Stresszkezelés természetesen

2022. május 04.

A krónikus stressz számos olyan mechanizmushoz vezet szervezetünkben, amely többek közt súlygyarapodást eredményez, és nassolásra, gyakoribb evésre késztet. Ha stresszes az életünk, érzékenyebbé, sebezhetőbbé válunk a negatív történésekkel szemben, erősebben hatnak ránk a mindennapok problémái. Ilyenkor hajlamosak vagyunk azokat felnagyítani, és evéssel kompenzálni. De vannak stresszoldó élelmiszerek, növények melyek speciális értékeik miatt egészségesek, és nem is hízunk tőlük

A mindennapi stressz enyhítésére gyakran kedvenc ételeinkhez fordulunk, „vigaszképpen”, olykor felidézve. kellemes  gasztronómiai élményeket, gyermekkorunk finom falatjai, születésnapi tortái ízét…. Ezek gyakran zsíros és cukros ételek, amelyek aktiválják az agyi jutalmazási kört és a nyugtató ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) kiválasztását.

Problémát jelent viszont, hogy nyugtató hatásuk nem tartós, a stressz azután bűntudattal párosulva tér vissza, és ha túl sokat eszünk belőlük, az tovább ronthatja a helyzetet. Tudnunk kell azonban, hogy vannak nyugtató tulajdonságokkal rendelkező ételmiszerek, növények a stressz csillapítására, melyek laktató összetevőikkel hatnak a (cukor)éhség ellen. Kiemeltünk közülük a jelentősebbeket.

Banán, a B6 vitamin forrása

A banán gazdag káliumban, amely segíti a magas vérnyomás elleni küzdelmet, de B6 vitaminban is bővelkedik. Ez utóbbi támogatja a magnézium asszimilációját és nélkülözhetetlen bizonyos neurotranszmitterek, köztük a dopamin, a megerősítés, motiváció és a szerotonin, a jó közérzet hormonjai szintéziséhez. Részt vesz az energia-anyagcserében is, és segít csökkenteni a fáradtságot.

További B6 vitaminforrások: méhpempő, búzakorpa, pisztácia, mogyoró, napraforgómag, máj, lazac, tonhal, makréla, pulyka, csirke, lencse…

A magnéziumban gazdag kakaó

A magas (legalább 80%-os) kakaótartalmú csokoládé magnéziumot, stresszoldó ásványi anyagot tartalmaz, amely hozzájárul az idegimpulzusok továbbításához, az izomlazításhoz, és a triptofán metabolizmusához, amely a szerotonin prekurzora (előanyaga), egy neurotranszmitter, amely szabályozza a hangulatot, és csillapítja a szorongást. A csokoládé magas kalóriatartalma miatt fogyasztását napi 2 kockára tanácsos korlátozni.

További magnéziumforrások: tökmag, szezámmag, lenmag, mandula, hajdina, quinoa, bab, zab, csicseriborsó, árpa, tofu, barna rizs, ásványvíz…

Lencse, az alacsony glikémiás indexű szénhidrát

A stabil hangulathoz stabil vércukorszintre van szükség. A hüvelyesek, köztük a lencse, alacsony glikémiás indexű szénhidrátforrások, amelyek fokozatosan jutnak be a vérbe, és hosszan tartó jóllakottság érzést eredményeznek. (GI- glikémiás index az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége.) A szénhidrátok nélkülözhetetlenek a neuronok működéséhez, segítik a triptofán bejutását az agyba, ahol a szerotonin szintézis támogatója. 

Az alacsony GI-vel rendelkező szénhidrátok egyéb forrásai: sárgaborsó, fehérbab, vörösbab, csicseriborsó, szemes bab, barna rizs, hajdina, árpa, quinoa, rozs…

Csepp a tengerben - víz és lélek kapcsolata

2022. május 04.

Biztosan hallottad már, hogy olyanok vagyunk, mint csepp a tengerből. A keleti tudományok úgy értelmezik az elmét, mint egy tavat. A megvilágosodott elme olyan, mint a rezzenéstelen, hullámok nélküli, tiszta tó. A zavaros elme pedig olyan tó, aminek felszínét hullámok tarkítják, és vize átláthatatlan a felkavarodott iszaptól.  

„Ki úgy fogadja valamennyi vágyát, miként folyóit a hatalmas tenger: velük telt, maga változatlan, nem vágyva vágyat, nyugalomra az lel.” - írja a Bhagavad-Gitá. (Ford.: Vekerdi)
 
Az ember is olyan, mint a víz: a gondolataink, a minket érő külső benyomások, az érzések, melyek ránk hatnak, mind egy-egy hullám. A felszín alatt rejtőző tudattal gondolataink pedig mind egy-egy kavics, kő vagy szikla, ami a hullámokat lentről a mélyből is befolyásolja, visszaveri, átalakítja.

A vízről Szabó Judit író, médium és ezoterikus tanító szavait idézem. Bemutatása helyett pedig álljon itt pár mondat filozófiájáról, saját szavaival, hiszen az embert filozófiája által ismered meg a legjobban:

„E felfogás további fontos vonása, hogy szellemi (spirituális) lénynek tekinti az embert, aki bizonyos okok miatt ölt fizikai testet ezen a földön, de egész életét szelleme határozza meg. Könyveimben az egyik alapvető spirituális tétel az, hogy legfőbb célunk az Egységhez való visszajutás, és minden, amit teszünk bármely világban, időben és síkon, ezt az egyetlen és legfontosabb célt szolgálja.”

Most pedig nézzük a lélek és a víz kapcsolatát!

„A lélek és a víz analogikus kapcsolata a hagyományokból már régóta ismert. Ezen az analógián belül, egy kevésbé ismert, nehezen megfogható területet szeretnék kiemelni: a finom érzékelések világát, amely szoros kapcsolatban van a víz tulajdonságaival. A tudattalan szinten, mint a mélységek óceánja és földalatti vizei, a hétköznapi tudatszinten, mint az érzések folyói, a tudat feletti szinten pedig a legfinomabb, legmegfoghatatlanabb égi harmat formájában van jelen az élet vize”.

Pollenallergiások figyelem: kezdődik a csúcsidőszak

2022. május 03.

Már most 7-8 allergén fa virágzik egyszerre, néhány héten belül pedig elindul a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió és a platán pollenszórása is. Áprilisban, a tavaszi szezon csúcsidőszakában akár 15 fa virágpora lesz jelen egyszerre a levegőben.

A pollenszezon kezdeti szakaszát elsősorban a megelőző téli és az aktuális hőmérséklet határozza meg. A tavasszal virágzó fáknak szükségük van a téli fagyra – ha ez elmarad, virágzásuk a magasabb hőmérséklet hatására hamarabb elindul, azonban pollentermelésük gyengébb lesz. Ilyen helyzet alakult ki például 2008-ban.
Idén a tél enyhe volt, decemberben és januárban nem volt jelentős fagy. Így az elsőnek virágzó mogyoró és éger már január elején elkezdte szórni a polleneket. Februárban hosszantartó, erős lehűlés következett, ami visszavetette a virágzást. Március közepétől melegszik az idő, a természet is feléledt. A mogyoró és az éger szerencsére mostanra már elvirágzott – így pollenszórásuk az előző két évben tapasztaltnál jelentősen gyengébb volt.

A ciprus- és tiszafafélék csúcsidőszakánál tart most a szezon. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának friss mérési adatai kissé magasabb napi átlagértékeket mutatnak az előző két évhez képest, amikor ebben az időszakban a hűvösebb idő miatt csökkent a pollenszórás is. Idén az erős felmelegedés hatására előbb virágzik a szil, a nyár és a fűz. A juhar és a kőris 2010-hez képest korábban, 2011-hez képest viszont pár nappal később kezdte szórni virágporát.

Fű- és fafélék virágzása

Már most 7-8 allergén fa virágzik egyszerre, néhány héten belül pedig sorban elindul a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió, végül a platán pollenszórása is. Áprilisban, a tavaszi szezon csúcsidőszakában egyszerre akár 15 fa virágpora lesz jelen a levegőben, melyek közül több 3 csillagos besorolású, vagyis gyakori allergénnek számít. Az átlagos napi pollenkoncentráció értékek pedig magasabbak a parlagfű szezonra jellemző napi átlagértékeknél. Fontos még kiemelni, hogy a tavaszi csúcsidőszakba beleér a magas allergénnek (4 csillagos) számító pázsitfűfélék virágzásának kezdete is.

Meddig tarthat a fájdalomtűrő képesség?

2022. május 03.

A fájdalom bizonyos fokig a sport része, a fájdalomtűrő képesség a siker egyik záloga. Ugyanakkor dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arra figyelmeztet, hogy a sportolóknak ismerniük kell a testük jelzéseit és egy bizonyos pontnál segítséget kell kérniük.

Milyen fájdalmak vannak?

A sportban az eredményességnek számos kritériuma van, az egyik a sportoló saját testének, reakcióinak, határainak pontos ismerete. A fájdalommal kapcsolatban is tudni kell, mi az a pont, ami még az edzés, a verseny velejárója és segíti a teljesítményt és mi az, amikor már orvoshoz kell fordulni. Ehhez érdemes elkülöníteni a fájdalom típusait.

– Fáradtság és diszkomfort érzet
Ezeket az érzéseket nyilvánvalóan az erőkifejtés, az edzésmunka szüli, de nem elég erősek ahhoz, hogy fájdalomnak lehessen nevezni őket. A sportolóknak meg kell tanulniuk „kényelmesen érezni magukat a kényelmetlenségben”, és folyamatosan tágítaniuk kell a határaikat.

– Edzéssel járó pozitív fájdalom
Állóképességi edzések alkalmával természetesnek tekinthető az izomfájdalom, a tüdőben, a szívben megjelenő kényelmetlenség. Ezek a jelek tulajdonképpen a fejlődésre utalnak, csupán annyit kell tudni róluk, hogy az edzésmunka intenzitásának változtatásával befolyásolhatók.

– Edzéssel járó negatív fájdalom
Ha nem sérülésről van szó, ez a fajta fájdalom többnyire a nem megfelelően felépített edzés és a túledzettség számlájára írható, és az egyik tulajdonsága, hogy napokig nem múlik el.

– Figyelmeztető fájdalom
Amikor a negatív fájdalom mellé egy másik, figyelmeztető elem is társul, például egy olyan fájdalomérzet, amit a sportoló még nem tapasztalt. Jellemzően fokozatosan alakul ki, így lehetővé válik a sportoló számára, hogy megfelelően reagáljon rá.

– Jelentős akut fájdalom
Ez egy intenzív és hirtelen kialakuló fájdalom, ami gyakran sérülés köveztében lép fel és jellemzően egy testrészre lokalizálódik.

– Érzéskiesés, zsibbadás
Komoly jel lehet, ha a sportoló nem érez semmit a végtagjaiban, amikor fájdalmat, fáradtságot kellene éreznie. Az érzéketlenség komoly sérülés vagy a fizikai határok jelentős áthágásának jele lehet.

Mikor kezdjük a gyermek idegen nyelvi fejlesztését?

2022. május 02.

A korai nyelvoktatással kapcsolatban sok az érv pró és kontra oldalon egyaránt, hiszen nyelvtanárok, pszichológusok, logopédusok és gyógypedagógusok között is megosztó a téma, hogy mikor érdemes elkezdeni a „nyelvtanulást”. Egy azonban biztos, előbb-utóbb mindenkinek szüksége van az idegen nyelv ismeretére, hiszen nélkülözhetetlen a továbbtanuláshoz, a diplomához, a munkavállaláshoz vagy akár csak egy külföldi utazás során. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen formában, hogyan jutunk a nyelvtudás birtokába.

A korai nyelvi fejlesztés legfontosabb célja, hogy pozitív attitűdöt alakíts ki, és a gyermek megszeresse a nyelvet. Ne akard direkt tanítani a gyermeket, nem akadémiai nyelvtudás a cél, csupán megismerni együtt az angol mondókákat, a dalokat és a kultúrát. Ha a szülő a nyelv szeretetét tudja átadni a gyermekének, ezzel adja a legbiztosabb alapot, aminek segítségével később gátlások nélkül beszélheti majd a nyelveket.

A legfontosabb hozadéka a játékos angol nyelvi fejlesztésnek az együtt töltött minőségi idő, a szülő-gyermek kapcsolat mélyítését segítő ölbeli játékok, mondókák, dalok és mesék, beszélgetés, amit együtt csináltok és egy plusz közös kapocs lehet köztetek.

A játékos angol nyelvi fejlesztésnek akkor van értelme, ha a szülő is és a gyermek is jól érzi magát közben, nem kell magad „megerőszakolni”, hogy idegen nyelven szólj hozzá, ugyanis ez a rossz érzés átragad a gyermekre. Legyél játékos, laza, természetes. A gyermek a szülőtől a hozzáállást lesi el. Csináld szívesen, énekelj átéléssel!

Hallgassatok együtt angol dalokat, mondókákat! Az anyanyelvi hanganyaggal a saját és a gyermeked kiejtésének fejlődését is támogathatod!

Tevékenységbe, cselekvésbe ágyazottan add át a nyelvet, hiszen a gyermek gondolkodása cselekvésekhez kötődik.

Az anyanyelv elsajátításához is hasonló módon, mondókákon, dalokon és sok-sok játékon, mozgáson keresztül adjad át a nyelvet!

Néhány tény, amely a leggyakoribb ütközőpont.

1. A gyermek számára nem megterhelő, hanem a meglevő kíváncsiságát kielégítő szórakozás, ha idegen nyelven is beszélnek hozzá, énekelnek neki.

A szakemberek külön terminussal jelölik a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Míg a 10 év alatti gyerekek az idegen nyelvet/nyelveket az anyanyelvükhöz hasonló módon elsajátítják (nyelvelsajátítás), addig a 10 év felettiek a nyelvet valóban tanulják (nyelvtanulás).

A nyelvelsajátítás észrevétlen folyamat, amikor a nyelvet a gyermek „felszedi”, és anélkül tanulja meg, hogy bármilyen összefüggést vagy nyelvtani magyarázatot kellene hozzá fűzni. A második nyelv elsajátítása is egy ugyanilyen folyamat, így a gyermek számára egyáltalán nem megterhelő. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy az anyanyelvéhez hasonló módon add át az idegen nyelvet is a gyermeknek, mondókákon, dalokon keresztül, játékosan, élményteli tevékenységek között.

2. Nem fog később elkezdeni beszélni a gyermek, nem okoz megkésett beszédfejlődést, sem diszlexiát

Nem minden gyermek egyforma, vannak akik már 6-8 hónaposan kimondják első szavaikat, míg vannak, akik csak később kezdenek beszélni. Ennek azonban nincs köze ahhoz, hogy egy második nyelvet is hall a kicsi. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan sem, hogy a diszlexia és a tanulási zavarok összefüggésben állnának a korai nyelvtanulással, már csak azért sem, mert nem ugyanazt az agyi területet érintik. 

A késői beszédfejlődés és a diszlexia, valamint a tanulási zavarok hátterében a genetikai tényezőkön kívül általában a mozgásfejlődés hiánya áll, ezért ezeknél a gyerekeknél a fejlesztés visszanyúlik kisgyermekkorba, amikor újra „tanulnak” hintázni, kúszni, mászni stb. A játékos angolozás közben a gyermek mozgásigényét is ki lehet elégíteni a lovagoltatókon, hintáztatókon, lóbálókon keresztül, amikor énekelsz, mondókázol neki egy idegen nyelven is.

Ezet érdemes tudni a skizofréniáról

2022. május 02.

A szkizofrénia összetett és gyakran nehezen megérthető pszichiátriai kórkép mind a betegek, mind családtagjaik, mind a kezelő személyzet számára. A pszichózis igen gyakori a kórképben, ami egy állapot, ilyenkor dominálnak a pszichiátriai tünetek, mint a hallucináció, téveszme. A szkizofrén beteg gyógyszeres kezelése és pszichoterápiája elengedhetetlen a hétköznapi élet fenntartásának érdekében.

A mindennapi életben a „szkizofrén” szót gyakran használják, az „ellentmondásos” kifejezés szinonimájaként, például „szkizofrén helyzet”, „szkizofrén külpolitika”. Amikor a szó használatával a betegségre utalnak, a szkizofrénia kifejezés alatt általában a pszichózissal (hallucinációkkal vagy téveszmékkel járó állapot) járó kórképeket, vagy még inkább bármely súlyos pszichiátriai betegséget értik. Valójában azonban a szkizofrénia változó súlyosságú állapotokkal járó kórkép.

Orvosi kifejezésként használva a szkizofrénia olyan kórképet jelöl, mely a szociális funkcióképesség, az önellátási készségek, valamint a valós és nem valós dolgok megkülönböztetésére szolgáló képesség zavarával jár. Kutatások során bizonyították, hogy a szkizofrénia biológiai alapokkal rendelkezik, melynek hátterében az agyi ingerületátvivő anyagok egyensúlyának zavara áll.

Tévhit a szkizofréniával kapcsolatban

• A szkizofréniával élők „kettős személyiséggel” rendelkeznek.
• A szkizofrének erőszakosak.
• A szkizofrénia kialakulásának oka a család.
• A szkizofrénia kialakulásáért a drogok és az alkohol a felelősek

Mi lehet a skizofrénia oka?

A kórkép általában késői kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban alakul ki, leggyakrabban 16 és 30 éves kor között. Elmondható, hogy általában a nőknél később kezdődik a betegség. A szkizofrénia legkorábbi tünetei a depresszió mellett, a gondolkodás zavara. Ezen tünetek után pszichotikus tünetek lépnek fel, mely esetében a kórházi kezelés elkerülhetetlen. A betegség kifejlődése hónapoktól akár évekig is tarthat.

• Biológiai háttér

A szkizofrénia kialakulásáról alkotott elméletek az egyes agyi területek közötti összetett kapcsolatok szerepét hangsúlyozzák. A betegség kialakulásának legfontosabb elmélete az úgynevezett dopamin-hipotézis. Ezen elv szerint, a gondolatokat és érzéseket szabályozó ingerületátvivő anyag mennyiségének és eloszlásának zavara áll a kórkép mögött.

• Genetikai és környezeti tényezők

A szkizofrénia kialakulásának genetika hátterét támasztja alá, hogy amennyiben a kórkép a családban a közvetlen rokonok között előfordul, úgy kialakulásának esélye nagyobb, mint a népesség körében megfigyelhető 1%-os előfordulási arány. A szkizofrénia kialakulásában és lefolyásában fontos tényezőket (biológiai sérülékenység, stressz, stresszel való megbirkózás képesség, szociális támogatás) az úgynevezett stressz-sérülékenységi modellben lehet összefoglalni. A modell alapján látható, hogy a szkizofrénia lefolyását gyógyszerszedéssel, az alkohol- és drogfogyasztás kerülésével, a stressz csökkenésével, a stressz legyűrésével való képesség javításával és a társas támogatás növelésével lehet javítani.

A várandóság alatt is kezelhetjük gyengéden a felfázásunkat

2022. május 01.

Kismamaként fontos az egészségünk, de babánk egészsége még fontosabbá válik számunkra. Még azok is egészségesebben kezdenek étkezni, fordulnak a természetes kozmetikumok, gyógykészítmények irányában, akik korábban nem voltak igazán elkötelezettek.  

És természetesen a boldogságpocakunk növekedésével együtt olyan problémák is megjelennek, amelyek időről- időre terhessé változtatják az örömteli várakozást. Egyik ilyen probléma a felfázás, amelynek oka, hogy a növekvő magzat a belső szerveink mellett a húgyhólyagra és a húgyvezetékre is egyre növekvő nyomást gyakorol. Ez egyértelműen megjelenik a gyakoribb vizelésben, de okozhat pangó vizeletet is, amely melegágya a felfázást leggyakrabban okozó E. coli baktériumok elszaporodásának. Ez a baktérium a bélflóra egészséges működésében vesz részt, így természetes úton jelenik meg a gát környékén is. Az E. coli bizonyos körülmények között bekerülhet a húgyúti rendszerbe, amelynek felületére tapadva gyulladást okoz. A felfázás, azaz a húgyhólyaghurut, húgyhólyaggyulladás tipikus tünetei az alhasi fádalom, a kevés égő, csípő, akár véres vizelet, gyakori szúrós érzetű ingerrel.

A nők többségénél a felfázás leggyakrabban várandósság idején jelentkezik. Azonban azoknál, akik korábban többször is átestek ezen, nagyobb a valószínűsége, hogy ezen időszak alatt is megfertőződnek. A felfázás elhanyagolása hosszú távon sok kellemetlenséget és súlyosbodó betegséget okozhat, azonban a magzatra nézve különösen veszélyes lehet.

Melyik hormon felelős a spontán vetélésért?

2022. május 01.

Talán struccpolitika, talán az egészséges lélek védekezése, de a köztudatban nincs igazán benne, mekkora a „magától” korán megszakadó terhességek aránya. Pedig a kívánt terhességeknek körülbelül 10%-a spontán vetéléssel végződik.

Vetélésről a terhesség 24. hetéig beszélhetünk, innen már a (kora)szülés kifejezés használatos. A vetéléseknek számos oka lehet, de jelentős részüket még a szövettani vizsgálattal sem lehet kideríteni.

A hormonkezelés segíthet?

Az azonban már tudományosan igazolt, hogy a terhesség első két hónapjában lezajló vetéléseknek kb. az egyharmadáért a progeszteron nevű női hormon alacsony szintje felelős. A progeszteront (más néven sárgatesthormont) – ahogy a neve is mutatja – a tüszőrepedés helyén kialakuló sárgatest termeli. Ez a hormon védi a terhességet körülbelül a 10. hétig. Ezután a hormon termelését az időközben kialakuló lepény veszi át.

Ezt azért fontos tudni, mert a spontán vetélések ezen egyharmada progeszteronkezeléssel megakadályozható (tehát ha más okozza a vetélést a terhesség első két hónapjában, akkor hatékony kezelés nem áll rendelkezésünkre). A progeszteronhormon vérszintje laboratóriumi úton meghatározható ugyan, azonban ebből nem lehet következtetni arra, hogy adott terhesség fenntartásához ez a szint elegendő-e.

Mikor szükséges tehát sárgatesthormont adni a terhesnek? A kezelésre általában az alábbi esetekben kerül sor:

• terápiás javallat alapján fenyegető vetélés (kevés vérzés) esetén,
• megelőzés céljából, ha a kórelőzményben egy vagy több spontán vetélés szerepel,
• azoknál a betegeknél, akiknek több éves meddőség vagy kezelés után fogant meg a terhességük.

Mindezen esetekben feltételezhető – vagy legalábbis nem zárható ki –, hogy a spontán vetélések hátterében progeszteronelégtelenség áll.

Az a híres régi kerékvágás

2022. április 30.

A régi kerékvágás a kitaposott út, ahol a kocsi szabályosan, erőlködés nélkül haladhat előre. Kíméletes a maga módján, nehogy új és járatlan utakon kelljen haladnia. A kitaposott út a biztos ismertbe vezet, és ez biztonságot nyújt az úton levőnek.  

Az a híres „régi kerékvágás” időszerű kifejezéssel élve, átültetve az élethelyzetünkre, maga a komfortzóna. Ismerjük, a határain belül jól elvagyunk, még akkor is, ha adott esetben szenvedünk – bár nyilvánvaló, hogy valamin, valamiken változtatnunk kellene.

A komfortzóna sajátja, hogy mindenből a lehető legkényelmesebbet nyújtja. Innen a neve is. Telis-tele van sablonokkal, azonnal bevethető sztereotípiákkal, előítéletekkel.

A kényelem nagy úr, de van nála nagyobb úr is, mégpedig a fejlődés, az evolúció megállíthatatlan szükségszerűsége. A régi kerékvágás marad a régi, ahol minden mozdulatlan, esély sincs hát a fejlődésre.

Egy pillanat műve, és az élet hozhat olyan eseményeket, helyzeteket, amik egész egyszerűen lehetetlenné teszik a komfortzónánkon belül maradást. Felborul a napirend, a biztosnak hitt egy csapásra megszűnik, és ha megbillen az első dominó, sorra dől a többi is…

Mindannyiunknak volt és van ilyesmiben része. Kihúzzák a lábunk alól a talajt, és az eredmény szempontjából tökéletesen mindegy, hogy ki vagy mi okozta ezt. Nem marad más hátra, mint körülnézni a saját házunk táján, kikukucskálni a komfortzónán, mit tehetünk mi magunk azért, hogy a helyzetünk változzon, legalább elfogadhatóvá váljon, és békével viseljük a látszólagos kiszolgáltatottságot, a megoldhatatlannak hitt helyzetünket.

Minden könnyebb, ha igyekszünk magunkat a jelenben tartani. Most vagyunk képesek változni, és éppen most nem arra kell koncentrálnunk, hogy mi lesz. Ha a jövőben vagyunk, sorozatos csalódásnak tesszük ki magunkat – hiába. Az időnket használhatjuk arra, hogy arra figyeljünk, ami éppen most van. Amennyiben esetleg ebben a pillanatban nem áll a rendelkezésünkre az a forrás, amivel eddig számoltunk, ez a helyzet bármelyik pillanatban, már most (nem majd a jövőben, nem „majd ha vége lesz” és nem valamikor) változhat. Az aggodalmaink, a félelmeink nem szolgálnak semmire. Ráadásul arra hangolnak, amit nem szeretnénk bevonzani az életünkbe. Annyira el vagyunk foglalva a negativitásunkkal, hogy még véletlenül sem vesszük észre az adódó lehetőségeket.

Megkönnyíti a jelenlétet, ha számba vesszük mindazt, amiért hálát adhatunk – van bőségesen. Elég magunkban folytonosan azt ismételni: köszönöm, köszönöm, köszönöm. Nem szükséges átérezni, csak mantrázni. Ez automatikusan emeli a rezgésünket, és békét ad. Érdemes máris kipróbálni.

A húsok egyaránt ártalmasak a koleszterinszintre

2022. április 30.

Az általános vélekedéssel ellentétben azonos hatással van a vér koleszterinszintjére a vörös és a fehér hús fogyasztása amerikai kutatók új tanulmánya szerint.

A kutatókat is meglepte a Kaliforniai Egyetem Gyermekkórházának Oaklandi Kutatóintézete (CHORI) vezetésével készült kutatás eredménye, amely szerint mind a vörös, mind a fehér hús nagy mennyiségű fogyasztása magasabb koleszterinszintet eredményez, mint a hasonló mennyiségű növényi fehérje fogyasztása. Ez a hatás független volt attól, hogy az étrend tartalmazott-e nagy mennyiségben telített zsírokat vagy nem.

“Amikor ezt a tanulmányt terveztük, azt vártuk, hogy a vörös hús jóval károsabb hatással lesz a koleszterinszintre, mint a fehér hús, és meglepődtünk, amikor nem ez derült ki. Hatásuk a koleszterinre azonos, ha a telített zsírszintek azonosak” – mondta Ronald Krauss professzor, az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban közzétett tanulmány egyik szerzője, a CHORI Ateroszklerózis (az artériafal megkeményedéséből adódó érelmeszesedés) Kutatóközpontjának igazgatója.

A tanulmányozott húsok között nem volt feldolgozott hús – például virsli vagy császárszalonna -, legelőn tartott szarvasmarha húsa, sem pedig hal.

A tanulmány eredménye azt jelzi, hogy az eddig véltnél hasznosabb a húsfogyasztás korlátozása a koleszterinszint csökkentése érdekében. A növényi fehérjék a legegészségesebbek a koleszterint tekintve – derítették ki a kutatók.

A vöröshús-fogyasztás népszerűtlenné vált az elmúlt néhány évtizedben, amikor kapcsolatban hozták a szív- és érrendszeri betegségek növekvő kockázatával. Az amerikai kormány étrendi ajánlásai a baromfifogyasztást bátorították, mint a vörös húsnál egészségesebb alternatívát.