Ismerjük a kiropraktikát?

2022. május 15.

A kiropraktika törvény által felügyelt és szabályozott manuálterápia.  Lehetővé teszi a hát-, gerinc- és ízületi problémák kezelését, a fájdalmak enyhítését, a mobiltás javítását. Alkalmazóját, a kiropraktőrt sokan csak „csontkovácsnak” hívják… Ha úgy érezzük, hogy szükségünk lehet erre az alternatív gyógymódra, csak magas fokon képzett szakembert válasszunk. Minden korosztálynak ajánlható ez a kézzel való ráhatással működő technika, így érdemes bővebben tájékozódni róla.

Honnan származik a kiropraktika?

A kiropraktika módszerét (az elnevezés a chiros=kéz és praxis=gyakorlat, alkalmazási mód jelentésű szavakból ered) az Egyesült Államokban, az Iowa állambeli Davenportban, a 19 század végén dolgozta ki és kezdte oktatni  Daniel David Palmer, akit akkoriban „mágneses gyógyítóként” tartottak számon…Egy alkalommal páciense hátfájdalmát az egyik elmozdult nyakcsigolya egy meghatározott nyomással történő helyretételével enyhítette. Innen indult ki a kiropraktika felfedezése.

Módszere azt sugallta, hogy közvetlen kapcsolat van a mozgásszervi rendszer és a központi idegrendszer között, továbbá a gerinc állapota nagymértékben befolyásolja a szervek működését. Az idő múlásával így lett a kiropraktika, elsősorban a gerincben létrejött eltérések korrigálására szolgáló, „helyremozdító” technika, alternatív gerinc gyógymód.

D.D. Palmer annak idején kiropraktikai iskolát is indított, melynek „tananyaga” napjainkra jelentős fejlődésen ment keresztül. A módszer azt is kiérdemelte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a gerinc szakértelmet igénylő, alternatív gyógymódjaként ismeri el. Mindenhol alkalmazzák szerte a világon, és a tevékenységet mintegy 40 országban törvény szabályozza.

Mire összpontosít?

A kiropraktika.olyan gyakori hát- és ízületi problémák kezelését teszi lehetővé, melyek pl. a derékfájás, isiász, nyakmerevség, ínhüvelygyulladás, porckorong sérülés, szédülés stb. Speciális módon közelíti meg a gerincoszlophoz kapcsolódó diszfunkciókat, az ízületi és idegrendszeri beavatkozás révén.

Célja, hogy a szervezet egészséges maradjon, és semmi ne akadályozza az idegimpulzusok megfelelő áramlását a gerinc felé (pl. ilyen lehet a kompresszió). Ez a manuálterápia ezért a gerincoszlop felszabadítására és a páciens testtartásának újraprogramozására összpontosít, hogy az idegrendszer kapacitása 100%-on működjön. 

Hogyan gyakorolják?

A pácienssel való első konzultáció során a kiropraktőr úgy halad, mint egy detektív, hogy megértse a fájdalom eredetét… Kikérdezi a kezelendő személyt az előzményekről, az illető alvásminőségéről, vélhető stressz-szintjéről, mert a pszichés feszültségek is hatást gyakorolhatnak a gerincre.

A kiropraktőr  fizikai vizsgálatot is végez, és ha szükséges, röntgen vagy MRI felvételt kér elemzésre. A kezelés többek közt a gerinc nagyon gyengéd manipulációján (kíméletes kimozgató módszereken) , az ízületek mobilizálásán alapul. Nincs szisztematikus manipuláció, és ha igen, az  soha nem erőlteti az ízületet. A kiropraktikőr amellett speciális, kiegészítő eszközöket is használhat.

A rendrakás jótékony hatásai

2022. május 15.

Rendet rakni jó érzés… Amikor megszabadulunk a fölösleges holmiktól, amelyektől nem férünk már a lakásban, vagy amelyeknek már nem vesszük hasznát, lehetővé válik a valóban szükséges tárgyak újrafelfedezése. Egyúttal érzékelhetjük a rend lelkünkre gyakorolt pozitív hatását, és mentesülünk a rendetlenség okozta idegeskedéstől. 

Oktatóanyagok és internetes csatornák, amelyek az optimalizált rendrakás „művészetére” szakosodtak, többek közt oda vezettek, hogy a rendbetétel és szelektálás napjainkban trenddé vált. Kétségtelen reakcióként a túlfogyasztásra, amely olykor rendetlen összevisszaságot okoz a környezetünkben. Tegyük hát rendet a lakásunkban, és egyúttal szelektáljunk is a felgyülemlett holmik között. Íme az előnyök áttekintése, majd segítő tanácsok a rendezett otthon fenntartásához.

A rendteremtés előnyei

Hatékonyabb életvitel

Gyakran vesztegetünk időt pl. egy konkrét ruhadarab, könyvtárból kölcsönzött könyv, egy korábbi, fontos irat vagy használati tárgy keresésével?  Ha igen, megtapasztalhatjuk, hogy a keresés, és így í rendetlenség is, mennyire időpazarló és energiafogyasztó dolog. De kétségkívül az is igaz, hogy mielőtt időt nyerünk a renddel, időt is kell töltenünk, azaz veszítenünk a rendrakással. A rend későbbi fenntartása azonban  lehetővé teszi, hogy sokat nyerjünk az „elvesztegetett idő” révén, és hatékonyabban, nyugodtabban éljünk.

 „Levegőhöz jutás”

Csecsebecsék, amelyekre már nem is emlékszünk, miért tettük el őket, soha nem hordott ruhák, régi okmányok, magazinok… A felhalmozott tárgyak elboríthatnak minket, és akár lelki zavart is okozhatnak, amikor már nem tudunk eligazodni köztük. Esetleg úgy érezzük, hogy már „nem kapunk levegőt” tőlük.

Még ha a válogatás és a tárolás olykor nehéz döntéseket is igényel, lehetővé teszi, hogy hasznos kérdéseket tegyünk fel magunknak életvitelünkkel és szokásainkkal kapcsolatban. Egy nagy rendrakástól „levegőhöz jutunk”, nyitottabbá, rendezettebbé válik a környezetünk. És ebben a megváltozott környezetben fesztelenebbül élhetünk, helyet takaríthatunk meg újabb, fontos tárgyainknak.

 Igényesebb élet

A rendrakás, szelektálás útján megszabadulni minden fölöslegestől, ami zavaróvá, már-már bosszantóvá vált, lehetővé teszi, hogy csak azt őrizzük meg, ami igazán számít a környezetünknben. Ugyanakkor előtérbe helyezzük az egyszerűséget, mértékletességet és igényességet, felismerve, hogy könnyen nélkülözhetők olyan tárgyak, amelyekhez addig ragaszkodtunk mindennapi életünkben – vagy észre sem vettük őket. Lényeges az is, hogy az így keletkezett űrt, ha szükség van rá, igényesebb módon tölthetjük be.

Büszkeség érzése 

A rendetlenséget mások általában rossz szemmel nézik (és olykor a gondatlansággal is összefüggésbe hozzák), ami bűntudatot ébreszt bennünk. Úgy érezzük, hogy emiatt kedvezőtlen kép alakulhat ki rólunk. A sokunkra jellemző “riasztási küszöb” elérésekor a rendrakás és szelektálás elengedhetetlenné válik a környezetünk és saját magunk számára. A rendbetett és rendezetten fenntartott otthon energiát ad, és személyes büszkeséggel tölt el.

Az autizmus egyik jele már az első hónapokban kimutatható

2022. május 14.

Már két hónapos korban kimutatható az autizmus egyik jele a gyerekeknél – derült ki amerikai kutatók új vizsgálatából, amely során a babák szemkontaktusát elemezték születésüktől három éves korukig.

Alacsony szemkontaktusra való hajlandóság

szakemberek arra jutottak, hogy a háromévesen autizmussal diagnosztizált gyerekeknél már az életük első pár hónapjában megfigyelhető volt a betegség egyik legjellegzetesebb tünetének számító gyenge szemkontaktus. A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerzői szemmozgást követő technológiával mérték, hogy a gyerekek miként néztek és válaszoltak bizonyos szociális jelekre.

Az atlantai Emory Egyetem orvostudományi tanszékének szakemberei által vezetett vizsgálat szerint a későbbiekben autizmussal diagnosztizált kicsik már két hónapos koruktól kezdődően folyamatos szemkontaktus-csökkenést mutattak, amikor természetes emberi interakciókat mutató videókat nézettek velük – adta hírül a BBC News.

Mit és hogyan vizsgáltak  a kutatók?

“Ezek az autizmus legkorábbi jelei, amelyeket valaha megfigyeltünk” – húzta alá a kutatást vezető Warren Jones. A vizsgálat során a szakemberek 59 olyan bébit figyeltek meg, akiknek esetében magas volt az autizmus kockázata, mivel a testvérük is ezzel a betegséggel élt, valamint 51 olyan kicsit is bevontak, akiknél alacsony volt a kockázat.

A kutatók egészen hároméves korukig követték figyelemmel a gyerekeket: ekkor hivatalosan is kivizsgálták őket, tizenhármuknál állapították meg az autizmust és az Asperger-szindrómát is magába foglaló autizmus spektrumzavart (ASD): 11 fiúnál és 2 lánynál.

A kutatók ezután alaposan elemezték az érintett gyerekek szemmozgására vonatkozó adatokat és meglepő eredményre jutottak. “Az autizmussal élő csecsemőknél a szemkontaktus már életük első hat hónapjában csökkenni kezd” – mutatott rá Jones, hozzátéve, hogy ezt kizárólag kifinomult technológiával lehet észlelni, vagyis a szülők számára láthatatlan. Mint hangsúlyozta, amennyiben a szülőknek aggodalmaik vannak, mindenképpen keressék fel gyermekorvosukat.

Migrén vagy tenziós fejfájás?

2022. május 14.

Nem könnyű különbséget tenni a kettő között az érintetteknek, pl. azért sem, mert egy migrénes betegnek időről időre lehet tenziós fejfájása, és az egyik nem zárja ki a másikat. Ha ön sincs tisztában ezzel az eltéréssel, figyelje meg jellegzetes tüneteit, és végezze el ezt a rövid tesztet, majd értékelje az eredményt.

1. A fájdalom lüktető, olyan, mintha a szíve dobogna a fejében.

   +Igen/*Nem

2.  Egy átlagos séta vagy pár lépcső megtétele súlyosbítja a fájdalmat.

   +Igen/*Nem

3. Fejfájását gyakran kíséri hányinger és/vagy hányás.

   +Igen/*Nem

4. Amikor fáj a feje, érzékennyé válik a zajra és a fényre.

   +Igen/*Nem

5. A feje  egyik oldala jobban fáj, mint a másik.

   +Igen/*Nem

6. Fejfájáskor olyan érzése van, mintha az egész feje satuba lenne szorítva…

   *Igen/+Nem

7. Egy paracetamol tartalmú gyógyszer elég ahhoz, hogy elmúljon a fejfájása.

   *Igen/+Nem

8. Fejfájás esetén általában tudja folytatni a munkáját, a gyerekeivel való foglakozást stb., még akkor is, ha az nem érzi jól magát.

   *Igen/+Nem

Jó tanácsok a szobatisztaságra szoktatáshoz

2022. május 13.

Fontos esemény a kisgyermek életében – és általában kihat az egész családéra is –, amikor elhagyjuk nála a pelenkát, szobatiszta lesz.

Sokszor aggódunk miatta, hogyan, mikor sikerül, de könnyebben fog menni, ha elfogadjuk a kezdeti próbálkozások sikertelenségét, és semmilyen pressziót nem gyakorlunk a kicsire. Az éjszakai pelus elhagyását pedig jóval későbbre kell halasztanunk. Fontos, hogy a szobatisztaságra szoktatás a kellő időben, mindenképpen a kicsi ellenkezése nélkül sikerüljön.

Milyen korú gyereknél kezdjünk foglalkozni vele?

Természetesen addig nem aktuális a szobatisztaságra szoktatás, amíg nem tud járni a kisgyermek. A legjobb, ha 18 hónapos és 2 éves kor között megy végbe annak megtanulása. Hiszen ebben a korban még a mindennel ellenkezés kora előtt van a kicsi, és könnyebben boldogulunk vele e téren is. Kedvező jelek lehetnek a szoktatás megkezdésére, amikor észrevesszük, hogy a kicsi pihenője után száraz a pelenka, vagy észleljük, hogy csemeténk meg akar szabadulni a pelenkájától. 

Hogyan szoktassuk?

Egyik „alapszabály”, hogy egy kisgyermeket nem szabad erőltetni a szobatisztaság tekintetében sem. Vannak olyan kicsik, akik jó ideig nem törődnek az ilyesmivel, és nem is éreznek semmilyen késztetést a bilire járásra. Akkor sem, ha megmutattuk annak használatát, és próbáltuk elmagyarázni, az ő kis szintjén, a pelenka elhagyásának előnyeit. Ilyen esetekben különösen ajánlott, hogy rendkívül óvatosan kezdjünk hozzá a szoktatáshoz, mintha egy játékról lenne szó. E cél érdekében válasszunk valamilyen, a kisgyereknek tetsző, színes, vagy ha kapunk az üzletben, állatfigurás bilit, és hagyjuk, hadd ismerkedjék vele – akár még pelenkásan is üljön rá néhányszor.

Utána mondhatjuk neki, hogy meztelen popsival kell ráülni, és meg fogja szokni. Amellett bízzuk magunkat testi szükségletei ritmusára, és vegyük célba azokat az időpontokat a bilire ültetéshez, amikor amúgy is pelenkázni kellene a kicsit. Kezdetben meghatározhatunk adott „bili-napot” is, amikor előre szólunk neki a dologról. A könnyebb szoktatáshoz ajánlott még, hogy játékos módon kétóránként ültessük a bilire, és legfeljebb 10 percig hagyjuk ott üldögélni, amíg valószínűleg lesz egy kis vizelet. Amellett a fürdőszobában, vagy a WC-ben helyezzük el a bilijét, hogy megismerje az ilyen helyiségek funkcióját a lakásban.

Télen nehezebb a szoktatás?

Lehet, hogy jobban fázik a popsija, még a fűtött lakásban is a bilin üléskor. Amikor eljutunk addig, hogy a bilin csücsül, egy ideig maradjunk mellette. Ha bármilyen jelét adja, hogy elege van belőle, mert fázik, rögtön állítsuk fel róla és öltöztessük fel. Erőltetés nélkül kezdhetjük újra a biliztetést két óra múlva. Ne aggódjunk amiatt, hogy nyáron, kisebb öltöztetési procedúrával, a jó meleg időben könnyebben menne a szoktatás – megfelelő módszerekkel télen is sikerülni fog!

Ötletek ahhoz, hogyan bátorítsuk

Különböző eszközökkel előnyösebbé tehetjük a kisgyermek számára a szoktatást. Például, átszűrődhet némi, gyermekeknek szóló zene a fürdőszobába, vagy a mellékhelyiségbe. Ha elfér, játékpolcot is betehetünk a bili közelébe, hogy üldögélés közben, ha akar, nyúljon oda valamelyik játékáért. Egyes megfigyelések szerint a vízcsapot is nyitva hagyhatjuk a biliztetési idő alatt, mert a folyóvíz hangja ösztönzőleg hathat a gyermek vizeletürítésére. Fontos, hogy szoktatás előtt, vagy közben magyarázzuk el ennek a változásnak az értelmét: pl. sokkal felszabadultabb lesz utána, tisztán, szárazon jobban fogja érezni magát játék közben is.

Mai menü: padlizsánpástétom, mézes pulykaszárny, muffin

2022. május 13.

A hidegebb időjárás csökkenti a testhőmérsékletünket, ami stimulálja az étvágyat. Ez azért van, mert az evés segít létrehozni a belső hőt, és utólag testhőmérséklet emelkedéshez vezet. Télen a szervezet nehezebben működik és több energiát éget el, így az étvágy a természetes energiafelhasználás következménye.

Répás padlizsánpástétom

Hozzávalók
3 padlizsán
4 nagyobb répa
1 fej hagyma
5 gerezd fokhagyma
2 ek Vénusz étolaj
1 tk őrölt koriander
100 g Vénusz Sütőmargarin
só, bors

Elkészítés: Melegítsük elő a sütőt 170 fokra. Mossuk meg az összes zöldséget. A hagymát, fokhagymát héjastól! A répát pucoljuk meg, majd a többivel együtt helyezzük mély, enyhén beolajozott tepsibe. Sózzuk finoman, fedjük be alufóliával, és süssük az előmelegített sütőben 50 percig, amíg minden megpuhul. Ha megpuhultak a zöldségek, szedjük ki a héjából a padlizsánt, hagymát, fokhagymát, majd a répával együtt tegyük aprítógépbe. Pürésítsük össze, több fordulóban, közben adagoljuk hozzá a koriandert és a Vénusz Sütőmargarint is. Sózzuk ízlés szerint, és már tálalhatjuk is.

Gyömbéres pulykaszárny fóliában sült édesburgonyával

Hozzávalók 4 főre
2-3 db pulykaszárny
Só
Bors

A szószhoz:
2 ek méz
1 ek mustár
2 ek Worchester szósz
2 ek szójaszósz
1 db 4 centis gyömbér lereszelve
1 dl sör
4 db édesburgonya
1 csokor snidling
2 dl tejföl

Elkészítés:
A szárnyakat sóval, borssal bedörzsöljük, egy éjszakát állni hagyjuk. A szósz hozzávalóit összekeverjük, a húsra öntjük,és 180 fokos sütőben lefedve 40 percig sütjük. A fóliát levesszük a húsról, és időnként megöntözve a szósszal további 30 percig sütjük. Az édesburgonyát alufóliába csomagoljuk, és a sütőben kb 30 perc alatt puhára sütjük. A szárnyat az édesburgonyával tálaljuk, snidlinggel megszórt tejföllel tálaljuk.

A csecsemő első bélbaktériumai az anya szájából származnak

2022. május 12.

Az anyatejjel táplált csecsemőknél jóval kevesebb arányban fordul elő hasmenés vagy egyéb emésztési zavar, mint a tápszerrel etetett gyermekeknél. Vajon miért van ez így?

Mind ez idáig azt gondoltuk, hogy a születést megelőzően a magzatok bélrendszere steril és csak később alakul ki a jellegzetes bélmikrobióta közösség. Egy friss kutatás szerint azonban ez nem így van. Kiderült ugyanis, hogy a magzatok nincsenek annyira elszeparálva a külvilágtól, mint korábban gondoltuk. A placenta egyedi bakteriális ökoszisztémának ad otthont, amelynek egyensúlya nagyon fontos. E bakteriális közösség befolyásolásán keresztül is hathat az anya étrendje a gyermek bélbaktériumaira, de nem csak az eddig ismert módokon.

Noha azt eddig is nyilvánvaló tényként kezelték a kutatók, hogy a placentában élő intracelluláris baktériumok széles körű metabolikus és immunregulációs szereppel bírnak, sőt kihatnak a gyermek későbbi egészségére is, elsőként mégis csak most vizsgálták meg alaposabban a placenta bakteriális összetételét. Kiderült, hogy összességében a placenta mikrobiomja leginkább a száj mikrobiomjára hasonlít, és az összetételét pedig az anya étrendje alapvetően befolyásolja. Eddig az volt az elmélet, hogy a csecsemők a szülőcsatornán áthaladva szedik össze azokat a baktériumokat, amelyek később elsőkként kolonizálják a bélcsatornát (császármetszés esetén más a bél baktériumközösségének összetétele). Úgy tűnik azonban, hogy nem ez az első lépés a kolonizáció folyamatában, hanem csak a második.

Amikor ugyanis megvizsgálták az újszülöttek mekóniumát, kiderült, hogy már az első széklet is tartalmaz baktériumokat. Aagaard és mtsai. kutatási eredményeiből pedig most már azt is tudhatjuk, hogy a csecsemő első bélbaktériumai az anya szájából származnak. (Bár az útját a szájtól a placentáig, majd a placentától a magzat beléig még nem tisztázták pontosan.)

A koraszülések összefüggést mutatnak a placentális mikrobiom összetételének változásával, a korábbi vizsgálatok pedig rámutattak arra is, hogy az ínybetegségek megnövelik a koraszülés kockázatát. Ezek az eredmények tehát mind támogatják ezt a legújabb feltárt összefüggést a csecsemők bélmikrobiótájának kialakulásával összefüggésben.

A pre- és probiotikumok fontossága és szerepköre tehát sokkal szélesebb annál, mint korábban gondoltuk. Jelentőségük pedig a csecsemők egészségére gyakorlatilag vitathatatlan.

Az első számú baktérium

Mind a táptalajon végzett, mind a széles spektrumú metagenomikus vizsgálatok is kimutatták, hogy a Bifidobaktériumok a domináns baktériumnemzetség az újszülöttek bélmikrobiótájában, megközelítőleg a teljes mikrobióta 75%-át alkotják. Ezzel szemben a tápszerrel táplált újszülötteknél ez az arány jóval kevesebb és a baktériumok összetétele sokkal diverzebb. Ennek a különbségnek a magyarázata az emberi anyatej nem esszenciális összetevőire vezethető vissza (Garrido és mtsai., 2013). Hogy miért éppen a Bifidobaktériumok dominánsak az anyatejes újszülöttek bélmikrobiótájában?

A jelenség egész egyszerűen azzal magyarázható, hogy ezek a baktériumok képesek a leghatékonyabban elfogyasztani és lebontani az emberi anyatej összetevőit, ezáltal pedig ők kolonizálnak a bélben a legnagyobb sikerrel. Nem utolsósorban pedig azért van ez így, mert az anyatej prebiotikus karaktere éppen olyan, amely ezekre a baktériumokra szelektív leginkább. Ez a fajta, anyatej általi támogatás pedig előnyös helyzetbe hozza a Bifidobaktériumokat más probiotikus baktérium genusokkal és a kórokozó baktériumokkal szemben is. 

Ropognak az ízületei? Ez lehet az oka!

2022. május 12.

Mindenki számára ismerős, hogy ízületei olykor recsegnek-ropognak. Több elmélet kapcsolódik ahhoz, hogy vajon egészséges, vagy inkább káros, de bárhogy is legyen, nem árt tudni, hogy bizony porckopás is állhat a térd vagy a váll ropogása hátterében. A problémáról Dr. Váradi Éva főorvosnőt, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistáját kérdeztük.

Mitől ropog?

Testünkben több létfontosságú ízület is található, melyek közül a térd és a váll ízület szokta a legtöbb panaszt elszenvedni. Az izületek a csontvégek találkozásánál alakulnak ki, melyeket porcréteg borít. A porcréteg közt vékony ízületi rés található, benne ízületi folyadékkal, mely hozzájárul a csontok egymáson való fájdalommentes, zavartalan csúszásához.

Az idő előrehaladtával, illetve sérülések, fizikai munka, különböző betegségek (pl. endokrin problémák) miatt ez a porcréteg elvékonyodik a porcképzés-és pusztulás egyensúlyának felborulása miatt. Kezdeti stádiumban a felszíne egyenetlenné válik, majd később felbolyhosodik. Ez sokszor recsegő, ropogó hanggal jár, különösképp a térd és a váll esetében.

Fájdalom az állapot súlyosbodásával jelentkezik, mivel ekkor az ízületi folyadék mennyisége is csökken, így az ízületi tok gyulladásba kerül. Éppen ezért amennyiben porckopás miatt jelentkezett a ropogás, úgy a legrosszabb, amit tehet, az az, hogy magától ropogtatja, ugyanis ekkor még tovább károsítja az amúgy is már rossz állapotban lévő porcot.

Természetesen ennek a kellemetlen hangnak más okai is lehetnek, ám hogy kiderüljön, mi is okozza, mindenképp szakorvosi és képalkotó vizsgálat szükséges.

Előzze meg a nagyobb bajt

Az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás nagy szerepet játszik a mozgásszervi betegségek elkerülésében, így ha nem akarja, hogy még fiatalon fájdalmak kínozzák, célszerű a következőkre figyelnie:

• adja le a súlyfelesleget
• egy héten minimum 3-szor mozogjon (úszás, futás, kerékpározás)
• táplálkozzon A-C-E-vitaminokban, kalciumban és ómega3-ban gazdagon
• igyon meg egy nap min. 2 liter vizet

Normális, ha ingerli, bosszantja a szülőt a baba sírása?

2022. május 11.

Igen, normális, minden szülővel megtörténik. Ami viszont nem normális, ha elveszti az önuralmát akár addig a pontig, hogy bántalmazza (rázogatja) a kicsit. Ideális esetben soha nem szabad idegesnek lenni egy baba sírása, egyéb zavaró megnyilvánulása miatt – mégis megtörténik az ellenkezője. 

Van úgy, hogy egyes csecsemők olyan hosszan és gyakran sírnak, hogy az valóban bosszantó lehet minden, a környezetükben lévő személy számára: akár szülőről, testvérről, dajkáról van szó. Különösen este vagy éjjel, amikor nem kellene felébreszteni az egész családot és a szomszédokat sem. Egy francia tanulmány kimutatta, hogy a „megrázottbaba-szindróma” (angol rövidítéssel SBS – shaken baby syndrome) gyakrabban fordul elő városban, mint vidéken, ahol hagyhatják a babát sírni a szomszédok zavarása nélkül. Természetesen sem a „városi”, sem a „vidéki” baba sírása nem szolgálhat okként a megrázásra.

Miért sírnak többet egyes babák?

Tudni kell, hogy egy csecsemő akár három órát is sírhat naponta – életének első három hónapjában ez normálisnak tekinthető. Három hónapos kor fölött ez a sírásmennyiség a leggyakrabban csökken. De egyes csecsemőknél tartós maradhat, ha érzik az aggódást, szorongást anyjuk részéről. A szülők – általában a nagyon fiatalok – ugyanis van úgy, hogy nem tudják és nem értik meg, kisbabájuknak mire van szüksége, így szoronganak vagy türelmetlenek. Persze a tolerancia szintje egyénenként nagyon változó lehet. Ezért minden szülőnek, gondozónak ébernek kell lennie, és fel kell ismernie csecsemője szükségleteit.

Hogyan kell reagálni, ha mégis fellép az idegesség a sírás miatt?

Először a hátára kell fektetni a babát az ágyában, és tanácsos távozni a szobából. Nem szabad félni, ha néhány percre magára marad a kicsi, még ha tartósan üvölt is. Semmi baja nem lesz az ágyában! Ezután, visszatérve hozzá, a sírás folytatódása esetén segítséget kell kérni egy hozzátartozótól vagy közeli ismerőstől, aki valahogyan elérhető. A papától, ha otthon van, egy baráttól vagy szomszédtól, akivel jó a viszony, szükség esetén akár telefonon is.

Egy harmadik személlyel történő megbeszélés ugyanis segít elkerülni, hogy a felnőttön eluralkodjon az idegesség, a bosszankodás, a harag. A zenehallgatás vagy a levegőzés is segíthet, ha van, aki addig vigyáz a babára. A cél megoldást találni arra, hogy ne törjön ki a düh, változzon az idegállapot, a szülő, gondozó nyerje vissza a nyugalmát. A későbbiekben, az ismétlődés elkerülésére, ajánlott orvossal konzultálni a baba sírásával összefüggő, tartós nehézségekről.

A kínai dietetika és tradicionális „energia-étrend” jótéteményei

2022. május 11.

A kínai dietetika alapja a szerveztünk működéséhez szükséges energia, amely az elfogyasztott élelmiszerekből ered, és kering a szervezetünkben. Az ezzel összefüggésben alkalmazott, tradicionális, gyógyító étrend célja, hogy megelőzzük vele testünk vitalitásának csökkenését és a súlygyarapodásból eredő, különféle egészségi bajokat. Fedezzük fel az energiát adó, egészséges táplálkozás fő elveit és gyakorlatát, hogy profitáljunk belőle.

A dietetika a hagyományos kínai orvoslás (Traditional Chinese Medicine -TCM) egyik pillére, több más olyan talpköve mellett, mint pl. az akupunktúra, az akupresszúra, a kínai gyógyszerkönyv (pharmacopoea), a masszázs, a csikung mozgásforma és meditáció vagy a mozgás- és légzésterápiát egyesítő tajcsi.

A kínai energia diéta nem a legismertebb terápiás módszer, mégis, a kínai gyógyszerkönyvben az egyik legfontosabb tétel, mivel az esetek többségében segít megoldani az egészségi gondokat. A kínai dietetika célja mindenekelőtt a megelőzés,, és a törekvés arra, hogy a lehető leghosszabb ideig, jó egészségben éljünk. A gyógyítás is célkitűzése, amihez ismerni kell az élelmiszerek terápiás értékeit. Ha egészségügyi problémáik vannak, a tradíciót követő kínaiak általában a vitalitást elősegítő, energiát adó élelmiszereket és növényeket, szezonális, individulaizált  étrendet  iktatnak be táplálkozásukba.

A fő elvek

A kínai gondolkodás egyik alapfogalma, a jin és jang két ellentétes, egymást kiegészítő princípiuma (mint az árnyék és a fény), melyek mindig mozgásban vanank, továbbá ciklikus módon kölcsönösen előidézik egymást. Élelmiszer tekintetében a jin a friss, a hideg, a keserű, a savas, a sós, a lágy és a nedvesítő, míg a jang a langyos, a meleg/forró, az édes, a csípős, a kemény, a szárító. A meglehetősen jin alkatú embereknek (hideg, sápadt, nyugodt jelleg, puha széklet, túlsúlyra való hajlam) jót tesz a jang típusú étrend. Míg azoknak a személyeknek, akik inkább jangnak érzik magukat (hőérzet, izgatottság, zárkózottságra való hajlam, szájszárazság, székrekedés), inkább a jin élelmiszerek ajánlottak.

Az emésztés tüze 

A lép és a gyomor központi szerepet játszik a kínai dietetika megközelítésben, mivel az emésztőrendszer meghatározó szervei. A tradicionális kínai dietetika szerint a gyomor olyan, mint egy üst, amely befogadja az ételt, ami a lép jang jellegének köszönhetően péppé válik – mindez olyan, mint a tűz az üst alatt. A lép felfelé mozgatja a tápanyagokat a szervezetben, a gyomor lefelé, a belekbe továbbítja a salakanyagokat a bélben. A két mozgás összekapcsolódik és kiegyensúlyozza egymást. Ha az egyikben zavar keletkezik, akkor a másikban hasonlóképpen probléma lép fel az emésztésben. A lép a szárazságot, a gyomor a nedvességet részesíti előnyben, ami azt jelenti, hogy étrendünkben mindig a helyes mértéket kell tartani, és kerülni a túl szárazat, meleget, nedveset, vagy a túl hideget.

A vitalitást elősegítő élelmiszerek

Az „energetikai diétához” elengedhetetlen paraméter az élelmiszer jó minősége, friss állapota, az általa közvetített vitalitás. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy az elfogyasztott élelmiszer legyen olyan, mint egy éretten szedett, színes, lédús gyümölcs, éppen leszedett zöldség vagy kifogott hal….

Ahhoz, hogy élvezhessük egy élelmiszer előnyeit, fontos, hogy helyi és szezonális, továbbá minél kevésbé feldolgozott legyen. A szezonon kívüli termesztés élettelen talajon, a besugárzás, a túlzott finomítás, a mikrohullámú főzés stb. csökkenti az élelmiszerek vitalitás- értékét. A föld nyugati féltekén ezt a paramétert nem vesszük eléggé figyelembe. Hiszen a feldolgozott élelmiszerek kevés energiát adnak, és több evésre késztetnek, hogy ugyanannyi energiához jussunk.