedésterápiában használt, kiegészítő, támogató (szupportív) megközelítés. Lehetővé teszi a fóbiában szenvedő személynek, hogy a terapeuta rendelőjében szembenézzen szorongást kiváltó helyzetekkel.
A virtuális valóság sisak hűen reprodukálja a fóbia tárgyát (reálisabban, mint egy film), és a beteg biztonságban érzi magát. Más szupportív terápiákhoz hasonlóan a megszokás is fokozatosan megy végbe, felügyelet mellett. Nem arról van szó, hogy ezt a típusú eszközt maga is használhatja az érintett, mert akkor fennáll a tünetek súlyosbodásának veszélye. Ez a fajta módszer nem ajánlott továbbá epilepsziás betegeknek.
Az önállóság folyamata
2022. április 03.
Az önállósodás fogalma a közgondolkodásban leginkább a serdülőkorhoz kapcsolódik. A szülők elvárják gyermekeiktől, hogy a több jog, a több döntés mellé több felelősséget is vállaljanak a felnőttkor felé haladó gyermekeik. És bizony sokszor megfigyelhetjük, hogy ez milyen nehézséget okoz, még akár a húszas éveikben járók számára is. Miért van ez? Mert az önállósodás nem csupán egy döntés a felelősségek átvállalásáról, hanem sokkal-sokkal korábban elkezdődik. Úgy az első hónapokban…
Az első hetek szimbiózisa
Az mostanság már ismert tény, hogy a csecsemő mintegy egybe olvadva érzékeli önmagát és édesanyját. Ebben persze vannak kutatók, akik kicsit másképp gondolkodnak, hiszen a csecsemők már nagyon korán élnek meg saját testérzetet, vagy vesznek észre összefüggéseket. Mégis annyit tudhatunk, hogy nagyon szoros a kapcsolat anya és gyermeke között.
Az első pár hónapban az anya mintha nem is létezne, csak gyermeke felé tud fordulni.
Az első hónapok önállósodási lépései
No de néhány hónap után ez a teljes összeolvadás elkezd megbomlani, és a gyermek elkezd egyedül körültekinteni a világban. Eleinte csak annyiban nyilvánul ez meg, hogy a kicsi észre veszi, hogy nem körülötte forog a világ, nem ő irányítja, hanem van ő, van az anya, és egyre több dolgot fedez fel a világból is.
A másfél éves “világmegismerő”
Ám elég hamar tovább megy az önállósodás útján. Nagyjából akkor lehet ezt érzékelni, mikor a gyermek elkezd mászni, járni. Hirtelen kiszélesedik a világ. Fontos itt tudni, hogy ezekkel az élményekkel alakul az én-identitása, és tapasztalja meg, hogy mi az, ami ő, és mi az ami nem. Ekkor már megvan az igény benne, hogy anyukájáról leváljon, de képességeit még kissé egybeolvadva érzékeli. Vagyis érdeklődik a világ iránt, de nincs veszélyérzete, nem tudja felmérni, mi fog történni. Fontos ilyenkor, hogy megtapasztalhassa a különválás örömét, de közben figyelmet is igényel. Megfigyelhető a későbbiekben, mikor ezt a “világ megismerését” gyakorolja, hogy vissza-visszamegy a szülőkhöz megmutatni, mit talált, mit látott. Ebben ez időszakban (másfél év körül járunk) fontos momentum ez a “bázis/szülők meglátogatása”.
Az akaratos kétéves
Egy kicsit később, úgy két év körül megint változás áll be. A gyerekek könnyen hisztisekké, akaratosakká válnak. Akik eddig kisangyalok voltak, azok most sírva ellenkeznek. Akik eddig is ellenkeztek, ott csak fokozódik a helyzet. Nagy dilemma előtt áll a gyermek ebben az életkorban. Szeretne továbbra is különálló, világfelfedező lenni, de közben megjelenik a félelem, hiszen elkezdi észre venni, hogy ő nagyon kicsi, a világ pedig nagy. Ezért feszült, nem lehet kitalálni, mit is akar. Előfordul, hogy szavakban ellenkezik, de egyébként azt csinálja, ami ellen hisztizik. Nem könnyű egy időszak se gyereknek, se szülőnek. Segítség lehet ilyenkor, ha kicsiben részt vehet a dolgokban, vagyis önállóan megcsinálhatja, amire képes, még ha ki is kell várnia ezt a szülőnek. Élvezni fogja, és fejlődik tőle, ha kipróbálhatja a felnőtt tevékenységeket (takarítás, főzés, telefonálás), csak valamilyen kicsinyített formában, vagy játékosan. Nagyon gyakori (és fontos) az utánzás ilyenkor.
Az “igazi” önálló: az óvodás
Máris az óvodás korban járunk, ahol nem csak maga körüli tevékenységekben önállóbb, de a nap nagy részét a szülőktől eltávolodva tölti. Ebben akkor tud a legsikeresebb lenni, és legjobban érezni magát, ha ez egy folyamat, és nem váratlan traumaként éri őt.
A struccpolitika mint lelki önvédelem
2022. április 03.
Amikor egy számunkra stresszes helyzetben találjuk magunkat, akkor próbálunk megküzdeni vele. A megküzdés itt szaknyelven annyit jelent, hogy próbáljuk az érzelmeinket, viselkedésünket és az adott problémás helyzetet kezelni. Van amikor a legjobb megküzdési mód a védekezés. A lelki egészségvédelem része lehet az, amikor homokba dugjuk a fejünket, időt nyerve a helyzet feldolgozására, vagy mentesítve magunkat olyan helyzetek terhétől, amit csak mások tudnak megoldani, nekünk nem osztottak lapot.
| Mindenki szokott bizonyos helyzetben struccpolitikát folytatni. |
Érdemes megvizsgálni akár a jelenséget. Egyébként a valóságban a strucc nem is dugja a homokba a fejét, csak a földhöz lapítja. Megmerevedik a veszély láttán.
- Mi történik, amikor homokba dugjuk a fejünket?
Hallani, látni, beszélni, megízlelni a problémás helyzetet: erre nem képes az ember ilyenkor, de a test többi része kilóg a földből, tehát az érzékelés egyéb testi útjai még működnek. Mint például a „zsigeri” üzenetek, testi érzetek, „hatodik érzék”, intuíció. Ezért a belsőnk megismerése, a lelki és parapszichológiai üzeneteink értése különösen fontos lehet ebben a helyzetben. Az önismeret ezekben a helyzetekben is kisegíthet, segít megtudnunk, hogy mit „stuccolunk” át.
- Mikor használhatjuk ezt a védekezést?
Válaszul gondoljuk át, mi kell ahhoz, hogy egyáltalán a homokba dughassuk a fejünket? Puha talaj, amibe nagyobb kellemetlenség nélkül bedughatjuk a fejünket, és viszonylag békés külső környezet a föld felett. Valami belső hang a testünkből, ami jelzi, hogy most gond van, el kell kerülni a szembesülést. Egy automatikus reflexként szinte ösztönösen, tudattalanul elbújunk a valóság elől. De vajon ez jó?
- Szabad-e ilyet csinálni? Ez lelki szinten mit jelent?
Amikor például túl hirtelen történik valami velünk, vagy aktuális állapotunkban nem vagyunk képesek elviselni a nagy stresszt, akkor a lélek nem készült még fel, igyekszik védeni önmagát. Ezt hívják szaknyelven elhárító mechanizmusnak. Tudattalanul, ösztönösen hárítunk, mint amikor egy repülő tárgy érzékelése során a szemhéjunk lecsukódik, pedig sokszor még nem is tudatosult bennünk, hogy mi történt.
Lelki elhárító mechanizmusok védenek bennünket, nem engedik be az agyba a helyzet részleteit, mert a tehetetlenség érzése miatt akár szétesne a biztonságos belső rend.
Gondoljunk bele, hogy mi lenne, ha egy súlyos beteg egyszerre szembesülne minden olyan változással, amit a betegsége miatt el kell fogadjon, vagy meg kell tegyen önmagáért élete hátralevő részében. Apránként kukucskálunk rá a megoldani váró helyzet részleteire.
- Mennyi időt tölthetünk így? Vajon meddig „normális” a védekezés? Meddig jó, ha nem oldunk meg dolgokat. Ehhez a kérdéshez a reziliencia fogalmát hívom segítségül, melyet Block az önkontroll dinamikus alkalmazásának képességeként definiált. Magyarul, rugalmasan képesek vagyunk eldönteni, hogy kell kontrollálnunk valamit, vagy sem.
Jó tudni a filmtablettákról
2022. április 02.

Manapság a tabletták jelentős része speciális, bélben oldódó filmbevonattal – vagy más néven gyomorsavnak ellenálló bevonattal ellátott – tabletta. Mi a cél ezekkel a különleges tablettákkal?
A cél kettős
- egyes hatóanyagok a gyomrot irritálhatják, ezért célszerű olyan tablettákat fejleszteni, amelyek csak a gyomor elhagyása után, a vékonybélben engedik szabadon hatóanyag-tartalmukat, így a gyomorirritáció kiküszöbölhető.
- vannak olyan hatóanyagok, amik a gyomor erősen savas pH-jú közegében elbomlanak és hatásukat vesztik. Ezeket a gyógyszermolekulákat egy speciális burokkal – jelen esetben filmbevonattal – lehet megvédeni a lebomlástól, és elérni azt, hogy csak a bélbe jutva váljon szabaddá a hatóanyag-tartalom.
Ránézésre nem derül ki egy tablettáról, hogy az bélben oldódó bevonattal van-e ellátva. Fontos a gyógyszer csomagolásának a tanulmányozása és a gyógyszerhez mellékelt betegtájékoztató elolvasása, amiből egyértelmű lesz, hogy milyen a készítmény bevonata.
Mire kell ügyelni a bélben oldódó bevonattal rendelkező gyógyszerek szedésekor?
- A (film)tabletta a lenyelési nehézségek és a félrenyelés veszélye miatt nem tipikusan a gyermekeknek szánt gyógyszerforma, emiatt a kezelőorvos és a gyógyszerész általában kúpokat, cseppeket vagy szuszpenziókat javasol, ha a szükséges hatóanyag az említett „gyermekbarát” gyógyszerformák valamelyikében is rendelkezésre áll.
- A filmtablettákat csak bizonyos életkor fölött lehet alkalmazni – akkor, ha a gyermek már elég nagy ahhoz, hogy a félrenyelés veszélye nélkül le tudja azt nyelni. Ez legalább 4-5 éves kort jelent.
- A bélben oldódó bevonattal ellátott tablettákat egy nagy pohár vízzel kell bevenni, és egészben lenyelni.
- A víz helyett egyéb, esetleg lúgos kémhatású italokkal, tejtermékekkel (pl. kakaó, joghurtital) való gyógyszerbevétel a védőbevonat idő előtti leoldódásához vezethet.
- A bélben oldódó bevonattal ellátott filmtablettákat nem szabad kettétörni, elaprítani vagy lenyelés előtt megrágni. A filmbevonat sérülésének többféle következménye lehet, megeshet, hogy a gyomorban elbomlik a hatóanyag, és a várt terápiás hatás elmarad vagy nem a kívánt erősségű lesz. Előfordulhat továbbá az is, hogy a tápcsatorna nem megfelelő pontján felszabaduló hatóanyag károsíthatja a vele érintkező nyálkahártyákat, és pl. nyelőcső-felmaródást okozhat.
- Sokszor a szülők jó szándéka vezet a bajhoz. Előfordul, hogy ők elaprítják a tablettát, és azt kellemes ízű ételbe vagy italba keverik, hogy a gyermek könnyebben le tudja nyelni. Ezzel többet árthatnak a gyermeknek, mint gondolnák.
- A gyógyszerbevételi időpontot (étkezés előtt, közben vagy után) illetően a betegtájékoztatóban írtaknak megfelelően kell eljárni.
- A gyógyszert fénytől védett, száraz, hűvös helyen kell tárolni.
- Ügyelni kell a gyermekek számára el nem érhető gyógyszer-tárolási hely kiválasztására.
Óvjuk a hallását!
2022. április 02.
A nátha és a köhögés gyermekeknél látszólag mindennapi betegség, amely azonban sokszor okoz alattomos, nehezen észrevehető fülbetegséget. Fájdalmatlanul és láz nélkül folyadék szaporodhat fel a középfülben, kisfokú, de tartósan fennálló halláscsökkenést okozva.
A szülők jogosan aggódnak a gyermek későbbi halláscsökkenése miatt, hiszen akár több hónapig is elhúzódhat a probléma. A rendelőmbe betérve többen elmondják, hogy ilyenkor a gyermek hangosan hallgatja a televízióban a mesét. Úgy felerősíti a hangot, hogy szinte zavaró a környezetének. Előfordul, hogy hangosan beszél, és bizonyos szavakat félreért, rosszul képez egyes hangokat. A beszédzavara mögött a gyengült hallás lehet a háttérben. Ez a rejtélyes fülbetegség valóban a náthával kezdődik, és a heteken át tartó orrfolyás következtében az arcüregek hurutja, majd a középfülek hurutos állapota alakul ki.
Alig észrevehető tünetek
A betegség veszélyét abban látom, hogy annyira tünetszegény, hogy sokan nem is gondolnak rá. Nem jár heves fülfájdalommal, csak néha rövid ideig tartó, fülbe sugárzó fájdalom jellemzi. Kezdetben pattogást, recsegést érez a gyermek a fülben, majd ez is megszűnik, és egy állandó teltségérzés alakul ki. Ezt nyilván csak nagyobb gyermek tudja elmondani a szülőnek.
Ami azért gyanús lehet
Ez a fülbetegség – ugyanúgy, mint a gyermekkori arcüreggyulladás – nagyon ritkán jár lázzal és fájdalommal. Az egyszerű náthától az különbözteti meg a betegséget, hogy az orrfolyás nem szűnik meg a szokásos egy hét alatt, hanem heteken át tartó köhögéssel komplikálódik.
Ha folyadék kerül a középfülbe
A jó hangvezetés szempontjából nagyon fontos, hogy a középfülben levegő legyen, és ne folyadék. A középfül légtartalmát egy jól működő rendszer szabályozza a fülkürt (Eustach-kürt) közvetítésével.
Mindenki érezheti – főleg, amikor náthás – ennek a vékony kis csatornának a működését, mert ilyenkor pattogó hang kíséretében juttatja a levegőt a középfülbe. Az orrdugulás a nátha kapcsán a fülkürt funkcióját is akadályozza. Ha az orr felől elzáródik ez a kis csatorna, akkor megváltoznak a nyomásviszonyok a középfülben, és a testnedvek beáramlanak a dobüregbe.
A kínzó fülfájás
A halláscsökkenésen túl a középfülben lévő folyadék azt a veszélyt is hordozza, hogy a baktériumok gyors szaporodásnak indulnak benne, és órák alatt heves fülfájdalom alakulhat ki. Ezt a betegséget sajnos sokan ismerik, hiszen a középfülgyulladás ma a nátha után a leggyakoribb gyermekbetegség. Magas láz és heves, szinte tűrhetetlen fájdalom jellemzi. Ritkán jelentkezik mindkét fülön egyszerre. Arra hajlamos gyermekeknél általában mindig a „szokásos” fülön jelentkezik.
Ha muszáj szúrni
Az időben elkezdett, célzott antibiotikus kezeléssel a fülszúrás elkerülhető, ha a náthás alapbetegséget is egyidejűleg kezeljük.
Ha kész tények elé állít bennünket a betegség, tehát a középfül tele van gennyes váladékkal, feszül a dobhártya, magas láza van a gyermeknek, esetleg hány is, és heves fülfájdalma van, akkor a szúrás nem halasztható.
Azt szoktam mondani a kétségbeesett szülőknek, hogy jóllehet, a szúrás egy pillanatig tartó erős fájdalmat jelent, de utána azonnal megszűnik, és teljesen megkönnyebbül a gyermek. Másrészt nagyot léptünk a hallás védelmében, ugyanis a szúrás nélkül kezelt gyulladásos középfül-betegség tartós halláscsökkenést okozhat a bennmaradó folyadékgyülem miatt. Az sem szerencsés, ha magától fakad ki a dobhártya. Lehetséges, hogy így is kifolyik a váladék, ami a gyulladás miatt folyamatosan termelődik, de a képződő nyílás szabálytalan szélű repedést eredményez, aminek rossz a gyógyhajlama. Az orvos által végzett szúrás szélei egyenesek. A gyulladás megszűnte után gyorsan, nyomtalanul begyógyul, és nem veszélyezteti a hallást.
A jó hallás érdekében tehát mindig komolyan kell venni a náthát, főleg ha több héten át elhúzódik.
Csak okosan a házi praktikákkal a gyerekeknél
2022. április 01.
Náthaellenes szerek: mit, hány hónapos/éves kortól lehet használni?
|
Készítmény, patikaszer |
Legkorábban mikortól adható? |
|
fiziológiás (izotóniás) (tenger)sós orrspray/orrcsepp |
2 hetes kortól |
|
érösszehúzó hatású orrspray, orrcsepp |
terméktől függően néhány hetes, hónapos kortól |
|
kamillatea |
6-7 hetes kortól |
|
vény nélküli fájdalom- és lázcsillapító készítmény (ibuprofén vagy paracetamol hatóanyaggal) |
3 hónapos kortól (ibuprofén 5 kg-os, paracetamol 6 kg-os testtömeg fölött adható) |
|
csipkebogyótea, hibiszkusztea, bodzatea, hársfatea, rooibostea |
5-6 hónapos kortól |
|
méz |
1 éves kortól |
|
mentolos bedörzsölő, borsmentaolaj |
2 éves kortól |
|
szopogatós torokfertőtlenítő tabletták |
3-4 éves kortól |
Az ősztől télig tartó időszak a megfázásos megbetegedések melegágya
A bölcsődések, óvodások, kisiskolások gyakran „hurcolják” haza a vírus okozta fertőzéseket, és adják tovább a fertőzést a család többi tagjának, esetleg csecsemőkorú kistestvéreiknek is.
A megfázás különösen gyakori a hat évnél fiatalabb gyermekeknél, ők akár évi hat-nyolc alkalommal is megbetegedhetnek. Kamaszkorra javul a helyzet, már „csak” évi négy-öt náthás epizóddal kell számolni.
Savanyú káposzta – Egészségünkre válik
2022. április 01.
Egészségünkre válik az őszi-téli időszakban a savanyú káposzta. Kár lenne megfeledkezni róla, mert bővelkedik tápanyagokban és vitaminokban.
A savanyú káposzta C-vitamin-tartalma kiemelkedően magas (20 mg/100 g), melyet erjesztés után nem veszít el, ahogy tápanyagait sem nélkülözi. A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot és nátriumot is magában foglal. Víztartalma magas (92,5 g/100 g), így napi folyadékszükségletünk kielégítéséhez is hozzájárulhat. Védi az érrendszert, továbbá immunerősítő hatású.
Kiváló forrása a probiotikumoknak, melyek segítenek helyreállítani bélflóránk megfelelő állapotát, és jótékony hatással vannak immunrendszerünkre. A savanyú káposzta tehát jó alternatívája a probiotikus hatású tablettáknak, vagy az erjesztett tejtermékeknek. Enzimekben gazdag, jól emészthető. Könnyű étel készíthető belőle (30 cal/100 g), laktató, mert ha ropogósan fogyasztjuk, kénytelenek vagyunk jól megrágni, és lassabban enni.
Hogyan készül?
A gyalun felvágott káposztát enyhén megsózzák és nagy erjesztő-savanyító edényekben (ez lehet keményre égetett agyag, jól illeszkedő fedéllel) vagy kis adagnál csavaros üvegekben helyezik el. A szoros fedéllel a levegőt kiszorítják az edényből, és a káposzta erjedésnek indul. A tejsavas erjedés folyamatának végén csökken a káposzta cukortartalma, és 1-2% tejsav keletkezik. A tejsavbaktériumok elpusztítják a kórokozó mikroorganizmusokat és penészgombákat. Ez utóbbiak ugyanis a 6-7-es pH-tartományt kedvelik, míg a savanyú káposzta pH-értéke 4,5 alatt van. Ezzel az eljárással olyan termék készül, mely hosszú ideig nem romlik meg, jól eltartható.
Nem túl savas, nem túl sós?
A savanyú ízű élelmiszerek nem feltétlenül savasító hatásúak a szervezetre nézve. A gyümölcsök és zöldségek olyan savfajtákat is tartalmaznak, melyek inkább lúgosítanak. Ez lehetővé teszi, hogy szembeszegüljenek olyan egyéb élelmiszerek savas hatásával, mint a hús vagy a sajt. Úgyhogy ne aggódjunk a túlzott savas hatás miatt.
- És ami a sót illeti?
A savanyú káposzta kb. 1 g/100 g sót tartalmaz, de nem olyan élelmiszer, melyet mindennap fogyasztunk… Csak arra kell ügyelnünk, hogy kevéssé sós élelmiszerekkel társítsuk.
