Terhesség és testsúly
2021. április 22.
A leendő anyukának célszerű az ideális egészségi állapotot elérni a fogamzás idejére, hogy magzatuk optimális feltételek mellett tudjon fejlődni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, és a káros szenvedélyek, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mellőzése.
A leendő anyukának célszerű az ideális egészségi állapotot elérni a fogamzás idejére, hogy magzatuk optimális feltételek mellett tudjon fejlődni.
Ehhez elengedhetetlenül szükséges az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, és a káros szenvedélyek, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mellőzése. Az anya terhességét megelőző testsúlya és az újszülött születési súlya között szoros összefüggés mutatkozik.
Ha az anya terhesség előtti testtömege 15%-kal kisebb, mint a kívánatos, nagyobb az esély arra, hogy a csecsemő születési súlya alacsony lesz. A túlsúly illetve az elhízás növeli a terhességi cukorbetegség, a magas vérnyomás, a húgyúti fertőzések valamint a szülési komplikációk fellépésének kockázatát.
Mivel ezek mind-mind komoly egészségi kockázatot jelentenek egyrészt a mama, másrészt a baba számára, mindenképpen törekedni kell arra, hogy a fogamzás idejére az anya elérje a számára ideális testtömeget. A legegyszerűbb módszer az ideális testtömeg meghatározására a testtömeg index (BMI), ami a testsúlyból és a testmagasságból számítható ki (aktuális testtömeg (kg) /magasság (m) 2). Ha a számított érték 18,5 és 24,9 közé esik, akkor a testtömeg a normál tartományba tartozik (ezen belül is a 20-22 közötti érték tekinthető ideálisnak). 25 és 29,9 között a BMI alapján túlsúly, 30 fölötti érték esetén pedig elhízás áll fönn.
A rossz étkezéstől is fájhat az ízületünk?
2021. április 21.
Fiatalok és idősek körében egyaránt gyakran jelentkező panasz a nyak, derék, váll és térd fájdalmaVédjük az ízületeket!
A következőkben megtudhatjuk, mit tegyünk, hogy az említett fájdalmakat megelőzzük. Dr. Babai László prevenciós szakértő segítségével annak is utána jártunk, vajon táplálkozásunk hogyan befolyásolja a tünetek kialakulását.
Az első figyelmeztető jel: a fájdalom
A két ízlap csúszik egymáson, mire a két csontdarab irányát megváltoztatja: hajlításba, nyújtásba, közelítő vagy távolító állásba jön. Valljuk be, kevesen gondolunk arra nap, mint nap, vajon hányszor ismétlik meg ízületeink a fent leírt folyamatot minden mozdulat közben, amit akár az utcán járva, a számítógép előtt ülve, vagy otthon, a házimunka végzése közben végrehajtunk. Ízületeink működését természetes folyamatnak tartjuk, többnyire csak akkor vesszük észre őket, ha fájdalom jelentkezésével adnak hírt létezésükről.
Mi okozhatja a fájdalmat?
Az ízületi fájdalmak hátterében számos tényező állhat. Okozhatja sérülés, fertőzés, gyulladás, autoimmun betegség és porckopás egyaránt. A fájdalom az egyik testrészből a másikba sugározhat, így sokszor azt sem könnyű megállapítani, a hiba mely ízületben rejlik.
A panaszokat kiválthatja, vagy a meglévő tünetek súlyosbodását okozhatja még:
· Túlerőltetés, vagy egyoldalú terhelés.
· Nedves, hideg levegő.
· Az időjárás változásai is provokálhatják a tüneteket.
· Mozgásszegény életmód.
· Túlsúly miatti fokozott terhelés.
· Dohányzás.
Ayurvédikus diéta – a sikeres fogyókúráért
2021. április 21.
A sikertelen fogyókúra fizikailag, lelkileg egyaránt megterheli a karcsúbb formára, egészségesebb külsőre vágyó embert, és minél több módszerről derül ki, hogy az nem működik, vagy hatása csak ideig-óráig tart, annál „súlyosabbá” válik a pluszkilókból adódó teher.
Szakértőnk, Dr. Diksha Sharma, az Indiai Gyógyközpont munkatársa avatott be minket a sikeres fogyás ayurvédikus titkaiba.
A fogyás régóta nem egészséges kihívás az emberek életében, már- már megszállottsággá vált, és a „tömeg” által idealizált kép hatására sokan irreális elvárásoknak akarnak megfelelni.
Ennek nyomán több tucat különböző módszert is kipróbálhatnak. Egyesek fizikai megterheléssel (edzés, sport), szélsőséges diétákkal próbálkoznak, mások olyan mentális technikákat sajátítanak el, amelyek az élet más területein akár jók is lehetnek, de a fogyókúra sikere mégis elmarad.
A „szenvedés” nem segít
A sikertelenség okai nagyon egyszerűek – álltja szakértőnk- az emberek többsége nagyon gyorsan szeretne látványos változást, ezért gondolkodás nélkül váltogatja a módszereket, és egyre elkeseredettebben kapkod új és újabb csodamegoldások felé.
A tartós fogyás titka, hogy olyan módszert kell választani, amely nem kíván drasztikus erőfeszítéseket, és lassú, apró, egyenletes lépésekkel közelít a cél felé. A „szenvedésen”, a szélsőséges lemondásokon alapuló módszerek hosszú távon nem egyeztethetőek össze az egészséges élettel, egy idő után aránytalanul soknak érezzük majd a kifejtett erőfeszítéseket az elért eredményekhez képest, így felhagyunk azokkal.
A villámgyors kalóriacsökkentés, a heti ötszöri edzéssel párosítva, rövidtávon, hozhat meghökkentően gyors változást, de amint visszatérünk eredeti szokásainkhoz és étrendünkhöz, visszakúsznak a fölösleges kilók is.
Tartós változásra akkor számíthatunk, ha felmérjük, milyen területeken van szükség ésszerű korlátozásokra és változtatásokra annak érdekében, hogy csökkenjen a bevitt kalória mennyisége, valamint hogy fokozódjon a szervezetben lévő kalóriák égetése.
Az indiai gyógyító jóga az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy optimális energiafelhasználás mellett sikeresen és hatékonyan égesse a szervezet a felesleges zsírt.
Inkontinencia - betegség, ami a férfiakat és nőként egyformán érinti
2021. április 20.
Az utóbbi másfél esztendőben hajlamosak voltunk csak a covid-19 egészségügyi vonatkozásaira koncentrálni, pedig sajnos a többi, civilizációs betegségnek nevezett probléma sem szorult háttérbe, sőt. A modern kor és a megváltozott életmód az emberi testre komoly fizikai és pszichés stresszt ró, aminek következtében egyre szélesebb körben jelennek meg az alapbetegségek.
Ezek az ártalmak pedig méginkább elősegítik a vírus szervezetre gyakorolt negatív hatásait, hiszen alapjában gyengítik le az immunrendszert és az ellenállóképességünket. Az ilyen civilizációs betegségek közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy inzulin rezisztencia, a pánikbetegség és egyéb pszichés szorongások, de az szív-érrendszeri panaszok is. A stressz minden szervrendszerünkre hat, így gondot okozhat az endokrin rendszerben és a hormonális szabályozásban éppúgy, mint a kiválasztó rendszerünkben vagy a nemi működésekben.
Az inkontinencia nem válogat
Az inkontinencia vagyis a vizelet visszatartás zavara, képtelensége a férfiakat és nőket egyaránt érintheti, ráadásul manapság már korosztálytól függetlenül. Tehát nem tekinthető egyértelműen időskori betegségnek, bár bizonyos fajtája a szervezet öregedésével áll kapcsolatban. A vizelettartási zavarok mértéke lehet enyhe, középsúlyos és súlyos is, így a kezelési módok és lehetőségek is változóak. Alapvető fontosságú, hogy, akinek van inkontinenciás epizódja, az utánajárjon, milyen ok is húzódhat meg a háttérben. Az inkontinencia ugyanis önmagában nem a betegség, hanem annak tünete vagy okozata.
Ezek állhatnak a probléma hátterében
● Szervi inkontinenciáról a kiválasztó- és ivarszervek betegsége, elváltozása, gyulladt állapota, diszfunkciója esetén beszélünk, pl.prosztata gyulladás vagy daganat, felfázásos betegségek, bakteriális fertőzöttség, húgyhólyag gyulladás, ciszta.
● Funkcionális inkontinenciánál valamilyen külső tényező, funkcióbeli gátlás miatt nem jut el az érintett a wc-ig vagy ilyen okból képtelen tartani a vizeletét.
○ Ilyen a mozgáskorlátozottság,
○ az alkohol, drog és gyógyszer befolyásoltság,
○ az idegrendszer problémái, a mentális egészség sérülése,
● Előfordulhat lelki eredetű inkontinencia, ami egy kicsit nehezebben felderíthető terület. Ha valaki nincs rendben lelkileg, pszichésen, akkor az akár inkontinenciában is testet ölthet. Egy szorongó gyermek például bepisil. Hasonlóan jelentkezhet a tünet felnőttek esetében is.
A szívet védő jó éjszakai alvás rejtélye
2021. április 20.
Amerikai kutatók közelebb kerültek annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miként védi a szívet egy jó éjszakai alvás.
Egérkísérleteikben felfedeztek egy eddig ismeretlen mechanizmust az agy, a csontvelő és az erek között, amely véd az érelmeszesedés, az artériák megkeményedésének kialakulásától, de csak akkor, ha az alvás teljes és mély.
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók kiemelték, hogy ennek az útnak a felfedezése rávilágít az elégséges mennyiségű, minőségi alvás fontosságára az szív-és érrendszer egészségének fenntartása érdekében, valamint új célokat jelölhet ki a szívbetegségek elleni harcban. A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálozási ok a nők és a férfiak körében az Egyesült Államokban.
“Azonosítottunk egy mechanizmust, amelyben egy agyi hormon kontrolálja a gyulladásra hajlamos sejtek termelődését a csontvelőben oly módon, hogy segít megvédeni az ereket a károsodástól” – magyarázta Filip Swirski, a tanulmány vezető szerzője, a Harvard Egyetem ofvostudományi karának adjunktusa. “Ezt a gyulladás elleni mechanizmust az alvás szabályozza, és ha rendszeresen széttöredezett az alvás, vagy rossz annak minősége, ez a mechanizmus megszakad. Ez egy nagyobb kirakójáték egy kicsiny darabja” – tette hozzá a kutató.
A Covid-19 betegek újabb kórházi kezelésre szorulnak
2021. április 19.
A Covid-19 betegséggel brit kórházakban kezeltek mintegy egyharmada további kórházi kezelésre szorult hazaengedése után négy hónapon belül és minden nyolcadik beteg meghalt ugyanezen időszakban a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmány szerint.
A londoni Univerity College, a Leicesteri Egyetem és a Nemzeti Statisztikai Hivatal kutatói egybevetették mintegy 48 ezer Covid-19 miatt kórházi kezelésre szorult és 2020. augusztus 31-ig hazaengedett beteg orvosi adatlapjait egy általános lakossági kontrollcsoportéval. Az orvosi adatok tartalmazták az újabb kórházi kezelés szükségességének, az elhalálozásnak az arányát és a légzőszervi, szív-, vese-, máj- és anyagcserebetegségek, köztük a cukorbetegség súlyosságát.
Megállapították, hogy átlagosan 140 nap után az elemzésbe bevont 47 780 betegből 14 060-an szorultak újabb kórházi kezelésre mintegy 140 napon belül, és mintegy 5875 meghalt ugyanezen időszakban.
A Covid-19 miatt kórházban kezelteknél magasabb lehet a szervkárosodás (többszervi diszfunkció) aránya a kontrollcsoporthoz képest – állapították meg a kutatók. “A kockázat növekedése nem korlátozódik az idősekre és nem egyforma az etnikumokat illetően. A diagnózis, a kezelés és a poszt-Covid-szindróma megelőzése integrált és nem szervi vagy betegségspecifikus megközelítést igényel, és sürgős kutatások szükségesek a kockázati tényezők feltárására. Eredményeinek azt jelzik, hogy a Covid-19 hosszútávú terhe jelentős lehet a kórházakra és az egészségügyi rendszerre” – írták a tanulmányban.
Mágikus tárgyak a lakásban: a tükör
2021. április 19.
Nem is gondolnánk, hogy a tükör sokkal több egy egyszerű hétköznapi tárgynál, amit a mindennapokban használunk. Az anyag szintjéről megközelítve alkalmas arra, hogy megnézzük magunkat kívülről, térnövelő funkciója van stb. Lelki és szellemi megközelítésből nagyon sok érdekes dolgot tudhatunk meg a tükrökről. Ami a legfontosabb, hogy a tükrökkel kapcsolatos ősi hagyományokból a mai korban is meríthetünk saját lakásunk berendezésénél.
LÉLEKTÜKÖR
A régi korokban a különböző fényes, illetve tükröződő felületeket tükörként használták az emberek. Amikor valaki a saját tükörképét szemlélte, nem szabadott követ dobni a vízbe, mert ez roncsolta az illető lelkét megjelenítő tükörképet és balszerencsét hozhatott számára. Az ember lelkét látták a tükörképben.
Az ún. lelkiismeret aranytükre egy kör alakú tükör volt, amiben megvizsgálhatta saját lelki tisztaságát az ember. Népünk jelképes lélektükrei mindig a nap alakját utánozva, kerek tükrök voltak. Ősmagyar sírokban találtak kerek tükröket és arra következtetnek, hogy a sír lakója pap vagy papnő lehetett. A lélek tükrét a későbbi korokban is használták pl.: a székely kapukon a gyalogos bejárat fölött, ez volt az ún. kaputükör. Ennek az volt a célja, hogy mielőtt valaki a kapun belép, vizsgálja meg saját lelkiismeretét, hogy jó szándékkal érkezett-e.
A TÜKÖR MÁGIKUS TÁRGY - VARÁZSTÜKÖR
A magyar néphit szerint a tükör a másvilágot jelképezi. Dimenziókapunak tartották, ahol a szellemek át tudnak járni. Ezért is használták jóslásra, hiszen a tükör segítségével láttak a jövőbe. A szerelmi jóslásoknál a neves napok közül Luca napján az eladósorban lévő leány tükörben láthatta meg leendő párját. A magyar néphiedelemben használták a tükröt a gonosz távoltartására, a rontás ellen.
A gyerekek keveset vagy semmit nem tanultak az iskolák bezárása idején
2021. április 18.
Súlyos tanulási hiányosságokhoz vezettek tavaly a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások, az alsó tagozatos diákok jóformán semmilyen haladást nem értek el az az otthoni tanulással, az alacsony műveltségű családokban különösen markáns a tanulási veszteség – állapították meg az Oxfordi Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.
Az oxfordi kutatók Hollandiában gyűjtött adatokat elemezve vonták le következtetéseiket, a nyugat-európai országban az első lezárás idején nyolc hétig voltak zárva az iskolák. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy megállapításaik érvényesek az Egyesült Királyságra és bárhol máshol is.
A magasszintű távoktatás ellenére az alsótagozatos diákok egy tanévben elért átlagos fejlődésük egyötödét veszítették el. Ez egyenlő azzal az idővel, amennyit tantermen kívül töltöttek el. A hatás súlyosabb a hátrányos helyzetű gyerekeknél – mutatták ki a kutatók.
Megállapításaink “ijesztőek, és valószínűleg tükrözik a nemzetközi állapotokat, hiszen a holland diákok azok között vannak, akik a lehető legjobb távoktatási lehetőségeket élvezik, és ennek ellenére elvesztették átlagosan várt fejlődésük 20 százalékát az iskolák bezárása miatt” – idézte az egyetem közleménye Per Engzellt, Arun Freyt és Mark Verhagent, a tanulmány szerzőit.
A diákok kevés vagy semmilyen haladást nem értek el otthonról tanulva, és a veszteség különösen azon diákok körében koncentrálódik, akiknek szülei alacsony műveltségűek. Esetükben a veszteség mintegy 50 százalékkal nagyobb a többiekhez viszonyítva.
A kutatók szerint a technológiai felkészültség valószínűleg nem volt elegendő ahhoz, hogy a járvány iskolákra gyakorolt negatív következményeit csökkentse. A holland iskolák fejlett digitalizálásának, a viszonylag rövid első lezárás és a szélessávú hozzáférés magas szintje ellenére a diákok fejlődése láthatóan jelentősen esett. Ez azért is aggasztó, mert számos más ország kevésbé volt felkészült a távoktatás kihívásaira – írták.
Őrizzük meg a zöldségek tápanyagait (1. rész)
2021. április 18.
Az ízdús, vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő zöldségek jót tesznek az egészségünknek és a vonalainknak is, mert kalóriatartalmuk alacsony, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaznak. Az elkészítésük módját azonban jól kell megválasztanunk, ha szeretnénk megőrizni értékes tápanyagaikat. Amikor pl. túl magas hőfokon vagy hosszú ideig főzzük őket, azt kockáztatjuk, hogy elveszítik kedvező tulajdonságaikat. Jó tanácsok a zöldségek helyes elkészítéséhez.
Egy zöldség soha nem lesz olyan gazdag tápanyagokban, mint a frissen szedett – ezért úgy gondoljuk, hogy ilyen formában adhatja a legtöbbet szervezetünknek. Ez így igaz, de ha nagyon kedveljük is a nyers zöldségeket, egyhangú (és nehezen megoldható) lenne mindig csak frissen fogyasztani őket. Ezért és egyéb okoból (pl. ízfokozás, emészthetőség stb.) különféle elkészítési módokat választunk, melyek természetesen befolyásolják a zöldség eredeti állapotát.
A vízben főzés pl megváltoztatja a zöldség állagát, a sütés fokozhatja az ízeket… de a tápérték is csökken ezen hatások nyomán. Mindazonáltal a főzés hátrányai mellett előnyökkel is rendelkezik, pl. eltávolítja azokat a méreganyagokat, amelyek a bélrendszerben rendellenességeket okozhatnak, és a kórokozó mikrobák ellensége is Néhány gyakran használt zöldség pedig mindenképp főzve-sütve ehető, ilyenek. a burgonya, padlizsán, póréhagyma, fehér bab, articsóka stb.). De tanácsos arra törekednünk, hogy minél inkább megőrizzük a zöldségben lévő tápanyagokat, és így más konyhatechnikai eljárásokat alkalmaznunk. Ezek közül emelünk ki néhányat az alábbiakban.
Találjuk meg a kompromisszumos megoldást
Az ideális, ha a főtt/sült és a nyers zöldségek váltakoznak egy étkezésen belül. Pl. előételnek nyers zöldséget, főételnek az optimális főzési mód kiválasztásával készült zöldséget fogyasszunk. Az elkészítésnél fontos az idő-hőmérséklet párosa. A zöldségek tápanyagainak megőrzése érdekében főzhetjük azokat alacsony hőmérsékleten (100 C fok alatt) kissé hosszabb ideig, vagy rövid ideig, magas hőmérsékleten. A zöldség színe is meghatározó lehet: nem szabad hagyni, hogy a zöldségek túlságosan megbarnuljanak (a tápanyagvesztés és a mérgező anyagok képződésének a jele), vagy hogy fakuljanak, illetve, hogy a főzővíz színe megváltozzék (mivel a tápanyagok a vízbe távoznak), amennyiben azt nem használjuk fel.
– Vízben főzés: tartsuk meg a főzőlevet
A vízben főzés a leghagyományosabb módja a zöldségek elkészítésének, de nem a legelőnyösebb. „Kimossa” a zöldségeket, melyek elvesztik a színüket, ásványi anyag- és antioxidáns-tartalmuk a főzővízbe jut, vitaminjaik pedig elpusztulnak a magas hő hatására. (Bár a rövidebb főzési idő csökkenti a vitamin-veszteséget.) Egy tanulmány kimutatta, hogy pl. a brokkoli C-vitamin tartalmának 50%-a lebomlik, ha vízben főzzük, míg csak 25%-a, ha gőzöljük.
A reggeli és a délutáni sport előrébb állítja a biológiai órát
2021. április 17.
A sport megváltoztathatja az emberi test biológia óráját, a változás iránya és mértéke a sportolás időpontjától függ – állapította meg egy kutatás.A The Journal of Physiology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a sportolás csökkenti a jetlag, az éjszakai műszak és más, a test belső biológiai óráját megzavaró hatásokat.
A cirkadián ritmus, a napi biológiai óra az a 24 órás ciklus, amely számos fiziológiai folyamatot szabályoz, például az alvás és a táplálkozás ritmusát. Ezt a belső órát számos tényező befolyásolja, például a fény és az időjelzések.
A sportolásról eddig is ismert volt, hogy befolyásolja a cirkadián órát, a hatásról azonban keveset tudni.
A tanulmány szerint a reggel 7 órakor és a délután 1 és 4 óra között végzett sport korábbra állítja a biológiai órát, az este 7 és 10 óra között végzett testmozgás pedig késlelteti – ismertette az Eurekalert tudományos hírportál.
A hajnali 1 és 4 óra között és a délelőtt 10 órakor végzett sportnak azonban kevés hatása volt a biológiai órára.
A Kaliforniai Egyetem, a San Diegó-i Egyetem és az Arizonai Egyetem kutatói 101 résztvevő biológiai óráját követték figyelemmel sportolás után, 5 és fél napon keresztül. A résztvevők alapjáratú biológiai óráját 90 percenként vett vizeletminták alapján határozták meg. Ebből megállapították, mikor emelkedik a melatoninszint és mikor éri el csúcspontját.
