Miért használjon csúcsáramlás mérőt asztma esetén?
2019. szeptember 06.
Az egyik módja annak, hogy a tüdőgyógyász felmérje az asztmás betegnél a tüdő jelenlegi állapotát, az úgynevezett kilégzési csúcsáramlásnak, azaz a PEF (peak expiratory flow) értéknek a megmérése. A mérés egy kis műanyag eszközzel, a csúcsáramlás mérővel történik. Otthon is gyorsan elvégezhető, így a beteg is bármikor tájékozódhat saját állapotáról. Arról, hogy mit mutat a kapott eredmény és miért fontos ez asztma esetén, dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Mit mér a csúcsáramlás mérő?
Lemérhető, hogy a beteg milyen sebességgel képes kifújni a levegőt. A kilélegzett levegő sebessége összefügg az asztmára jellemző hörgő szűkület mértékével. A kilégzési csúcsáramlás az erőltetett kilégzés során az első 10 milliszekundumban mért maximális áramlás.
Hogyan végezzük a mérést?
Vegyünk egy mély levegőt, és fújjuk ki az eszközbe, amilyen erősen csak tudjuk. A kifújást követően a készülék számozott skálájáról pontosan le tudjuk olvasni a PEF értéket liter/perc-ben kifejezve.
Mihez kezdjünk a kapott adatokkal?
Az asztmás betegek naplószerűen követhetik állapotuk változását a reggeli és az esti értékek mérések segítségével. Az egy napon belül észlelt jelentős, több mint 20%-os ingadozás asztmás állapotromlást jelez.
„A “kell” érték a szakrendelőben végzett légzésfunkció során kiderül, de néhány hétig történő rendszeres méréssel is meghatározható a legjobb személyes érték, amihez a későbbiekben viszonyítani kell az aktuális eredményt.”
Hogyan kezeljük, ha gyermekünk alvajáró?
2019. szeptember 06.
Az alvajárás különös, szokatlan, általában riasztó jelenség. A leggyakoribb a 4–8 év közötti gyermekek körében, és az esetek túlnyomó többségében átmeneti jellegű. (Felnőtteknél sokkal ritkábban fordul elő.)
Amikor a szülő észleli gyermekénél ezt az alvás közben megjelenő neurológiai problémát, első reakciója az ijedtség. Ehelyett jobban teszi, ha megtalálja a választ néhány, a jelenséggel összefüggő, gyakori kérdésre, és megtanulja, milyen óvintézkedéseket tegyen az esetleges éjszakai balesetek megelőzése, illetve az ezzel járó riadalom elkerülése érdekében.
Mikor lépnek fel az alvajáró-epizódok?
Az éjszaka első harmadában, az ún. lassú agyhullámú, mély alvási szakaszban. Ez elalvás után kb. 3 órával következik be. Ilyenkor a gyermek a mélyalvási ciklusból a részleges ébrenlét állapotába kerül. Ez magyarázza, hogy fel tud kelni, képes lépcsőn járni, kinyitni ajtókat, ablakokat. De előfordul, hogy fekve marad, úgy motoz a kezével, vagy az ágy szélére ül. Az epizódok rövidek, általában kevesebb, mint 10 percen át tartanak.
Alvajárás közben fel kell-e ébreszteni a gyermeket?
Nem, egyáltalán nem tanácsos felébreszteni, illetve azt hinni, hogy ezzel jót teszünk vele, mivel úgyis ébredés közeli állapotban van. Még ha nyitva is van a szeme, nincs szó ébrenlétről, még alszik. Ha hirtelen felébresztjük, az alvajáró zavartan, riadtan viselkedik, és mozgása közben az elesés kockázata is megnő. Semmiről nem tud számot adni, amellett a felébresztés csak aggodalmat keltene benne. A legjobb, ha nyugodtan visszakísérjük őt az ágyába, és hagyjuk tovább aludni. Másnap reggel nem fog emlékezni rá, mi történt vele az éjszaka.
Megduplázódott a sikeres újraélesztések száma
2019. szeptember 05.
A legfrissebb adatok szerint két és fél év alatt csaknem duplájára emelkedett a sikeres újraélesztések száma az Országos Mentőszolgálatnál – közölte a szervezet az MTI-vel.
Míg 2016 első félévében 575 esetben sikerült visszaadni a beteg életét gyors helyszíni beavatkozással, addig 2019 első félévében már 1009 ilyen esetet regisztráltak.
Az Országos Mentőszolgálat hozzátette, a féléves időszakban előforduló mintegy ötezer hirtelen szívmegállásos esetnél a megkezdett újraélesztések száma is megkétszereződött (2335-ről 4653-ra nőtt), vagyis a nagyobb esély nagyobb sikerszámot produkált.
A mentőszolgálatnál úgy vélik, az elmúlt két év feltűnő eredményeinek hátterében a mentők új szakmai és kommunikációs stratégiája állhat, amelynek része a telefonos újraélesztési protokoll kötelező alkalmazása, új szakmai eljárásrendek bevezetése, a Szív City közösségi életmentő applikáció elindítása, az országos defibrillátortérkép megalkotása és a laikusok számára indított “Hősképzés” szemléletformáló hatása is.
MI AZ A SZÍV CITY?
A Szív City egy virtuális közösség, melynek önkéntes tagjai készek megmenteni a keringésleállás (a hirtelen szívmegállás) köztéri áldozatait. A Szív City app letöltésével és a regisztrációval vállalják, hogy ha a közelükben valakinek megáll a szíve, az Országos Mentőszolgálat riasztására a helyszínre sietnek, és mielőtt a mentő megérkezik, hozzáfognak az újraélesztéséhez. Évente 25.000 ilyen eset adódik országszerte, és a túlélés esélye percenként 7-10%-kal csökken. Életbevágó jelentőségű, hogy az újraélesztés mielőbb megkezdődjék!
Jó tanácsok gyógynövények gyűjtéséhez
2019. szeptember 05.
A kiváló minőségű magyar gyógynövények világszerte ismertek és elismertek. A gyűjtés Magyarországon szervezetten is folyik, ugyanakkor saját célra is gyűjthetünk növényeket. A növénygyűjtés alapvető szabályai azonban mindenkire egyaránt vonatkoznak.
A gyógynövények gyűjtése és feldolgozása különleges szaktudást igényel. A vadon előforduló növényekből készült termékek minőségének biztosításához elengedhetetlen: a szakszerű növénygyűjtés, a begyűjtött növények megfelelő tárolása és feldolgozása.
A nem szakszerű növénygyűjtés a fogyasztóra és a természetre is veszélyt jelenthet, hiszen a szükséges ismeretek hiányában kockázatos növényekkel dolgozni. Halálos veszélyt jelenthet pl. a medvehagyma közé került gyöngyvirág. A növénygyűjtés során figyelni kell arra is, hogy a természetes állományt ne csökkentsük jelentősen.
Veszélyeztetett, fokozottan védett fajok nem gyűjthetők
Körültekintően kell megválasztani a gyűjtés helyét is. Adott területen egy időben csak egyfajta növényt javasolt gyűjteni az esetleges keveredés elkerülése miatt. A növények gyűjtéséhez a terület tulajdonosától engedélyt kell kérni. Célszerű elkerülni a vegyszeres növényvédelemmel kezelt területeket, a szemétlerakó helyek közelét és a tartósan legelőnek használt területeket, illetve a forgalmas utak mentén előforduló növények gyűjtése sem ajánlott.
Mikor forduljunk orvoshoz kullancscsípés után?
2019. szeptember 04.
Nem csak erdei kirándulásokon, hanem a játszótéren vagy a kertünkben is találkozhatunk kullanccsal, így fontos, hogy tudjuk, mihez kezdjünk kullancscsípés esetén. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa ebben segít eligazodni.
A kullancsot minél előbb távolítsuk el!
A patikában kapható kullancseltávolítóval bárki eltávolíthatja a kullancsot, a lényeg, hogy ezt minél előbb megtegye, a fertőzésveszély ugyanis annál nagyobb, minél tovább marad az élősködő a bőrben. Kenegetés, csavargatás nélkül fogjuk meg a szájszerve mögötti részen, és húzzuk ki. Ne aggódjunk, ha a feje beszakad, pár nap múlva magától kiesik.
Szokatlan tünetek a csípés utáni napokban
A kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) ritkább, ám ez ellen létezik védőoltás. A Lyme-kórt baktérium okozza, így jelenleg védőoltással nem, csak megelőzéssel, illetve a kullancs mielőbbi eltávolításával tudunk védekezni ellene. Nem mindegyik kullancs fertőzött, tehát nem minden esetben kell betegségtől tartani egy csípést követően. Vannak azonban olyan tünetek, amelyekkel mindenképp orvoshoz kell fordulni.
Láz
Ha a csípést követő napokban-egy héten belül láz jelentkezik, akkor annak oka lehet a csípés miatt helyi elfertőződés, vagy súlyosabb esetben kullancs-encephalitis. Láz esetén tehát mindenképp orvoshoz kell fordulni. Kullancs-encephalitis esetén a láz kezdetben jellemzően enyhe, majd pár nap múlva kiugróan magas lesz, mellé erős fejfájás, hányás, szédülés, izomfájdalom jelentkezik. Sokan aggódnak, ha a csípést követő napokban légúti tüneteik jelentkeznek, ez azonban nem jellemző egyik, kullancsok által terjesztett betegségre sem.
Az új tanév konfliktusai - Feszültségoldó technikák
2019. szeptember 04.
Sokszor még nagyobbaknál is tapasztalható, hogy a szeptemberi óvoda- vagy iskolakezdés nem sikerül problémamentesen. Beszoktatás, türelem, rajzolás - a három kulcsfogalom.
Az újra-beszoktatás nehézségeinek oka:
- Ismét kötelezettség várja a gyereket - ehhez semmi kedve,
- Ismét elválik a szülőtől - hiányzik neki a szoros kapocs
- egyéb, személyes okból nem tud oldódni...
A régi ütem
Tehát a több hónapja nem látott közeg nem csak várakozás, de egyben kihívás is a gyermek számára. Tudja, hogy voltak szabályok, melyekhez most ismét alkalmazkodni kell, illetve azt is tudja, hogy mostantól ismét fél vagy egész napra távol lesz családjától. Nem könnyű ezt feldolgoznia! Segíthetünk hát neki ebben.
Mint mindenkinek, a gyereknek is kell egy kis átmeneti idő, hogy felvegye a megfelelő ritmust. Ezért éppen úgy, mint az első óvodai vagy iskolai napokban, most is hagyjunk neki egy kis „beszokási” időt (remélhetőleg ezt az óvónénik és a tanító nénik is megteszik).
- Ha tehetjük, hozzuk el ebéd után legalább az első két nap;
- Ne kérdezgessük, hogy „ettél-e, aludtál-e, van-e már barátod”?
Ha ezeken túl vagyunk, igenis álljunk ki magunkért: „Holnaptól már ott fogsz aludni, és uzsonna után megyek érted!” vagy „ A jövő héttől tudod, már beindul a tanulás is, és fontos megint a leckeírás, odafigyelés, amit én is számon fogok kérni, mint tavaly!” stb.
Csökkenti a szélütés kockázatát egy politabletta
2019. szeptember 03.
Harmadával csökkenti a szélütés kockázatát egy tabletta, amely négy hatóanyagot tartalmaz – ezt állapította meg egy új tanulmány.
A “politabletta” vérhigító aszpirint, koleszterincsökkentőt és kétféle vérnyomáscsökkentőt tartalmaz. A kutatást végző iráni és brit tudósok szerint az olcsó tablettának óriási hatása lehet az egészség megőrzésében.
A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy egy bizonyos kor felett a szegény országokban mindenki számára hozzáférhetővé kéne tenni a gyógyszert, mivel ezekben a térségekben az orvosoknak kevesebb eszköz áll a rendelkezésére, és kevesebb lehetőségük van a betegek állapotának felmérésére.
A szívkoszorúér-betegségek és a szélütés világszerte a vezető halálozási okok közé tartozik, évente 15 millió ember halálát okozzák. A dohányzás, az elhízás és a testmozgás hiánya mind növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
A Lancet brit orvostudományi folyóiratban publikált kutatásban több mint száz iráni faluból mintegy 6800 ember vett részt. A résztvevők fele megkapta a négy hatóanyagot tartalmazó politablettát, és tanácsokkal látták el őket, hogyan élhetnek egészségesebben. A résztvevők másik fele csak tanácsokat kapott.
Öt év elteltével 202 komoly szívkoszorúér-megbetegedés fordult elő a 3421 ember között, aki szedte a tablettát. A tablettát nem szedő csoport 3417 tagjából 301 komoly szívbeteg került ki.
A megelőző gyógyszerkombináció szedése a kutatás szerint 35 ember közül egynél megakadályozná a súlyos szívbetegség kialakulását egy ötéves periódusban.
Tom Marshall, a Briminghami Egyetem professzora a BBC-nek elmondta: tanulmányuk bizonyította, hogy ezt a stratégiát érdemes megfontolni.
Nyolcéves fiú sérült meg pumatámadásban
2019. szeptember 03.
Nyolcéves fiú sérült meg súlyosan az idei harmadik pumatámadásban az amerikai Colorado államban, a sűrűsödő incidensek miatt a hatóságok megöltek két ragadozót.
A gyermek a házuk udvarán játszott, és a fején sérült meg, amikor a nagymacska rátámadt Bailey településen, Denvertől 56 kilométerre délnyugatra.
A már a fiún fekvő állatot a házból kisiető apja kergette el, minden valószínűség szerint megmentve ezzel gyereke életét. Vadvédelmi szakértők szerint az állat lehetséges zsákmányként tekinthetett a kiáltozó, menekülő fiúra.
A gyereket súlyos sérülésekkel, de stabil állapotban szállították kórházba. Mindeközben egy környékbeli farmer azt jelentette a hatóságoknak, hogy eltűnt egy kecskéje, és két pumát látott ólálkodni a környéken. A vadőrök felkutatták és megölték a ragadozókat, és DNS-vizsgálatot végeztetnek annak megállapítására, hogy köztük van-e a gyerek támadója.
A vadvédelmi szolgálat szerint a puma ritkán támad emberre, a számára eddig kiváló életkörülményeket kínáló Coloradóban azonban egyre több a lakott terület, ezért elszaporodtak a találkozások a veszélyes vadállattal.
Coloradóban 1990 óta 22 pumatámadás történt ember ellen, ezekben hárman haltak meg.
A vízipipázás veszélyesebb lehet, mint a dohányzás
2019. szeptember 02.
Egy úttörő amerikai kutatás szerint a vízipipa szívása veszélyesebb lehet, mint a dohányzás más formái – számolt be róla a Science Daily tudományos hírportál.
A vízipipa egyre népszerűbb, Európában és az Egyesült Államokban a felsőoktatásban tanulók közül minden ötödik kipróbálta már.
A Kaliforniai Egyetem irvine-i intézményének (UCI) kémikusai egyedi kialakítású tesztelőberendezéssel vizsgálták meg a vízipipa károsanyag-kibocsátását egy átlagos pipázás során, eredményeiket az Aerosol Science and Technology című szaklap friss számában tették közzé.
A kutatók megállapították, hogy egyetlen szippantás a vízipipából ugyanannyi mérgezőanyagot tartalmazhat, mint egy egész cigaretta elszívása.
“A vízipipából beszívott füstben számos mérgező és ártalmas anyag van: nikotin, ami dohányfüggőséget okozhat, irritáló karbonilvegyületek, valamint olyan ismert rákkeltő, mint a benzol. Mivel egy szippantással nagyobb mennyiség kerül a tüdőbe és tovább is tart a vízipipázás, így gyakran több mérgezőanyaggal károsítja a használóját, mint a cigaretta” – mondta Veronique Perraud, a kutatás vezető szerzője.
A kísérletben a vízipipa nagy mennyiségű szén-monoxidot is előállított, ami főként az edényben található dohány vagy más növénykeverék melegítésére szolgáló faszén égéséből származott. A tanulmány számos esetet említ, ahol a pipázók szén-monoxid-mérgezést szenvedtek.
Vérből és CT-felvételekből azonosítanák az infarktuskockázatot
2019. szeptember 02.
A szívinfarktus korai, személyre szabott előrejelzését kutatja Maurovich-Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem docense, aki másodszor nyert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának pályázatán – írta az MTI-nek eljuttatott közleményében az egyetem.
Maurovich-Horvat Pál kutatócsoportja az elmúlt években képi diagnosztikai (radiomikai) háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokat dolgozott ki, amelyekkel azonosíthatók a nagy rizikójú felrakódások, vagyis plakkok a koszorúerekben.
A következő szakaszban biomarkerek segítségével, egyszerű vérvétellel akarják kiszűrni azokat a panaszmentes betegeket, akiknél felmerül az infarktus kockázata.
A szív- és érrendszeri betegségek változatlanul vezetik a halálozási statisztikákat, mivel a koszorúér-betegeket nagyon nehéz azonosítani, kétharmaduk esetében az első tünet már maga az infarktus – magyarázta Maurovich-Horvat Pál, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense az egyetem portálján.
Népegészségügyi jelentősége miatt a kutatások fókuszában áll a téma az egész világon, hiszen ha meglennének az eszközeink az infarktus előrejelzésére és megelőzésére, a várható élettartam tíz évvel nőne – mutatott rá.
A kutatócsoport az elmúlt években olyan radiomikai, matematikai és háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokon alapuló módszereket dolgozott ki, amelyekkel egy szív-CT-felvételen nagy valószínűséggel különbséget tudnak tenni az infarktus szempontjából nagy rizikójú és a stabil plakkok (koszorúerekben lévő felrakódások) között.
Szabad szemmel vagy az eddig ismert eljárásokkal nem feltétlenül azonosíthatók a valóban veszélyt jelentő plakkok, amelyek sok koleszterint és gyulladásos sejtet tartalmaznak – emelte ki Maurovich-Horvat Pál. A nemzetközi együttműködéssel megvalósuló vizsgálatban minden egyes plakkból több ezer mintázatot azonosítottak és azt is meg tudták nézni, melyikben zajlanak aktív anyagcsere-folyamatok.
