2021. május 26.
Ne érintkezzünk közelről másokkal, lehetőleg ne lépjünk fizikai kontaktusba, tartsuk meg a távolságot! Talán még soha nem értek minket ilyen és ehhez hasonló tiltások, a belőlük következő hatások mindennapi életünkben, mint most, a koronavírus-járvány idején. Márpedig a személyes kapcsolattartás, az emberi érintés hiánya elsősorban szociális és érzelmi életünkre nézve súlyos következményekkel járhat. De miért nem élhetünk vagy élünk nehezen érintések nélkül? És milyen utakat találhatunk az újbóli kapcsolatba lépéshez? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Az ölelések, kézfogások vagy egyszerűen a vállon nyugvó kéz látványa már-már a múlthoz, az egészségügyi válság előtti világhoz tartozónak tűnnek. Noha a pszichológusok szerint a fizikai kontaktusra szinte ugyanúgy szükségünk van, mint a beszélgetésre, az ivásra vagy az evésre.
Az érintés táplálja pl. az érzelmi kötelékeket: amikor (a legtöbbször spontán módon) megérintünk valakit, érdeklődést mutatunk iránta, és ezt sokáig aligha tudjuk nélkülözni…Ha pedig tartózkodunk az érintéstől, mert tiszteletben kell tartanunk az előírásokat, állandó éberséget jelent, vigyáznunk kell gesztusainkra. Minden kötődési elmélet az érintésen alapul. Pl. az egyik neves amerikai pszichológus apró majmokon végzett, úttörő jellegű kísérletében kimutatta a fizikai kapcsolat, kötődés jelentőségét. Kiterjesztve az emberekre, azt bizonyította, hogy az érintés, testkontaktus hiánya (pl. anya-gyermek kapcsolatban) akadályozza a kicsik szociális fejlődését.
3 jó ok a fizikai érintés helyreállítására
1. A támogatottság vagy a támogatás jó érzése
Az érintés a legegyszerűbb, közvetlen módja a másikhoz való viszonyulásnak, mert megtöri az elszigeteltséget. Pl. az élet nehéz perceiben, gyász, súlyos betegség, halálos baleset stb. esetén, amikor már nincsenek szavak, megöleljük az illetőt. De így van ez életünk legörömtelibb perceiben is… Amikor elárasztanak minket az érzelmek, a legfőbb dolog, ami megnyugtató lehet, az a fizikai kapcsolatfelvétel, pl. a másik ember karjára, vállára tesszük a kezünket, átkaroljuk stb. Érintés nélkül nehéz egy megnyugtató, biztonságos „buborékot” létrehozni magunk vagy mások körül. – állítják a pszichológusok.
Egyébként Japánban, ahol, kultúrájuk jellegéből eredően, az érintés ritka, a testkontaktus hiánya egyre inkább érezhetővé vált. Ezért Japán volt az első, mely „ölelés bárokat” nyitott a világon, a fizikai érintkezés igénye olyan erős lévén az országban. De bármilyen legyen is a kultúra, a vigasz mindenekelőtt az érintés révén jön létre. Amikor gyengeséget, bizonytalanságot érzünk, ösztönösen megérintjük a másikat. Amellett vannak helyzetek, amikor szinte elképzelni sem tudjuk, hogy ne érintsük meg az érintett személyt. Pl. ha sír a gyermek vagy a szeretett személy éppen „kiborult”.
2. Kommunikáció
A fizikai érintés részt vesz a nem a verbális kommunikációban. Az érintésben nincs hazugság, mert olyan kapcsolat, melynek jóindulatúnak, szívből jövőnek kell lennie. Egyébként a tapintás az első érzék, amely az embernél a terhesség második hónapjától kezdve kialakul; az első kapcsolat, az első „dialógus” a baba és a mama között. Egész életen át tart, anélkül, hogy változna, szemben a látással vagy a hallással.
Egyébként pl. a gondozók számos franciaországi egészségügyi intézményben megvalósították az ún. „kapcsolati érintést” is. Azzal a céllal, hogy olyan páciensekkel is kontaktust tudjanak teremteni, akiknél a verbális kommunikáció nem lehetséges. Az elmúlt években bevált ez a gondozási gyakorlat, főként az idős és az Alzheimer kóros betegeknél.
2021. május 25.
A parlagfű allergia közel 2 millió személyt érint az országban. Ha ön is közéjük tartozik, akkor érdemes már most készülnie a tünetek kezelésére. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy milyen terápia esetén van erre szükség.
Az allergia nem múlik el és kezelés nélkül rosszabbodhat
Ha az előző évben, augusztus és október körül a parlagfű miatt allergiás tünetei jelentkeztek, akkor ebben az évben is számíthat rá, hogy az allergén növény virágzását a szervezete jelezni fogja. Tüsszögés, orrfolyás, szem- és orrviszketés, orrdugulás a parlagfű allergia legjellemzőbb tünetei, de sokan egyéb szemtünetekkel, például allergiás kötőhártya-gyulladással is küzdenek, és az ekcémás bőrpanaszok is rosszabbodhatnak a pollenszezonban. Az allergiás tünetek nem múlnak el, sőt, kezelés nélkül rosszabbodnak, további allergiák jelenthetnek meg és asztma is kialakulhat. Ha tehát már tavaly is jelentkeztek a panaszai, idén ne mulassza el allergológus felkeresését!
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Ez attól függ, hogy milyen kezelést szeretnénk alkalmazni allergia ellen. Az egyik lehetőség, a tüneti terápia, ez antihisztamin tabletta, különböző orrspray, esetleg szemcsepp használatát jelenti. Ezeket a készítményeket akkor kell elkezdeni használni, amikor a parlagfű pollenek megjelennek a levegőben. Figyelni kell tehát az aktuális pollenjelentést, mivel a növény pollenszórása az időjárás függvényében eltolódhat, és ha azt látjuk, hogy emelkedik, esetleg már enyhébb tüneteink is jelentkeznek, használjuk a felírt készítményeket. Ilyen esetben tehát az allergológust június-július hónapokban is felkereshetjük.
2021. május 25.
Az utóbbi időben sokan tapasztalhattak Covid fertőzés utáni maradványtüneteket, amelyek közül a leggyakoribbak a visszatérő légszomj, a tartós köhögés, az izomerő csökkenése, az álmatlanság vagy a krónikus fáradságérzet. Dr. Körösfalvi Márta, a sárvári Ensanaszálloda főorvosa szerint ezek a tünetek fel tudják borítani az emberek megszokott életminőségét, sőt életritmusát is, így természetes az a törekvés, ha mindenki szeretné a fertőzés után a lehető leghamarabb visszanyerni régi vitalitását. Azon sem lehet csodálkozni, hogy a jótanácsoknak már terjedelmes a netes „irodalma”, csodafüveket, pirulákat, vitaminokat kínálva, pedig a recept mindenki számára elérhető: meg kell erősíteni az immunrendszert, ami biztos bástyaként fogja védelmezni szervezetünket.
Az immunerősítésnek számtalan lehetősége ismert, de talán azok a leghatékonyabbak azok, amik a testet és lelket egyszerre erősítik.
A Poszt-Covid szindrómában szenvedő emberek számára legjobb, ha légzési aktivitást, tüdő kapacitást növelő terápiás kezeléseken vesznek rész, amik javítják a vér oxigéntelítettségét, a légutak szabad átjárhatóságát. Ilyen komplex kezelésekhez nem kell kórházi rehabilitációs osztályra beutaló, sokkal kényeztetőbb módja is van a regenerálódásnak. A fürdőkben, szállodákban végzett kezelések azzal tudnak hozzájárulni a teljes gyógyuláshoz, hogy az ott dolgozó szakemberek nem csupán balneoterápiát alkalmaznak a gyógyításban, hanem holisztikus megközelítéssel komplex terápiát nyújtanak.
Léteznek olyan kezelések, csomagok, amelyek egyenesen arra szakosodtak, hogy a Poszt-Covid tüneteket enyhítsék hagyományos gyógykezelésekkel, hidroterápiával, fizioterápiával, masszázsokkal, inhalációs terápiával, oxigénterápiával és helyes légzéstechnikát elsajátító gyakorlatokkal, amiket rendszeres, intenzív, 30 perces sétákkal kombinálnak. A kezeléseket jótékonyan kiegészíti a sóbarlang és az egészséges táplálkozással, egészséges életmóddal való megismertetés. Mindezek együttes hatása növeli a tüdőkapacitást, megkönnyíti a légzést, erősíti a tüdőt, így javítva az életminőséget.
2021. május 24.
Nyugi anya, mindent tudok! Zárja rövidre sok kamasz a kínos beszélgetést, pedig korántsem biztos, hogy igazuk van, és ne hagyjuk ennyiben a dolgot! A szexuális védekezés igen összetett kérdés, a tudatos családtervezés fontosságát hirdető Ragaszkodj hozzá! program immáron ebben is segítséget nyújt a szülőknek, hogy a fiatalok mihamarabb elsajátíthassák a felelősségteljes gondolkodást a szexualitás terén is. Dr. Babay Lilla szülész-nőgyógyász szakorvos most elmagyarázza, mit és miért érdemes elmondanunk gyermekeinknek, hogy valóban mindent tudjanak a fogamzásgátlásról.
Milyen védekezési lehetőségekről beszélgessünk?
A legtöbben talán a hormonális fogamzásgátlást ismerik. Ide tartoznak a fogamzásgátló tabletták, tapaszok, hüvelygyűrűk, implantátumok, injekciók és méhen belüli gyógyszerleadó rendszerek. Léteznek olyan, a méh üregébe felhelyezhető eszközök is (műanyag, réz vagy nemesfém ötvözetű réz spirálok), amelyek hormonmentes megoldást nyújtanak alkalmazóiknak. Vannak az ún. barrier-módszerek, mint például az óvszer, pesszárium, méhszájsapka és spermicidek.
2021. május 24.
A hűtés nélkül tárolt inzulin is megőrzi hatásosságát egy új kutatás szerint.
A svájci Genfi Egyetem és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet kutatócsoportja megállapította, hogy nyitott inzulinampullák több mint 30 Celsius-fokos hőmérsékleten négy héten át tárolva is megőrzik hatásosságukat. Ez különösen a szegényebb országokban és a meleg éghajlaton élők számára lehet fontos.
Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők vérének nagyon magas a cukortartalma, aminek súlyos következményei lehetnek (többek közt kóma, vakság, végtagamputálás). A betegeknek ezért naponta kell inzulininjekciót kapniuk.
“Az aktuális irányelvek szerint az ampullákat folyamatosan két és nyolc fok között kell tárolni” – idézte a két szervezet közös közleménye Philippa Boulle-t, az Orvosok Határok Nélkül krónikus betegségekkel foglalkozó szakértőjét.
Egyes vidékeken, köztük Afrika Szaharától délre eső régióiban ez szinte lehetetlen, ezért a cukorbeteg minden injekcióért kénytelen egy ellátóhelyet vagy kórházat felkeresni. Eddig úgy vélték, hogy ha melegebb hőmérsékleten tárolják, az inzulinban pelyhek csapódhatnak ki, állaga változhat, így nem lehet beinjekciózni.
A friss tanulmány szerzői ezért megvizsgálták olyan kinyitott ampullák inzulinfehérjéit, amelyeket négy héten át az előírás szerint hűtve tároltak, valamint olyan ampullákét, amelyeket ugyanennyi ideig éjszaka 25, nappal 37 fok körüli hőmérsékleten tartottak.
Az eredmények szerint az inzulinkészítmények mindkét esetben ugyanolyan hatásosnak bizonyultak – írták a kutatók a PLOS One szaklap szerdán publikált friss számában.
2021. május 23.
A légszennyezés növekedése fokozza a visszafordíthatatlan látásromlás kockázatát egy új tanulmány szerint.
A University College London (UCL) kutatói Anglia-, Skócia- és Wales-szerte azt találták, hogy még a csekély légszennyezés is növelheti az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD), vagyis szemfenéki meszesedés kockázatát. Az AMD a gazdag ország 50 év feletti lakosai körében a gyógyíthatatlan látásvesztés vezető oka. Az AMD összefügg az olvasáshoz, az arcfelismeréshez és a bonyolultabb, finomabb részletekből álló feladatok elvégzéséhez szükséges központi látással. A betegség fő kockázati tényezői a gének, az öregség és a dohányzás.
A British Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány szerint a legszennyezettebb területeken élőknél nyolc százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki a betegség – olvasható a CNN amerikai hírtelevízió honlapján. A kutatók a félmillió ember részvételével készült brit Biobank egészségügyi adatbázisból több mint 110 ezer páciens adatait tanulmányozták, az alanyok 40-69 évesek voltak. Szemészeti mérések és kérdőívek segítségével megnézték, kiknek van és kiknek nincs makuladegenerációja, majd összevetették azzal, hogy lakóhelyük mennyire számít szennyezett levegőjűnek. “Azok körében, akik szennyezettebb helyen laknak, gyakoribb az AMD” – közölte Paul Foster az UCL szemészprofesszora, a tanulmány vezető szerzője.
A tudós szerint a makuladegenerációval összefüggő fő szennyezőanyagok a szállópor (pm2,5) és a nitrogén-oxidok. Ezek a parányi szemcsék belélegezve a tüdőn át a véráramba jutnak, amely szerteszét szállítja őket a szervezetben. A szemben a jó vérellátottság miatt okoznak különösen nagy kárt.
2021. május 23.
Évente 250-300 új rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizálnak Magyarországon a gyermekek körében. Az előfordulás gyakorisága az elmúlt húsz évben kis mértékben nőtt, de az egyre hatékonyabb kezeléseknek köszönhetően az ötéves túlélési ráta is megemelkedett. A korai felismerés a gyógyulás egyik legfontosabb alappillére.
A 14 éves kor eléréséig a balesetek után a második leggyakoribb halálok Magyarországon a daganatos megbetegedések, jellemzően a leukémia, amely az esetek 28 százalékát jelenti. A gyermekkori daganatok pontos okai ismeretlenek, vannak azonban olyan tényezők, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát: vélhetően az öröklött hajlam, a környezeti, immunológiai tényezők és egy esetleg vírusfertőzés is provokálhatják a daganatot.
Gyermekkorban a teljes gyógyulás esélye magas, a betegségtípus függvényében 75-95 százalékos, fontos ugyanakkor, hogy a lehető legkorábban diagnosztizálják a tünetek hátterében meghúzódó okokat. A II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán, mint hazánk legmagasabb progresszivitási szintű gyermekhematológiai és onkológiai ellátóhelyén évente nagyjából 200-250 rosszindulatú daganatos beteget (ebből 120-130 új esetet) és legalább 100-150 jóindulatú érdaganattal vagy annak különböző formáival küzdő gyermeket kezelnek. Az itt dolgozó, nagy tapasztalattal és magas tudományos fokozattal rendelkező szakorvosok a márciusi Semmelweis Egészség Napon osztják meg tapasztalataikat a látogatókkal.
2021. május 22.
A testmozgás kulcsszerepet játszhat a gyermekeknél a stresszes szituációkkal való megbirkózásban – derült ki egy új tanulmányból, amely elsőként mutatott ki kapcsolatot a fizikai aktivitás és a stresszhelyzetekre adott hormonális válaszreakció között gyermekeknél.
A Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism (JCEM) című folyóiratban közölt eredmények szerint a fizikailag kevésbé aktív, sokat ülő gyerekek esetében jelentősen megnőtt a stresszel összefüggő kortizol hormon szintje, amikor a fiatalok mindennapi stresszhelyzeteknek voltak kitéve. A fizikailag legaktívabb társaik kortizol szintje azonban alig, vagy egyáltalán nem emelkedett meg a hasonló szituációkban.
Amelyik gyerek többet ugrabugrál, jobban bírja a stresszt
“Az eredmények azt sugallják, hogy a fizikai aktivitás fontos szerepet játszik a mentális egészségben azáltal, hogy megvédi a gyereket az olyan mindennapi stresszhelyzetek hatásaitól, mint például a nyilvánosság előtt való beszéd” – idézte a tanulmányt vezető Silja Martikainent, a finnországi Helsinki Egyetem munkatársát a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportál.
A vizsgálat
A tanulmány 252 nyolc éves gyermek bevonásával készült. A résztvevők fizikai aktivitását a csuklójukra erősített gyorsulásmérő készülékkel követték nyomon a szakemberek, míg a gyerekek kortizol szintjének méréséhez nyálmintát vettek tőlük. A stresszhelyzetekre adott reakció méréséhez a fiataloknak számtani és történet mesélési feladatokat kellett teljesíteniük.
A résztvevőket három csoportra – leginkább-, közepesen-, és legkevésbé aktívra – osztották a kutatók. A leginkább aktív gyerekek, akik társaikhoz képest sokkal élénkebben és hosszabb ideig végeztek testmozgást, kortizol szintje reagált a legkevésbé a stresszes élethelyzetekre.
Összefüggés van a mentális és a testi egészség között
“Egyértelmű összefüggés van a mentális és a fizikai jólét között, ám ezen kapcsolat természetéről nem sokat tudunk ” – húzta alá Martikainen. – Az eredmények azt sugallják, hogy a testmozgás elősegíti a mentális egészséget azáltal, hogy szabályozza a stresszhelyzetekre adott hormonválaszt”.
2021. május 22.
A hepatitis C egy vér útján terjedő vírusos fertőzés, melyet a hepatitis C -vírus okoz. A fertőzés elsődlegesen a májat támadja meg, de a kórokozó más szerveket is elérhet, illetve a máj sokrétű funkcióinak károsításával súlyos károsító hatása van az egész szervezetre. Érdemes tehát figyelnünk a hepatitis C vírus (HCV) fertőzés megelőzésére, a szűrések fontosságára és a hatékony kezelési lehetőségekre.
A hepatitis C úgynevezett csendes vírus, a fertőzés gyakran évekig, évtizedekig marad diagnosztizálatlan. A betegség tünetmentes jellege miatt a betegek nagy száma már kialakult májbetegséggel jelentkezik először orvosánál. A HCV fertőzés a krónikus májbetegségek, a májrák és a máj transzplantáció vezető oka.
Az egyik leggyakoribb fertőző betegség
A krónikus HCV fertőzés súlyos közegészségügyi problémát jelent és világszerte az egyik leggyakoribb fertőző betegség, amely körülbelül 150 millió embert érint. Évente 3-4 millió új fertőzés alakul ki, és a betegek mindössze 15-25%-a válik vírusmentessé az akut időszakban.
A krónikus HCV fertőzésben szenvedő betegek 20%-ánál alakul ki májcirrózis, és ezen betegek 2-5%-a hal meg évente. A HCV fertőzés miatt kialakuló előrehaladott májbetegség jelenleg a máj transzplantáció legfontosabb okaként szerepel a nyugati országokban. Magyarországon a vírushordozók aránya körülbelül 1,3%, és a hepatitis C vírus okozta fertőzés évente mintegy 2-4 ezer májzsugorért, valamint 600 májrákos esetért felelős.
A hepatitis C egészségügyi szempontból a legnagyobb globális fenyegetés. Jelentős terhet ró a gazdaságra mind egyéni, mind társadalmi szinten, ezért megelőzésére komoly hangsúlyt kell fektetni. Az előrehaladott májbetegségben szenvedő betegek gyógyítása nagy kihívást jelent, valamint ez a legjelentősebb, kielégítetlen kezelési igénnyel rendelkező betegpopuláció, amelynek a jelenleg elérhető standard kezelésnél hatékonyabb és jobban tolerálható kezelési lehetőségekre van sürgősen szüksége.
2021. május 21.
Szervezetünkben a mellékvese termeli az anti-stressz hormonként is ismert kortizolt. Tartós leterheltség, a folytonos stressz hatására a mellékvese kimerülhet, és megjelennek a kortizolhiány tünetei.
Mellékvese – a stresszkezelés szolgálatában
Stresszes szituációkban, például egy veszélyes közlekedési helyzetben gyors reakcióra van szükségünk, hogy a súlyos következményeket megelőzzük, testi épségünket megóvjuk. Ebben két, a mellékvese által termelt hormon van segítségünkre. A mellékvese páros szerv, melynek velőállománya az adrenalint, külső része (a kéreg) többek közt a kortizol nevű hormont is termeli – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. A stresszhelyzetek kezelése e két hormon összehangolt működésének köszönhető: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek. Az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja: növeli a cukrok szintjét a vérben, fokozza az agy glükózfelhasználását, és növeli a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét.
Ha a mellékvese kimerül
Ha a stressz az életünk, mindennapjaink részévé válik, az a hormonrendszer működésén is meglátszik. A tartós magánéleti konfliktusok, vagy munkahelyi stressz leküzdéséhez a szervezet folyamatosan több stresszhormont termel. Az állandó készenlét, a folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a „mellékvese fáradtság” tünetei. Az egyensúly felborulását kezdetben magasabb kortizol szint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a beteg szervezete így igyekszik felvenni a harcot. Krónikus stressz esetén azonban a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizol szükségletét, így értéke egyre csökken.
Krónikus fáradtság a vezető tünet
A kortizolszint csökkenésének első jele a fáradtság. Az érintettek reggel is nehezen ébrednek, napközben is nyomottabbak, lehangoltabbak lehetnek. Romlik a stressztűrő képességük, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek. Nők esetében a kortizolhiány a teherbeesés elmaradásához is vezethet. A megtermékenyített petesejt beágyazódását, megmaradását a progeszteron hormon biztosítja. Kortizolhiány esetén azonban a szervezet minden energiát – a progeszteron termelés rovására is – a hiányzó hormon előállítására fordít, így nem ritka, hogy a betegség diagnózisára a gyermekáldás elmaradásának vizsgálata során derül fény.
