Új izraeli gyógyszer napok alatt meggyógyította a Covid-19-betegeket

2021. február 23.

Egy új, egyelőre EXO-CD24 nevű izraeli gyógyszer 3-5 nap alatt meggyógyított a tel-avivi Ichilov kórházban 30-ból 29 koronavírusos beteget, akiket a Covid-19 mérsékelt vagy súlyosabb formája miatt kezeltek – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

Az Ichilov kórház kutatórészlegében kifejlesztett gyógyszer a koronavírus-fertőzés okozta citokinvihart, az immunrendszer túl heves gyulladásos reakcióját segít megelőzni vagy mérsékelni.

A klinikai vizsgálat első fázisában részt vevő, új koronavírus-kezelést kapó 30 páciensből 29-en 3-5 nap alatt elhagyhatták a kórházat. A 30. beteg is távozhatott, de nála néhány nappal tovább tartott a gyógyulás. A kórház közleménye szerint a gyógyszer segített gyorsan felépülni a betegségből a sikeresen befejeződött első tesztelési szakaszban.

A Nadír Arber professzor által kifejlesztett gyógyszert naponta egyszer, néhányperces inhalálással juttatták egyenesen a tüdőbe, s alapja a CD24 nevű fehérje, amely a sejtek felszínén helyezkedik el, és fontos szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában. Ez a fehérje segít megnyugtatni az immunrendszert és megfékezni a citokinvihart.

Hamarosan megkezdik a gyógyszer következő kísérleti fázisait, de a kórház orvosai máris a súlyos Covid-19-betegség egyik lehetséges kezelési módjának tekintik, amely alapvetően megváltoztathatja a betegségek kimenetelét.

“Fejlett és kifinomult, és megmentheti a koronavírus okozta betegségben szenvedőket. A tesztelés első fázisának eredményei kiválóak, és bizalmat keltenek Arber professzor módszerében, amelyet évek óta kutat a laboratóriumában” – mondta a lapnak Roni Gamzu, a kórház igazgatója. “Büszke vagyok arra, hogy az Ichilov kórház kék-fehér (izraeli) orvosságot nyújthat egy szörnyű világjárvány ellen”- tette hozzá.

Termálvíz, relaxáció, immunerősítés!

2021. február 23.

Így október közepén mindenhonnan az immunerősítés fontosságáról olvashatunk. Számtalan praktikát és még több csodaszert, tuti receptet ajánlanak, amiket valljuk be, néha ki is próbálunk. Pedig van egy nagyon egyszerű képlet, így szól: ami a lelket kényezteti, az a testet is erősíti.

Köztudott, hogy az immunrendszer erősítésében az egészséges életmódnak is kiemelkedő szerepe van. A szabad levegőn végzett mozgás és a tudatos táplálkozás szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásai vitathatatlanok, de léteznek más alternatívák, kiegészítő lehetőségek is. A fürdőzés jótékony hatása már az ókorban ismert volt, nem csoda hát, ha a modern, integratív orvoslás egészségügyi koncepcióinak is alapvető elemévé vált. Az Ensana szállodákban használt egyedülálló termálvizek és gyógyászati szakértelem kombinációja kifejezetten előnyös házasság. A gyógyvízzel végzett kezelések egész arzenálja megtalálható kínálatukban, köztük olyan különlegességekkel, melyekről tán sose hallottunk. Épp itt az ideje, hogy megtudjuk, mire jók ezek a preventív célra is alkalmas csomagok. 

A gyógyvízzel végzett kezelések, illetve a szénsavas-fürdő a vendégek egyik nagy kedvence. Nem véletlen a népszerűsége, ugyanis használata javíthatja a szív egészségét, sőt a bőrünket is tisztítja, hidratálja. A szénsavas fürdőzés során egy 32-34 °C hőmérsékletű kádba merülhetünk el, amibe az élelmiszeriparban is használt széndioxid gázt vezetnek, amelyek apró buborékokat képeznek. Ezek a bőrön keresztül felszívódnak, s azon túl, hogy kellemesen csiklandoznak, csökkentik a vérnyomást, oldják a stresszt. A 15 perces kezelés végén megújulva szállhatunk ki a vízfürdőből.

Grillezzünk rossz időben is!

2021. február 22.

Az egyik leghangulatosabb szabadtéri program a közös grillezés. Amíg csak tart a kellemes idő, sütögethetünk kinn, de akkor sem kell lefújni a tervezett baráti, családi találkozót, ha a változékony őszben hirtelen lehűlne az idő. Grillezzünk minőségi magyar Gallicoop pulykahússal a konyhában!

Miért szeretjük a grillen sült ételeket?

Mert egyszerűen sokkal finomabbak és egészségesebbek: a faszéntől füstös aromát kapnak, a pácoknak köszönhetően izgalmas ízorgiákat alkothatunk és gyorsabban elkészülnek – így jobban megőrzik a tápértéküket. A húsokon pedig az intenzív hő hatására rövid idő alatt roppanós kéreg alakul ki, ugyanakkor belül szaftosak maradnak.

Miben tér el a beltéri grill a szabadban sütéstől? 

A füstös ízélmény az egyetlen, ami nem köszön vissza, ha a lakásban grillezünk, minden más ugyanaz. Cserébe viszont időt spórolhatunk, hiszen csak egy gombot kell megnyomni a grillfunkcióhoz. És kárpótol, hogy nem függünk az időjárástól, illetve, hogy a minimális füst és a jobb hőszabályozás miatt, kevesebb rákkeltő anyag kerül a szervezetünkbe.

Fontos konyhatechnikai különbség, hogy a beltéri grillezésnél pont fordítva sütünk, mint szabad tűzön: először lassan hevítjük és puhítjuk az ételt, majd a végén „tesszük” rá azt a bizonyos kérget. (Szabadtéren épp ellenkezőleg.)

Hogyan válasszunk sütőt? 

Két típusa van: a nyitott grillsütő és a kontakt grill. Az előbbi működése jobban hasonlít a szabadtéri sütőkéhez, és a benne készült ételek íze is közelít hozzá. Egyes típusok le is fedhetők, így a konyhánk biztosan tiszta marad. A kontakt grill ugyanakkor kisebb helyen elfér és gyorsabban kész benne az étel, mert két oldalról sül benne egyszerre, nem kell forgatni. Viszont a nagy víztartalmú ételek eleinte inkább párolódni fognak, mint sülni.

Másként kell pácolni a beltéren grillezett az ételeket?

Nem, nincs különbség. Ugyanazokat a pácokat a használhatjuk, és ugyanúgy a sütés előtt legalább két órával tegyük bele az ételeket a pácba, de a legjobb, ha még a sütés előtti napon.

Édesítőszerek – a tudatos étrend fontos alkotóelemei

2021. február 22.

Az édesítőszerek manapság már a mindennapjaink részét képezik: édességekben, süteményekben, üdítőkben, a legkülönbözőbb élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben, sőt még gyógyszerekben is találkozhatunk velük. Édes ízt sokféle természetes és mesterséges anyag, vegyület kölcsönözhet ételeinknek, amelyek szerkezetük és tulajdonságaik alapján különböző csoportokat alkotnak.

Cukrok

Az édes vegyületek legismertebb képviselői a cukrok, amelyeknek az őket felépítő szerkezeti egységek száma alapján két fő csoportja van: a monoszacharidok (glükóz, fruktóz, galaktóz), illetve az ezek összekapcsolódásából kialakuló diszacharidok (szacharóz, laktóz, maltóz). Elsőként ezeket az édes vegyületeket ismerte meg az emberiség, a köznyelvben használt nevük (lásd: táblázat) természetbeni előfordulásukra utal.

Az egyik legjelentősebb monoszacharid, a glükóz (szőlőcukor) nevéből származik a glikémiás index (GI) kifejezés is, amely mérőszám azt mutatja meg egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel az emberi szervezetben és emeli meg a vércukorszintet. Az összehasonlítás alapjául a glükóz szolgál, amelynek GI-értéke egyezményesen 100. Az alacsony glikémiás indexű ételek szénhidráttartalma lassan szívódik fel, és nem emelik meg nagymértékben a vércukorszintet, míg a magas glikémiás indexű ételek esetében ez fordítva van.

Az ételek GI-értékét befolyásolja az elkészítés módja is: a darálás, főzés gyorsítja a szénhidrátok felszívódását. A cukrok GI-értéke nagyobb az édesítőszerekéhez képest, ezért diéta, valamint cukorbetegség esetén fogyasztásukat korlátozni kell. A cukrok lebontása már a szájban elkezdődik: az itt található baktériumok (például Streptococcus mutans) belőlük különböző, a fogzománcot károsító savakat állítanak elő, ami fogszuvasodáshoz vezethet.

Az édes vegyületek édességi foka egy meglehetősen szubjektív mérőszám, aminek összehasonlítási alapja a közismert kristálycukor (másnéven: nádcukor, répacukor, szacharóz), amelyhez tartozó érték 1. Mint ahogyan az a táblázatban is látható, a mesterséges és természetes édesítőszerek édességi foka messze meghaladhatja a szacharózét, ezért azokból sokkal kisebb mennyiség alkalmazása is elegendő lehet.

A fogkímélő cukoralkoholok

A cukrokon kívül használt egyéb édes anyagok egyben élelmiszer-adalékanyagok is, ezt jelölik a táblázatban is látható E-számok. Ezek egy csoportját a cukoralkoholok képezik (szorbit, mannit, maltit, laktit, xilit, eritrit), amelyek elnevezése a szerkezetükben található számos alkoholos hidroxilcsoportból származik. Ezek a vegyületek alacsony glikémiás indexűek, a vércukorszintet nem emelik meg jelentősen, így például reformélelmiszerként a diétás étrend fontos részét képezhetik. Édességi fokuk a cukrokéhoz hasonló.

A stroke-ot és vesebetegségeket vizsgáló kutatónők díjat nyertek

2021. február 21.

A stroke hatékonyabb kezeléséért folytatott kutatásaiért Bagoly Zsuzsa, valamint a ritka vesebetegségek felismerését és kezelését elősegítő tudományos munkájáért Csuka Dorottya kapta az idei L’Oréal-Unesco díjat.

Az orvostudományok területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a négymillió forint összdíjazású elismerést. Az ösztöndíj egyedülálló a magyar tudományos közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő nyerte el az ösztöndíjat.    

Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem Molekuláris Genetika Kutatócsoportjának vezetője a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket a betegségeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja.     

A mutációk felismerése nagyon fontos a gyógyszerfejlesztéshez, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is hatékonyabb. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is.    

 Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem kutatója a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres.     

A kutatónő munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján egy olyan pontrendszert szeretne létrehozni, amelynek a segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is – olvasható a közleményben.

A magnéziumhiány súlyos tünetekkel jelez

2021. február 21.

Nagyon fontos szerepe van a magnéziumnak, hiszen közel 300 élettani funkcióban vesz részt. Ha nincs elegendő belőle a szervezetünkben, nagyon sok egészségügyi gonddal kell szembenéznünk. A magnézium az egyik alapvető ásványi anyagként aktívan részt vesz a fehérjeszintézisben, az idegrendszer kiegyensúlyozásában és a vérnyomás szabályozásában is.

A magnézium a fentieken kívül a csontfejlődésben, a csontépítésben, illetve az antioxidáns hatású glutation előállításában is fontos szerepet tölt be. Egyik kiemelt feladata, hogy szabályozza az izom-összehúzódásokat és az idegi impulzusvezetést, de ez az ásványi anyag hozzájárul a megfelelő szívritmushoz is.

Mint minden esetben, amikor a szükségesnél kevesebb van valamely ásványi anyagból a szervezetünkben, szembetűnő jelek és tünetek mutatkoznak, így van ez a magnéziumhiány esetében is. Sokszor nem is gondolnánk, hogy ezek a tünetek a magnéziumhiányhoz kapcsolódnak, pedig nagyon is szerepe van a kialakulásukban. Ilyen lehet többek között a szorongás, az izomgörcsök vagy az izomrángások. Hasonlóképpen összefüggésbe hozható ez a hiányállapot még a depresszió, a vesekőképződés, illetve a kóros szívműködés kialakulásával is. A magnéziumhiány miatt megemelkedhet a pulzusszám is, és felgyorsulhat a csontritkulás folyamata, sőt még az inzulinrezisztenciával is kapcsolatban állhat.

Nem mesélünk este a gyereknek

2021. február 20.

Kihalófélben van az esti mesélés a már ágyba fektetett gyermekeknek: Nagy-Britanniában a szülők egyharmada már egyáltalán nem mond esti mesét.

Ugyanakkor egyre kevesebb gyerek igényli a mesélést – derült ki egy brit felmérésből.

A 7 év alatti gyerekek átlagosan hetente háromszor élvezhetnek szülői mesélést, amely zömmel felolvasás mesekönyvből. Csakhogy negyedmillió brit kisgyereknek nincs egy fia mesekönyve sem. Azoknak a szülőknek az aránya, akik minden este készek mesélni csemetéjüknek, mindössze 7 százalékos.

Túl fáradtak vagyunk a meséléshez?

A sohasem mesélő szülők pontos hányada 34 százalék. Körükben 13 százalék arra hivatkozik mentségként, hogy nincs ideje, 9 százalék pedig arra, hogy túl feszült a meséléshez. Az egyáltalán nem mesélők háromnegyede ugyanakkor gyerekkorában részesült mesében.

Este a számítógéppel/tévével

A teljesebb képhez hozzátartozik, hogy a mai kisgyerekek csaknem fele szívesebben néz tévét vagy játszik számítógéppel, semmint hallgat mesét vagy lapozgat mesekönyvet -írta a The Daily Mail című brit lap.

A csend jótéteményei – mit lehet tehetünk a zajártalom ellen?

2021. február 20.

A zajártalom gyakori, komoly nehézséget jelent mindennapi életünkben, többek közt káros pszichés és élettani hatásai miatt.  A legtöbbünket az  élet bármely területén érintheti: zavarhatja a munkahelyén, otthon, vagy ha pl. közlekedik, illetve pihenni szeretne. Ilyen körülmények között, a pszichológusok szerint elengedhetetlenné vált, hogy szánjunk időt a csendre. De mikor és hogyan? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszokat adni.

Modern korunk emberének egyik komoly problémája továbbra is a zajártalomból eredő, állandó nyugtalanság, ingerlékenység, zaklatott lelkiállapot, melynek megoldása a pszichológusok szerint már nem tűr haladékot. 

A pénz- és teljesítmény-központúság, az azonnali cselekvés kényszere, a sietség diktálta világban élünk. Márpedig a zaj ennek a túlzott stimulációnak egyik eleme.

Ha tartósan mozgásban és zajban töltjük napjainkat, elveszítjük a kapcsolatot önmagunkkal – mondják a pszichológusok. Aminek káros következménye a stressz, kimerültség, hiperaktivitás, melyek olyan patológiákhoz vezethetnek, mint pl.  a súlyos depresszió. Mindezek elkerülésére a csend szövetségesünk lehet.

A csend egészségünkre gyakorolt, jótékony hatásai

Ismert tény, hogy az állandó, folyamatos   zaj káros a hallórendszer számára. De azt kevesebben tudjuk, hogy a zajra az agyunk ugyanolyan érzékenyen reagál. A hallórendszer, mely két részből áll, a perifériás részből (fül) és a centrális részből (hallóideg, hallópálya, agytörzsi központok) és lehetővé teszi, hogy megvédjük magunkat bizonyos zajoktól, alvás közben is. Igazi riasztó rendszer!

Ha hosszabb ideig és ismétlődően magas zajszintnek vagyunk kitéve, fennáll a hallásromlás kockázata. A hallórendszer nem regenerálódik úgy, mint az agy. A csend, a nyugalom, a pihenés az elsődlegesen fontos módja annak, hogy védjük magunkat az extrém zajhatásokkal szemben. Magas zajszintet jelent pl. a hangos zenehallgatás fülhallgatóval, ezért ajánlott rendszeresen 15 perces szünetet tartani.

Egy korábban megjelent brit tanulmány egyébként, egereken végzett kísérleti eredményekre hivatkozva, rámutatott, hogy a csend (pl. naponta 2 óra teljes csend) új sejtképződést eredményezhet a hippokampuszban (agyterület, mely a halántéklebenyben helyezkedik el, és a memóriaműködésért vagy az érzelmek kialakulásáért felelős).

Az állandó zajnak kitettség okozta stressz végül közvetlenül befolyással van olyan krónikus betegségek kialakulására, mint a diabétesz vagy az epilepszia.

Újra kapcsolódás önmagunkhoz

A zaj elszakít tudatos gondolkodásunktól, amikor a külvilág olyan mértékben elragad minket, hogy nincs időnk belső világunkkal foglalkozni – vélik a pszichológusok. Márpedig a szünetek tartása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy kielégítő módon megéljük belső világunkat. Mindennek a csend különösen értékes eszköze lehet. A csend ideje segít szabályozni érzelmeinket, megemészteni bizonyos információkat, megnyugodni. Hiszen, ha folyamatosan akció-reakció „üzemmódban” vagyunk, nem jut időnk elgondolkodni azon, hogy igényeink szerint reorientáljuk az életünket. Amikor viszont elvágjuk a káros szálat pl. a „hipermédia” (informatika) világával, cserébe nyugalmat kapunk…

Furcsán viselkedik a gyerek

2021. február 19.

Sietni a gyermekpszichológushoz, amikor kisebb-nagyobb gondok vannak a csemetével – általában nem jellemző szülői magatartás. Az aggodalmaskodás és tanácstalanság viszont annál inkább… Ezért bizonyos esetekben rendkívül hasznosnak tűnik a szakemberrel történő konzultáció. És nem kell attól tartani, hogy sokáig járunk hozzá: rendszerint néhány alkalom elegendő lehet ahhoz, hogy a gyermek viselkedése visszaterelődjék a megszokott mederbe.

Gyermekünk elutasítja az ételt, verekszik a pajtásaival, éjjelente bepisil az ágyba… Bármi legyen is a probléma vele, mi aggódunk, ami természetes is. Egy adott ponton jól tesszük, ha gyermekpszichológushoz fordulunk, aki segít megoldani ezeket a legtöbbször csak átmeneti nehézségeket. De nézzük, melyek a kritikus esetek, amikor már teljesen tanácstalanok lévén, csak a szakemberre számíthatunk.

Ha úgy látjuk, hogy a gyereknek rossz a közérzete, a megszokottól eltérő módon viselkedik, netán agresszív, vagy visszahúzódó, féltékeny, feltétlenül fel kell tárni az okokat. Nem annyira a probléma fajtája, hanem inkább a következmények nagysága legyen figyelmeztető jel a szülő számára – mondják a pszichológusok.  Ha a gyermek szenvedni látszik, mi pedig nem tudjuk, mit tegyünk ellene, a folyamat csak előre haladhat – nem valószínű, hogy minden segítség nélkül megáll. Ezért nem elég az aggódás, hanem gyermekpszichológus (súlyosabb esetben gyermekpszichiáter) irányításával kell megoldani a viselkedési problémákat, melyekre az alábbiakban hozunk néhány példát, és adunk hozzá jó tanácsokat.

1. A kistestvére megérkezése óta megváltozott a gyerek

Mióta elvesztette „egyke státuszát”, négyéves kislányunk agresszív lett velünk szemben, de sokszor idegenekkel is.  Nem hallgat senkire és semmire, szüntelenül butaságokat csinál, azután ő is megint „kicsi” akar lenni, újra kéri a cumisüveget stb. Még azt is követeli, hogy vigyék vissza a kisbabát (a kistestvérét) a kórházba… Természetesen mi tudjuk, hogy ezek a bébi miatti féltékenység megnyilvánulásai.  Hiszen a gyerek szemében az új kis jövevény „ellopja” az eddig vele töltött idő egy részét. Ugyanakkor csalódását is kifejezésre juttathatja furcsa viselkedésével.  Például korábban azt hitte, hogy a kistestvérrel tud majd játszani, ehelyett csak azt látja, hogy a  baba alvással és evéssel tölti az időt – szinte hozzányúlni sem szabad.

•  Mit tegyünk? 

Még ha nagyon elfoglaltak vagyunk is, és szinte azt sem tudjuk, hol áll a fejünk, mióta megszaporodott a család, próbáljunk meg értékes perceket „félretenni” a nagyobbik gyerekkel való négyszemközti beszélgetések céljára. De ne csak furcsa viselkedése okait kutassuk, és főleg ne dorgáljuk meg érte. Mondjuk el neki például, milyen előnyökkel jár, ha ő az idősebbik testvér: pl. új szoba lehetősége nyílik meg, több időt tölthet a papával, később játszópajtásra lel… A kedvező távlatok talán megnyugtatják majd. Egyelőre azonban ne hagyjuk egyedül a babával – nem az ő dolga, hogy foglalkozzon vele.

Hogyan fűszerezzek? A csirke

2021. február 19.

Csirke fűszerezés kisokos, plusz két klassz csirke recept - egy klasszikus és egy kicsit szokatlanabb finomság, na és a csirke elkészítésének konyhatrükkjei. A csirke az egész világon a legtöbbet használt húsféle, minden nép ízvilágába kiválóan illeszkedik.  

A csirke elég semleges ízű hús ezért sokféle fűszerezést elbír. Van néhány alapvetés, amit érdemes tudni róla.

• Szereti a pácolást, vagyis ha állni hagyjuk a fűszerekkel egy ideig. 
• Ha túl lassan készül, esetleg száraz és rágós lehet (természetesen vannak lassúfőző edények, eljárások, amikkel mégis finom marad) 
• Egyben és részeire szedve is kiválóan elkészíthető, mivel az egyes részek sütési/főzési ideje közel azonos, így nem kell trükközni azért, hogy minden része átsüljön.
• Előfőzés után is süthető

Ki lehet próbálni számtalan párosítást, nagyon nem tudunk mellényúlni. Jó tulajdonsága,hogy nem igényel komoly és időigényes előkészítést- alapos mosás, igény szerint a bőr eltávolítása és megtisztítása után már fűszerezhető is. A fűszereket rászórhatjuk közvetlenül a húsra is de akár olivaolajjal, vagy citursfélékkel, alkoholos italokkal egy kencét készítve bemaszírozhatjuk vele a húst.

Milyen fűszerek illenek általában a csirkéhez?

Bors, majoranna, oregano, bazsalikom, fokhagyma, vöröshagyma, rozmaring. Ezek a magyar klasszikusok de nagyon jól illik hozzá a kínai, indiai, thai vagy a mexikói ízvilág is.

Kísérletezz, csak a képzeleted szabhat határt!

Milyen egyéb ízesítőket használhatsz a csirkéhez?

A mustár, ketchup mint alapízesítők egy kis fűszerrel nagyon feldobják például a csirkecombot. Emellett finom pácot készíthetsz szójaszósz, balzsamecet, fűszerezett ecetek, olivaolaj vagy citromlé felhasználásával is!