Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zsír, olaj, margarin - Mivel érdemes főzni, és mit tartalmaz valójában?

2019. augusztus 06.

Ma már mindenki számára jól ismert tanács, hogy mérsékeljük a zsiradékok - főképp a telített zsírsavakban gazdag, állati eredetűek - fogyasztását, mert így csökkenthető az elhízás, valamint az ehhez könnyen társuló szív-érrendszeri betegségek és egyéb szövődmények kialakulásának a veszélye. Mindemellett egyre inkább köztudott, hogy a telítetlen zsírsavakban bővelkedő növényi olajok egészségünkre nézve több szempontból is pozitív hatásúak, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő arányban szerepeljenek étrendünkben. Az élelmiszerboltok széles olajválasztékát látva a bőség zavarában azonban sokakban kérdések merülhetnek fel - mint pl.: "Milyen a jó sütőzsiradék? Használható-e hidegen sajtolt olaj a főzéshez?" -, melyekre az általános táplálkozási javaslatok nem adnak választ. Célravezető tehát, ha közelebbről is megismerjük a különböző növényi olajokat, hogy részletesebb, átfogóbb képet kapjunk testünk működésében betöltött szerepükről.  

Sűrített energia

A zsír a legnagyobb energiát képviselő tápanyagunk, s egyben jól raktározható energiaforrásunk. Általánosságban javasolható, hogy az energia bevitel 15-30%-a származzon a zsírok energiájából. Könnyebb megbecsülni zsiradékfogyasztásunkat, ha tudjuk, hogy egy evőkanál olaj kb. 10 g, ami 90 kcal energiát képvisel, s ez a felnőtt ember napi átlagos energia bevitelének megközelítőleg 4-5 %-a. A növényi olajokkal kapcsolatban sokan tévesen azt gondolják, hogy kevésbé hizlalnak, mint az állati eredetű zsiradékok. Valójában 1 g olaj éppúgy 9 kcal energiát szolgáltat a szervezetnek, mint 1 g zsír. Tehát nem jó úton jár az, aki úgy próbálja leadnia kilóit, hogy állati zsiradék helyett ugyanannyi növényi olajat fogyaszt.

A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitaminok) táplálékból való felszívódásához elengedhetetlenek a zsiradékok, de az epesavak termelődéséhez, és egyes hormonok előállításához szintén fontosak. Testünk zsírraktárai a mechanikai hatásoktól védik belső szerveinket, valamint jó hőszigetelő tulajdonságuk folytán szükség van rájuk a testhőmérséklet szabályzásához.

Zsír vagy olaj?

A zsiradékokat elnevezés tekintetében szobahőmérsékleten tapasztalható állaguk alapján csoportosítjuk – a folyékonyakat az olajok, a szilárdakat a zsírok közé soroljuk. Ennek alapján érthető, hogy a kakaó terméséből elkülönített zsiradékot miért hívják a forró égövi országokban kakaóolajnak, Európában viszont kakaóvajnak/kakaózsírnak. (A kakaózsiradék lágyuláspontja 30oC körül van, ezért mindkét elnevezés helytálló az adott hőmérsékleti viszonyok között.) A leírtakból következik, hogy konzisztencia tekintetében megkülönböztethetünk növényi olajokat és zsírokat, valamint állati eredetű zsírokat és olajokat egyaránt.



Mit tegyünk, ha fehérköpeny-fóbiás a gyerek?

2019. augusztus 05.

A cikksorozat első részében arról számoltunk be, hogy néha bizony egy pár éves gyerek nem kis fejtörést tud okozni a felnőttnek, amikor a szupermarket közepén „csokiért üvölt”. Jelen cikkben azt vennénk sorra gyakorlati szempontból, hogy mit csináljon a szülő, ha orvoshoz kell vinni a gyereket, és vajon minden gyerek fél-e az orvostól.

Fotó: 123rf.comHa a félelem fogalmát kellene meghatároznom, akkor azt mondanám, hogy olyan érzés, sőt lehangoló, nyomasztó érzés, amelyet akkor élünk meg, ha fenyegetve érezzük magunkat. Tehát egy külső veszélyre vagy akár fájdalomra adott válasz.

A pszichológusok a félelmet olyan alapérzelmek közé sorolják, mint például az öröm, szomorúság és a harag. Mielőtt tovább értelmezném a félelem fogalmát és annak jelentőségét, szeretném hangsúlyozni, hogy a félelem nem egyenlő a szorongással. ezek nagyon gyakran a hétköznapi szóhasználatban összemosódnak, de ki kell mondani, hogy az elnagyolt szóhasználat még szakmai körökben is felbukkan. Részben ez annak is köszönhető, hogy nehéz meghatá- rozni az átmenetet.

Sok hasonlóság érhető tetten, de gyakran az általánosítás terméke, vagyis az emberek nem tudatosan, saját maguk egyszerűsítenek le fogalmakat az érthetőség, megfoghatóság érdekében. Ennek értelmében egy gyerek vagy egy felnőtt a legtöbb esetben fél az orvostól, tart a helyzettől, ami csak ritkábban fordul át szorongásba.

Az orvostól való félelem annyira gyakori, hogy már külön neve is van: fehérköpeny-fóbia. Már azt is kimutatták, hogy sok embernek az orvos látványától, jelenlététől is megemelkedik a vérnyomása, még akkor is, ha ő maga egyáltalán nem érzi izgatottnak, idegesnek magát.



Enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat

2019. augusztus 05.

Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat – áll a Magyar Tudományos Akadémia.

Fotó: pixabay.comHelyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből (KOKI) a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet a fájdalomérzékelésre az idegrendszerben. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott projekt nyomán néhány éven belül enyhíthetők lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei.

A komplex regionális fájdalomszindrómát (CRPS) hosszan tartó, látszólag minden ok nélküli fájdalom jellemzi, amely ha nagyobb sérülések, műtétek után alakul ki, a jelenlegi fájdalomcsillapító kezelésekre nem reagáló, súlyos depressziót eredményező, tartós szenvedést okozhat.

A fájdalom mellett sok esetben a helyi gyulladás tünetei sem csillapodnak, így a kutatók már régóta sejtették, hogy az idegrendszer mellett a gyulladásos és autoimmun folyamatoknak is fontos szerepük lehet a CRPS kialakulásában.

A pécsi kutató közös munkába fogott Dénes Ádámmal, aki a központi idegrendszerben zajló immunfolyamatok szakértője.



Magyaros saláta gomolyasajttal

2019. augusztus 04.

Mitől magyaros? A hazai paprikától, a friss gomolyasajttól, a fokhagymától! Ajánlom köretként bármilyen hús mellé, de magában, pirítóssal is isteni.  

Hozzávalók:
1 nagy kígyóuborka
1 fej lilahagyma
2 fehér paprika
3 ek. olaj

3 gerezd fokhagyma
15-20 dkg gomolyasajt

Elkészítés:
A zöldségeket megmosom, felkockázom, majd a sajtot is. A fokhagymát megtisztítom, összezúzom, és az olajjal ill. egy csipet sóval összekeverem.

Egy nagy tálba teszem az összes zöldséget, a sajtot és az öntetet. Alaposan összekeverem, és félreteszem egy kicsit pihenni, hogy összeérjenek az ízek.



Kérdések a fogamzásgátlásról és az abortusztablettáról

2019. augusztus 04.

Az óvszer a legnépszerűbb és emellett a legismertebb fogamzásgátló módszer a 15 és 25 év közötti fiatalok körében – derül ki az Ipsosnak a fogamzásgátló módszerek ismeretéről, azok használatáról és az abortusztablettáról szóló felméréséből.

Fotó: 123rf.comA fiatalok 92 százaléka ismer valamilyen fogamzásgátló módszert, közülük a legtöbben az óvszert említették, második legismertebb a fogamzásgátló tabletta, harmadik pedig a szexuális aktus megszakítása volt. Egyharmaduk hallott már a spirálról és egyéb méhen belüli eszközök lehetőségéről, ezen túl minden ötödik fiatal említette a naptár-módszert (a peteérés időpontjának kiszámítását), a hüvelytablettát, a pesszáriumot és a sterilizálást is. Csupán a megkérdezettek négy százaléka vallotta, hogy nem ismeri semmilyen formáját a védekezésnek.

Nemcsak a legismertebb, de a legnépszerűbb is az óvszer; a megkérdezettek 55 százaléka ezzel a módszerrel védekezik, fogamzásgátló tablettát csak tizenhét százalékuk használ, a szexuális aktus megszakítását a válaszadók 14 százaléka alkalmazza. Az eredmények azt mutatják, hogy az óvszerhasználat a vidékiek körében elterjedtebb, míg a budapestiek inkább fogamzásgátló tablettát szednek.

Egy a fogamzásgátláshoz szorosan kapcsolódó, Magyarországon újnak számító terhesség-megszakítási mód is szerepelt a kutatásban: az abortusztablettát regisztrálta hazánkban az Országos Gyógyszerészeti Intézet, de az eljárás bevezetését azóta sem engedélyezték. A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok 42 százaléka hallott már róla, közülük minden második fiatal úgy gondolja, hogy kevesebb egészségügyi kockázattal jár a műtéti beavatkozáshoz képest, és 57 százalék szerint kíméletesebb módszer is. Ezzel szemben 11 százalékuk nem ért egyet ezzel a kijelentéssel, 40 százalék pedig nem tudja eldönteni, melyik módszer a kevésbé kockázatos.

Minden második fiatal egyetértett azzal is, hogy ez a módszer tudatosabb terhesség-megszakítást jelent, mint a műtét, valamint, hogy jogosan szerepel az alapvető gyógyszerek listáján. A tabletta alkalmazását csupán minden tízedik fiatal ellenzi.

A tabletta bevezetésének következményeit tekintve a megkérdezettek 30 százaléka szerint több lenne az abortusz, 28 százalék szerint nem, a maradék pedig nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben. A kutatásban részt vevő fiatalok kétharmada úgy véli, hogy a politikának nem lenne szabad belefolynia az egészségügyi döntésekbe.

Az Ipsos felmérése a 15-25 év közötti fiatalokat reprezentáló, közel 400 fő személyes módon történő megkérdezésével zajlott az elmúlt három hónapban.



Előre jelezheti a szívinfarktust egy új rizikóbecslő eljárás

2019. augusztus 03.

Fotó: 123rf.com

Előre jelezheti a szívinfarktust egy magyar kutatócsoport új rizikóbecslő orvosi eljárása – mondta a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kutatóorvosa.

Maurovich-Horvat Pál kutatóorvos közölte: a személyre szabott előrejelzést modern képalkotó technikák és véralapú biomarkerek együttes alkalmazásával kívánják elérni.

A betegek nagy többsége esetében a szívinfarktus vagy a hirtelen szívhalál jelenti az első tünetét annak, hogy valami nincs rendben a koszorúerekkel. Ezek a betegek, mielőtt elszenvedik első infarktusukat, nagyon gyakran panaszmentesek és nem fordulnak orvoshoz.

A Lendület program által támogatott kutatás során kialakított eljárással képalkotó rendszerek és laborvizsgálat eredményeinek kombinálásával kapnak egy százalékos eredményt. Ezzel a jelenleginél pontosabban előrejelezhető, milyen valószínűséggel kap infarktust a páciens.



Ételallergia és kerti grillparty

2019. augusztus 03.

A nyári időszakban gyakoriak a családi összejövetelek, a baráti társaságok találkozói, a kerti grillpartyk. Mivel egyre több embert érint az ételallergia vagy ételintolerancia, így könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy egy-egy meghívott vendég kapcsán a mentes étkezésre is ügyelnünk kell. Rajcsik Enikő, a Budai Allergiaközpont dietetikusa néhány pontban összefoglalta, hogy mire figyeljünk.

Fotó: 123rf.comJoghurtos öntetek és turmixok
Nem mindegy, hogy valaki tejfehérje, vagy tejcukormentes diétát tart. Ezek a fogalmak gyakran keverednek és az érintetteknek sajnos nagyon kellemetlen tüneteket okoz, ha – akár kis mennyiségben is – de fogyasztanak a számukra problémás összetevőtől.

Ha valaki a tejcukorra érzékeny, laktózmentes tejtermékeket fogyaszthat, de ha tejfehérje mentes diétát tart, akkor semmilyen tejterméket nem ehet. Ilyen esetben növényi tejhelyettesítőket használhatunk, de ha biztosra akarunk menni, akkor a salátára inkább olívaolaj alapú öntetet készítünk, turmix helyett víz vagy jég alapú smoothie-t. Fontos tudni, hogy a késztermékek – pékáruk, kekszek, ropi, csokoládék és felvágottak – is tartalmazhatnak tejszármazékot, vásárlás előtt mindig olvassuk el az összetevőket!

Egészséges és mentes köretvariációk
Ha saláta mellé vagy helyett valami mást is készítenénk, akkor se kizárólag a rizsre vagy krumplira gondoljunk. Gluténmentes és magas rosttartalmú, lassan felszívódó köretet quinoából, kölesből, hajdinából és amarántból is készíthetünk.

Nem mindegy, milyen fűszert használunk
Cöliákia vagy gluténérzékenység esetén nem szabad gluténtartalmú élelmiszereket fogyasztani. Glutén a búzában, árpában és rozsban található, de sok termék szennyeződhet, ha az előállítás vagy csomagolás olyan üzemben történik, ahol gluténtartalmú élelmiszerekkel is dolgoznak. Ez megeshet a fűszerekkel is, így ha gluténmentesen étkező vendéget várunk, akkor arra is ügyeljünk, hogy csak garantáltan gluténmentes fűszereket használjunk az ételek elkészítéséhez!



Mi a coaching, mit csinál egy coach?

2019. augusztus 02.

Érezte már úgy, hogy elakadt, hogy nem tudja, merre tovább, valami nem úgy működik, ahogy szeretné, és hogy önmaga az akadálya mindennek? Ilyen és ehhez hasonló esetekben az embereknek leggyakrabban a pszichológus és a pszichiáter jut az eszébe, pedig egy coach segítségével saját maga is megoldhatja ezeket a problémákat.

Fotó: 123rf.comKülföldön már elég elterjedt a coaching, Magyarországon a lakosság körében tíz emberből nyolc nem tudja, mit is jelent ez pontosan.

A coaching jelentése

Ha definiálni akarjuk a coaching fogalmát, akkor a coaching a coach és a kliens (coachee) között zajló strukturált beszélgetésen (főleg a coach által feltett nyitott kérdéseken) és módszertani eszközökön (pl. önismereti gyakorlatok) alapuló, a coach által irányított, általában 6-8 találkozóra épített folyamat, amelyben a coach segítségével a kliens saját maga találja meg a számára megfelelő megoldási alternatívákat, majd a számára legjobb megoldást. A coach segít neki abban, hogy ezen az úton végigmenjen, a változásokat elfogadja, beépítse és sikeresen alkalmazza.

A coaching számos alapelve a pszichológiából, azon belül is a sportpszichológiából ered. Az elnevezés is a sportból származik, a coaching edzést, a coach edzőt jelent szó szerinti fordításban.

A coaching története

Tim Gallway fogalmazta meg 1975-ben először a tenisz területén a coaching lényegét. Szerinte a saját fejünkben lévő ellenfél sokkal félelmetesebb, mint a teniszháló másik oldalán lévő. Azt állítja, hogy az edző (coach) abban tud segíteni a játékosnak, hogy a teljesítménye útjában álló akadályokat elhárítsa vagy csökkentse. Ha ez sikerül, felszínre kerülnek a természetes képességek, és nem lesz tovább szükség az edző technikai utasításaira.

Az 1980-as évek elején kezdték el a coaching kifejezést az üzleti életben is használni. Ahogy az edző célja a sportoló teljesítménynövelésének segítése, a coach gyakorlatilag ugyanezt csinálja az üzleti életben: célja, hogy ügyfele maximális teljesítményt nyújthasson.



Futás ki a természetbe, de hogyan kezdjük el?

2019. augusztus 02.

Gyógytornásztippek kezdő futóknak

A jó idő beköszöntével egyre motiváltabbak vagyunk, hogy több időt töltsünk el kint a természetben. Egy-egy sportoló, futó láttán belülről érezzük a vágyat, hogy mi is felvegyük a nyúlcipőnket, és kezdjük el. De megtorpanunk egy pillanatra, felmerül bennünk a kérdés: hogyan?

Fotó: 123rf.comA következő tippek segítséget nyújthatnak a kezdetekhez, hogy fokozatosan hozzászoktasd és felkészítsd a szervezeted a terhelésre, mindemellett élvezd is azt, amit csinálsz.

Tűzd ki a célod és kezdd el:

Napokat, heteket tölthetünk el úgy, hogy böngésszük az internetet futástippek után nézve, de az idő csak telik és telik, a pályára pedig még mindig nem léptünk. Első és legfontosabb: tűzd ki magad elé és reális távolságra a célt, amelyet el szeretnél érni, és határozd meg azt is, mennyi idő alatt szeretnéd megtenni. Nagyon fontos mindez, mivel edzési ütemedet ennek megfelelően fogod a későbbiekben megtervezni.

Használd a futás-gyaloglás módszert

Az sosem egy jó kezdés, ha egyből a közepébe vágva, céltalanul, hirtelen elkezdünk futni megállás és pihenőidő közbeiktatása nélkül. Úgy gondolod, hogy jót teszel magadnak, de utána hirtelen jön a fájdalom az ízületekben és a szörnyű izomláz. Úgy érzed, mindennek vége, nem bírod tovább folytatni. Ne ess kétségbe, van megoldás. Használd a futó-gyalogló módszert. A megoldás abban rejlik, hogy futó és gyalogló periódusok követik egymást, mely intervallumok idejét folyamatosan változtatod, ahogy egyre erősödsz. Kezdetben a legjobb, ha 3 perc futást 1 perc gyaloglás követ. Ha ez túl erős, akkor 2 perc gyaloglást is közbeiktathatsz.

Íme egy minta, hogyan is építheted fel az edzésed. Mindennap az edzést 4 perc gyaloglással kezdd és fejezd be. Ezt követően váltogasd az alábbi futás-gyaloglás szakaszokat. Minden nap 30 percig mozogj.



Emiatt a 4 dolog miatt fáj gyakran a fülünk nyáron

2019. augusztus 01.

Érdemes néhány apróságra figyelni, hogy a kellemetlen tüneteket elkerüljük. Az ebben az időszakban gyakori fülészeti problémákra dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa hívja fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comTúl sok időt töltünk a víz alatt

Ha a strandolás során a felázott hallójárat érzékeny bőrén keresztül a kórokozók behatolnak, gyulladást, gombás fertőzést is előidézhetnek. A külső-hallójárat gyulladás, vagy úszófülként is ismert betegség erős fájdalommal jár, fülfolyás, halláscsökkenés, hőemelkedés, láz is jelentkezhet előre haladott, súlyos hallójárat gyulladás esetén. 

Mit tegyünk?

Kezelés nélkül a fájdalom erősödésére, a gyulladásnak a környezetre való terjedésével számolhatunk, így javasolt mielőbb orvoshoz fordulnunk, aki vizsgálat, a hallójárat kitisztítása után általában gyulladáscsökkentő fülcseppet ír fel, a súlyosabb esetekben rendszeres helyi kezelésre visszarendeli a beteget. Bizonyos esetekben szájon át alkalmazott antibiotikum szedésére is szükség lehet, emellett természetesen fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentő készítmények javasoltak. 

Nem figyelünk a nyomáskülönbségre

A repülés során jelentkező füldugulás kiváltó oka a légnyomás változása. Barotraumának nevezzük a nyomás kiegyenlítődésének zavarát, amit a búvárok is megtapasztalhatnak a vízben. 

Mit tegyünk?

Léteznek praktikák a nyomáskülönbség gyorsabb helyreállítására, a kellemetlen tüneteket megelőzhetjük például repülésnél rágózással, vagy gyakoribb nyeléssel is, ám előfordulhat, ha a fülfájás, füldugulás hosszabb időn át sem szűnik meg, vagy repülés után vérrel festenyzett fülfolyás, erős szédülés jelentkezik, azonnal forduljunk orvoshoz!



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...346347348...524
hírek, aktualitások

Találjunk rá a pihentető alvásra

2024. április 23.

A jó alvás nemcsak a kielégítő pihenés forrása, hanem többek közt lehetővé teszi, hogy feltöltődjünk energiával, és így ne legyünk fáradtak napközben, tudjunk koncentrálni feladatainkra. De a közelmúlt alvással foglalkozó, számos tanulmánya eredményeiből merítve 10 további, kevésbé ismert okot is felhozhatunk annak igazolására, miért is fontos a jó alvás. Az alábbi jótéteményeknek ösztönözniük kell arra, hogy több figyelmet fordítsunk alvásminőségünk javítására.

AZ ALVÁS:

Szépít

Svéd kutatók is bizonyítékot szolgáltattak erre a jótékony hatásra egy nemrégiben megjelent munkájukban. Korábbi kísérletük során felkértek 65 személyt arra, hogy véleményezzenek 23 fiatalról készült pillanatképet, akiket – anélkül, hogy a „megfigyelők” tudták volna – egy pihentetően átaludt és egy ébrenléti órákkal terhelt éjszaka után fényképeztek le. Az eredmény azt mutatta, hogy a résztvevők „vonzóbbnak” tűntek, amikor átaludták az éjszakát.

Magyarázat: A jó alvás következtében elkerülhetővé váltak azok a fiziológiai változások, melyek az arcon látszanak, és hosszú távon potenciálisan károsak. A vonzónak tekintett vonások azonban azok, amelyek jó egészséget tükröznek.

Fiatalít

A jó alvás serkenti a sejtmegújulást, és segíti a szövetek regenerálódását az egész szervezetben. Ezt erősítette meg pl. egy néhány éve végzett állatkísérlet nyomán készült, amerikai tanulmány. A speciális célú kísérlet azt mutatta, hogy a kialvatlanság – vagy akár részleges alváshiány – 10 napon át, akár ötször több sejtelhalást okozhat a bélfalban.

Magyarázat: A kielégítő alvás helyreállító hatását az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon segíti elő, amely nagy mennyiségben főleg az éjszaka kezdetén, a mély alvás során termelődik.

Méregteleníti az agyat

Az alvás ezen funkcióját egy 2019-ben megjelent, amerikai tanulmány is igazolta, amely szerint az lehetővé teszi  a napközben felgyülemlett, az idegsejtek által termelt káros anyagok eltávolítását. Több neurodegeneratív betegség, pl. az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozhatók ezek a salakanyagok.

Magyarázat: Alvás közben kitágul az agysejtek közötti tér, ami lehetővé teszi, hogy egy speciális folyadék végigáramoljon az agyon, bizonyos csatornákon át, és kimossa belőle a felesleges salakanyagokat, méreganyagokat

Elég -e „Majd a sírban pihenni”? – Az alvás világnapja alkalmából

2024. április 22.

Az alvás világnapja alkalmából érdemes lehet átgondolni, hogyan is állunk az alváshoz, és ezzel hogyan járulunk hozzá vagy nehezítjük meg a jóllétünket.

Az alvással, pihenéssel kapcsolatban rögtön a következő magyar szólásmondás jut eszembe. „Majd­ a ­sírban ­pihenek” – ezt a mondatot meghallva mentális egészséggel foglalkozó szakemberként össze szoktam ráncolni a szemöldökömet. Ez a szólás, ill. valójában az e mögött húzódó gondolkodásmód, véleményem szerint, egy olyan, a pihenéssel, alvással való negatív kapcsolatról árulkodik. Megakadályozhat minket abban, hogy megfelelően energetizáltak legyünk ahhoz, hogy igazán jól érezzük magunkat a bőrünkben, és életünkben jelenleg és a jövőben is.

Ezt a mondatot különösen gyakran hallom a 60–65 év feletti korosztály tagjaitól, és ez elgondolkodtat. Elképzelhető, hogy azok a generációk egy olyan korban nőttek fel és dolgoztak, ahol nem volt lehetőség megállni és hátradőlni. Most pedig, amikor már lehetne pihenni a nyugdíjas években, már nagyon nehéz „feltenni a lábat” vagy szundítani egyet, hiszen a fejükben visszhangzik az említett szólás. Ez az akkori közvélekedést tükröző mondat egyszerre sarkall örök tevékenykedésre és bélyegzi meg a pihenést (azaz a „semmittevést”).


Pedig aki az alváson spórol, lehet, hogy rövid távon időt nyer, de hosszú távon időt veszít.


Legalábbis azok, akik az alvást kellemetlen kényszerűségnek tekintik, és így is bánnak vele, azok az életminőségükkel (és akár egészségesen töltött életéveikkel) fizetnek. Az alvás szerepével és előnyeivel (hiányában pedig súlyos és összetett következményeivel) foglalkozó kutatások száma olyan népes és egyre gyarapodó, hogy nehéz röviden összefoglalni. Az biztos, hogy ha ezekkel az eredményekkel mind tisztában lennénk, a legtöbben sürgősen elsőrendűvé tennénk a megfelelő alvási rutin és az alvási higiénia kialakítását.


Az alvás ugyanis egy rövid és hosszú távú befektetés testi, lelki és szellemi egészségünkbe.


A megfelelő mennyiségű és minőségű alvással már


rövid távon is frissebbek és kiegyensúlyozottabbak lehetünk,
hosszú távon pedig immunrendszerünk erősítéséhez, agyi egészségünk fenntartásához és lelki folyamataink „megolajozásához” járulunk hozzá.


Természetesen mindig vannak és lesznek „rövidebb éjszakáink” – az élettel együtt járó néha örömteli (pl. csecsemő a családban), néha fájdalmas dolgok miatt (pl. betegeskedő szerettünk miatti aggodalom). Ez az élet része, és ilyenkor természetesen nem a 8 óra alvás az elsőrendű, hanem a biztonság, a kapcsolódás stb. Sokkal fontosabb a nehéz kivételekre való fókuszálás helyett azon gondolkodnunk, hogy amikor a megszokott módon alakulnak a hétköznapjaink, miképpen állunk az alváshoz. Úgy kezeljük-e, mint azt a szupererőt, mellyel számottevően tehetünk a jelenlegi és a jövőbeli testi, lelki és szellemi egészségünkért?

Jó reggelt!

2024. április 22.

Nincs jó reggel kellemes, pihentető éjszakai alvás nélkül. Azután jöhet a szép nap és a kellemes esti készülődés. A jó alváshoz.

Az alvás olyan fontos része az életünknek, hogy álmosítóan sokat hallunk róla. Az álmosság és az alvatlanság számos betegség oka és előidézője, egyre inkább népbetegség; megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk.

A magyarországi alvásegészségügy nemzetközileg is elismert szakemberei, a munkájuk összefogására alakult szakmai-társadalmi szervezet, a Magyar Alvás Szövetség munkatársai újabb kötetükkel, a 2019-ben kiadott Magyar ­alváskönyv 2., átdolgozott kiadásával erősíteni kívánják a globális trendet: az emberiség egyre rosszabbul alszik, ennek megváltoztatása közös feladat.

A legutóbbi esztendőkben sokat változott a világ: világjárvány és háborúk, az élet-körülmények módosulása kihat az alvásunkra is. Az alvással foglalkozó tudományok új irányainak a kijelölése, eredményeinek a mielőbbi hasznosítása mindennapi teendőnk: az orvosoknak, a gyógyítóknak, a betegeknek és az egészséges embereknek egyaránt.

A magunk részéről üdvözlünk és támogatunk minden törekvést, amely közelebb hoz bennünket az alapvető élettani folyamatok, így a fény, az oxigén, a víz alvásunkra és a mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak a megismeréséhez.


Egyre inkább felismerjük, hogy az alvászavarok, miközben számos problémát okozhatnak, valójában rendszerszintű rendellenességek, amelyek többszörösen hátrányos következményekkel járnak.


Felborítják az életritmusunkat, széttördelik a szervezetünk és a lelkünk harmóniáját, kikezdik az egészségünket. Az emberiség egyre kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszik. Elmérgesedett az alváshoz való viszonyunk. A szaktudomány alvásválságról beszél, amely világméretű.


Az amerikai felnőttek 40%-a alváshiányos.
A Nagy-Britanniában végzett felmérések során a megkérdezettek közel egyharmada panaszkodik, hogy a megelőző fél évben éjjelente átlagosan kevesebbet alszik 7 óránál.
A japánok kétharmada hétköznap éjszakánként nem alszik eleget.
Európában a felnőtt lakosság 29,6%-ának vannak alvással kapcsolatos panaszai.
Magyarországon ez a szám megközelítően 40%–a Budapesti Alvásközpont legutóbbi felmérése szerint.



A magyarok tehát rosszabb alvók a kontinens átlagánál.


Ezt személyesen is megtapasztalhatjuk a háziorvosi és az alvás-szakambulanciai rendeléseken, de mindenki érzékelheti a környezetében és saját magán. Az elmúlt negyedszázadban a kommunikációs technológia olyan mértékű fejlődésének vagyunk a részesei és élvezői, amely a kapcsolatteremtés új dimenzióit hozza a mindennapjainkba – a közvetlen környezetünkkel és az egész világgal. Kapcsolattartásra vagyunk beprogramozva: amikor úgy gondoljuk, hogy kikapcsolunk, akkor is az állandóan felfokozott várakozás izgalmi állapotában létezünk, így alvó állapotba kerülni – valljuk be – nem könnyen működik. Hovatovább a fennmaradás, a siker kulcstényezője lesz, hogy ki milyen módon tudja a rendelkezésére álló 24 órát a legeredményesebben hasznosítani. Ez pedig – legalábbis napjainkban – leginkább az ébrenlét meghosszabbításával, az éjszaka rovására lehetséges.

Egyre többen ismerik fel azonban: