Tudta, hogy a vérszegénység autoimmun eredetű is lehet?

2021. október 04.

Immunológiai eredetű vérszegénységet számos kórkép okozhat. Ilyenek egyes felszívódási zavarok, hiányállapotok, és maga az elhúzódó gyulladásos folyamat is okozhat vérszegénységet. Ezek egyike egy olyan autoimmun kórkép, amikor a célpont a maga a saját szervezet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen jelek utalnak arra, hogy a vérszegénység autoimmun betegség tünete. 

AIHA – támadás a vörösvérsejtek ellen

Az autoimmun betegségek megegyeznek abban, hogy fennállásuk során a szervezet valamilyen téves immunválasz okán a saját sejtei ellen indít támadást. Ellenségként, a szervezetre veszélyes betolakodóként kezeli őket, akár egy betegséget előidéző kórokozót, ebben az esetben azonban épp emiatt vezet betegség, vagyis autoimmun betegség kialakulásához. Az autoimmun hemolitikus anémia (AIHA) olyan rendellenesség, melynek során az ellenséget a vörösvérsejtek jelentik, a szervezet olyan antitesteket termel, amik elpusztítják őket. A célpont lehet maga a vörösvérsejt, de előfordul olyan is, hogy a sejtek felszínén érzékenyítő anyag vagy akár gyógyszer tapad meg, és megváltozik emiatt a sejtfelszín.

Az autoimmun hemolitikus anémia tünetei

A betegségnek több típusa létezik, a leggyakoribb, az esetek 80-90%-a a meleg antitestes AIHA, melyet sápadt vagy sárgás bőr, fáradtság, szédülés és erős szívdobogás jelezhet. A hideg antitestes AIHA a ritkább változat. Tünetei megegyeznek az előzőekben leírtakkal, továbbá hideg kezek és lábak, mellkasi fájdalom, hányás vagy hasmenés, fájdalom a kezekben és a lábakban és szívproblémák jelezhetik a betegséget.

Mitől alakul ki az AIHA?

Az AIHA jelentkezhet önállóan, vagyis nincs olyan egyéb betegség, ami közrejátszhatna a kialakulásában. Ilyenkor elsődleges formáról beszélünk. Másodlagos akkor, ha egyéb kórképekhez társultan jelentkezik, például rheumatoid arthritisz, lupus vagy Sjögren-szindróma mellett alakul ki. Ha pedig az immunrendszert félrevezető anyag kötődik a vörösvérsejthez, lehet egyszerűen csak gyógyszer-allergiáról, vagy fertőző betegség megjelenéséről is szó.

Nem a vaspótlás a megoldás!

AIHA esetén a kezelés célja azt meggátolni, hogy a szervezet olyan antitesteket termeljen, amelyek elpusztítják a vörösvérsejteket. A betegséget vér-és vizeletvizsgálatok eredménye alapján tudja immunológus megállapítani. A kezelést elsősorban a szteroid készítmények szedése jelenti, de léteznek egyéb megoldások – sejtosztódást gátló gyógyszerek vagy intravénás immunglobulin terápia – is. A terápia összeállítása során több szempontot kell figyelembe venni – többek közt a vérszegénység súlyossága, a személy kora, egészségi állapota és kórtörténete is.

Születés - gyermek psziché

2021. október 03.

A megszületés, egy új világra születés nem csak testileg, hanem lelkileg is megviselhet bennünket. Vajon mind traumatikusan születünk? A válasz azt hiszem, hogy többnyire igen. De a trauma szintjét, annak a megértését, létezését és feldolgozását a szüleinktől kapott nevelés és törődés is meghatározza.  

Nagyon fontos, hogy a korai születési traumát a megfelelően kezeljük és ne csak átlépjünk rajta, hogy ez “megint” csak egy divatos hóbort.

Nem, valóban nem az, hanem igen komoly felnőtt kori fizikai vagy lelki betegség alakulhat ki belőle. Nagyon gyakran, sokszor felnőtt korban sem értjük meg, hogy mi az a teher, mi az a súly, amit cipelünk magunkkal és egy idő után nem csak, hogy nem tudunk vele megbírkózni, de még együtt sem tudunk vele élni. Néha ezeket túl nagynak, túl érzelmesnek, túlságosan fájónak és zavarónak érezzük, hogy egyedül le tudjuk győzni. Ne várjuk meg, míg felnövünk. Mint felelős szülő már egész kicsi korban segítsük gyermekünket egy egészséges és kiegyensúlyozott felnőtt korba átvezetni.

A homeopátia egy nagyszerű gyógyulási lehetőséget tud biztosítani. Nem is kell, hogy a gyermek el tudja mesélni, hogy mi az ő problémája. De honnan is tudná? Igaz ott volt, átélte, de mégsem tudja szavakba önteni fájdalmát. Viszont vele volt az anyukája, aki el tudja mesélni a történteket. Valószínű nem ugyan úgy emlékeznek vissza, de az alap szál ugyan az.

Ezekhez az alap vonulatokhoz szeretnék most homeopátiás segítséget nyújtani. Biztos vagyok benne, hogy most nagyon sokan a fejükhöz kapnak, hogy igen, tényleg ez történt velünk, de nem is jutott eszembe, hogy ez probléma lehet a későbbiekben. Lehet, hogy nem, de lehet, hogy igen. Ha megelőzzük, vagy időben ráészmélünk, akkor máris egy lépéssel közelebb vagyunk ahhoz, hogy egy stresszmentesebb, energikusabb gyermeket neveljünk.

Mielőtt belekezdenék, szeretnék megosztani egy személyes történetet. Fiam születésénél először a magzatvizem folyt el. Az orvosom mondta, hogy valami nincs rendben, de aggodalomra semmi ok, csak valószínű, hogy a gyerek nem érzi jól magát és belekakilt a magzatvízbe. Születésekor a köldökzsinór a nyaka köré volt tekeredve és rettentően fázott. Szegényke tiszta lila volt, még az ajkai is. A nővérke azonnal el is vitte, hogy lefürdeti meleg vízben. Ekkor még nem sejtettem, hogy egy születési traumával állok szemben.

Sokáig kezeltem fiam óvodás korban először megjelenő fizikai betegségét, ami krónikussá vált az évek során. Mindig sikert értem el, de a nagy áttörés valahogy nem jött. Na ekkor leültem gondolkozni, hogy mit hol rontottam el és mit nem vettem észre. Ahogy visszagondoltam a különböző élethelyzetekre, egy gyönyörű minta rajzolódott ki. De ez a minta elkezdődött valahonnan és ez a köldökzsinór volt. Itt eszméltem rá, hogy mennyire fontos megértenünk a születésünket.

1. Túl gyorsan születtem meg, még fel sem készültek az érkezésemre. Vajon vártak, de nem ilyen gyorsan? Én sürgettem valamit, vagy engem sürgettek?

Biztosan hallottunk olyan helyzetekről, amikor azt mondják nincs sok idő, sőt semmi, mert már látom a baba fejét. Szinte az első fájás után azonnal nyomó fájdalom és hip-hop már meg is született a baba, semmi vajúdással. Ez még a jobbik eset. De a gyors születésnél gondolhatunk a koraszületésre is. Mind a kettő azonos, azzal a különbséggel, hogy az egyik időben történt a 40. hét körül, a másik viszont korábban a 37. hét előtt jött a világra. Gyorsabban a vártnál, a tervezettnél. Valami sietős volt. Valami siettetett, valami belső hang, ami azt súgta, hogy meg kell, hogy szülessek. Természetesen most nem azokról az esetekről beszélek, amikor komplikáció merül fel, hanem a spontán dolgokról. A nem várt eseményekről.

Dulcamara : A gyermek a gyorsaságtól szinte lebénul. Nem bírja utolérni magát, sem a szellemi sem a testi sietettségét. Állandó mozgásban szeretne lenni, mindent gyorsan és azonnal idő előtt megcsinálni, de nem tudja mert úgy érzi, hogy lemerevedtek az izmai, nem tudja szavakba önteni gyors gondolatát, mert nem tud olyan gyorsan mozogni a szája a nyelve, le van lassulva, mintha megfagyott volna. Ezt a megfagyott érzést a testrészek hidegsége is jelzi. Nagyon gyakori a kezek-lábak kihűlése.

Túl sokat panaszkodunk?

2021. október 03.

Napjainkban szinte mindnyájan profik lettünk a panaszkodásban…. Pszichológusok segítségével próbáljuk feltárni az okokat, és igyekszünk segíteni a kikerülést ebből a negatív spirálból. 

Sokan azt hihetjük, hogy a panaszkodás erősebb nálunk… Pl. a legkisebb feledékenység esetén (évfordulók, események, színházi előadás, ahová szívesen elmentünk volna) rohanunk a telefonhoz, hogy a legjobb barátunk, rokonunk fülébe panaszkodjunk.

A munkahelyen pedig, annak a kollégának, aki kávészünetben morgolódik a rossz tömegközlekedésre, „rálicitálunk”, és emlegetjük az autózás nehézségeit. Napjainkban már úgy érezhetjük, hogy a panaszkodás mindenhol ott van… Mindannyian “profi” elégedetlenkedők lettünk? Mi áll a “morcos hozzáállás” mögött, amely úgy tűnik, egyre több embert érint akkor is, amikor „nyerőre áll”? Megvizsgáljuk az állandó “nyafogásunk” okait, és a módot ad arra, hogy miként lehet másképp.

A hiábavaló panaszkodás okai

Pszichológusok vizsgálódásai szerint a panaszkodás okai folyamatosan bővülnek. A valóságban különböző tényezők motiválják a panaszokat, melyek a leggyakoribbak érzelmi vagy szociális indíttatásúak, és főként csalódottságból fakadnak. Vagy máskor, ha bosszúság ér minket, fokozódik az ingerültségünk, és azt tudtára adjuk másoknak. És nem egyszer anélkül, hogy bármit is elérnénk vele…

Az érzelmi oldal

Gyakran a panaszok érzelmektől telítettek. Ekkor a panaszkodás fő célja a negatív érzelmektől való eltávolodás, amivel ugyanakkor a belső feszültség katartikus feloldódását szeretnénk elérni. Nyilvánvaló, hogy először a bosszúság, az elégedetlenség okozta haragtól kívánunk megszabadulni. Másodszor, öntudatlanul érzelmi „elégtételt” akarunk venni az elszenvedett sérelemért.

Kinek panaszkodhatunk? 

A gyakorlatban a panasz helyes kifejezésmódja fontos lehet, feltéve, hogy a megfelelő személyhez intézzük. A pszichológusok azt javasolják, hogy természetesen kerüljük a számunkra többé-kevésbé idegen személyeket, akiket aligha aggaszt a szorongásunk, elégedetlenségünk. Amikor azonban egy barátról van szó, győződjünk meg arról, hogy van-e kedve támogatást és megértést tanúsítani.

Ha ez a személy maga is nehézségekkel küzd, okos dolognak tűnhet megtartani az övéhez képest kis problémánk miatti panaszkodást, még akkor is, ha az számunkra nagyobbnak tűnik. A legjobban tesszük, főként krónikussá váló lamentálás esetén, ha egy hozzánk közel álló személyt választunk, aki segít felderíteni, mi rejtőzik panaszaink hátterében (ilyen lehet pl. egy aggódó anya vagy egy régi, hűséges barát),

Zsebpénzt a gyereknek?

2021. október 02.

Adjunk? Ne adjunk? Mikortól? És egyáltalán mennyit? És mire jó, ha egy gyerek zsebpénzt kap?  

A gyerekeket érdekli a pénz. Mondjon bárki bármit, ez így van. Egy gyerek ugyanis úgy ismeri meg az őt körülvevő világot, hogy érdeklődik iránta, kérdez róla, kipróbálja annak minden alkotóelemét, részletét. Ebbe a világba pedig beletartozik a pénz is. A gyerekeink már kicsi koruktól fogva látják, hogy pénzt használunk. A természetes kíváncsiságuktól vezérelve előbb-utóbb egészen biztosan megkérdezik, hogy ez mi, és mire való.

Mire való a pénz?

A szülők többsége ilyenkor szokta azt mondani, hogy arra, hogy megvegyünk rajta mindent, amire szükségünk van: hogy tudjunk enni, inni, lakni valahol, fűteni, világítani, felöltözni, stb. Magyarul az a legáltalánosabb válasz, hogy a pénz arra való, hogy elköltsük.

Tényleg?

Ebből a magyarázatból ugyanis kimarad a másik oldal: az, hogy meg is kell szerezni a pénzt, meg kell keresni, össze kell gyűjteni, stb. Illetve az is, hogy a gyűjtögetős és a költögetős oldal között ott van a szülő, aki jó feketedoboz módjára csinál ezt-azt, aminek az eredménye az lesz, hogy mennyi pénze marad. Sőt kiterjesztve a feketedoboz fogalmát, még olyanokat is csinálhat, ami befolyásolja az inputot (a bevételek mértékét és rendszerességét), valamint az outputot (a kiadások mértékét és szerkezetét).

Mire való a zsebpénz?

A legtöbb családban arra, amire a pénzről szóló leggyakoribb szülői magyarázat szerint való: elköltésre. A szülők ezért leggyakrabban adnak valamilyen, “zsebpénznek csúfolt” összeget a gyereknek, hogy abból fedezze a kiadásait. És kész.

A másik fogas kérdés az szokott lenni, hogy mennyi pénzt adjanak a gyereknek. Ezt sok szülő elintézi azzal, hogy “Majd ha elfogyott, szólj, és még adok.” (MV? Lefordítom: mi van? – Sorry, a WTF nem az én stílusom.) Megint mások ugyan megállapítanak valamilyen rendszerességet a zsebpénzben – mind időszakosságában, mind összegszerűségében –, ha azonban mégis idő előtt elfogy a pénz, akkor szó nélkül “kiegészítenek”. Újabb variáció, amikor a szülő ad egy hasraütésszerűen megállapított összeget a gyereknek – és ez lehet ugyan rendszeres, de ha nem fedezei a gyerek kiadásait, akkor ez csak állandósult konfliktusforrás lesz a szülő és a gyerek között.

Újabb fontos kérdés, hogy a gyerek mikortól, hány éves kortól kaphat egyáltalán zsebpénzt. Vannak szülők, akik szerint tökfelesleges a gyereknek bármire zsebpénzt adni, hiszen ők úgyis mindent megvesznek neki. Mások adnak ugyan, de csak azért, mert máskülönben a gyerek nem enne semmit a menzakoszton kívül, így meg legalább a büfében tud valamit (édességet és rágcsát…) venni. És vannak olyan szülők is, bár nem túlzottan nagy számban, akik már a számfogalommal nem rendelkező ovisnak is adnak – igaz, azt a malacperselybe, és ott még a gyűjtés motívuma dominál, nem az, hogy a gyerek bevételt szerezzen és/vagy költsön.
 

Új technológiát alkalmaznak a vastagbélgyulladás kezelésére Debrecenben

2021. október 02.

Többéves fejlesztés eredményeként egyedülálló technológiát alkalmazó széklettranszplantációs betegellátó egységet és baktériumsejtbankot hoztak létre a vastagbélgyulladás kezelésére a Debreceni Egyetemen. A terápiára a koronavírus-járvány miatt egyre nagyobb az igény – közölte az egyetem az MTI-vel.

A Clostridioides difficile (CD) kórokozó az egészséges emberek vastagbelében is megtalálható, de elszaporodását a bélben élő többi, “jó” bélbaktérium megakadályozza. Ha azonban a jó baktériumflóra valamilyen okból elpusztul vagy összetételében megváltozik, ez elszaporodhat, és kialakulhat az álhártyás vastagbélgyulladás (CDI), amely egy életveszélyes megbetegedés.

Az antibiotikumok gyakori használata következtében már a koronavírus-járvány előtti években halmozottan fordult elő az álhártyás vastagbélgyulladás, a pandémia miatt azonban egyre több lett a beteg – idézték a kutatást vezető Nagy Gergely György rektori megbízottat, orvosszakmai vezetőt a közleményben.

A szakember hozzátette, a koronavírus-fertőzöttek gyakran kapnak antibiotikumot a kezelés során, továbbá a tüdőt károsító immunológiai folyamat megfékezésére immunrendszert gyengítő szereket, például szteroidot. Ezen felül a fertőzés önmagában is képes a bélnyálkahártyát károsítani.

A betegség a tapasztalatok szerint szokatlanul súlyos, és igen gyakori a terápiára nem reagáló vagy a későbbi kiújuló eset. Ezeknek egy új, nemzetközileg is elfogadott kezelési eljárása a széklettranszplantáció vagy székletbaktérium-terápia, amely gyorsan helyreállítja a bélflórát. Az eljárással a betegek nagy részénél gyors, pár napon belüli gyógyulást lehet elérni – magyarázta.

Nagy Gergely György rámutatott: a széklettranszplantáció a járvány előtt is csak néhány hazai intézményben volt elérhető. A járvány miatt pedig – technológiai háttér hiányában – a Debreceni Egyetemen kívül lényegében megszűnt a betegek hozzáférése az eljáráshoz.

Kitért arra is, a COVID-szűrés minden elemét tartalmazó és egyéb kórokozók genetikai azonosítását is magában foglaló egyedi donorszűrési protokollt alkalmaznak.

Az egyetemen kifejlesztett eljárással a régióban már korábban is számos sikeres beavatkozást végeztek el. Idén február óta 54 álhártyás vastagbélgyulladásban szenvedő beteget láttak el, jelentős részük COVID-fertőzés szövődményeként szorult ellátásra – jelezte Nagy Gergely György.

Kösd le a gyereket! Legyen érdekes az iskola! Fejlesztés és motiváció - Hogyan?

2021. október 01.

A kicsi gyermek is megérti, hogy miért kell neki tanulnia. Látni lehet boldog arcán, mikor ráébred arra, hogy valamely feltett kérdésre jól felel. Ha apró, kicsiny lépéseit ismeretei növelésében a tanító, vagy a szülő elismerően értékeli, akkor ez szárnyakat ad neki arra, hogy akarjon még többet tudni. Hogyan motiváld?  

A tanítók és szülők együttműködése - Következetesség, igényesség
Elnézést kell kérjek a kedves Szülőktől, hogy nagyon meglepődve, szinte megdöbbenve hallgatom sok tanító, tanár panaszát: "Beleírtuk gyermekük ellenőrzőjébe, hogy mikor várjuk a kedves szülőket szülői értekezletre, s alig 2-3 szülő jön el, hogy halljon valamit, vagy kérdezhessen gyermeke tanulásával kapcsolatban."

Beszéltem olyan felső tagozatban tanító tanárokkal, kik elmondták: még azt sem nézi meg a szülő,- ha nem helyben jár a gyermeke iskolában,- hogy a városban hol van, és milyen az, az iskola, ahol tanul. Úgy érzem, ezt nem lehet sem megérteni, sem elfogadni.

Az együttműködés munkája a szülőknél kezdődjék az otthon életében. Mint már előbb is olvashatták, az Apa és Anya összhangban neveljék gyermekeiket, most itt leírom, hogy egyik se használja a másikat "mumusnak", s amit az egyik szülő nem engedett meg, azt a másik tartsa tiszteletben. Tanítsák meg gyermekeiket arra, hogy hűek legyenek Istenhez és mindenkihez, akivel kapcsolatba kerülnek életükben.

Ha ilyen neveléssel küldik őket iskolába, nem lesz ok aggodalomra; támogatják majd tanítóikat, és tanulótársaiknak is példaképül, bátorításul szolgálnak. Azok a szülők, akik ilyen nevelést nyújtanak, valószínűleg nem bírálgatják a tanítót gyermekeik jelenlétében. Érzik, hogy gyermekeik érdeke és az iskola iránti igazságos eljárásuk megköveteli, hogy amennyire csak lehetséges, támogassák és becsüljék azt, aki megosztja velük a felelősséget.

A tanítók látogassák meg tanítványaikat otthonukban, így megismerik azokat a körülményeket és hatásokat, melyek között élnek. Személyes érintkezésbe kerülve velük, megerősíthetik a hozzájuk kapcsoló kötelékeket, s jobban fogják tudni, hogy hogyan kezeljék őket.

A tanuló célja és motivációja
A kicsi gyermek is megérti, hogy miért kell neki tanulnia. Látni lehet boldog arcán, mikor ráébred arra, hogy valamely feltett kérdésre jól felel. Ha apró, kicsiny lépéseit ismeretei növelésében a tanító, vagy a szülő elismerően értékeli, akkor ez szárnyakat ad neki arra, hogy akarjon még többet tudni.
Szép ez a meghatározás: "Minden igazi nevelés jelszava, minden igazi élet törvénye ez legyen: mindig valami jobbat felmutatni!" Meg kell tanulják, már kicsi korban, hogy a lépcső, amelyre ráléptek, s amelyen tovább szeretnének haladni; elég meredek. Nem könnyű rajta járni. Önuralom, türelem, kitartás, akadályok legyőzése, mind, mind szükséges lesz ahhoz, hogy a lépcsőn felfelé haladjanak.

Ugyanakkor az apró sikerek melyeket elértek, kell, hogy nagyobb tervek elérésére bátorítsa őket. Legyen bennünk egy egészséges önbizalom, hogy a jó Isten segítségével, már értek el sikert, Ö a következő célkitűzéseikben is megsegíti őket, ha azok jók, nemesek, szépek. A próbákat nem úgy álljuk ki, hogy elmenekülünk előlük, hanem úgy, hogy vállaljuk. A próbák által fegyelmezve vagyunk, s lehet hogy fájdalmas, mert keresztezi az ember természetes vágyait és hajlamait, de minden legyőzött hiba és nehézség egy lépcső az értékes és magasabb dolgok eléréséhez. Csak javukra válik, ha megtanulnak bátran szembeszállni az élet bajaival, s nem ápolják magukban az önsajnálatot. Az a nevelés, amely úgy fejleszti az értelmet, hogy önálló gondolkodásra bátorít, olyan erkölcsi jelentőséggel bír, amelyet csak nagyon kevésen értékelnek. A helyes és helytelen közötti különbségtevés képességével csak akkor rendelkezhetünk, ha egyénileg mindig Istenre támaszkodunk.

A túlzott kávéfogyasztás növelheti a demencia kockázatát

2021. október 01.

A túlzott kávéfogyasztást az agytérfogat csökkenésével és az időskori elbutulás (demencia) kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány.

A Dél-Ausztráliai Egyetem szakemberei a brit biobank adatait felhasználva vizsgálták a kávéfogyasztás hatásait az agyra. Több mint 17 700, 37 és 73 éves kor közötti ember adatait elemezve megállapították, hogy azoknál, akik naponta több mint hat csésze kávét ittak, 53 százalékkal magasabb volt a demencia kockázata – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.

“A kávé az egyik legnépszerűbb ital a világon. Mivel éves szinten világszerte több mint kilenc milliárd kilogrammot fogyasztanak el belőle, alapvető fontosságú, hogy megismerjük az egészségünkre esetlegesen gyakorolt hatásait” – mondta Kitty Pham, a tanulmány vezető kutatója.

Hozzátette: “az összes változó tényezőt figyelembe véve arra a megállapításra jutottunk, hogy a túlzott kávéfogyasztás jelentős összefüggésben van a csökkent agytérfogattal – lényegében napi több mint hat csésze kávé ivása növelheti az agyat érintő betegségek, úgy mint a demencia és az agyi érkatasztrófa kockázatát”.

Elina Hyppönen, az egyetem professzora szerint akárcsak sok más dologban, úgy a kávéfogyasztásban is a mértékletességre kell törekedni.

A túlzott kávéfogyasztásnak az agy egészségére gyakorolt negatív hatásával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy bár a pontos mechanizmus nem ismert, azt az egyszerű dolgot érdemes betartani, hogy “hidratáltak maradunk és nem felejtünk el egy kis vizet inni a kávénk mellé“.

“Az átlagos napi kávéfogyasztás egy-két csésze körül mozog. Természetesen a mértékek eltérőek, de napi néhány csészével semmi gond sincsen. Ha azonban valaki azon kapja magát, hogy naponta több mint hat csészével iszik, akkor érdemes elgondolkodnia” – jegyezte meg Hyppönen.

A demencia az emlékezőképességet, a gondolkodást, a viselkedést és a hétköznapi tevékenységek elvégzésének képességét befolyásoló degeneratív agyi állapot. Nagyjából 50 millió embert érint világszerte. Ausztráliában a demencia a második vezető halálok. Az országban naponta körülbelül 250 embernél diagnosztizálják a betegséget.

Az agyi érkatasztrófa az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának lelassulásából eredő – működészavara. Világszerte minden negyedik 25 éven felüli ember átesik rajta az élete során. Az adatok szerint idén 13,7 millió embernek lesz sztrókja és közülük 5,5 millióan fognak belehalni.

A szamárköhögés egy tünetegyüttes

2021. szeptember 30.

A kórkép világszerte előfordul, minden életkorban kialakulhat, legsúlyosabb a védettséggel nem rendelkező csecsemők Bordatella Pertussis okozta betegsége. A védőoltás célja elsősorban a súlyos, akár halálos kimenetelű csecsemőkori pertussis megbetegedés megelőzése.

Nevét a jellegzetes, „szamárordításhoz” hasonló köhögésről kapta

A szamárköhögés (pertussis) tágabban értelmezve, különböző kórokozók által létrehozott tünetegyüttes (szindróma), melyet rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, hetekig tartó kórlefolyás jellemez. A kórokozók a Bordatella Pertussis, B. Parapertussis, B. Bronchiseptica baktériumok.

A II. világháború előtt évi 6–10 000 eset fordult elő Magyarországon, majd 1953-ban kiemelkedő járvány zajlott (57 000 eset).A betegség leginkább cseppfertőzéssel terjed, a lappangási idő 7–14 nap, de lehet 21 nap is. A Bordatellák fertőzőképessége nagy. A lappangási idő végétől kezdve a beteg fertőz.

1954 óta van pertussis ellen kötelező védőoltás. A vakcina óta meredeken csökkent a betegségek száma, átlag évi 4–10, aztán megtorpant a csökkenés, de évi 20 alatt volt. 2007–2008-ban általános, majd középiskolában derítettek ki pertussis járványt. Ezt követően 2009-től módosították az oltási rendet. Sem az oltás, sem a betegség átvészelése nem ad élethossziglani védelmet. Az anyától való védelem bizonytalan.

A pertussis elleni védőoltás az életkorhoz kötött kötelező oltások része. Jelenleg 6 alkalommal a Di-Per-Te oltásokkal kapják meg a gyermekek 2 hó-3hó-4hó, 18 hó, 6 éves és 11 éves korban. Ennek köszönhetően iskolai közösséget érintő járvány nem fordult elő.

Az elmúlt 5 évben átlagosan évi 25 volt a megbetegedés. Az átoltottság az oltási fegyelemnek köszönhetően 99%-os.

Panaszok, tünetek

A szamárköhögés típusos esetben jellegzetesen három szakaszban lezajló betegség.  

1. Első ún. „hurutos szak” – 1-2 hétig tartó, főként éjszakai köhögés.

2. Majd súlyosabbá váló tünetek mellett kialakul a „paroxizmális szak”. Jellemző a 4–6 héten át tartó rohamokban jelentkező kínzó köhögés, hangos, húzó belégzés a „szamárordítás”, majd a rohamot befejező hányás.

3. A tünetek enyhülésével majd fokozatos megszűnésével 2-3 hétig zajlik a lábadozó, vagy „rekonvaleszcens szak”.

A fiatal, oltatlan, vagy részben oltott csecsemőknél a köhögési rohamok végén légzésszünet (apnoe), vagy akár légzésleállás is lehet. Szövődményként középfülgyulladás, tüdőgyulladás jelentkezhet.

A légszennyezettség súlyosbíthatja a mentális betegségeket

2021. szeptember 30.

A légszennyezettség súlyosbíthatja a mentális betegségeket – állapította meg egy Londonban folytatott kutatás, amelyről a The Guardian online kiadása írt.

A kutatási eredmények szerint a levegő szennyezettségének már kis növekedése is növeli annak kockázatát, hogy kórházi kezelésre szorul a mentális beteg.

A maga nemében legátfogóbb tanulmány megállapította, hogy a légszennyezésnek való kitettség összefügg a mentális betegségek súlyosságával. A 13 ezer londoni bevonásával végzett kutatás szerint a nitrogén-dioxidnak való kitettség viszonylag kis mértékű növekedése 32 százalékkal növeli annak kockázatát, hogy a páciens járóbeteg-kezelésre szorul, és 18 százalékkal fokozza a kórházba kerülés kockázatát.  “A légszennyezés megváltoztatható, ráadásul nagy léptékben, csökkentve a lakosság kitettségét. A beavatkozások között lehet például az alacsony károsanyag-kibocsátású zónák növelése” – mutatott rá Joanne Newbury, a Bristoli Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

A vizsgálat a kórházi felvételek, a járóbeteg-szolgálat felkeresésének gyakoriságát használta a súlyosság mérésére. A kutatók kiszámították, hogy már egyetlen szennyezőanyag kismértékű csökkentése is mérsékelheti a betegségeket, és évente több tízmillió fontot takaríthat meg a brit közegészségügyi szolgálatnak.

A londoni légszennyezettség szintje az elmúlt években csökkent, de nincs biztonságos szint. “Még alacsony légszennyezettségnél is megfigyelhető a nagyon jelentős hatás”– hangsúlyozta Ioannis Bakolis, a King’s College London munkatársa, a kutatócsoport tagja.

A közelmúltban végzett kutatások kimutatták, hogy a légszennyezettség kis mértékű növekedése a depresszió és a szorongás jelentős emelkedésével jár. A szennyezett levegőt az öngyilkosságok számának növekedésével is összefüggésbe hozták a kutatások, amelyek jelezték, hogy ha valaki rossz levegőjű környéken nő fel, növekszik a mentális zavarok kialakulásának kockázata. Más kutatások megállapították, hogy a légszennyezés az intelligencia jelentős csökkenését okozza, és összefüggésbe hozható a demenciával is. Egy 2019-es globális elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a légszennyezés az emberi test minden szervét károsíthatja.

A British Journal of Psychiatry című szakfolyóiratban közzétett új tanulmány a dél-londoni betegeket a mentálhigiénés szolgálatokkal való első kapcsolatfelvételtől kezdve követte nyomon, és részletes becsléseket használt az otthonuk légszennyezettségéről.

A vizsgált területen a negyedéves átlagos nitrogén-dioxid-szintek köbméterenként 18 és 96 mikrogramm (?g/m3) között változtak. A kutatók megállapították, hogy a négyzetméterenként 15 mikrogrammal magasabb szennyezettségi szintnek kitett embereknél egy év elteltével 18 százalékkal nagyobb volt a kórházi felvétel kockázata, és 32 százalékkal nőtt annak kockázata, hogy járóbeteg-kezelésre szorultak.

A tudósok hét évvel az első kezelés után újra értékelték a betegek adatait, és megállapították, hogy a légszennyezéssel való kapcsolat még mindig nyilvánvaló. Az eredményeket nem magyarázta egy sor lehetséges egyéb tényező, beleértve az életkort, a nemet, az etnikai hovatartozást, a hátrányos helyzetet vagy a népsűrűséget, bár az azonosítatlan tényezők továbbra is fontos szerepet játszhatnak – írták.

Zsíranyagcsere-zavarok gyermekkorban

2021. szeptember 29.

A szülők és nagyszülők felelőssége a bölcsődei, óvodai, iskolai étkeztetés mellett meghatározó egy gyermek egészségének megőrzésében. Nagyon fontos ugyanis, hogy gyermekeinknek, unokáinknak milyen minőségű, illetve mennyiségű táplálékot adunk.

Egy gyermek szervezetében a zsíranyagcsere zavarai már születés utáni növekedés kezdetétől a növekedés befejezéséig megtalálhatók. Egyes zavarok ritkán fordulnak elô, mint például a zsírsav-oxidáció zavarai, vagy még ritkább egy enzimmûködési hiány, vagy a szérumban rendkívül alacsony nagy sûrûségû lipoprotein (HDL-) koleszterinszinttel (ez az úgynevezett jó koleszterin) járó kórképek.

Más zavarok lényegesen gyakoribbak, mint például a szérum koleszterinszint és/vagy a szérum trigliceridszint emelkedésével járó kórképek, melyek közül a genetikailag jól meghatározott öröklött magas koleszterinszint-betegség (hiperkoleszterinémia) heterozigóta formája. Ezek a gyermekgyógyászati betegségek a késôbbiekben az érelmeszesedés és következményeinek az akut szívizominfarktusnak, az agyvérzésnek, az érszûkületnek vethetik meg az alapját.

A szérum összkoleszterinszint emelkedése elsôdleges, illetve másodlagos okokból egyaránt létrejöhet. A pajzsmirigy csökkent mûködése, a máj különbözô betegségei, egyes vesebetegségek, valamint különbözô autoimmun betegségek és a cukorbetegség egyaránt okozhatnak másodlagosan magas szérum összkoleszterinszintet. Elsôdleges emelkedés fôleg öröklött hiperkoleszterinémia, illetve öröklött kombinált hiperlipémia következtében jön létre.

Az öröklött hiperkoleszterinémia genetikailag is jól definiált betegség, ami lehetetlenné teszi a szérumban szállított koleszterin érfalsejtekbe történô megfelelô mértékû bejutását. A betegség homozigóta formája rendkívül ritka. A szérum összkoleszterinszintje rendszerint kezelés nélkül meghaladja a 20 mmol/l-t, gyakran látható az inak felett duzzanatok (zsírdaganatok), a szemek körül mély aláárkoltság és jellegzetes elváltozás. A betegeknél korábban még a felnôtt életkor elôtt jelentkezett akut szívizominfarktus.