Kötelező véleményezni?

2021. december 05.

Vajon miért hisszük, hogy mindenről kell lennie véleményünknek? Ki vagy mi kötelez arra, hogy állást foglaljunk, mellette vagy ellene? Mi van akkor, ha MÁR nincs véleményünk?  

A vélemény szó önmagában hordozza saját árnyékát: vél, vagyis gondol, igaznak fogad el. Nem tud, mégis valamiért ítél. Olyan valami tehát, amit az elme kreál, de maga sem veszi komolyan.

Úgy tűnik, jobb nem megszólalni. Mindegy, mit gondolnak mások. Akkor találod meg és akkor tudod fenntartani a békédet, ha nem foglalsz állást. Ugyanis nincs rá szükséged. Divattá vált hangoskodni, valamiért (rendszerint bármiért) „küzdeni”, ennek lehetőleg nagy nyilvánosságot adni, mert ha nem, akkor bizony nem is vagyunk fontos személyiségek…

Nézzük csak. Hangoskodni ugyan minek? Mindennek megvan a maga helye és ideje, mindenre megvan a megfelelő fórum, ahol jelezni lehet a problémát, jogorvoslatot lehet kérni, ha súlyosabb az ügy, konkrét segítséget vagy védelmet igényelni, és csak halkan mondom: lehet egyszerűen tudomást sem venni dolgokról. Olyan még nem volt az emberiség történetében, hogy hangoskodással sikerült valamit megoldani. Különösen nem azzal, hogy az utcára megyünk hangoskodni. A megoldás ugyanis soha nem az utcán hever. Egészen máshol. A felelősséggel élt, szeretetteljes, egymást segíteni törekvő, szolgáló életben. Egyenként és mindenki ezért, és csak ezért felel. A hangoskodás békét még soha nem teremtett.

Igen, divat küzdeni. Divat keménynek lenni, kivont karddal hirdetni azt, amihez egyáltalán nincs szükség fegyverre. Nincs ugyanis ellenfél – hacsak nem mi magunk vagyunk azok, a magunk teremtette gondolataink, emlékeink, programjaink, a saját démonjaink, a fejünkben zajló legnagyobb háborúk. Vajon hány évre, évtizedre vagy évszázadra van szükség ahhoz, hogy belássuk, nem a „küzdelem” hoz eredményt, hanem a tudatosság, az ébredés, annak a felismerése, hogy létezik a miénknél egy intelligensebb elme, aki teremtett minket, aki mindenben támogat, és még ha kételkedünk is benne, mindenkinél jobban szeret?

Mi lenne, ha a ma már szinte korlátlan nyilvánosságot arra használnánk fel, hogy szolgáljunk? Mi lenne, ha nem a gyűlölet, a nagy manipulátor, a pénzéhes híripar híreit osztanánk meg? Mi lenne, ha vigyáznánk magunkra, és nem keverednénk zsákutcába torkolló, fölösleges, groteszk közösségi médiumi politizálásba?

Persze, a kérdés költői. Mert az időnk nagy részét nem abba fektetjük, ami valóban szolgálja az életünket. Például a nyugalmunkat, a békénket, a saját lelki fejlődésünket, a spirituális élményeinket. Kimaradunk a csodákból. A pillanat csodáiból, mert azzal vagyunk elfoglalva, hogy a másik mit, miért, mikor…

Pedig van dolgunk elég, méghozzá saját magunkkal. Azért vagyunk ugyanis itt a Földön, hogy a hibáinkat kijavítsuk, amit csak lehet, azt helyrehozzuk, egy szó, mint száz: jobbakká váljunk.

Asztmás gyerekek – kezünkben a kontroll

2021. december 05.

A kórkép sokak által ismert, melynek zihálással, fulladással járó tüneteit előszeretettel jelenítik meg filmek, vagy karikírozás (eminens szemüveges kisgyerek a „fujókájával” a suliban, akit mindenki csúfol, de matek órán tarol) vagy elrettentés céljából. Valóban, akik e betegségben szenvednek, és voltak már hasonló „fullasztó helyzetben”, azok jól tudják, hogy ezt átélni, csöppet sem vicc. Néha még halálfélelemmel is átitatott. Ez nem is csoda!

A fulladás érzése ugyanis, a kontroll elvesztését jelenti testünk és hát igen…életünk felett is. Ha ezt gyermekünknél látjuk, akkor az élmény még borzasztóbb. De igenis van kiút! A cél, hogy megértsük, nem vagyunk egyedül, van segítség.

Meg kell értenünk, hogy mivel állunk szemben. Így azon túl, hogy tudnunk kell, hogy mik az asztma biológiai tényezői, tudnunk kell azt is, hogy mik a környezeti, szociális és pszichés okai. Ezen utóbbiakon, ha változtatni már teljes mértékben nem tudunk, elfogadni és főként uralni azokat már képesek lehetünk, ami a gyógyulás és tünetmentesség kulcsa. A kontroll a mi kezünkben marad.

Asztma

Az asztma egy olyan tünet együttes, melyet általános, de visszafordítható légúti elzáródás jellemez, amit egyidejűleg tapadós légúti nyák termelése és helyi gyulladás létrejötte is jellemez. Az asztmás roham azonban visszafordítható. Az esetek döntő többségében allergiás eredetű a probléma, így sok betegnél egyidejűleg más allergia pl.: szénanátha, vagy táplálékallergia is jelen van.

Rengeteg embert érint

Rengeteg embert érint világszerte ez a probléma, különösen a fejlett országokban, ahol a gyakoriság 8-10-szer nagyobb. Hogy mennyire elterjedt ez probléma azt az is bizonyítja, hogy sok híresség szintén küzd a problémával, köztük olimpikonok és más sportolók is. Az asztmával való sikeres és teljes élet tehát közel sem lehetetlen.

Gondoltátok volna például, hogy a sikeres Oscar-díjas Diane Keaton asztmás, vagy, hogy a karriere kezdetén modell, majd később sportos filmsztár, Michael Dudikoff gyermekkorában szintén e betegséggel küzdött. Furcsának tűnhet, de igaz; még énekesek is eredményesen szembe néznek ezzel a gonddal: Coolio a rapper, vagy a magyar Király Viktor. Az olimpiákon résztvevő atléták pedig majdnem 10%-a küzd asztmával. A híres futball legenda, David Beckham fiatal kora óta asztmás beteg!

• Magyarországon a lakosság kb. 3-4%-a asztmás. Jó hír számunkra azonban az, hogy az esetek többsége az asztma 4 súlyossági fokozata közül a legenyhébbe tartozik.
• Érdekes adat a gyerekek között, hogy a pubertás előtt az asztma 3-szor gyakoribb fiúkban mint lányokban. Fiatal felnőttkorban a nemek közti arány egyenlő, majd felnőtt korban a nők veszik át a vezetést.
• A legtöbb gyereknél az asztma 5 éves kor előtt alakul ki. Ezen gyerekek több mint felénél pedig már a 3. év előtt.

Színek a lakásban - színek hatása a lakberendezésben

2021. december 04.

A színeknek jóval nagyobb a hatása életünkre, mint gondolnánk. A színek segítenek harmonikussá tenni azt a környezetet, ahol élünk, dolgozunk, pihenünk, de a nem megfelelő színeknek zavaró, nyugtalanító hatásuk lehet. Ezért kellően odafigyelve alkalmazzuk csak lakásunkban a különböző színeket, és árnyalatokat.  

A színeknek jóval nagyobb a hatása életünkre, mint gondolnánk. A színek segítenek harmonikussá tenni azt a környezetet, ahol élünk, dolgozunk, pihenünk, de a nem megfelelő színeknek zavaró, nyugtalanító hatásuk lehet. Ezért kellően odafigyelve alkalmazzuk csak lakásunkban a különböző színeket, és árnyalatokat. Ne féljünk a színekkel játszani!. Ha már megvan az a csodás adottságunk, hogy színesben látjuk a világot, használjuk is ki!

A színeknek már önmagukban is van kifejezőereje, de tökéletesen, csak más színekkel együtt képesek a kívánt hatást elérni. A különböző árnyalatok kiegészítik vagy fokozzák egymás hatását, harmonizálhatnak egymással, vagy épp az ellenkezőjét érhetjük el a nem megfelelő színválasztással.

Mivel a színek közvetlen hatást gyakorolnak a hangulatra, a nem megfelelő kombináció rosszkedvet, levertséget, haragot, idegességet válthat ki. Éppen ezért a tónusokkal, árnyalatokkal, kiegészítő színekkel óvatosan, átgondoltan kell bánni, különösen akkor, ha a minket körülvevő négy falról van szó.

A meleg színek élénkek és izgalmasak, a hideg színekkel nyugalmat, békét lehet kifejezni. Bármely szín legvilágosabb árnyalata a fehér, a legsötétebb a fekete, legszínesebb pedig az alapszín. Különböző tónusokat kapunk, ha az alapszínhez fekete, vagy fehér színt keverünk. A világosabb tónusok finom harmóniát eredményezhetnek, a sötétebb tónusokkal drámaibb hatást érhetünk el. Semlegesek azok a színek, amelyeknek nincs színezete, tehát a fehér, a fekete és a szürke. Ezekkel a színekkel igen finoman összeköthetjük az eltérő színkarakterű részleteket a lakásban.

Lássuk, egyes színeknek milyen hatásuk van:

Sárga
A legfényesebb, ugyanakkor a legvilágosabb szín. Felerősít, és tágassá teszi a teret. A sárga árnyalatai derűs érzést keltenek anélkül, hogy a teret összenyomnák. A beeső fénysugarakat is barátságossá varázsolja ez a szín. A sárga árnyalatokhoz minden illik. Fontos, hogy a jól megválasztott sárga falszínből az összes többi szín (bútorok, textilek, képek, stb.) kifejezően kiemelkedjen, de azzal mindig összhangban maradjon.

Narancsszín
A sárga és a vörös keverékéből álló narancs élénkséget és mozgalmasságot sugároz. A szín intenzitásának megfelelő arányban kell állnia a felület nagyságával: minél erősebb az árnyalat, annál kisebb felületen ajánlott azt alkalmazni, különben idegesítően hat.

Vörös
Az öntudatosság megtestesítője. Intenzitásától, illetve a mellette levő színektől függően melegséget áraszt, de fojtogató is lehet. A vörös alkalmazásával hatásos "színhangsúlyokat" helyezhetünk el a térben (pl. függönyök, párnák, terítők, egyéb kiegészítők, vagy szőnyegek). Fehérrel és arannyal kombinálva a gazdagság és a melegség tökéletes kifejezője lehet.
Ahol a vörös meleg hatását kívánjuk erősíteni, ott a világosabb árnyalatokat; lazac, hússzín, rózsa, világos kárminpiros, tégla szineket alkalmazzuk. A sötétebb és barnás árnyalatú vörösek különleges "szilárd" hatást kölcsönöznek a falnak.

Zajok a kisbaba körül

2021. december 04.

A magzatlétben a kicsi minden zajt, hangot, zörejt, zenét végigél, végighallgat az anyaméh védelmében, azonban amint világra jön a baba, kultúránk szokásai szerint elkezdjük mindezektől óvni, védeni. Vajon jót teszünk-e mindezzel a néma környezettel a babának?

A megszokott hangok, amik körülvették, körülölelték a baba pocakbeli napjait, a kinti élet ismeretlen világában bizonyára a stabilitás, a rend, a változatlanság üzenetét hordozzák az újszülött számára. Ezt a biztonságos hangokból szőtt rendet tudatosan is rendezhetjük a kicsi körül, és persze az ösztönök hívó szava is segítségünkre lehet ilyenkor.

Tudjuk, hogy a magzatlétben a zajok jól szűrt formában, de eljutnak a kicsihez, így sejthető, hogy az ismerős emberi hangok örömöt, a ráismerés örömét adják számára, összekötik a pocaklétet a gyerekszoba világával. Az édesanya rezgésként megélt, anyaméhben hallott hangja az első igazi ismerősség a benn és a kinn világa között. Természetesen az újszülöttnek a hangokra, zajokra adott reakciói elbizonytalaníthatják az embert, hiszen a kicsi csak a legerősebb zajokra reagál az első néhány hétben.

A család hangjai óvnak, védenek

A kellemes ismerős hangok megélése a külvilág számára titok maradhat, ezért el is felejtünk „zajongani” az újszülött körül, aki lassan hozzászokik a csendhez, leszokik a hangokról. Félnek a felnőttek attól, hogy a békésen szundikáló apróság nyugalmát megzavarják, ez persze érthető. A családba érkező újszülött általában saját szobát, kiságyat kap, minél távolabb a zajos színterektől, így életünk hangos részét megvonjuk tőle. A babajelzők szinte kis túlzással magányba száműzik őket, pedig a családi zajongások, családi hangok ugyanúgy óvnak, védenek, tanítanak, mint a színes néznivalók, és ugyanúgy biztonságot jelentenek, mint a mama megbízható illata, vagy éppen a mindig ugyanazt nyújtó meleg kis ágyikó. A kicsi megszokott világához kellene tartozniuk a kellemes mindennapok zajainak, hogy később a világgal való ismerkedése közben a kicsi ismerősöket, ismerős hangokat tudjon majd azonosítani. Persze nem kell ezért óriási zenebonát csapni körülötte, elég ha a kellemes, minket is folyton körülvevő hangokat beengedjük hozzá.

Bár az egészséges kisbaba képes hallani, mégis, ahhoz, hogy jól halljon, gyakorolnia, „éreznie”, tapasztalnia kell a hanghullámokat, meg kell szelídítenie őket, mint a rókát a kis hercegnek. Mi felnőttek ezért vegyük őt magunk mellé amikor ébren van, és amíg mi tevékenykedünk, furcsamód azt vesszük majd észre, hogy a szemlélődő baba egyszer csak alvó babává lesz, mintegy elfáradva, de békében, hogy közelünkben, zajaink közelében lehet.

Zajos szundikálás

A példa ereje mindig meggyőző, így saját életemből kerestem egy egészen meggyőzőt a zajok baráti világáról. Nem sokat kellett keresgéltem, inkább azt volt nehéz, hogy melyiket is írjam le, hiszen ahogy előrehaladtunk az időben (mi felnőttek öregedtünk), nőtt a családban az egy főre jutó csemeték száma, úgy lett egyre zajosabb minden történet, és úgy lettek a csemeték is egyre zajtűrőbbek.

Terhelés közben derülnek ki az ízületek elváltozásai

2021. december 03.

Profi sportolókkal, balett-táncosokkal tesztelték majdnem két éven keresztül azt az új, magyar módszert, amellyel a jövőben sokkal pontosabban lehet kiszűrni a mozgásból adódó mozgásszervi panaszokat. Az eredetileg számítógépes játékokhoz készített, mesterséges intelligencián alapuló program továbbfejlesztett változatához egy 3D-s kamera is tartozik. Ezek segítségével végre mozgás közben is meg lehet állapítani, ha valaki rossz mozgástartományban terheli az ízületeit.

Mozgásanalízis eddig is létezett, elsősorban futók körében ellenőrizék, hogy sportaktivitás közben hogyan terhelik a lábukat. Emellett több mozgáslabor is van hazánkban, ezek azonban jellemzően kutatólaborokban működnek, mert olyan bonyolult eszközparkok szükségesek a diagnosztikához, amely egy átlag rendelőnek nem áll rendelkezésére. A legtöbb esetben azonban a pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen lenne, hogy a szakorvos ne fekvő, vagy ülő helyzetben vizsgálja meg a pácienst, hanem mozgás közben kapjon arról információkat, milyen mozgásmintázat alapján terheli az ízületeit. 

„Ha tartósan fájdalmat érez egy páciens, és felkeres egy szakorvost, elsődlegesen azt kell kideríteni, hogy mi a kiváltó ok. Nagyon sok esetben olyan fiatalkori, hibás mozgásból, instabilitásból adódó fájdalmakat találunk, amelyeket ideig, óráig ugyan lehet kezelni, sokkal fontosabb lenne azonban a kiváltó okot felismerni és azt kezelni. Többnyire a mozgásszervi panaszokat rossz mozgásmintázat okozza, vagyis helytelenül, esetleg egyoldalúan terhelt ízületek, eltérő erősségű izomzat állhat a háttérben” – mondta Prof. Dr. Lacza Zsombor PhD, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa.

A pontos diagnózis felállításához szükséges látni, hogy miként viselkedik mozgás közben a lábfej, a boka, a térd, erősebb-e például az izomzat egyik, vagy másik végtagban, mert ezek mind befolyásolhatják a vágtagok helyes működését. A nem megfelelő terhelés nyújtott és hajlított helyzetben, miközben ül, vagy áll a páciens, nem derül ki. A Prof. Dr. Lacza Zsombor és munkacsoportja által kidolgozott módszer lényege, hogy egy speciális, eredetileg számítógépes játékhoz készített szoftver továbbfejlesztett változatával – amely mesterséges intelligencián alapul – és egy 3D-s kamerával a páciensnek guggolás, térdelés vagy járás közben ellenőrzik, hogy tengelyben marad, vagy kitér valamelyik ízülete. A boka, a csípő és a térd instabilitásából is lehet következtetni a rossz mozgástartományra. Ront a helyzeten, ha a páciens túlsúlyos, mert ebben az esetben még inkább rosszul terheli a végtagját. 

„A legnagyobb megterhelés a térdet éri, így a fájdalom nemcsak mozgáskieséssel, beszűküléssel járhat, hanem sok esetben a porc felpuhul, a meniszkusz bereped, a keresztszalag pedig elszakad. Ha például az egyik végtagban az izom erősebb, akkor abba az irányba jobban elmozdul az egész test, ez pedig előbb vagy utóbb az ellenoldalon mozgás-beszűkülést okozhat” – tette hozzá Dr. Ambrus Míra sporttudományi kutató.

Sose piszkáljuk a kisgyermekek fülét!

2021. december 03.

A fül tisztán tartására a legfontosabb szabály: A kevesebb néha több. Azaz a fül olyan öntisztító mechanizmusokkal rendelkezik, amikbe jobb nem beleavatkozni.  Bármennyire is szeretné az anyuka tisztán tartani a csecsemője, kisgyermeke minden porcikáját, beleértve a fülét is, mégis jobb ez utóbbit békén hagynia.

A hallójáratban található különféle mirigyek egy speciális váladékot, ún. fülzsírt (latin szóval: cerumen) termelnek. A fülzsír magához köti a fülbe bejutott porszemcséket, koszrészecskéket és szőrszálacskákat, és az így keletkezett sárgás vagy barnás viaszos, zsírszerű anyag a fülből kifelé áramlik, azaz természetes módon történik meg a fülbe jutott szennyeződések eltávolítása. A hallójárat önmagát tisztítja, nem igényel extra tisztogatást, netán rendszeres mosást.

Ha valaki a kísértésnek engedve fültisztító pálcikával vagy gyufára tekert vattával a fül belsejét piszkálni kezdi, általában ront a helyzeten, mert:

1. a hallójáratba dugott vattás pálcikával – ahelyett, hogy eltávolítaná, – még beljebb, még mélyebbre nyomja a fülzsírt a fülben, és a váladék a külső fül és a középfül határán lévő dobhártyánál halmozódik fel. Ha a felgyülemlett fülzsír mennyisége nagy, akkor dugószerű képződmény alakul ki a dobhártyánál, ami a hallást is jelentősen ronthatja. Ezt a fülzsírdugót már házilag nem lehet eltávolítani, és jobb nem is próbálkozni vele! A bekövetkezett átmeneti halláskárosodás megszüntetésére a gyermekorvost kell felkeresni, aki szakszerűen eltávolítja a fülzsírdugót.

2.  az izgő-mozgó csecsemők és kisgyermekek fülében való piszkálgatás a dobhártya sérüléséhez vezethet. Bármennyire is óvatos az anyuka, a gyermek egy hirtelen mozdulata miatt túl mélyre szaladhat a tisztító pálcika, és a dobhártyán szakadást okozhat, lyukat képezhet. A fül ily módon történő nem szándékos „felszúrása” fájdalmas és fülvérzéssel jár; ebben az esetben feltétlenül orvoshoz kell fordulni.

3. a fültisztító pálcika nem csak a dobhártyát sértheti fel, de a hallójárat hámrétegében is karcolásokat, mikrosérüléseket okozhat. Ezek, a szemmel sokszor nem is látható sérülések bejutási kaput jelentenek a kórokozó baktériumok és gombák számára, és külsőfül gyulladáshoz vezethetnek.

4. a fülzsír rendszeres eltávolítása a fül kórokozókkal szembeni védelmét csökkenti, ugyanis a fülzsírban „természetes antibiotikumok”, baktériumellenes hatású enzimek és zsírsavak találhatók.

Figyeljünk a jelekre: a cukorbetegség komoly szövődményekkel járhat!

2021. december 02.

H.G.Wells író és Dr. R.D. Lawrence – akik maguk is diabéteszesek voltak– 1934-ben vezették be a köztudatba a Diabétesz Hetet. A jeles hét célja, hogy felhívja a figyelmet a cukorbetegségre, melyet főleg kialakulása előtt, de sokan a diagnózis felállítása után sem vesznek elég komolyan. Annak, akit diabétesszel diagnosztizáltak, a betegség kezeléséből kifolyólag érdemes változtatnia életmódján és mindennapjain – ezek a változások részben apróságok, azonban mégis a sikeres terápia múlhat rajtuk. 

Magyarországon manapság több, mint 700 ezer diagnosztizált beteg szenved 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegségben, valamint magas azoknak a száma is, akik még diagnózis nélkül élnek.¹

Veszélyes szövődmények- milyen tünetekre figyeljünk?

Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei szembetűnőek: erőteljes szomjúságérzet, mely a vizelet mennyiségének megnövekedésével jár, fokozott lehet az étvágy, ami azonban többnyire egyidejű fogyással jelentkezik, valamint levertség, fáradtság is jellemző. A 2-es típusú cukorbetegség azonban sokáig észrevétlen maradhat, a tünetek sokszor nem elég egyértelműek –előfordulhat, hogy kialakulása után akár évekkel később fedezik fel a betegséget– így a betegnek nincs lehetősége a betegség kezdetekor orvoshoz fordulni.²

A 2-es típusú cukorbetegség kezdeti tünetei közé sorolható a gyakori bőrfertőzések kialakulása, kelések megjelenése, vagy bizonyos testrészek, elsősorban a szeméremtest viszketése. A betegség előrehaladtával  a beteg testsúlycsökkenést is produkálhat, ugyanis a kezdeti éhségérzetet étvágytalanság válthatja fel. 

A cukorbetegség szövődményei:

Az 1-es típusú cukorbetegség jellemzően gyermek, vagy serdülőkorban induló betegség, melynél a kisér-szövődmények a meghatározóak, de hosszabb betegségtartam esetén nagyér-szövődmények is felléphetnek. A  2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél a betegség gyakran késői diagnózisa miatt a nagyér- és a kisér-szövődmények már a betegség felismerésekor  egyaránt jelen lehetnek. A cukorbetegség késői szövődményei közé tartoznak a kisér-szövődmények vagyis  a szemet, vesét és idegrendszert érintő elváltozások. A nagyér-szövődmények pedig az alsó végtagi ütőereket, a szív- és agyi ereket érinthetik, alsó végtagi fekélyt, szívizomelhalást vagy akár stroke-ot is okozhatnak.⁶

Retinopátia –szemészeti problémák

 Magyarországon a felnőtt lakosság esetében az egyik vezető vaksági ok a 2-es típusú cukorbetegség. Hazánkban a 2-es típusú diabéteszesek 4,5%-a vak, ami sajnos Európában egy kiemelkedően magas átlag. A 2-es típusú cukorbetegség miatti vakság megelőzhető, amennyiben évente járunk szemészeti kontrollra. A betegség miatti látással összefüggő eltérések eleinte nem okoznak panaszt, ezért érdemes rögtön a cukorbetegség diagnosztizálásakor elmenni az első szemvizsgálatra.³ 

Edzés a várandósság alatt?

2021. december 02.

Lehet – amennyiben nincs orvosi ellenjavallat, tehát az anya és a magzat is egészséges. A legtöbb mozgásformára vonatkozóan azonban mindenképpenmódosítások, korlátozások szükségesek a terhesség előrehaladtával,a trimesztereknek megfelelően. Fontos tudni, hogy a nemelőírásoknak megfelelő edzésnek káros hatásai lehetnek mind az anya, mind a magzat egészségére!

Bármilyen sport megkezdése előtt körültekintő szülész szakorvosi
kivizsgálás és lehetőség szerint fizioterápiás állapotfelmérés javasolt, mert csak így lehet megfelelő javaslatot tenni az edzésben való részvételre.

Milyen mozgásformát válasszon a kismama?

Mindenképpen olyat, ahol nincs kockázata az anyai és a magzati sérülésnek (pl. elesés, leesés, egyensúlyvesztés). A hormonhatások miatt lazábbak a szalagok, nagyobb a sérülésveszély. Ezért csak a gerinc- és ízületkímélő mozgások elfogadhatók, továbbá fontos a nyújtó gyakorlatokat óvatosan, kíméletesen végezni.

Várandósság alatt kerülendő(k):

• A nagy megerőltetés
• Elesés, hasi sérülés vagy ütődés veszélyével járó mozgás
• Ugrások, zökkenések, fokozott ízületi terhelés
• A stabil alátámasztás nélküli helyzetek, a felfüggesztést alkalmazó mozgásformák
• A rugózó, szaggató, lendületből végzett mozdulatok
• A hirtelen mozdulatok, hirtelen testhelyzet- és irányváltoztatások
• Ahol az alátámasztás/eszközhasználat elnyomhatja a testrészt vagy a végtagot és ezáltal a vérkeringést
• A háton fekvő helyzet a 16. hét után, ha panaszt okoz
• 10-15 percnél tovább tartó statikus helyzetek
• Magas hőmérséklet és magas páratartalom (a túl meleg környezet káros
hatással van a magzat fejlődésére!)

Ajánlott mozgásformák

• gyaloglás, túrázás
• szobakerékpározás, elliptikus tréner, kocogás (csak ha korábban is rendszeresen kocogott)
• Úszás, vízben végzett gyakorlatok
• kismamajóga, kismamatorna
• Pilates (módosításokkal!)
• Aerobic különböző ún. „low impact” formái (A szakmai irányelveknek megfelelő intenzitással, ugrások, hirtelen irányváltoztatások nélkül!)

COPD: vedd vissza az irányítást!

2021. december 01.

A COPD-ben szenvedő emberek számára komoly terhet jelenthet betegségük, melynek mindennapi hatásait gyakran alábecsülik.¹ Ha az ember légszomjjal küzd, az olyan tevékenységek, mint egy rövid lépcsőzés vagy egy bevásárlótáska cipelése, küzdelmessé válik. Még a rutinszerű tevékenységek is megterhelővé válhatnak, mivel a betegség fokozatosan súlyosbodik.² 

A COPD-ről

A Global Burden of Disease felmérései szerint a COPD a harmadik vezető halálok, világszerte manapság 384 millió ember él ezzel a betegséggel. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a felnőtt lakosság körülbelül 4-7%-át érinti. Magyarországon csak a becsült betegszám 400-500.000 közé tehető, ami a tüdőgondozókban nyilvántartott szám körülbelül 2-3- szorosa.³

A krónikus obstruktív tüdőbetegség során a fokozatos és visszafordíthatatlan súlyosbodás a jellemző. A tüdő funkciója folyamatosan csökken, a betegség lefolyása azonban hörgőtágítókkal jelentősen lassítható. A legismertebb tünetek közé tartozik a szűnni nem akaró köhögés, a nehézlégzés és a fáradékonyság. A tünetek általában 45 éves kor felett jelennek meg, legtöbbször dohányosoknál, azonban a folyamatos kitettség a kémiai anyagoknak is növeli a betegség kialakulásának esélyét.³

A COPD hatása az általános közérzetre

Egy krónikus betegség fizikai kihívásai gyakran befolyásolhatják az ember érzelmi állapotát is. Valójában a nehézlégzés a hátrányosság-érzet és a szorongás fő oka a COPD6-ben szenvedő embereknél, akik ezt a fokozott légzési erőfeszítések, mellkasi nehézség, légszomj vagy zihálás érzésének tulajdonítják. Egy globális felmérés, amely fiatalabb és idősebb felnőtteknél vizsgálta a COPD mindennapi hatásait, megállapította, hogy a 45–54 éves korosztályhoz tartozók érzik leginkább a COPD általános közérzetre tett hatását, és azt, hogy tüneteik miatt gyakran változtatniuk kell megszokott napi rutinjukon. 

Krónikus betegséggel élni önmagában is megterhelő lehet, nem beszélve a légszomj megtapasztalásáról, amely még nagyobb szorongást okozhat, ezért a beteg még nagyobb légszomjat érezhet.⁴  Ez ördögi körré válhat, és akár pánikrohamhoz is vezethet. Ezért a COPD-ben szenvedő emberek számára nagyon fontos a nehézlégzés és az ezzel összefüggő szorongás kezelési módjainak megtalálása. Különböző légzési technikák és pozíciók léteznek, amelyek segíthetnek, ha egy személy aktív vagy hirtelen légszomjat érez.⁵

Irányított légzés⁵ 

Az irányított légzés lényege, hogy a legkevesebb erőfeszítést vegyük igénybe a légzéshez, miközben a lehető legjobban kihasználjuk a rekeszizmot – vagyis a fő légzőizmot. Ezt a légzési technikát laza testtartással, ülve érdemes gyakorolni. A hangsúly a test feszültségének csökkentésén, valamint a váll és a nyak izmainak ellazulásán van. Kezdésnek vegyünk fel egy kényelmes testhelyzetet, ez lehet akár ülve, akár fekve. Ezután helyezzük karjainkat az ölünkbe, hogy a vállaink lazák legyenek. Az egyik kezünket a mellkasunkra, a másikat pedig a gyomrunkra helyezzük, hunyjuk le a szemünket, és koncentráljunk saját légzésünkre. Lassan, orron keresztül lélegzzünk ki-be, szánkat tartsuk csukva. Ha sikerült ellazulnunk, a hasnak kifelé kell mozdulnia, a ráhelyezett kézzel szemben, ha a légzés irányított, a mellkason lévő kéz légzés közben alig mozdul meg. 

Varjak védelmében

2021. december 01.

Megérkeztek a fővárosba a varjak. Ezek a gyönyörű madarak igen fontos szerepet töltenek be környezetünkben. Hagyományos telelőhelyük az Újköztemető, Rákospalotán. A madár igen magas intelligenciájú, és impozáns méretű, közismertnek ható, mégis ismeretlen ismerős. Néha teleki varjú, pápista varjú néven is emlegetik őket  

Dolmányos varjú

A dolmányos varjú háta és testalja hamvasszürke. Feje, szárnya és farka fekete. Erős, vaskos csőre és lába fekete. Röpte egyenes vonalú; szárnycsapása kimért. A kormos varjú alakja, hangja stb. olyan, mint a dolmányos varjúé, de tollazata egyszínû fekete. A két madár ugyanazon faj két alfaja; Magyarországon a kormos varjú csak ritka fészkelőként és kóborlóként fordul elő, főleg az ország nyugati szélén.

A dolmányos varjú szétszórt, laza csapatokban jár; gyakran a vetési varjú csapatai közé vegyül. Rendkívül éber, vigyázó madár. Gyakorlatilag mindenevő; tavasszal a friss szántásokon pajorokat, rovarokat szedeget. A madárfészekből elrabolja a tojásokat, fiókákat; elfogja a fiatal nyulat; a vízparton békát s a sekély vízben kisebb halat fog. Felnyitogatja a partra került kagylókat. Ősszel egerészik, de rájár a gyümölcsre, érő kukoricára is.

Hangja: Rekedt károgás; érdesebb és szárazabb, mint a vetési varjú hangja.
Élőhelye: Elszórt fákkal tarkított mezőgazdasági területek, vízpartok, mocsarak stb. Páronként vagy laza csoportokban költ. Magányos fákon, erdőszéleken, fasorokban stb. fészkel. Magyarországon nagyon gyakori költőfaj.