A csecsemőkori sírás okai

2021. május 11.

A szülők számára gondot okozhat annak eldöntése, hogy a síró baba éhes, álmos, a fogak növekedésével járó fájdalma van, vagy sírásának hátterében egyéb ok, esetleg valamilyen komolyabb betegség áll. A témával kapcsolatban dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialistát, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Feszültség

Sokszor látom a kimerült, aggódó szülőket, akik kudarcként élik meg, hogy nem találják a megoldást, gyermekük vigasztalhatatlan sírásának okát. Ez természetesen az első gyerekes szülőknél még gyakrabban fordul elő, hiszen számukra ez egy új helyzet, amit szeretnének a lehető legjobban csinálni, a tőlük telhető maximumon gondoskodni az újszülöttről. A szülők aggódását, feszültségét azonban a kicsi is megérzi. Ha ők idegesek, az akkor is kihat a babára, ha nem hall maga körül veszekedést.

Túlterheltség vagy épp unalom

A csecsemőket a túl sok inger, a zajos környezet kimerítheti, ám ha semmi nem történik körülöttük, akkor már pár hetes korban is unatkozni kezdhetnek. Bármelyik helyzet is áll fenn, sírással fogják követelni a változást. Gondoljuk át, ha az elmúlt időszakban több rohanós napunk volt, nagy volt körülötte a nyüzsgés, sokat szól a tévé, rádió? A zajos környezet és a rendszertelen életvitel miatt is sírósabb lehet. Ha csak unatkozik, akkor a sírása abbamarad, ha beszélünk hozzá, játszunk vele.

Álmos vagy éhes

A szakmai ajánlások mellett fontos, hogy vegyük figyelembe gyermekünk egyéni igényeit is a napirend kialakítása során. Általában a csecsemők 6 hetes korára alakul ki valamilyen alvás-evés napirend, ám itt is lehetnek változások, például egy intenzív növekedési fázisban gyakrabban megéhezhet. Az alvás szintén nagyon egyéni lehet. Vannak kifejezetten jól alvó és nagy alvásigényű csecsemők, ők hosszabb alvást követően hosszabb ideig ébren lehetnek, míg más csecsemők többször alszanak rövidebb ideig, így az álmosságot jelző nyűgösség náluk többször ismétlődhet, ezért is tűnhetnek ők sírósabb csecsemőnek.

Miért ringatjuk inkább bal oldalt a babánkat?

2021. május 10.

A Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra (a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra, az antilopra, a pézsmatulokra, a juhra, a bálnára, a kardszárnyú delfinre és a kengurura) terjesztették ki a vizsgálatukat – írja a BBC News.

“Amennyiben nincs szemkontaktus, vagy az nem megfelelő, akkor az újszülött jobb agyféltekéje nem aktivizálódik. Márpedig a jobb agyfélteke felelős a társas interakciókért” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a tanulmányban vizsgált mind a tizenegy fajnál megfigyelhető volt ez az “oldalirányú tartás”.
“Úgy sejtjük, hogy ez a pozíció sokkal elterjedtebb és talán az emlősök közös jellegzetessége, néhány kivételt leszámítva” – tette hozzá.

Hogy hallja az anya szívverését

A szakemberek már régen megfigyelték, hogy az emberek és az emberfélék is előszeretettel ringatják bal oldalt az utódjukat, különösen az újszülött életének első pár hetében. A gyakorlatra számos lehetséges magyarázat született, például, hogy a csecsemő így hallani tudja az édesanyja szívverését.

Bal szem néz a bal szembe

A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban közölt mostani tanulmány szerint amikor az anya a saját balján, szemtől szembe ringatja a babáját, akkor a bal szemük közvetlenül egymás felé néz.

Ebben a helyzetben a vizuális információ nagy része a jobb agyféltekéjükbe jut, amely a figyelemmel, a memóriával, a gondolkodóképességgel és a problémamegoldással áll összefüggésben. Ezek pedig mind szükségesek a hatékony kommunikációhoz.

A kutatók szerint a megfigyelt fiatal állatok az anyjuk jobb oldalához maradtak közel, ami azt jelenti, hogy főleg a bal szemükkel nézték az anyjukat, ami a jobb agyféltekéjüket aktiválta. Ebben a helyzetben kisebb valószínűséggel váltak külön az anyjuktól és könnyebben is találták meg őt, ha esetleg elkeveredtek.

Stresszhelyzetben az anyaállatok szintén a bal szemükkel figyelték a kicsinyüket. Ez azt jelenti, hogy a nőstény kardszárnyú delfinek a borjuk jobb oldalára úsztak, amikor a kutatók – bármelyik irányból – megközelítették őket a csónakkal.

A mostani eredmények segíthetik az olyan, gyenge szemkontaktussal összefüggő betegségek tanulmányozását, mint az autizmust és az Asperger-szindrómát is magában foglaló autizmus spektrumzavar (ASD).

Az antibiotikum asztmára hajlamosít?

2021. május 10.

Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.

Antibiotikumok és bélflóra

Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.

Új megközelítésben

A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy  egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e.

A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során  vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását  okozhatják,  illetve a Haemophilus influenzae  és a  Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal  szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.

A gén, ami asztmát okoz?

A kutatók megfigyelték, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknél egy éves korukig zihálás, nehézlégzés jelentkezett és antibiotikumot szedtek, több mint kétszeresére nőtt az asztma kialakulásának esélye. A vérvizsgálatok során az is kiderült, hogy szervezetükben alacsonyabb volt a fertőzések leküzdéséért felelős, bizonyos citokinek mennyisége. A genetikai vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy azok a rejtett faktorok, amelyek egyrészt növelik az antibiotikumok felírásának szükségességét, másrészt a későbbi asztma megjelenésének a rizikóját, azok a génekben keresendők, és a 17q21 génvariánssal lehetnek összefüggésben. Ez a génvariáns meghatározó lehet a vírusellenes immunműködésben is.

Hajnali zsibbadással kezdődik az alagút szindróma!

2021. május 09.

Eleinte csak éjszakai zsibbadás, később egész napos fájdalom jellemzi a csukló- és könyöktáji alagút szindrómát, amely éppúgy érintheti a cukorbetegeket, a kismamákat, mint a sokat számítógépező, nagy súlyokat emelő személyeket. A szakorvos szerint a panaszokkal minél előbb foglalkozni kell, hiszen az idegek összenyomása miatt izmaink elsorvadhatnak, kezünk pedig nem tudja majd ellátni a megfelelő funkcióit.

Nem csak a kézen jelentkezhet

A kézbetegségek közül az egyik leggyakoribb az alagút szindróma, a szakorvos azonban hozzáteszi, a panasz bárhol kialakulhat, ahol idegek futnak a szervezetben. Az idegek izmok, inak, erek és csontos képződmények között helyezkednek el, ezek pedig az ideg körül egyes helyeken amolyan alagutakat képeznek. Ezekben azonban bizonyos betegségek, túlerőltetés miatt könnyen gyulladás alakulhat ki, az alagutak, illetve kötőszövetek megvastagodnak, az idegek pedig nem férnek el, így nyomás alá kerülnek.

Mi lehet az oka a kialakulásának?

„Cukorbetegség, megerőltetés, vagy a kézfej tartós kényszertartása miatt éppúgy kialakulhat az alagút szindróma, mint a terhesség utolsó trimeszterében vízvisszatartás miatt. Utóbbi esetében azonban a szülés után néhány héttel elmúlnak a panaszok. Az ideg-összenyomódás következtében zsibbadás alakulhat ki, súlyosabb esetben az izmok is elsorvadhatnak” – fogalmazott Dr. Lénárt Anett, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő kézsebésze, ortopéd traumatológus adjunktus.

A szuper-mediterrán DASH-diéta

2021. május 09.

A DASH diéta bizonyítottan segít megőrizni a szív, az artériák egészségét, csökkenteni a magas vérnyomást, a koleszterinszintet. de karcsúságunk is múlhat rajta. Végre egy tudományosan megtervezett diéta, amely valóban jót tehet mindnyájunknak! Az Egyesült Államokból indult évtizedekkel ezelőtt, és napjainkban már az egyik legegészségesebb étrendnek számít világszerte.  Miért olyan népszerű, és hogyan lehet a legjobban kihasználni az előnyeit?

Jótékony hatásai 

Az 1990-es években fejlesztették ki hipertóniás betegek számára a DASH étrendet, mely mozaikszó az angol Dietary Approches to Stop Hypertension (diéta a magas vérnyomás megállításának elősegítésére) elnevezés kezdőbetűiből áll össze. A DASH hamar túllépte kereteit: tanulmányok százai egyre gyakrabban bizonyították a vérnyomáson kívül a fogyásra, a szív- és érrendszeri betegségekre, a magas koleszterin- és inzulin-szintre vagy az alakunkra gyakorolt jótékony hatásait. Ez a józan ész táplálkozási programja, mely közel áll az elismert mediterrán diétához, de kevesebb benne a só. Új táplálkozási reflexekre alapozó, igazi, tartós eredményt hozó megközelítés az egészségben eltöltött, hosszú élet céljának megvalósításához.

Előnye többek közt, hogy kényezteti a bélflórát (táplálja a nagy mennyiségű, rostos élelmiszer tartalomnak köszönhetően), és felveszi a harcot az oxidatív stresszel ( a szabad gyököknek a szervezetünkben kifejtett káros hatásaival) szemben, a növényekben jelen lévő számos antioxidáns vegyület közreműködésével. A DASH diéta átalakítja táplálkozási szokásainkat, amelyekhez természetesen hosszú távon kell ragaszkodnunk, és mindenekelőtt több időt kell eltöltenünk a konyhában! 

A diéta előírásai ugyanakkor nem akadályozzák meg, hogy időnként meglepjük magunkat az ajánlásokban nem szereplő, de kedvelt ételeinkkel, a frusztráció elkerülése érdekében. A DASH tökéletes táplálkozási biztonságot garantál (ellentétben annyi divatos módszerrel), fenntartható élelmiszer-egyensúlyt és mindenekelőtt az egészség javulását, mindezt az orvosok egyetértésével.

Vizsgáljuk meg, hogyan is kezdjünk hozzá!

Mit részesítsünk előnyben, és mit ne?

A DASH étrendnek számos ütőkártyája van: nagymértékben összpontosít a zöldségfélékre, gyümölcsökre, és a teljes értékű gabonára, így sóban különösen szegény „szuper-mediterrán” diétának is nevezik. Amellett, hogy a só használatát erőteljesen csökkenti, a hozzáadott cukrokét és zsírokét is hasonlóképpen ítéli meg. 

De miből mennyit fogyasszunk?

E rezsim eredeti változata nagyon pontosan megszabja, mit fogyasszunk,  beleértve a az élelmiszerek mérését és a kalóriák számolását  (alkat és életmód szerint a napi kalóriafogyasztás 1600, 2000 vagy 2600 kcal lehet). Ezt ne érezzük kényszernek, hanem tartsuk fenn a következő módon: őrizzük meg a kiegyensúlyozott táplálkozás elvét, de maradjunk rugalmasak az adagokat illetően. Talán nincs is szükség mérlegre, ha „szemre” dolgozunk amikor megszabjuk a zöldségek, gabonafélék vagy keményítő tartalmú élelmiszerek, valamint az állati vagy növényi fehérjék mennyiségét. A cél az, hogy tartósan ne legyünk éhesek, és hosszú távon kövessük az étrendet.

Járványszerűen terjed az elhízás

2021. május 08.

Ma van az Európai Elhízás Elleni Nap, ami ismét ráirányítja a figyelmet az elhízás rohamos terjedésére, veszélyeire és arra, hogy tenni kell ellene. A Nemzetközi Édesítőszer Szövetség szerint az alacsony energiatartalmú édesítőszerek kulcsszerepet játszhatnak az elhízás elleni küzdelemben.

Járványszerűen nő az elhízástól, és az azzal összefüggésbe hozható betegségektől, mint például a 2-es típusú cukorbetegségben, a szív- és érrendszeri betegségekben és a magas vérnyomástól szenvedő emberek száma. Ma az elhízás az egyik legsürgetőbb egészségügyi kérdés a kormányok számára Európában is. Az OECD  szerint az Európai Unió felnőtt lakosságának több mint a fele (52%) túlsúlyos vagy elhízott, és ha ez a probléma kezeletlenül marad, akkor az ebből származó halálozás évente 8,6 millió emberéletet követel 2015-ig.

Veszélyes és drága

Az elhízás és az abból eredő betegségek kezelésének kiadásaival szintén foglalkozni kell, beleértve a munkából való kiesés okozta termeléscsökkenést is. A 2011-es Eurostat adatai szerint a nemzetbiztonság után a második legnagyobb kiadással járó terület az egészségügy. Az állami egészségügyi költségek a teljes állami kiadások 15%-át teszik ki, ennek 78%-a a krónikus betegségek kezelésére megy el.

Az édesítőszer lehet a mentsvár

A Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA) teljes mértékben támogatja az Európai Elhízás Elleni Nap célkitűzéseit. A szövetség amúgy is folyamatos küldetésének tekinti, hogy felhívja a figyelmet az elhízás veszélyeire és hangot adjon azoknak az egyszerű, de hatékony hétköznapi intézkedéseknek, amelyek segítenek kezelni a súlyfelesleggel kapcsolatos problémákat. Az ISA úgy véli, hogy az alacsony energiatartalmú édesítőszerek kulcsszerepet játszhatnak az elhízás megfékezését célzó közegészségügyi programban. Az édesítőszerrel készült élelmiszerek alternatívát jelentenek a fogyasztóknak, akik így az édes íz élvezete mellett csökkenthetik a kalória-bevitelüket és változtatni tudnak táplálkozási szokásaikon.

Az alacsony kalóriájú édesítők táplálkozásban betöltött szerepét és előnyeit több neves szakértő hangsúlyozta az ISA áprilisi nemzetközi konferenciáján.

A jó hír tehát az, hogy lehet tenni az elhízás ellen

Az edukáció mellett az egyszerű, apró lépésekből álló, ezért hosszú távon is betartható életmód-változtatások a legeredményesebbek, pl. a rendszeres testmozgás és a magas energiatartalmú ételekről az alacsonyabb energiatartalmúakra való okos átállás. Az alacsony energiatartalmú édesítőszerekkel készült élelmiszerek azzal, hogy az édes ízt kalóriák nélkül biztosítják, hasznosan járulnak hozzá egy egészséges, mérsékelt energiatartalmú étrend kialakításához.

Vajon megbízhatsz egyetlen Covid gyorstesztben?

2021. május 08.

A koronavírus pillanatok alatt felforgatta az eddig megszokott életünket. Ismerőseink többségével a személyes találkozásokat mellőzve az interneten beszélgetünk, sokkal több időt töltünk a négy fal között, és próbálunk odafigyelni a garantáltan megfelelő higiéniai körülmények biztosítására is.  

Az is mindennapos kérdés, hogy COVID-19 fertőzöttek vagyunk-e vagy sem, illetve átestünk-e már a betegségen. Ebben a cikkben a koronavírussal és a tesztekkel, gyorstesztekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat mutatjuk be.

Mik a COVID tünetei?

• Láz. Akárcsak az influenza, úgy a COVID esetében is a 37.8 °C feletti testhőmérséklet a leggyakoribb panaszok listáján szerepel.
• Fáradékonyság. Gyengeséget és rossz közérzetet a tüdőgyulladás miatti gyengeség is okozhat. Azonban az immunrendszer munkája a betegség tüneteinek enyhülése után is kimerítheti a szervezeted.
• Száraz köhögés. Az erős és szűnni nem akaró, a torkot szinte égető száraz köhögés szintén intő jel lehet a gyorsteszt elvégzésére és a szükséges kezelés megkezdésére.
• Szaglásvesztés. A koronavírus legkorábban észlelhetői tünetei közé tartozik a szaglásvesztés, amely általában hamarabb jelentkezik, mint a köhögés vagy a hőemelkedés és lázasodás.
• Ízvesztés. Ha az illatok mellett az ételek ízét sem érzed, fokozottan érdemes koronavírusra gyanakodnod.
• Egyes betegeknél a koronavírus alábbi tünetei is előfordulhatnak:
• Torokfájás
• Orrfolyás
• Orrdugulás
• Légszom
• Nehézlégzés
• Izomfájdalom
• Hasmenés

A COVID elleni védekezés eszközei

Oltás

Kézmosás

Otthoni fertőtlenítés

Szájmaszk

A varázsos hatású fülmelegítés

2021. május 07.

Az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy a közösségbe járó gyermekek körében a szűnni nem akaró nátha és köhögés népbetegséggé vált. Ennek okát a fokozódó környezetszennyeződésben, a kórokozók antibiotikum-rezisztenciájának növekedésében és a gyermekek gyengült immunitásában kereshetjük. Dr. Somi Ildikó gyermek fül-orr-gégésszel beszélgettünk.

A hurutos tünetek között egy rejtett fülszövődmény is kialakul, ami nem jár fájdalommal, „csak” halláscsökkenéssel, de – annak minden következményével.

A középfülben ugyanis az orrdugulás miatt kocsonyás massza képződik. Tapasztalatom szerint az orr és melléküregek alapos leszívása után is maradhat a középfülben besűrűsödött nyákos váladék, ami a fülmelegítés hatására elfolyósodik, és szerencsés esetben a fülkürtön át az orr felé távozik, ha nem, sajnos műtét a vége.

A középfül nyomásviszonyai egy okos kis műszer, a timpanométer segítségével gyorsan, fájdalmatlanul mérhetők. Óvodai szűrővizsgálatokon tapasztalom, hogy a gyermekek középfülproblémái milyen gyakoriak a látszólag egészségesek körében.

Ezért jó a fülmelegítés elhúzódó nátha esetén

Javaslatom, hogy az elhúzódó náthás-köhögős panaszokkal küszködő gyermekeknek végeztessék el ezt az egyszerű, objektív vizsgálatot, és rövid időre, több alkalommal tegyék fel a fülmelegítő gyógysapkát a gyermek fejére, még akkor is, ha nem fáj a füle.

A fülmelegítésnek – mint a középfülgyulladás természetes gyógymódjának – igen régi hagyománya van. Több mint húszéves gyermek fül-orr-gégészeti gyakorlatomban magam is javaslom a szülőknek, hogy a középfülgyulladásra hajlamos, náthás gyermeknek melegítsék naponta többször a fülét, még akkor is, ha enyhe, rövid ideig tartó fülfájdalmai vannak.

Fontos, hogy puha, kellemes meleg érintkezzen a fülkagylóval, és egyidejűleg mindkét oldalon melegítsük a fülét. Régi tapasztalat, hogy a nátha kapcsán kialakuló fülbetegségek kezdeti szakaszában a fül melegítése varázsos hatású – enyhíti a fájdalmat.

Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a meleg hatására javul a középfül szellőzése, csökken a váladékozásra való hajlam. Ha a váladéktermelődés az orrban és a középfülben is megindul, orrdugulás, halláscsökkenés és előbb-utóbb fájdalom jelentkezik. Ilyenkor is jó hatású, ha meleg éri a fület, mert – amint a tapasztalat is bizonyítja – ez enyhíti a fülfájdalmat, gyorsítja a gyulladásos folyamat lezajlását, megrövidíti a betegség időtartamát.

A krónikus prosztatagyulladás a szexuális funkcióra is kihat

2021. május 07.

Ha 3 hónapnál tovább tart a prosztatagyulladás, krónikusnak nevezhetjük, és feltétlenül kezelést igényel. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa szerint a fájdalom, a vizelési- és szexuális nehézségek mind utalhatnak erre a betegségre, nem érdemes halogatni a kivizsgálást.

Mit jelent a krónikus prosztatagyulladás?

A prosztata vagy dülmirigy a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye nagyságú és alakú, tokkal körülvett mirigy, amely elhelyezkedése és funkciói miatt egyaránt hatással van a vizeletürítésre és a szexuális életre. A szervet akut és krónikus gyulladás is érintheti, amelyek közük a krónikus betegség az, amely 3 hónapnál tovább tart és nem feltétlenül reagál megfelelően az első kezelésekre, az akut pedig rövid, legfeljebb néhány hétig tartó betegség, amely jellemzően a kezelés elkezdését követően gyorsan gyógyul. Ugyanakkor ez utóbbinál előfordulhat láz, hányinger, hányás, míg a krónikus prosztatagyulladásra inkább az alábbi tünetek a jellemzőek:

– Medencetájon és/vagy a nemi szerveknél, esetleg deréktájt jelentkező fájdalom.
– Vissza-visszatérő vagy állandó fájdalom.
– Gyakori, sürgető vizelési inger, még éjjel is.
– Vizelési nehézség és/vagy fájdalom.
– Ejakulációs nehézség és/vagy fájdalom.
– Ritkábban a gyulladásra utaló általános jelek, mint láz, hányinger.

Nem csak baktérium okozhatja

A krónikus prosztatagyulladás okozóját nem feltétlenül könnyű beazonosítani, de az biztos, hogy először azt érdemes tisztázni, bakteriális eredetű-e, ugyanis a betegségnek két fő kategóriája van.

Krónikus bakteriális prosztatitisz

A bakteriális eredetű fertőzés néhány esetben húgyúti fertőzés vagy akut bakteriális prosztatitisz talaján alakul ki. Ez utóbbi leginkább úgy érzékelhető, hogy az akut gyulladás tünetei mérséklődnek, de nem szűnnek meg teljesen. Néhány beteg úgy érezheti, hogy a gyulladás állandósult, aminek hátterében az is állhat, hogy az antibiotikumos kezelés túl rövid ideig tartott vagy a baktériumok rezisztenssé váltak az adott antibiotikummal szemben.  

Hogyan hat a zene az agyműködésre?

2021. május 06.

Az ókori Görögországban éppúgy, mint a királyi és császári udvarokban Európában, a zene és a tánc szerves részét képezte az oktatásnak. Egyenrangú helyet foglalt el pl. a matematikával vagy a retorikával. A napjainkban folyó neurológiai kutatások is megerősítik a zene alapvető fontosságát az oktatásban. Egyúttal hangsúlyozzák a zenetanulás, zenehallgatás agyműködésre gyakorolt pozitív hatását és előnyeit egy életen át.

A zenét úgy kellene tanulni az iskolában, mint az irodalmat, biológiát, matematikát – mondta egy neves zongorista-karmester, aki elképzeléséhez híven kb. 15 éve létrehozta az első „zenekertet” gyermekeknek.  Célja nem a jövő virtuózainak megtalálása volt, hanem egyszerűen az, hogy különféle háttérrel rendelkező gyermekeknek lehetővé tegye a fejlődést a zene segítségével. A 90-es évek óta egyéb törekvések, tanulmányok sora mutatta ki a zenének az agyműködésre és többek közt a tanulásra gyakorolt pozitív hatását. 

 Átitatódás a zenével már az élet első hónapjaitól kezdve

Ritmusa, hangsúlyozása, hanglejtése alapján tanuljuk meg anyanyelvünket. Így a zene világában való elmélyülés már kisgyermekkortól jótékony hatású. Egy kanadai tanulmány nemrégiben rámutatott, hogy a korai találkozás a zenével (már 6 hónapos kortól) az agykérgi sejtjek jobb szinkron aktivitását eredményezi. Intenzívebb anya-gyermek kommunikációt von maga után, és elősegíti a szocio-emotív fejlődést – láthatjuk benne az intelligencia kezdeteit. 

Az érzelem és az öröm a memória legjobb stimulálói (beérkező ingerei). Márpedig a zene bőségesen kiválthatja mindkettőt. A zenélés vagy a zenehallgatás egyúttal „feldobja” az agyat a dopamin, oxitocin,és szerotonin termelésének stimulálásával, melyek többek közt a jóllétért, az érzelmi kötődésért és a motivációért felelős neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok).

A gyakorlatban

Rendszeresen játsszunk le különféle zenét gyermekeinknek, tanuljunk velük mondókákat, ösztönözzük őket arra, hogy énekeljenek, táncoljanak együtt a zenére.

A szellemi képességek stimulálása

Az 1990-es években többek közt egy kaliforniai kutatócsoport tanulmányozta az ún. Mozart-hatást, mely szerint a komponista zseni zenéje pozitívan hat az értelmi fejlődésre. A kutatás eredménye szerint a nagy salzburgi zeneszerző zenéjének hallgatása után a vizsgált kamaszok jobban teljesítettek a térbeli intelligencia tesztekben. A Mozart-effektus létrejöttekor egyébként nagy lelkesedést váltott ki, volt, ahol a csecsemőket Mozart szonátáira etették.

Azóta úgy tűnik, hogy nem Mozart zenéje, hanem általában a zene növeli a kognitív képességeket, és többek közt javítja a tanulási képességet. A felmérések ugyanis azt mutatták, hogy akár gyermekről, akár tinédzserről van szó, ha az bármilyen zenei tevékenységben vesz részt (pl. zenehallgatás, kórusban, zenekarban közreműködés), a vizsgálódások  szerint javul az iskolai eredménye. 

Egyes tanulmányok, amelyek összehasonlítják a zenét más tevékenységekkel (plasztikus művészetek, sport, színház stb.) a zene egyértelmű fölényét hangsúlyozzák az egyes intellektuális képességek fejlesztése terén. 

Ha a zenehallgatás hasznosnak ismerhető el, akkor egy hangszeren való játszás vagy az éneklés még erőteljesebben növelheti az intellektuális képességeket (pl. örömre való képesség, figyelem képessége, érzelmek kezelése stb.).