Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nők és a lisztérzékenység

2021. május 27.

Fotó: pixabay.com

Május 16-a immár 16. éve a Coeliakia Nemzetközi Napja. Az Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének kezdeményezésére létrejött lisztérzékenységi világnapon ezúttal a nők szerepére hívják fel a figyelmet. E betegségben kétszer annyi nőt diagnosztizáltak, mint férfit, és jellemzően a hölgyek azok, akik figyelnek a családtagok élethosszig tartó diétájára, de a betegszervezeti tagok túlnyomó többsége is nő.

Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének (AOECS) kezdeményezésére 2005 óta minden év május 16-a a Coeliakia Nemzetközi Napja. Azóta a világban mindenütt működő hasonló szervezetek is csatlakoztak Európához, és ehhez a naphoz. A Világnap célja ismertebbé tenni e betegség létezését, felhívni a figyelmet a coeliakiás betegek mindennapjainak nehézségeire, az egészségügyi és szociális ellátó rendszerek működésének hiányosságaira. 

A coeliakia (lisztérzékenység) a népesség 1-2%-át érintő autoimmun betegség, amelyben egyes egyénekben a táplálékkal elfogyasztott glutén gyulladásos folyamatot válti ki a vékonybél-rendszerben (A glutén a gabonafélékben – búza, árpa és rozs – található összetett tároló fehérje, más néven a sikér). 

A coeliákia egyike a leggyakoribb, aluldiagnosztizált krónikus betegségeknek, Európában mindössze a betegek 15-20 %-át diagnosztizálják, azaz 7-8 esetből csupán egyet! 

A betegségnek emésztőrendszeri és nem emésztőrendszeri tünetei is lehetnek, mint például a hasmenés, a hastáji fájdalmak, puffadás, vérszegénység, fáradékonyság, a jellegzetes hólyagos bőrkiütések, de a fel nem ismert betegség következménye lehet az ismeretlen eredetű meddőség és az ismétlődő vetélések is. A coeliakia ma ismert, egyetlen, bizonyítékokon alapuló hatékony kezelése az élethosszig tartó szigorú gluténmentes étrend, azaz a gluténtartalmú ételek és élelmiszerek teljeskörű elhagyása.

A COELIAKIÁS NŐK

Lisztérzékenységgel – korosztálytól függetlenül – kétszer annyi lányt és asszonyt diagnosztizálnak, mint fiút és férfit. Ennek lehetnek genetikai okai is, de az is közismert, hogy a nők sokkal egészségtudatosabbak, jobban törődnek az egészségükkel, sokkal előbb kezdenek foglalkozni már az enyhébb tüneteikkel is, és fordulnak orvoshoz velük, mint a férfiak. A coeliakia diagnosztizálása azért sem könnyű, mert a betegségnek jellegzetes tünete, tünetegyüttese nincs, ráadásul a tünetek bármely életkorban kialakulhatnak. 

„Csökkent fogamzóképesség, vetélés, kis születési súlyú újszülöttek. Csak három ok, amiért érdemes arra gondolni, hogy az asszony coeliakiában szenvedhet.” Ez a legfontosabb megállapítása annak a tudományos cikknek, ami a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemlében jelent meg*.

A lisztérzékenységben szenvedő nők fogamzóképes időszaka lerövidül, első menstruációjuk idősebb korban jelentkezik, és hamarabb kerülnek menopausába. Az ismeretlen okból meddő nők 4-8%-a (diagnosztizálatlan) coeliakiás, a meddőség csökkent fogamzóképesség vagy gyakoribb spontán vetélések képében jelentkezhet, ezért például az ismeretlen okú meddőségben szenvedő nők coeliakia szűrésére készültek már szakmai ajánlások.

Egy évekkel ezelőtt elvégzett, nagy esetszámú, egész népességre kiterjedő svéd vizsgálat szerint gyakoribb volt a méhen belüli fejlődés elmaradása, a kis, vagy igen kis születési súly, a koraszülés és a császármetszés kockázata azoknál a terheseknél, akiknél csak a szülés után diagnosztizálták a coeliakiát (vagyis a terhesség ideje alatt nem kezelték őket). Ha viszont már a terhesség előtt kiderült a betegség, és megfelelően kezelték is, akkor ezek a kockázatok nem haladják meg az átlagos népességben észlelhető szintet. Ezenkívül a coeliakia terhesség alatti felismerése és megfelelő kezelése hozzájárulhat a késői szövődmények (pl. lymphoma, osteoporosis) megelőzéséhez.



Egészséges ételek biztonságosan

2021. május 27.

Fotó: gettyimages.com

A babáknak féléves korukig nincs szükségük az anyatejen kívül semmilyen ennivalóra. Ezt követően viszont elkezdődhet a kiegészítő táplálás.

Valamennyi csecsemőtáplálással foglalkozó szakmai szervezet, beleértve az allergológiai társaságokat is, világszerte egyetértenek abban, hogy a 6. hónapban kezdődjön el a gluténtartalmú (búza, árpa, rozs tartalmazza) kiegészítő táplálékok adása. Ezzel a táplálékallergiát, a coeliakiát és az egyes típusú cukorbetegséget kívánják megelőzni. Erre először a babakekszet ajánlják a szakemberek, ami nem tartalmaz tejet és tojást sem.

Lehetőleg még szoptatás mellett kapja meg az első fél kekszecskéjét a csecsemő.

 Kiegészítő táplálás etetőhálóval

Az anyatej mellett először kis mennyiségű pépesített ételek adása célszerű. Emellett 6 hónap feletti babák etetéséhez használhatnak etetőhálót, amit az édesanyák ötletei alapján fejlesztettek ki. Akkor adják oda kicsijüknek, ha meg tudja fogni, mert akkor már a szájához veszi és rágcsálja. Az etetőháló használatával a csecsemők élvezhetik a természetes ízeket és a szilárd ételek egyéb előnyeit a fulladás veszélyének kizárásával. Tehetnek a hálóba friss gyümölcsöket, zöldségeket, de pároltat vagy főzöttet is. Melegen is etethetik belőle a babát, akár főtt hússal, hallal is és nem kell aggódniuk, hogy megakad az étel a torkán. A babakekszet is betehetik a hálós etetőbe, mert a baba nyálával pépet képezve kirágcsálja belőle.

Hűtött, de soha nem a fagyasztott gyümölcs a fogzási fájdalmak megnyugtatására is szolgálhat.  

Milyen a jó etetőháló?

– Nem nehéz és a baba könnyen meg tudja fogni.
– Biztonsági csatja van, ami megakadályozza az étel kiesését.
– Anyaga biztonságos, nem lehet durva vagy éles felületű.
– Egyszerű lenyitni a tetejét, könnyű beletenni az ételt.
– Könnyen tisztítható és sterilizálható.
– Kapható hozzá pótháló.



Édes bűnözés okosan: az édesítőszerekről (1.rész)

2021. május 26.

Az édesítőszerek olyan élelmiszer adalékanyagok, amelyeket az élelmiszerek édes ízének kialakítására vagy asztali édesítőszerként használunk.

Ezen belül az alacsony energiatartalmú és energiamentes édesítők (intenzív édesítőszerek) olyan ízesítőszerek, amelyek sokszorosan édesebbek, mint a cukor (szacharóz). Energiatartalmuk grammonként nullától 4 kilokalóriáig terjed, de gyakorlatilag mindegyik intenzív édesítőszer elhanyagolható energiatartalmú, mivel csak nagyon minimális mennyiségben kell alkalmazni az élelmiszerek, ételek édesítéséhez.

Állagukat tekintve találunk por, folyékony, tabletta formájú édesítőszereket.

Felhasználási lehetőségük a teljesség igénye nélkül: háztartásokban italok és ételek ízesítésére, befőttek, lekvárok, savanyúságok készítésére; az élelmiszeriparban a csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélkül előállított termékek: tej- és tejtermékalapú készítmények, pudingporok, gabonamag-alapú desszertek (például müzliszelet, rizses szelet), dzsem, zselé, marmelád, kandírozott gyümölcsök, hozzáadott cukor nélküli rágógumi, édes-savanyú gyümölcs- és zöldségkonzervek, alkoholmentes sör vagy legfeljebb 1,2%-os (V/V) alkoholtartalmú sör, édes-savanyú halkonzervek vagy félkonzervek, szószok, mártások, mustár, stb.



A fizikai érintés jelentősége

2021. május 26.

Ne érintkezzünk közelről másokkal, lehetőleg ne lépjünk fizikai kontaktusba, tartsuk meg a távolságot! Talán még soha nem értek minket ilyen és ehhez hasonló tiltások, a belőlük következő hatások mindennapi életünkben, mint most, a koronavírus-járvány idején. Márpedig a személyes kapcsolattartás, az emberi érintés hiánya elsősorban szociális és érzelmi életünkre nézve súlyos következményekkel járhat. De miért nem élhetünk vagy élünk nehezen érintések nélkül? És milyen utakat találhatunk az újbóli kapcsolatba lépéshez? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Fotó: pixabay.comAz ölelések, kézfogások vagy egyszerűen a vállon nyugvó kéz látványa már-már a múlthoz, az egészségügyi válság előtti világhoz tartozónak tűnnek. Noha a pszichológusok szerint a fizikai kontaktusra szinte ugyanúgy szükségünk van, mint a beszélgetésre, az ivásra vagy az evésre.

Az érintés táplálja pl. az érzelmi kötelékeket: amikor (a legtöbbször spontán módon) megérintünk valakit, érdeklődést mutatunk iránta, és ezt sokáig aligha tudjuk nélkülözni…Ha pedig  tartózkodunk  az érintéstől, mert tiszteletben kell tartanunk az előírásokat, állandó éberséget jelent, vigyáznunk kell gesztusainkra. Minden kötődési elmélet az érintésen alapul. Pl. az egyik neves amerikai pszichológus apró majmokon végzett, úttörő jellegű kísérletében kimutatta a fizikai kapcsolat, kötődés jelentőségét. Kiterjesztve az emberekre, azt bizonyította, hogy az érintés, testkontaktus hiánya (pl. anya-gyermek kapcsolatban) akadályozza a kicsik szociális fejlődését.

3 jó ok a fizikai érintés helyreállítására

1. A támogatottság vagy a támogatás jó érzése

Az érintés a legegyszerűbb, közvetlen módja a másikhoz való viszonyulásnak, mert megtöri az elszigeteltséget. Pl. az élet nehéz perceiben, gyász, súlyos betegség, halálos baleset stb. esetén, amikor már nincsenek szavak, megöleljük az illetőt. De így van ez életünk legörömtelibb perceiben is… Amikor elárasztanak minket az érzelmek, a legfőbb dolog, ami megnyugtató lehet, az a fizikai kapcsolatfelvétel, pl. a másik ember karjára, vállára tesszük a kezünket, átkaroljuk stb. Érintés nélkül nehéz egy megnyugtató, biztonságos „buborékot” létrehozni magunk vagy mások körül. – állítják a pszichológusok.

Egyébként Japánban, ahol, kultúrájuk jellegéből eredően, az érintés ritka, a testkontaktus hiánya egyre inkább érezhetővé vált. Ezért Japán volt az első, mely „ölelés bárokat” nyitott a világon, a fizikai érintkezés igénye olyan erős lévén az országban.  De bármilyen legyen is a kultúra, a vigasz mindenekelőtt az érintés révén jön létre. Amikor gyengeséget, bizonytalanságot érzünk, ösztönösen megérintjük a másikat. Amellett vannak helyzetek, amikor szinte elképzelni sem tudjuk, hogy ne érintsük meg az érintett személyt. Pl. ha sír a gyermek vagy a szeretett személy éppen „kiborult”.

2. Kommunikáció

A fizikai érintés részt vesz a nem a verbális kommunikációban. Az érintésben nincs hazugság, mert olyan kapcsolat, melynek jóindulatúnak, szívből jövőnek kell lennie. Egyébként a tapintás az első érzék, amely az embernél a terhesség második hónapjától kezdve kialakul; az első kapcsolat, az első „dialógus” a baba és a mama között. Egész életen át tart, anélkül, hogy változna, szemben a látással vagy a hallással.

Egyébként pl. a gondozók számos franciaországi egészségügyi intézményben megvalósították az ún. „kapcsolati érintést” is. Azzal a céllal, hogy olyan páciensekkel is kontaktust tudjanak teremteni, akiknél a verbális kommunikáció nem lehetséges. Az elmúlt években bevált ez a gondozási gyakorlat, főként az idős és az Alzheimer kóros betegeknél.



Ezért fontos már májusban gondolni a parlagfű allergiára

2021. május 25.

Fotó: pixabay.com

A parlagfű allergia közel 2 millió személyt érint az országban. Ha ön is közéjük tartozik, akkor érdemes már most készülnie a tünetek kezelésére. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy milyen terápia esetén van erre szükség. 

Az allergia nem múlik el és kezelés nélkül rosszabbodhat

Ha az előző évben, augusztus és október körül a parlagfű miatt allergiás tünetei jelentkeztek, akkor ebben az évben is számíthat rá, hogy az allergén növény virágzását a szervezete jelezni fogja. Tüsszögés, orrfolyás, szem- és orrviszketés, orrdugulás a parlagfű allergia legjellemzőbb tünetei, de sokan egyéb szemtünetekkel, például allergiás kötőhártya-gyulladással is küzdenek, és az ekcémás bőrpanaszok is rosszabbodhatnak a pollenszezonban. Az allergiás tünetek nem múlnak el, sőt, kezelés nélkül rosszabbodnak, további allergiák jelenthetnek meg és asztma is kialakulhat. Ha tehát már tavaly is jelentkeztek a panaszai, idén ne mulassza el allergológus felkeresését!

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ez attól függ, hogy milyen kezelést szeretnénk alkalmazni allergia ellen. Az egyik lehetőség, a tüneti terápia, ez antihisztamin tabletta, különböző orrspray, esetleg szemcsepp használatát jelenti. Ezeket a készítményeket akkor kell elkezdeni használni, amikor a parlagfű pollenek megjelennek a levegőben. Figyelni kell tehát az aktuális pollenjelentést, mivel a növény pollenszórása az időjárás függvényében eltolódhat, és ha azt látjuk, hogy emelkedik, esetleg már enyhébb tüneteink is jelentkeznek, használjuk a felírt készítményeket. Ilyen esetben tehát az allergológust június-július hónapokban is felkereshetjük.



Eljött az immunerősítés ideje!

2021. május 25.

Az utóbbi időben sokan tapasztalhattak Covid fertőzés utáni maradványtüneteket, amelyek közül a leggyakoribbak a visszatérő légszomj, a tartós köhögés, az izomerő csökkenése, az álmatlanság vagy a krónikus fáradságérzet.

Dr. Körösfalvi Márta, a sárvári Ensanaszálloda főorvosa szerint ezek a tünetek fel tudják borítani az emberek megszokott életminőségét, sőt életritmusát is, így természetes az a törekvés, ha mindenki szeretné a fertőzés után a lehető leghamarabb visszanyerni régi vitalitását. Azon sem lehet csodálkozni, hogy a jótanácsoknak már terjedelmes a netes „irodalma”, csodafüveket, pirulákat, vitaminokat kínálva, pedig a recept mindenki számára elérhető: meg kell erősíteni az immunrendszert, ami biztos bástyaként fogja védelmezni szervezetünket.

Az immunerősítésnek számtalan lehetősége ismert, de talán azok a leghatékonyabbak azok, amik a testet és lelket egyszerre erősítik.

A Poszt-Covid szindrómában szenvedő emberek számára legjobb, ha légzési aktivitást, tüdő kapacitást növelő terápiás kezeléseken vesznek rész, amik javítják a vér oxigéntelítettségét, a légutak szabad átjárhatóságát. Ilyen komplex kezelésekhez nem kell kórházi rehabilitációs osztályra beutaló, sokkal kényeztetőbb módja is van a regenerálódásnak. A fürdőkben, szállodákban végzett kezelések azzal tudnak hozzájárulni a teljes gyógyuláshoz, hogy az ott dolgozó szakemberek nem csupán balneoterápiát alkalmaznak a gyógyításban, hanem holisztikus megközelítéssel komplex terápiát nyújtanak.

Léteznek olyan kezelések, csomagok, amelyek egyenesen arra szakosodtak, hogy a Poszt-Covid tüneteket enyhítsék hagyományos gyógykezelésekkel, hidroterápiával, fizioterápiával, masszázsokkal, inhalációs terápiával, oxigénterápiával és helyes légzéstechnikát elsajátító gyakorlatokkal, amiket rendszeres, intenzív, 30 perces sétákkal kombinálnak. A kezeléseket jótékonyan kiegészíti a sóbarlang és az egészséges táplálkozással, egészséges életmóddal való megismertetés. Mindezek együttes hatása növeli a tüdőkapacitást, megkönnyíti a légzést, erősíti a tüdőt, így javítva az életminőséget.



Mit kell tudniuk a kamaszoknak a védekezésről?

2021. május 24.

Fotó: pixabay.com

Nyugi anya, mindent tudok! Zárja rövidre sok kamasz a kínos beszélgetést, pedig korántsem biztos, hogy igazuk van, és ne hagyjuk ennyiben a dolgot! A szexuális védekezés igen összetett kérdés, a tudatos családtervezés fontosságát hirdető Ragaszkodj hozzá! program immáron ebben is segítséget nyújt a szülőknek, hogy a fiatalok mihamarabb elsajátíthassák a felelősségteljes gondolkodást a szexualitás terén is. Dr. Babay Lilla szülész-nőgyógyász szakorvos most elmagyarázza, mit és miért érdemes elmondanunk gyermekeinknek, hogy valóban mindent tudjanak a fogamzásgátlásról.   

Milyen védekezési lehetőségekről beszélgessünk?

A legtöbben talán a hormonális fogamzásgátlást ismerik. Ide tartoznak a fogamzásgátló tabletták, tapaszok, hüvelygyűrűk, implantátumok, injekciók és méhen belüli gyógyszerleadó rendszerek. Léteznek olyan, a méh üregébe felhelyezhető eszközök is (műanyag, réz vagy nemesfém ötvözetű réz spirálok), amelyek hormonmentes megoldást nyújtanak alkalmazóiknak. Vannak az ún. barrier-módszerek, mint például az óvszer, pesszárium, méhszájsapka és spermicidek.



A hűtés nélkül tárolt inzulin is megőrzi hatásosságát

2021. május 24.

Fotó: gettyimages.com

A hűtés nélkül tárolt inzulin is megőrzi hatásosságát egy új kutatás szerint.

A svájci Genfi Egyetem és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet kutatócsoportja megállapította, hogy nyitott inzulinampullák több mint 30 Celsius-fokos hőmérsékleten négy héten át tárolva is megőrzik hatásosságukat. Ez különösen a szegényebb országokban és a meleg éghajlaton élők számára lehet fontos.

Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők vérének nagyon magas a cukortartalma, aminek súlyos következményei lehetnek (többek közt kóma, vakság, végtagamputálás). A betegeknek ezért naponta kell inzulininjekciót kapniuk.

“Az aktuális irányelvek szerint az ampullákat folyamatosan két és nyolc fok között kell tárolni” – idézte a két szervezet közös közleménye Philippa Boulle-t, az Orvosok Határok Nélkül krónikus betegségekkel foglalkozó szakértőjét.

Egyes vidékeken, köztük Afrika Szaharától délre eső régióiban ez szinte lehetetlen, ezért a cukorbeteg minden injekcióért kénytelen egy ellátóhelyet vagy kórházat felkeresni. Eddig úgy vélték, hogy ha melegebb hőmérsékleten tárolják, az inzulinban pelyhek csapódhatnak ki, állaga változhat, így nem lehet beinjekciózni.

A friss tanulmány szerzői ezért megvizsgálták olyan kinyitott ampullák inzulinfehérjéit, amelyeket négy héten át az előírás szerint hűtve tároltak, valamint olyan ampullákét, amelyeket ugyanennyi ideig éjszaka 25, nappal 37 fok körüli hőmérsékleten tartottak.

Az eredmények szerint az inzulinkészítmények mindkét esetben ugyanolyan hatásosnak bizonyultak – írták a kutatók a PLOS One szaklap szerdán publikált friss számában.



Fokozhatja a gyógyíthatatlan látásromlás esélyét a légszennyezés

2021. május 23.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A légszennyezés növekedése fokozza a visszafordíthatatlan látásromlás kockázatát egy új tanulmány szerint.

A University College London (UCL) kutatói Anglia-, Skócia- és Wales-szerte azt találták, hogy még a csekély légszennyezés is növelheti az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD), vagyis szemfenéki meszesedés kockázatát. Az AMD a gazdag ország 50 év feletti lakosai körében a gyógyíthatatlan látásvesztés vezető oka. Az AMD összefügg az olvasáshoz, az arcfelismeréshez és a bonyolultabb, finomabb részletekből álló feladatok elvégzéséhez szükséges központi látással. A betegség fő kockázati tényezői a gének, az öregség és a dohányzás.

A British Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány szerint a legszennyezettebb területeken élőknél nyolc százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki a betegség – olvasható a CNN amerikai hírtelevízió honlapján. A kutatók a félmillió ember részvételével készült brit Biobank egészségügyi adatbázisból több mint 110 ezer páciens adatait tanulmányozták, az alanyok 40-69 évesek voltak. Szemészeti mérések és kérdőívek segítségével megnézték, kiknek van és kiknek nincs makuladegenerációja, majd összevetették azzal, hogy lakóhelyük mennyire számít szennyezett levegőjűnek. “Azok körében, akik szennyezettebb helyen laknak, gyakoribb az AMD” – közölte Paul Foster az UCL szemészprofesszora, a tanulmány vezető szerzője.

A tudós szerint a makuladegenerációval összefüggő fő szennyezőanyagok a szállópor (pm2,5) és a nitrogén-oxidok. Ezek a parányi szemcsék belélegezve a tüdőn át a véráramba jutnak, amely szerteszét szállítja őket a szervezetben. A szemben a jó vérellátottság miatt okoznak különösen nagy kárt.



Korai felismeréssel növelhető az onkológiai megbetegedésekben

2021. május 23.

Fotó: gettyimages.com

Évente 250-300 új rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizálnak Magyarországon a gyermekek körében. Az előfordulás gyakorisága az elmúlt húsz évben kis mértékben nőtt, de az egyre hatékonyabb kezeléseknek köszönhetően az ötéves túlélési ráta is megemelkedett. A korai felismerés a gyógyulás egyik legfontosabb alappillére.

A 14 éves kor eléréséig a balesetek után a második leggyakoribb halálok Magyarországon a daganatos megbetegedések, jellemzően a leukémia, amely az esetek 28 százalékát jelenti. A gyermekkori daganatok pontos okai ismeretlenek, vannak azonban olyan tényezők, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát: vélhetően az öröklött hajlam, a környezeti, immunológiai tényezők és egy esetleg vírusfertőzés is provokálhatják a daganatot.

Gyermekkorban a teljes gyógyulás esélye magas, a betegségtípus függvényében 75-95 százalékos, fontos ugyanakkor, hogy a lehető legkorábban diagnosztizálják a tünetek hátterében meghúzódó okokat. A II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán, mint hazánk legmagasabb progresszivitási szintű gyermekhematológiai és onkológiai ellátóhelyén évente nagyjából 200-250 rosszindulatú daganatos beteget (ebből 120-130 új esetet) és legalább 100-150 jóindulatú érdaganattal vagy annak különböző formáival küzdő gyermeket kezelnek. Az itt dolgozó, nagy tapasztalattal és magas tudományos fokozattal rendelkező szakorvosok a márciusi Semmelweis Egészség Napon osztják meg tapasztalataikat a látogatókkal.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...343344345...651
hírek, aktualitások

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.