2021. május 03.
Áttörést jelentő 77 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a tesztek korai szakaszában egy új malária elleni vakcina – közölte az Oxfordi Egyetem fejlesztést végző kutatócsoportja.
Amikor 450, 5-17 hónapos Burkina Fasó-i gyerekkel elvégezték a tesztet, a vakcinát biztonságosnak találták, a 12 hónapos követéses vizsgálat pedig 77 százalékos, vagyis “magas szintű hatékonyságot” mutatott.
Most az eredmények alátámasztásáért kiterjedtebb tesztelés következik, amelyet négy afrikai ország majdnem ötezer gyerekével végeznek, a legfiatalabbak öt hónaposak, a legidősebbek háromévesek lesznek. A betegséget parazita okozza, melyet szúnyogok terjesztenek. Noha gyógyítható, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) becslése szerint 2019-ben 229 millió megbetegedés és 409 ezer halálozás történt – számolt be róla a BBC hírportálja.
A tünetek lázzal, fejfájással, hidegrázással kezdődnek, kezelés nélkül gyorsan súlyossá, akár halálossá is válhatnak. Adrian Hill vakcinológus, az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének igazgatója a The Lancet című brit orvostudományi folyóirat preprintjében megjelent tanulmány vezető szerzője közölte: vakcinájuk az első, amelyik a WHO által kitűzött legalább 75 százalékos hatékonyságot elérte.
Az eddigi leghatékonyabb maláriaellenes védőoltások afrikai gyerekekkel végzett tesztekben csak 55 százalékos hatékonyságot mutattak.
Az új vakcina tesztjei 2019-ben indultak, jóval azelőtt, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelent volna, és az Oxfordi Egyetem az AstraZenecával közösen kifejlesztette volna a Covid-19 elleni védőoltását.
A malária elleni vakcina kifejlesztése sokkal hosszabb időt vett igénybe, mivel az utóbbi esetében gének ezreiről, míg a koronavírusnál nagyjából egy tucatról van szó, a malária távol tartásához igen erős immunválaszra van szükség.
2021. május 02.
Várandósság alatt a kismamának fokozottan oda kell figyelnie a megfelelő folsavbevitelre, ugyanis ez a vitamin feltétlenül szükséges a baba idegrendszerének fejlődéséhez, legelőször is a velőcső záródásához. Folsav hiányában az újszülött nyitott gerinccel születhet. Ám nem csak a baba, hanem az anya egészsége érdekében is nagy szükség van rá, mert a megfelelő folsavellátottság a terhesség során az anya mélyvénás trombózis kialakulásának rizikóját is csökkenti. Hogy miként is függ össze a véralvadás és a folsavanyagcsere zavara, illetve mely esetekben szükséges a folsav pótlása mellett véralvadásgátló gyógyszeres kezelésben részesülnie a leendő anyukának, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.
A folsav szerepe
A folsav a szervezet megfelelő működésében igen fontos szerepet tölt be, a magzat normál fejlődésén kívül nélkülözhetetlen a fehér- és vörösvérsejtek, valamint a vérlemezkék képződésében, továbbá hozzájárul az idegrendszer egészséges működéséhez és gyakorlatilag minden sejtosztódáshoz kell. Hiányában így nem csupán velőcsőzáródási rendellenesség alakulhat ki a magzatnál, de a folsavhiány következtében felléphet megaloblasztos vérszegénység, illetve neurológiai és pszichés zavar is.
Folsav és a veszélyes vérrögök
A vérrögök kialakulásának kockázatát pusztán a terhesség és a gyermekágy is megnöveli, de megsokszorozza a trombózisveszélyt, ha bizonyos genetikai defektusok is jele vannak. Ilyen például a Leiden-mutáció, a Protrombin génmutáció, az Antitrombin III és a Protein S/C alacsony szintje, valamint az MTHFR mutációk. Ez utóbbi igen gyakori állapotnak számít és önmagában jelentősen nem is növeli meg a trombózis esélyét- kivéve, ha közben emelkedett a vér homocisztein szintje, ugyanis ez nagymértékben károsítja az erek falát, hozzájárulva a thrombusok keletkezéséhez (mind a vénákban, mind az artériákban). Hogy ez mégis hogy függ össze az alacsony folsav mennyiséggel? Röviden, a folsav szintézis zavara az oka a magas homocisztein-szintnek, ugyanis az MTHFR gén által szabályozott enzim a folsav anyagcsere egy fontos mozgatóeleme.
2021. május 02.
A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.
A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében olvasható, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz.
A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan betegségek, állapotok, mint amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintettekre, a rokonaira és végső soron az egész társadalomra. Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére.
A kutatók arra keresik a lehetséges megoldásokat, hogy lelassítsák vagy akár vissza is fordítsák az öregedéssel járó memóriacsökkenést. Az öregedésért, az öregedés alatt kialakuló memóriavesztésért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.
Az összegzés szerint az öregedéssel járó folyamatok gerincesekben történő vizsgálata – idegrendszerük komplexitása miatt – nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Ezért az öregedéskutatás nagymértékben támaszkodik a gerinctelen modellszervezetekre. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga, amely évtizedek óta jól ismert és kedvelt alanya az öregedés- és memóriakutatásnak.
A közleményben felidézik, hogy a kutatócsoport korábban már megállapította, hogy adott a lehetőség a neurális hálózatokat farmakológiailag “újraprogramozni” és az idős állatokat “megfiatalítani” a memória javítása érdekében. Bár az évtizedek alatt a Lymnaea esetében számos öregedéssel kapcsolatos eredmény született a viselkedési mintázatok és az azokat kialakító neurális hálózatok szintjén, a szóban forgó folyamatok részletes molekuláris hátterét az evolúciósan konzervált, releváns kulcsmolekulák szekvenciáinak hiányában eddig nem lehetett vizsgálni.
2021. május 01.
A kiberbűnözők hamis oltási ajánlatokkal próbálják kicsalni a gyanútlan internetezők személyes adatait, információit és pénzét, illetve alaptalan kijelentéseket terjesztenek az oltásokkal kapcsolatban – figyelmeztet az ESET biztonságtechnikai szoftvermegoldásokat fejlesztő vállalat legfrissebb jelentésében.
A pénzveszteségen túl a potenciális vásárlók több veszélynek is kiteszik magukat, ideértve az egészségi kockázatokat, valamint a személyazonosság-lopást.
Az egyik gyakran alkalmazott taktika a COVID-19 vakcinákra, vagy az előállításukra és tárolásukra használt technológiára fókuszál. Példaként említik, amikor a kiberbűnözők az egyik brit gyógyszergyártó cég alkalmazottjaként üzleti ajánlatot tesznek a vakcinával kapcsolatban. Egy másik népszerű taktikával a csalók ismert egészségügyi hatóság, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselőinek adják ki magukat, hamis alkalmazásokat vagy fontos információnak beállított álhíreket terjesztve.
Az elemzés szerint a koronavírus-helyzet lehetőség az olyan e-mailek terjesztésére is, amelyek azt állítják, hogy a linkre kattintva megtudhatjuk az “eltitkolt igazságot”. Gyakori módszer a valóban elhangzott állítások szándékos félreértelmezése és manipulatív átszerkesztése. Mindennek célja, hogy az embereket rávegye a mellékelt linkre való kattintásra – figyelmeztetnek a szakértők.
A szakértők a csalások ellen ezért azt javasolják, hogy senki ne kattintson olyan linkekre és ne töltsön le olyan fájlokat, amelyeket ismeretlen vagy nem hitelesíthető címről érkező e-mailben kapott. Ha az e-mail állítólag egy hivatalos szervezettől érkezett, látogassanak el a weboldalukra, majd vegyék fel velük a kapcsolatot a hivatalos elérhetőségeiken, hogy kiderüljön, valóban tőlük származik-e a levél. Vigyázni kell az olyan üzleti ajánlatokkal, amelyek túl jónak tűnnek ahhoz, hogy igazak legyenek.
2021. május 01.
A coronavírus-járvány felszínre hozta az alvászavarokat, és növelte gyakoriságukat. Így ebben a szorongásokkal teli időszakban fedezzük fel újra a helyreállító, pihentető alvás jelentőségét. Bővítsük ismereteinket az alvásról és azokról a módszerekről, melyek segítségével javítani tudunk alvásminőségünkön.
A Covid-19 megjelenése óta sokunk panaszkodik arra, hogy nem tud eleget vagy jól aludni. Szorongás amiatt, hogy megfertőződünk a vírussal; napi életritmusunk felborulása a bezártság és az otthoni munka miatt; a munkánk jövőjével, munkahelyünk talpon maradásával kapcsolatos félelmek…
Mind-mind elősegítik az álmatlanságot, az alvás-ébrenléti rendszer egyensúlyának megbomlását és az egyéb alvászavarokat. Egyes külföldi, járványügyi felmérések szerint pl. „normál időkben” a lakosság 10-15%-a szenved álmatlanságtól. Miközben az ilyen és hasonló alvási rendellenességek aránya, beleértve a gyakori éjszakai felébredéseket, jelentősen megnőtt a koronavírus-járvány terjedése óta.
A jó alvás hasznos minden szervünknek
A tengerentúlon egyes alvásspecialista orvosok még nevet is adtak a Covid-19-hez kötődő alvászavar növekedésének azoknál a személyeknél, akiknek az életét megkeseríti a félelem és a szociális elszigeteltség. Ez az elnevezés: „Covid-szomnia” – írja egy amerikai neurológiai szaklap. Pedig a jó alvás alapvető fontosságú, nemcsak a fáradtság elgyőzésére, hanem egész szervezetünk számára. Az 1990-es évek végéig a tudósok többsége úgy vélte, hogy az alvás főként az agy jó működése szempontjából volt hasznos. Azóta számos tanulmány rámutatott, hogy ez a módosult éberségi állapot fiziológiai hatással van minden szervünkre. Pozitív hatásai messze túlmutatnak a csak az agyra gyakorolt jótéteményein.
Ebben az is közrejátszik, hogy életünk csaknem egyharmadát „Morpheus karjaiban”, azaz alvással töltjük. Mégis úgy tűnik, hogy a lakosság valójában még nem eléggé értette meg az alvás fontosságát. Hiszen az emberek általában figyelnek a táplálkozásukra, többé-kevésbé a testmozgásra, de nem elegendő figyelem irányul az alvásminőségükre.
Ezért többet kell tájékozódnunk az alvást segítő módszerekről, azaz arról, hogy érhető el a valóban pihentető és kielégítő mennyiségű alvás. De ehhez előbb vizsgáljuk meg, hogyan is alszunk mi?
2021. április 30.
Mesterséges intelligencia alapú, automatizált gerinctörés-diagnosztikai platformot fejleszt ki és létrehozza a Gerincsérültek Nemzeti Regiszterét Magyarországon a Semmelweis Egyetem részvételével a Neumann Medical Kft. vezette konzorcium, több mint 950 millió forint uniós támogatásból.
A cég az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a fejlesztés célja olyan mesterséges intelligencia alapú, automatizált döntéstámogató rendszer létrehozása, amely országszerte segíti a gerinctörések gyors és biztonságos diagnózisát.
A projekt keretében a részt vevő konzorcium tagjai egy olyan összetett adatgyűjtő rendszert fejlesztenek ki, amelynek használatával az orvosok nagy mennyiségű adat segítségével mesterséges intelligencia betanítására alkalmas adatbázist hoznak lére. Az adatbázisba gerinc-CT és röntgenfelvételeket lehet feltölteni, a létrejövő moduláris platformra pedig olyan algoritmusokat lehet kifejleszteni, amelyek tovább segítik a gyors és biztonságos munkát – ismertették.
A rendszer olyan egyedülálló szolgáltatást jelent, amelybe a kórházak feltöltik a képeket, majd az így létrejött adatbázis alapján a mesterséges intelligencia dönti el minden egyedi eset súlyosságát, és valós időben ad visszajelzést az orvosnak, elkülönítve a sürgős és kevésbé sürgős eseteket.
2021. április 30.
Áprilistól egyedi méltányosság alapján válik elérhetővé az SMA-betegek kezelésére alkalmas génterápiás gyógyszer – közölte az emberi erőforrások minisztere.Kásler Miklós bejegyzésében az olvasható: a gerincvelő-eredetű izomsorvadásban (SMA) szenvedő betegek számára kulcsfontosságú megállapodást kötött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, így már egyedi méltányosság alapján elérhető a Zolgensma készítmény.
“A rendkívül drága készítmény alkalmazására korábban szinte kizárólag közösségi adakozással nyílt lehetőség Magyarországon, ilyen módon viszont az érintett kisgyermekekért formálódott összefogás erejét mutató, felemelő és megható történeteket ismerhettünk meg az utóbbi években” – fogalmazott a miniszter.
Az új megállapodás értelmében a gerincvelő-eredetű izomsorvadásban szenvedők hamarabb és könnyebben juthatnak majd hozzá a nélkülözhetetlen kezeléshez.
A spinális izomatrófia vagy gerincvelő-eredetű izomsorvadás (Spinal Muscular Atrophy, SMA) egy ritka öröklődő betegség, amelyet az SMN1 gén hibája okoz.
2021. április 29.
A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.
A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek. Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek – olvasható a BBC News honlapján.
Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) vezette nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban tette közzé eredményeit.
Stephen Chanock, az NCI munkatársa elmondta, hogy a kutatócsoport teljes családokat vont be a tanulmányba, hogy a tudósok összehasonlíthassák az anya, az apa és a gyermek DNS-készletét. “Nem azt néztük meg, hogy mi történt azokkal a gyermekekkel, akik már az anyaméhben voltak a balesetkor, hanem az úgynevezett új mutációkat vizsgáltuk. Minden nemzedékben van 50-100 ilyen mutáció és ezek véletlenek” – magyarázta.
2021. április 29.
Egy kialvatlan felnőtt erőtlenebb, türelmetlenebb, kevésbé tud jól teljesíteni és nehezebben összpontosít, mint hogyha rendesen kipihente volna magát. Pontosan ugyanez igaz a gyerekekre is!
Mi lesz, ha (sűrűn) nem alussza ki magát a gyerek?
Mennyi alvás szükséges?
Újszülött (0-2 hónap): 12-18 óra
Csecsemő (3-11 hónap): 14-15 óra
Kisgyermek (1-3 év): 12-14 óra
Óvodás (3-5 év): 11-13 óra
Kisiskolás (6-10 év): 10-11 óra
Tinédzser (10-17 év): 8,5-9,25 óra
Felnőtt: 7-9 óra
- Fáradtabb, erőtlenebb, gyengébb lesz.
- Nyűgösebb, türelmetlenebb, dekoncentráltabb lesz.
- Kevésbé tud jól teljesíteni, tanulni, rosszabb lesz a memóriája.
- Immunrendszerének védekezőképessége romlik, könnyebben betegszik meg.
- Testsúlya is növekedhet.
Alvássegítő praktikák
Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű alvás és az is, hogy ez az alvás nyugodt, pihentető legyen. Szülőként feltétlenül szükséges, hogy kialakítsuk a gyerek helyes alvási szokásait, ez ugyanis kihat a teljes jelenlegi életére és a későbbiekben a felnőttkori életére is. Az alábbi alvássegítő praktikák segítségünkre lehetnek, persze csak akkor, ha mi magunk is igyekszünk példát mutatni a gyereknek.
1. Az állandó lefekvési idő betartatása
Minden nap közel azonos időben feküdjön le a gyerek és keljen fel, a lefekvés előtti tevékenységek (pl.: vacsora, fürdés, mese, villanyoltás) pedig megszokott módon kövessék egymást. Alakítsunk ki egy rendszert és következetesen, határozottan igazodjunk hozzá.
2. A technikai eszközök kiiktatása (TV, telefon, számítógép, tablet, stb.)
Ezek érdekessége, izgalmassága háttérbe szoríthatja az alvás fontosságát, ezért semmi keresnivalójuk az ágy körül, lefekvési időben.
3. A fény kiiktatása
Sötétítsünk be a szobában, amennyire csak lehet, hiszen az utcafénye is zavarhatja a gyerek alvását (akárcsak a technikai eszközök zavaró fénye).
2021. április 28.
Az újévi fogadalmak kapcsán, az ilyenkor szokásos „leadom a plusz kilókat, tanulok valami újat és leszokom a dohányzásról”, önmagunknak tett életmódváltó ígéretek mellé érdemes feljegyezni a „mától kialszom magam” fogadalmat is. Elegendő alvás nélkül ugyanis a többi ígéretet is sokkal nehezebb lesz betartani…
Álmosan romlik a teljesítőképesség
Az agy fontos feladatot lát el éjszaka, ezt azonban csak alvás közben tudja maradéktalanul elvégezni. A pihentető alvás alatt távolítja el a neuronokból azokat a feleslegessé vált fehérjéket, amelyek napközben, az ébrenlét alatt zajló idegrendszeri folyamatok melléktermékeként keletkeztek – mondta el dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ főorvosa. Ha az alvásidő rövidsége miatt erre nincs elég ideje, a fehérjék az agysejtekben maradnak, hátráltatva a másnapi munkánkat, az összeszedett gondolkodást. A kialvatlanság miatt tehát csökken a kreativitás, romlik a teljesítőképesség, lassul az új információk feldolgozása és a problémamegoldó képesség is.
Fáradtan a leszokás is nehezebb
Aki keveset alszik, könnyen olyan körforgásba kerülhet, amiből nehéz kiszállni. Ha túlhajszolt, stresszes, emiatt napközben gyakran rágyújt, kávéval tartja ébren magát, akkor a szervezete hamarosan komoly energiahiánnyal fogja jelezni, hogy pihenésre, feltöltődésre van szüksége. Ha ekkor sem változtat a napirendjén, inkább még több koffeinnel és nikotinnal pörgeti magát, akkor még messzebb kerül a füstmentes mindennapoktól.
Kialvatlanul a fogyás sem megy
A pihenés hiánya a zsírpárnák megjelenéséhez is hozzájárul. Egy korábbi vizsgálat már beszámolt arról, hogy kialvatlan állapotban lehetőleg ne induljunk bevásárolni, mert ilyenkor hajlamosabbak vagyunk a magasabb szénhidráttartalmú élelmiszereket a kosárba tenni. Az alváshiány miatt többet eszünk, ilyenkor ugyanis megemelkedik az éhséget jelző ghrelin hormon szintje a szervezetben, a jóllakottság érzését jelző leptin hormoné pedig csökken. Ha az újévi fogadalmai közt szerepel az álomalak elérése, akkor első lépésként tervezze meg, hogyan tud több időt szánni a pihenésre!
