Aloe vera, a bőr jótevője
2025. február 12.
Ez a húsos, tüskés levelű növény elsősorban hidratáló hatásáról ismert, de számos egyéb, kedvező tulajdonsággal is rendelkezik a bőr regenerációját illetően.
Az Aloe verát az idők kezdete óta használják többek közt bőrhibák kezelésére. Az egyiptomiak felfedezték, hogy hatékony a fertőzések ellen, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású is. Mi lehet a titka az Aloe verának, hogy hosszú évszázadokon át gyógynövényként fenn tudott maradni? Többek közt a növény határtalan ellenálló képessége. Napjainkban főként a Földközi-tenger mellékén, Dél-Amerikában és az USA déli részén termesztik, de minthogy Afrikából származik, megél sivatagi körülmények között is.
Ún. szukkulens növény, amely sejtjeiben vizet képes raktározni. A benne lévő mono- és poliszacharidok a levél belsejében elraktározott vízzel gélt alkotnak (az Aloe vera 99%-a víz). Amikor elvágjuk a növény levelét, láthatjuk kifolyni belőle ezt a vizes gélt. Ez a gélállomány pl. az öregedő bőrre rendkívül jó hatással van, mert a bőr kollagént termelő sejtjeinek (a fibroblasztoknak) a képződését jelentős mértékben növeli. A megfelelő kollagénszint pedig egyik alapvető feltétele a feszes, sima bőrnek.
Azonnali nyugtató hatás
Azokban az országokban, ahol az Aloe vera elterjedt növény, nem ritka a konyhában, szobában egy cserépben is, hogy gyorsan vágni tudjanak a leveléből, kisebb égési sérülések gyógykezelésére, a bőr megnyugtatására, a sebek hegesedésének gyorsítására. Még ha a nedve hamar beszívódik is a szarurétegbe, egy finom filmréteg marad általában a bőrfelszínen, akár egy bőrnyugtató tapasz! Tanulmányok kimutatták, hogy a növény összetétele (cukrok, a bőr megújulását stimuláló glycoproteinek, aminosavak stb.) sokrétű gyógyhatást eredményez. Gyulladáscsökkentő hatását pl. egyik enzime, a bradykinase segítségével éri el, mely egyben fájdalomcsökkentő is.
A különböző készítményekben gyakran alkalmazzák használatra kész, vizes gél formájában. Az aloé frissíti a bőrt, és hatékonyan enyhíti az irritáció okozta égő érzést. A gél nem zsíros, minden bőrtípus, még az érzékeny bőr kezelésére is alkalmas.
Ismét lehet Humanitárius Település címre pályázni
2025. február 12.
A Magyar Vöröskereszt 2008 óta évente adja át a Humanitárius Település címet az arra érdemes településeknek. A szervezet idén március 31-ig várja a jelentkezéseket. A cím megalapítása óta 80 hazai település nyerte el a Humanitárius Település címet, többen közülük már több alkalommal is.
A sikeresen pályázók egy évig viselhetik az elnevezést. Azon település, amely két vagy több alkalommal is elnyeri a minősítést, jogosult lesz márványtábla kitételére, illetve a határmenti üdvözlő tábláján a Humanitárius Település jelzés elhelyezésére.
A települések méretüktől függetlenül adhatják le pályázati anyagukat falu, község, város vagy városrész, kerület vagy kerületrész kategóriákban. A Magyar Vöröskereszt 2025. március végéig online formában és postai úton is fogadja a pályázati anyagokat. A minősítést megszerzők májusban, országos ünnepségen vehetik majd át az elismeréssel járó okleveleket.
Hazánk legnagyobb humanitárius szervezete a pályázati anyagokban többek között azt vizsgálja, hogy a pályázók mennyire tevékenyen vesznek részt a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt programjaiban, különös tekintettel a véradásra, az önkéntes munkára és az elsősegélynyújtásra.
„A jövőre 145. születésnapját ünneplő Magyar Vöröskereszt idén immár csaknem 20. éve hirdeti meg a Humanitárius Település cím elnyerésére a pályázatát. A sikeresen pályázók tanúbizonyságot tettek arról, hogy kiemelt hangsúlyt fektetnek az embereken segítő hozzáállásra, legyen szó többek között az önkéntes véradás fontosságának elismeréséről” – hangsúlyozta Fodor Antalné dr., a Magyar Vöröskereszt elnöke.
A pályázati adatlap és a további részletek megtalálhatók a Magyar Vöröskereszt honlapján, a https://voroskereszt.hu/palyazatok/humanitarius-telepules-cim/ linken.
Minden a helyére került
2025. február 11.
Soha jobbkor nem készülhetett volna a 30. évfolyamát ünneplő Patika Magazinba ez az interjú, mint most, amikor az értékek, az értékteremtés, az értékmegőrzés a téma.
2018-ban az előző interjút azzal fejeztem be, hogy Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész további karrierje és sikertörténete elképzelhetetlen távlatokba mutat. És értékteremtésével ez így is lett.
– Ahogy a családok örökítik tovább a felmenőiket, mesélve róluk a fiataloknak, te ugyanúgy őrzöd az emlékét Cziffra György zongoraművésznek. Ez felmérhetetlen érték, ápolni a munkásságát, továbbvinni az üzenetét, fenntartani az örökségét.
És ami igazán különleges, hogy ezt már ötéves korodban elhatároztad.
– Igen, mert szerintem a zene az, ami a bűvkörébe tudja vonzani a gyerekeket, ezért nélkülözhetetlen, hogy, főleg Kodály, Bartók és Cziffra hazájában, ne nőjön fel egyetlenegy gyerek se úgy, hogy nem foglalkozik zenével. Nem az a cél, hogy mindenki professzionálisan művelje, de az cél, hogy mindenki értő, érző emberré váljon. Ezt nem lehet csak úgy, véletlenül elérni, de a zene segíti ezt.
– Idén a Cziffra György Fesztivál a 10 éves jubileumához ért.
– A számok nagyon érdekesen alakultak az életünkben.
30 éve annak, hogy azt a bizonyos Cziffra György-lemezfelvételt otthon meghallgattam úgy 5-6 évesen, ami elindított a zongora irányába, és klasszikus zenésszé váltam. 20 éve annak, amikor 16 évesen, mint előkészítős, megkértem Batta Andrást, a Zeneakadémia akkori rektorát: bocsássa rendelkezésemre a Zeneakadémia kistermét, hogy növendékhangversenyt adhassak Cziffra György emlékére.
Sajnos sosem találkoztam a mesterrel, de volt egy láthatatlan kötődésem felé, és nem értettem, hogy miért van ő elfelejtve, még szakmán belül is. A magam szerény, ugyanakkor bátor eszközeivel megpróbáltam, és sikerült a koncertet megvalósítani. Ami később már fesztivállá nőtte ki magát.
Most 10 éves a fesztivál, és Batta Andrással a Magyar Zene Házában közösen nyitottuk meg a Cziffráról szóló, a teljes életét felölelő, audiovizuális élményekkel teli kiállítást 200 m2-en.
November 5-én este játszottam el a Zeneakadémián liszt összes magyar rapszódiáját.
Szinte lehetetlen küldetés a közel 3 órányi zenemű, a 19 magyar rapszódia eljátszása.
Ha valami segített, akkor az az én hálám.
Hálám a Jóistennek azért, hogy ez a fesztivál megvalósult, elértük a célunkat. Már tudják az emberek, hogy Cziffra György nagy művész volt, példakép, akire érdemes felnézni, nemzetünk büszkesége, akitől nagy örökséget kaptunk. Az öröksége ápolásával mi is szeretnénk valamit az embereknek adni, olykor vigaszt, olykor reményt. A zene mindig remény, és mindenben segít.
Bánatban, örömben a zenéhez nyúlunk, mert ezzel a legegyszerűbb kifejezni vagy megélni az érzelmeinket. Nem kell hozzá előképzettség, nem kell hozzá elmélyülés, csak maga az élvezet. Sőt, már bizonyított, hogy a zenével való gyógyításnak és gyógyulásnak is van alapja és jelentősége.
Az eltűnés látszólagos könnyűsége
2025. február 11.
A ghosting jelenségéről
Egyre gyakoribb, hogy egy-egy személy egyszer csak eltűnik, köddé válik egy másik vagy a többiek számára, mintegy lelép a térképről. Jelzés és visszajelzés nélkül. Ezt nevezik angolul ghostingnak, szellemmé válásnak (a ghost, szellem kifejezésből), melyet legtöbben a mai társadalom jellegzetességének tartanak, nem is ok nélkül.
A hirtelen, előjel és utólagos jelentkezés nélküli kilépés valamely emberi viszonyból (kommunikációból, párkapcsolatból, barátságból, családi kötelékből vagy épp egy munkahelyről) valóban a modern, sőt posztmodern társadalom sajátja, minimum két okból. Egyrészt, mert ma már nem elsősorban hagyományos kisközösségekben élünk, felületesebb és alkalmibb lehet a kapcsolat közöttünk (gondoljunk csak a közösségi médiára), melyekből kilépni is könnyebb, ha valamiért túl stresszesnek tartjuk benne maradni. Márpedig – és ez a másik alapvető összetevő – nagyobb a stressz, pl. épp a felületesebb kapcsolatok lehetősége miatt is, de azért is, mert bonyolult helyzetekben sokszor kevéssé tudjuk, mik is a velünk kapcsolatos elvárások, miknek kellene megfelelnünk. Ahogy mondani szokás, a régi korok embereinek ez egyszerűbb volt, mert egy átláthatóbb világban éltek, miközben persze az ő életük más szempontból volt nehéz, ha már az élet nevű kihívás sosem lehet ideálisan könnyű.
Definíciószerűen a ghosting az a jelenség, amikor az egyén látszólag ismeretlen okból egyszer csak eltűnik, mint valami szellem, nem jelentkezik, nem válaszol a megkeresésekre, miközben lehetősége lenne rá. Ez utóbbi egy fontos mozzanat, mert itt nem a rendőrségileg értelmezhető eltűnésről van szó, csak a társas kapcsolatok egy-egy szegmenséből való kivonulásról. Ami érintetlenül hagyja a szellemmé váló (rémes magyaros ragozással a ghostingoló) személy egyéb viszonyait. Például láthatatlanná és elérhetetlenné válik az (immár egykori) párja számára, de ez nem érinti, mondjuk, a szüleivel vagy a kollégáival fenntartott kapcsolatait.
A ghosting tehát tudatos döntés eredménye, konkrét kapcsolatokra vonatkozik, és érintetlenül hagy(hat) sok egyéb személyközi viszonyt.
Az eltűnés alapjai, avagy két tényező mind felett
- Adott a szorongás, és nincs eszköz a feloldására. Így lelépünk, akkor is, ha ez nem megoldás, csak menekülés. Nem is feltétlen végleg, vagy hosszabb távra. Talán sokan tapasztalták már, hogy egy-egy, a párjukkal folytatott veszekedés közben is képesek voltak becsapni maguk mögött az ajtót, csak mert nem látták, hogy ebből a konfliktusból hogyan lehetne jól kijönni. Ki lehetne-e jönni egyáltalán? És mivel megoldani nem tudták a helyzetet, inkább otthagyták az egészet, hátha elmúlik magától. (Ez maga a struccpolitika, hisz elszaladni a veszekedésből igazából azt jelenti, hogy szimbolikusan épp homokba dugjuk a fejünket.)
- A köddé válás másik fontos alapja lehet a jól felfogott, racionális érdek. Ha valaki pl. egy jelentősebb összeggel tartozik egy barátjának, ismerősének, aki nehéz időkben kisegítette, esetleg a munkahelyén tett olyat, aminek joggal tart a következményeitől, teljesen észszerűen is gondolhat az eltűnésre. Mondván, hogy még így lehet a legegyszerűbben megszabadulni azoktól a bizonyos, persze negatív következményektől. (De egyúttal annak lehetőségétől is, hogy bármilyen hibáját jóvátegye.)
- És természetesen gyakori a szorongás és az érdek összefonódása, egymást erősítő hatása is, az előbbi példával élve, mondjuk, akkor, ha az egyén jónak látja lelépni a térképről egy tartozás miatt, miközben az persze eleve szorongást okozott számára. A szorongás és az érdek így támasztja meg egymást, a döntés mögött.
Több mint 5,5 millió magyar él súlytöbblettel
2025. február 10.
Prof. Dr. Merkely Béla: már a kis mértékű testtömegcsökkenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődmények kialakulását
Napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az obezitás: világszerte több mint 1 milliárd, hazánkban több millió ember küzd elhízással vagy túlsúllyal, és az előrejelzések szerint 2035-re a Föld lakosságának több mint felét érinti majd a probléma. A legjelentősebb nemzetközi orvosszervezetek önmagában is krónikus betegségként tartják számon az elhízást, mely gyakran túlmutat az egyén kontrollján. Az obezitás ráadásul 200 szövődmény fokozott kockázatával is jár, valamint komoly anyagi terhet jelent az ellátórendszer számára is: nagyságrendileg évi 1400 milliárd forintot. Tekintve, hogy a lakosság körülbelül egyharmada túlsúlyos, közel egynegyede pedig elhízott, Magyarország jelentős népegészségügyi kihívással néz szembe – hívták fel a figyelmet szakorvosok és dietetikusok a Lilly Hungária Kft. kerekasztal-beszélgetésén.
A ma már krónikus betegségnek tekintett elhízás következményei súlyosak mind az egyén, mind a közösség és az egészségügyi ellátórendszer számára is – szögezték le a beszélgetésen a szakemberek, ahol többek között Prof. Dr. Merkely Béla és Prof. Dr. Hosszúfalusi Nóra segítségével járták körbe az obezitással kapcsolatos legfontosabb tényeket és tévhiteket. A népegészségügyi krízis hazánkat kiemelten érinti, hiszen az elhízással élő felnőtt lakosság aránya Magyarországon a második legnagyobb az EU-ban (közel 24%), tehát összességében nagyjából 2,5 millió magyar él jelentős súlytöbblettel (30 feletti BMI érték).
Nem esztétikai kérdés: ítélkezni könnyű, lefogyni nehéz
Testpozitivitás, elfogadás, soványság kultusz – az ideális testsúly megítélése elég gyakran változik az aktuális trendeket és médiaüzeneteket követve, azonban ma már nem lehet kérdés, hogy az obezitás ezen jelentősen túlmutat. Az elhízás közel 200 másik krónikus betegség kialakulásához is hozzájárulhat, mint például a magas vérnyomás vagy a szívkoszorúér-betegség, emellett pedig legalább 13 különböző típusú rosszindulatú daganatos elváltozás kockázati tényezőjeként is ismert. Fontos megjegyezni, hogy a plusz kilók súlyos terhet jelentenek a mozgásszervrendszernek is, ami számos, akár fogyatékossággal járó megbetegedést okozhat. Az egészségkárosító szövődmények között ugyanakkor kiemelt helyet kap a 2-es típusú cukorbetegség, mely szintén népbetegségnek számít: már a diagnosztizált esetek száma is eléri az 537 milliót globálisan, miközben az anyagcsere-elváltozás a páciensek közel 50%-a esetében nem diagnosztizált.
„Hazánkban a jelenlegi becslések szerint mintegy 1,2 millió cukorbeteg él, az inzulinrezisztencia előfordulása pedig szintén egyre gyakoribb, melyet a 2-es típusú diabétesz előszobájának is tekintenek. Az érintettek száma tehát drámai mértékben nő, ami nagyban köszönhető életmódunknak; a mozgásszegény mindennapoknak és az energiagazdag táplálkozásnak. A mindennapi gyakorlat szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy az inzulinrezisztencia nem oka, hanem következménye az elhízásnak” – mondta el a beszélgetésen Dr. Hosszúfalusi Nóra, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi tanára.
Ugyanakkor a túlsúly nem csupán a test állapotát befolyásolja negatívan, hiszen az érintettek döntő része romló mentális és érzelmi jóllétet is tapasztal a plusz kilók következményeként, és ha ez nem lenne elég, szégyenérzettel és bűntudattal, ítélkező pillantásokkal, valamint igencsak kézzel fogható kirekesztéssel is küzdeniük kell a munkahelyeken és a hétköznapokban egyaránt. De vajon tényleg csak jellemgyengeség lenne az obezitás? Korántsem. A Lilly Hungária Kft. által szervezett kerekasztal-beszélgetés szakértői hangsúlyozták, a túlsúly kialakulását számos körülmény befolyásolhatja, többek között genetikai tényezők, természeti és mesterséges környezeti hatások, sőt, még az egyén lelki egészsége is. Ezen tényezők változatossága miatt pedig az elhízás gyakran túlmutat az egyén kontrollján, betegenként jelentősen eltérhet, és ez megnehezítheti a fogyás elérését és fenntartását. A lényeg, hogy tenni kell az obezitás ellen a lehető legeffektívebb módon, ami egyénre szabott döntés.
Áttörést jelentő, látásvesztést megelőző technológia tesztelésében vett részt a Semmelweis Egyetem
2025. február 10.
A Semmelweis Egyetem több munkatársa is részt vett abban a dr. György Bence és dr. Roska Botond vezette kutatásban, melynek célja a látásvesztés megelőzése az örökletes makuladegeneráció egy formájában szenvedő betegeknél. A kifejlesztett speciális génszerkesztési eljárás nemcsak a szóban forgó Stargardt-kór, hanem más genetikai retinabetegségek terápiájában is áttörést hozhat. A Semmelweis Egyetem több mint tíz éve működik együtt a világhírű Semmelweis alumnival, dr. Roska Botonddal és intézetével, a Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézettel (IOB), amelynek missziója a vakság gyógyítása, illetve a látás helyreállítása.
A látásvesztéshez vezető örökletes makuladegeneráció leggyakoribb formájának, a Stargardt-kórnak a kezeléséhez vezethet el az a rendkívül hatékony génszerkesztési eljárás, amelyet a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel, IOB) munkatársai fejlesztettek ki. A kutatók a Nature Medicine folyóiratban január 8-án megjelent tanulmányban részletesen bemutatják az úgynevezett bázisszerkesztésen alapuló módszer sikeres alkalmazását, amely során képesek kijavítani azt a genetikai hibát, ami a Stargardt-kórt leggyakrabban okozza.
A tanulmány szerzői között a Semmelweis Egyetem több munkatársa is megtalálható, a kísérletek egy fontos része pedig az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Retina Laboratóriumának speciális retinaszövet tenyészetének segítségével történt. A bázisszerkesztésen alapuló eljárást többek között humán retina tenyészeteken és humán retina pigment hámsejtekben is tesztelték. A kísérletekben használt, világviszonylatban egyedülálló eljárást – mely lehetővé teszi az elhunyt szervdonorokból kiemelt retina szövet akár 35 hetet is meghaladó túléltetését – korábban a Semmelweis Egyetemen dr. Szabó Arnold laborvezető fejlesztette ki.
Tényleg sokkal egészségesebbek és hatékonyabbak a vegán intimkozmetikai termékek?
2025. február 09.
Az utóbbi években egyre többet hallani a vegán szépségipari termékek jótékony hatásairól, és különösen igaz ez az intimkozmetikai termékekre. De miért váltak ezek a készítmények ilyen népszerűvé? A vegán alternatívák nemcsak a bőrbarát összetevőikről, hanem az etikus és környezetbarát gyártási folyamatokról is ismertek. A cikkből megtudhatod, hogy valóban egészségesebbek és hatékonyabbak-e ezek a termékek a hagyományos társaikhoz képest, és miért érdemes lehet áttérned rájuk.
A vegán intimkozmetikai termékek előnyei
A vegán intimkozmetikumok alapvetően különböznek a hagyományos termékektől. Míg utóbbiak gyakran tartalmaznak állati eredetű összetevőket, mesterséges színezékeket és illatanyagokat, addig a vegán intimkozmetikai termékek kizárólag növényi alapanyagokból készülnek. Ez azt jelenti, hogy nem tesztelték őket állatokon, és nem tartalmaznak olyan összetevőket, amelyek irritálhatják a bőrt vagy allergiás reakciókat válthatnak ki.
Mentesek az állati eredetű összetevőktől
A hagyományos intimkozmetikai termékek gyakran tartalmaznak állati eredetű összetevőket. Ilyenek a birkagyapjúból származó lanolin, vagy a tejfehérjéket, amelyek számos hidratáló krém alapját képezik. Bár ezek az anyagok bizonyos bőrtípusokra kedvező hatással lehetnek, ha neked is érzékeny a bőröd, valószínű, hogy te is tapasztaltál már irritációt, viszketést vagy allergiás reakciókat a használatuk után.
A hidegallergia
2025. február 09.
Egyre inkább várjuk már a tavasz közeledtét, a jó időt és a meleg napsütést. Vannak közöttünk olyanok, akik ezt egészségügyi szempontból várják, ők hidegallergiában szenvednek, mely orvosi szempontból valójában nem allergia, mégis jelentősen csökkentheti a benne szenvedők komfortérzetét.
Az allergiákat valamilyen anyag váltja ki, amely immunológiai reakciót okoz. A hidegallergia a fizikailag kiváltott allergiák közé tartozik, mely nem vált ki immunológiai reakciót, tünete a csalánkiütés. Oka, hogy a hideginger hatására hisztamin szabadul fel, azon a helyen, ahol hideg éri a testet. A hisztamin hatására rövid időn belül a bőr kipirosodik, ég, és erősen viszkető, hólyagos kiütések jelennek meg ezeken a területeken, mint amilyen a csalánkiütés. Többnyire a kezet, arcot érinti, hisz hideg időben ezek a védtelenek. De nyáron is megduzzadhat a száj, a torok és a nyelőcső is, ha hideg ételt, italt, jégkását, fagyit fogyaszt el a beteg. Az elpárologtatott verejték, hideg vízben úszás is kiválthatja a hirtelen csalánkiütést.
Hogy kinél milyen hatásra jelentkezik a tünet, az egyéni megjelenésű.
- Hideg tárgyak érintése, hideg vízzel való érintkezés (akár kézmosásnál is).
- Széllel való érintkezés esetében azon a bőrterületen, ahol a hideg a bőrt éri.
- Amikor a melegből kimegy a hidegbe.
- Ha a hőmérséklet egy bizonyos érték alá csökken.
- Ha valami hideget iszik vagy eszik.
Azonban, ha nagy bőrfelület van kitéve a hidegingernek (pl. hideg vízben úszás), nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel, ami a vérrel pillanatok alatt a test egyéb területeire is eljut. Ennek következménye a szapora pulzus, fejfájás, légszomj, szélsőséges esetben anafilaxiás sokk.
Hogyan diagnosztizálható?
Mivel nincs antigén-antitest reakció, így nem szükséges a diagnózis megerősítéséhez vérvizsgálat. A hidegurticaria egy egyszerű teszttel kimutatható: az alkarra több jégkockát helyeznek, és azokat különböző időpontokban távolítják el. Ha a jégkockák eltávolítása után csalánkiütés jelentkezik, a diagnózis egyértelmű. Sajnos ezzel a teszttel nem lehet meghatározni, mi az a hideg, amire a beteg már tüneteket mutat.
Mi válthatja ki?
- Az elsődleges hidegallergia általában fiataloknál jelentkezik – ez a leggyakoribb típus, és 2-3 év alatt magától elmúlik.
- Vírus vagy más betegség is okozhatja az elváltozásokat. Így kiváltó ok lehet a fertőző betegség, mint kanyaró, bárányhimlő.
- Háttérben meghúzódó másodlagos betegség, mint mandulagyulladás.
- Ritkán, de a hidegallergia lehet öröklött állapot is.
Kezelése
Antihisztamin-tartalmú külsőleges, belsőleges készítményekkel, orvosi tanácsra. Fontos a megelőzés! Anafilaxiás sokk esetében epinephrintartalmú injekció alkalmazása. Ennek megítélése szigorúan orvosi feladat, alkalmazását a súlyos tüneteknél rövid időn belül el kell kezdeni!
Hogyan ismerhetjük fel a krízist és mit tehetünk ellene
2025. február 08.
A krízis egy váratlan helyzet, amivel nem tudunk mit kezdeni. Egy olyan esemény, amire nincs ráhatásunk, aminek több kimenetele lehet és ami jelentősen befolyásolja az életünket. Többnyire valamilyen veszteséggel, de legalábbis erős változással jár, amire nem voltunk felkészülve. Elég csak a covid berobbanására gondolni és rögtön tudni fogjuk mit értünk krízis alatt.
Jellemző az első időszakban a gondolati beszűkülés, csak az adott eseményre és annak következményeire tudunk gondolni. A realitásérzékelés elvesztése, érzelmi bénultság. Mintha egy búra alatt lennénk, nem, vagy alig jutnak el hozzánk a külvilág ingerei.
A krízis testi tüneteket is okozhat. Néhány példa a változatos tünetek közül: álmatlanság, szorongás, nehézlégzés érzése, gyomortáji fájdalom, gyengeség, figyelemzavar.
Az, hogy hogyan reagálunk egy krízisre, több összetevőtől függ:
- Számít, hogy milyen érett a személyiségünk.
- Befolyásolja a reakciókat, hogy milyen az aktuális pszichés állapotunk. Egy kiegyensúlyozott életszakaszban stabilabb a megküzdésünk, mint amikor éppen egy nehéz időszakunkban, esetleg már meglévő veszteségünk idején ér egy krízis.
- Megküzdésünkre hatással van a körülöttünk lévő úgynevezett szociális hálónk (rokonok, barátok) támogatásának mértéke.
- Találkoztunk-e már azzal a nehézséggel máskor is, vagy ez az első alkalom és nincs hova visszanyúlni tapasztalatért.
Az új antibiotikumokkal szembeni rezisztencia okait vizsgálták a HUN-REN SZBK kutatói
2025. február 08.
Az új antibiotikumokkal szembeni rezisztencia okait vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, arra a következtetésre jutottak, hogy gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikum-fejlesztésben – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.
A kutatások szerint, melyek eredményeiről a Science Translational Medicine és a Nature Microbiology tudományos folyóiratokban számoltak be, a legveszélyesebb kórházi fertőzéseket okozó baktériumok képesek ellenállóvá válni olyan új antibiotikumok ellen, amik még nem kerültek piacra. Emiatt ezek a fontos gyógyszerek azelőtt elveszíthetik a hatékonyságukat, hogy széles körű használatuk megkezdődne.
Pál Csaba, akadémikus, a kutatások vezetője kifejtette, az új antibiotikumokat a fejlesztők gyakran úgy hirdetik, hogy nem alakul ki ellenük rezisztencia. Azonban ezt az állítást a rezisztencia-mentességről ritkán támasztják alá meggyőző adatok.
A szakember felhívta arra a figyelmet, hogy az antibiotikum-fejlesztés általában arra irányul, hogy az adott szer minél több baktériumra hasson, azaz minél szélesebb legyen a spektruma. Való igaz, hogy sok új antibiotikum hatékonyabb ebből a szempontból az elődeinél, de ez egyáltalán nem garancia arra, hogy sokáig hatásos is marad a klinikumban.
A két tanulmány összesen 18 új antibiotikummal kapcsolatos vizsgálatot mutat be. Az eredmények szerint szinte minden tesztelt antibiotikum ellen gyorsan kialakult a rezisztencia, megcáfolva a korábbi ígéreteket. Ráadásul a rezisztenciáért felelős mechanizmusok jelentős része már kimutatható klinikai izolátumokban, még mielőtt ezen baktériumok találkoztak volna az új szerekkel. Ennek két valószínű oka lehet: az egyik a meglévő antibiotikumok túlzott használata, a másik pedig az a tény, hogy az új antibiotikumok gyakran nem is annyira „újak”, mivel az elődeikhez hasonló elven működnek. Ez komoly veszélyforrást jelent, mivel így a legújabb antibiotikum jelöltek is hatástalanná válhatnak röviddel azután, hogy forgalomba kerülnek.
A kutatók szerint gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikum-fejlesztésben. A felelős cégeknek a fejlesztési folyamat kezdetétől be kellene építeni a lehetséges rezisztencia mechanizmusok átfogó vizsgálatát. Ezáltal csökkenhet a rezisztencia kialakulásának kockázata. Ez nem csak tudományos, hanem gazdasági szempontból is előnyös. Jelenleg ugyanis az antibiotikum-fejlesztések nagy része veszteséges, részben pont a rezisztencia korai felbukkanása miatt.
