2021. április 01.
Egy kutatásból kiderült: sok édesanya a baba első desszertjeként tekint a különböző tejtermékekre, és már egészen korán, 5-6 hónapos kortól kínálja őket, míg 8-12 hónapos korra többségük a tehéntejet is a hozzátáplálás részéve teszi. Pedig…
Pedig a tehéntej túl korai bevezetése növeli az ekcéma kialakulásának esélyét, károsan hat a baba emésztőrendszerére, haspuffadást, vastagbélgyulladást, valamint vashiányos vérszegénységet is okozhat. A tehéntej mellett a tojás és a gluténtartalmú élelmiszerek is a fokozottan allergizáló tápanyagok közé tartoznak, korai fogyasztásuk felnőttkorban is megmaradó egészségügyi problémákat okozhat.
Szakorvosok szerint 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legmegfelelőbb a csecsemők számára, féléves kortól azonban az anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál is javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ebben az időszakban számos, akár felnőttkorban is problémát jelentő megbetegedés alakulhat ki.
A szülők szerepe és felelőssége kiemelkedő az élet első 1000 napjában: a külső hatások, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszanak a gyermek jövőbeni egészségének alakulásában.
Vashiányos vérszegénység is előfordulhat
A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma jelentősen megterheli az 1 évesnél kisebb gyermekek emésztőrendszerét: haspuffadást, hasmenést vagy véresszéklet-ürítést okozhat, magas ásványianyag-tartalma pedig fokozottan terheli a vesét. Egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntej fogyasztását, de sok szakember 3 éves korig javasolja a mellőzését.
2021. március 31.
A migrénben szenvedő felnőtt és gyermek betegek vizuálisan irányított, asszociatív tanulási képességeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, erről szóló tanulmányuk a fejfájással foglalkozó egyik vezető folyóiratban, a Cephalalgiában jelent meg, a cikk egyik ábrája pedig címlapra is került – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A kutatásban Nagy Attila és munkatársai egy eredetileg amerikai teszt (Rutgers Acquired Equivalence Test) saját maguk által továbbfejlesztett változatával vizsgálták a migrénben szenvedő pácienseket.
A kutatás eredményei szerint a migrénes felnőttekben a vizuálisan irányított asszociatív tanulás teljes egészében – a betanulási és tesztfázisban is – jelentősen leromlott tanulási teljesítményt találtak. A tanulmány fő újdonsága és eredménye, hogy a tanulási funkciók felnőtteknél tapasztalt romlása a gyermek migrénes betegek esetében még nem jelenik meg.
Ez új aspektusba helyezheti a migrént, mint betegséget, ugyanis eredményeik szerint a kognitív funkciók romlása nem a betegség szerves, velejáró következménye, hanem, mint ahogy a kutatócsoport vezetője, a közlemény levelező szerzője, Nagy Attila gondolja, a betegség előrehaladtával fejlődhet ki.
A vizsgálat teljes egészében a SZTE Szenzomotoros Kutató Laboratóriumában zajlott. A felnőtt migrénes betegeket a Bács-Kiskun Megyei Kórházból, a gyermek páciensek az SZTE Gyermekgyógyászati Klinikájáról érkeztek.
2021. március 31.
Az allergiás légúti betegségek, így az allergiás nátha és az allergiás asztma, a leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak, világszerte százmilliókat érintve.Az allergiás légúti betegségek tüneteit leggyakrabban pollenek, atkák, állati eredetű fehérjék és penészgombák okozzák. Hazánkban a pollenek általában kora tavasztól őszig okoznak panaszokat. Egész éves tünetkört leggyakrabban a házi poratka vált ki. Az asztmában jellemzően visszatérő sípoló légzés, nehézlégzés, mellkasi feszülés, köhögés fordul elő változó megjelenéssel és súlyossággal. Az allergiás nátha jellemző panaszai a tüszszögés, orrdugulás, vizes-nyákos orrfolyás, orrviszketés.
Ezekhez társulhatnak torok-, fül- és szem-, valamint általános panaszok, mint pl. hőemelkedés, fáradékonyság és fejfájás is. A tünetek mellett a diagnózishoz az allergénekkel reagáló ellenanyagok kimutatása is hozzátartozik, asztmában pedig a légzésfunkció elvégzése is szükséges. Az allergiás asztma és az allergiás nátha (rhinitis) is jól kezelhető, de nem gyógyítható. A diagnózis felállítása orvosi feladat.
Az asztma kezelésére szakorvos ad javaslatot, bázisát a belélegezhető (inhalált) szteroidok képezik önállóan vagy hosszú hatású hörgőtágító kombinációjában. Utóbbit általában egy eszközből belélegezhető formában írjuk fel. A fenntartó kezelés rendszeres használata és jó belégzési technika mellett jó asztmakontroll érhető el, és általános mellékhatásoktól nem kell tartani. A betegeket tünetoldó/ rohamoldó gyógyszerrel (hörgőtágítók vagy a rendszeresen használt szteroid-hörgőtágító kombináció extra adagjai) is ellátjuk, amelyet csak akkor kell belélegezniük, ha a rendszeres bázisterápia mellett asztmás panaszaik jelentkeznének. A helyes eljárásról a kezelőorvos mindig tájékoztatást ad. Amennyiben megnő az igény a hörgőtágítóra, indokolt a kapcsolatfelvétel a kezelőorvossal.
Súlyos esetekben nagy adagú és akár többszörösen kombinált gyógyszerelésre van szükség. Egyes speciális esetekben ezt kiegészítjük injekciós immunterápiával. Enyhe
allergiás náthában alkalmazhatók a gyógyszertári forgalomban hozzáférhető
„allergiaellenes” antihisztamintabletták vagy orrspray-k, különösen, ha a tüszszögés, orrfolyás, szem-, orr-, torokviszketés a vezető tünet.
2021. március 30.
Ahhoz, hogy a Földön élet jöjjön létre bizonyos eseménysorozatoknak kellett történnie és mindennek úgy és abban a sorrendben, ahogyan az végbement. Például, ha a levegő összetétele csak kis százalékban lenne más, akkor vagy megfagynánk vagy szénné égnénk. Ha kicsi hiba is lett volna ezekben az eseményekben, akkor most nem írnám le ezeket a sorokat és senki nem olvasná őket.
Annak az esélye, hogy mindez a véletlen műve körülbelül akkora, mintha egymás után tucatszor megnyerné valaki a lottó ötöst. A világ bizonyos szabályszerűségek mentén definiálható, megismerhető. Ezeket a szabályokat nevezhetjük programoknak vagy algoritmusoknak is. A dolog érdekessége, hogy a világunk „ragaszkodik” e programok betartásához.
Az elmúlt száz évben jelentősen károsítottuk, szennyeztük környezetünket és az mégsem változott meg összetételében. A levegő összetétele pont ugyanolyan arányú, mint ezelőtt száz évvel, belélegezhető, annak ellenére, hogy a szennyezettsége soha nem látott méretű. Az ökoszisztéma olyan, mintha egy intelligens élőlény lenne. Mintha figyelemmel kísérne a bekövetkezett változásokat, és ahhoz képest igazítaná a dolgokat úgy, hogy folytatódni tudjon az élet a megszokott szabályszerűségek mentén. A régi korok emberei ezért tartották Földünket élőnek és sok mai tudós is hajlamos erre a nézőpontra helyezkedni.
Programok a természetben
Ezek a programok, algoritmusok sokszor megfigyelhetőek a természetben. Az állatok ösztönszerűen tudják, hogy mikor milyen reakciók a követendőek, meglehet abban az adott szituációban még nem volt előzőleg. A fogságban született állatoknál ez a jelenség jól megfigyelhető. Elfogadhatónak tűnik erre a jelenségre az a magyarázat, hogy minél alacsonyabb egy élőlény döntési szabadsága, annál inkább szigorúbb, szűkebb az ő döntéseit leíró program. Egy hangyaboly dolgozó hangyája teljes mértékben a természet rá vonatkozó programja szerint éli az életét, míg háziállataink képesek kialakítani csakis rá jellemző magatartási formákat, de ezek soha nem olyan szélsőségesek, hogy az ne férne bele az adott faj jellemzői közé.
Ezek a programok fajspecifikusak, egy energetikai csomópontban tömörülnek, melyet nevezhetünk a faj kollektív tudattalanjának. Ebben a csomópontban tárolódik és épül fel az evolúció során kialakult leghatékonyabb magatartásforma, mely jellemzi a fajt. Az egyedek már születésükkor automatikusan megkapják azokat az energetikai információkat ezekből a csomópontokból melyek leírják viselkedését az életére vonatkozóan. Ezért van az, hogy a fogságban született állatok is alkalmazni képesek például az adott faj vadászati ismereteit anélkül, hogy ezt megtanították volna neki idősebb társai.
Programja a Föld minden élőlényének van, de magának a bolygónak is
Az, hogy ez mennyire határolja be az egyedet, az a már említett döntési szabadságfoktól függ. Az embernek ez a szabadságfoka igen magas, ezért képes nagyfokú egyediségre. Az emberi cselekvés szinte mindig visszavezethető valamely „háttérben” zajló (tudattalan) programra. Leegyszerűsített, ámde szemléltető példa erre a jelenségre a pszichoszomatikus betegségek léte. Az ember nem szándékosan lesz beteg, hanem bizonyos esemény(-ek) folyamán felszínre kerülő reakció, mely „betegségprogramot” aktivál.
Ez a reakció a megoldást is nyújthatja egyben a személynek. Ugyanis maga a betegség magában hordozza a gyógyulás esélyét is. Egy elmélet szerint egy vírus vagy egy baktérium nem, mint kórokozó jelenik meg egy szervezetben, hanem mint egy gyógyulási lehetőséget biztosító organizmus, hiszen általuk a betegség kikerülhet a szervezetből. Gyakorlatilag az immunrendszer az idegen organizmust támadja meg és üríti ki. Az elmélet alapján azt is mondhatnánk, hogy a vírusoknak vagy baktériumoknak kifejezetten jó hatása van az élővilágra, hiszen általuk képesek a betegségeken túllépni az élőlények. Ezek az idegen testek azok, melyek felvállalják azt a mostoha szerepet, hogy segítsenek a szervezetnek megtisztulni. Persze felmerülhet a kérdés, hogy ha ez így van, akkor mik is a betegségek?
2021. március 30.
A Bethesda Gyermekkórházban ezen a héten valósult meg a 10. génterápiás SMA kezelés egy Szerbiában élő vajdasági magyar kisfiúnál, Pál Gajódi Olivérnél. Az elmúlt másfél év során két magyar, négy szlovák, egy holland, egy erdélyi, egy török és immár egy Szerbiában élő magyar gyermeknél alkalmazta a kórház a génterápiás kezelést. Ezzel a Bethesda Gyermekkórház lett e gyógyszer alkalmazásában az egyik legtöbb tapasztalattal bíró intézmény Európában.
Az SMA (spinalis muscularis atrophia) egy ritka genetikai betegség, melynek lényege a gerincvelő vázizmokat mozgató idegsejtjeinek funkciókiesése, ami az izommozgások gyengüléséhez, elvesztéséhez vezet. Az izomsorvadás következtében a gyermekek normál mozgásának fejlődése elmarad. Súlyos esetben a légzőizmok is sorvadnak, és légzési elégtelenség alakul ki, ami miatt gépi légzéstámogatás válik szükségessé. A világ egyik legdrágább kezelésének tartott génterápiás gyógyszer ezeknek a betegeknek nyújt hatásos segítséget.
A XXI. század új perspektívát hozott a betegek kezelésében. Először az úgynevezett génmódosító terápia vált elérhetővé 2016-ban. 2019 óta pedig bevezetésre került a génpótló kezelés is. Ennek lényege, hogy a betegség kialakulásáért felelős, de a sejtekből hiányzó gént visszük be a beteg szervezetébe. A génterápia abban tér el többek között a génmódosító kezeléstől, hogy magát a hiányzó gént kapja meg a beteg gyermek.
A Bethesda Gyermekkórházban 2019. október 29-én kezdődött a génterápia. Az azóta eltelt közel másfél év alatt mostanra már összesen 10 gyermeknél került alkalmazásra e gyógymód. A héten történt a 10. kezelés, és a közeljövőben készülnek a 11. kezelésre is, a magyar Burinda Zsombor esetében. A szintén határon túlról érkezett, Kárpátalján élő Szálcevics Anna pedig akár a 12. gyermek is lehet, aki esélyt kaphat az új életre a Bethesda Gyermekkórházban, ha sikerül megteremteni a kezelés anyagi fedezetét.
Az eddigi tapasztalatok biztatóak. „Két gyermek már egyáltalán nem, egy pedig csak nappali alváskor igényel légzéstámogatást. Két gyermeknél részlegesen visszatért a nyelésfunkció is. Azok a gyermekek, akiknek a terápia időpontjában még nem károsodott a nyelésfunkció, valamennyien megőrizték azt, és önállóan táplálkoznak, jól fejlődnek. Ezzel lényegesen megnövekedhetett a nappali szabadságuk és aktivitásuk, ami pedig az értelmi fejlődésüket is nagymértékben segíti. A kezelt gyermekek mozgásában bekövetkezett fejlődés változatos, attól függően, hogy milyen állapotról indultak. Van, aki tartósan, önállóan ül és játszik, van, aki képessé vált fordulásra, kúszásra, mindegyikük célzottan használja és mozgatja felsővégtagját és a kéz ujjacskáit. Van olyan gyermek is, aki azóta megtette az első lépéseket.” számol be dr. Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház orvos-igazgatója, a génterápiás munkacsoport vezetője.
A gyermekek fejlődési esélye attól is függ, milyen korán kapja meg a génterápiát, ennek életkori határa a jelenlegi ajánlások szerint 2-2,5 éves kor. A génterápia tehát nem várhat, így a COVID 19 járvány különleges kihívást jelent folyamatosan a kórháznak és a kezelésre várakozóknak. A határátkelés, a lezárások mellett kivitelezett vizsgálatok, a maximális izoláció biztosítása a gyógyszer hasznosulása érdekében legyengített immunrendszerű gyermekek számára, mind olyan feladat, amelyet a legnagyobb odafigyeléssel és gyorsasággal kell kezelni a Bethesda Gyermekkórháznak.
2021. március 29.
A Covid-19 miatt meghalt emberek háromnegyedének a szívében is jelen van az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) – derítette ki a szívszöveteket vizsgáló eddigi legrészletesebb kutatás.
Negyvenegy beteg mintegy ezer szívszövetmintáját elemezve azt is kimutatták, hogy ezen betegeknél nagyobb valószínűséggel lép fel szívritmuszavar haláluk előtt – írta a Massachusetts-i Általános Kórház orvoscsoportja a Modern Pathology című tudományos szakfolyóirat szerdán megjelent számában közzétett tanulmányában.
Kutatók már korábbi tanulmányokban részletes bizonyítékokat mutattak be arról, miként károsítja a szívet a Covid-19. Egyeseknél a troponin megemelkedett koncentrációját mutatták ki a vérben, ez a molekula a szívizomsejtek károsodásakor kerül a vérkeringésbe. Mások a szívet körülvevő burok gyulladásában és magának a szívnek a gyulladásában szenvedtek. Az azonban nem volt világos az orvosok előtt, hogy a koronavírus okozza-e ezeket a problémákat közvetlenül megtámadva a szívet, vagy a károsodást a túlzott immunválasz váltja ki.
Az amerikai kutatók kimutatták, hogy 30 beteg szívében volt jelen a SARS-CoV-2 vírus. Csak ezeknél a betegeknél lépett fel fibrilláció vagy szívritmuszavar, szemben a tanulmányba bevont többi beteggel. Ezt az összefüggést James Stone, a kórház szív- és érrendszeri patológusa, a kutatást végző csoport vezetője “meglehetősen rendkívülinek” nevezte.
Az még mindig nem világos a kutatók előtt, hogy ezekben az esetekben a vírus közvetlenül támadta-e meg a szívet. A fertőzött szívsejtek többsége immunsejt volt, amelyeket a SARS-CoV-2 képes megszállni máshol a szervezetben még azelőtt, hogy azok elindulnának a szív felé. Az sem világos, hogy a vírus vagy maguk az immunsejtek okozzák-e a problémákat.
Ennek ellenére a tanulmány magyarázatot ad arra, hogy a dexamethason szteroid alkalmazása miért jelenthet segítséget egyes Covid-19-ben szenvedőknek. Ez volt az egyik első gyógyszer, amelyről felfedezték, hogy megelőzheti a halálozást a súlyos Covid-19-ben szenvedőknél. Csökkenti a gyulladást, azaz mérsékli a koronavírust rejtő immunsejtek jelenlétét a szívben – magyarázta Stone.
A dexamethasonnal kezelt betegek csupán 50 százalékánál volt jelen a vírus a szívben, szemben a gyógyszerrel nem kezelt betegek 90 százalékával.
2021. március 29.
Az ultrahanghullámok orvosi képalkotó frekvenciákon képesek lehetnek károsítani a koronavírusokat: lerombolhatják és megrepeszthetik a vírusok köpenyét és tüskéit – mutatták ki számítógépes szimulációkban a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói.
A koronavírusok szerkezete túlságosan is jól ismert kép: egy lipidburkos RNS-vírus, felszínéből burokba ágyazott fehérjetüskék türemkednek ki, amelyek egy kicsiny koronához hasonlítanak. Ezek a fehérjetüskék kapcsolódnak az egészséges sejtekhez és indítják el az RNS-vírus invázióját a szervezetben. A vírus formája és fertőzési stratégiája ismert a kutatók előtt, keveset tudni azonban fizikai egységéről – olvasható az MIT közleményében.
Az MIT gépészmérnöki karának kutatói a Journal of the Mechanics and Physics of Solids című folyóiratban közzétett tanulmányukban felvetik, hogy a koronavírusok sérülékenyek lehet az ultrahangrezgésekre az orvosi diagnosztikai képalkotó eszközökben használt frekvenciák tartományán belül.
Számítógépes szimulációkban a kutatócsoport modellezte a vírus mechanikus válaszát a rezgésekre egy sor ultrahangfrekvencián. Azt találták, hogy 25 és 100 megahertz között a rezgések egy millimásodperc törtrészén belül elindították a vírus burkának és tüskéinek összeomlását, valamint a vírus szétszakadását.
Eredményeik előzetesek és korlátozott adatokra épülnek a vírus fizikai tulajdonságait illetően. Ennek ellenére a kutatók úgy vélik, hogy felfedezésük az első jel egy lehetséges ultrahangalapú kezelésre a koronavírus-fertőzésre, köztük az új SARS-CoV-2 vírusra.
A tudósoknak azonban még választ kell találniuk további kutatásokban arra, hogy pontosan miként lehet alkalmazni az ultrahangot, és milyen hatékony lehet az a vírus lerombolásában az emberi szervezetben.
2021. március 28.
Megelőzhető a fölszúrás és akár az antibiotikummal történő kezelés is! A fülgyulladás nagyon kezdetleges fázisában pusztán az illóolajokkal is csodát lehet tenni. Ha már fáj és esetleg dugulás érzet, vagy erős orrfolyás is társul akkor néhány természetes melegítési móddal kell társítani az illatokat és gyors gyógyulásnak indul a folyamat. Megelőzhető a felszúrás is és az antibiotikummal történő kezelés.
Az orvostudomány igazolt kutatási anyagai alapján bizonyított tény, hogy a sóoldatos öblítés hatására gyorsul a gyógyulás és kevesebb a visszaesés kockázata. Az ayurvéda tudománya pedig már régóta alkalmazza ezt a technikát.
Illóolajok
Bázis + illóolaj keverékét a fül köré kenegetve hihetetlen gyógyulás történhet, főleg ha melegítjük is a beteg területet. Hozzávalók: Bázis olaj, ami lehet, mandula, szezámolaj, vagy hidegen sajtolt napraforgó esetleg olívaolaj. Ezek valamelyikéből kimérünk 1,5 dl-t és 2 csepp kamilla illóolajat egy csepp grapefruit illóolajat és 2 csepp teafa olajat plusz 4 csepp levendulát adunk hozzá, majd alaposan összerázzuk. Ezzel az olajjal naponta három – négy alkalommal bekenjük a fül környékét a járatokat, de nem csepegtetünk a fülbe, csak fültisztító pálcikával masszírozzuk be az érintett területeket.
Ha már fáj a fül vagy zúg is, akkor mindenképp a kezelés után tegyünk a fülre meleget. Ez lehet a régen bevált meleg só, vagy fülmelegítő gyógysapka (kiváló magyar találmány, amit egy fül–orr–gégész orvosokból álló csapat fejlesztett ki), esetleg infralámpa. A sópárnát, úgy lehet elkészíteni, hogy egy zokniba vagy kisebb darab ruhába, beleöntjük a sót és mikrohullámú sütőben vagy serpenyőben felmelegítjük és kb. 40 Celsius fokosan helyezzük a fülünkre. Naponta 4-5 alkalommal, 15-20 percig maradjon a fülön. Jótékony hatását szakirodalmi adatok is alátámasztják.
Ez a módszer az arcüreggyulladáson is segít.
A folyamatosan visszatérő náthás tünetek későbbi szövődményeinek kialakulását fontos megelőzni. Az orr higiénia, fogalma lassan kezd beszűrődni a köztudatba. Az Archives of Otolaryngology nevű orvosi szaklapban megjelent cseh tanulmány szerint az orrüreg sóoldatos öblögetése jelentősen csökkenti a náthás tüneteket, és azok kiújulásának esélyét.
Az ayurvéda már évtizedek óta alkalmazza ezt a technikát. A jógában minden reggeli higiénéhez hozzátartozik az orröblítés is, ugyanúgy, mint a fogmosás.
2021. március 28.
A müncheni Helmholtz Központ kutatói egy új háromdimenziós eljárás segítségével állapították meg, hogy az eddig vélttel ellentétben nem a leptin szállításában bekövetkező zavar áll az elhízás hátterében. Az idegsejtekben rejtőzhet a túlsúly oka, nem pedig a jóllakottságért felelős leptin nevű hormon szállításának zavarában.A szakértők eredményeiket az International Journal of Obesity című szaklapban mutatták be. Az eljárás lehetővé tette a kutatók számára, hogy egy egerekkel végzett kísérletben láthatóvá tegyék és végigkövethessék az agyban a hormon útját.
Az eredmény szerint a telítettség érzéséért felelős leptin vékony és elhízott egereknél is elegendő mennyiségben jutott az agyba. A táplálkozási viselkedés oka ezért a kutatók szerint az idegsejtekben keresendő.
A zsírszövet által termelt leptin a telítettség érzésében játszik fontos szerepet. Ha valaki egyszerűen nem érez telítettséget, holott sokat evett, leptinrezisztencia állhat a háttérben.
“Az érintettek állandóan éhséget éreznek, mintha zsírraktáraik nem lennének már régen tele” – olvasható a szakértők közleményében.
“Eddig abból indultunk ki, hogy a hormonrezisztencia oka a szállítási folyamat hibájában rejlik” – mondta Luke Harrison, az eddigi feltételezést megdöntő tanulmány fő szerzője.
2021. március 27.
Sok magasvérnyomás beteg gondolja, hogy állapotát csakis a gyógyszerek rendezhetik, holott a megfelelő életmód önmagában is vérnyomáscsökkentő hatással bír, így az esetleges szövődmények esélyét is csökkentheti. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa a legfontosabb tudnivalókra hívta fel a figyelmet.A hajlam még nem maga a betegség
Mivel a magasvérnyomás betegség sok esetben teljesen tünetmentes, elhanyagolt esetben előfordulhat, hogy csak a stroke, a szívinfarktus, vagy éppen a veseelégtelenség hívja fel a figyelmet a betegségre. Hazánkban ez rendkívül komoly probléma, hiszen a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magasvérnyomás betegségben szenved. Tény, hogy a betegségre való hajlam 40 százalékban genetikailag meghatározott, de egyre többen ismerik fel, hogy az életmódjukkal kordában tarthatják, sőt akár vissza is fordíthatják a folyamatot – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa.
Íme, a vérnyomáscsökkentő életmód alapjai
Rendszeres mozgás
Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Szinte szállóigévé vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva. Idővel az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is. Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott a rehabilitációban, és a magas vérnyomás csökkentésében.
A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség. A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítésében érdemes mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni és esetleg speciálisan felépített csoportos mozgásformákat választani. A megfelelően beállított vérnyomás esetén szakember segítségével elkezdhető a mozgás.
A „szív étrendje”
A szív-érrendszer szempontjából optimális táplálkozás elsősorban növényi alapú, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, omega-3 tartalmú élelmiszerek (tengeri halak, lenmag) és többszörösen telítetlen zsírsavak, olajos magvak fogyasztására épül. Nagyon fontos a sóbevitel korlátozása, ajánlatos a napi sómennyiség 2,3 gramm alá csökkentése, amit első lépésként az extra sózás elhagyásával érhetünk el. Ezzel párhuzamosan ajánlatos visszaszorítani a túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros, vörös hús, cukros üdítő, alkohol fogyasztását is. Beválhat az ezen elveket figyelembe vevő DASH-diéta, a mediterrán diéta, azonban a dietetikus által személyre szabott étrend természetesen a leghatékonyabb.
