Hogyan lehet felkészülni a szülési fájdalomra?

2021. június 04.

Minden kismamát foglalkoztat a szülés és az azt kísérő fájdalom kérdésköre. Akik első gyermeküket várják, nagyobb izgalommal készülnek, hiszen nincsen semmilyen tapasztalatuk, csak olvastak, hallottak róla. A gyerekes anyukák már tudják, hogy milyen fájdalmakra számíthatnak, de ők is gondolnak rá, és készülnek valahogyan. És a hogyan kérdés a szülésnél kulcsfontosságú, mert nagyon sok múlik rajta.

Figyelni kell a fájdalmat

A fájdalom szó hallatán, mi európai emberek csak rosszra gondolunk, azonnal görcsbe rándul a gyomrunk, és rohanunk fájdalomcsillapítóért. Mert ebben nőttünk fel, ezt láttuk a szüleinktől, és a nyugati orvoslás is feltétlenül leküzdendőnek tekinti a fájdalmat. Szemben más kultúrákkal, ahol már gyerekkorban azt tanítják, hogy a fájdalmat figyelni kell, mert jelez nekünk valamit. És nem csak megfigyelik, hanem elsajátítják annak helyes kezelését is.

A fájdalom legtöbbször a testünkben akkor jelentkezik, ha baj van. Jelzi, hogy hol keresendő és kezelendő a betegség. Kivéve a fizikai változást, mint például a fogzást, mert az nem betegségre, elromlásra utal, hanem a fejlődés okozza.

Hasonlóan a szülésnél, a fájdalom jelenléte nem egy beteg folyamatról árulkodik, hanem egy pozitív változásról, amely a születés felé visz. Arról, hogy a testünk jól működik, és képesek vagyunk életet adni egy gyereknek.

Ha megismerjük testünk működését, nem félünk a fájdalomtól

A fájdalomtól való félelem sajnos sok nőt arra késztet, hogy császármetszéssel hozza világra gyermekét. Pedig a császármetszésből való felépülés is fájdalommal jár, sőt az egy hosszabb folyamat, hiszen a műtéti beavatkozás egy sérülés, amelyből nehezebben lehet felgyógyulni. Míg a szülés egy természetes folyamat. Természetes a vele járó fájdalom is, amely jelzi, hogy éppen hol tart és rendben halad-e a szülés. Ha jobban megismerjük testünk működését és a szülés folyamatát, azt, hogy mi és hogyan okoz fájdalmat, akkor nem fogunk félni tőle annyira, könnyebben el tudjuk fogadni azt, így elviselhetőbbé is válik.

Fokozódó fájdalom

Akinek még nincs tapasztalata, legtöbbször azt szokta gondolni, hogy mivel a baba a hasban fejlődik, onnan fog előbújni, ezért a szülés is hasban fog fájni. A méhben nincsenek érző idegek, hiszen akkor éreztük volna egész várandósság alatt, és valószínű, hogy nem hívnánk áldott állapotnak. Csak a méhnyak és a méhszáj rendelkezik érző idegekkel, amelyek a szülés folyamán fokozatosan tágulnak, hogy a baba ki tudjon bújni. Ezek tágulása okoz fájdalmat, ami kisugárzik a derék, medence és vese környékére. Ez egy egyre fokozódó fájdalom, ami azt jelzi, hogy egyre jobban tágul a méhszáj, és hamarosan megszületik a kisbaba.

Nem vagyok elégedett a súlyommal!

2021. június 03.

Vajon jól tudjuk-e, hogy ideális esetben milyen testsúllyal kellene rendelkeznünk? Nem túlozzuk-e el a fölösleges kilóink miatti állandó aggodalmat? Mert szinte soha nem vagyunk elégedettek…

Ez a probléma sokunknak okoz gondot, egyúttal számos téves elképzelést vet fel. Gyakran fogadunk meg különféle tanácsokat anélkül, hogy alkatunkat és más tényezőket figyelembe vennénk. Emiatt igaz és hamis állításokat kívánunk tisztázni a helyes testsúly megítéléséről. Annak érdekében, hogy ne szorongjunk fölöslegesen a formánk miatt, és főleg ne tűzzünk ki irreális célokat…

1. A megfelelő testsúly az, amit kiegyensúlyozott táplálkozással – kellő mértékű testmozgás mellett – diétázás nélkül tartani tudunk

• IGAZ

Ideálisnak mondható a testsúlyunk, ha jó közérzetet biztosít, és nem gondolunk folytonosan arra, hogy fogynunk, vagy esetleg híznunk kellene. Amellett e súly megtartása természetes úton történik, nem igényel különösebb erőfeszítéseket. Kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással, és némi önfegyelemmel ez a cél nem is olyan elérhetetlen. Természetesen vannak feltételei: elsődlegesen az, hogy minden egyes étkezésnél csak addig együnk, amíg éhséget érzünk – ne rakjuk meg ismét a tányérunkat, csak azért, mert nagyon ízletes az étel, vagy mert pld. nem akarjuk megsérteni a vendéglátót. És persze idegességünket se nassolással, fölösleges evéssel vezessük le.  Emellett legyünk kitartóak az életmódunktól, korunktól függő, elengedhetetlenül szükséges fizikai aktivitás tekintetében. Fontos az is, hogy ne összpontosítsunk állandóan arra, mennyit mutat a mérleg, ne méredzkedjünk naponta. Kb. 5 kg ingadozás, megszokott súlyunkhoz képest, elfogadható. Ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, és nem nő a többlet, fölösleges kétségbe esnünk!

2. Kb. 10 kilóval legyen kevesebb a súlyunk, mint a magasságunk (100 cm fölött)

• HAMIS

Ez a számítás egyszerűsége miatt vonzónak tűnik, és régóta tartja magát a köztudatban – de nem felel meg a valóságnak. Az ideális testsúly ilyen meghatározása a testmagassághoz viszonyítva idejét múlta, és helytelen, mert nem veszi figyelembe a testfelépítést, az életkort, a nemet, vagy a fizikai aktivitás mértékét. Kívánatos testsúlyunkat csak ezen tényezők együttes vizsgálatával tudjuk megállapítani.

3. A testtömeg-index (BMI) csak egy jelzőszám

• IGAZ

Ez az arányszám (rövidítése TTI, az angol „body mass index” alapján pedig BMI) arra szolgál, hogy értékeljék az egyén testességének mértékét egy adott számítási móddal: a kg-ban megadott testtömeget elosztják a testmagasság négyzetével.

Ez hasznos eszköz lehet pld. egy populáció elhízottsági fokával kapcsolatos statisztikáinak elkészítésekor. Személyekre bontva azonban nem lehet egyértelműen támaszkodni rá, hiszen ez a szám sem vesz figyelembe több olyan tényezőt, mely befolyásolja az ideális testsúlyt. Így sokkal kisebb jelentősége van, mint hinnénk…  A BMI sem tesz különbséget férfiak és nők közt, a nagyobb izomtömeggel rendelkező, sportot űző, vagy az ülő foglalkozású emberek közt. Ezért nem helyes ezt az index-számot minden körülmények közt alapul venni. (Tavaly az Oxfordi Egyetem egyik professzora, Nick Trefethen meg is kérdőjelezte a BMI hitelességét, és kissé módosított számítást javasolt.)

Az okostelefonunk vált az otthonunkká

2021. június 03.

Az okostelefonunk vált az otthonunkká a University College London (UCL) antropológusai szerint. “Emberi csigákként otthonunkat a zsebünkben hordjuk” és hajlamosak vagyunk az eszköz miatt elhanyagolni barátainkat és családunkat – olvasható a The Guardian által szemlézett tanulmányban.

A UCL antropológusainak csoportja több mint egy éven át dokumentálta Írországtól Kamerunig a világ kilenc országában az okostelefon-használatot, és arra jutott, hogy az emberek ugyanúgy éreznek az eszköz iránt, mint ahogyan otthonuk iránt. “Az okostelefon már nem egy eszköz, amit használunk, hanem olyan, mint egy hely, ahol élünk. Ennek hátulütője az emberi kapcsolatok számára az, hogy bármikor, legyen az egy együtt töltött étkezés, egy találkozás vagy közös program, a velünk lévő személy egyszerűen csak eltűnhet, +hazamehet+ az okostelefonjához” – fogalmazott a kutatást vezető Daniel Miller.

Ez a viselkedés, és az általa okozott frusztráció, csalódottság vagy éppen sértettség az, amit a közelség halálának nevezünk. Megtanulunk együtt élni azzal a veszéllyel, hogy még ha fizikailag együtt is vagyunk, társas szempontból, érzelmileg egyedül lehetünk – mondta a szakértő.

A tudósok vizsgálatukban más kutatásokkal ellentétben az idősebb felnőttekre összpontosítottak, “akik sem fiatalnak, sem idősnek nem tartják magukat”.

Az okostelefon lehet – talán a munkahely mellett – a konkrét otthon egyetlen konkurense, melyben időt töltünk ébren. Kiemelik a kutatók azonban azt is, hogy az okostelefon nyújtotta “otthon” messze nem a pihenés színteréül szolgál, mivel állandóan megszakíthatja a munkahelyi kommunikáció vagy valamilyen közösségi média.

A megfigyelések szerint az okostelefon csökkenti a valódi otthon elsődleges menedékként betöltött funkcióját. Az alkalmazottaktól sok helyen elvárják, hogy a munkahely elhagyása, a munka befejezése után is elérhetők maradjanak. Egy gyerek, akit társai piszkálnak, zaklatnak, ma már kevés nyugalmat találhat – ha találhat – otthonába hazatérve.

A kövér gyerekekből beteg felnőttek lesznek?

2021. június 02.

A gyermekkori elhízás, kövérség számszerűsíthető, és a jellemzésére használt értékből következtetni lehet arra, hogy milyen betegségek érhetik el nagy valószínűséggel a gyermeket felnőtt korában.

A BMI-érték meghatározásával a szülők is megtudhatják, hogy csemetéjük az elhízott gyermekek közé tartozik-e. A BMI vagy testtömeg-index, a „body mass index” angol kifejezés rövidítése, aminek a kiszámításához a kg-ban kifejezett testtömeget kell a m-ben megadott testmagasság négyzetével elosztani.

A BMI-érték Császár (2010) alapján:

• soványság, ha a BMI kisebb, mint 18,5
• normál tartomány, ha a BMI 18,5 és 24,9 között van
• túlsúly, ha a BMI 25 és 29,9 közötti
• az elhízottság három stádiuma, ha a BMI 30-34,9; 35-39,9 között, illetve 40 fölött van

A gyermekkori elhízás Magyarországon is problémát jelent

Hazánkban a 2 és 10 év közötti korosztályban mintegy 11 % a túlsúlyosak aránya, és a gyermekek 6 %-a elhízott, míg a 13-18 évesek körülbelül 15 %-a túlsúlyos és 6 %-a elhízott.

Kövér gyerek beteg felnőtt

A túlsúlyos gyermekek felnőttkorukban sokkal nagyobb valószínűséggel esnek áldozatul számos betegségnek, mint azt korábban gondolták. Összesen 63 nemzetközi vizsgálat és tanulmány eredményeinek összevetéséből derült fény az egészségi állapotot érintő rosszabb jövőbeli kilátásokra. Az említett vizsgálatokba 49220 gyermekek vontak be, akiknek 5 és 15 év közöttiek voltak.

• Nyilvánvaló, hogy a jelentős túlsúly már gyermekkorban is plusz terhet ró a szív- és keringési rendszerre.
• Azoknál a gyermekeknél, akiknek a BMI-értéke 30 fölötti, a normálsúlyú kortársaikkal összevetve, magasabb vérnyomás és emelkedett koleszterinszint mérhető.
• A 25 és 30 közötti BMI-értékeknél is jellemző lehet a normálsúlyúaknál mérthez képesti magasabb vérnyomás és koleszterinszint, bár ez már nem annyira kifejezett különbséget takar, mint a magasabb BMI-értékeknél tapasztalhatók.
• Ha a kövér gyermek felnőttkoráig kövér marad, az egészségi problémák fokozottan jelentkezhetnek. Ha a gyermekkori kövérségből nem sikerül lefaragni, akkor a felnőttkorukra is kövéren maradtaknál a szívbetegségek és különféle agyi érkatasztrófák (pl. stroke) valószínűsége mintegy 30-40 %-kal nagyobb, mint a normálsúlyúaknál.
• A szív- és érrendszeri panaszok mellett a diabétesz és a metabolikus szindróma is gyakoribb az elhízottaknál.
• A gyermekkori elhízásnak ortopédiai és tartási rendellenességek is lehetnek a következményei, mindez a fokozott gerinc-, csípő- és lábterhelés miatt.
• Sokszor elbagatellizált, azonban később problémához vezető panaszok is többször fordulhatnak elő a túlsúlyosaknál; ilyen pl. a horkolás. A horkolás légzési apnoe-hoz, azaz az alvás közben tapasztalható légzéskimaradáshoz vezethet. A légzési apnoe veszélyes, mert amellett, hogy az alvási ritmust megzavarja, az agy regenerálódási folyamatait gátolja és oxigénhiányt idézhet elő a szervezetben.
• Az elhízás pszichés terhet is ró a gyermekre, így pl. beilleszkedési zavarokkal járhat együtt.

Állandóan álmos napközben? Lehet, hogy magas a vérnyomása

2021. június 02.

Bár az álmosság és a fáradtság nem a magas vérnyomás betegség tipikus tünete, ám a háttérben megbújó alvási apnoe-nak már annál inkább. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistájától megtudhatja, hogy miként függ össze az alvás közbeni légzéskimaradás a hipertóniával, és hogy miként lehet segíteni a problémán.

Alvási apnoe az állandó fáradtság hátterében

Mindenkivel megesik olykor, hogy 7-8 óra alvás után is fáradtan ébred, és ez az egész napját végigkíséri. Ennek hátterében legtöbbször pszichés okok állnak, ám ha tartósan fennmarad ez az állapot, akkor könnyen lehet, hogy problémát az úgynevezett alvási apnoe okozza. Ez egyfajta alvászavar, mely során a betegnél légzéskimaradások lépnek fel, mivel a garatizmok ellazulnak, valamint a nyelv hátracsúszik. Maga az illető sokszor nem is riad fel légzésének akadozottságára, hanem a mellette fekvő lesz figyelmes a probléma következtében fellépő horkolásra, hirtelen horkantásra. Ez az éjszaka folyamán többször is megismétlődhet, így a beteg alvása nem lesz kielégítő, ami nappal jelentkező erős fáradtságot eredményez. – magyarázza dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Az alvási apnoe jellemző tünetei

• horkolás
• reggeli száraz száj
• éjszaka jelentkező légszomj
• nappali fáradtság
• koncentrációzavar

Nem érdemes kiabálni a gyerekkel

2021. június 01.

A szülői intelmekre felcsattanó válaszok, emelkedő tónus, ajtócsapkodás… Az ilyen „hadiállapot” gyermek és szülő között nem ritkán fordul elő a családokban. De ha rendszeressé válik, az örökös nézeteltérések azzal végződnek, hogy mindkét fél belefárad a véget nem érő harcba – ez ellen tenni kell!

Valójában miért is nem változtatunk rajta mi szülők, akiknek felnőtt fejjel jobban át kellene gondolnunk a megoldást?

Íme 7 mindennapi helyzet, melyekben hatástalannak bizonyul, és rendkívül kimerítő, ha a szülő nem képes higgadtan viselkedni. Amennyiben megfogadjuk a szakértők tanácsait a példák kapcsán, megőrizhetjük önuralmunkat, és a gyermekeinknek küldött üzeneteket is könnyebben tudjuk továbbítani.

A pszichológusok hosszú évek óta kutatják a szülői tekintély „erőteljes” kifejeződésének eshetőségét, fordulatait, és a gyermek gyakran tiszteletlen, vagy zsarnoki magatartásának okait is, illetve a megoldást minderre. A legtöbben arra a megállapításra jutottak, hogy a dühöngés, kiabálás a szülő részéről nem más, mint gyengesége bizonyítéka. Azt is mutatja, hogy a gyermek vette kezébe az „irányítást”, a szülő nem képes a gyermeknevelés normál keretei között mozogni. Minden érzelmi síkon játszódik le…

Nem használ a kiabálás

Felvetődik hát a kérdés: vajon használ-e bármit is, ha rákiabálunk a gyermekre, mert rossz fát tett a tűzre? Soha – mondják a pszichológusok –, mert ez a szóbeli erőszak akár az első lépés lehet a fizikai erőszak felé. Továbbá, nem vezet sehová, hatékonysága a nullával egyenlő – legfeljebb a megfélemlítést eredményezi, hiszen a düh a melegágya a szülői önkénynek.

Világos szabályok kellenek

Gyakran előfordul, hogy a mai szülők kezdetben, telve szerető érzelmekkel, nem igazán akarják kimutatni tekintélyüket, vagy hatalmukat a gyermek irányában. De ez az egyenlőségre törekvő kapcsolat sajnos elősegíti a konfliktusokat. Amikor az idegek pattanásig feszülnek, felveti annak kockázatát, hogy éppen az ellenkezője, egy méltánytalan tekintélyelvűség ver gyökeret a családban. Hogyan lehet ezt kivédeni? Már kezdetben világos szabályokat kell felállítani és azokat betartani mindkét fél részéről. Íme néhány szülői példa és a lehetséges megoldás:

Hogyan növeljük a növényi alapú táplálékok arányát étrendünkben?

2021. június 01.

Ennek megoldása természetesen nem korlátozódik csupán a hús csökkentésére. A kiegyensúlyozott flexitáriánus étrendben központi helyet kell biztosítani a megfelelő minőségű, növényi tápanyag- és fehérjeforrásoknak, a lehető legnagyobb mértékben variálva azokat.  Íme néhány javaslat hozzá:

Gabonafélék és hüvelyesek kombinálása

A hús jó minőségű proteinek forrása, melyek többek közt 9 olyan elengedhetetlenül fontos aminosavat tartalmaznak, melyeket szervezetünk nem képes előállítani, így táplálék útján kell bevinni őket. Ha növényi fehérjeforrást keresünk a hús helyettesítésére, a cereáliák és a hüvelyesek bővelkednek ezen aminosavakban. Az előbbiekből hiányzik azonban a lizin nevű esszenciális aminosav, az utóbbiakból a cisztein és a metionin nevű kéntartalmú aminosav, melyek fontos szerepet játszanak a fehérjék felépítésében.

A vegetáriánus menüben elsődleges, hogy ezeket a hatóanyagokat is beiktassuk, így kombinálni célszerű a két növényi táplálékot. Ötleteket meríthetünk a világ minden tájáról származó hagyományos receptekből. Ilyen lehet pl. a lencse dhal: hüvelyesek+rizs (indiai konyha), a kuszkusz hús nélkül: búzadara + csicseriborsó (arab konyha) vagy a mexikói galette: kukoricatortilla + vörös bab stb. Nem szükséges feltétlenül egy étkezésen belül társítani őket, elég a nap folyamán. Pl. délben sárgaborsót, este hajdinát iktassunk be az étrendbe.

Hal, tojás, szója váltakoztatva

A húshoz hasonlóan a tojás és a hal is jó minőségű proteineket, vasat, B12 vitamint tartalmaz – előnyösen lehet velük helyettesíteni a húst, akárcsak a szójával. Ez utóbbi egyike azoknak a ritka hüvelyes növényeknek, melyekben minden alapvetően fontos aminosav megtalálható.

Természetesen az nem kívánatos, és nem is hasznos, hogy minden étkezésnél tojást, halat vagy szóját fogyasszunk hús helyett, a váltogatás viszont nagyon javasolt. Hiszen a tojásban pl. sok a koleszterin, ezért nem tanácsos 7 db-nál többet enni belőle hetente. Ami a halat illeti, a tengeri halak a tenger szennyezésének áldozatai lehetnek (nehézfémeket, higanyt tartalmazhatnak), ezért a nagy halfogyasztó országokban is át kell gondolni a fajtát és a mennyiséget. Hazánkban az édesvízi halak vannak előtérben, de alacsony a lakosság éves halfogyasztása.

Így mindenképp ajánlott növelni a halféleségek számát a menüben: két halétel ajánlott hetente, melyek közül az egyik zsíros hal legyen (a magas omega 3 zsírsav-tartalom miatt). Végezetül: a szója fitoösztrogéneket tartalmaz, ezért naponta csak egy szójakészítmény javasolt (ital, steak, desszert stb. formájában). Minden szempontból variálni kell tehát a hús alternatíváit, de anélkül, hogy bármelyikből is túl sokat fogyasztanánk.

Az ideális naptej titka

2021. május 31.

Sokszor hallottuk már, hogy mennyire fontos a bőr védelme, ennek ellenére sok gyerek és felnőtt akár már a nyaralás első napjaiban is napégéstől szenved. Mi lehet az oka?

A hosszú, dolgos hónapok után alig várjuk, hogy végre a napon sütkérezhessünk. A lehető leggyorsabban szeretnénk megszerezni a gyönyörű, napbarnított bőrszínt, ezért gyakran inkább be sem kenjük magunkat. Pedig naptej használata mellett is szépen lebarnulhatunk, anélkül, hogy leégnénk. A titok a fokozatosságban és a bőrtípusunknak megfelelő napvédelemben rejlik – mondta dr. Fáy Andrea, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa.

Milyen szempontok szerint válasszunk naptejet?

• Bőrtípus: Az egyik legfontosabb szempont a naptejválasztásnál a bőrtípus. Ugyanis nem mindegy, hogy világos-e a bőrünk és a hajunk, esetleg kreol bőrünk és barna hajunk van, vagy hogy sok-e rajtunk az anyajegy. Minél fehérebbek vagyunk, illetve minél több az anyajegyünk, annál magasabb faktorszámú fényvédőre van szükségünk.
• Faktorszám:A csomagoláson az SPF (Sun Protection Factor) jelöli a faktorszámot, amely lehet akár 10, 15, 20, 25 vagy a legmagasabb, 50. Minél barnábbak vagyunk, annál kisebb faktorszámra van szükségünk. A legmagasabb, 50-es faktorszámú a nagyon világos bőrűek mellett a gyermekeknek ajánlott.A faktorszám mellett érdemes megnézni, hogy az adott termék hatóanyaga fotostabil-e, hiszen akkor lassabban bomlik le, így hatékonyabb védelmet nyújt a káros napsugárzás ellen.
• Fizikai- vagy kémiai fényvédelem: A fizikai fényvédők a bőrön megtapadva verik vissza a fénysugarakat, és mivel nem tartalmaznak felszívódó kémiai anyagokat, így kifejezetten ajánlottak gyermekek és érzékeny bőrű felnőttek részére. A kémiai fényvédők használata kellemesebb, könnyebben beszívódnak a bőrbe. Felszívódás után nem hagynak fehér réteget bőrünkön, a védelmet pedig a napsugarak elnyelésével biztosítják. Az ilyen típusú fényvédőket napozás előtt fél órával fel kell kenni, hogy időben kifejthessék védelmi hatásukat.
• UV-A és UV-B védelem: Fontos, hogy a naptej mindkét ultraibolya sugár ellen védelmet nyújtson, hiszen az elsősorban a bőr idő előtti öregedéséért, míg a második a leégésért felel. A gyakori leégés, kontroll nélküli napozás pedig akár daganatos elváltozásokat is okozhat a bőrben. Gondoskodjunk a teljes körű védelemről!
• Vízállóság: A vízállóság jelzés arra utal, hogy a krém bizonyos ideig a vízben is védelmet nyújt. Ám ez nem azt jelenti, hogy elegendő csak egyszer, a strandolás elején bekenni magunkat. Fürdőzés után és izzadás esetén érdemes gyakran megismételni a használatát.

Várandósok derékfájása

2021. május 31.

Az egyik leggyakoribb mozgásszervi tünet a várandósság alatt a derékfájás. Az a tipikus égő, húzó, nyomó érzés amely megkeseríti az egyébként sem könnyű mindennapokat. Sajnos minden második, babát váró kismamánál jelentkezik időszakosan, vagy akár hosszabb távon. Nagyon fontos, hogy ilyenkor nem a belenyugvás a megoldás, legtöbbször a fekvés, vagy a mozdulatlanság sem, inkább próbáljuk megtalálni az okot, a kezelendő részt, és kezdjünk el egy lassú, de célirányos és hatékony mozgáskezelést a fájdalom csökkentésére,a gerinc körüli izmok és a törzsizmok karban tartására, az izmok megfelelő rugalmasságának fenntartására!

Gyógytorna kismamáknak

Az első és legfontosabb dolog amire fel kell hívnom a figyelmet (bár egyébként maga az állapot is szab némileg korlátokat), hogy az erősítést és a “normál” mozgás és edzéstervet nem erre az időszakra kell elővenni, vagy betervezni! A gyakorlatok lényege az átmozgatás, a kondíció megtartása, légzőgyakorlatok, a gerinc körüli izmok erejének fenntartása, a fájdalom megelőzése, vagy csökkentése!

A gyakorlatsorhoz talajon a háton, (amíg a kismamának kényelmes ez a helyzet) oldalfekvésben és négykézláb helyzetben végzett mozgássor, valamint a gimnasztikai labdán ülve végzett speciális gyógytorna tartozik, ezeket külön-külön, de akár egyben egymás után is végezhetjük! A torna időtartama kb. 50 perc legyen maximum, nem szükséges maratoni gyakorlatsor elvégzése, inkább a többször kevesebbet elve érvényesüljön! Ha a földre fekvés már nem megoldható, akkor lehet ágyon fekve, vagy csak a nagylabdán ülve végzendő gyógytorna rendszeres elvégzése. A nyak és a vállöv gyógytornája a fej és a kar mozgásaival egybekötve hasznos a lazításhoz és az izomegyensúly helyreállításához! A gerinc teljes átmozgatása előre hátra, oldalra és forgásokkal kiegészítve jól megalapozza az izomegyensúlyt és a mozgás harmóniáját.

Nem mindegy mit sportol, ha visszerekkel küzd

2021. május 30.

A visszértágulatokkal teli láb nem csupán esztétikailag nyújt zavaró látványt, hanem komoly fájdalmakat és szövődményeket is okozhat. A rendszeres mozgás elengedhetetlen az állapot gyorsabb romlásának megakadályozásában, de akár prevenciós módszernek is megállja a helyét. Dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosától megtudhatja, milyen mozgásformákat érdemes visszerekkel végezni.

Ezért fontos a mozgás a visszereseknek

A visszeresség jellemzője, hogy a vénabillentyűk működése sérül, az erek veszítenek rugalmasságukból, illetve az izompumpa nem dolgozik megfelelően. Ezek hatására a vér pangani kezd, így az erek kitágulnak. Bár az állapot sokszor genetikai okokra vezethető vissza, ám gyakran a túlsúly és a mozgásszegény életmód okozza a panaszokat, melyeket az ülő-és az állómunka csak tovább ront.

Az érfal erősítése és a keringés javítása ezért kiemelt jelentőséggel bír a visszérkezelés terén- ezáltal megakadályozható a kitüremkedő, kanyargós erek megjelenése, illetve az állapot gyors romlása.

Nem mindegy, milyen mozgásformát végez

Mivel a visszértágulatokra megnövekedett vénás nyomás jellemző, ezért kerülendőek az olyan sportok, melyek jelentős fizikai terheléssel járnak. Éppen ezért a súlyzós, izomépítős edzésektől tartózkodjon, vagy az edzést feltétlenül kompressziós harisnyában végezze. Kutatások szerint az úszás, a sík terepen való séta/enyhébb kocogás és a kerékpározás a legelőnyösebbek, mivel mindhárom segít a vénás pangás megszűntetésében, az izompumpa fokozásában. Ez utóbbi főleg az úszás előnye, ráadásul ekkor a hideg víz össze is szűkíti az egyébként kitágult ereket, és a vízen való úszás kiiktatja a gravitáció okozta káros hatást, hozzájárulva ezzel a vénás visszaáramláshoz- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Tipp: fokozatosan szoktassa hozzá magát a testmozgáshoz, valamint semmiképp se hagyja ki a bemelegítést és a nyújtást! Továbbá érdemes rendszeresen vénatornát is végeznie, a vér pangásának elkerülése érdekében!