2021. június 29.
A csecsemőkori hasfájás az egyik leggyakoribb probléma, amivel a kisgyermekes szülők orvoshoz fordulnak. Egyes felmérések szerint akár minden második gyermeket is érintheti a csecsemőkori krónikus hasfájás, vagy más néven kólika.
A csecsemőkorban a sírás nem feltétlen utal kóros állapotra, de a Wessel-féle „hármas szabállyal” megállapítható kólika mégis számos család életét nehezíti meg: 3 hónaposnál fiatalabb (újabban 5 hónap), egyébként egészséges csecsemő 3 vagy több órát, 3 vagy több napon át egy hét alatt sír.
Egy síró baba hangja, aki görcsökkel küzd, a legzavaróbb, figyelemkeltő és cselekvésre ösztönző hang, ami létezik számunkra – egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint.
A csecsemőkori kólikát manapság a funkcionális kórképek közé soroljuk, ez azt jelenti, hogy nincs mérhető, kimutatható szervi elváltozás a hátterében. Ugyanakkor vannak kórképek, amelyeket ki kell zárni a csecsemőkori krónikus hasfájás hátterében, de a kólika esetén is beszámolnak újabban a bélflóra jellegzetes elváltozásáról, a diszbiózisról.
A diszbiózist (dysbiosis) a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása okozhatja. Az elmúlt tíz évben a bélrendszeri diszbiózis előfordulási arányának drámai növekedése figyelhető meg, melyben a környezeti- és életmódtényezők egyaránt nagy szerepet játszanak. A bél egészségének helyreállításához, illetve egészségének megőrzéséhez a megfelelő életmód kialakításával is hozzájárulhatunk. Egyik javasolt kezdet lehet a megfelelő táplálkozás mellett a széles spektrumú probiotikumok bevitele, természetesen csepp formában és speciálisan csecsemőknek tervezve.
Egyes feltételezések a bélflóra összetételének eltérése mellett a gyomorbélrendszer éretlenségét, a bél áteresztő képességének zavarát és túlzott érzékenységét gyanítják a tünetek hátterében.
2018-ban a Houstoni Egyetem mikrobiológia és virológiai kutatói újabb következtetésre jutottak, miszerint a csecsemőkori kólika a bélflóra egyensúly zavarának megjelenése (diszbiózis) mellett a bélrendszer gyulladásával kapcsolható össze.
2021. június 28.
A várandós dohányzása és a közlekedési légszennyezésnek való kitettség összefügg a gyerek későbbi viselkedési zavaraival egy új tanulmány szerint.
A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) vezette kutatócsoport munkája az első, amely a vegyi és más környezeti hatásoknak való kitettség, vagyis az exposzóma magzati és születés utáni hatásait vizsgálta, korábbi kutatások külön-külön jártak utána az egyes tényezőknek – számolt be róla a medicalxpress.com. Az írás az Environmental International című szaklap friss számában jelent meg.
Noha a viselkedési zavarok okai még nincsenek pontosan feltárva, tudjuk, hogy – különösen a születés előtti és a korai gyerekkorban – sokféle társadalmi és fizikai környezeti tényező lép interakcióba néhány genetikai elemmel, melyek a viselkedési zavarok kialakulásában szerepet játszanak.
A tanulmány az exposzómát kutató, nagyszabású HELIX (European Human Early-Life Exposome) projekt adatain alapszik, hat európai ország hat korcsoportjával dolgoztak. Összesen 1287, 6-11 év közötti gyerek adatait követték, értékelték a környezeti hatásokat és a viselkedési problémákat. A várandósság alatt 88, a korai gyerekkor idején 123 környezeti – köztük kültéri, beltéri, vegyi, életmódbeli és társadalmi – hatást vizsgáltak.
A várandósság alatti dohányzás és a közlekedési szennyezés volt a viselkedési problémákkal leginkább összefüggő két faktor. “Az anyai dohányzás más tényezőkkel, köztük a szülői pszichológiai zavarokkal, társadalmi és gazdasági tényezőkkel, az apai dohányzással és az otthoni környezettel, különösen az otthoni kötődéssel, támogatással és ösztönzéssel is szoros összefüggést mutatott” – mondta Léa Maitre, az ISGlobal posztdoktori kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A gyerek későbbi agresszív és szabályokat áthágó viselkedése, valamint a magasabb hiperaktivitási (ADHD) mutatója összefüggött a várandósság alatti lakóhely közelében zajló forgalommal. A jelenségre létezik elfogadható biológiai magyarázat, noha a pontos mechanizmus még nem ismeretes.
2021. június 28.
Új készítményt vezettek be az asztmás betegek kezelésére az Európai Unióban. Az előzetes vizsgálatok alapján a hosszúhatású hörgőtágító jelentősen növeli a megfelelő asztmakontroll esélyét, és azt, hogy az asztmás beteg teljes értékű életet élhessen. A készítmény azért is kiemelkedő fontosságú, mert hosszú ideje nem került sor új gyógyszer bevezetésére ezen a terápiás területen.
Az asztma népbetegség: világszerte 300 millió asztmás ember él, számuk 2025-re meghaladhatja a 450 milliót. Az Európai Unióban a betegek száma több millióra tehető, Magyarországon közel 300 ezer felnőtt asztmás beteget tartanak nyilván. A tünetes asztma esetében nagyobb a betegség fellángolásának esélye, és ez magában rejti a sürgősségi ellátás, a kórházi kezelés szükségességének lehetőségét is. A jelenleg alkalmazott terápiák mellett az asztmás betegek legalább 40 százaléka továbbra is szenved a tünetektől. A tünetes asztmás betegek életminősége rosszabb, mint a tünetmentes asztmásoké, így különösen fontos az asztma megfelelő kezelése, a tünetek teljes kontrollja.
Új, hosszú hatású hörgőtágító terápia
A gyulladáscsökkentő alapterápia mellett sok asztmás tapasztal továbbra is tüneteket, vagyis szenved az életminőséget rontó tünetektől. Így bármikor szükségessé válhat rohamoldó használata is. Az asztmások közel fele esik ebbe a kategóriába. Esetükben az alapterápia és a kiegészítő terápia nem érte el a megfelelő szintű asztmakontrollt, azaz nem biztosított tünetmentességet.
Nekik jelenthet megoldást a nemrég bevezetett készítmény, amely a gyulladáscsökkentő kezelést kiegészítve fenntartó hörgőtágító terápiaként szolgál. Az előzetes vizsgálatok során az új hörgőtágító terápia hatására jelentős javulást tapasztaltak olyan betegeknél, akiknek korábban a szokásos kezelés mellett is jelentkeztek az asztma tünetei. A terápia eredményeként nagymértékben csökkent az asztmás roham kialakulásának és a betegek állapotrosszabbodásának kockázata is.
Az asztmás rohamok nemcsak ijesztőek és kellemetlenek, hanem akár életveszélyesek is lehetnek. Az új inhalációs, fenntartó kezelés a hatását a légutak megnyitásán és azok legalább 24 órán keresztül történő nyitva tartásán keresztül fejti ki. A vizsgálatok során az új gyógyszerrel a betegek lényegesen nagyobb valószínűséggel tudták uralni asztmás betegségüket, mint azok, akik csak a szokványos kezelésben részesültek.
Az elmúlt évtizedben nem bővült az elérhető terápiás lehetőségek köre, így az orvosok is szívesen látják az új, hosszúhatású hörgőtágító készítményt, amely a betegek széles körében hatásos, életkortól, allergiás állapottól, dohányzási szokásoktól és a hörgőtágító kezelésre adott választól függetlenül. Ezzel jelentősen bővülhet azoknak az asztmásoknak a köre, akik hosszú távon tünetmentesen, teljes életet élhetnek.
2021. június 27.
Túlsúlyproblémákkal küzd a gyermeke? Gondoljon pajzsmirigy problémára, genetikai defektusra is! Például a Prader Willi szindrómát gyakran falánkság néven szokták emlegetni, mert jellemző tünete a fékezhetetlen étvágy. Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermekendokrinológusát kérdeztük.A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta stabilizálódni látszik hazánkban, átlagosan azonban még mindig minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, és az arány jelentős régiós különbségeket mutat
Már gyermekeknél is probléma a súlyos elhízás!
Ennek előfordulása gyermekkorban átlagosan több mint 2 százalék (elhízásnál a BMI 30 kg/m2 feletti). Amennyiben ezt az arányt visszavetítjük a legutóbbi népszámlálás eredményeire, akkor a legóvatosabb becslés szerint is hazánkban ma körülbelül 20 ezer súlyosan elhízott gyermek él, ez nagyjából megfelel Hatvan város teljes lakosságának. A súlyos elhízás előfordulása összefügg a család szociális és gazdasági helyzetével, így nem meglepő, hogy a legmagasabb előfordulási arányokat Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön találtak – olvasható a közleményben.
Mivel az elhízás kezelése igen összetett, több szakember együttműködését igénylő feladat! Az elhízás, különösen a súlyos elhízás, már gyermekkorban is számos krónikus megbetegedés kockázatát növeli (a cukorbetegség 4,5-5,5 szeres kockázat, a magas vérnyomás, depresszió előfordulása is gyakoribb).
2021. június 27.
A hagymalekvár kitűnő étel sültek, grill ételek, zöldségek mellé. Korábban a hagymalekvár a szegények étele volt, mára már az elit éttermek kínálatában szerepel, mint elegáns, kulináris külölegesség: Steak hagymalekvárral; libamáj/ kacsamáj hagymalekvárral. Nem csak finom, de egészséges is a hagymalekvár.
India egyes vidékein a hagyma nem tartozik a konyha alapvető növényei közé, fogyasztásáról azt tartják, hogy a lelket tisztátalanná teszi. Így minden ételből kihagyják.
Az arab világban pont az ellenkezője dívik, a hagyma jelképként szolgál, és bőséggel teszik az ételekbe, néha minden olyan hagymás, hogy alig bírunk belőle enni. Ha azonban sokat fogyasztunk belőle, gázokat okoz a belekben, ezt néha elég kényelmetlen elviselni.
A magyaroknál a hagyma fogyasztása tradíció, Makó hagyományosan hagymatermő vidék. A házias ételek mindegyikében szinte ott a hagyma, majdnem minden recept azzal indul, hogy egy nagy fej hagymát vágj apróra és ...
Európában a németek kedvelt savanyú hagymája és hagymás burgonyasalátája ismert, a csehek is kedvelik, de franciák talán a leghíresebbek hagymás receptjeikről, gondoljunk csak a hagymalevesre. (Itt van egy bevált recept hozzá >>)
A hagyma védi az ereket és flavonidokat tartalmaz
A britek azonban ennél is tovább kutattak. A brit élelmiszeripari kutatóintézet munkatársai a flavonoidok közül a quercetint vették górcső aá, mely legnagyobb számban - az almán, és a vörösboron kívül - a hagymában van jelen. A quercetinről kimutatták, hogy fogyasztásával megelőzhetők az érfalak gyulladása, de hamar lebomlik a szervezetben, és a vérben nem található meg. Az érfalak gyulladása károsítja az érfalakat, mely szívbetegséghez és stroke-hoz vezethet. A vizsgálat rávilágít arra, miért csökkenti a kockázatot a gyümölcsök és zöldségfélék - sőt konkrétan a hagyma - fogyasztása.
A kutatók azokat a vegyületeket vizsgálták, amelyek a quercetin bomlása után keletkeznek. Ezek a vérben is megtalálhatók, és ténylegesen érintkeznek az emberi szövetekkel. A vegyületeket az emésztés során keletkezetthez hasonló koncentrációban az erek belső faláról vett sejtekhez adták. Kiderült, hogy a legerőteljesebb hatást a 100-200 gramm hagyma elfogyasztásának megfelelő mennyiségű hatóanyag váltotta ki.
2021. június 26.
Nagyon sok nőben merül fel a kérdés, hogy ha a folsav a legfontosabb, amit szedni kell terhesség alatt, akkor miért nem elég csak azt bevinni pluszban a szervezetbe? A kérdés megválaszolásában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász van segítségünkre.
Miért fontos a folsav és miért nem elég?
A folsav nagyon fontos összetevője az egészséges fejlődésnek a baba szempontjából, hiszen ez az anyag képes megakadályozni, illetve drasztikusan csökkenteni az idegcső-záródási rendellenességek kialakulását. Nem is kérdés, hogy szedését javasolják a szakemberek.
A szervezetben egyébként is megtalálható ez az anyag, így lehetséges az, hogy nagyanyáink korában, amikor még semmilyen plusz anyagot nem szedtek, egészséges babák születtek. Sajnos azonban az azóta eltelt évek alatt az élelmiszerek beltartalma jelentősen csökkent. Ez köszönhető a tápanyagokban egyre kevéssé bővelkedő termőtalajoknak, a műtrágyázásnak és természetesen a tömegtermelésnek.
Azonban, ha a folsavból már nincs elég a szervezetben ahhoz, hogy a várandósság alatt megnövekedett igényeket fedezze, akkor sajnos más, szintén kiemelten fontos anyagból is hiányt szenved a szervezet, vagyis ezek pótlása is szükséges!
Nem csak a folsav a fontos?
A folsav mellett igen sok olyan ásványi anyag, nyomelem és vitamin is van, melyek a baba fejlődésének szempontjából kiemelten fontosak. Felsorolni is sokáig tartana, így csak néhányat emelünk most ki:
Cink és réz: a két anyag antibakteriális, antivirális és gombaellenes tulajdonságokkal rendelkezik, így a várandósság során nagyon fontosak. A vetélések és koraszülések több, mint 70%-ért ugyanis a felszálló fertőzések tehetőek felelőssé, melyek kialakulásának kockázatát a cink és a réz képes minimalizálni.
2021. június 26.
Tudod, hogy nem kéne, de képtelen vagy ellenállni, mert annyira kívánod azt az utolsó szelet csokoládét, sütikét, vagy éppen lekváros kenyeret? Fogyókúráznál, de ez az amiről nem tudsz lemondani?
A függőségnek sok fajtája létezik. Az emberek sajnos sok dologhoz ragaszkodnak. Azt a jelenséget - mikor valaki szüntelenül kívánja az édességet -, cukorfüggőségnek nevezi a tudomány. A nehezen kontrolálható sóvárgás egyben fizikai és pszichikai jellegű.
Mikortól számítasz édességfüggőnek?
A cukor növeli az agy szerotonin* termelését, hasonlóan, mint a depresszió elleni gyógyszerek. Nehéz meghúzni a cukorfüggőség határát, viszont a függőség egyértelműen megállapítható az édességre való csillapíthatatlan vágy esetében. Csak a szükséges mennyiség elfogyasztása eredményezi a szorongató vágy csillapítását.
A kenyértől is hízol!
Tévhit, hogy csak az édességek (torták, sütemények, cukorkák, stb.) által kerülhet cukor a szervezetbe. A kenyér, tésztafélék, illetve minden fehérliszt tartalmú élelmiszer tartalmaz feldolgozott szénhidrátot, mely cukorrá alakul a szervezetben. Az ilyen egyoldalú étkezés különböző betegségek forrása lehet (szívproblémák, cukorbetegség, emésztési zavarok és bizonyos rákos megbetegedések.) Az is bizonyított, hogy a memóriát és koncentrációt is károsan befolyásolják.
A cukorfüggés tényleges szenvedély - bár csokiért még sosem öltek ...
A cukorfüggőség egy lapon említhető a nikotin-, az alkohol-, a kábítószer függőséggel, valamint a játékszenvedéllyel is. Szorongás, depresszió, fóbiák tulajdonképpen érzelmi kiegyensúlyozatlanságok, melyek a cukorfüggőséghez kapcsolódnak. A cukor a függő vágyának azonnali kielégítését és egyben a „nem tudok élni nélküle” élményét okozza. A negatív oldala az, hogy a kellemes, kielégült érzés nem tart sokáig, azaz az energiával feltöltött állapot érzetét viszonylag gyorsan a fáradtság váltja fel.
Sokan azért próbálnak cukormentesen táplálkozni, mert fogyni szeretnének, vagy az egészséges életmód útján szeretnék járni. Ez pontosan olyan elvonási tünetekkel járhat, mint a kábítószer függők esetében (izzadás, remegés, gyengeség, szédülés). Ugyanúgy falási rohamok törhetnek a függőre, mint ahogy az elvonás során az alkoholista, vagy a dohányos, a drogos is hirtelen rákíván a függőségére. Lelki mellékhatásként táplálkozási zavarok (anorexia, bulimia)
2021. június 25.
Mit jeleznek a pár hetes-hónapos csecsemő arcán megjelenő, pattanásszerű kiütések? Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta mikor tanácsos orvoshoz fordulni.
Ártalmatlan jelenség
Ha apró, vörös vagy fehéres, kissé kidudorodó göbök jelennek meg a baba arcán, a legtöbb édesanya valamilyen allergiára gondol. Mivel ezek a tünetek rendszerint az első hónapokban jelentkeznek, kiváltó okként a tápszer, vagy az anyatej merülhet fel, hiszen a csecsemő abban az életkorban még mást nem fogyaszt.
A tünetek hátterében azonban sok esetben nem allergia, hanem ártalmatlan tejkiütés áll. A tejkiütés tünetei elsősorban az arcon jelentkeznek, de előfordulhat a nyakon, fejen is és inkább világosabb színűek, fehérek. A csecsemőnél a bőrtünetek mellett egyéb panaszok nincsenek, egészséges, jól fejlődik. A tejkiütést mindössze a még fejletlen bélrendszere idézi elő, amely nem tudja tökéletesen megemészteni az anyatejet. Idővel ezek a tünetek minden külső beavatkozás nélkül megszűnnek.
Ilyenkor kell orvoshoz fordulni
A tejkiütés mellett egyéb bőrtünetek is jelentkezhetnek csecsemőknél. Érzékeny bőrüket akár a mosószer, az öblítő, a tusfürdő is irritálhatja, de gyakran okoz bőrpanaszokat ebben az életkorban a tejallergia is. Ilyenkor azonban nem pattanásszerű kiütések, inkább száraz bőr, ekcémás bőrtünetek, esetleg csalánkiütés okoznak panaszt. Ilyen esetben mindenképp javasolt orvoshoz fordulni. Amennyiben hasi panaszok, hasfájás, puffadás, hasmenés vagy véres széklet is társul a bőrtünetek mellé, nagy eséllyel valóban valamilyen ételallergia – csecsemőkorban leggyakrabban rendszerint tejallergia – áll a tünetek hátterében.
2021. június 25.
Új Alzheimer-gyógyszert engedélyezett az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) az Egyesült Államokban, csaknem húsz éve először – írta a BBC hírportálja.
Az aducanumab elnevezésű anyag a demencia leggyakoribb formájának, az Alzheimer-kórnak nem a tüneteit, hanem az okát kezeli: csökkenti a betegségre jellemző agyi fehérjelerakódást.
2019 márciusában leállították a szer tesztjeinek harmadik, nagyszabású, nemzetközi fázisát, amelyben mintegy 3000 páciens vett részt, mivel az emlékezetvesztést és a gondolkodási problémákat a havi infúzióként adott szer nem lassította jobban, mint a hatóanyag nélküli placebo.
Ugyanabban az évben azonban a szert kifejlesztő amerikai Biogen több adat elemzésével megállapította, hogy a szer működött, amennyiben nagyobb dózisban adagolták. Azt is közölték, hogy szignifikánsan lassította a kognitív képességek romlását.
A világon több mint 30 millió ember szenvedhet Alzheimer-kórban, többségük 65 éven felüli. Mind az amerikai, mind a brit tudományos közvéleményt megosztja az aducanumab, vannak, akik áttörést látnak benne, mások szerint csekély a haszna.
Bart De Strooper, az angol demenciakutató intézet (Dementi Research) óriási jelentőségű mérföldkőnek nevezte az engedélyezést az Alzheimer-gyógyszerek utáni kutatás történetében. A múlt évtizedben több mint 100 vizsgált kezelési módszer bizonyult bukásnak. Noha azt reméli, embermillióknak jelenthet fordulópontot az új szer, hozzátette, “sok akadályt kell még legyőzni”.
2021. június 24.
Engedélyezte a Sinopharm kínai gyártó egyik, Covid-19 elleni oltóanyagának alkalmazását a 3 éven felüli gyermekek körében a kínai gyógyszerészeti hatóság – közölte egy pénteken a kínai egészségügyi bizottság.
A Sinopharm a pekingi székhelyű CNBG-vel közösen fejlesztett, elölt vírust tartalmazó vakcinája ezzel másodikként kapott zöld jelzést a kiskorúak körében történő alkalmazásra Kínában. Múlt pénteken a kínai gyógyszerészeti hatóság a Sinovac, szintén semlegesített vírusra épülő oltóanyagának adta ki az engedélyt a 3 és 17 év közötti korosztályra.
A kínai egészségügyi hatóság közlése szerint az országban már mintegy 622 millió ember kapta meg a Covid-19 elleni védőoltások legalább első dózisát. A jelenleg Kínában használt hét vakcina közül öt két dózist, egy egyet, egy pedig hármat követően nyújt megfelelő védelmet a Covid-19-cel szemben.
Az oltási kampány során Kínában június végéig az 1,4 milliárdos lakosság mintegy 40 százalékénak beoltását tűzték ki célul. A Hszinhua kínai állami hírügynökség korábbi jelentése szerint a kínai egészségügyi hatóságok az év végéig a járvány szempontjából különösen veszélyeztetettnek ítélt célcsoportok 70 százalékának beoltását remélik elvégezni.
