Hasmenéses csecsemő táplálása

2021. február 11.

Nem könnyű megállapítani, hogy a kisbabának mikor van hasmenése, hiszen a napi többszöri székletürítés is normális. A széklet állaga lágy, krémszerű, színe sárgás. Hasmenésről akkor beszélünk, ha a baba naponta ötnél többször ürít, a széklet folyékonnyá válik, színe zöldes és kellemetlen szagú.

A hasmenés az emésztőrendszer nyálkahártyájának gyulladását vagy irritáltságát jelzi. Lehet fertőzéses és nem fertőzéses eredetű. Ha hányás és láz is jelentkezik egyidejűleg, a baba nyugtalanná válik, és rosszul alszik, akkor a hasmenés fertőzés következménye.

Leggyakrabban rota- és norovírus okozta fertőzés áll a háttérben, de a baktériumok szerepe sem elhanyagolható. Hasmenést gyógyszerek, élelmiszerallergia és stressz is kiválthat. Csecsemőknél és kisgyermekeknél évi két-három gyomor-bél fertőzés normálisnak tekinthető, de fontos ilyenkor a táplálás átalakítása.

Hasmenéskor a kórokozó befészkeli magát a bélrendszerbe, elszaporodik, méreganyagaival károsítja a bél felszíni struktúráját, így a cukor- és sótranszport zavart szenved. A vizet a szervezet a bélrendszerhez továbbítja, ami azonban a károsodott felszín következtében nem tud visszaszívódni. Ezért lesz a széklet folyékony. A csecsemő a hasmenés során fontos ásványi anyagokat és vizet veszít, amiket minél hamarabb pótolni kell. A kis betegeknél különösen veszélyes a folyadékveszteség, mert rövid időn belül elveszíthetik testtömegük jelentős részét, ami kiszáradáshoz vezet. Ezért a legnagyobb hangsúly a folyadékpótláson van.

Ha még szopik

Az anyatejjel táplált hasmenéses csecsemő további rendszeres szoptatása szükséges, folyadékkiegészítésnek lehűtött tea vagy forralt víz itatása javasolt. Teák közül a kamilla és ánizskapor tea készítése ajánlott egy csipet só és egy teáskanál szőlőcukor hozzáadásával, így a folyadék bevitele mellett pótolni tudjuk az elveszített nátriumot is. Fontos a fokozatosság, a baba igényeinek megfelelően, a kortyonként való itatás a legmegfelelőbb. Célszerű lehet a csecsemő testtömegének mérése szoptatás előtt és szoptatás után, így figyelemmel kísérhető a bevitt és az ürített folyadék mennyisége.

Ha tápszeres

A tápszerrel táplált csecsemő esetében hat-nyolc órán keresztül csak lehűtött tea itatása ajánlott, majd a megszokott tápszer – egy rész tápszer két rész víz arányban elkeverve – is fogyasztható. Két-három nap után fokozatosan vissza lehet térni a normál mennyiséghez 1:1, majd 2:1 arányban.

Vérkép: Mikor vizsgálják és mit jelez?

2021. február 11.

Számos betegség kapcsán, de csak egy egyszerű kontroll esetén is találkozhatunk a vérvizsgálattal. Sokan azonban nem tudjuk mit is rejtenek a számok és jelek a papíron, amit a kezünkbe nyomnak a laborban és vinnünk kell az orvoshoz. Ezért kicsit kutakodtunk a témában. Mi is a vér, mit vizsgálnak és milyen következtetések vonhatók le az eredmények tükrében.  

Mi a vér szerepe miért ilyen fontos?

A vér alapvető szállítási feladatot tölt be. Általa szállítódnak például a tápanyagok felszívódásuk helyéről oda ahol aztán elraktározódnak vagy felhasználódnak és energiaként segítik létezésünk. A hormonok a légzési gázok, a vér útján jutnak el a szövetekhez. A vér egyúttal pedig az immunreakciók helyszínéül is szolgál. Nagy mértékben részt vesz a védekezésben. A szervezet hőháztartásáért is felelős. Szóval számos szempontból igen jelentős minősége és összetétele.

Mikor kell vérvétel?

A vérképvizsgálatot átfogó szűrővizsgálatként használják, például vérszegénység, fertőzések májkárosodás és még sok más betegség esetében. Valójában vérünk nagyon sok dolgot elárul belső állapotunkról, szerveinkről és ezek működéséről, a felhalmozódott méreganyagokról vagy a hiányokról is tájékoztatást ad. A vérkép eléggé gyakori vizsgálat, amelyet az éves egészségügyi vizsgálatkor is szoktak rendelni az orvosok. Segítségként használják diagnózisok felállításához és a betegségek lefolyásának nyomon követésére is. Az általános egészségi állapot meghatározásakor is vizsgálják a vért. Vérszegénységgel összefüggő tünetek (gyengeség, fáradtság, hajhullás, körömrepedezés) esetén vagy fertőzés, gyulladás fellépésekor, zúzódások („kék foltok”) vagy egyéb testi sérülések megjelenésekor az orvos az ok felderítéséhez rendeli a vérképvizsgálatot.

Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek

2021. február 10.

Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

A kutatásában olyan kutyák vettek részt, akiket gazdájuk bevonásával tanítottak meg arra, hogy éber állapotban, rögzítés nélkül, mozdulatlanul feküdjenek az MR szkennerben. A mai napig a világon csupán néhány kutatócsoportnak sikerült családi kutyákat megtanítani erre, és most közülük kettő, az előbb említett magyar és a mexikói csoport (National Autonomous University of México, Institute of Neurobiology) fogott össze, hogy elvégezzék az egyedülálló teszteket.

Húsz kutya és harminc ember vett részt a funkcionális MRI vizsgálatban, amelyben más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek nekik.

A vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt. Lényeges hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek, amelyek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát. “Kutatócsoportunk korábban hallási vizsgálatok során már kimutatott fajtársérzékeny agyterületeket kutyáknál és embereknél is. Most az derült ki, hogy a fajtársérzékenység a vizuális ingerfeldolgozás esetén is fontos rendszerező elv az emlős agyban” – magyarázza Andics Attila, a kutatás vezető szerzője.

Jelentős eltérés viszont, hogy kutyáknál a kutatók nem figyeltek meg úgynevezett arcérzékeny agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak, vagy valami mást, például a fej hátsó részét, miközben jól ismert, hogy az emberi agyban az arcoknak kiemelt szerepük van.

“Az agyi válaszmintázatok elemzése megerősítette azt, hogy kutyáknál a fajtárs-preferencia elsődleges az arcpreferenciával szemben, míg embereknél az általános arcpreferencia elsődleges a fajtárs-preferenciával szemben. Ez alapvető különbség, amely az agykérgi arcfeldolgozás tekintetében egy – emlősfajok közötti – lényeges eltérésre utal. Eredményeink azokat az fMRI tanulmányokat is más megvilágításba helyezik, amelyek kutyáknál arcérzékeny agyterületekről számoltak be: úgy gondoljuk, hogy a korábbi kísérletekben a kutyaarcokra mutatott érzékenység valójában nem az arcra, hanem a fajtársra vonatkozó agyi érzékenységet takar” – idézik a tanulmányban Bunford Nórát, a magyarországi fMRI adatgyűjtés koordinátorát.

Az apán is múlhat a vetélés!

2021. február 10.

Egy baba elvesztése hatalmas teher az egész családnak. Ezen a helyzeten pedig csak ront, ha egy rég tervezett és vágyott magzatról vagyunk kénytelenek lemondani. A vetélést átélni is szörnyű, ám az okok keresése talán még rosszabb, hiszen sok esetben nem is derül ki, mi okozhatta a tragédiát. Sajnos az indokok közt a sperma minősége is elékelő helyen szerepel.

A témába Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi szakember van a segítségünkre

Minőség?

A spermával kapcsolatban többször kerül elő a mennyiség, mint a minőség, pedig ez utóbbi legalább ennyire fontos. Igaz, hogy ha nincs elegendő spermium az ejakulátumban, akkor a megtermékenyítés is nehézzé, esetleg lehetetlenné válik. Ha azonban minőségbeli problémákkal nézünk szembe, akkor máshol jelentkezik a gond.

Természetesen ekkor is nehezebbé válik a megtermékenyítés, ám az igazán nagy baj abban rejlik, hogy a megtermékenyített petesejt fejlődésében rendellenességek következhetnek be.

Betegség

A spermium, mely végül megtermékenyíti a petesejtet a leendő magzat genetikai állományának 50%-át adja. Ha azonban maga a hímivarsejt is sérült DNS illetve RNS állománnyal rendelkezik, akkor bizony nagy eséllyel ezt a hiba a magzatnál is jelentkezni fog. És míg egy sejt tökéletesen elvan egy ilyen hordozott hibával, addig egy bonyolult szervezet esetében ez már az élettel összeegyeztethetetlen lehet.

A magzat azonban – még ha genetikai rendellenessége is van – nem feltétlenül hal el. A rossz minőségű sperma ugyanis nem csak a betegséges és a vetélés lehetőségét növeli, hanem a koraszülések bekövetkezésében is komoly szerepet játszhat.

Sorozatos vetélés és felkészülés

A vetélések esetében rendszerint a hölgyeknél keresik a hibát, pedig sajnos az urak örökítőanyaga is lehet a felelőse a problémának. Ezt azonban sokan elfelejtik, így amikor túlteszik magukat a tragédián, és újra próbálkoznak, vagy csupán előrelátóan felkészítik a szervezetüket a várandósságra, a fókusz csak a hölgyekre kerül – mondja Ratkó Tünde.

A fentiekből azonban jól látható, hogy az urak esetében is legalább ekkora jelentősége van annak, hogy a megfelelő tápanyagellátottsággal támogassák a szervezetüket, és ezen keresztül örökítőanyaguk megfelelő minőségét és mennyiségét is biztosítsák.

A magyarok közel harmada rendszertelenül táplálkozik

2021. február 09.

Miközben a koronavírus-járvány miatt gyakran szóba kerül az immunrendszer erősítése, arról kevesebbet beszélünk, hogy ennek egyik fontos része a helyes táplálkozás.

A NaturMed Hotel Carbona országos reprezentatív felmérést készített a lakosság étkezési, táplálkozási szokásairól, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, 30 százaléka választja csupán az egészségesebb növényi olajat a zsírral szemben, 40 százalék a teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket a finomított gabonával szemben, csupán 25 százalék fogyaszt halat, és csak 26 százalék szed valamilyen vitamint. Holott étkezési szokásaink változtatásával erősíthetjük immunrendszerünket. Az eredménnyel és a hasznos tanácsokkal kapcsolatban orvos szakértő ad rövid összefoglalót. 

Az őszi időszakban mindig téma az immunrendszer erősítése. Idén ez a koronavírus-járvány miatt sokkal égetőbb kérdés, mint egy átlagos őszi náthaszezonban. Az egészségünk megőrzéséhez kulcsfontosságú az egészséges étrend. A NaturMed Hotel Carbona magyarok étkezési szokásait feltérképező országos reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek 78 százaléka gondolja úgy, jellemzően egészségesen táplálkozik. Dr. Somogyi Katalin, a Carbona belgyógyász, diabetológus szakorvosa szerint azonban, ha részletesebben vizsgáljuk a válaszokat, az is egyértelművé válik: többen rendszertelenül étkeznek, sokan továbbra is zsírt választják a növényi olajjal szemben, és a finomított gabonaféléket a teljeskiőrlésűvel szemben. Ugyanakkor az immunrendszer erősítése az egészséges étrenddel kezdődik. 

• Nem mindegy, mennyit eszünk

Amikor az egészséges táplálkozásra gondolunk, elsősorban az egészséges élelmiszerek és ételek jutnak eszünkbe. Az immunrendszerünk kiegyensúlyozott működését és erősítését elősegítő helyes étrend azonban a rendszerességgel és a mennyiséggel kezdődik. A felmérés eredményei szerint a válaszadók 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, és akár főétkezéseket is kihagy. Majdnem 15 százalék azok aránya, akik többet vagy sokkal többet esznek, mint amennyit kívánnak, és csupán a megkérdezettek 1,4 százaléka viszonyul annyira tudatosan saját testéhez, hogy kevesebbet fogyaszt, mint amennyit kíván. Dr. Somogyi Katalin, a Carbona orvosa ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern táplálkozástudomány a napi többszöri étkezést javasolja. Ideális napi 5 alkalommal kisebb mennyiségeket enni, egyenlő időközönként, ami biztosítja a stabil vércukorszintet és a megfelelő mennyiségű energiát. Ez azért is fontos, mert így nem terheljük túl szervezetünket, az emésztés ugyanis sok energiát igényel, amit a testünk például egy fertőzés leküzdésére is fordíthatna.

Öt klasszikus tévhit a szoptatásról

2021. február 09.

Szakember segít eligazodni az információk özönében

A leendő kismamákat a babavárás utolsó szakaszában, de sokszor még közvetlenül a szülés előtt is számos családi és baráti jótanáccsal látja el a környezetük – főleg a szoptatásra vonatkozóan. Csakhogy ilyenkor a sok-sok hasznos javaslat mellett rengeteg helytelen információ és tévhit is szóba kerül, így persze nehéz eligazodni és eldönteni, hogy mit fogadjunk meg, és mit ne. Dr. Makleit László belgyógyász segítségével összegyűjtöttük az öt leggyakoribb álhírt a szoptatással kapcsolatban.

Szülés utáni anyatej-termelődés

Változó, hogy kinél mikor indul be a tejtermelődés. Valaki már a terhesség alatt tapasztal némi tejkiválasztást, hiszen a szervezet akár már a terhesség 16. hetétől termeli a kolosztrumot, azaz az előtejet. Másoknál ez a vajúdás alatt történik meg, valakinél pedig csak nagy nehézségek árán, pár nappal/héttel a baba születését követően indul be a folyamat. „Az újszülöttet érdemes minél előbb mellre tenni a szülés után, ugyanis ekkor a legerősebb a szopási ösztöne és ezzel lökést ad a hormonoknak a tejtermeléshez. Az anyatejjel nemcsak fontos tápanyagok jutnak a baba szervezetébe, hanem olyan immunglobulinok is, melyek nagyban hozzájárulnak az éretlen immunrendszerű újszülöttek fertőzés elleni védelméhez” – fejti ki a kezdeti anyatejes táplálás fontosságát dr. Makleit László, belgyógyász és klinikai farmakológus.

Örök téma: kis mell, kontra nagy kebel

A kebel méretének gyakorlatilag semmi köze nincs a tejtermeléshez! Ha kicsi, ha nagy, a kismama mindenképpen tudja majd táplálni a kisbabát, hiszen míg a mell méretét a zsírszövetek mennyisége határozza meg, a szoptatás esetében csak a tejmirigyek mennyisége számít. Akkor sincs baj, ha ezekből van kevés, legfeljebb kiegészítő táplálékkal kell készülni az anyatej mellé, vagy ha hormonális problémával áll az illető szemben, akkor az orvossal egyeztetve lehet rá megoldást találni.

Nagyszerű gyulladáscsökkentők: gyömbér és kurkuma

2021. február 08.

A gyulladás nagyon veszélyes, mert olyan negatív folyamatokat indukálhat a szervezetben, amelyek aztán krónikus betegségek kialakulásához vezethetnek, melyből a gyógyulás egy hosszú és nehéz folyamat, már amennyiben ez visszafordítható.

A gyulladás és a krónikus betegségek

A gyulladás tehát krónikus betegségek kialakulását idézheti elő. Ilyen krónikus betegség a cukorbetegség., az Alzheimer-kór, a szívbetegség, a rákos megbetegedés vagy éppen az érelmeszesedés. Amennyiben még nem súlyos a gyulladás, vagyis nem alakult ki krónikus betegség, úgy mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy a gyulladás szintje csökkenjen, megszűnjön. Ebben két nagyon hasznos gyógynövény lehet a segítségünkre: az egyik a gyömbér, a másik pedig a kurkuma.

Az indiaiak két remek gyógynövénye

Indiában már évszázadok óta alkalmazzák ezt a két gyógynövényt, mégpedig ételeik megfűszerezésére, megízesítésére. Mindkettő – de főleg a gyömbér – kissé csípős ízvilággal rendelkezik, de nagyon egészséges is.

A gyömbér és a kurkuma is tele van antioxidáns vegyületekkel, amelyek a káros hatású szabad gyökök semlegesítésében vesznek részt aktívan. A szabad gyökök oxidatív stresszt okoznak, ami aztán lehetővé teszi a krónikus betegségek kialakulását is.

Az ízületi gyulladás

Az ízületi gyulladás egy nagyon kellemetlen betegség, hiszen nemcsak fájdalmat okoz, de a mozgás tartományát is beszűkíti. Kutatások igazolják, hogy a gyömbér kúraszerű fogyasztása – legalább három hónapig szükséges egyhuzamban fogyasztani – nagymértékben csökkenti a fájdalmat, egyes esetekben meg is szüntetheti azt. A kurkumával ebben az esetben is rendkívül jó párost alkot a gyömbér.

Készítsünk kurkumás, citromos, gyömbéres turmixitalt, vagyis egyszerűen csak vízzel össze kell keverni ezeket a gyógynövényeket. A gyulladási markerek csökkenését a rendszeresen végzett laborvizsgálatok is igazolják. Azok, akik bármilyen gyógyszert szednek, a kurkuma és a gyömbér fogyasztása előtt feltétlenül kérjék ki az orvosuk véleményét, mivel mindkét gyógynövény megváltoztathatja a gyógyszerek hatását.

Petevezeték tágulat: erős alhasi fájdalom is jelezheti

2021. február 08.

Az alhasi fájdalmak igen sok problémát jelezhetnek, ám nőknél gyakran nőgyógyászati gondra hívják fel a figyelmet. Amennyiben főleg a has oldalára koncentrálódik a fájdalom, úgy meglehet, hogy petevezeték(ek) tágulata okozza a panaszt. A kórképről és kezeléséről dr. Józan Gyöngyit, a Nőgyógyászati Központ sebész-nőgyógyászát kérdeztük.

Petevezeték tágulat az erős hasi fájdalom hátterében

A petevezetékek a petefészkeket kötik össze a méhhel. Ovuláció során ezen keresztül halad a petesejt a méh ürege felé. 

A petevezetőket érintő leggyakoribb zavar a vezető(k) elzáródása, illetve azok tágulata (hydrosalpinx), amit a petevezetők krónikus gyulladása okoz. Ez utóbbi esetben a petevezetékben folyadék halmozódik fel, (mely lényegében gyulladásos izzadmány), így az kitágul. Erre nagyfokú fájdalom hívja fel a figyelmet, ám olykor van, hogy tünetszegény az állapot. Az akut gyulladás következtében a petevezeték elzáródhat, így van, hogy meddőségi kivizsgálás részeként derül fény a problémára. A diagnosztikájában nagy szerepe van az ultrahangnak (hüvelyi, hasi), valamint a sonohisterografia-nak, illetve a laparoszkópiának mivel ekkor jól látható a kitágult petevezető.

A petevezeték tágulat lehetséges okai:

• Kismedencei gyulladás
• Endometriózis
• Intim fertőzés
• Összenövések

Az amputáció és a stroke is megelőzhető az érszűkület kezelésével

2021. február 07.

Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az később az érrendszer bármely részében problémát okozhat, és a beteget fekély, infarktus vagy stroke is fenyegetheti. Az érszűkületes megbetegedések másik, igen komoly következménye a lábszáramputáció. Az időben megkezdett orvosi kezelés és a helyes életmód azonban számos szövődmény rizikóját csökkentheti. Írásunkban Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája hívja fel olvasóink figyelmét az érszűkület időben megkezdett kezelésének kiemelt fontosságára.

A rizikófaktorok jó része életmódunkból fakad. Az érszűkületre hajlamosító fő tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és húgysavszint, valamint a mozgásszegény életmód. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a megbetegedés szövődményeinek kivédéséért.

Az érszűkület konkrétan az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedését és ebből adódó beszűkülését jelenti. Mivel ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért a betegség fennálása esetén más szervek, például a szív vagy agy ereinek érintettségére is számítani lehet. A későn felismert vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyeket megelőzni hatékonyan lehetett volna, kezelésük azonban nehezebb.

A lábakban megjelenő érszűkület négy stádiuma

Eleinte még nincs panasz, a betegség lappang, például a hosszú éveken át masszívan dohányzókban vagy fel nem ismert cukorbetegekben. Ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de a kórisme felállítását adó úgynevezett dopplervizsgálat még negatív.

A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív dopplervizsgálat adott pillanatban megnyugtató, mégis, ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, hogy pár év múlva ne alakuljon ki egy olyan betegség, amely ekkor még nagyrészt megelőzhető. Az ultrahangos dopplervizsgálattal a vérnyomást az artériákban mérik a lábon és a felkaron is. Ez az úgynevezett boka-kar-index, vagy dopplerindex. Ennek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, érszűkületről beszélünk.

Csak akkor megyünk orvoshoz, ha nagyon fáj

2021. február 07.

Az ízületi betegségben szenvedők 70%-a csak súlyos stádiumban fordul orvoshoz, tízes skálán mérve csak 6-os erősségű ízületi fájdalom felett keresnek fel szakembert.

Kiemelten sok a kezeletlen, ízületi panaszokkal küzdő beteg az országban: mind a háziorvosok, mind a szakorvosok 30%-ra teszik arányukat. Abban, hogy a páciensek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz jelentős szerepet játszik, hogy nehezen ismerik fel tüneteiket és félnek a kezelés hosszától is.

Ennek következményeként az ízületi panaszokkal küzdő betegek több mint kétharmada már csak középsúlyos vagy súlyos stádiumban fordul orvoshoz.

Kiemelten sok az ízületi panasszal küzdő beteg Magyarországon, minden ötödik betegszabadságért valamilyen ízületi probléma a felelős. Mint a legtöbb betegség esetében, itt is jelentős szerepe lenne annak, hogy a páciensek időben felismerjék tüneteiket és orvoshoz forduljanak, hiszen például a porckopás vissza ugyan nem fordítható, de megfelelő terápia mellett jelentősen lassítható folyamat. Mikor jutnak el orvoshoz az érintettek? Mik a leggyakoribb panaszaik? Milyen fájdalmakkal küzdenek? Az MGYFT és az Ízületőr program házi- és szakorvosok körében végzett reprezentatív kutatása többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Kései felismerés, erős fájdalom

A reumatológusok esetében a betegek kétharmada, az ortopéd orvosoknál 77% az ízületi panaszokkal küzdők száma, de a betegszámot tekintve ugyanennyi (hetente 80-90) pácienssel találkoznak a háziorvosok is. A kutatásból kiderült, hogy az orvoshoz fordulók nagy része valóban kezelésre szorul: a házi- és szakorvosok a hozzájuk érkezők közel 80%-ának javasolnak terápiát. Mindehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a betegek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz segítségért. Azok a páciensek, akik táppénzre kényszerülnek, átlagosan három hétre esnek ki a munkából, a korai felismerés ezt az időt is jelentősen csökkenteni tudná.