Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A világosbőrűeknek különösen oda kell figyelni!

2021. július 01.

Fotó: 123rf.com

Van, akin egy sincs, van, akinek az egész testét beborítják ezek a különböző színű, felszínű és formájú jóindulatú elváltozások, az anyajegyek.

Az anyajegyek egy része már születésünkkor megtalálható rajtunk, de többségük később alakul ki. Vannak olyan betegségek is, amelyek pigmentált elváltozások megjelenésével járnak. Hogy milyen típusai vannak az anyajegyeknek, illetve mire kell figyelnünk azokkal kapcsolatban, dr. Tihanyi Lilla, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa mondja el nekünk.

Az anyajegyek kialakulását a pigmenttermelő sejtek működési zavara okozhatja, amelyek általában a bőrtől eltérő színű, jóindulatú elváltozásokat eredményeznek. Az anyajegyeknek többféle osztályozása lehetséges. Eredetük szerint alapvetően két típusuk van: a veleszületett és a szerzett anyajegyek. Számukat részben genetikai tényezők, részben az elszenvedett UV sugárzás befolyásolja.

Ebből a szempontból a gyermekkori napégéseknek különösen nagy a jelentősége! Akin sok anyajegy található, annak célszerű fotón rögzíteni azt, hogy hol, hány darab és milyen pigmentszerkezetű az anyajegye. Ha bármilyen elváltozást vagy vérzést tapasztalunk, azonnal forduljunk szakorvoshoz. Felnőttkorban az évenkénti szűrővizsgálat akkor is javasolt, ha nincsen semmilyen panaszunk.

A veleszületett anyajegyek már születésünkkor megtalálhatók rajtunk, de legkésőbb egyéves korunkig kialakulnak. Ezek az elváltozások lehetnek kisméretűek, de egész nagyra, akár 20 cm nagyságúra is megnőhetnek.



Izzasztókúra nyáron is - szaunázzunk a jó testszagért!

2021. július 01.

Izzadni pedig jó dolog! Ha betartod a szabályokat a testszagtól és a fölös kilóktól is könnyebb szabadulni! A nyári szaunázás előnyeire nagyon kevesen gondolnak, pedig ilyenkor is érdemes beülni a szaunába!  

Izzadi pedig jó! - mondja a bölcs Finn, és bemegy a szaunába

A magyar ember ezt az élményt a nyílt utcán is átélheti, és ha véletlen felszáll a combino hatos villamosra, akkor extra élményben lehet része, kombinálva mások csak jobb esetben pacsuliszagú hónaljbűzével. Pedig az a szauna nem az a szauna. Bár a finneknél nincs olyan meleg, mint nálunk, de a szaunázásnak a nyári melegben is vannak előnyei. 

Testszag ellen - szaunával!

Ha nem akarunk azok közé tartozni, akik elrettentik saját bűzükkel a környezetüket, akkor bizony a legmelegebb nyárban is érdemes betérni a szaunába. Az izzasztás ugyanis regenerálja bőrünket, egy jó szaunázós luffa szivaccsal eltüntethetjük a bőrünk levált, elhalt hámsejtjeit, és az intenzív, célzott izzadás megszabadít azoktól a méreganyagoktól is, melyek büdössé tennének bennünket, ha a nap melegén izzadnánk.

A szaunázó ember szebben és gyorsabban barnul le. A szauna ugyanis a bőrt feszesen és egészségesn tartja, és a káros anyagoktól is megszabadítja. 

A szauna után sokkal kevésbé érezzük melegnek még a 40 fokos hőséget is, ugyanis a szaunázás rendszeres alkalmazása hozzászoktatja testünk hőközpontját ahhoz, hogy időnként erősebb hőnek is ki van téve. Egyszer érdemes kipróbálni, milyen kellemes dolog a szaunából kimenni a 40 fokba és magunkra rántani a jéghideg vizet a dézsából :) 

Azonban a szaunát a szív és érrendszeri betegségekben szenvedőknek minden esetben kerülniük érdemes, illetve csak orvossal konzultálva, a megfelelő cikust betartva szabad a szaunát használniuk.



Legyünk óvatosak, ha a babát napra visszük!

2021. június 30.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A csecsemők és kisgyermekek bőre sokban eltér a felnőttekétől. A csecsemőknek rosszabb a hőleadásuk, kevésbé tudnak párologtatni, azaz izzadni, ezért könnyebben kapnak hőgutát, ill. alakul ki náluk hőpangás a nagy melegben.

A nap káros hatásainak sorában a harmadik, amely már nagyobb gyermekeknél fordul elő, a napszúrás. Ez lázzal, fejfájással, fénykerüléssel, súlyosabb esetben hányással, eszméletvesztéssel, görcsökkel jár. Oka a zárt koponyán belül, a hő hatására megnövekedett agynyomás.

A nagy meleg hatására szervezetünk sok folyadékot és ásványi anyagot veszít. Ez is súlyosabb lehet a kisebbeknél és hamarabb alakulhatnak ki a következményes tünetek. Gyakran észlelhető kisebb-nagyobb testhőmérséklet-emelkedés is.

Napvédelem

Természetesen az elsődleges a közvetlen napsugárzás elkerülése, elsősorban a legveszélyesebb déli órákban. 11 és 15 óra között ne menjük napra, ne napozzunk. A csecsemőket azonban soha ne tegyük ki a napra, csak az árnyékba. De még ekkor is kenjük be testüket magas (20 feletti, de inkább 30-as) faktorszámú naptejjel. És soha ne hagyjuk a fejecskéjüket szabadon.



Bodzavirág és bodzabogyó: antioxidáns, mégis mérgező? (13 recepttel!)

2021. június 30.

Lássuk, mi mindent tudhatunk a bodzáról! Anno minden vidéki ház udvarában volt bodzabokor, mert úgy tartották, hogy ebben lakik az a jó szellem, aki megvédi a házat és a benne élő családot a tűztől és minden egyéb bajtól. De nem csak a jó szellem védi meg a családot, hanem a bodza bokor minden egyes hihetetlen értékekkel bíró része: fehér virága, termése, kérge, levele. Vegyük sorra őket. Ám tudnod kell, a bodzában nem csak a jó szellem lakik!  

Fodrásznál ülve gondolkodtam azon, hogy mi legyen a következő bejegyzésem témája, mikor mellettem egy hölgy egy Bodza nevű kedves kutyusról kezdett mesélni. Bodza, bodza, bodza daráltam magamban, s hirtelen beugrott egy régi kedves emlék és egy íz: nagymamám csodaétel-költeménye. Szinte éreztem, ahogy csiklandozza az orrom a finom palacsintatésztában kisütött bodzavirág különös illata. Majd hirtelen bevillant - mintha a hetekben a virágzó bodza bokrokat láttam sorakozni az utak mentén! Végiggondoltam a bodzával kapcsolatos ismereteimet és úgy gondolom, hogy ez a, fehér virágú és feketébe hajló mélylila gyümölcsöt hozó gyógynövény megér egy misét.

Fehér bodza virág: erős antioxidáns hatással bír, magas a flavonoid tartalma. Ha szeretnéd az immunrendszered erősíteni, vagy épp meghűltél, akkor készíts belőle egy kis teát. Segíteni fog a lázcsillapításban, nyákoldó hatása miatt használhatod természetes köptetőként, valamint székrekedés esetén enyhe hashajtóként is társad lehet.  Méregtelenítő kúrában a vizelethajtó és izzasztó tulajdonságát élvezheted. A gyógyhatása mellett különleges íze és kellemes illata miatt is sokan szeretik.

Lássuk, mi mindent varázsolhatsz a bodza virágból:

Frissítő limonádé:
Limeból és citromból elkészített limonádédba tegyél egy-két bodzavirágot, s hagyd benne pár órára. (a vastag zöld száraktól szabadítsd meg!) Érdekes muskotály ízt kölcsönöz italodnak, az összes gyógyító hatásával együtt. (Mindezt megteheted egy finom pohár fehér borral is, amelyet szintén muskotályossá varázsol.)

Bodzaszörp:
Moss meg 6-7szép letisztított bodzavirágot, tedd kb. 5 l vízbe, mérj ki hozzá 3/4 kg cukrot, 1 doboz citrompótlót, 1 egész szeletelt citromot. Hagyd állni 3-4 napig, majd szűrd le és egy hónapig érleld a hűtődben, vagy egy hűvös pincében. Hűtve, hígítva fogyaszthatod.

Bodzavirág palacsintatésztában:
Keverd be a kedvenc palacsintatésztád, de hagyd picit sűrűbbre. Mártsd bele a virágot és süsd ki forró olajban! Mikor még forró, szórd meg egy kis fahájjal! Hihetetlen illata és íze van, próbáld ki!



Fokozódó fényérzékenység, gyorsabb leégés

2021. június 29.

Fotó: 123rf.com

1-24 óra múlva a bőr kipirul, megduzzad, fájdalmassá válik. Később hólyagok is keletkezhetnek, és a bőr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség jelentkezhet, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Egyes gyógyszerek (pl. egyes antibiotikumok, vízhajtók, gombaellenes szerek), gyógynövények (pl. az orbáncfű) fokozzák a fényérzékenységet, s ezzel hajlamosítanak a leégésre.

Legfontosabb a megelőzés. A túlzott UV hatás elkerülése érdekében a napozás során a leégés megelőzésére ilyenkor is fényvédő krémet kell használni. Érzékenyebb bőrűeknek magasabb faktorszámú fényvédő krém ajánlott. Figyeljünk arra is, hogy vízparton magasabb faktorszámú fényvédő krémet válasszunk, mert a víztükör visszaveri a sugarakat.

Fürdőzés esetén a fényvédő krém legyen vízálló. A krém alkalmazása után időt (kb. 30 perc) kell hagyni, hogy a hatóanyag beszívódjon a bőrbe.

Ha mégis bekövetkezett a leégés, az első teendő a bőr hűtése. Ez történhet hideg vizes borogatással, esetleg hideg körömvirág- vagy kamillatartalmú teával, vagy hűsítő emulziókkal. Nagyon fontos a viszketés enyhítése a vakarás megelőzésére (a felülfertőzés veszélye miatt).

Enyhe leégés néhány nap alatt magától is meggyógyulhat, máskor azonban a teljes gyógyulás hetekig is eltarthat. Nagy felületű napégés, erős hólyagképződés esetén orvosi kezelés szükséges.

A napégés, a nap okozta károsodás bizonyos időt igényel. Egyeseknél azonban igen hamar, már néhány perc után szokatlan tünetek (bőrpír, hámlás, viszketés, csalánkiütés, hólyagok) jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy a tüneteket fényérzékenységet fokozó betegségek, gyógyszerek vagy kozmetikumok (parfümök, arcvizek, szappanok, főleg a bergamott-tartalmúak, a mentolos vagy citromillatúak) okozzák.

Ha nincs kiváltó ok, akkor napallergiáról, fénykiütésről beszélünk. Ilyenkor rövid idő alatt, elsősorban a ruhával nem vagy csak vékonyan fedett területeken lép fel változatos formájú, viszkető kiütés. A panaszok néhány nap alatt elmúlnak, a kiütések azonban csak néhány hét után tűnnek el.



Csecsemőkori kólika és posztbiotikum: kérdések és válaszok szülőknek

2021. június 29.

A csecsemőkori hasfájás az egyik leggyakoribb probléma, amivel a kisgyermekes szülők orvoshoz fordulnak. Egyes felmérések szerint akár minden második gyermeket is érintheti a csecsemőkori krónikus hasfájás, vagy más néven kólika. 

Fotó: gettyimages.comA csecsemőkorban a sírás nem feltétlen utal kóros állapotra, de a Wessel-féle „hármas szabállyal” megállapítható kólika mégis számos család életét nehezíti meg: 3 hónaposnál fiatalabb (újabban 5 hónap), egyébként egészséges csecsemő 3 vagy több órát, 3 vagy több napon át egy hét alatt sír. 

Egy síró baba hangja, aki görcsökkel küzd, a legzavaróbb, figyelemkeltő és cselekvésre ösztönző hang, ami létezik számunkra – egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint

A csecsemőkori kólikát manapság a funkcionális kórképek közé soroljuk, ez azt jelenti, hogy nincs mérhető, kimutatható szervi elváltozás a hátterében. Ugyanakkor vannak kórképek, amelyeket ki kell zárni a csecsemőkori krónikus hasfájás hátterében, de a kólika esetén is beszámolnak újabban a bélflóra jellegzetes elváltozásáról, a diszbiózisról.

A diszbiózist (dysbiosis) a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása okozhatja. Az elmúlt tíz évben a bélrendszeri diszbiózis előfordulási arányának drámai növekedése figyelhető meg, melyben a környezeti- és életmódtényezők egyaránt nagy szerepet játszanak. A bél egészségének helyreállításához, illetve egészségének megőrzéséhez a megfelelő életmód kialakításával is hozzájárulhatunk. Egyik javasolt kezdet lehet a megfelelő táplálkozás mellett a széles spektrumú probiotikumok bevitele, természetesen csepp formában és speciálisan csecsemőknek tervezve.

Egyes feltételezések a bélflóra összetételének eltérése mellett a gyomorbélrendszer éretlenségét, a bél áteresztő képességének zavarát és túlzott érzékenységét gyanítják a tünetek hátterében.

2018-ban a Houstoni Egyetem mikrobiológia és virológiai kutatói újabb következtetésre jutottak, miszerint a csecsemőkori kólika a bélflóra egyensúly zavarának megjelenése (diszbiózis) mellett a bélrendszer gyulladásával kapcsolható össze.



Összefüggnek a gyerekkori viselkedési zavarok és a magzatként átélt füstszennyezés

2021. június 28.

A várandós dohányzása és a közlekedési légszennyezésnek való kitettség összefügg a gyerek későbbi viselkedési zavaraival egy új tanulmány szerint.

 

Fotó: gettyimages.comA barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) vezette kutatócsoport munkája az első, amely a vegyi és más környezeti hatásoknak való kitettség, vagyis az exposzóma magzati és születés utáni hatásait vizsgálta, korábbi kutatások külön-külön jártak utána az egyes tényezőknek – számolt be róla a medicalxpress.com. Az írás az Environmental International című szaklap friss számában jelent meg.

Noha a viselkedési zavarok okai még nincsenek pontosan feltárva, tudjuk, hogy – különösen a születés előtti és a korai gyerekkorban – sokféle társadalmi és fizikai környezeti tényező lép interakcióba néhány genetikai elemmel, melyek a viselkedési zavarok kialakulásában szerepet játszanak.

A tanulmány az exposzómát kutató, nagyszabású HELIX (European Human Early-Life Exposome) projekt adatain alapszik, hat európai ország hat korcsoportjával dolgoztak. Összesen 1287, 6-11 év közötti gyerek adatait követték, értékelték a környezeti hatásokat és a viselkedési problémákat. A várandósság alatt 88, a korai gyerekkor idején 123 környezeti – köztük kültéri, beltéri, vegyi, életmódbeli és társadalmi – hatást vizsgáltak.

A várandósság alatti dohányzás és a közlekedési szennyezés volt a viselkedési problémákkal leginkább összefüggő két faktor. “Az anyai dohányzás más tényezőkkel, köztük a szülői pszichológiai zavarokkal, társadalmi és gazdasági tényezőkkel, az apai dohányzással és az otthoni környezettel, különösen az otthoni kötődéssel, támogatással és ösztönzéssel is szoros összefüggést mutatott” – mondta Léa Maitre, az ISGlobal posztdoktori kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A gyerek későbbi agresszív és szabályokat áthágó viselkedése, valamint a magasabb hiperaktivitási (ADHD) mutatója összefüggött a várandósság alatti lakóhely közelében zajló forgalommal. A jelenségre létezik elfogadható biológiai magyarázat, noha a pontos mechanizmus még nem ismeretes.



Segítség az asztmás betegeknek

2021. június 28.

Fotó: gettyimages.com

Új készítményt vezettek be az asztmás betegek kezelésére az Európai Unióban. Az előzetes vizsgálatok alapján a hosszúhatású hörgőtágító jelentősen növeli a megfelelő asztmakontroll esélyét, és azt, hogy az asztmás beteg teljes értékű életet élhessen. A készítmény azért is kiemelkedő fontosságú, mert hosszú ideje nem került sor új gyógyszer bevezetésére ezen a terápiás területen.

Az asztma népbetegség: világszerte 300 millió asztmás ember él, számuk 2025-re meghaladhatja a 450 milliót. Az Európai Unióban a betegek száma több millióra tehető, Magyarországon közel 300 ezer felnőtt asztmás beteget tartanak nyilván. A tünetes asztma esetében nagyobb a betegség fellángolásának esélye, és ez magában rejti a sürgősségi ellátás, a kórházi kezelés szükségességének lehetőségét is. A jelenleg alkalmazott terápiák mellett az asztmás betegek legalább 40 százaléka továbbra is szenved a tünetektől. A tünetes asztmás betegek életminősége rosszabb, mint a tünetmentes asztmásoké, így különösen fontos az asztma megfelelő kezelése, a tünetek teljes kontrollja.

Új, hosszú hatású hörgőtágító terápia

A gyulladáscsökkentő alapterápia mellett sok asztmás tapasztal továbbra is tüneteket, vagyis szenved az életminőséget rontó tünetektől. Így bármikor szükségessé válhat rohamoldó használata is. Az asztmások közel fele esik ebbe a kategóriába. Esetükben az alapterápia és a kiegészítő terápia nem érte el a megfelelő szintű asztmakontrollt, azaz nem biztosított tünetmentességet.

Nekik jelenthet megoldást a nemrég bevezetett készítmény, amely a gyulladáscsökkentő kezelést kiegészítve fenntartó hörgőtágító terápiaként szolgál. Az előzetes vizsgálatok során az új hörgőtágító terápia hatására jelentős javulást tapasztaltak olyan betegeknél, akiknek korábban a szokásos kezelés mellett is jelentkeztek az asztma tünetei. A terápia eredményeként nagymértékben csökkent az asztmás roham kialakulásának és a betegek állapotrosszabbodásának kockázata is.

Az asztmás rohamok nemcsak ijesztőek és kellemetlenek, hanem akár életveszélyesek is lehetnek. Az új inhalációs, fenntartó kezelés a hatását a légutak megnyitásán és azok legalább 24 órán keresztül történő nyitva tartásán keresztül fejti ki. A vizsgálatok során az új gyógyszerrel a betegek lényegesen nagyobb valószínűséggel tudták uralni asztmás betegségüket, mint azok, akik csak a szokványos kezelésben részesültek.

Az elmúlt évtizedben nem bővült az elérhető terápiás lehetőségek köre, így az orvosok is szívesen látják az új, hosszúhatású hörgőtágító készítményt, amely a betegek széles körében hatásos, életkortól, allergiás állapottól, dohányzási szokásoktól és a hörgőtágító kezelésre adott választól függetlenül. Ezzel jelentősen bővülhet azoknak az asztmásoknak a köre, akik hosszú távon tünetmentesen, teljes életet élhetnek.



Van megoldás a gyermekek elhízásának problémájára!

2021. június 27.

Fotók: pixabay.comTúlsúlyproblémákkal küzd a gyermeke? Gondoljon pajzsmirigy problémára, genetikai defektusra is! Például a Prader Willi szindrómát gyakran falánkság néven szokták emlegetni, mert jellemző tünete a fékezhetetlen étvágy. Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermekendokrinológusát kérdeztük.

A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta stabilizálódni látszik hazánkban, átlagosan azonban még mindig minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, és az arány jelentős régiós különbségeket mutat

Már gyermekeknél is probléma a súlyos elhízás!
Ennek előfordulása gyermekkorban átlagosan több mint 2 százalék (elhízásnál a BMI 30 kg/m2 feletti). Amennyiben ezt az arányt visszavetítjük a legutóbbi népszámlálás eredményeire, akkor a legóvatosabb becslés szerint is hazánkban ma körülbelül 20 ezer súlyosan elhízott gyermek él, ez nagyjából megfelel Hatvan város teljes lakosságának. A súlyos elhízás előfordulása összefügg a család szociális és gazdasági helyzetével, így nem meglepő, hogy a legmagasabb előfordulási arányokat Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön találtak – olvasható a közleményben.
Mivel az elhízás kezelése igen összetett, több szakember együttműködését igénylő feladat! Az elhízás, különösen a súlyos elhízás, már gyermekkorban is számos krónikus megbetegedés kockázatát növeli (a cukorbetegség 4,5-5,5 szeres kockázat, a magas vérnyomás, depresszió előfordulása is gyakoribb).



Hagymalekvár bevált házi recept - a rák ellen és a fogyásért (Hatóanyagokkal és extrákkal)

2021. június 27.

A hagymalekvár kitűnő étel sültek, grill ételek, zöldségek mellé. Korábban a hagymalekvár a szegények étele volt, mára már az elit éttermek kínálatában szerepel, mint elegáns, kulináris külölegesség: Steak hagymalekvárral; libamáj/ kacsamáj hagymalekvárral. Nem csak finom, de egészséges is a hagymalekvár.  

India egyes vidékein a hagyma nem tartozik a konyha alapvető növényei közé, fogyasztásáról azt tartják, hogy a lelket tisztátalanná teszi. Így minden ételből kihagyják.

Az arab világban pont az ellenkezője dívik, a hagyma jelképként szolgál, és bőséggel teszik az ételekbe, néha minden olyan hagymás, hogy alig bírunk belőle enni. Ha azonban sokat fogyasztunk belőle, gázokat okoz a belekben, ezt néha elég kényelmetlen elviselni.

A magyaroknál a hagyma fogyasztása tradíció, Makó hagyományosan hagymatermő vidék. A házias ételek mindegyikében szinte ott a hagyma, majdnem minden recept azzal indul, hogy egy nagy fej hagymát vágj apróra és ... 

Európában a németek kedvelt savanyú hagymája és hagymás burgonyasalátája ismert, a csehek is kedvelik, de franciák talán a leghíresebbek hagymás receptjeikről, gondoljunk csak a hagymalevesre. (Itt van egy bevált recept hozzá >>)

A hagyma védi az ereket és flavonidokat tartalmaz

A britek azonban ennél is tovább kutattak. A brit élelmiszeripari kutatóintézet munkatársai a flavonoidok közül a quercetint vették górcső aá, mely legnagyobb számban - az almán, és a vörösboron kívül - a hagymában van jelen. A quercetinről kimutatták, hogy fogyasztásával megelőzhetők az érfalak gyulladása, de hamar lebomlik a szervezetben, és a vérben nem található meg. Az érfalak gyulladása károsítja az érfalakat, mely szívbetegséghez és stroke-hoz vezethet. A vizsgálat rávilágít arra, miért csökkenti a kockázatot a gyümölcsök és zöldségfélék  - sőt konkrétan a hagyma - fogyasztása.

A kutatók azokat a vegyületeket vizsgálták, amelyek a quercetin bomlása után keletkeznek. Ezek a vérben is megtalálhatók, és ténylegesen érintkeznek az emberi szövetekkel. A vegyületeket az emésztés során keletkezetthez hasonló koncentrációban az erek belső faláról vett sejtekhez adták. Kiderült, hogy a legerőteljesebb hatást a 100-200 gramm hagyma elfogyasztásának megfelelő mennyiségű hatóanyag váltotta ki.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...322323324...639
hírek, aktualitások

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.