A szervezet hidratálása csökkentheti a szívelégtelenség kialakulását
2021. szeptember 28.
A szervezet megfelelő mennyiségű és minőségű hidratálása egész életen át csökkentheti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet kutatói szerint, akik az Európai Kardiológiai Társaság ez évi kongresszusán mutatják be eredményeiket.
“Kutatásunk azt jelzi, hogy a jó hidratálás fenntartása megelőzheti, vagy legalábbis is lelassíthatja azokat a változásokat a szívben, amelyek szívelégtelenséget idéznek elő. Eredményeink azt jelzik, hogy figyelni kell a naponta elfogyasztott folyadék mennyiségére, és azonnal cselekedni kell, ha kevés folyadékot fogyasztunk” – idézte Natalia Dmitrievát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Az emberi szervezetnek naponta átlag 1,6-2,1 liter folyadékra van szüksége nők és 2-3 liter férfiak esetében. De a felmérések világszerte azt mutatják, hogy sok ember még a minimálisan javasolt folyadékmennyiséget sem fogyasztja el. A szérum nátriumion a szervezet hidratálásának egy pontos fokmérője: ha az emberek kevés folyadékot fogyasztanak a szérum nátriumion-koncentráció a vérben nő. A szervezet ugyanis akkor vizet tart vissza, aktiválva azt a folyamatot, amelyről közismert, hogy a szívelégtelenség kialakulásához vezethet.
A kutatók több mint 15 ezer ember bevonásával azt vizsgálták, hogy a szérum nátriumion-koncentráció mint a hidratálás fokmérője jelzi-e a középkorúaknál a szívelégtelenség 25 évvel későbbi kialakulását. Vizsgálták továbbá a hidratálás és a balkamra-hipertrófia – a szívkamra falának megvastagodása közötti kapcsolatot, amely a szívelégtelenség diagnózisának az előjele. A résztvevők 44-66 évesek voltak a vizsgálat kezdetén és 70-90 évesek annak lezárultával.
Kimutatták, hogy a magasabb szérum nátriumion-koncentráció a körépkorúaknál összefüggésben áll mind a szívelégtelenséggel, mint a balkamra-hipertrófiával 25 évvel később. Minden literenkénti 1 mmol növekedés a szérum nátriumion-koncentrációban a középkorúaknál 1,2 és 1,11 eséllyel növelte a balkamra-hipertrófia és a szívelégtelenség kialakulását 25 évvel később.
5 szuper őszi zöldség és gyümölcs
2021. szeptember 27.
Megérkezett a hűvösebb ősz is, ilyenkor egyre inkább kívánjuk a tartalmas, főtt ételeket, mégsem szeretnénk tönkre tenni tavaszi-nyári diétánk eredményét. A dietetikusok által ajánlott zsírszegény és fehérjében gazdag pulykahús jól kombinálható a friss zöldségekkel, gyümölcsökkel – Dosso Gabi, a Gallicoop háziasszonya szerint.1. A sokoldalú sütőtök
Az őszi hónapok nagy kedvence a sütőtök, hiszen ez az olcsó alapanyag csodálatos narancsszínnel emeli ételeink látványát. Alacsony kalória-, ugyanakkor bőséges vitamintartalmával egyik legegészségesebb szénhidrátforrásunk lehet. Az ismert fogások mellett igazán ínyenc falatok is készülhetnek sütőtökből: például a pulykahússal töltött sütőtök vagy a sütőtökös pulykatekercs, amely az ünnepi asztalon is megállja a helyét.
A foszfor segít épen tartani a DNS-t a spermiumokban
2021. szeptember 27.
Nemrégiben sokat foglalkozott az egészségügyi sajtó azzal a kérdéssel, hogy a DNS és az RNS sérülései a férfiak örökítőanyagában milyen hatással lehetnek a magzatra. Azt már tudjuk, hogy sajnos jelentősen befolyásolják a kicsi egészségét ezek a tényezők, éppen ezért foglalkozni kell azzal is, hogy épen “tartsuk” őket. Ehhez pedig bizonyos tápanyagok szükségesek, köztük a foszfor is.
Foszfor és örökítőanyag
A DNS és az RNS jelentősége a szervezetben elképzelhetetlenül nagy. Mindegy egyes sejtben, a sejtmagban jelen van a kettős spirál, a DNS, mely hordozza az adott személy teljes genetikai térképét, minden apró részletet, minden egyes tulajdonságot, betegség lehetőséget, szemszínt, hajszínt, mindent. Az RNS ennek a kettős spirálnak a másolata, mely az információ átadását hivatott gyorsítani, és biztonságosabbá tenni.
Hogy hogyan kapcsolódik ide a foszfor? Ez a nemesfém egyike azoknak az úgynevezett biogén elemeknek, melyek a DNS és az RNS építőanyagai, melyek nélkül az örökítőanyag biztosan sérülne. Persze a foszfor szerepe nem merül ki ebben az egy tételben. Sőt! Gyakorlatilag minden folyamatban szerepet játszik, kezdve az anyagcserétől, a csontok és fogak keménységén át egészen a sejtmembrán megfelelő működéséig. A foszfor jelentősége a szervezetben kiemelt.
Hiány?
A foszfor hiánya komoly gondokat eredményez, de sajnos csak igen későn lehet felismerni ezt a gondot. Kezdetben ugyanis a szervezet a csontokból és a fogakból vonja ki ezt a létfontosságú anyagot, hogy képes legyen fenntartani minden olyan működési elemet, melyek az életben maradáshoz szükségesek. Ennek megfelelően a foszforhiány egyik tünete a fogak romlása is, de az indokolatlan testsúlycsökkenés, vagy az izomgyengeség, fáradság, illetve az izomrángások is ide tartoznak – mondja Ratkó Tünde.
Ritka betegségeket vizsgáló kutatási program zárult le
2021. szeptember 26.
Ritka örökletes betegségek korai felismerését és hatékonyabb terápiáját teszik lehetővé annak a kutatási programnak az eredményei, amely a szegedi, debreceni és pécsi egyetemen, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban zajlott.
Az 1,2 milliárd forintos összköltségű, uniós támogatással megvalósult ötéves projekt eredményeit bemutató konferencián Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese azt mondta, a különböző intézmények kutatóinak szoros együttműködésével megvalósult program célja volt a ritka betegségek kórfolyamatainak megértése, az ezekhez kapcsolódó korszerű diagnosztikai eljárások kidolgozása és beemelése a klinikai gyakorlatba.
A ritka betegségek közé olyan viszonylag kevés pácienst érintő életveszélyes vagy életminőséget jelentősen rontó – túlnyomórészt genetikai eredetű – kórképek tartoznak, amely diagnózisa vagy kezelése különös erőfeszítést igényel. Hét-nyolcezer betegség felel meg ezeknek a kritériumoknak, egy kórképben viszonylag kevesen szenvednek, de összesített számuk magas, a kórházi páciensek egyhatoda közéjük tartozik.
A projektben részt vevő szakembereknek több mint nyolcvan, kutatási eredményeiket bemutató cikke jelent meg nemzetközi folyóiratokban, s emellett kiemelt figyelmet fordítottak a tudományos utánpótlásra is, 11 fiatal szerzett PhD-fokozatot és várhatóan idén még hárman megvédik disszertációjukat – közölte a professzor.
Maróti Zoltán, az SZTE gyermekgyógyászati klinikájának tudományos főmunkatársa elmondta, az intézményben 27 különböző anyagcsere-betegség újszülöttkori szűrését végzik biokémiai paraméterek alapján. A program során ezekhez a betegségekhez társuló génekhez diagnosztikai panelt fejlesztettek, emellett a cisztás fibrózis genetikai szűrését is el tudják már végezni.
Létrehozták a ritka betegségek nemzeti genetikai adatbázisát, és ezen belül összegyűjtötték a magyarországi populációra jellemző variánsokat is – tette hozzá a szakember.
Down-szindróma: a 21-es kromoszóma rendellenessége
2021. szeptember 26.
A Down-szindróma talán a legismertebb genetikai rendellenesség közé tartozik, amelyet a 21-es számú kromoszóma rendellenes osztódása okozza, melynek következtében a kromoszóma triplázódik a sejtekben.
A Down-szindróma gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával rohamosan nő, és mivel egyre inkább kitolódik a gyermekvállalási életkor a szülők nők esetében, így az előfordulás kockázata is növekszik. Annak ellenére, hogy a nőgyógyászok nagy hangsúlyt fektetnek az anyák megfelelő tájékoztatására (mind a magasabb életkorú, mind pedig a kevésbé kockázatos korú kismamák számára), sajnos statisztikai tény, hogy az élve született Down-szindrómás babák 75%-át 35 év alatti nők hozzák a világra. Ennek fő oka, a magasabb születések száma ebben a korosztályban.
Mindez ráirányítja a figyelmünket arra, hogy kortól függetlenül minden leendő anyuka figyelmét érdemes felhívni a kockázatokra, a szűrések fontosságára és a vizsgálati lehetőségekre. Megközelítően minden 5-600 csecsemőből 1 ezzel a rendellenességgel születne meg. Mivel ez a rendellenesség nem öröklődő (véletlenszerűen kialakuló), a magzat családi előzménytől függetlenül hordozhatja ezt a kromoszóma hibát.
Égési sérülések kezelése - égések fokozatai, természetes és orvosi ellátásuk
2021. szeptember 25.
Mik a jelei az égések fokozatainak? Hányas fokozatú égést szenvedtünk? Szabad-e tenni egy kis tejfölt a sebre? Mi a helyes módszer, ha megégettük magunkat? Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni égési sérülés esetén? Milyen természetes gyógymódok vannak égési sérülésekre?
Tűzpiros bőr
50 °C fölött a forrósággal való érintkezés a bőr és a szőrzet részleges vagy teljes elpusztulását eredményezi. A roncsolás a felület alatt fekvő szövetekre is kiterjedhet. Ennek foka a hőforrás hatóidejétől és hőmérsékletétől függ. Az égési sérüléseknél az elsősegélyt azonnal, a helyszínen meg kell kezdeni. A továbbiak a sérült felület kiterjedésétől függenek.
Attól függően, hogy az égés mennyire mélyen hatol be a bőrbe, 5 súlyossági fokozatot különböztetünk meg. A következő felsorolásból látható, hogy a súlyossággal nő a fájdalomérzet és a vérzésre való hajlam.
• I. fokozat az érintett terület fáj, bepirosodik, feszül, érintésre érzékeny, heg nélkül néhány nap alatt begyógyul.
• II. a) fokozat hólyagosodás, bepirosodás, nedvedző, jó vérellátású sebalap, erős fájdalom, vérzésre való hajlam, heg nélkül 14 nap alatt begyógyul.
• II. b) fokozat feszülő, illetve kinyílt hólyagok, nedvedző és rossz vérellátású sebalap a hajszálerek sérülése miatt, mérsékelt fájdalom, gyógyulás hegesedéssel.
• III. fokozat Ez a stádium a bőr egész szerkezetét érinti. Fehéresbarnás, száraz felület, a hajszálerek mélykékek; a szőrtüszők károsodtak, de fájdalomérzet nincs; gyógyulás hegesedéssel.
• IV. fokozat Elszenesedés. A bőr és a szövetek egésze érintett, csakúgy, mint az izmok és az inak, egészen a csontig, fájdalomérzet nincs.
A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek lebontani a műanyagokat
2021. szeptember 25.
A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek a műanyagok lebontására is – ezt állapította meg egy most publikált kutatás.
Az 1950-es évek óta több mint 8 milliárd tonna műanyagot állítottak elő a világon, főleg csomagolást, egyszer használatos dobozokat, eszközöket és palackokat. Ennek eredményeként a műanyagszennyezés mindenütt jelen van, az emberek akaratlanul is fogyasztják és belélegzik a mikroműanyag-részecskéket. Az elmúlt években a kutatók azon dolgoztak, hogy felhasználják a baktériumok azon képességét, hogy lebontják a hosszú életű anyagot.
Egyes mikrobák képesek lebontani a természetes poliésztert, amely például a paradicsom vagy az alma héjában található. Mivel a tehenek tápláléka tartalmazza ezeket a természetes poliésztereket, a tudósok sejtették, hogy gyomrukban bőségesen élnek olyan mikrobák, amelyek képesek lebontani az összes növényi anyagot.
Az elmélet tesztelésére Doris Ribitsch, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének kutatója és kollégái egy ausztriai vágóhídról szereztek be a szarvasmarhák bendőjében termelődő folyadékot – számolt be róla a The Guardian brit napilap.
A folyadékot háromféle poliészterrel próbálták ki: szintetikus polimerrel, amelyet általában textíliákban és csomagolóanyagokban használnak, biológiailag lebomló műanyaggal, amelyet komposztálható műanyagzacskókhoz használnak és egy megújuló erőforrásokból előállított bioalapú anyaggal. Mindegyik műanyagot film- és porformában is tesztelték.
Az eredmények szerint a szarvasmarha gyomrában élő mikroorganizmusok mindhárom műanyagot képesek lebontani a laboratóriumi körülmények között. A műanyagporok gyorsabban bomlottak le, mint a műanyagfólia.
Úgy tűnik, a bendőfolyadékban nemcsak egyféle enzim van jelen, hanem különböző enzimek működnek együtt a lebontáson – írták a szerzők a Frontiers in Bioengineering and Biotechnology című folyóiratban publikált tanulmányukban.
A következő lépésként a bendőben lévő több ezer mikroba közül azonosítani kell a műanyag lebontásában kulcsfontosságúakat, majd az általuk termelt enzimeket. Ha az enzimeket azonosították, akkor azokat elő lehet állítani és újrahasznosító üzemekben lehet alkalmazni.
A műanyaghulladékot egyelőre többnyire elégetik. Kisebb mértékben újrahasznosítják. Egy másik módszer a kémiai újrahasznosítás, de ez nem környezetbarát folyamat.
A The Guardian cikke arra is emlékeztetett, hogy más kutatók már előrébb járnak a műanyagot lebontó enzimek előállításában. Szeptemberben két külön enzim összekapcsolásával egy szuperenzimet fejlesztettek ki. A két enzimet 2016-ban egy japán hulladéktelepen felfedezett műanyagevő bogárban fedezték fel.
Kórházi illemtan: Hogyan viselkedjünk a gyerekosztályon?
2021. szeptember 24.
Mikor menjünk? Mit vigyünk? Gyerekkel vagy gyerek nélkül? – Ezek a kérdések már mindenkiben felmerültek, aki valaha is ment kórházba látogatóként. A K&H Gyógyvarázs most összegyűjtötte azokat a fontosabb tudnivalókat, amelyeket egy gyerekosztály meglátogatása során illik szem előtt tartani.
Gyerekkel a kórházba
Bár a gyerekosztályokon mindenütt gyerekek fekszenek, a látogatás a legtöbb osztályon tilos a 14 éven aluliak számára. Ennek oka a fertőzésveszély – mindkét irányba. A kezünkön, a ruhánkon számos kórokozót juttathatunk be az intézménybe, amelyre cseppet sincs szükségük a bent fekvőknek. Ugyanakkor a gyerekek mindent megfognak, szájukba vesznek, így ők az intézményben vannak fokozott fertőzésveszélynek kitéve. Hat év alatti gyereket lehetőleg semmiképp ne vigyünk a kórházakba látogatóba. Ha a bent fekvő kis beteghez testvért, barátot, osztálytársat szeretnénk bevinni, mindenképp konzultáljunk előtte a kórházi személyzettel!
Mikor mehetünk?
Ma már a legtöbb kórház „nyitott”, azaz nincs szigorúan meghatározott látogatási idő. Ennek ellenére látogatás előtt érdeklődjünk a személyzettől vagy a kis beteget leggyakrabban látogató családtagtól a kórház napirendjéről. A kórházakban gyógyítótevékenység folyik, szigorúan meghatározott szabályok szerint. Nem szerencsés, ha a nagyvizit közepén toppanunk be a kórterembe, és az sem, ha a kis beteg épp vizsgálatokon, kezelésen, gyógytornán van a látogatásunk idején.
Kézmosás
Bár alapvetőnek tűnik, mégis sokszor megfeledkezünk róla. A már említett kórokozók és baktériumok miatt a kórházba érkezéskor és távozás után is fontos a kézmosás. Nem árt, ha viszünk magunkkal folyékony kézfertőtlenítőt, arra az esetre, ha a kézmosás valamiért mégsem megoldható.
Hova üljünk?
Bár az ágy igazán hívogatónak tűnik, főleg egy hosszabb utazás után, de semmi esetre se üljünk a kis beteg ágyára! Sőt a mellette lévő ágyra se – még ha az épp üres is! Az utcai ruhánkkal ugyanis olyan láthatatlan anyagokkal szennyezhetjük, amelyek nem oda valók. Ezzel együtt pedig olyan kórokozókat vihetünk haza, amelyek nem az otthonunkba valók. Ha mindenképp le szeretnénk ülni, használjuk az ágyak melletti székeket, ha ez nincs vagy foglalt, akkor inkább álljunk, vagy sétáljunk ki együtt a folyosóra, a közös helyiségbe, és üljünk le ott.
Mit vigyünk?
Bár gyerekeknek nem igazán szoktak virágot vinni, fontos leszögezni, hogy a virágok – akár vágott, akár cserepes – különböző baktériumokat hordozhatnak, vegyszerezve vannak, így nem célszerű őket kórházba vinni. Vannak olyan intézmények, amelyek ezt kifejezetten tiltják is. A csoki és az édesség kézenfekvő alternatívának tűnik a gyerekek esetén, de előtte feltétlenül érdeklődjük meg, hogy nincs-e a kis beteg valamilyen diétára fogva.
Színek és ízek! Kora őszi gyümölcs- és zöldség-kavalkád
2021. szeptember 24.
A késő nyári és kora őszi hónapokban is sok friss nyersanyagot kínál a természet. A színes, ízletes gyümölcsök és zöldségek a klasszikus tápanyag-összetevők mellett más és más vitaminokat, egészségvédő antioxidáns bioaktív anyagokat tartalmaznak.
Különösen értékesek a színanyagokban gazdag piros, sötétzöld és mély-sárga színű termények, melyek mindenikéből kellene naponta egyet-egyet fogyasztani. Mert minél többfélét eszünk, annál többféle táp és védőanyagot veszünk magunkhoz. Kisbabánk részére lehetőleg bió termesztésű és friss árút vásároljunk, és felbontás előtt alaposan mossunk meg mindent a banánt, a narancsot és a dinnyét is. A kiszáradás, a színek fakulása, a barnulás, a foltosodás valószínűsítik a flavonoidok bomlását, jelzik a fitovegyületek aktivitásának gyengülését, sőt a létrejött oxidálódott anyagok élettani hatása egyenesen károssá is válhat.
Gyümölcsöt éhgyomorra
A gyümölcs javítja az anyagcserét, elősegíti a salakanyagok kiürülését, méregtelenít, frissíti az izmok- és az agy működését, és ezáltal fokozza a szervezet ellenálló képességét. A gyümölcsök társítása, az ízek és színek sokfélesége mellett, az alkotórészek jótékony hatását is összesíti. A gyümölcsöket éhgyomorra vagy étkezések közben fogyasszuk, így érvényesül legjobban frissítő, tisztító, immunerősítő hatásuk. Az is helyes megoldás lehet, ha minden napra tervezünk egy tisztán gyümölcsöt tartalmazó étkezést.
Zöldséglé a legkisebbeknek
A zöldségek rákmegelőző, immunerősítő, gyulladáscsökkentő és béltisztító hatású magas rosttartalmú növények. Fogyasztásuk a fő étkezések részét képezve – zöldség lé, saláta, vagy zöldfőzelék formájában -, naponta szükséges a csecsemőkortól kezdve egészen életünk végéig. A kisbaba emésztőrendszere 6 hónapos koráig a zöldségrostot nem képes megemészteni. A kipréselt zöldség levét azonban igen, és vitaminitalként a gyümölcslevekkel azonos értékűnek tekinthető. Számukra a zöldséges főtt ételeket szükséges kiegészíteni más energia és tápanyagban – főleg fehérjékben – gazdagabb élelmiszerrel (hús, tojás, olaj, gabonaneműek, stb.).
A zöld színű zöldségek és gyümölcsök dicsérete
A zöld az élet színe. Látványa nyugtatja az idegeket, harmóniát és megnyugvást sugároz. A zöld színű zöldségek és gyümölcsök magas klorofill tartalmuk okán (spenót, mélyzöld színű saláta, brokkoli, uborka, avokadó, stb.) a sejtek épségének őrzői, kedvezően befolyásolják a máj, az epe, a vese és az ivarmirigyek működését. Káliumban, K-vitaminban különösen gazdagok, ezáltal az egészséges ideg- és izommüködés fenntartásában, a magasvérnyomás megelőzésében, a véralvadásban, a csontképzésben töltenek be fontos szerepet. A karotinoidok csoportjába tartozó antioxidáns hatású színanyagai számos idült betegség megelőzésében nélkülözhetetlenek. Védik a szemet a látásromlás és a szürke hályog kialakulása ellen.
Hyalomma kullancsot találtak
2021. szeptember 23.
Három hónappal az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kullancsfigyelő projektjének indítása után előkerült az első példány a keresett, hazánkban nem őshonos Hyalomma kullancsból.
A Vas megyében felfedezett példány molekuláris biológiai módszerekkel történő vizsgálata, valamint a kullancs esetleges kórokozókkal való fertőzöttségének megállapítása a pécsi Nemzeti Virológiai Laboratóriummal együttműködésben történik – közölte az ELKH az MTI-vel.
A Kullancsfigyelő projektben a kutatók a “citizen science” módszer segítségével vizsgálják az Európában is egyre gyakrabban előforduló, a krími-kongói vérzéses lázat is okozó kullancsok felbukkanását és megtelepedését Magyarországon.
A projekt indítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fotó és beküldött példány érkezett az Ökológiai Kutatóközponthoz. A lakosság által észlelt egyedek között szerepelt más ízeltlábú is, de a legtöbb esetben valóban kullancsok voltak.
Földvári Gábor, a kutatás vezetője a közleményben hangsúlyozta, hogy ezek a “járulékos fogások” sem haszontalanok, hiszen a lakosság széles körű részvétele miatt az ország jelentős részéről kapnak információt egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is a program révén.
Az eddig beérkezett öt kullancsfaj – és egy közeli rokon vérszívó, az óvantag – közül az augusztusban bejelentett Hyalomma kullancs a legfigyelemreméltóbb. A Vas megyei településen egy kutyatulajdonos észlelte a nagyméretű, gyors mozgású, csíkos lábú példányt, amely a kutyáján mászkált. A kutya nem járt külföldön, a közeli madárvárta viszont nagy valószínűséggel megfelelő körülményeket biztosított a vándormadárral érkező kullancs fejlődéséhez.
Az ÖK kutatói továbbra is kérik a lakosságot, kiemelten a kutya-, ló- és szarvasmarhatartókat, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg és ha Hyalomma egyedet találnak, jelezzék azt a kullancs@ecolres.hu e-mail címen. Az azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további információ a Kullancsfigyelő honlapján érhető el.
