Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem csak a fiatalok kiváltsága a lézeres látásjavítás

2021. november 21.

A lézeres szemműtét egyre népszerűbb és most már nem csak a fiatalok körében. Egyre többen döntenek a kezelés mellett 50 éves kor felett is, amikor a közeli látáshoz olvasószemüvegre van már szükség.   

A szem öregedése természetes jelenség. 50 éves kor után mindenki, még az abszolút jó szeműek is szembesülnek azzal a problémával, hogy nem látnak jól közelre.  

Ilyenkor általában beszerzünk egy olvasószemüveget.  Esetenként a távoli látás is romlik, tehát szükségünk van még egy szemüvegre. Egy idő után azt se tudjuk melyik szemüveghez nyúljunk.  Egy ideig segít, ha erősebb fénynél olvasunk, vagy messzebb tartjuk az olvasnivalót. De a karunk hossza véges, így előbb-utóbb nem marad más, mint a szemüvegek cserélgetése. 

Szerencsére ma már van ennél egyszerűbb, kényelmesebb megoldás is. 

Lézeres olvasószemüveg-kezelés

A lézertechnika fejlődése lehetővé tette, hogy az olvasószemüveg viselésétől is megszabadulhassunk. A világszerte akkor már 10 éve sikeres LBV-t(LaserBlendedVision), azaz a lézeres olvasószemüveg-kezelést Magyarországon 2011-ben a Focus Medical vezetett be. Az eljárás lehetővé teszi a szemüveg nélküli éleslátást közelre és távolra egyaránt.

A VISUMAX LBV olvasószemüveg-kezelés fájdalommentes, nem tart tovább néhány percnél, és jelentős életminőség javulást eredményez. A Visumax a világ legfejlettebb femtolézere, amellyel jelenleg hazánkban kizárólag a Focus Medical rendelkezik. 

A fájdalommentes kezelés után azonnal élvezhető az éleslátás öröme, nincs szükség hosszas otthoni pihenésre, általában 1-2 napon belül a szokásos munkavégzésnek sincs akadálya, sőt akár autót is vezethet, dolgozhat monitor előtt, olvashat. A sportot sem kell sokáig mellőzni, a műtét után 2-3 nappal már lehet futni, vagy kerékpározni.

A VISUMAX LBV olvasószemüveg kezelés azon 50 év felettieknek javasolt, akik a távoli éles látáshoz szemüveget vagy kontaktlencsét viselnek és a koruknál fogva olvasószemüvegre is szükségük van. Az olvasószemüveg-kezelést 65 éves korig végezhető el.

Mára már nem csak a fiatalok élvezhetik a szemüveg nélküli életet, hanem az idősebb korosztály is, akiknek már olvasószemüvegük is van.



Az időskori demencia könnyebb előrejelzése

2021. november 21.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) munkatársai a kóros agyi öregedés mesterséges intelligenciával történő hatékonyabb előrejelzésében értek el fontos előrelépést.

A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott vizsgálat eredményeiről a GigaScience című tudományos folyóiratban számoltak be a TTK Agyi Képalkotó Központ kutatói.

Az Agyi Képalkotó Központ munkatársai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy hány éves az ember agya valójában.

Agyunk az életünk során folyamatosan változik, fiatalkorunkban az agy hálózatainak szerkezete és működése egyre összehangoltabbá és kifinomultabbá válik, ahogy pedig öregedni kezdünk, ellenkező irányú folyamatok játszódnak le benne. A változások nemcsak az agy fizikai szerkezetében tapasztalhatók, hanem az egyes agyterületek működése közti összehangoltság mértékében is, amely az agyterületek között mérhető funkcionális kapcsolatok erősségének megváltozásával jól jellemezhető” – olvasható a közleményben.

A kutatás szerint e kapcsolatokat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) jól vizsgálhatóak, és az eredmények megmutathatják, hogy a vizsgált agy kapcsolati mintázatának jellemzői mennyire felelnek meg a vizsgált személy valós életkorának. Ha az eltérés jelentős, az a kutatások szerint jól előre jelzi a kóros agyi öregedési folyamatokat, köztük a demenciát. Fontos, hogy az efféle folyamatokra idejében fény derüljön, mivel a korai gyógyszeres beavatkozások és életmódváltás sokkal hatásosabb, mint a súlyosabb tünetek megjelenése utáni “tűzoltás”.

A kutatás szerint az agyterületek működése közti kapcsolatok meglehetősen bonyolult hálózatot alkotnak, így egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy milyen tulajdonságaik vannak kapcsolatban az életkorral. Ennek elemzésére mesterséges intelligenciát vetettek be a kutatók.

Vidnyánszky Zoltán kutatócsoportja a mélytanulásos rendszerek működési elvét használta fel a vizsgálatok során. Az ilyen elven működő tanuló rendszerek ugyanis több egymásra épülő absztrakciós szinten dolgozzák fel a bemenet információit. Míg a legelső szinteken még sokat számítanak a bemenő adatok konkrét részletei, a felsőbb szinteken egyre elvontabb összefüggések jelennek meg a tanulás során.

A kutatócsoport eljárása sikeresnek bizonyult, eredményüket az egészségügyi informatika területének legrangosabb folyóirata, a GigaScience közölte tavaly decemberben.
Az eljárás segítségével 5 évvel sikerült javítani a funkcionális konnektivitáson alapuló agyéletkorbecslés átlagos pontosságát.



Változást szeretne az egészségügyben? Most a véleményével tehet érte!

2021. november 20.

Fotó: pixabay.com

Járt Ön vagy hozzátartozója kórházban, netán szakrendelőben az elmúlt egy évben? Mennyire volt elégedett az ellátással? Nekünk számít a véleménye! Ossza meg tapasztalatait akár név nélkül is a jobbulast.info honlapon! Néhány rövid kérdés megválaszolásával Ön is hozzájárulhat az egészségügyi ellátás jobbításához és fejlesztéséhez. Ráadásul véleménye a leendő pácienseknek is rendkívül hasznos információkkal szolgálhat.

A Jobbulást! Alapítvány azért jött létre, hogy kis lépések sorával kézzelfogható változást idézzen elő az egészségügyben. Az Alapítvány arra biztat mindenkit, aki segíteni szeretne, hogy látogasson el a jobbulast.info oldalra, és mondja el véleményét az egészségügyi ellátása során szerzett tapasztalatairól – ezt név nélkül vagy névvel is megteheti. A honlapon már 125 intézmény több mint 3000 nyilvános értékelése megtalálható.

Az Alapítvány egyaránt hisz a szemléletváltás és a szemléletformálás fontosságában. Az adatok begyűjtése, a visszacsatolás, majd a célirányos fejlesztés az értékalapú egészségügy kulcsa. Az Alapítvány egyik törekvése az is, hogy a páciensek visszajelzései alapján célzott fejlesztések valósuljanak meg. 

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy pontosan miként fog az Ön véleményétől fejlődni az ellátás? Mi változik attól, ha Ön megírja a tapasztalatait? A honlap egy lehetőség, hogy páciensként megossza véleményét az ellátásáról, illetve tájékozódjon az állami fenntartású kórházakról és szakrendelőkről. A Jobbulást! Alapítvány meggyőződése, hogy a pozitív vélemények motiválják a dolgozókat, a kritikák pedig rámutatnak egyes – addig esetleg szőnyeg alá söpört – kisebb-nagyobb problémákra. Így felszínre kerülhetnek a helyi szinten orvosolható gondok, továbbá olyanok is, amelyek megoldásához rendszerszintű változtatásokra van szükség.

Az Alapítvány nemcsak a véleményekkel, pályázatokkal is segíti a változásokat 

Szeptember 17. a Betegbiztonság Világnapja. Idén a kiemelt téma a biztonságos szülészeti ellátás volt. Ebből az alkalomból az Alapítvány elküldte a kórházigazgatóknak, illetve a döntéshozóknak a szülészeti ellátással kapcsolatos visszajelzéseket, valamint két pályázatot is kiírt az intézmények számára. Az egyik olyan tárgyi eszközök beszerzésére irányult, amelyek hiányára a páciensek hívták fel a figyelmet, míg a másik a szülészeti és újszülött osztályok dolgozóira fókuszált. Utóbbi olyan csoportos tréninget kínál számukra, aminek célja, hogy az egészségügyi szakszemélyzet képzett trénerektől kapjon támogatást a páciensekkel való kommunikációhoz, valamint a tájékoztatás módjainak fejlesztéséhez.



Kendermagfehérje tartalmú húskészítményeket fejlesztettek

2021. november 20.

Magas biológiai értékű, kendermagfehérje és -olaj tartalmú sertéshús termékcsaládot fejlesztett a felgyői vágóhidat működtető Gulyás János és Társa Kft. uniós támogatással – tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t.

A fejlesztés során valamennyi húskészítmény kategóriában – vörös áru, sonkák, májasok, szárazáru – új magas biológiai értékű, funkcionális élelmiszer prototípus termékeket hoztak létre, amelyek közös jellemzője, hogy bennük az egészségre jótékony hatással bíró kendermag készítményeket használtak föl.

A kendermagfehérje, az edesztin és a kendermagolaj fogyasztása beltartalmi paramétereik alapján jótékonyan befolyásolja az emberi egészség megőrzését és fenntartását. Az edesztin teljes értékű fehérje, amely valamennyi, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, esszenciális aminosavat tartalmaz. A kendermagolajban pedig nagy mennyiségben és megfelelő arányban találhatók telítetlen zsírsavak.

A szakemberek a prototípusok előállítása során olyan technológiát dolgoztak ki, amely jelentős mértékben növeli a hasznos tápanyag mennyiségét az étkezés szempontjából nagyon fontos feldolgozott húsféleségekben. Az új eljárások lehetővé teszik olyan növényi alkotórészek – szója, repce – elhagyását a gyártási folyamatából, amelyek az emberi szervezet számára kevésbé előnyös összetevőket vagy fitohormonokat tartalmazhatnak.



Szülés és elhízás is hajlamosíthat stressz inkontinenciára

2021. november 19.

A stressz inkontinencia kifejezés nem a pszichés terhelésre, hanem a fizikai nyomásra utaló megnevezés, amely vizeletszivárgással jár, és amely nagyon kellemetlenül érintheti a pácienseket. Dr. Csutak Magdolna, az Urológiai Központ szakorvosa a probléma gyakori okaira és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: gettyimages.comStressz inkontinencia – a leggyakoribb típus


Az akaratlan vizeletszivárgás olyan gyakori probléma, hogy az Amerikai Urológiai Társaság szerint a 30-60 év közti nők közel 30 %-a, a férfiaknak 1,5-5 %-a tapasztalja. Magának az inkontinenciának 6 típusa ismert: a késztetéses, a túlfolyásos, a funkcionális, a kevert, a teljes és a stressz inkontinencia. Ez utóbbi a leggyakoribb típus, amely a fizikális nyomást érti stressz alatt, egész pontosan azt a helyzetet, amikor a húgyhólyag és az vizeletkontrollért felelős izmok valamiért nagyobb nyomás alá helyeződnek. Ilyenkor az érintettnek akaratlanul szivárogni kezd a vizelete, elcseppen néhány csepp.

Jellemző helyzetek, amelyek kiválthatják a stressz inkontinenciát:
– köhögés,
– nevetés,
– tüsszentés,
– ugrálás,
– edzés,
– nehéz súlyok emelgetése,
– szexuális együttlét.

Természetesen nem mindenkinél jelentkezik minden ilyen helyzetben vizeletszivárgás, előfordulhat, hogy valaki csak egyszer-egyszer tapasztalja a stressz inkontinenciát, másnál már akár egy székből való felállás is kiválthatja. 

A nőknél kétszer olyan gyakori

Nem meglepő, hogy a nők kétszer gyakrabban szenvednek a stressz inkontinenciától, mint a férfiak, hiszen az egyik legnagyobb rizikófaktor a terhesség és a szülés, amely kapcsán a záróizmok és a medence izmai is megnyúlnak és meggyengülnek. Ugyanakkor a probléma természetesen a férfiakat is érintheti, különösen prosztataműtét után. A további hajlamosító tényezők közt található a mindkét nemet érintő idősödés, a dohányzás vagy más ok miatt kialakuló krónikus köhögés, a nagy mennyiségű koffein és alkoholfogyasztás, az elhízás, a székrekedés miatti erőlködés, az ugrálással, nagy megterheléssel járó fizikai aktivitás, a medencét érintő műtétek, és bizonyos hormonális eltérések. 

Kezelési lehetőségek stressz inkontinencia esetén

Ahhoz, hogy eldönthessük, milyen kezelés a leghatékonyabb, pontosan tudnunk kell, mi váltja ki a stressz inkontinenciát. Sok esetben kombinálnunk kell a különböző lehetőségeket, mint például a gyógyszeres kezelést a medencefenéki izmok tornájával – hangsúlyozza dr. Csutak Magdolna, az Urológiai Központ urológusa.



10 hang, amit a legjobban utálunk

2021. november 19.

Iskoláskorunkból a leggyűlöltebb hang talán az volt, amikor valaki végighúzta a körmét a táblán. Vajon ez az iszonyatos hang helyet kapott a top 10-es listán?

A Newcastle-i Egyetem kutatói állították össze azt a 10-es listát, mely a legkellemetlenebb hangokat gyűjti egy csokorba. Lássuk, melyek ezek!

Vajon miért viszolygunk ennyire ezektől a hangoktól?

Képalkotó vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy ha valamilyen irritáló hangot hallunk, akkor az agy érzelmekért felelős része, az ún. amygdala területe sokkal aktívabbá válik. A kutatók szerint, ha az amygdala és a hallásért felelős agyterület között növekszik az aktivitás, akkor egy számunkra kellemetlen hang undort és nyugtalanító érzést vált ki belőlünk.

Az agyunk az idegesítő hallási ingereket negatív reakciók útján dolgozza fel. A legutálatosabb hangok elemzésénél a kutatók azt is megállapították, hogy ezek mindegyike 2000 és 5000 Hz közötti frekvenciatartományba tartozik, melyről ismert, hogy fülünk ebben a tartományban a legérzékenyebb.

A felfedezés segíthet közelebb vinni annak megértéséhez, hogy miért érzékenyebbek az autisták a hangokra, és mi okozza a túlhallás (hyperacusis) vagy éppen a mizofónia (hanggyűlölet) jelenségét.



Herpesz a hidegben?

2021. november 18.

A hőmérséklet és az immunrendszer kapcsolatban áll egymással. Az alacsonyabb hőmérséklet gyengíti az immunválaszt, pl. a téli megfázások idején támadó és hidegben jobban szaporodó rhinovírussal szemben.

Hidegben az immunsejtek gyengébben védekeznek a kórokozók ellen, és a vérellátás is romlik, mert a szervezet arra koncentrál, hogy a létfontosságú szerveket tartsa melegen. Ez megakadályozza az immunitás fenntartásáért felelős sejtek (pl. a fehérvérsejtek) megfelelő reakcióját.

A további rossz hír még az, hogy az arra érzékeny egyéneknél a hidegben legyengült immunrendszer nem tud gátat vetni a szervezetben szunnyadó, lappangó herpeszvírusoknak. Ezért ezek azonnal „láthatóvá” válnak az ajkak környékén. Az alacsony aktivitású immunrendszer több más betegség kialakulását is elindíthatja.



Ezért kell a vitaminokat pótolni a kicsiknél és a nagyoknál is

2021. november 18.

Vitaminpótlás: a hiperaktivitás és az elhízásmegelőzésében is segíthet a D-vitamin.

Szervezetünk kiürült vitamin- és ásványianyag-raktárát is fontos feltölteni. Sajnos a magyarok még mindig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő pótlásra, a hiányos bevitel pedig már gyermekkorban riasztó méreteket ölt:

  • az 1-3 éves gyerekek kétharmadának alacsony a D-vitamin-1 és 42 százalékuknak a vasbevitele1,
  • a 11-18 éves korosztályban pedig kivétel nélkül minden kamasznál alacsony a D-vitamin2 és minden ötödiknél a vas beviteli aránya.2

Ezek a hiányosságok nagy szerepet játszanak számos felnőttkori népbetegség, például az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is.

Életünk egyik szakaszában sem figyelhető meg olyan mértékű fejlődés, mint az élet első 1000 napjában, ezért ez az időszak kiemelt jelentőségű nemcsak a gyermekkori, de a felnőttkori egészség szempontjából is. Ennek ellenére sajnos csak a magyar édesanyák kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt, és míg újszülöttkorban nagy figyelmet fordítanak a megfelelő vitaminbevitelre, 1 éves kor felett már csak töredékük pótolja az olyan elengedhetetlen vitaminokat és nyomelemeket, mint például a vas vagy a D-vitamin.1

A koraszülést és az agy fejlődését is befolyásolja a vitaminbevitel

Az élet első 1000 napja a fogantatás pillanatával kezdődik, a várandósság idején pedig fokozottan ügyelni kell a megnövekedett vitaminszükséglet kielégítésére: akár 30-50%-kal magasabb lehet a kismama jód-, vas-, folsav-, magnézium-, B6-, B12-, C- és D-vitamin-, valamint cinkszükséglete.4

A pótlás mind az anya, mind a magzat számára nélkülözhetetlen: vashiány esetén például a vér nem képes elegendő oxigént szállítani, továbbá az állapot növeli a koraszülés esélyét, és az első trimeszter megismételhetetlen kognitív fejlődési folyamatát is veszélyezteti. Fontos hangsúlyozni, hogy a táplálékok vastartalma mindössze 25%-ban képes a szervezetbe épülni3, ezért a külső pótlásról is gondoskodni kell, a megfelelő felszívódást pedig C-vitaminnal segíthetjük elő. Terhesség idején az ajánlott bevitel napi 105 mg.4

Az ómega-3 zsírsavak szintén kulcsszerepet töltenek be a baba agy- és látásfejlődésében (a fogantatástól kezdve egészen a szoptatás végéig), a szív egészségének megőrzésében, valamint csökkentik a koraszülés veszélyét is.5

Elhízás, hiperaktivitás, cukorbetegség: mindhárom állapot megelőzésében segíthet a D-vitamin

Nem lehet eleget hangsúlyozni a D-vitamin-pótlást sem, amely a csontfejlődés mellett csökkenti az 1-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát is. Az 1 éves korig előírt D-vitamincseppeknek köszönhetően az első 12 hónapban a kisbabák többsége megfelelő mennyiségű vitaminhoz jut, az első születésnapot követően azonban már csak a szülők kevesebb mint fele tudja, hogy folytatni kell a pótlást (1-3 éves kisgyermekek esetén napi 400 NE a javasolt beviteli mennyiség6, de 3 éves kor után sem szabad abbahagyni a D-vitamin kiegyensúlyozott pótlását.)



Reggel kicsi, este nagy pocak- a puffadás hormonális okai

2021. november 17.

A hasi zsírpárnákkal a legtöbb nő állandó küzdelmet folytat, ám sokszor megesik, hogy a nagyobb pocak nem (csak) a sok zsíros és cukros étel eredménye, hanem a puffadásé, melyet valamilyen hormonális probléma okoz. Dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától megtudhatja, vajon milyen kóros állapotok vezethetnek fokozott gázképződéshez.

Reggeli kicsi, este nagy pocakkal

A puffadás egyik legszembetűnőbb jele a gyorsan változó haskörfogat, így az érintettek azt tapasztalhatják, hogy a reggel még normális nagyságú pocak estére jelentősen megnő. Ezt természetesen nem a hirtelen felszedett plusz kilók okozzák, hanem a puffadás, mely gyakran jár együtt székrekedéssel, gázképződéssel, bélgörccsel, teltségérzéssel.

Hátterében számtalan tényező állhat, ám gyakran a helytelen életmód okolható érte, viszont nem ritka, amikor IBS, ételintolerancia, illetve különböző hormonális zavarok okozzák. Első körben ezért érdemes a rendszeres testmozgáson túl odafigyelni a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra, valamint az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra. Fontos, hogy ekkor kerüljük finomított szénhidrátokat, a kelt tésztákat, a cukrot, a zsíros és fűszeres fogásokat, valamint fogyasszunk minél több rostban gazdag ételt- természetesen nem kapkodva, hanem lassan, hogy minél kevesebb levegőt nyeljünk evés közben.



Miért jó, ha a gyerekeket is bevonjuk a házimunkába?

2021. november 17.

Javában tart a szünidő, az iskolások mellett a bölcsődés, óvodás korú gyerekek is több időt töltenek otthon vagy a nagyszülőknél. Használjuk ki ezt az időt, és vezessük be őket a házimunka rejtelmeibe!

A házimunka a boldog felnőttkor záloga?

Jó, ha tudjuk, hogy már tudományosan is megalapozott a gyermekkori házimunka létjogosultsága. Nem csak nekünk jelent segítséget, ha a munkából hazatérve nem kell még levinni a szemetet, megsétáltatni a kutyát, vagy elmosogatni, de az elvégzett munkától a gyerekek is boldogabb felnőttek lesznek – ezt állítja legalábbis a Harvard Grant Study. A University of Minnesota vizsgálata szerint pedig akiket gyermekként, már 3-4 évesen bevontak a ház körüli feladatok elvégzésébe, a 20-as éveikben sikeresebbek voltak, és kortársaikhoz képest többek közt jobb ítélőképesség és a mások szükségletei irány nagyobb fogékonyság jellemezte őket.

Türelemre szükségünk lesz

A gyerekeknek életkorukból adódóan is eltérőek a képességeik, éppen ezért ne számítsunk arra, hogy minden pont úgy fog kinézni, mintha mi csináltuk volna. Ennek ellenére: ne javítgassuk ki őket feleslegesen, és ne is kapjuk ki a kezükből azzal, hogy majd mi megcsináljuk, mert úgy gyorsabb lesz.

Sokan esnek abba a hibába, hogy a kisgyerekek természetükből fakadó lelkesedését és az utánzás időszakát nem használják ki a tanításra,  vagy később is inkább megcsinálják maguk, mintsem hogy százszor szóljanak a kamasznak. Ők azok a szülők, aki idővel azt veszik észre, hogy minden munka rájuk maradt.

Vonjuk be, bátorítsuk és tanítsuk türelemmel a gyerekeket. Ha a gyerekek az életkoruknak megfelelő feladatokat sikerrel oldják meg, nem csak a szülők feladata lesz kevesebb, de a gyermekek önbizalma is erősödik – hangsúlyozza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője.

Jó, ha a házimunkát, ház körüli tevékenységeket közösen végezzük a gyerekkel, és annak játékos kereteket adunk. Takarítás közben együtt énekelhetünk, hallgathatunk zenét, mókázhatunk – így könnyen múlik a munkával töltött idő idő is. A lényeg, hogy a kisgyermek ne tehernek, hanem inkább vidám küldetésnek érezze a feladatokat.

2-3 évesek

Ebben az életkorban még a legegyszerűbb feladatok elvégzésére gondoljunk csak, mint például a játékok elpakolása, esetleg az ágy bevetése. Teregetésnél az ilyen korú kisgyerek segíthet adogatni, kirázni a ruhákat, vagy a takarításnál nedves ronggyal letörölni az alsó polcokat. Étkezésnél tegyük az asztalra a tányérokat, evőeszközöket, szalvétát, és tanítsuk meg neki, melyiket hova, melyik oldalra kell tenni. Az óvodában az önálló öltözködés tudományára is szükség lesz, ezt is gyakoroljuk vele.

4-5 évesek

Az ebben az életkorban lévő kisóvodás többnyire már önállóan öltözik, beveti az ágyát, megteríti az asztalt, és elpakol maga után. A kicsik szívesen segítenek a főzésben: a panírozást, a sütemények gyúrását, szaggatását nyugodt szívvel rájuk bízhatjuk. Segíthetnek szétválogatni a ruhákat mosáshoz, vagy összepárosítani a zoknikat. Ha megkérjük őket, ügyesen elpakolják a tiszta evőeszközöket, letörlik az asztalt, polcokat,sőt,  kis segítséggel rájuk bízhatjuk a házi kedvencek etetését is.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...266267268...611
hírek, aktualitások

A tiszta környezet csökkenti a hiányzást és erősíti a pszichés biztonságérzetet

2025. július 05.

A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem a dolgozói jóllétet és a versenyképességet befolyásoló tényező. Szakértőnk szerint a rendszeres fertőtlenítés, a portalanított környezet és a rendezettség kézzelfogható hatással van a munkavállalók egészségére és pszichés biztonságérzetére. Egy tiszta irodai tér motiválólag hat, erősíti a munkáltató iránti bizalmat, és hozzájárul a cég külső jó megítéléséhez is.

„A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem versenyképességi szempont, dolgozói jóllétet befolyásoló tényező, sőt, sok esetben stratégiai befektetés” – véli Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a pandémia után a takarítás szerepe gyökeresen átalakult: ami korábban egy csendes háttérfolyamat volt, mára a bizalom, a biztonság és a professzionalizmus szimbóluma lett.

De miért is érdemes többet költeni rá, miért fordítanak ma már a cégvezetők is komolyabb figyelmet a takarítás minőségére? A válasz valójában egyszerű és sokszorosan megtérül: a professzionális, rendszeres takarítás kézzelfogható hatással van a munkavégzés hatékonyságára, a dolgozók egészségi állapotára és lelki közérzetére, valamint arra az élményre is, amit az ügyfelek az irodákba belépve a céggel kapcsolatban átélnek.

A higiénia mint bizalom- és motivációépítő erő

„Egy tiszta iroda nemcsak szebb, hanem sokkal egészségesebb is. A portalanított környezet, a megfelelően tisztított szellőzőrendszerek és a gyakran fertőtlenített felületek miatt kevesebb a megbetegedés, így kevesebb a betegszabadság is. Ez pedig közvetlenül hat a produktivitásra” – magyarázta Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezetője.

A higiénia azonban nemcsak fizikai biztonságot ad. Egy rendezett, jól karbantartott munkakörnyezet pszichológiai biztonságot is nyújt. Segít a stressz csökkentésében, a kiszámíthatóság érzésének fenntartásában, és megerősíti azt a benyomást is, hogy a munkáltató törődik a kollégákkal.

„A munkavállalók sokkal motiváltabbak egy olyan környezetben, ahol látszik, hogy fontos a tisztaság. Ez nemcsak az egészségről szól, hanem arról is, hogy a munkáltató felelősséget vállal az emberekért. Ezt mindenki megérzi” – tette hozzá a szakértő.

A véradással és plazmaadással reményt adhatunk másoknak és életeket menthetünk

2025. július 05.

2004 óta minden év június 14-én tartott Világnap több nemzetközi egészségügyi szervezet, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. A Világnap tudatosítja a vér- és a plazmaadás jelentőségét. Az idei jelmondat – „Adj vért, adj reményt: együtt életeket menthetünk!” – arra hívja fel a figyelmet, hogy a vér- és plazmaadásnak köszönhetően sokan kapják vissza a reményt a gyógyulásra, a teljes életre.

A vér és a plazma elengedhetetlen a modern orvoslásban. A vér kritikus fontosságú a műtétek és a traumatológia során, míg a plazmából származó gyógyszerek életmentőek hemofíliában, immunrendszeri rendellenességekben szenvedők, transzplantált betegek és súlyos égési sérültek számára. Ezek a kezelések nemcsak gyógyítanak, hanem új esélyt kínálnak egy teljes életre.

A vér és a plazma egyedüli forrását egyaránt az önkéntes donorok jelentik. Magyarországon naponta mintegy 1600–1800 véradóra van szükség a vérellátás biztosításához1. Folyamatosan nő a plazma iránti igény is, mivel egyre több betegség kezelésében alkalmazzák. Egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez például átlagosan 1200 plazmaadás szükséges.

„Vérplazmából készült gyógyszereket nemcsak ritka betegségek kezelésénél alkalmaznak” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Súlyos fertőzések, autoimmun kórképek, égési sérülések, szervátültetések vagy épp komplikált szülések során is létfontosságúak lehetnek. A plazmából nyert immunglobulinok és alvadási faktorok segítenek megállítani a vérzést vagy megelőzni az életveszélyes szövődményeket – segítve a betegeket, hogy visszatérhessenek a mindennapi életükhöz.”

A BioLife Europe, egy vérplazma gyűjtésére és feldolgozására szakosodott nemzetközi vállalat által 2025 elején, több mint 1800 ember bevonásával végzett felmérés kimutatta, hogy a donorok egyik legfőbb motivációja mások segítése.

A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében a rendszeres plazmaadóknak évente egyszer teljes körű véradáson is részt kell venniük. A plazmaközpontok ezt külön véradási napokkal támogatják, biztosítva a folyamatos és biztonságos országos vérellátást.

A BioLife felmérése azt is megállapította, hogy egyre több ember ismeri a vér- és plazmaadás közötti különbségeket, bár sokan még mindig nem tudják, hogy plazma sokkal gyakrabban adható.

„A plazmaadás hasonló a véradáshoz” – mondja Dr. Nyerges Judit. „De a véradással ellentétben, ahol minden összetevőt levesznek, és ezek újratermelődése körülbelül 56 napot vesz igénybe, a plazmaadás során egy modern és biztonságos eszköz elválasztja a plazmát a többi vérkomponenstől, majd ez utóbbit, köztük a vörös- és fehérvérsejteket visszajuttatja a donor szervezetébe. Ezt plazmaferezisnek nevezik. Mivel a szervezet könnyebben pótolja a plazma összetevőit, ezért plazma gyakrabban adható: legalább két donációmentes napnak kell eltelnie két plazmaadás között. Azok, akik rendszeresen részt vesznek mindkét típusú donációban, jól tájékozottak a vér- és plazmaadás közötti különbségekről” – magyarázza Dr. Nyerges Judit.

Az öngyógyítás lehetőségei utazási hasmenés esetén

2025. július 04.

Sajnos, az utazók 80%-a nem tartja be a biztonságos evés-ivás szabályait. Még a legfigyelmesebb turista is vét kisebb hibákat, melyek betegséghez vezethetnek. Mit lehet tenni, ha mégis fellép a hasmenés az utazás közben?

Az utazási hasmenés kezelésének tengelyében a folyadékpótlás áll. A többszöri hasmenés, hányás ugyanis nemcsak folyadékvesztéssel jár, hanem a szervezetből ekkor igen sok, a sejtműködéshez elengedhetetlen só is távozik. Ugyanaz a helyzet áll elő, mint amit az előző fejezetben a kiszáradásról írtam. Folyadékpótlás történhet palackozott ásványvízzel, teával, vagy házilag elkészíthető keverékkel: 4 púpozott teáskanál cukor, fél teáskanál só 1/2 liter forralt vagy palackozott (nem szénsavas) vízben feloldva. (Lásd még a kiszáradás elleni védekezésnél).

A folyadékbevitel a napi minimum 2 litert el kell, hogy érje: félóránként egy pohár folyadék, plusz minden széklet után még egy pohár ajánlott.

A nagy mennyiségű víz ivása maga is hányingert okoz, ezért előnyben kell részesíteni a teát vagy gyümölcslevet. Jómagam a gyermekbetegeimnek – azok nagy örömére – bő kólafogyasztást és ropievést javasolok: a sósrúd nemcsak szomjúságot okoz, melyre inni kell (folyadékpótlás!) hanem sóval is ellátja a szervezetet.

Székletfogók alkalmazása is indokolt. A hasmenés kezelésére enyhébb esetekben loperamid adását szokták javasolni. Saját tapasztalataim szerint az utazási hasmenésnél, előnyben kell részesíteni a vényre kapható, erősebb, hatásosabb szereket, feltéve, ha a betegnek nincs szürkehályogja. Súlyosabb esetekben jön szóba az antibiotikum adása, mely általában 24 órán belül enyhíti a tüneteket. Ezek azonban vényköteles gyógyszerek, a háziorvos írhatja fel. A rifaximin-származékokat ajánlják széles spektrumuk és bélrendszerből fel nem szívódó hatóanyaguk miatt. A rifamixin 2×200 mg dózisban három napig szedve hatásos szernek bizonyul, ugyanakkor utazóbarát adagolása még azt is eltűri, ha a beteg egy alkalommal elmulasztja a beszedését.

Kiegészítő gyógyszerek, fájdalomcsillapító és görcsoldó nyugodtan alkalmazható.

Érthetetlen módon szinte mindenki elfelejtkezik a diéta megtartásáról, pedig ez az alapja annak, hogy ne terhelje tovább az amúgy is meggyötört emésztőrendszerét.