2021. március 17.
Az Alzheimer-kór korai jeleit felismerni képest mesterséges intelligenciát fejlesztettek ki amerikai kutatók: az orvosok diagnózisa előtt hat évvel képes lehet megjósolni a betegség kialakulását.
A San Franciscóban lévő Kaliforniai Egyetem tudósai arra képezték ki a programot, hogy felismerje a páciens agyában zajló metabolikus változások jeleit, melyek az emberi szem számára észrevehetetlenek és így meg tudja jósolni a kór kialakulását.
Kutatásuk során a betegséggel diagnosztizált 1002 páciensről készült 2109 felvételt használtak fel. A mesterséges intelligencia képes volt felismerni az Alzheimer-kórt a felvételeken átlagosan hat évvel azelőtt, hogy az orvosok 100 százalékos bizonyossággal diagnosztizálták a betegséget.
A tudósok eredményeiket a Radiology című szaklapban publikálták.
Az Alzheimer-kór az egyik legbonyolultabb agyi zavar, világszerte mintegy 48 millió embert érint. Ez a szám a társadalom öregedésével várhatóan növekedni fog. Egyelőre nincs hatékony gyógymód ellene, a legtöbb embernek már csak 4-8 éve marad hátra, mire diagnosztizálják a kórt.
A betegség okozta jelentős agyi károk már évekkel azelőtt kialakulnak, hogy a tünetek, például a memóriaveszteség vagy a kognitív képességek csökkenése, jelentkeznének. A betegek egyetlen reménye a korai felismerés, mivel minél hamarabb kezd gyógyszereket szedni, annál jobbak az esélyei.
Bár időre van szükség, hogy a kifejlesztett mesterséges intelligencia elérhető és használható legyen, a kutatók szerint nagy lehetőségeket rejt és reményt nyújt.
“Ha az Alzheimer-kórt akkor diagnosztizáljuk, amikor már megnyilvánulnak a tünetek, az agyi veszteség már olyan jelentős, hogy túl késő a közbeavatkozáshoz” – mondta Jae Ho Sohn, a tanulmány egyik szerzője.
“Ha korábban észleljük, az lehetőséget nyújt a kutatóknak, hogy lehetséges módokat találjanak a kór lelassítására vagy akár megállítására is” – tette hozzá.
2021. március 17.
A 0-10 éves korú gyerekeket nevelő édesanyák legnagyobb félelme, hogy a gyereknek eltörik a karja vagy a lába, a legkevésbé pedig attól tartanak, hogy a gyerek túlsúlyos lesz – ez derült ki az Európai Elhízás elleni nap alkalmából, az NRC által készített reprezentatív felmérésből .
Míg az édesanyák kétharmada tud arról, hogy az elhízás kockázata gyerekkorban a megfelelő táplálással és életmóddal jelentősen csökkenthető, nagyon kevesen tesznek valós lépéseket ennek érdekében, ráadásul akkor sem a megelőzésben fontos első 1000 napban, hanem jellemzően csak a nagyobb gyerekeknél kerül elő ez a kérdés.
Az NRC reprezentatív kutatásának adatai szerint tízből nyolc szülő a csonttöréstől félti leginkább 0-10 éves kor közötti gyermekét, valamint azoktól a súlyos betegségektől, amelyek műtéti beavatkozást igényelnek. Ilyen például a mandulaműtét, vakbélgyulladás. A harmadik helyen olyan betegségek állnak, mint az influenza, a rotavírus vagy a bárányhimlő, amelyek miatt a gyerekek könnyen kórházi ápolásra szorulhatnak. Az anyák által rettegett betegségek sorában az allergia után következnek a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség.
Nagyon meglepő, hogy a felmérés szerint az elhízástól féltjük legkevésbé gyermekeinket, ezt még a nátha és a megfázás is megelőzi, pedig köztudott, hogy az elhízás olyan betegségekért tehető közvetlenül felelőssé, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a cukorbetegség.
Magyarországon sok az elhízott
Az OECD statisztikái (Obesity Update 2017) szerint ráadásul az elhízottak aránya nagyon magas hazánkban: az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll Magyarország a világranglistán.
Ezért fontos az első 1000 nap!
A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada hallott már a korai csecsemőtáplálásról, és az első 1000 nap jótékony hatásairól, de többségében csak az anyatejes táplálást kötik ehhez, miközben ez egy jóval hosszabb időintervallumot – a gyermek fogantatásától kétéves koráig terjedő időszakot – öleli fel. A megkérdezett édesanyák 96 százaléka azt is gondolja, hogy az elhízás ellen tud tenni.
2021. március 16.
Télen és tavasszal születik a nyári test – szokás mondani. Ahhoz, hogy idén sikerrel formálódjunk a strandszezonra, érdemes betartani néhány alapvető étkezési tanácsot. A Gallicoop szakértői szerint fontos, hogy a mindennapi szénhidrát egy részét jó minőségű fehérjével helyettesítsük, és kerüljük a tiltólistás termékeket. Hogy miért?Miért ellenség a kenyér és a cukor?
Az elhízás egyik fő oka a finomított szénhidrátban gazdag ételek mértéktelen fogyasztása. A fehér kenyér a túlzott szénhidrátmennyiség mellett rengeteg adalékanyagot is tartalmaz, ami méreganyagként csapódik le a szervezetben, s raktározódik el a zsírsejtek közé. A fehér kenyér lassan laktat, kalóriaadagolásban viszont annál gyorsabb. Számos reménytelenül küszködőnél a kenyér elhagyása gyors fogyáshoz és energikussághoz vezet. Hasonló a helyzet a cukorral, ami elsősorban kalóriadús mivolta, s a hormonrendszerre gyakorolt negatív hatása miatt tiltólistás. A cukor zavart okoz a szervezet finomra hangolt hormonháztartásában. Ez a korral előrehaladva az optimális anyagcseréért felelős pajzsmirigy kimerüléséhez vezet, ami egyenes út az elhízáshoz. Emiatt kell hanyagolni a két tiltólistás anyagot.
Miért kerüljük a méreganyagokat?
Hosszútávon elhízáshoz vezetnek a feleslegesen elfogyasztott adalékanyagok, méreganyagok és az alkohol is. A máj nem képes mindennel megküzdeni, ezért a le nem bontott méreganyagokat a szervezet a zsírsejtek közé száműzi. A zsír védi a szerveket a méreganyagok pusztító hatásától, ezért a szervezet jobban fog ragaszkodni a hájhoz, ha több méreg található a szervezetben. Ezektől masszázzsal, szaunával, izzadással szabadulhatunk meg, de a legjobb, ha eleve csökkentjük fogyasztásukat. S hogy mi hemzseg feldolgozhatatlan mérgektől? Az üdítők, az energiaitalok, a cigaretták, tartósított élelmiszerek, chipsek és társaik. A méreganyagok igénybe veszik a májat, ami szintén táplálkozik pajzsmirigy hormonokból, minek következtében az anyagcseréhez kevesebb pajzsmirigy hormon marad, s lassul az emésztés.
Miért fogyasszunk több fehérjét?
A fogyókúrás étrend minimum negyedét kell kitennie a fehérjebevitelnek. A fehérjék legfontosabb feladata az izomépítés, emellett nem tudnak zsírrá alakulni, viszont ugyanolyan laktatóak – ha nem laktatóbbak –, mint a zsírrá alakuló szénhidrát. A legideálisabb fehérjeforrás a grillezett pulykahús, hiszen zsírban szegény, teljes értékű fehérje. A Gallicoop termékei minőségi húsok, melyeket sikerrel alkalmazhatunk a kilókkal folytatott harcok során. A pulyka végtelenül variálható, változatosan fűszerezhető, ezáltal nem lehet megunni még egy monoton diétában sem. Emellett biztosíthatjuk a fehérjét hal, sajt, joghurt formájában, de választhatunk a hüvelyesek közül is: a bab, a zöldborsó, a szója és a lencse szintén kiváló fehérjeforrás.
2021. március 16.
A digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk, ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet. Az ELTE pszichológusai legújabb kutatásukban kimutatták, hogy a sokat mobilozó alfa generációs (2010 után született) gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világot.
“Az emberek különböznek abban, hogy a fákra (részletekre), vagy inkább az erdőre (teljes képre) fókuszálnak. A jellemző stratégia az, hogy először a teljes képre figyelünk, és csak utána a részletekre. Úgy tűnik, hogy a 2010 után született, alfa generációs gyerekeknél, akik szinte születésüktől fogva mindenféle digitális eszközzel vannak körülvéve, ez megváltozott” – derül ki az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program keretén belül működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amely a Computers in Human Behavior című szaklapban jelent meg.
A teljes kép gyors felmérése (úgynevezett globális fókusz) segít abban, hogy a világot ne összefüggéstelen pontok halmazaként lássuk, hanem rögtön észrevegyük benne az értelmes, egész alakzatokat – írják az ELTE kutatásról közölt beszámolójában.
“A teljes képet automatikusan dolgozzuk fel, és ez akkor is így történik, amikor kifejezetten a részletekre kellene koncentrálnunk. Ha például a fenti összetett alakzattal kapcsolatban az a feladatunk, hogy csak a részleteket figyeljük, és döntsük el, hogy azok napot ábrázolnak-e vagy sem, egyszerűen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a nagy ábrát. Ha a nagy kép különbözik a részletektől, akkor ez lassítja a döntési folyamatot, vagyis megnöveli a reakcióidőnket. Ha viszont a nagy képre kell figyelnünk, és arról döntést hozni, hogy mit ábrázol, a részletek nem zavarnak össze, mert ezeket nem dolgozzuk fel automatikusan” – magyarázza a közleményben Konok Veronika, a kutatás első szerzője.
A kutatók szerint ez a folyamat már máshogy zajlik a sokat mobilozó gyerekeknél. Ha azt a feladatot kapják, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha napot látnak a részletek vagy az egészleges kép szintjén, akkor ők a részleteket dolgozzák fel először, és csak utána figyelik meg a teljes képet.
“Az eredmények alapján a felnőttekhez vagy a digitális eszközöket nem használó gyerekekhez képest gyorsabban reagálnak akkor, ha a célábra a részletek szintjén van” – írják a beszámolóban.
Annak igazolására, hogy ezt a hatást valóban a digitális eszközök használata idézi elő, a kutatók további vizsgálatokat végeztek. A figyelmi teszt előtt ovis gyerekek egy csoportja rövid ideig digitális játékkal, míg a gyerekek egy másik csoportja hagyományos, nem-digitális játékkal (whack a mole) játszott. A gyerekek csoportba sorolása független volt attól, hogy korábban használtak-e digitális eszközöket vagy sem.
2021. március 15.
A kineziológia a természetgyógyászat illetve az alternatív gyógymódok közé tartozik, amely az izmok feszültségi állapotának vizsgálatával foglalkozik. Ennek alapján következtet főleg lelki-, pszichológiai eredetű problémákra. Az izmok egyensúlyi állapotának helyreállításával történik a kezelés. Számos olyan lelki eredetű probléma létezik, amelyeken segíthet egy kineziológus szakember.
A munkahelyi stressz, a szorongás, az önbizalomhiány vagy valamilyen trauma feldolgozása is lehet tárgya a kezeléseknek. Párkapcsolati problémák, válás, egy hozzátartozó elvesztése vagy akár a terhesség utáni stressz is okozhat állandósult letargikus lelkiállapotot. Ezek feloldáshoz érezheted úgy, hogy segítségért kell folyamodnod. A pandémia idején a bezártság és a szociális kapcsolatok csökkenése tovább fokozhatja a lelki panaszok elmélyülését.
A kineziológia tudományos alapjai
A kineziológia azon a megfigyelésen alapul, hogy a test energetikai egyensúlyából történő kibillenése izomfeszültségeket, állandósult izomgörcsöket okozhatnak. Az alkalmazott kineziológia felhasználja a kínai gyógyászatból ismert meridiánok energiaáramlását, illetve az akupunktúra irányelveit. De a pszichológia- és a csontkovácsolás ismereteire is támaszkodik.
Az a tény, hogy a test, az izmok megfeszülésével vagy elernyedésével reagál bizonyos negatív vagy pozitív élethelyzetekre jól ismert. Elég csak arra gondolnod, hogy egy nyomasztó helyzetben görcsbe rándul a gyomrod, egy kellemes, nyugodt környezetben pedig az izmaid is könnyebben ellazulnak. A hazugságvizsgáló módszerek is az akaratlan izommozgások detektálásán alapulnak. Az alkalmazott kineziológia módszertanát az amerikai Dr. George Goodheart fektette le. Izomteszteléssel feltárta a test reflexzónáinak és izmainak kapcsolatát.
Módszerének lényege, hogy az izomfeszültségek lokalizációjából következtetni lehet a kiváltó lelki okra, amely akár tudatalatti szinten is megbújhat. Az izomlazító gyakorlatok és a lelki terápiák együttese alkalmazása hozhat javulást. A kineziológia holisztikus szemléletű alternatív gyógymód, amely az emberi testet-lelket egységként vizsgálja és kezeli. Hazánkban a kineziológia gyakorlása szakvizsgához kötött, amennyiben egészségügyi tevékenységként kívánja folytatni a szakember.
Hogyan történik mindez a gyakorlatban?
Amikor a páciens felkeres egy kineziológust a szakember izomteszteléssel igyekszik feltárni a probléma gyökerét. Különböző izomcsoportok kitapintásával megfigyeli, hogy azok hogyan reagálnak a beteg számára feltett kérdésekre, érzelmi ingerekre. Az izmok feszült vagy elernyedt állapotából lehet következtetni az energetikai-érzelmi állapotra. A tudatalatti rendszer az izmok megfeszítésével vagy elernyedésével „jelez”, így reagál az adott problémára, a kineziológus által feltett kérdésekre. A pozitív ingerek erősítik, míg a negatívok gyengítik a test válaszreakcióját, amik a gyakorlott szakember számára kitapintható. A folyamatot bio-feedbacknek hívják.
2021. március 15.
Az állatok maguktól, ösztöneikre hallgatva gyakorolják a biztonságos távolságtartást, ha beteg van köztük – olvasható a Science tudományos magazin friss számában megjelent tanulmányban.
A hangyák, a vérszopó denevérek vagy a mandrill nevű majomfaj már jóval azelőtt gyakorolta a biztonságos távolságtartást beteg társaikkal, hogy az ember a világjárvány miatt rákényszerült volna.
Csak néhányat mutatott be a távolságtartást végző fajok közül friss tanulmányában egy amerikai kutatócsoport. “Ösztönösen otthon maradunk és csökkentjük a másokkal való kapcsolatokat, amikor betegek vagyunk. Ezt látjuk számos állatfajnál, de az ember gyakran elnyomja magában az ösztönt, amiért nagy árat fizet maga és a közössége is, mivel nyomás van rajta, hogy tovább dolgozzon és iskolába járjon” – mondta el az eurekalert.orgnak Dana Hawley, a Virginiai Egyetem Természettudományi Karának biológusa, a kutatás vezetője.
Azért választották a tanulmányhoz a vérszopó denevéreket, mert ezt a fajt már alaposan kutatta a tudomány, ismert, hogy – szemben a gyümölcs- vagy rovarevő denevérekkel – erős társas kötelékben élnek, megosztják az élelmet és tisztogatják egymás bundáját.
A kutatók egy baktérium sejtfajának egy darabkáját injekciózták a denevérekbe. Ez nem ártott az állatoknak, de kiváltotta az immunválaszt és a betegség alatti viselkedést, így az aktivitásuk csökkenését vagy a mások bundájának ritkább tisztogatását. “A passzív közösségi távolságtartás a vérszívó denevéreknél a betegség alatti viselkedés mellékterméke: a beteg állat letargikus lehet, így az energiáit az immunválaszra fordíthatja. Láttuk, hogy ez az enerváltság csökkenti az állatok közötti interakciót, a kurkászást is” – magyarázta Sebastian Stockmaier, a kutatás egyik résztvevője.
2021. március 14.
Új megközelítéssel, a szomatikus és a szorongásos tünetek szempontjából vizsgálta az alvás és a koronavírus-járvány kapcsolatát Simor Péter, az ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusának vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport.
Az alvásminőség és a nappali élmények időbeli összefüggését elemezve arra az erdményre jutottak, hogy egy rosszabb éjszaka után a vizsgált személyek negatívabb pszichológiai állapotról, például a koronavírus jellegzetes tüneteiről számoltak be. Tehát az éjszaka minősége előrejelezte a nappali tüneteket, viszont ezek nem jelezték előre a következő éjszaka alvás minőségét. Az viszont, hogy az adott napon a médiában milyen halálozási adatokról olvastak az érintettek, valamelyest meghatározta mind a nappali tüneteket, mind az éjszakai alvást.
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) munkatársai a járvány első hulláma alatt végeztek kérdőíves felmérést. A munkában Simor Péter mellett Polner Bertalan, a BME Kognitív Tudományi Tanszék oktatója, Nagy Tamás, a ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusa és belga, valamint spanyol kollégák vettek részt. A felmérést magyar, spanyol és belga alanyok bevonásával végezték.
A kutatók a felmérésben egészséges emberek alvását vizsgálták. Mint írják, a fertőzés terjedésével és a halálozásokkal kapcsolatos számadatok folyamatos követése, a szabadságunkat és a társas kapcsolatainkat jelentősen korlátozó intézkedések sajátos helyzetet teremtettek.
“Várható volt, hogy mindez egészséges emberekben is szomatikus tüneteket vált ki, erősödnek a szorongásos tünetek, a hipochondriára kevéssé hajlamosakat is utoléri az úgynevezett nocebo-effektus, vagyis a rossz közérzet, gyengeség, száraz torok, enyhe köhögés tüneteit akkor is észlelhetjük magunkon, ha igazából semmi bajunk nincs, csak túl sokat hallunk a koronavírus okozta tünetekről. Emellett várható volt a szorongást keltő gondolatok eluralkodása is, az, hogy nem tudunk szabadulni ettől az alapvetően negatív témától és másra koncentrálni” – magyarázta a pszichológus.
A beszámoló szerint a kutatók 2020 áprilisában és májusában vették föl az adatokat. “Az első hullám idején még a mostaninál is kevesebb biztos tudásunk volt a járvánnyal és a vírus okozta betegség lefolyásával kapcsolatban, és ez fokozta a szorongást, illetve még nem alakultak ki azok az egyéni megküzdési stratégiák, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot” – írják.
A kutatás módszertani újdonságát az adta, hogy az adatfelvételnél nem arra kérdeztek rá a résztvevőknél, hogyan változott a korábbihoz képest az alvásuk, hanem két héten át figyelték az alvásminőséget a finom pszichés változások indikátoraként. Végül 166 egészséges felnőtt adatait elemezték.
2021. március 14.
A harmadik hullámban egyre több a koronavírus fertőzött, a gyógyultak közül azonban egyre kevesebben iratkoznak fel plazmaadásra, ezért az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) mindenkit, aki legalább három hete meggyógyult arra kér, hogy jelentkezzen plazmadonornak – mondta Nagy Sándor, a szolgálat szakmai főigazgató-helyettese az M1 aktuális csatornán.
A véradók számának növelése is fontos a következő időszakban, aki védőoltást kapott, akár már másnap, és a betegségen átesettek, három héttel a gyógyulás után jelentkezhetnek. A véradásoknak nincs egészségügyi kockázata, a járványügyi előírások betartására minden alkalommal figyelnek.
A járvány alatt eddig folyamatosan sikerült elég véradót toborozni, de a hétfőtől hatályba lépő korlátozások felvetnek kérdéseket, ennek ellenére az OVSZ bízik abban, hogy a véradók számában nem lesz csökkenés. Tavaly a mostanihoz hasonló, szigorított korlátozások alatt azt tapasztalták, hogy ahol nem maradt el a véradás, ott az átlagnál többen jelentkeztek.
A felsőoktatási intézményekben már az elmúlt időben sem tudott véradásokat szervezni az OVSZ, és a mostani korlátozás miatt azok a munkahelyek is kiesnek, amelyek otthoni munkavégzésre térnek át hétfőtől, így az OVSZ leginkább intézeti véradásokat szervez a következő időszakban – tudatta a főigazgató-helyettes. Az OVSZ bízik abban, hogy a mostani nagyon szigorú korlátozás rövid lesz, talán nem is több mint két hét, és ezt mindenképpen át tudják vészelni vérkészletek szempontjából. (MTI)
2021. március 13.
Immár több mint húszezezer magyarországi Covid-beteg otthoni, ambuláns kezelésére alkalmas favipiravir hatóanyagú készítmény került kiszállításra a gyógyszertárak számára Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere március 4-ei döntését követően.
Az Egis Gyógyszergyár Zrt. által Budapesten fejlesztettés gyártottCovid-ellenes antivirális készítmény 2020. decemberébenkerült törzskönyvezésre. A gyógyszer lehetővé teszi az enyhe és középsúlyos koronavírussal fertőzött betegek hatékonyotthoni terápiáját, ami nagymértékben hozzájárulhat a kórházakra nehezedő nyomás enyhítéséhez. Az Egis favipiravir hatóanyagú készítménye a március 4-ei miniszteri döntésértelmében recept alapján, térítésmentesen váltható ki a gyógyszertárakban.
A járványügyi helyzetre gyorsan reagálva az Egis 2020 áprilisában pályázati forrás nélkül, saját erőforrásaira támaszkodva indította el favipiravir hatóanyagú készítményének fejlesztését, amit rekordidő alatt, mindössze nyolc hónap alatt sikerült is megvalósítania.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szintén rekordidő alatt, gyorsított eljárás keretében engedélyezte 2020 decemberében az Egis által fejlesztett, első hazai favipiravir készítményt. A gyógyszer 2021. január óta elérhető a kórházakban.
2021. március 13.
Az öregedés életünk elkerülhetetlen velejárója. De életmódbeli, táplálkozási, testmozgásunkkal vagy alvási szokásainkkal kapcsolatos választásaink lassíthatják, illetve gyorsíthatják. Bármilyen életkorban határozzuk is el, hogy igyekszünk jó irányba befolyásolni ezt a folyamatot, kezdeményezésünk minden bizonnyal eredményhez vezet.
Az öregedés biológiai folyamata, mechanizmusa számos tényező következménye. Egyes kutatók eddig azonosítottak is néhányat.
• Így fontos szerepet játszik a sejtekben lezajló oxidatív stressz, melynek során a szervezetbe jutó oxigénmolekulák a sejtekkel reakcióba lépnek, és szabad gyököket szabadítanak fel. Ezek azután káros biokémiai folyamatokat okoznak.
• Egy másik ártalmas folyamat az ún. glikáció (a cukor kirakódása a kollagénrostokon). Ez azt jelenti, hogy amikor a cukor fehérjéhez kötődik, azaz reakcióba lép a testünkben lévő fehérjével, felgyorsítja az öregedési folyamatot. Pl. a bőr állapotának romlását, kollagéntartalmának csökkenését, így ráncosodását, rugalmatlanságát okozza.
• Ez a reakció pedig hozzájárul pl. egy további romlási folyamat gyorsulásához,
ami az ún. „csendes, krónikus gyulladás” (ami a gyulladás sokszor észrevétlen, alacsony szintjét jelenti a szervezetben). Az ilyen lassú gyulladásos folyamatok jelentősen hozzájárulnak az öregedéshez.
Sejtmegújulás és sejtkopás
A sejtmegújulás életünk során generálja a sejtkopást. Ugyanis a sejtek genetikai információját hordozó kromoszómák végeit ún. telomerek védik, és ezek a „védőkupakok” kopnak, rövidülnek a sejtosztódás során. Majd elérkeznek egy határhoz (kritikus hosszhoz), amikor már nem tudják megvédeni a sejteket, és azok nem osztódnak tovább, meggyengülnek, végül elpusztulnak.
