Gyaloglás egészségmegőrzésre?
2025. november 10.
A gyaloglás, a séta a legősibb mozgásforma, mely már kisgyermekkortól egészen életünk végéig természetes része napjainknak. Számos kutatás alátámasztja fizikai és mentális jótékony hatását, mégis kevesen tekintenek rá úgy, mint egészségmegőrző mozgásformára. Helyezzük fókuszba október hónapban ezt az aktivitást a Magyar Szabadidősport Szövetség Világ Gyalogló (HÓ)Nap rendezvényével!
Közlekedj másként!
A tempós gyaloglás pulzusnövelő aktivitásnak tekinthető. Egy gyorsabb séta beiktatásával sokat tehetünk a fittségünk fenntartásáért. Nem kell ehhez semmilyen speciális ruházat, csak egy kényelmes cipő. Tűzzük ki célul, hogy pl. a munkába menet, vagy hazafelé gyalog teszünk meg egy bizonyos távot. Ezt fokozatosan növelhetjük, így a rendszeres mozgást észrevétlenül be tudjuk iktatni a napi rutinunkba.
Kevesebb inger, csökkenő stressz
Manapság másodpercenként rengeteg vizuális és audiovizuális hatás ér minket, melynek hatására sokszor túltelítődhetünk. Ezt tompíthatjuk úgy, ha sétálunk egyet a természetben, mindenféle digitális eszköz nélkül. Így könnyebben tudunk mentálisan regenerálódni és fel tudjuk dolgozni a minket napi szinten érő többezer különféle ingert.
Ezzel csökkenthetjük a túlterheltséget és az ebből adódó stresszt, szorongást.
Termelj endorfint!
Gondoltad volna, hogy nemcsak egy kis csokoládé, hanem egy tempós gyaloglás is képes endorfint termelni? A mozgásnak köszönhetően a vér oxigénszintje nő, mely hatására az endorfinszint is megemelkedik. Ez a hormon felel a boldogságért.
Stresszesebb, megterheltebb időszakban egy kis séta kiváló megoldás lehet hangulatunk, közérzetünk javítására.
Mikor forduljunk orvoshoz szívritmuszavar esetén?
2025. november 09.
Erre a kérdésre a válasz egyszerű: ha a szívritmuszavar nem csak ritka, jelentéktelen jelenség, hanem visszatérő, vagy ha zavaró tünetek társulnak hozzá. Az olyan panaszok, mint a mellkasi nyomás, szapora vagy szabálytalan szívverés nyugalomban, hirtelen fellépő gyengeség, ájulásérzés vagy nehézlégzés már komolyabb figyelmeztető jelek. Ilyenkor nem szabad várni: a megfelelő kardiológiai vizsgálatok segítenek tisztázni az okokat, és időben elkezdeni a kezelést.
Különösen fontos a rendszeres ellenőrzés 50 év felett, illetve azok számára, akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy már ismert szívbetegséggel élnek. A pitvarfibrilláció – a leggyakoribb ritmuszavar – például sokáig tünetmentes lehet, de kezeletlenül stroke-hoz, szívelégtelenséghez vezethet. Szerencsére időben felismerve ma már jól kezelhető – gyógyszeresen vagy akár katéteres eljárással is.
A szívritmuszavar tehát nemcsak egy kellemetlen tünet, hanem akár életet veszélyeztető állapot is lehet. Különösen télen, amikor a szív több fronton is próbára van téve. Ha a szívünk néha „másképp” ver, érdemes egy kivizsgálással megbizonyosodni arról, hogy nincs semmi olyasmi a szívünk működésében, amiért aggódni kellene.
A szépség és a belülről kiáramló harmónia
2025. november 09.
Megkapta a Glamour Women of The Year díját, ’Az év üzletasszonya’ kategóriában. Borsod szülötteként egészen Hollandiáig ment kipróbálni a szakértelmét. Az évek alatt 68 magyar és nemzetközi díjat szerzett. A Vintage Beauty kozmetikai szalon alapító tulajdonosa most éppen egy patikai tisztaságú, biominősített Apotheke kozmetikai kollekcióval rukkol elő. Szakonyi Eszterrel beszélgetünk a hitvallásról, az „üzleti titokról”, az emberi játszmákról és a szépség eredetéről.
– Két gyerekkel, a SZIE gazdasági mérnöki képzése után mi volt az a pont, amikor ennyire másfelé fordult az életed?
– Szerintem a karma vagy a sors irányított végig. Meglehet, hogy valóban van az embernek előre kijelölt útja.
Évekig azt éreztem, hogy a „kozmetika” szó hallatán azonnal összeugrik a gyomrom. Azóta tudom, hogy a legjobb iránytű az ember zsigereiben lakik.
Járműipari profilú külkereskedelmi cégnél dolgoztam 10 évig, kelet-európai relációban. Innen egy habos-babos gyönyörű világba csöppentem a kozmetika által, ami a valóságból bármikor ki tudott ragadni. és lehet, hogy ez a kulcsszó, mert ez a mai napig így van. A munkám az a szőnyeg, ami alá bedugom az orromat, és nem érdekel, mi van azon kívül. Ami viszont ott van, azt imádom.
Meddig tarthat az őszi hajhullás?
2025. november 08.
Az őszi hajhullás legtöbbször normális és érdemes megjegyezni, hogy az ősszel kihulló hajszál már tavasszal „elpusztult”, vagyis a katagén stádiumba lépett. Általánosságban elmondható, hogy a hajvesztésnek meg kell állnia, amikor a haj életciklusának következő szakaszába lép, így ősszel körülbelül három hónapig tapasztalható a nagyobb intenzitású hajhullást.
Azt kell látni, meddig tekinthető normálisnak, természetesnek a hajhullás. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a szokásos mennyiségnél, azaz 100-150 hajszálnál több hullik ki egy nap, ha lokalizáltan, tehát csak egyetlen területen zajlik a hajvesztés, ha jelentősen csökken a haj sűrűsége, ha a testszőrzet, a szemöldök is hullani kezd, és ha az ősz végén sem rendeződik a helyzet – hangsúlyozza Brezán doktornő.
Milyen okok vezethetnek hajhulláshoz?
– komolyabb fertőzés, magas láz,
– nagyobb műtét,
– pajzsmirigy alul- vagy túlműködés,
– szülés,
– a fogamzásgátló tabletta elhagyása,
– speciális diéták
– bizonyos gyógyszerek (pl. retinoidok, antidepresszánsok),
– kezeletlen stressz, jelentősebb traumás hatás.
A szív és a tél
2025. november 08.
Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is – mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.
Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.
Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.
A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.
Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?
2025. november 07.
Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.
Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.
A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.
Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.
A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.
Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.
A bennünk élő gyermek
2025. november 07.
Hogyan kerüljünk vele újra kapcsolatba?
A mentális egészség megőrzése nem csak a pihenésről, a terápiáról vagy a stresszkezelésről szól. Ugyanilyen fontos, hogy időről időre visszataláljunk ahhoz a részünkhöz, amely spontán, kíváncsi és játékos, vagyis a bennünk élő gyermekhez. Az IKONO az október 10-i lelki egészség világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy a kreativitás, az élmény és a játék nem a valóságból való menekülés, hanem a jóllét egyik legtermészetesebb forrása. A világon egyre többen keresnek olyan élményeket, amelyekben a digitális túlterheltséggel szemben a valódi érzékelés és kapcsolódás kerül előtérbe. Az immerzív terek iránti érdeklődés az elmúlt években dinamikusan nőtt, hiszen ezek lehetőséget adnak arra, hogy újra átéljük a gyermeki kíváncsiságot és jelenlétet.
Miért fontos a bennünk élő gyermekhez való visszatérés?
Gyermekként ösztönösen tudtuk, hogyan éljük meg a pillanatot: kíváncsian, mozgásban, érzékeinkre figyelve. Felnőttként azonban ezt a képességet gyakran elnyomja a teljesítménykényszer, a megfelelés vagy az állandó rohanás. A belső gyermek annak a bennünk élő résznek a neve, amely képes örülni, alkotni és rácsodálkozni, és amely nélkül a felnőtt élet gyorsan kiüresedik.
„Nem kell visszatérnünk a múltba ahhoz, hogy újra gyerekek legyünk. Elég, ha újra képesek vagyunk rácsodálkozni a világra” – mondja Fernando Pastor, az IKONO társalapítója és vezérigazgatója.
A Látás Világnapja
2025. november 06.
Világszerte minden második ember olyan látásproblémával küzd, amely megelőzhető. A látás világnapja alkalmából az Alensa Optika sokkoló tényeket tár fel, és bemutatja azokat az egyszerű lépéseket, amelyekkel ma elkezdhetjük megvédeni látásunkat. Mert ami ma egy apró változtatás, holnap akár az életünket is megváltoztathatja.
Riasztó statisztikák: a látásproblémák világszerte növekednek
A WHO legfrissebb adatai szerint világszerte több mint 2,2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban, miközben ezek felének megelőzhető vagy kezelhető lett volna megfelelő időben történő beavatkozással. Magyarországon különösen aggasztó, hogy a felnőtt lakosság több mint fele használ valamilyen korrekciós eszközt, szemüveget vagy kontaktlencsét, ami azt mutatja, hogy a látásproblémák hazánkban is igen elterjedtek. Az Alensa Optika szakértői szerint a helyzet sürgős cselekvést igényel: az emberek 80%-a ugyanis csak akkor megy szemvizsgálatra, ha már problémát tapasztal, holott a korai felismerés 20-30%-kal növeli a sikeres kezelés esélyét. „A látás világnapja alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet: sok esetben egyszerű, mindennapi változtatásokkal sokat tehetünk szemünk egészségéért” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.
Globális látás válság, meghökkentő adatok
A WHO 2023-as jelentése szerint 1 milliárd látásproblémát érintő eset megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással . A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a globális refrakciós korrekció (például szemüveghasználat) csupán 65,8%-os szinten áll, ami messze elmarad az egészségügyi célkitűzésektől. A digitalizáció új kihívásokat is hozott, egy példa: az ománi egyetemisták 73,7%-ánál mutathatók ki a számítógépes látási szindróma tünetei, ami a képernyő előtt töltött idő növekvő egészségügyi következményeire világít rá. A jövő sem kecsegtet jobbra: szakértői előrejelzések szerint 2050-re 740 millió gyermeket és serdülőt fog érinteni a rövidlátás, ami generációs szintű egészségügyi válságot vetít előre.
Amikor a gondoskodás élethelyzet lesz
2025. november 06.
A gyógyászati segédeszközök szerepe az otthonápolásban
Egy betegség, baleset vagy műtét után gyakran előfordul, hogy a beteg a kórházból hazatérve további ápolást igényel. A család ilyenkor hirtelen szembesül azzal, hogy az otthoni körülmények nem vagy csak részben felelnek meg az új helyzetnek. A lakás, amely eddig biztonságosnak tűnt, most akadályokkal teli környezetté válik. Az ápolás felelőssége többnyire a hozzátartozókra hárul, akiknek sokszor nincs tapasztalatuk és szakmai ismeretük.
A gyógyászati segédeszközök éppen ebben a helyzetben nyújtanak megoldást: nem pusztán tárgyak, hanem olyan eszközök és technikai segítségek, amelyek megkönnyítik a mindennapokat, biztosítják a beteg méltóságát, és csökkentik a gondozók terheit.
Miért nélkülözhetetlenek az otthonápolásban?
Az otthoni betegellátás egyik legnagyobb kihívása, hogy a családtagok egyszerre vállalják a fizikai és lelki terheket. Egy hozzátartozó ápolása folyamatos jelenlétet, türelmet és erőt kíván. A segédeszközök ebben a mindennapi küzdelemben adnak kapaszkodót.
- Mozgást segítő eszközök – botok, járókeretek, rollátorok. Ezek biztosítják a stabilitást, csökkentik az esések kockázatát, és hozzájárulnak az önállóság megőrzéséhez.
- Felfekvést megelőző eszközök – antidecubitus matracok, párnák, pozícionáló kellékek, krémek. Megakadályozzák a hosszan tartó fekvésből adódó súlyos szövődményeket.
- Higiénés termékek – inkontinencia betétek, vízálló lepedők, speciális tisztálkodási eszközök. Ezek a beteg komfortját és a méltóság megőrzését szolgálják.
- Segítő kiegészítők – kapaszkodók, fürdetőszékek, ágymagasítók, párnaemelők. Aprónak tűnnek, de nagymértékben javítják az életminőséget.
Szívritmuszavar – Télen másképpen dobban a szívünk?
2025. november 05.
Van az a pillanat, amikor hirtelen úgy érezzük, mintha a szívünk egy ütemet kihagyna. Vagy épp ellenkezőleg: vadul kalapál, mintha egy maratonra készülne – miközben mi csak ülünk a kanapén. Sokszor legyintünk rá, hogy „biztos csak egy kis stressz” vagy „most fáradtabb vagyok”, pedig a szívritmuszavar (aritmia) komolyabb figyelmet is igényelhet. Különösen télen.
A témában dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa van a segítségünkre.
Amikor nem stimmel a ritmus
A szív működését finoman összehangolt elektromos jelek irányítják. Ezeket a jeleket a szív saját „vezérlőközpontja”, a szinuszcsomó hozza létre, és továbbítja a szívizom felé. Ha ebben a rendszerben zavar támad – akár túl gyors, túl lassú vagy szabálytalan impulzusok formájában –, a szív nem a megszokott ritmusban kezd el verni. Ekkor beszélünk aritmiáról, amelynek több formája is ismert:
- Tachycardia – gyors szívverés (percenként több, mint 100 ütés),
- Bradycardia – lassú szívverés (percenként kevesebb, mint 60 ütés),
- Extrasystole – rendellenes, „közbeékelődő” ütés,
- Fibrilláció – remegő, kaotikus szívmozgás, például a gyakori pitvarfibrilláció esetén.
Egy-egy extra dobbanás vagy rövid ritmustalanság nem feltétlenül kóros, főleg fiatalabb korban. De ha ezek ismétlődnek, vagy olyan tünetek társulnak hozzájuk, mint légszomj, mellkasi nyomás, gyengeség vagy szédülés, mindenképpen kardiológiai kivizsgálásra van szükség!
