2021. február 22.
Az édesítőszerek manapság már a mindennapjaink részét képezik: édességekben, süteményekben, üdítőkben, a legkülönbözőbb élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben, sőt még gyógyszerekben is találkozhatunk velük. Édes ízt sokféle természetes és mesterséges anyag, vegyület kölcsönözhet ételeinknek, amelyek szerkezetük és tulajdonságaik alapján különböző csoportokat alkotnak.
Cukrok
Az édes vegyületek legismertebb képviselői a cukrok, amelyeknek az őket felépítő szerkezeti egységek száma alapján két fő csoportja van: a monoszacharidok (glükóz, fruktóz, galaktóz), illetve az ezek összekapcsolódásából kialakuló diszacharidok (szacharóz, laktóz, maltóz). Elsőként ezeket az édes vegyületeket ismerte meg az emberiség, a köznyelvben használt nevük (lásd: táblázat) természetbeni előfordulásukra utal.
Az egyik legjelentősebb monoszacharid, a glükóz (szőlőcukor) nevéből származik a glikémiás index (GI) kifejezés is, amely mérőszám azt mutatja meg egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel az emberi szervezetben és emeli meg a vércukorszintet. Az összehasonlítás alapjául a glükóz szolgál, amelynek GI-értéke egyezményesen 100. Az alacsony glikémiás indexű ételek szénhidráttartalma lassan szívódik fel, és nem emelik meg nagymértékben a vércukorszintet, míg a magas glikémiás indexű ételek esetében ez fordítva van.
Az ételek GI-értékét befolyásolja az elkészítés módja is: a darálás, főzés gyorsítja a szénhidrátok felszívódását. A cukrok GI-értéke nagyobb az édesítőszerekéhez képest, ezért diéta, valamint cukorbetegség esetén fogyasztásukat korlátozni kell. A cukrok lebontása már a szájban elkezdődik: az itt található baktériumok (például Streptococcus mutans) belőlük különböző, a fogzománcot károsító savakat állítanak elő, ami fogszuvasodáshoz vezethet.
Az édes vegyületek édességi foka egy meglehetősen szubjektív mérőszám, aminek összehasonlítási alapja a közismert kristálycukor (másnéven: nádcukor, répacukor, szacharóz), amelyhez tartozó érték 1. Mint ahogyan az a táblázatban is látható, a mesterséges és természetes édesítőszerek édességi foka messze meghaladhatja a szacharózét, ezért azokból sokkal kisebb mennyiség alkalmazása is elegendő lehet.
A fogkímélő cukoralkoholok
A cukrokon kívül használt egyéb édes anyagok egyben élelmiszer-adalékanyagok is, ezt jelölik a táblázatban is látható E-számok. Ezek egy csoportját a cukoralkoholok képezik (szorbit, mannit, maltit, laktit, xilit, eritrit), amelyek elnevezése a szerkezetükben található számos alkoholos hidroxilcsoportból származik. Ezek a vegyületek alacsony glikémiás indexűek, a vércukorszintet nem emelik meg jelentősen, így például reformélelmiszerként a diétás étrend fontos részét képezhetik. Édességi fokuk a cukrokéhoz hasonló.
2021. február 21.
A stroke hatékonyabb kezeléséért folytatott kutatásaiért Bagoly Zsuzsa, valamint a ritka vesebetegségek felismerését és kezelését elősegítő tudományos munkájáért Csuka Dorottya kapta az idei L’Oréal-Unesco díjat.
Az orvostudományok területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a négymillió forint összdíjazású elismerést. Az ösztöndíj egyedülálló a magyar tudományos közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő nyerte el az ösztöndíjat.
Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem Molekuláris Genetika Kutatócsoportjának vezetője a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket a betegségeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja.
A mutációk felismerése nagyon fontos a gyógyszerfejlesztéshez, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is hatékonyabb. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is.
Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem kutatója a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres.
A kutatónő munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján egy olyan pontrendszert szeretne létrehozni, amelynek a segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is – olvasható a közleményben.
2021. február 21.
Nagyon fontos szerepe van a magnéziumnak, hiszen közel 300 élettani funkcióban vesz részt. Ha nincs elegendő belőle a szervezetünkben, nagyon sok egészségügyi gonddal kell szembenéznünk. A magnézium az egyik alapvető ásványi anyagként aktívan részt vesz a fehérjeszintézisben, az idegrendszer kiegyensúlyozásában és a vérnyomás szabályozásában is.
A magnézium a fentieken kívül a csontfejlődésben, a csontépítésben, illetve az antioxidáns hatású glutation előállításában is fontos szerepet tölt be. Egyik kiemelt feladata, hogy szabályozza az izom-összehúzódásokat és az idegi impulzusvezetést, de ez az ásványi anyag hozzájárul a megfelelő szívritmushoz is.
Mint minden esetben, amikor a szükségesnél kevesebb van valamely ásványi anyagból a szervezetünkben, szembetűnő jelek és tünetek mutatkoznak, így van ez a magnéziumhiány esetében is. Sokszor nem is gondolnánk, hogy ezek a tünetek a magnéziumhiányhoz kapcsolódnak, pedig nagyon is szerepe van a kialakulásukban. Ilyen lehet többek között a szorongás, az izomgörcsök vagy az izomrángások. Hasonlóképpen összefüggésbe hozható ez a hiányállapot még a depresszió, a vesekőképződés, illetve a kóros szívműködés kialakulásával is. A magnéziumhiány miatt megemelkedhet a pulzusszám is, és felgyorsulhat a csontritkulás folyamata, sőt még az inzulinrezisztenciával is kapcsolatban állhat.
2021. február 20.
Kihalófélben van az esti mesélés a már ágyba fektetett gyermekeknek: Nagy-Britanniában a szülők egyharmada már egyáltalán nem mond esti mesét.
Ugyanakkor egyre kevesebb gyerek igényli a mesélést – derült ki egy brit felmérésből.
A 7 év alatti gyerekek átlagosan hetente háromszor élvezhetnek szülői mesélést, amely zömmel felolvasás mesekönyvből. Csakhogy negyedmillió brit kisgyereknek nincs egy fia mesekönyve sem. Azoknak a szülőknek az aránya, akik minden este készek mesélni csemetéjüknek, mindössze 7 százalékos.
Túl fáradtak vagyunk a meséléshez?
A sohasem mesélő szülők pontos hányada 34 százalék. Körükben 13 százalék arra hivatkozik mentségként, hogy nincs ideje, 9 százalék pedig arra, hogy túl feszült a meséléshez. Az egyáltalán nem mesélők háromnegyede ugyanakkor gyerekkorában részesült mesében.
Este a számítógéppel/tévével
A teljesebb képhez hozzátartozik, hogy a mai kisgyerekek csaknem fele szívesebben néz tévét vagy játszik számítógéppel, semmint hallgat mesét vagy lapozgat mesekönyvet -írta a The Daily Mail című brit lap.
2021. február 20.
A zajártalom gyakori, komoly nehézséget jelent mindennapi életünkben, többek közt káros pszichés és élettani hatásai miatt. A legtöbbünket az élet bármely területén érintheti: zavarhatja a munkahelyén, otthon, vagy ha pl. közlekedik, illetve pihenni szeretne. Ilyen körülmények között, a pszichológusok szerint elengedhetetlenné vált, hogy szánjunk időt a csendre. De mikor és hogyan? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszokat adni.
Modern korunk emberének egyik komoly problémája továbbra is a zajártalomból eredő, állandó nyugtalanság, ingerlékenység, zaklatott lelkiállapot, melynek megoldása a pszichológusok szerint már nem tűr haladékot.
A pénz- és teljesítmény-központúság, az azonnali cselekvés kényszere, a sietség diktálta világban élünk. Márpedig a zaj ennek a túlzott stimulációnak egyik eleme.
Ha tartósan mozgásban és zajban töltjük napjainkat, elveszítjük a kapcsolatot önmagunkkal – mondják a pszichológusok. Aminek káros következménye a stressz, kimerültség, hiperaktivitás, melyek olyan patológiákhoz vezethetnek, mint pl. a súlyos depresszió. Mindezek elkerülésére a csend szövetségesünk lehet.
A csend egészségünkre gyakorolt, jótékony hatásai
Ismert tény, hogy az állandó, folyamatos zaj káros a hallórendszer számára. De azt kevesebben tudjuk, hogy a zajra az agyunk ugyanolyan érzékenyen reagál. A hallórendszer, mely két részből áll, a perifériás részből (fül) és a centrális részből (hallóideg, hallópálya, agytörzsi központok) és lehetővé teszi, hogy megvédjük magunkat bizonyos zajoktól, alvás közben is. Igazi riasztó rendszer!
Ha hosszabb ideig és ismétlődően magas zajszintnek vagyunk kitéve, fennáll a hallásromlás kockázata. A hallórendszer nem regenerálódik úgy, mint az agy. A csend, a nyugalom, a pihenés az elsődlegesen fontos módja annak, hogy védjük magunkat az extrém zajhatásokkal szemben. Magas zajszintet jelent pl. a hangos zenehallgatás fülhallgatóval, ezért ajánlott rendszeresen 15 perces szünetet tartani.
Egy korábban megjelent brit tanulmány egyébként, egereken végzett kísérleti eredményekre hivatkozva, rámutatott, hogy a csend (pl. naponta 2 óra teljes csend) új sejtképződést eredményezhet a hippokampuszban (agyterület, mely a halántéklebenyben helyezkedik el, és a memóriaműködésért vagy az érzelmek kialakulásáért felelős).
Az állandó zajnak kitettség okozta stressz végül közvetlenül befolyással van olyan krónikus betegségek kialakulására, mint a diabétesz vagy az epilepszia.
Újra kapcsolódás önmagunkhoz
A zaj elszakít tudatos gondolkodásunktól, amikor a külvilág olyan mértékben elragad minket, hogy nincs időnk belső világunkkal foglalkozni – vélik a pszichológusok. Márpedig a szünetek tartása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy kielégítő módon megéljük belső világunkat. Mindennek a csend különösen értékes eszköze lehet. A csend ideje segít szabályozni érzelmeinket, megemészteni bizonyos információkat, megnyugodni. Hiszen, ha folyamatosan akció-reakció „üzemmódban” vagyunk, nem jut időnk elgondolkodni azon, hogy igényeink szerint reorientáljuk az életünket. Amikor viszont elvágjuk a káros szálat pl. a „hipermédia” (informatika) világával, cserébe nyugalmat kapunk…
2021. február 19.
Sietni a gyermekpszichológushoz, amikor kisebb-nagyobb gondok vannak a csemetével – általában nem jellemző szülői magatartás. Az aggodalmaskodás és tanácstalanság viszont annál inkább… Ezért bizonyos esetekben rendkívül hasznosnak tűnik a szakemberrel történő konzultáció. És nem kell attól tartani, hogy sokáig járunk hozzá: rendszerint néhány alkalom elegendő lehet ahhoz, hogy a gyermek viselkedése visszaterelődjék a megszokott mederbe.
Gyermekünk elutasítja az ételt, verekszik a pajtásaival, éjjelente bepisil az ágyba… Bármi legyen is a probléma vele, mi aggódunk, ami természetes is. Egy adott ponton jól tesszük, ha gyermekpszichológushoz fordulunk, aki segít megoldani ezeket a legtöbbször csak átmeneti nehézségeket. De nézzük, melyek a kritikus esetek, amikor már teljesen tanácstalanok lévén, csak a szakemberre számíthatunk.
Ha úgy látjuk, hogy a gyereknek rossz a közérzete, a megszokottól eltérő módon viselkedik, netán agresszív, vagy visszahúzódó, féltékeny, feltétlenül fel kell tárni az okokat. Nem annyira a probléma fajtája, hanem inkább a következmények nagysága legyen figyelmeztető jel a szülő számára – mondják a pszichológusok. Ha a gyermek szenvedni látszik, mi pedig nem tudjuk, mit tegyünk ellene, a folyamat csak előre haladhat – nem valószínű, hogy minden segítség nélkül megáll. Ezért nem elég az aggódás, hanem gyermekpszichológus (súlyosabb esetben gyermekpszichiáter) irányításával kell megoldani a viselkedési problémákat, melyekre az alábbiakban hozunk néhány példát, és adunk hozzá jó tanácsokat.
1. A kistestvére megérkezése óta megváltozott a gyerek
Mióta elvesztette „egyke státuszát”, négyéves kislányunk agresszív lett velünk szemben, de sokszor idegenekkel is. Nem hallgat senkire és semmire, szüntelenül butaságokat csinál, azután ő is megint „kicsi” akar lenni, újra kéri a cumisüveget stb. Még azt is követeli, hogy vigyék vissza a kisbabát (a kistestvérét) a kórházba… Természetesen mi tudjuk, hogy ezek a bébi miatti féltékenység megnyilvánulásai. Hiszen a gyerek szemében az új kis jövevény „ellopja” az eddig vele töltött idő egy részét. Ugyanakkor csalódását is kifejezésre juttathatja furcsa viselkedésével. Például korábban azt hitte, hogy a kistestvérrel tud majd játszani, ehelyett csak azt látja, hogy a baba alvással és evéssel tölti az időt – szinte hozzányúlni sem szabad.
Még ha nagyon elfoglaltak vagyunk is, és szinte azt sem tudjuk, hol áll a fejünk, mióta megszaporodott a család, próbáljunk meg értékes perceket „félretenni” a nagyobbik gyerekkel való négyszemközti beszélgetések céljára. De ne csak furcsa viselkedése okait kutassuk, és főleg ne dorgáljuk meg érte. Mondjuk el neki például, milyen előnyökkel jár, ha ő az idősebbik testvér: pl. új szoba lehetősége nyílik meg, több időt tölthet a papával, később játszópajtásra lel… A kedvező távlatok talán megnyugtatják majd. Egyelőre azonban ne hagyjuk egyedül a babával – nem az ő dolga, hogy foglalkozzon vele.
2021. február 19.
Csirke fűszerezés kisokos, plusz két klassz csirke recept - egy klasszikus és egy kicsit szokatlanabb finomság, na és a csirke elkészítésének konyhatrükkjei. A csirke az egész világon a legtöbbet használt húsféle, minden nép ízvilágába kiválóan illeszkedik.
A csirke elég semleges ízű hús ezért sokféle fűszerezést elbír. Van néhány alapvetés, amit érdemes tudni róla.
- Szereti a pácolást, vagyis ha állni hagyjuk a fűszerekkel egy ideig.
- Ha túl lassan készül, esetleg száraz és rágós lehet (természetesen vannak lassúfőző edények, eljárások, amikkel mégis finom marad)
- Egyben és részeire szedve is kiválóan elkészíthető, mivel az egyes részek sütési/főzési ideje közel azonos, így nem kell trükközni azért, hogy minden része átsüljön.
- Előfőzés után is süthető
Ki lehet próbálni számtalan párosítást, nagyon nem tudunk mellényúlni. Jó tulajdonsága,hogy nem igényel komoly és időigényes előkészítést- alapos mosás, igény szerint a bőr eltávolítása és megtisztítása után már fűszerezhető is. A fűszereket rászórhatjuk közvetlenül a húsra is de akár olivaolajjal, vagy citursfélékkel, alkoholos italokkal egy kencét készítve bemaszírozhatjuk vele a húst.
Milyen fűszerek illenek általában a csirkéhez?
Bors, majoranna, oregano, bazsalikom, fokhagyma, vöröshagyma, rozmaring. Ezek a magyar klasszikusok de nagyon jól illik hozzá a kínai, indiai, thai vagy a mexikói ízvilág is.
Kísérletezz, csak a képzeleted szabhat határt!
Milyen egyéb ízesítőket használhatsz a csirkéhez?
A mustár, ketchup mint alapízesítők egy kis fűszerrel nagyon feldobják például a csirkecombot. Emellett finom pácot készíthetsz szójaszósz, balzsamecet, fűszerezett ecetek, olivaolaj vagy citromlé felhasználásával is!
2021. február 18.
A 2013-as Év Gyógynövényének választott máriatövist sokan ismerik és sokan fogyasztják, de a növénnyel és a belőle készült termékek használatával kapcsolatban sok kérdés hangzik el a gyógyszertárakban. Ezek közül válogattunk néhányat, s természetesen a válaszokkal együtt adjuk közre a kérdéseket.
Mire való a máriatövis?
A máriatövis (latin nevén Silybum marianum) különböző eredetű májkárosodások megelőzésére és mérséklésére használható gyógynövény. Alkalmazói közé tartozhatnak azok, akik valamilyen fertőzés vagy mérgezés miatt májkárosodást szenvedhettek, vagy akiknél ez a veszély fennáll. Bizonyos betegcsoportok (pl. májcirrózisban szenvedők) kezelésének alapvető része a máriatövis termékeinek használata.
Teljes védelmet ad a májnak?
Nem, így az, aki máriatövis-terméket fogyaszt, nem terhelheti, mérgezheti büntetlenül a máját (pl. fokozott alkoholfogyasztással). A máriatövis összetevői bizonyos típusú károsodások ellen jól védenek, de ez a védelem nem 100%-os.
Regenerálja-e a károsodott májat?
Vannak olyan hatásai, amelyek eredményeként a májsejtek működése javul, de súlyosabb májkárosodás esetén nem lehet reális cél az eredeti állapot visszaállítása; ilyenkor a további károsodás meggátlása, mérséklése érhető el.
Van-e méregtelenítő hatása?
Igen és nem. Abban az értelemben, amit manapság a méregtelenítés sokak számára jelent (eltávolítja a méreganyagokat a szervezetből, megtisztítja a testet a salakanyagoktól), nincs. Bizonyos, a szervezet számára idegen anyagok kiürítését ugyanakkor segíti, mivel meggátolja felszívódásukat a bélből – de ez a hatás csak mérsékelt és csak egyes vegyületekre vonatkozik.
A növénynek melyik része használható fel gyógyászati céllal?
Gyógyászati céllal a máriatövis termését, jellemzően annak száraz kivonatát használják.
2021. február 18.
Egy frontális ütközéshez hasonló hatása van az egy éven aluli gyermekre, ha valaki megrázza. A kisbaba még nem tudja megtartani a fejét, az ide-oda billeg erős gyorsulásokkal, lassulásokkal, miközben az agy csúszkál a koponyán belül. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy a kemény agyhártya alatt elszakadjanak az erek, vérömlenyek keletkezzenek és súlyosan károsodjon a baba agya.
Dr. Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatója évente mintegy öt hasonló esettel találkozik, de ez szerinte csak a jéghegy csúcsa. „Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is. A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket, a felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának. Amikor végül mégis hozzánk kerül a baba, az MR vizsgálat során azt látjuk, hogy az agy mindkét oldalán különböző idejű vérzések vannak, meg tudjuk mondani, milyen rétegekben van a vérzés, és az mennyire friss, és azt is, hogy az agyállományban milyen károsodás lépett fel.”
A második leggyakoribb halálok a csecsemőknél
Az egy évesnél fiatalabb csecsemők között a bántalmazás a második leggyakoribb halálok, a baba rázása pedig a 0-3 éves korú gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma. Általában a szülők – vagy a gondozók – idegességükben, tehetetlenségükben kontrollt vesztve rázzák meg a vigasztalhatatlanul síró kisbabát anélkül, hogy tisztában lennének a következményekkel, de előfordul olyan eset is, hogy durva játéktól, levegőbe dobálástól szenved agykárosodást a gyermek.
Egy kanadai felmérés szerint a babák ötöde belehalt a gyakran csak néhány másodperces rázásba, a túlélők több, mint fele idegrendszeri károsodást szenvedett, 65 százalékuk látássérülést. A megrázott csecsemő szindróma a leggyakoribb halálok a traumás fejsérülések között, az USA-ban évente 1200-1400 gyerek sérüléséért illetve haláláért felelős a National Center on Shaken Baby Syndrome szervezet szerint.
2021. február 17.
A háztartási munkát végzők, sütők-főzők, barkácsolók vagy kertészkedők körében gyakoriak a kisebb vágott, horzsolt vagy szúrt sebek. Ha nem jelentős a vérvesztés, nem kiterjedt a seb és nem került bele föld vagy rozsdás tárgy, akár otthon is ellátható a sérülés.
Hogyan kezeljük a saját sebeinket vagy a családtagjaink kisebb sebeit? Miket érdemes otthon tartani, hogy szakszerűen ellátható legyen a seb?
- lépés: fertőtlenítés. A sebet és környékét fertőtlenítőszerrel be kell fújni, le kell önteni vagy steril gézlap segítségével sebfertőtlenítővel letörölni.
- lépés: lefedés és rögzítés. Steril gézlappal lefedni a területet + ragtapasszal
rögzíteni a gézlapot.
TIPP: A sebfedésre szolgáló steril gézlapok közül ajánlott olyat választani, amely nem vágott, hanem hajtogatott. A hajtogatott gézlapok ugyan is nem foszló szélűek, a szálaik a sebbe nem ragadnak bele, így a használatuk és a cseréjük praktikusabb és biztonságosabb, mint a régi típusú, szálasodó gézlapé.
TIPP: Annak érdekében, hogy elkerüljük a géz sebbe tapadását, érdemes kenőcsös sebfedőt tenni közvetlenül a sebre és arra helyezni a nedvszívó gézt. A kötés eltávolítása így nem jár fájdalommal és elkerülhető a friss hám sérülése.
- lépés alternatívája: Aki a gyors és egyszerű megoldások híve, az ún. szigetkötszerrel fedheti be az érintett területet, a szigetkötszer tulajdonképpen 2 az 1-ben: a mull-lap és a ragtapasz szerepét is betölti. A szigetkötszerek körkörösen ragadó felülettel ellátott, a középső részükön a sebbe nem tapadó – szigetszerű – sebpárnával ellátott eszközök. A korszerű szigetkötszerek sterilek, a körkörös irányú tapadásuk miatt minden irányból védelmet kínálnak a fertőzésekkel szemben. A szigetkötszerek a középső részükön jó nedvszívók, miközben a sebbe nem tapadnak bele, azaz a levételük nem jár a seb/heg felszakításával, fájdalommal és fertőzésveszéllyel.
