A gyerek nem mondja: szorongok, csak fáj a hasam

2021. szeptember 14.

A gyermekek 8-25%-a folyamatosan fennálló, visszatérő hasfájásra panaszkodik, annak ellenére, hogy annak bármilyen orvosilag meghatározható magyarázata lenne. Az ilyen eseteket funkcionális hasfájás címkével illetik. Gyakran előfordul, hogy a fájdalmon kívül semmilyen egyéb tünet nem mutatkozik. 

Ha a gyermeked azt mondja, hogy fáj a hasa, de azt nem lehet semmivel magyarázni, nem jelenti azt, hogy nem valós a fájdalma, csupán azt, hogy az ok, nem a szervezet funkcióromlásában keresendő.

Tapasztaltad már azt, hogy a gyereknek az iskola első napján, egy vizsganapon vagy valamilyen megmérettetésen megfájdult a hasa? Ez igazából nagyon gyakori a kiskorúaknál. A szorongás szokott megmutatkozni ilyen formában.

A hasunkban van a “második agy”-unk

Ha közelebbről megnézzük az emésztőrendszerünket, akkor láthatjuk, hogy mikroorganizmusok ökoszisztémája található itt, amellett saját ideghálózattal, az enterális idegrendszerrel is rendelkezik.

Ezzel magyarázható a pillangó érzés a gyomorban és az izgulás miatti gyomorfájdalom, székrekedés, hasmenés vagy akár hányás is. A pszichológiai megterhelések az egész emésztőrendszerre hatással lehetnek, amely szinte azonnal reagál azokra.

Ezért egyáltalán nem kizárt, hogy ha a gyermeknek valamilyen lelki problémája adódik, arra hasi fájdalommal reagál.

Nehezen induló reggelek: derékfájdalmak, berozsdásodott ízületek

2021. szeptember 14.

Akiknek fáj a dereka tudja, hogy ez a panasz a reggeli órákban a legerősebb, ilyenkor még a kiegyenesedés is nehezünkre esik, ezért gyakran kényszertartást veszünk fel a fájdalom ellensúlyozására. Pedig nem kellene ezt elfogadni, indulhatnának frissen, fájdalommentesen is a reggelek, utána pedig egész nap lehetnénk olyan aktívak, mint a panaszaink kialakulása előtt.

Természetesen nem a műtét az egyetlen megoldás erre, hiszen ma már ismertek olyan kezelési módok, amellyel a derékfájdalom gyorsan és hatékonyan megszüntethető, és rövid időn belül teljes gyógyulás következik be. A kémiai anyagoktól idegenkedőknek pedig jó hír, hogy a terápia során csak természetes hatóanyagokat alkalmaznak. Erről az új eljárásról, Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistája beszél.

Gyakori jelenség a reggeli derékfájdalom
A derékfájdalom gyakori jelenség, öt felnőttből négynél legalább egyszer kialakul az élete során. Nagymértékben befolyásolhatja a mindennapi életvitelt, ez az egyik leggyakoribb oka annak, ha valaki orvoshoz fordul, de emiatt hiányoznak az emberek a munkából is a legtöbbet. Főleg reggel erősödnek fel a panaszok, és ilyenkor legszívesebben az ágyban maradnánk, hiszen minden mozdulat nehézkes, nyilalló, és még néhány olyan egyszerű mozdulat elvégzése is bonyolultnak tűnik, mint az ágyból való felkelés, a fogmosás, vagy éppen a nadrágunk felvétele.

Ilyen esetekben érzi úgy az ember, mintha a tagjai be lennének rozsdásodva, és bizony legalább egy fél órának el kell telnie ahhoz, hogy enyhüljön a fájdalom, és az izmok-ízületek bejáratódjanak. A legtöbb ember ilyenkor inkább gyorsan visszabújna az ágyába, ehelyett azonban, a fájdalomtól már korán reggel elgyötörten, munkába kell indulnia.

Mi okozza a reggeli derékbántalmakat?
Az egyik lehetséges ok a stressz, amelynek következtében nem tudnak ellazulni az izmok az éjszaka folyamán. Ha az ember feszíti az izmait, akkor lassul a keringés, és nem regenerálódik a szervezet, pedig éppen ez lenne a célja az alvásnak. A másik ok, a porckorongban rejlik. A porckorong vízszintes helyzetben veszi fel a fiziológiás működéséhez szükséges folyadékot és tápanyagokat. Ha az izmok feszessége miatt ez a folyamat zavart szenved, akkor a porckorongok dehidratálódnak, azaz vizet veszítenek, valamint kevesebb tápanyaghoz is jutnak. Elvesztik a rugalmasságukat, ennek következtében pedig sérülhetnek, szakadhatnak és megnő a discus hernia (porckorongsérv) kialakulásának veszélye is.

Ha már meglévő porckorong bántalomról van szó, abban az esetben a csigolyák közül kitüremkedő porckorong telik meg folyadékkal. Ez reggelre már nyomhatja az ideggyököt, ami fájdalmat okozhat. Pár óra múlva, amikorra az testünk „bejáratódik”, a felesleges víz a porckorongok közül kipréselődik, méretük kisebb lesz, és a körülöttük lévő képletek már kevésbé nyomódnak össze, a panaszok csökkennek.

Mesterséges intelligenciával egy nap alatt megállapítható lehet a demencia

2021. szeptember 13.

Brit kutatók mesterséges intelligencián alapuló rendszert tesztelnek, melyről úgy vélik, egyetlen agyi felvétel alapján egy nap alatt képes diagnosztizálni a demenciát.

A rendszer azt is előre jelezheti, hogy a betegség éveken át változatlan marad, lassan romlik, vagy azonnali kezelést igényel. Jelenleg számos agyi felvételt és tesztet kell készíteni a demencia diagnózisához. A kutatók szerint a minél korábbi diagnózis jelentősen javítja a páciensek kilátásait.

“Ha korán beavatkozunk, a betegség előrehaladása lassul, így a további károk megelőzhetők. Valószínű, hogy a tünetek későbbi életkorban, vagy talán soha nem jelentkeznek” – idézte a BBC hírportálja Zoe Kourtzi, a Cambridge-i Egyetem és az adattudománnyal és mesterséges intelligenciával foglalkozó Alan Turing Intézet munkatársát.

Kourtzi professzor rendszere összehasonlítja a demenciára gyanakvó páciensek és a már diagnosztizált sok ezer beteg agyi felvételeit és leleteit. Az algoritmus olyan mintázatokat képes azonosítani a felvételeken, amelyeket tapasztalt idegspecialisták sem látnak, és adatbázisában megkeresi, milyen kilátások várhatók.

A preklinikai teszteken a mesterséges intelligencia évekkel a tünetek jelentkezése előtt képes volt diagnosztizálni a demenciát, még ha a felvételen a károsodásnak nem is voltak nyilvánvaló jelei.

A klinikai tesztekkel az Addenbrooke Kórházban és Nagy-Britannia más memóriaklinikáin az vizsgálják, vajon a módszer – a hagyományos diagnosztikai eszközökkel együtt – kórházi körülmények között is működik-e. Az első évben nagyjából 500 páciens részvételével számolnak.

A császármetszés hatással van a babára is

2021. szeptember 13.

Hazánkban még mindig nagyon sok nő választja a császármetszést, mint szülési lehetőséget. Egyrészt azt gondolják, hogy nekik kell eldönteni ezt a kérdést, másrészt úgy érzik, hogy így könnyebb. Azonban mindenképpen tisztázni kell, hogy egy nyílt nagyműtétről van szó, melynek szükségességét kizárólag a szakember döntheti el, és sajnos a beavatkozás hatással van a magzatra is!

A témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.

Gond a babával?

Sajnos ma már több tanulmány is igazolta azt a tényt, hogy a császármetszéssel született babák hajlamosabbak az asztma, vagy éppen a cukorbetegség kialakulására, vagyis esetükben nagyobb arányban jelentkeznek az immunológiai eredetű betegségek. Egy svéd kutatás arra is rámutatott, hogy mi is állhat ennek hátterében.

A szülés megindulását a szervezet jelzi, amire a baba felkészült, vagyis nem éri váratlanul. A császármetszés esetében ez nem így van. A babát ilyenkor technikailag kiragadják a biztonságos közegéből, és kényszerűen meg kell szoknia mindent, ami a kinti világhoz tartozik. Ezen felül, bár ma már tisztában vagyunk a bőr – bőr kontakt jelentőségével a szülést követően, a császármetszés után a baba nem maradhat az anyával, hiszen a metszés helyét el kell látni, a műtétet be kell fejezni.

Mindezek, vagyis a stressz és valószínűleg a környezeti ártalmak hirtelen jelentkezése azt eredményezik, hogy a műtétileg világra segített babák fehérvérsejtjeinek DNS-e megváltozik, ez eredményezi fogékonyságukat a betegségekre (és most a pszichológiai oldalával nem is foglalkoztunk a császármetszés hatásainak).

Választjuk, vagy sem?

Nyilván nem jó döntés, ha mi magunk szorgalmazzuk a műtétet, ha az nem indikált, vagyis nem szükségszerű. Abban az esetben azonban, amikor nem a mi kezünkben van a döntés, a hatásokkal akkor is számolnunk kell – mondja dr. Angyal Géza a ratkotunde.hu-nak.

A szakemberek jellemzően akkor döntenek a beavatkozás mellett, ha valamilyen kórkép az anyag vagy a baba életét veszélyezteti. Ezek közt rengeteg olyan is van, melyek jó eséllyel elkerülhetőek lennének, ha a kismama odafigyelne magára. Ilyenek a terhességi magasvérnyomás, a terhességi cukorbetegség, a túlságosan nagy súlytöbblet, stb.

5 tipp, amivel csökkenthető a második szívinfarktus rizikója

2021. szeptember 12.

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek életkilátásai és teljes felépülésének esélyei, tény, hogy a korábbi szív-érrendszeri esemény kockázati tényezőként merül fel egy újabb esemény bekövetkezéséhez.  Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel csökkenthetjük a rizikót.

Szedjünk pontosan a felírt gyógyszereket

Szívinfarktus után nagy valószínűséggel egy életen át tartani fog a gyógyszeres kezelés, amelynek célja a jó állapot stabilizálása, az újabb esemény (például stroke, újabb infarktus) megelőzése. Éppen ezért nagyon fontos, hogy pontosan szedjük be a felírt gyógyszereket, se a dózist, se a típust ne változtassuk, még akkor sem, ha jobban vagyunk.

Vaskó doktor szerint ilyenkor célszerű egyeztetni az orvossal, aki kontrollvizsgálatok után maga rendeli el a változást, ha szükséges. Praktikusan ismerni kell a szedett gyógyszerek nevét és a hatásmechanizmusukat. Fontos elolvasni a betegtájékoztatót, megismerkedni a dózisokkal és az esetleges mellékhatásokkal. A gyógyszerszedés orvos által ismertetett részleteit érdemes leírva is magunknál tartani.

Működjünk együtt az orvossal

Kimondottan nagy hangsúlyt kell helyezni az orvos-beteg együttműködésre – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Orvosként arra biztatom a pácienseket, hogy merjenek kérdezni, tájékozódni és figyeljék a szervezetük reakcióit, és számoljanak be róla, mert fontos visszajelzés. Megfelelő életmóddal, gyógyszerekkel és rendszeres kontrollal nagyon jó állapot tartható fenn, és jelentősen csökken az ismételt infarktus kockázata is.

Vegyünk részt rehabilitációs programon

Az utóbbi években több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv pedig a későbbiekben jelentősen hozzájárul az életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.

Csökkentsük a rizikófaktorokat

Közismert, hogy a mozgáshiány, a dohányzás, a magas koleszterin- és vérnyomás, a nem megfelelő táplálkozás, a túlsúly mind komolyan veszélyeztetik az egészséget, különösen a szív-érrendszert. Éppen ezért mindent meg kell tenni, hogy ezeket a rizikófaktorokat kiiktassuk, vagy legalább csökkentsük. Ebben komoly segítség lehet az életmód orvoslás, amelynek keretében személyre szabott iránymutatást kaphatunk a számunkra optimális és biztonságos életmód kialakításához.  

Egyre gyakoribbak a gyulladásos bélbetegségek

2021. szeptember 12.

Egyre súlyosabb tünetekkel és egyre korábbi életszakaszban jelentkezik a gyulladásos bélbetegség a hazai lakosság körében. Ezek közül a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás a leggyakoribb, mintegy 45 ezer embert érint.

A korai felismerés azért lehet fontos, mert az időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel, és az életmód helyes megválasztásával javulhat a betegek életminősége. A kórképek korábban többnyire a fiatal felnőtteknél fordultak elő, ám az elmúlt években a gyermekek és a középkorúak között is egyre gyakoribbak, ráadásul a betegségek minden korosztályban súlyos tünetekkel jelentkezhetnek – mondta Dr. Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának docense.

A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) ún. folyamatos kiterjedésű betegség, azaz a végbél felől indul és különböző magasságig összefüggően érinti a vastagbelet, szinte az első tünet lehet a véres széklet. A Crohn-betegség az emésztőrendszer bármelyik szakaszát érintheti, de leggyakrabban a vékony- és vastagbelet együttesen.

A hasi fájdalom, puffadás, hasmenés mindkét betegségre jellemző tünetek, de előrehaladott állapotban véres székletet, lázat, hirtelen fogyást is okozhatnak – ismertette a docens. Hozzátette, hogy a hasi diszkomfortérzet esetén a páciensek sokszor allergiára, túlevésre gyanakodnak, ezért jellemző, hogy csak a súlyosabb tünetek jelentkezésekor fordulnak orvoshoz, így akár éveket is késhet a diagnózis felállítása. Bár végleges gyógymód jelenleg nem ismert, ezért különösen fontos a minél korábbi felismerés, hogy modern gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javulhasson; az érintetteknek ugyanis akár óránként ki kell menniük a mosdóba, ami sok kényelmetlenséget okozhat a mindennapokban – mondta Dr. Miheller Pál.

A kórképek súlyos és enyhe lefolyásúak is lehetnek. Korábban főként a 25-40 év körüli felnőttek között fordult elő nagy számban, de az elmúlt évek tendenciája alapján egyre több fiatalt érintenek – a betegek 10-15 százaléka gyerekkorú – és 50 éves kor felett is jelenetezhetnek súlyos tünetek, holott korábban erre a korosztályra a betegségek enyhébb lefolyása volt jellemző – tette hozzá. A Semmelweis Egyetemen mint speciális gyógyszerek adására jogosult centrumban évente több ezer gyulladásos bélbetegségben érintett páciens kezelése történik – számolt be a docens.

Az anyagcsere egyévesen jár csúcsra, 60 éves kortól romlik

2021. szeptember 11.

Az emberi anyagcsere egyévesen jár csúcsra, 60 éves kortól romlik – állapította meg a témában készült legnagyobb szabású kutatás.

A Science tudományos lapban megjelent tanulmány mintegy 6400 ember adatait vizsgálta, a résztvevők kora nyolcnapostól 95 évesig terjedt, 29 országból származtak.

Az anyagcsere mindazokat a kémiai folyamatokat jelenti, amelyek a szervezetet életben tartják. Minél nagyobb a test – akár az izom, akár a háj tömege miatt -, annál nagyobb energiába kerül a működtetése. Ezért a kutatók a testmérethez igazodva módosították méréseiket, hogy “kilóról kilóra” hasonlíthassák össze az emberek anyagcseréjét.

Négy fázist különítettek el, az első a születéstől egyéves korig tart, akkor az anyai anyagcseréről a szervezet átáll a sajátra, majd eljut a csúcsteljesítményig, amely 50 százalékkal haladja meg felnőttkori anyagcseréjét.

A második húszéves korig tart, enyhe lassulást mutat, de a serdülőkori változások nem érintik. A harmadik fázisban, 20-tól 60 éves korig stabil, ezután folyamatosan lassul, míg 90 éves korra a középkorúak anyagcseréjéhez képest 26 százalékkal csökken.

“Olyan képet kaptunk, amilyet sosem láttunk korábban. Számos meglepetésre is bukkantunk. A legnagyobb az volt, hogy egész felnőttkorban nem változik az anyagcsere, tehát a középkorúak hízása nem írható már a metabolizmus lassulásának számlájára” – idézte a BBC hírportálja John Speakmant, az Aberdeeni Egyetem professzorát, a kutatás egyik részvevőjét.

További meglepetések származtak abból, amit a tudósok nem tudtak kimutatni: se a serdülés, se a várandósság, se a menopauza idején nem változott az anyagcsere.

Az első évben csúcsra járó metabolizmus arra is felhívja a figyelmet, milyen fontos szakasza ez a fejlődésnek, és a rossz táplálásnak élethosszig tartó következményei lehetnek.

Az anyagcserét kétszeresen jelölt vízzel vizsgálták, erre a hidrogén- és az oxigénatomok nehezebb változatait használták. A jelölt víz útját így nyomon lehet követni a testen át.

Náthás vagyok, vagy allergiás?

2021. szeptember 11.

Tüsszögés, szemviszketés, orrfolyás, orrdugulás – aki először tapasztalja az allergia tüneteit, könnyen hiheti, hogy náthás. Ám ha a panaszok huzamosabb időn át sem javulnak, esetleg tavaly is az évnek ebben az időszakában jelentkeztek, akkor gyanakodhatunk allergiára. Dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégészt, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, miért fontos az allergia szakszerű kezelése.

Melyik tünet, mit jelezhet?

• Hetek óta tartós tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés szénanátha tünete lehet.
• Viszkető, vörös, könnyező szemek – ha mindkét szem érintett és nincs gennyes váladékozás, akkor valószínű, hogy nem fertőzéses eredetű, hanem allergiás kötőhártya-gyulladás, mely szintén szénanátha tünete lehet.
• Tartós orrdugulás esetén – fontos a fül-orr-gégészeti kivizsgálás, mert akár orrpolip vagy orrsövényferdülés is állhat a háttérben, nem csak allergia.
• Köhécselés, ingerköhögés, éjszakai köhögő rohamok – asztma tünete is lehet, de okozhatja krónikus orrmelléküreg-gyulladás következtében kialakult hátsó garatfali csorgás. Ha az alapbetegség a légúti allergia, akkor a köhögés is csak a szénanátha kezelésével fog megszűnni.
• Sípoló légzés, szorító érzés a mellkasban és nehézlégzés – az éjszakai köhögés mellett az asztma jellegzetes tünetei. Gyakran jelentkezik nem megfelelően kezelt allergia szövődményeként.

Ezért fontos az allergiát kezeltetni

Ha szénanáthás tüneteink vannak, ha sem láz, sem egyéb meghűlésre utaló panasz nincs, akkor érdemes allergia irányába vizsgálódni. Ha a tünetek el is múlnak, allergia esetén a következő évben is jelentkezni fognak, az allergén növény pollenszórásának idején. A kivizsgálással és kezeléssel erre már fel tudunk készülni. 

Kezeletlen allergia esetén az nyálkahártya tartós gyulladása miatt krónikus orrmelléküreg-gyulladás is kialakulhat. Szövődményeként gyakran jelentkezik asztma, illetve újabb allergiák is megjelenhetnek. Gyakoribb légúti betegségekkel is számolhatunk, illetve egyértelműen rontja az életminőséget, ha éjszaka nem tudjuk kipihenni magunkat, ha a könnyező, viszkető szemek miatt időnként elhomályosul a látásunk, de a napközbeni köhögési vagy tüsszögési rohamok a munkavégzést is befolyásolják.

Célszerű tízórait, uzsonnát csomagolni

2021. szeptember 10.

Célszerű a szülőnek csomagolnia iskolás gyermeke tízóraiját, uzsonnáját – mondta Csengeri Lilla dietetikus.

Jellemző, hogy a szülők nem csomagolnak a gyermeknek uzsonnát, tízórait, hanem pénzt adnak, amelyből a gyermek a büfében vásárolja meg az ennivalót. Ez nem jó gyakorlat  – jegyezte meg.

Ha a szülő csomagolja az ennivalót, akkor például jó megoldás egy szendvics, amelyben a sovány felvágott biztosítja a szükséges fehérjét, a kenyér vagy pékáru pedig lehetőleg teljes kiőrlésű legyen, ami lassabban felszívódó szénhidrátot tartalmaz, így a gyermek több órára “jól lakik”. Jobban is tud a gyermek koncentrálni, figyelni, ha kiegyensúlyozott a vércukorszintje – tette hozzá a szakértő.

A dietetikus szerint szükséges, hogy legyen a szendvics mellett idényzöldség is. Fontosnak nevezte, hogy a gyümölcs mellé olajos magvakat is csomagoljanak, amelyek hasznos ásványi anyagot tartalmaznak, de mivel magas a kalóriatartalmuk, heti két-három kis maréknál ne adjanak a szülők többet és lehetőség szerint a sótlan változatot válasszák. Elmondta azt is, ha a zöldség, gyümölcs össze van vágva, akkor szívesebben fogyasztja a gyermek, és érdemes a gyümölcsre citromlevet csepegtetni, hogy ne barnuljon meg.

Hűthető táskákban joghurtot, túrókrémet is lehet csomagolni a gyerekeknek.

Ki kapja 2021-ben a Kedvenc Patika címet? Szavazz!

2021. szeptember 10.

Idén, immár tizenegyedik alkalommal kerülnek megrendezésre a nagysikerű Kedvenc Patikám pályázat.

A patikákban a biztonságos gyógyszeralkalmazást népszerűsítő edukációs tevékenység jelentősen hozzájárul társadalmunk egészségkultúrájának emeléséhez és egyben a pályázatot kiírók nagy örömére – talán ennek köszönhetően is – egyre kiemeltebb figyelmet kap a patikai munka és a „Kedvenc Patikám” kampány lakossági támogatása. 

A Kedvenc Patikám pályázat a hagyományoknak megfelelően a lakosság véleménynyilvánítása alapján kerül kiválasztásra. A szavazatokért versenybe szállhat az ország bármely közvetlen lakossági ellátást biztosító patikája.  A legtöbb szavazatot kapott patika nyeri el a Kedvenc Patikám címet

A kampány feltételei

A szavazatokért versenybe szállhat az ország bármely területéről minden aktív patika, gyógyszertár, melyekre szavazni elektronikus formában, a kedvencpatikam.hu/szavazas oldalon, illetve papír alapú szavazólap kitöltésével, és beküldésével lehet.

A papír alapú szavazólapokat postai úton, a Nero Solution Kft 1506 Budapest, Pf 86/1 címre várjuk.

A kampány 2021. szeptember 30-ig tart.