10 dolog, amit fel kell adnod, hogy továbbléphess!

2021. április 16.

Talán könnyebb mondani, mint megtenni - ám ha szeretnénk szárnyalni, továbblépni új dolgok felé, fel kell adnunk azokat, amelyek lehúznak bennünket. Kezdjük el még ma. De mely dolgoktól, érzésektől kell megszabadulnunk?  

Ne hagyjuk, hogy mások véleménye irányítsa életünket! Az emberek csak a nevünket tudják, a történetünket nem. Talán hallottak róla, mit tettünk, de sokan nem tudják, min mentünk keresztül. Nem az számít, mit gondolnak ők, hanem hogy mi mit gondolunk magunkról! Olykor pontosan azt kell tennünk, ami nekünk a legjobb, és nem azt, ami mindenki másnak jó.

A múltbeli hibák miatt érzett szégyen. Persze, az ember sokszor hibázik– ez így van rendjén. De minél gyorsabban elfogadja, annál hamarabb léphet túl ezen és lehet sikeres. A múlt nem egyenlő a jövővel – csak mert tegnap elrontottunk valamit, vagy ma semmi sem sikerült. Nem egyenlő a jövő azzal sem, ha rossz passzban voltunk hat hónapig, vagy akár 15 évig. Ezeknek nincs befolyása a jelenre vagy a jövőre. Az számít, mit csinálunk éppen most.

Határozatlanok vagyunk abban, mit szeretnénk. Ez nem helyes! Sosem fogunk kilépni abból, ami nem jó nekünk, ha nem tudjuk, hol is szeretnénk igazán lenni. Mindig keresni kell, szenvedéllyel dolgozni céljaink elérésén. A szenvedély elhanyagolása blokkolja a kreativitást. Ha szenvedély van, van energia is, ám ha nincs, akkor az energiának és kreativitásnak is híján vagyunk. Az energia szükséges a sikerhez! Találjuk tehát ki, mit akarunk pontosan és szenvedéllyel dolgozzunk megvalósításán!

Halogatjuk a célokat, melyek számítanak nekünk. Két alternatíva adódik az életben: elfogadni a körülményeket olyannak, amilyenek, vagy pedig elfogadni a lehetőséget, hogy változtassunk rajtuk. Kövessük intuícióinkat! Ne adjuk fel, ha valamit igazán szeretnénk. Ha van szeretet és inspiráció, már nem alakulhatnak rosszul a dolgok – és bármi is az, amit meg szeretnénk tenni, lássunk hozzá most. Ne legyen sok „majd holnap” – szinte biztos, hogy egy évvel később azt kívánjuk, miért is nem vágtunk bele abba a valamibe korábban?

Azt választjuk, hogy nem csinálunk semmit. Nem határozhatjuk meg, hogyan fogunk meghalni és mikor. Csak azt dönthetjük el, hogy akarunk élni. Minden nap egy új esély a választásra – válasszuk azt, hogy megváltoztatjuk a tervünket. Vagy válasszuk mostantól a negatív helyett a pozitív gondolatokat! Válasszuk azt, hogy olyasmit csinálunk, amire büszkék lehetünk. Válasszuk azt, hogy másokban a jót látjuk meg – és mi is ezt mutatjuk magunkból.  Éljünk őszintén és igazán – most!

Derékfájás mögött a hamstring izmok kötöttsége is állhat

2021. április 15.

Az amúgy is rövidülésre, zsugorodásra, túlfeszülésre hajlamos hamstring izmok, az urbanizációs ártalmak pl. sok ülés illetve bizonyos sporttevékenységek (pl. ugrás, futás) hatására még kötöttebbé válnak.

Mikor gyanakodhatunk arra, hogy hamstring rövidülés áll a panaszunk hátterében? 
– Fájdalom a fartájék, ülőgumó, derék tájékon, amely a comb hátsó, belső részére is kiterjedhet, akár térd alá is.
– Fájdalomfokozódás járáskor, futáskor.
– Háton fekvésben a nyújtott lábunkat nem tudjuk kb. 80 fok fölé felemelni.
– Nem tudunk nyújtott lábbal előrehajolni.

Mi a teendő?  –  Hamstring nyújtás! Medencestabilizálás! Testtartásjavítás!

Javasolt naponta pár percet nyújtani, de legalább heti 3x. Sportolóknak, főleg futóknak kötelező! A gyakorlatokat végezhetjük fekve, ülve, állva.

Érdemes gyógytornász-fizioterapeuta segítségét igénybe venni, mert a helytelenül kivitelezett gyakorlatok hatástalanok, sőt derékfájást okozhatnak. A rosszul végzett nyújtógyakorlatok az izmok sérülését okozhatják. Törekedni kell az optimális medenceállás elérésére, az alsó végtagi izomerő arányosságára, a törzs stabilitásának elérésére, valamint a törzs- és az alsó végtag flexibilitására. A hamstring izomzat okozta fájdalmat pedig nem szabad összetéveszteni az ülőideg okozta fájdalommal pl. isiász, porckorongsérv!

Kiderült! Ez okozza a PCOS-t!

2021. április 15.

A PCOS napjainkban már szinte népbetegségnek számít. Nőgyógyászati, valamint endokrin eltérések és tünetek mellett a nehezített teherbeesés egyik vezető okának is tekinthető, így nem csoda, hogy számos kutatás irányul az okok felderítésére. Egy nemrégiben megjelent közlemény jelentős lépést jelent a folyamatok megértésében.

Ezzel kapcsolatban kérdeztük dr. Lőrincz Ildikót, a Budai Endokrinközpont nőgyógyász-endokrinológusát.

Már magzati korban eldől

Senki számára nem újdonság, miszerint a várandósság alatti 9 hónap mennyire fontos a születendő gyermek egészsége szempontjából. Éppen ezért a kismamának nagy figyelmet kell fordítania életvitelére, táplálkozására és esetleges betegségeire, ugyanis mindez komoly befolyást gyakorol a magzatra is.

Kutatók nemrégiben megállapították, hogy a PCOS kialakulásának oka már az anyaméhben eltöltött időre tehető, mivel az anya PCOS szindrómája nagy mértékben hozzájárul a nőnemű magzat hormonzavarához. Az állapot során ugyanis magas az LH, GnRh, valamint az AMH szintje is, és mindez pedig komoly befolyást gyakorol a magzat méhen belüli egészségére, fejlődésére.

Mindehhez érdemes tudni, hogy az AMH szintje egészséges esetben terhesség során csökken-ezzel szemben PCOS fennállása esetén még ekkor is nagyobb mennyiségben van jelen. Egérkísérletek alapján a kutatók megállapították, hogy magas AMH esetén megnőtt a várandós állatok vérében a tesztoszteron szint, valamint csökkent a placenta tesztoszteronátalakító képessége. Ennek hatására a nőnemű magzatok esetén csökkent az ösztradiol szint, megnőtt a tesztoszteron mennyisége, így később PCOS alakul ki náluk, mivel a zavar fokozott működésre készteti a GnRh -termelő neuronokat. Ez azonban GnRh-antagonista kezeléssel megszüntethető és így a PCOS-szerű tünetek is megszűnnek- így tehát lehetséges, hogy a jövőben GnRh-antagonista kezeléssel kezelhetővé válik a PCOS.

„Felvetődik tehát, hogy GnRh-antagonistáknak nagy szerepe lesz a PCOS kezelésében, a tünetek mérséklésében, bár ezek bevezetése a mindennapokba még időbe telik. Bízzunk benne, hogy a vizsgálatok gyorsan haladnak, hogy mielőbb egy még hatékonyabb és eredményesebb kezeléssel segítsük a pácienseinket”- mondja dr. Lőrincz Ildikó.

Kínai laboratóriumból szabadult ki a vírus

2021. április 14.

A koronavírus-világjárványt okozó vírus egy, a kínai Vuhanban lévő laboratóriumból szabadult ki – mondta a CNN hírtelevíziónak adott interjújában Robert Redfield, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) volt igazgatója.

“Továbbra is azt gondolom, hogy a kór elterjedésének az az oka, hogy a vírus elszabadult egy vuhani laboratóriumból” – fogalmazott Redfield. “Mások nem hisznek ebben. Rendben van. A tudomány végül rá fog jönni” – mondta az egészségügyi szakember, aki az eddig világszerte 2,7 millió halálos áldozatot követelő koronavírus-járvány kitörésekor vezette a CDC-t.

Egyes elméletek szerint a Covid-19 betegséget okozó vírus eredetileg egy, a denevéreket fertőző variánsból mutálódott, és így alakult ki az emberekre veszélyes vírustörzs. Vannak azonban, akik – osztozva Redfield véleményén – úgy vélik, hogy a vírus valamilyen módon a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult ki. Az Axios nevű amerikai hírportál szerint ez az egyetlen laboratórium Kínában, amely engedélyt kapott a legveszélyesebb ismert kórokozók vizsgálatára.

Redfield arról is beszélt, hogy általában amikor egy vírus átterjed az állatokról emberekre, “eltart egy ideig, mire kialakul az ember és ember közötti átvitel”. “Nem hiszem, hogy ez valahogy egy denevérről terjedt át az emberre, és abban a pillanatban, ahogy a vírus az emberbe került, az egyik legfertőzőbb változat lett, amelyet az emberiség ismer. Szerintem ennek biológiai szempontból nincs értelme” – fogalmazott a volt igazgató.

A Fehér Ház szóvivője pénteken azt mondta: a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalására vár, és utána fogják kialakítani véleményüket a vírus eredetével kapcsolatban. Jen Psaki arról is beszélt, hogy a kabinet “nemzetközi vizsgálatot is szorgalmazott, valamint megvizsgálja a történteket, a vírus eredetét és az átláthatóság hiányát“.

Az Egészségügyi Világszervezet elkészítette jelentését a koronavírus eredetéről – ezt szintén pénteken jelentette be a WHO-nak a Covid-19 eredetével foglalkozó vizsgálati csoportját vezető Peter Ben Embarek. Elmondta, hogy a 400 oldalas dokumentum egy utolsó szakértői ellenőrzésen esik át, és valószínűleg a következő napokban nyilvánosságra hozzák.

Tévhitek a bárányhimlőről

2021. április 14.

A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed; gyermekközösségekben nem ritka a járványok kialakulása sem. A megbetegedettek 75-80 százaléka 15 év alatti gyermek, ám világszerte tapasztalható, hogy a betegség kitolódott a serdülőkor felé, és hogy ezzel párhuzamosan nőtt a súlyosabb esetek száma.

Bár ellene hatásos védőoltással védekezhetünk, a köztudatban a mai napig tévhitek élnek a betegségről, annak lefolyásáról, veszélyességéről, szövődményeiről, és csak kevesen tudják, hogy a patikákban vényre kapható vakcina biztonságos és hosszú távú védettséget biztosít a fertőzéssel szemben.

1. A bárányhimlő enyhe lefolyású, ártalmatlan betegség, és jobb ha a gyermek minél korábban átesik rajta.

A bárányhimlő fertőzés ép immunrendszerrel rendelkezők esetében sem minden esetben veszélytelen betegség. Szinte minden korcsoportban és élethelyzetben okozhat problémát. Kevesen tudják, hogy veszélyezteti a kismamák és magzatuk egészségét, továbbá esetenként súlyos idegrendszeri és légúti tünetekkel, májelégtelenséggel, baktériumok által keltett felülfertőzéssel járhat. Bár a gyermekkorban ritkábban jár komolyabb szövődménnyel, az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnőtteknél a betegség lefolyása súlyosabb, akár halálos kimenetelű is lehet. Tény, hogy a bárányhimlő következtében meghalt gyermekek 90%-a nem a fokozott veszélynek kitett betegek körébe tartozik.

2. A bárányhimlős beteg bőrét víz nem érheti, hólyagos kiütéseit cinkes rázókeverékkel vagy más egyéb krémmel kell bekenni.

A bárányhimlős betegnek nemhogy nem szabad, hanem kell is fürödnie, pontosabban zuhanyoznia és utána törölközővel – dörgölés nélkül – a vizet óvatosan, de alaposan kell felitatni. A hosszas fürdőzéstől a hólyagok, pörkök felázhatnak és ez sem jó, tehát nem szabad, hogy a bőrt sokáig víz érje. A gyermeket ne öltöztessük melegen, mert a verejtékezés jobban fokozza a viszketést. Mentolos hintőporral enyhíthető ez a kínzó állapot, azonban mást a kiütésekre kenni SZIGORÚAN TILOS! A bakteriális felülfertőzés lehetősége miatt ajánlott a naponta többszöri mosakodás, a rövidre vágott körmök és a tiszta, száraz ruházat.

3. A bárányhimlős beteg csakis akkortól fertőz, miután bőrén megjelentek az első kiütések.

A bárányhimlő lappangási ideje 14-21 nap, azonban fontos tudni, hogy a beteg már kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal fertőz. A vírus cseppfertőzés, a beteggel való közvetlen érintkezés, vagy váladékkal frissen szennyezett tárgyak útján terjed.

4. A bárányhimlős hólyagok elvakarását csakis azért kell megakadályozni, nehogy csúnya hegek maradjanak később a bőrön.

A hólyagos kiütések elvakarásából nemcsak hegek alakulhat ki, hanem a bárányhimlő egyik gyakori szövődménye, a hólyagok elgennyesedése és a gennyes gyulladás továbbterjedése származhat. Ezért is nagyon fontos az elkaparás megakadályozása, a körmöket rövidre kell vágni és érdemes reszelővel simává tenni a végüket.

5. A bárányhimlő egy olyan gyermekbetegség, amit felnőtt nem kaphat el.

Leggyakrabban valóban gyermekbetegségként fordul elő, de a bárányhimlő bárkit, bármilyen életkorban elérhet. Olyan létesítményekben, ahol sok ember fordul meg egy helyen, a ragály a fogékonyak között gyorsan terjedhet.

6. A bárányhimlőt mindenki csak egyszer kaphatja el.

A nem ép immunrendszerrel rendelkező vagy kemoterápiában részesülő betegek életük során többször is áteshetnek a bárányhimlőn.

7. A bárányhimlő fertőzés nem jelent veszélyt sem a betegségre fogékony várandós anyára, sem pedig a magzatra.

A magzat számára a terhesség első három hónapja alatt lezajló bárányhimlő kb. 10%-os kockázattal bíró, ún. kongenitális varicella-szindrómát okozhat, mely fejlődési rendellenességgel jár. A méhen belül átvészelt varicella után gyermekkorban még egy bárányhimlő általában már nem alakul ki, ezeknek a gyermekeknek övsömörük lehet, ami ritkán a szemet is érintheti, és ilyen esetben akár a szaruhártya homályának hátrahagyásával gyógyulhat. Ha a kismama a szülés előtti 5 napon belül betegszik meg bárányhimlőben, az anyai kockázat növekedése mellett az újszülöttnél súlyos lefolyású, ún. progresszív varicella fordulhat elő, melynek halálozása kezelés nélkül kb. 20%.

Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát

2021. április 13.

Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az egészség megőrzése érdekében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének kutatói.

Az ATK Mezőgazdasági Intézetének munkatársai csaknem 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítésén, a rostanyagok ugyanis fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. Míg ezek oldhatatlan része többek között a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, addig az oldható rész csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben, ezáltal közvetett módon hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez.

Egyes rostanyagok (például rezisztens keményítő) szelektíven táplálják a vastagbél jótékony baktériumait, serkentik azok szaporodását, vagyis prebiotikumként működnek – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében.

A kutatócsoport két megközelítésben indította el a búza rostanyagtartalmának növelését célzó kísérleteit. Az egyik út az emberi emésztésnek ellenálló, úgynevezett rezisztens keményítő mennyiségi arányának növelését célozta meg a búzában, míg a másik megközelítésben a sejtfalalkotó poliszacharidok, közülük is elsősorban az arabinoxilánok mennyiségét növelték a kutatók.

Forrásként egy olyan kínai búzagenotípust használtak a kutatók, amelynek lisztje két-háromszor annyi vízoldható arabinoxilánt tartalmazott, mint a többi 150 vizsgált fajta. Ez a tulajdonság egyben jól öröklődőnek is bizonyult, ezért ezt a változatot közvetlenül is fel lehetett használni nemesítési célokra – írják.

A beszámoló szerint a nemesítés folyamatát nagymértékben gyorsíthatja, ugyanakkor a szelekciót is hatékonyabbá teheti az olyan molekuláris markerek azonosítása, amelyek a magas rostanyagtartalommal kapcsoltan öröklődnek.

A közlemény szerint tizenöt éve folynak kísérletek az ilyen jellegű markerek azonosítására, eddig kevés sikerrel. Egy nemzetközi együttműködésben a kutatócsoport által létrehozott egyik nagy arabinoxilán-tartalmú populáció felhasználásával sikeresen azonosítottak egy olyan markert, amely hatékonyan használható a kínai forráséhoz hasonló, magas arabinoxilán-tartalmú búzatörzsek szelekciójára.

A búza rostanyagtartalma mennyiségi tulajdonság, ezt az értéket nagy mértékben befolyásolják a környezeti hatások, különösen a hő és a szárazság, amelyek a klímaváltozás velejárói. Ezért a kutatók több éves kísérletben vizsgálták az évjárat és a genotípus, valamint a hő- és a szárazságstressz hatását a rostanyagok mennyiségére és összetételére vonatkozóan.

Az éjszakai felriadás és a rémálmok

2021. április 13.

Minden gyermek – és ezáltal szülő – életében van olyan nap, vagy időszak, mikor az alvás, az éjszaka nem annyira nyugodt. Ilyenkor talán felelevenednek a csecsemőkori rendszeres éjszakai felkelések, a hosszas sírások, és talán a feszültség, aggódás, fáradság is.

Főképp az óvodás korban, de akár iskoláskor idején is kísérhetik rendszeresen rémálmok a gyermekek éjszakáit. Ilyenkor elképzelhető, hogy a gyerekek kiabálva, sírva ébrednek, és elmondják, rosszat álmodtak. De megeshet olyan is, hogy csak feszülten, izgatottan, akár sírva ébrednek, de nem tudnak beszámolni, mi is történt. A szülők első reakciója sok esetben az ijedség, hogy mi lehet gyermekükkel, vagy hogyan tudnák megnyugtatni, illetve vajon miért kísérik rémálmok gyermekük életét.

A rossz éjszakák, nehéz elalvás, nyugtalan álmok sokszor testi problémákhoz kötődnek. Gyakrabban fordul elő, hogy nehezített az éjszaka, ha a gyermek beteg, főként, ha lázas. Az is előfordulhat, hogy aktuális testi érzései jelennek meg az álomban, persze sokkal jobban eltúlozva, ijesztően, vagy legalábbis rossz érzést vonva maguk után. Így egy elzsibbadt láb, vagy egy elaludt kéz, vagy telített húgyhólyagok járhatnak erős stresszel, vagy furcsa álmokkal, amelyek felriadást, rossz érzést eredményezhetnek.

Visszatérő rémálmok

De mi a helyzet a visszatérő rémálmokkal, a félelemérzettel olyankor, mikor a gyermek nem beteg? Mit jelenthet?

Az álom nagyon fontos része a gyerekek –és a felnőttek- életének. Bár úgy tűnik, hogy akkor „csak” alszunk, pihenünk, teljesen kikapcsolunk, de ez nem teljesen így van. Az alvás különböző típusú agyi aktivitást jelent, amely periodikusan változik. Az egyik ilyen szakaszban (REM, azaz gyors szemmozgásos alvás) történik az álmodás, ami nagyon is hasonlít az ébrenlét állapotához. Az álmodás során olyan emlékek, tartalmak, érzések dolgozódnak fel, amelyek aznap, vagy abban az időszakban értek minket. Valahogy úgy lehet elképzelni, mintha a „mesévé” alakítással kiválasztanánk az emlékekből azt, ami fontos, amire szükségünk van, ami befolyásol minket, és összekötjük korábbi élményekkel, érzésekkel.

Persze mindez szimbolikus képekben történik, sűrítve, sokszor bizarr formában, mert ezek a tartalmak mind egyszerre aktívak, és abból alakul ki egy történet. Így a rémálmok értelmét, ha sikerül megfejteni, megmutathatják, hogy mi az, ami jelenleg feszültséget, szorongást okoz a gyermek –vagy akár felnőtt- életében.

Mit érdemes tudni a szemcseppekről?

2021. április 12.

A szem bakteriális eredetű betegségeinek, így például a viszonylag gyakran előforduló kötőhártyagyulladásnak a kezelése antibiotikum tartalmú szemcseppekkel történik. Szemcseppek csepegtetésekor a szemkönnyezéssel és vörösödéssel járó allergiás tünetek enyhítése, vagy a zöldhályog okozta magas szembelnyomás csökkentése is lehet a cél. Egyes esetekben szemészeti vizsgálatok teszik szükségessé a diagnosztikai beavatkozás előtti szemcsepp-alkalmazást; erre a célra gyakran a pupillatágító hatású atropin-tartalmú szemcseppeket rendeli a szemész.

A szemészeti gyógyszerkészítmények legnagyobb részét képviselő szemcseppeket (latinul: Oculogutta) számos betegség miatt rendelhetnek az orvosok.

Fontos a sterilitás

A szemcseppek a gyógyszerek speciális csoportját képezik, amiket különös gonddal kell előállítani. A gyulladt, beteg szem különösen érzékeny a felülfertőződés szempontjából, emiatt a szem kezelésére szánt készítményeknek minden esetben sterileknek kell lenniük, azaz baktériumokat, vírusokat, gombákat nem tartalmazhatnak. Ennek megfelelően mind gyógyszergyári, mind pedig gyógyszertári laboratóriumi körülmények között szigorú szabályok szerint történik a szemcseppek előállítása.

Szemcsepp alkalmazásakor ezekre kell különösen ügyelni

Annak érdekében, hogy a szemcseppek a terápiás hatásukat optimálisan kifejthessék, és mikrobiológiai tisztaságukat megőrizzék, számos aprónak tűnő dologra kell odafigyelni a szemcseppek alkalmazásakor.

• Ügyelni kell az előírt helyen, megfelelő hőmérsékleten történő tárolásra. Nem minden szemcseppet kell hűtőszekrényben tartani! – vannak olyanok, amiknél ez kifejezetten kerülendő.
• Egyes, szemészeti készítményekben használt antibiotikumok annyira bomlékonyak, hogy a belőlük készített szemcseppek hűtőszekrényben is csak néhány napig tárolhatók. Ezeket a szemcseppeket a gyógyszertárak laboratóriumában – mindig „frissen” – készítik el a gyógyszerészek az orvos által felírt recept alapján.
• A felhasználhatósági időn belül történő alkalmazáson túl figyelni kell arra is, hogy a felbontástól számítva hány napig/hétig használható a szemcsepp. Felbontáskor célszerű ráírni a szemcseppes flakonra a felbontás dátumát.
• Az ún. szuszpenziós típusú szemcseppeket, amiknek a hatóanyagtartalma tárolás során ülepedhet, a használat előtt fel kell rázni.
• A gyógyszertárból történő gyógyszerkiváltást követően a tárolás és használat során különös gondot kell fordítani arra, hogy a készítmények ne szennyeződjenek.
• Csak meleg vízzel és szappannal megmosott tiszta kézzel, az adagolóflakont a szemhez, szempillákhoz nem érintve szabad a szemcseppet a szembe juttatni.

Orrspray formájában beadható oltás kidolgozását vizsgálják

2021. április 12.

A koronavírus elleni oltás orrspray formájában beadható változatának alkalmazási lehetőségét vizsgálja az Oxfordi Egyetem.

Az egyetem bejelentése szerint a próba első szakaszában, amelyben harminc egészséges, 18-40 év közötti önkéntes vesz részt, azt vizsgálják, hogy a ChAdOx1 nCoV-19 nevű vakcina milyen immunrendszeri reakciót vált ki, ha orrspray formájában alkalmazzák. Emellett vizsgálják az ilyen módon beadott oltóanyag biztonságosságát és az esetleges kedvezőtlen reakciókat is.

Az Oxfordi Egyetem az AstraZeneca gyógyszergyárral közösen dolgozta ki a ChAdOx1 nCoV-19 oltóanyagot.

Az egyetem tájékoztatása szerint a vizsgálat során mindegyik önkéntesnek ugyanezt a jelenleg injekcióként alkalmazott oltóanyagot adják be orrspray formájában, és utáni négy hónapig vizsgálják őket.

Sandy Douglas, a vizsgálat vezető ellenőre az ismertetéshez fűzött nyilatkozatában kiemelte: több immunológus szakember azon a véleményen van, hogy ha a vakcinát a közvetlenül a vírusfertőzés helyére juttatják el, az növelheti az oltás nyújtotta védelmet.

A szakértő utalt arra, hogy a mostani szűk körű próbát később nagyobb kiterjedésű tesztek követhetik annak meghatározása végett, hogy az ilyen módon beadott vakcinák védelmet nyújtanak-e a koronavírus ellen.

A próba során az oltóanyagot ugyanolyan orrspray-eszközzel adják be a résztvevőknek, mint amilyennel a patikákban kapható, például szénanátha ellen alkalmazható készítményeket is árulják.

Sandy Douglas kifejtette: sokan lehetnek olyanok, akik az orron át beadható oltóanyagot vonzóbb lehetőségnek tartják, mint az injekciót, és így ezekben a csoportokban is javulhat az oltási hajlandóság.

A szakértő hangsúlyozta: az orrspray formájában beadott oltásokat más betegségek megelőzésére is már sikeresen alkalmazzák Nagy-Britanniában, például az iskolákban beadott influenzaoltások esetében.

Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora már a múlt hónap végén, a londoni alsóház tudományos és technológiaügyi bizottságának meghallgatásán jelezte, hogy a jövőben várhatóan orrspray vagy tabletta formájában alkalmazható oltások is megjelennek a koronavírus elleni vakcinák között.

A láz és csillapítása

2021. április 11.

A láztól önmagától nem kell félni. Néhány napig tartó 38-39°C láz, egyébként egészséges emberben, nem okoz kárt. Persze extrém magas, 41°C feletti hőmérséklet, főleg ha tartós, erősen megviseli  szervezetet.

Azt mindenki tudja, hogy normális testhőmérséklet 36,5-37°C között mozog, hogy hónaljban mérve 37-38°C  közötti hőemelkedésről,  38°C feletti pedig lázról beszélünk lázról. Azt is tudni kell, hogy a végbélben mért hőmérséklet – ugye csecsemőknél ezt használjuk leggyakrabban — mindig 0,5 °C-kal magasabb a hónaljban mérténél. Kevésbé ismert, hogy a testhőmérséklet  normális körülmények között is napszakos  ingadozást mutat: a, legalacsonyabb a reggeli, a legmagasabb a délutáni hőmérséklet.

A láztól önmagától nem kell félni. Néhány napig tartó 38-39°C láz, egyébként egészséges emberben, nem okoz kárt. Persze extrém magas, 41°C feletti hőmérséklet, főleg ha tartós, erősen megviseli  szervezetet.

A láz nem betegség

A láz tehát nem betegség, csak egy  tünet, és  mértéke önmagában nem tükrözi a betegség súlyosságát sem. Ez a szervezet reakciója a kórokozó okozta támadás vagy egyéb, lázat kiváltó folyamat ellen.  Lázas állapotban ugyanakkor  fokozódik az ellenanyag termelés, tehát a hőmérséklet emelkedés segítség a betegségek elleni küzdelemben. Az is igaz, hogy láz esetén fokozódik  az anyagcsere: azaz gyorsul a pulzus és légzésszám, kellemetlen közérzettel jár.

Így csillapítsuk a lázat

Így talán érthetőbb, hogy lázcsillapítást elsősorban akkor alkalmazunk, ha a beteg rossz közérzetre panaszkodik, ha elhúzódó láza van, vagy ha egyéb betegsége miatt szervezetének nagy megterhelést jelent a lázas állapot. Más megítélés alá esnek a csecsemők, akiknél a láz lázgörcs jelentkezésének  veszélyével jár.

A gyógyszertárakban kapható lázcsillapító gyógyszerek csak a lázat csökkentik, a normális testhőmérsékletet nem. Hatásukra ugyanis  a központi idegrendszer hőszabályzó központjában a  szervezet hőmérséklete alacsonyabb  szintre állítódik be. Ha lemegy a láz, megszűnik az izomtónus fokozódás, a remegés is, csökken a légzés- és a pulzusszám. A bőrerek kitágulnak, verejték jelenik meg.