Szívproblémák fertőző betegségek után?
2021. augusztus 29.
A fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére világított rá.A fertőzéses betegség is rizikófaktor lehet
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól, a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, amelyet fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás.
Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját.
A minnesota-i egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum 2 évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt.
A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti- és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37 %-ánál a fertőzést követő 3 hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30% volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni 2 hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg.
Mi lehet az összefüggés?
szívbetegség szívinfarktus kardiológusAz összefüggések pontos feltárása még folyamatban van, de a kutatók szerint az immunrendszer működésében keresendő a megfejtés. A védekező rendszerünk ugyanis fertőzések esetén több fehérvérsejtet és kis vérsejtecskéket, úgynevezett vérlemezkét kezd termelni. Egészséges szervezet esetében a vérlemezkék feladata, hogy „megragasszák” a sérült ereket, például egy vágás esetén.
Ugyanakkor, ha túl sok van belőlük, „összeragadhatnak” és megnő a vérrögök kialakulásának kockázata is. Tehát a fertőzések arra ösztönözhetik a szervezetet, hogy felborítva a normális egyensúlyt, a vérben elinduljon egyfajta vérrögképződési folyamat. Ez pedig akár szívinfarktust vagy stroke-ot is eredményezhet.
Miért érdemes evezni?
2021. augusztus 29.
Hogyan képzeled el egy egykori viking harcos fizimiskáját? Biztos vagyok benne, hogy egyfajta szakállas terminátorként. "Edzésprogramjuk" egyik fő eleme (a baltalóbáláson kívül) az evezés volt. Érdemes hozzátenni, hogy ők az esetek zömében azért eveztek, hogy A pontból B pontba eljussanak, békét hinteni a környező településekre. A mai kényelmes világban ez már ritkán van így.
Vélhetően egy viking elképedve szemlélné a mai hajózást, de talán még ennél is jobban ledöbbenne a mai kor emberén, hogy evez csak evez és evez, de nem hajóban, hanem a földön ülve, és nem jut vele sehová. Nagy valószínűséggel képtelen lenne feldolgozni a látottakat. Mi viszont most megkíséreljük rávezetni, hogy miért is olyan jó ez.
Korunk vikingjei hosszabb életűek
A helyesen kivitelezett evező gyakorlatok során sok izom-, és ízület dolgozik tökéletes összhangban és nagy mozgástartományban, ezért az izmok nem lesznek merevek.
Kávézz egészségesen nyáron is!
2021. augusztus 28.
Így támogatja a kávé az egészséget
Mit tegyünk, mit együnk, ha csepeg a vizelet?
2021. augusztus 28.
Mit ehetek, és mit nem?
Vigyázat! A csökkent folyadékbevitel nem csökkenti, hanem növeli a vizelési kényszer érzését. Ezért az akaratlan vizeletcsepegés ezzel nem oldódik meg. Avizeletinkontinencia a vizelet akarattalan távozása a testből. Hazánkban több mint 600 000 ember él vizeletürítési zavarral. Többnyire a nők idősebb korosztálya veszélyeztetett ebben a sokszor a mindennapi tevékenységet is korlátozó betegségben, de szülést követően akár fiatalabb nőknél is jelentkezhetnek a tünetek.
Kutatások bizonyítják, hogy az inkontinencia hatással van a betegek tápláltsági állapotára, egészségére, mindennapi életére, életminőségére. A fiatal- vagy/és középkorúak elhízása növeli a súlyos és tartós inkontinencia kialakulásának kockázatát. Az elhízás egyik általános és gyakori szövődménye a vizelet – inkontinencia. Ennek hátterében gyakran malnutritio áll. A malnutritio olyan kóros állapotnak tekinthető, amelyben az energia vagy legalább egy lényeges tápanyag abszolút vagy relatív hiánya jelentkezik.
A malnutritio lehet alultápláltság vagy túltápláltság. Azonban a túltápláltság mögött is kimutathatók az alultápláltságot mutató felvételi értékek (pl. több energia mellett kevés vitamin felvétele). A leggyakoribb probléma az elégtelen folyadékbevitel, melyet gyakran kísér csökkent táplálékbevitel, elégtelen energiabevitel.
Élelmiszerek, melyek kerülése inkontinencia esetén előnyös lehet
Az elfogyasztott ételek és italok befolyásolhatják a vizelet – inkontinenciát, ezért érdemes átgondolni az élelmiszerválogatást. A megfelelő étrend segíthet a vizelettartásban, illetve egyes élelmiszerek (ételek, italok) kerülése javíthat az inkontinensállapoton.
ALKOHOLOS ITALOK
Elsőként nem véletlenül említendők az alkoholok. Minden alkoholtartalmú ital dehidratál, azaz vizet von el a testtől. A vizelet mennyiségének növekedése szintén dehidratál, ami több látogatást jelent a mosdóban. Az alkohol akadályozza az agy által a hólyagnak küldött jeleket arról is, hogy mikor engedje ki a vizeletet. Húgyúti „kényszeres inkontinenciában”szenvedőknek (hólyagtúlműködésnek is nevezik) vissza kell fogniuk vagy el kell hagyniuk az alkoholfogyasztást.
Hormonzavarra is utalhat, ha nem kívánja a szexet
2021. augusztus 27.
A szex a mindennapi élet szerves része, épp ezért okoz lelki és párkapcsolati gondokat az, ha valaki huzamosabb ideig nem kívánja. Bár gyakran a felek elhidegülésére vezethető vissza, azonban meglehet, hogy betegség húzódik a háttérben. Dr. Bérczy Judit endokrinológus főorvos elárulja, milyen hormonális problémák okozhatják az összebújások hanyagolását.
Pajzsmirigy alulműködés
A pajzsmirigy alulműködés szinte az egész szervezet működésére hatással van, így nem meglepő, ha a nemi élet alakulását is befolyásolja. Tünetei közt leggyakrabban a túlsúly, a székrekedés és a krónikus fáradság szerepel, azonban többen számolnak be libidó csökkenésről, valamint hüvelyszárazságról is. Nem ritka azt sem, hogy a menstruációban zavar áll be. Bár a szexuális étvágy csökkenése esetén sokszor nem gondolnak pajzsmirigy problémára, így általában más panaszok hívják fel rá a figyelmet, viszont jó hír, hogy gyógyszeres kezeléssel a libidó újra helyreáll.
Prolaktin túltermelődés
„A magas prolaktin szint mind a nők, mind a férfiak esetben a szexuális vágy hiányát okozza. A hormon eredetileg a terhesség a szoptatás ideje alatt fontos, mivel serkenti a tejelválasztást, így ekkor érthető mód megnő a mennyisége. Azonban ha normál esetben is az elfogadott tartományon túl mozog, az impotenciát, illetve hüvelyi szárazságot, esetenként meddőséget eredményezhet. Gyakori tünete a magas prolaktin szintnek a tejcsorgás, valamint menstruációs zavarok is.”- mondja Dr. Bérczy Judit endokrinológus főorvos.
Alacsony tesztoszteron és ösztrogén szint
Bár a tesztoszteront férfi hormonként emlegetik, ennek ellenére a nőknél is termelődik. Amennyiben nincs belőle elegendő mennyiség, az mindkét nemnél szexuális problémákat eredményezhet. Továbbá – akárcsak a tesztoszteron-, az ösztrogén szintje is befolyásolja a nemi vágyat (ezért mérséklődik sokaknál az étvágy a menopauza után). Így ha csökken a libidója, érdemes lehet az okait a nemi hormonoknál keresni.
Figyeljünk oda a Parkinson-kóros betegekre!
2021. augusztus 27.
A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri megbetegedések egyike, világszerte 6,3 millió embert érint. Magyarországon mintegy 20-30.000-re becsülik a betegek számát, akiknek azonban csak 50-70%-a részesül kezelésben, mivel többségük nem is tud betegségéről.A Parkinson-kór a leggyakoribb szervi idegrendszeri betegségek egyike: Magyarországon minden ezredik lakos szenved ebben a kórban, 65 év felett pedig ez a szám megduplázódik.
A betegség jelei: a kéz állandó remegése, hajlott testtartás (egyensúlyzavar), aprólépéses járás (tipegés), a mozgás hirtelen megmerevedése, a kézírás apróvá és olvashatatlanná válik.
Így alakul ki a Parkinson-kór: Az agyban közvetítő szerepet játszó dopamintermelő sejtekből nagy mennyiség pusztul el. A dopaminhiány okozza a betegség tipikus tüneteit: a kéz- és lábremegést;
Kezelés: amíg nem gyógyítható addig gyógyszerekkel enyhítik a tüneteket
Mikortól hall engem a babám? Honnan tudhatom, ha gond van?
2021. augusztus 26.
A kismamák rettegett rémálma, hogy a babájával nem lesz minden rendben. A szülés pillanatában a legtöbben már megnyugodnak, hiszen látják, alaptalanul aggódtak. Sajnos azonban egyes problémák – például a hallásnál fellépők – később is kialakulhatnak, amik ellen azonban még a várandós korszakban lehet tenni. A témában Ratkó Tünde szülésznő van a ratkotunde.hu segítségére.
Mikortól hall a kicsi?
Igazából a pindúr hallását ellenőrizni csak a születése után tudjuk, igaz, vannak jelek, melyek már az előtt is elgondolkodtathatnak. Igen, a babák már az anyaméhben is hallanak, illetve érzékelik a hangokat, méghozzá már igen korán. A belső hangokat egyszerűbb érzékelniük, mint a külsőket, hiszen ezektől nem választja el őket az anya szervezet. Ennek megfelelően az édesanyjuk szívverését és hangját már nagyjából a 18. hét környékén észlelik. Az anya hangja megnyugtatja, ellazítja a babát, de ha játékosan szól hozzá, akkor mozgásra is ösztönözheti, vagyis a reakció egyértelmű.
A külső hangokra is reagál a baba már az anyaméhben, átlagosan a 22-25. hét környékén. Ez azt jelenti, hogy ha eddig furán nézett azokra a kispapákra, akik párjuk pocakjához hajolva a csemetéjükkel beszélnek, akkor rosszul tette. Más külső hangokra is reagál, így a hangos, éles zajokat a babák jellemzően nem szeretik, mozgással, nyugtalansággal reagálnak rájuk, míg például egy – egy zenére, kellemes tónusú hangra fickándozással, kis tánccal adnak választ. A hallás teljes kifejlődése azonban csak a harmadik trimeszterben történik meg, vagyis „hallani” csak ez után fog ténylegesen a baba.
A hallás problémáira jellemzően csak akkor derül fény, amikor a pici már megszületett. A kórházban végeznek vizsgálatot, de itt még inkább csak a hallójáratok, és a szervrendszer épségét vizsgálják, semmit a valódi hallásproblémákat. Az otthon eltöltött napokban mutatkozik meg a baj. Ha a kicsi nem reagál arra, amikor anya a szobába lép, vagy nem rezzen össze egy erősebb, váratlan hanghatásra, akkor érdemes szakemberhez vinni.
A hallásproblémák esetében sajnos azzal is számolni kell, hogy előfordul, hogy csak fokozatosan alakulnak ki, vagyis a kezdetben tökéletesen halló babáknál egy romlási folyamat indul meg. A jó hír azonban az, hogy sokszor egy időleges dologról van szó, amit gyulladás, vagy egyszerűen a felhalmozódó fülzsír okoz.
Feledékenység magas vérnyomástól?
2021. augusztus 26.
A feledékenység és a különböző memóriagondok egyre gyakoribbá válhatnak az idő folyamán, ám van, hogy kezeletlen hipertóniát is jelezhet, hiszen a tartós magas vérnyomás jelentősen károsíthatja az erek falát, ami kihat a gondolkodásra is. A Neurology című lapban megjelent tanulmány szerint ilyen szempontból főleg a középkorúaknál mért magas értékek jelentenek nagyobb kockázatot. Hogy pontosan miért is okoz agykárosodást a magas vérnyomás, arra dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája ad választ.
A középkorúak és a magas vérnyomás
A középkorúaknál diagnosztizált magas vérnyomás kezelése kiemelt fontossággal bír annak tekintetében, hogy időskorban mennyire fogja az illetőt szenilitás sújtani. Kutatások szerint ugyanis szoros összefüggésbe hozható a középkorban mért magasabb szisztolés és diasztolés érték a későbbi években fellépő memóriagondokkal.
„Eredményeinkkel nagyobb betekintést nyerhetünk a magasvérnyomás-történet, az időskori magas vérnyomás, valamint annak agykárosító és memóriaromboló közti kapcsolatába”- mondta a tanulmány vezetője, Lenore J. Launer PhD.
A több mint 4000 főt számláló vizsgálatban olyan 50 év körüli hipertóniás betegeket vontak be, akiknél még nem jelentkeztek gondolkodásbeli problémák. Később (76 éves koruk körül) ismételten megmérték vérnyomásukat, majd MRI segítségével az agyi ereiket is ellenőrizték. Ennek során megállapították, hogy jelentős összefüggés van a középkorúként mért magas vérnyomás és az időskori agyban lévő érkárosodás között. Bár eddig is látható volt az összefüggés, ám újdonság, hogy 50%-kal nagyobb az időskori demenciára az esély, ha az illetőnek már az 50-es éveiben is magasak voltak az értékei.
Ezért okoz memóriagondokat a magas vérnyomás
A tartós vérnyomás-emelkedés úgy károsítja az ereket, hogy azok belső felszínén apró sérüléseket hoz létre. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, melynek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre, ami kis vérrögök képződéséhez, illetve az érfal meszesedéséhez vezethet. A károsodott erekben továbbá csökken – vagy megszűnik- a vérátáramlás, és az ellátandó agyterület emiatt károsodik, elhal, és kisebb-nagyobb területek működése is megromlik.”- magyarázza dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája, aki hozzátette, ez nem csupán az agy ereire, hanem a test minden részén lévőére vonatkozik. Éppen ezért a magasvérnyomás további gyakori szövődményei közé tartozik a stroke, a szívinfarktus, valamint a merevedési panaszok.
Ha túl szoros a kötődés szülő és gyermek között
2021. augusztus 25.
Veszélyes lehet, ha a családi egyensúly felbomlása esetén a szülő nem külső segítséghez fordul, hanem a gyerek bevonásával próbálja megoldani a problémákat. Az így kialakuló helyzet szélsőséges esetben akár családon belüli erőszakhoz is vezethet.
Van az a pont, amikor az egészséges szülő-gyermek kapcsolat átfordul valami másba, és a szülő például olyan dolgokat tesz vagy oszt meg a gyerekkel, ami nem rá tartozik, és ami később komolyan kihathat a párkapcsolataira is. Te például éreztél arra kényszert gyerekként, hogy kielégítsd a szüleid szükségleteit? Előfordult esetleg, hogy túl szorosan vagy túl sokáig öleltek? Érezted már, hogy választanod kellene a párkapcsolatod és valamelyik szülőd között? Netalán túl gyakran tettek megjegyzéseket a testedre? Akkor elképzelhető, hogy a családon belüli erőszak egy nehezen meghatározható formájának az áldozata vagy – derül ki a Psychology Today cikkéből.
Túl közel
A rejtett érzelmi incesztus nem feltétlenül jár nemi erőszakkal, de mégis van egy burkolt szexuális töltete. A család egyensúlyában mindenkinek megvan a megfelelő szerepe, ám a párkapcsolati problémák, a függőségek, a mentális betegségek, vagy pusztán az, hogy csak egy szülő van jelen a családban, mind megborítja ezt az egyensúlyt. Ilyenkor normális esetben a szülők külső segítséghez fordulnak, ám előfordulhat az is, hogy családon belül próbálják ezeket megoldani.
Például, ha a szülők nem hajlandóak egymással kommunikálni, előfordul, hogy a gyereket használják közvetítőként vagy bizalmasként. Az is megesik, hogy megfordul a gondozó-gondozott szerep, és a gyerek lesz az, aki kielégíti a szülő igényeit, és nem fordítva. És olyan eset is van, amikor a gyerek a házastárs pótléka lesz, ami egy szexuális szerep, szexuális energiákkal, függetlenül attól, hogy ténylegesen létesül-e szexuális kapcsolat.
Lehet ilyenkor, hogy a gyerek tárgyiasul, nem veszik figyelembe az érzéseit, és akár szexuális célokra is használhatják.
Így sportolj, ha elmúltál már 40 éves!
2021. augusztus 25.
A sportolásnak lényegében nincs életkori határa, bárki bármikor elkezdheti a mozgást akkor is, ha korábban nem volt az életének a része. Persze nem szabad rögtön a legnagyobb súlyok után nyúlni az edzőteremben, és nem várhatjuk el ugyanazt a teljesítményt magunktól, mint évekkel ezelőtt, hisz ilyenkor nem csak kudarcélményeket szerzünk, hanem különböző sérüléseknek is kitesszük magunkat. A megfelelő sportág kiválasztásáról és a sportolás anti-aging hatásáról Dr. Gógl Álmos sportorvos beszél.
A 40 év feletti kezdő sportolókat két csoportra bonthatjuk: azokra, akik valaha sportoltak, és újra szeretnék kezdeni a mozgást, és azokra, akik korábban soha nem sportoltak semmit. „Sokan kezdenek bele 40 éves koruk körül a sportolásba, mert nem akarnak pocakot ereszteni, nem akarnak megöregedni, és próbálnak tenni magukért, hogy megőrizzék fittségüket vagy visszaszerezzék egykori alakjukat. Nem feltétlenül vannak előnyben az újrakezdők, hisz gyakran irreális célokat állítanak fel magukkal szemben: az agy emlékszik a korábbi teljesítményekre, de mivel a szervezet sokáig passzív volt, az izmok elgyengültek, veszítettek a rugalmasságukból, így az újrakezdés sérülésekhez és kudarcokhoz vezethet” – mondja Dr. Gógl Álmos.
Szükség van néhány vizsgálatra
Fontos felmérni a szervezet állapotát, és orvosi vizsgálatokra menni a sportolás megkezdése előtt: javasolt kardiológiai vizsgálat, szívultrahang, terheléses EKG és laborvizsgálat. „Bizonyos korosztály felett előfordulhat, hogy a szív hirtelen terhelése rejtett betegségeket hoz felszínre, és minden előzetes tünet, jelzés nélkül szívinfarktust is kaphat a sportoló.
Érdemes egy sportorvossal átbeszélni a célokat, ugyanis nem mindegy, hogy azért kezd bele valaki a sportba, mert a testsúlyát szeretné csökkenteni vagy esetleg a gyorsaságát szeretné maximalizálni. A sportoló teljesítményét tesztekkel kell felmérni, amivel meghatározzuk a pulzustartományait, és a mért eredményeket figyelembe véve tervezzük meg az edzést.”
Akár 70 évesen is el lehet kezdeni a mozgást, nincsen életkori határa a sportolásnak. „A kérdés az, hogy mit sportoljon az ember 40, 50, 60 vagy 70 évesen. Fontos, hogy a sportoló jól érezze magát, és olyan sportot válasszon, amiben alacsony a sérülésveszély. Nem ajánlott például a boksz, a küzdősportok, a lovaglás, sokkal inkább a futás, kerékpározás, az úszás vagy a csapatsportok.
