Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A járvány elleni védekezés: fontos a megfelelő folyadékbevitel is

2020. október 02.

Fotó: pixabay.com

Október 1-jén, a Merőkanál.hu – Élj könnyebben! Facebook-oldalon, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának támogatásával indult az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) kampánya, amelynek célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét egy olyan értékes kincsre, amelyben Magyarország szerencsére bővelkedik: az ivóvízre.

Az emberi testnek átlagosan 70%-a víz. A nap folyamán elvesztett vízmennyiség folyamatos pótlása feltétele a tüdőnk, szívünk, agyunk és egyéb szerveink megfelelő működésének, és hozzájárul a fizikai teljesítőképesség szinten tartásához, sőt a testsúly megőrzéséhez is.

Ezzel szemben a hozzáadott cukrot tartalmazó szomjoltók rendszeres fogyasztása fáradékonnyá tehet, negatív hatással lehet az étrendre, hosszú távon pedig észrevétlenül fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatok, ízületi betegségek, depresszió kialakulásában szerepet játszó túlsúly és elhízás veszélyét, már gyermekkorban is. Az OGYÉI rendszeresen végez országos, reprezentatív felmérést a lakosság táplálkozására, tápláltsági állapotára vonatkozóan. A legutóbbi felmérés adatai alapján a folyadékfogyasztási szokásainkon van mit változtatni: a felnőtt férfiak és nők átlagosan napi 1 pohár üdítőt fogyasztanak el (OTÁP 2014), az ajánlható alkalmankénti 1-1 pohárral szemben.



Járvány után, járvány előtt?

2020. október 02.

Fotó: pixabay.com

Történelmi jelentőségű világjárványnak lettünk részesei 2020 tavaszán. Egy sor váratlan esemény történt, egy csomó eddig ismeretlen veszéllyel találtuk szemben magunkat. A járvány első hulláma, a fertőzésveszély időszaka elmúlt, de várhatóan lesz még fertőzésveszély, készülhetünk újabb vészhelyzetre.

Nyilván mindannyian tanultunk az első, 2020. március és június közötti időszakból.
• Megtanultuk, hogy bár korlátozott időszakban vásárolhattunk az üzletekben életkorunknak megfelelően, azért a boltok áruellátása folyamatos volt.
• Azt is meg kellett tanulnunk, hogy bármennyire kívánatos lett volna az arcmaszkok viselése, ha nincsen, ha nem áll rendelkezésre elegendő, akkor nem lehetséges hozzájutni. Sőt, megtanultunk magunknak arcmaszkot készíteni, már-már divatot csináltunk a különböző anyagú és mintájú maszkok készítéséből, viseléséből.
• Lassan megszoktuk, hogy bevásárláskor gumikesztyűt használjunk.
• Hazaérkezés után a teljes öltözetünket lecseréltük.
• Naponta annyiszor mostunk alaposan kezet, hogy félő volt a kezeink bőrének irritációja. Beköszöntött a nyár, elvonult a járvány, a tömeges fertőzések időszaka

Kell-e aggódnunk egy őszi hullámtól, egy újabb járványidőszaktól?
Az újabb vészhelyzetről senki nem tud még semmit, de érdemes készülnünk az előző tapasztalatai alapján.
• Gondoljunk arra, hogy ha az első időszak alatt beszereztünk mosható-fertőtleníthető
arcmaszkokat,
akkor ezeket tartsuk meg.
• Ha esetleg maradt az egyszer használatos maszkokból, azokat megfelelő figyelemmel, körültekintéssel tárolva, megóvva a piszkolódástól, tartsuk meg.
• Egy újabb vészhelyzet esetén gondoljunk arra, hogy nem szükséges semmiből, még a tartós élelmiszerekből sem többheti készletet spájzolni.



A gyermekvédelem nem a sajnálatról szól

2020. október 01.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A gyermekvédelem jelentőségéről szólt az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára Miskolcon, a Stílusos Vidéki Éttermiség (Svét) Egyesület gyermekvédelmi mentorprogramjának sajtótájékoztatóján.

Fülöp Attila azt mondta: a gyermekvédelmi oltalom alatt álló 23 ezer gyerek több mint kétharmada él nevelőszülőknél, akiknek feladata nemcsak a gyerekek gondozása, hanem későbbi boldogulásuk segítése is.

A Svétről szólva azt hangsúlyozta: bíznak abban, hogy sok olyan gyerek lesz, akiknek az élete összekötődik a gasztronómiával. A kezdeményezés során – amely a Zip’s Brewhouse miskolci vendéglátóhelyről indult ki és együttműködésével valósul meg – a gyerekek éttermekbe látogathatnak el, ahol megismerkedhetnek a gasztronómiával és a vendéglátással.

A gyermekvédelem soha nem a sajnálatról szól, hanem munkáról és együttműködésről. Csak akkor sikerülhet a gyermekvédelmi szakemberek munkája, ha a társadalom azt befogadja, elfogadja, a kormány ezért indította el a Befogadlak programot.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a sajtótájékoztatón elmondta: a kormánynak fontos a családok támogatása, a gyermekvédelem; 2010-től a családoknak juttatott támogatás két és félszeresére nőtt. Az országban sajnos több tízezer gyermek él biztos családi háttér nélkül, az ő érdekükben döntött a nevelőszülői rendszer megerősítéséről a kormány.



A halogatás: A holnap túl késő, a tegnap elmúlt...

2020. október 01.

Fotó: pixabay.com

A halogatás szinte már művészet, melyet az emberek többsége tökélyre fejlesztett életében. Tudjuk, hogy pár perc, esetleg fél óra lenne megcsinálni valamit, tudjuk, mit kell tenni, ami aztán megkönnyebülést okoz, de valamilyen rejtélyes oknál fogva mégsem tudjuk megtenni.

Kétféle értelemben beszélhetünk a halogatásról. Valamit nem kezdünk el, illetve valamit nem fejezünk be a kényelmetlen, kellemetlen időpontig. Ha nem kezdjük el, akkor végre sem hajtjuk, ha nem fejezzük be, akkor soha nem lesz vége, és állandóan ott zsong a fejünkben, hogy ezt meg azt még meg kell csinálnunk. kik halogatnak leginkább? Egyes tanulmányok szerint a társadalom 70%-a halogat.

• Fiatal-idős viszonylatában elmondhatjuk, hogy inkább a fiatalok halogatnak nagyobb arányban, hiszen a fiatalok azt hiszik, hogy még végtelen idejük van, míg az idősek próbálnak mindent megtenni a még rendelkezésre álló időben, mert tudják, hogy az véges.
Általában a nők kevésbé halogatók, mint a férfiak. Ennek evolúciós oka van, a nőknek vannak életciklusaik, amelyeket nem lehet elhalasztani, így a nők arra kényszerülnek, hogy jobban figyeljenek ezekre a dolgokra.

Miért halogatunk?
• Halogatunk, mert úgy ítéljük meg, hogy számunkra az adott dolog nem fontos annyira, vagy nem érdekel bennünket, csak meg kell csinálnunk, mert információhiányunk van a feladattal kapcsolatban, ezért amíg össze nem gyűjtjük az információt, inkább el sem kezdjük, mert kétértelmű a feladat, nem világos, vagy nem mondták el, hogy mit kell csinálnunk.
A perfekcionizmus is a halogatás oka lehet, valaki addig nem adja ki a dolgot a keze közül, amíg az nem tökéletes.
• Halogatunk, ha félünk attól, hogy mások mit mondanak, vagy hogyan értékelnek bennünket.
• Szorongunk, hogy milyen elvárásokat támasztanak velünk szemben.
• Elővételezzük, hogy valami olyan történik, amit nem tudunk teljesíteni, és inkább el sem kezdjük, befejezni meg azért nem tudjuk, mert nem elég tökéletes.
Nagyon sokan túlvállalunk, két végén égetjük a gyertyát, azt gondoljuk, hogy erre is képesek vagyunk, meg arra is.



Fontos a gyermekkori depresszió korai felismerése

2020. szeptember 30.

Fotó: gettyimages.com

A minél gyorsabb terápiás ellátás érdekében fontos a gyermekek depressziós tüneteinek korai felismerése, mert a diagnosztizáltan páciensek között nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás – állapította meg a Szegedi Tudományegyetem és a Pittsburgh-i Egyetem két évtizede zajló kutatási programja.

A szegedi gyermekgyógyászati klinika gyermekpszichiátriai kutatócsoportja az amerikai felsőoktatási intézménnyel együttműködve 1999-ben indította el a gyermekkori depresszió rizikótényezőit és lefolyását elemző vizsgálat.

 Az Amerikai Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health – NIH) támogatásával folyó – európai viszonylatban is egyedülállóan nagy volumenű -, 723 magyarországi gyermek és családja bevonásával végzett komplex kutatás azt vizsgálja, hogy az érzelemszabályozási képesség, a genetikai és különböző pszichofiziológiai, valamint a környezeti tényezők, azon belül, a családi háttér és a különféle negatív életesemények hogyan befolyásolják a gyermekkorban megjelenő depresszió betegség kialakulását, lefolyását. A kutatásba bevont, az első depressziós időszak idején tíz év körüli gyermekek jelentős részét a kutatócsoport jelenleg is vizsgálja.

Kapornai Krisztina, a klinika gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályának vezetője kifejtette, hogy a leghosszabban követett klinikailag igazolt korai kezdetű depresszióban szenvedő 115 fiatal 22 százaléka jutott el  az öngyilkossági kísérletig. Ez az arány magasabb a nemzetközi statisztikai adatoknál. Az utánkövetés – átlagosan csaknem 15 éves – ideje alatt a vizsgálatba bevont 723 fiatal közül hárman követtek el befejezett öngyilkosságot.



Az ittas vezetés veszélyeire hívják fel a figyelmet

2020. szeptember 30.

Fotó: pixabay.com

Az ittas vezetés veszélyeire hívja fel idén a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) és az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága a Biztonság hete kezdeményezéssel, amelyet idén a koronavírus-járvány miatt online rendeznek meg szeptember 14. és 19. között.

A Mabisz közleményében azt írta, hogy Európában a közúti balesetek mintegy negyedét alkoholfogyasztás okozza.

Magyarországon az ittasan okozott személyi sérüléses balesetek száma 2015 és 2019 között 11,4 százalékkal, az ittasan okozott balesetek aránya 9,6-ról 8,4 százalékra csökkent. A halálos balesetek aránya a 2015-ös 4,5 százalékról 2019-re 3,3 százalékra javult. Tavaly 1394 ittasan okozott baleset történt, ebből 47 halálos volt.

Idén a korábbi évek javuló tendenciája nem folytatódott: a koronavírus-járvány okozta gépjárműforgalom mérséklődésével arányosan csökkent a közúti közlekedési balesetek száma, az ittasan okozott balesetek száma viszont lényegében nem változott – 899 volt a tavalyi 925-tel szemben -, így arányaiban 16,3 százalékkal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest .



A gyerekeket érintő digitális veszélyekről

2020. szeptember 29.

Fotó: pixabay.com

Tudatosan a “kütyük” világában címmel online előadást szervez a gyerekeket érintő digitális veszélyekről a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak).

A gyerekek az elmúlt fél évben a digitális térbe szorultak, főleg a digitális oktatás ideje alatt, ezért meg kell tanítani őket, hogyan használják az eszközöket úgy, hogy azok ne jelentsenek veszélyt rájuk – mondta Király Nóra, a Ficsak alapítója.

A szervezet egy közvélemény-kutatása szerint a gyerekek és a szülők közötti legtöbb konfliktus a “kütyük” használatához kapcsolódik.

Az előadás egyik célja ezért az is, hogy megtanítsa a szülőknek, hogyan kezeljék a digitális eszközök használatát, valamint hogy milyen szűrőkkel követhetik nyomon, mely felületeket használja a gyermek – tudatta.

Kraszay Csaba kiberbiztonsági szakértő, az esemény egyik előadója azt javasolta, hogy legyen a családban egy megállapodás, amely lefekteti, hogy milyen alkalmazásokat, mennyi ideig lehet használni, és ez a szülőkre is legyen érvényes.



A daganatos betegségek 30 százaléka megelőzhető lenne

2020. szeptember 29.

Fotó: 123rf.com

 

Rendszeres szűréssel a daganatos betegségek 30 százaléka megelőzhető lenne – hívta fel a figyelmet Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.

 

A daganatos betegségeknek vannak figyelmeztető jelei, legalább két hétig fennálló testi változások, amelyek esetén mindenképpen ajánlott szakorvoshoz fordulni. Daganatos megbetegedést jelenthet egy anyajegy színének vagy nagyságának változása, több mint 10 százalékos testsúlycsökkenés racionális magyarázat nélkül, nyelési nehézségek, köhögés, illetve csomó észlelése.

 

z egészségtudatosság a daganatos betegségek megelőzésében is nagyon fontos, hogy az elhízás 20-30 százalékkal növelheti daganat kialakulásának veszélyét.



Gyermekorvos: a gyerekeknél is fontos az influenza elleni oltás

2020. szeptember 28.

Fotó: 123rf.com

 

Bense Tamás házi gyermekorvos fontosnak tartja, hogy idén a lehető legtöbben éljenek az influenza elleni ingyenes oltással, mert az könnyebbé teszi a pontosabb diagnózist, illetve a koronavírus-fertőzés felismerését.

 

A gyerekek jellemzően tünetek nélkül esnek át a koronavírus-fertőzésen, de egy-egy jel általában szokott lenni, például bágyadtság, étvágytalanság vagy hasmenés.

 

Gyanú esetén a háziorvost telefonon kell értesíteni, és érdemes egy-két naponta egyeztetni az orvossal a gyermek állapotáról – javasolta. Bense Tamás beszélt arról is, hogy a D-vitamin nagyon fontos szerepet játszik az immunerősítésben, ezért egész évben javasolt a szedése.



A hűsítő görögdinnye

2020. szeptember 28.

Fotó: pixabay.com

A görögdinnye ellentmondásos növény: meglepő módon a tökfélék családjához tartozik, testvérei az uborka, a cukkini és a – méretben hozzá közelebb álló – tök. Családjában tehát szinte csak zöldségek vannak, a görögdinnyét mégis gyümölcsnek hívjuk.

Továbbá a nevéhez nincs köze sem a görgésnek, sem a görögöknek. A görögdinnye szezonja hagyományosan július elejétől szeptember elejéig tart, de a későn érő típusoknak köszönhetően az ősz első hónapjában is élvezhetjük az ízét. Formára gömbölyű vagy hosszúkás, a hagyományos zöld vagy csíkos héjú fajták mellett vannak sárga héjú és sárga húsú görögdinnyék is. Kevesen tudják, hogy a rózsaszínű dinnyebél már édesre érett lehet, s az élénkpiros szemcsés belső nem mindig jelzi a túlérettséget.

Korábban a nagy (8–10, 8–12 kg átlagtömegű, megnyúlt gömb alakú) termésű szabadföldi fajták voltak divatosak, az 1960-as évektől azokban a kisebb terméseket (4–6 kg átlagtöme gűek) kedveljük. A fogyasztói igények kielégítésére mag nélküli fajtákat is nemesítettek.

Hogyan fogyasztható?
A dinnye minden része felhasználható. A görögdinnye húsát – a sárgadinnyéhez hasonlóan – általában lehűtve, felkockázva, nyersen kínáljuk. Készíthetünk belőle turmixot és jéghideg levest, dinnyés gazpachót. Bóléba szintén kiváló, főleg, ha a gyümölcsbe – darabolás előtt – injekciós tűvel óvatosan rumot vagy vodkát juttatunk.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...346347348...609
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.