2021. május 22.
A hepatitis C egy vér útján terjedő vírusos fertőzés, melyet a hepatitis C -vírus okoz. A fertőzés elsődlegesen a májat támadja meg, de a kórokozó más szerveket is elérhet, illetve a máj sokrétű funkcióinak károsításával súlyos károsító hatása van az egész szervezetre. Érdemes tehát figyelnünk a hepatitis C vírus (HCV) fertőzés megelőzésére, a szűrések fontosságára és a hatékony kezelési lehetőségekre.
A hepatitis C úgynevezett csendes vírus, a fertőzés gyakran évekig, évtizedekig marad diagnosztizálatlan. A betegség tünetmentes jellege miatt a betegek nagy száma már kialakult májbetegséggel jelentkezik először orvosánál. A HCV fertőzés a krónikus májbetegségek, a májrák és a máj transzplantáció vezető oka.
Az egyik leggyakoribb fertőző betegség
A krónikus HCV fertőzés súlyos közegészségügyi problémát jelent és világszerte az egyik leggyakoribb fertőző betegség, amely körülbelül 150 millió embert érint. Évente 3-4 millió új fertőzés alakul ki, és a betegek mindössze 15-25%-a válik vírusmentessé az akut időszakban.
A krónikus HCV fertőzésben szenvedő betegek 20%-ánál alakul ki májcirrózis, és ezen betegek 2-5%-a hal meg évente. A HCV fertőzés miatt kialakuló előrehaladott májbetegség jelenleg a máj transzplantáció legfontosabb okaként szerepel a nyugati országokban. Magyarországon a vírushordozók aránya körülbelül 1,3%, és a hepatitis C vírus okozta fertőzés évente mintegy 2-4 ezer májzsugorért, valamint 600 májrákos esetért felelős.
A hepatitis C egészségügyi szempontból a legnagyobb globális fenyegetés. Jelentős terhet ró a gazdaságra mind egyéni, mind társadalmi szinten, ezért megelőzésére komoly hangsúlyt kell fektetni. Az előrehaladott májbetegségben szenvedő betegek gyógyítása nagy kihívást jelent, valamint ez a legjelentősebb, kielégítetlen kezelési igénnyel rendelkező betegpopuláció, amelynek a jelenleg elérhető standard kezelésnél hatékonyabb és jobban tolerálható kezelési lehetőségekre van sürgősen szüksége.
2021. május 21.
Szervezetünkben a mellékvese termeli az anti-stressz hormonként is ismert kortizolt. Tartós leterheltség, a folytonos stressz hatására a mellékvese kimerülhet, és megjelennek a kortizolhiány tünetei.
Mellékvese – a stresszkezelés szolgálatában
Stresszes szituációkban, például egy veszélyes közlekedési helyzetben gyors reakcióra van szükségünk, hogy a súlyos következményeket megelőzzük, testi épségünket megóvjuk. Ebben két, a mellékvese által termelt hormon van segítségünkre. A mellékvese páros szerv, melynek velőállománya az adrenalint, külső része (a kéreg) többek közt a kortizol nevű hormont is termeli – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. A stresszhelyzetek kezelése e két hormon összehangolt működésének köszönhető: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek. Az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja: növeli a cukrok szintjét a vérben, fokozza az agy glükózfelhasználását, és növeli a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét.
Ha a mellékvese kimerül
Ha a stressz az életünk, mindennapjaink részévé válik, az a hormonrendszer működésén is meglátszik. A tartós magánéleti konfliktusok, vagy munkahelyi stressz leküzdéséhez a szervezet folyamatosan több stresszhormont termel. Az állandó készenlét, a folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a „mellékvese fáradtság” tünetei. Az egyensúly felborulását kezdetben magasabb kortizol szint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a beteg szervezete így igyekszik felvenni a harcot. Krónikus stressz esetén azonban a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizol szükségletét, így értéke egyre csökken.
Krónikus fáradtság a vezető tünet
A kortizolszint csökkenésének első jele a fáradtság. Az érintettek reggel is nehezen ébrednek, napközben is nyomottabbak, lehangoltabbak lehetnek. Romlik a stressztűrő képességük, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek. Nők esetében a kortizolhiány a teherbeesés elmaradásához is vezethet. A megtermékenyített petesejt beágyazódását, megmaradását a progeszteron hormon biztosítja. Kortizolhiány esetén azonban a szervezet minden energiát – a progeszteron termelés rovására is – a hiányzó hormon előállítására fordít, így nem ritka, hogy a betegség diagnózisára a gyermekáldás elmaradásának vizsgálata során derül fény.
2021. május 21.
A vesebetegség az egyik legelhanyagoltabb egészségügyi probléma
Becslések szerint a magyar lakosság majdnem 10%-a szenved valamilyen vesebetegségben, az érintettek nagy része azonban egyáltalán nincs tisztában állapotával. Kiválasztószervünk károsodása ugyanis akár évekig is észrevétlen maradhat, a tünetmentes elváltozásokat a kezdeti szakaszban csak a laborvizsgálat mutatja ki. De mi a teendő, ha problémát jelez a szűrővizsgálat, vagy felbukkannak az intő tünetek? Mikor érdemes urológushoz, és mikor nephrológushoz fordulnunk?
A vese számos élettani funkciónk működtetéséért felel: az anyagcsere-végtermékek eltávolításán túl feladata a só- és vízháztartás, a kalciumanyagcserét biztosító anyagok szabályozása, és szerepet játszik a vörösvértest termelésben is. Létfontosságú páros szervünk károsodására a tünetek hiánya miatt gyakran későn, a probléma súlyosbodásakor derül fény.
A krónikus veseelégtelenségben szenvedők pontos száma a fel nem ismert betegségek miatt ismeretlen, de az érintettek aránya folyamatosan nő – főleg a magas vérnyomás, szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség terjedése miatt. A rendszeres vér-és vizeletvizsgálat beiktatása mellett milyen jelekre kell odafigyelnünk, mikor figyelmeztet a testünk, hogy ideje szakemberhez fordulunk?
A vese gyógyításával két szakterület, az urológia és – a vese működési egységéből, a nephron szóból képzett – nephrológia is foglalkozik. Míg előbbi a vese morfológiai elváltozásait és sebészeti betegségeit (pl. vesekő, daganat) kezeli, a nephrológia a belgyógyászat egyik ágaként a szerv működését és funkcionális zavarait vizsgálja.
2021. május 20.
A torokfájás, a viszkető, kaparó, csiklandozó, szúró, égő érzés, vagy gombócérzet a torokban. Nagyon kellemetlen, megnehezíti a nyelést, sokszor a beszédet is, zavarva a mindennapi tevékenységet, de leginkább az éjszakai pihenést. A torokfájáshoz gyakran társul köhögés, s ez így együttesen még inkább igénybe veszi a szervezetet!
A torok (vagy más néven garat) a tápcsatorna legfelső szakasza, a légzőrendszer és az emésztőrendszer közös része. Elölről a szájüreg, felülről az orrüreg, alulról a nyelőcső és a légcső felső része, a gége határolja. Jelentős szervei az orr- és a garatmandulák. Belülről nyálkahártya béleli, és ennek kiszáradása, bármilyen sérülése, gyulladása vagy duzzanata fájdalmat, nyelési és légzési panaszokat okoz.
A torokfájás leggyakoribb oka a vírusos (40-80%) és bakteriális fertőzések okozta gyulladás
Egészséges ember szájüregében és garatnyálkahártyáin állandóan jelen vannak a legkülönbözőbb baktériumok, vírusok és gombák. Ezek nagyobb része ártalmatlan, sőt ún. jó-baktériumok, melyek erős immunrendszer esetében kordában tartják az ártalmasok szaporodását. Ha az immunrendszer gyengül és főleg annak a helyi védekezést biztosító rendszere sérül, vagy masszív fertőzés éri a légzőszerveket, akkor az egyensúly felbomlik és az ártó kórokozók, elszaporodva betegséget okoznak.
És mitől gyengül a helyi védekezés? Az orron át beszívott levegő felmelegszik, átnedvesedik és az orrszőröcskék, által megtisztul. Az eldugult orrú, szájjal lélegzőknek azonban hidegben kihűl a torkuk, melegben pedig (akárcsak az erős dohányosoknak) kiszárad a nyálkahártyájuk, mindkettő gyengítve a helyi védekező tevékenységet. A szájon lélegző emberek szűrés nélkül szippantják be a környezetükben mindenütt jelenlévő ártó kémiai anyagokat (por, füst, ipari szennyek), a beteg emberek kilehelt, kiköhögött fertőző nyákcseppjeit.
2021. május 20.
A civilizált ember számára evidens, hogy a vécé használata után kezet mos, hacsak nem akar betegségeket kockáztatni. Egy friss kutatás azonban azt állítja, ha gépi kézszárítót használ az ember, az olyan, mintha egyáltalán nem is tisztálkodott volna. A nyilvános mosdókban használt, meleg levegős készülékek ugyanis, a fekáliából származó kórokozókkal fújják tele a tiszta kezeket – írja a tanulmány, amiről a Newsweek számolt be.
A kutatók szerint, a nyilvános vécékben sokkal több az olyan, emberi ürülékből származó baktérium, amik a lehúzáskor kerülnek a levegőbe, mint az otthoni illemhelyeken. A kézszárítók pedig nem csinálnak mást, mint az egyik oldalon magukba szívják a mosdó levegőjét, hogy a másikon felmelegítve, nagy sebességgel fújják ki magukból.
A kutatók egy egyetem 36 illemhelyét vizsgálva arra jutottak, hogy a kézszárítók használata után messze több kórokozó kelül a kezekre a normálisnál. Tesztelték azt is, hogy megúszható-e a szennyezés, ha részecskeszűrőkkel szerelik fel a gépeket, de arra jutottak, hogy ezek is, csak a kórokozók mintegy 75 százalékát képesek megállítani.
2021. május 19.
A legtöbb ember manapság ülőmunkára van ítélve, ami különböző egészségügyi gondokat von maga után. Ilyen többek között a visszértágulat is, ami kezdetben inkább csak esztétikailag zavarja az embert, ám egy idő után fájdalmassá is válik. Dr. Nyiredy Géza, a Trombózisközpont érsebész főorvosa elárulja, mi mindent lehet tenni ilyenkor.
Kezdetben nem okoz panaszt
Sokan, amikor megjelennek a lábaikon a kitüremkedő visszerek, nem tesznek semmit, gondolván, hogy ami nem fáj, azzal nem kell mit kezdeni. Sajnos ez a hozzáállás azonban az idő folyamán megbosszulhatja magát, ugyanis kezeletlen esetben viszonylag rövid időn belül megnehezíti az ember mindennapjait.
Eleinte csupán annyi gondot okoz, hogy a nap végére úgynevezett nehézláb érzés jelentkezik, és jól esik felpolcolni őket. Később ezt felváltja egy erősebb fájdalom, feszülő érzés, ami akár már napközben is felléphet, főleg hosszabb ülés során, így az irodában akár a munkavégzést is megnehezítheti, hiszen a furcsa érzés és a trombózistól való rettegés elterelheti a figyelmet az aznapi dolgokról.
Ez főleg a nyári időszakra igaz, viszont akinek már előrehaladottabb állapotban vannak a visszerei, azok akár még a téli hónapokban is panaszkodhatnak a végtagjaikra. De vajon mit lehet tenni, hogy csökkenjen, vagy végérvényesen megszűnjön a fájdalom?
Kompressziós kezeléstől a műtétig
Bár a patikákban be lehet szerezni hűsítő visszérkrémeket, azonban ezek csak ideig-óráig nyújtanak – ha nyújtanak- némi enyhülést. Éppen ezért már a visszerek megjelenése idején érdemes szakembert felkeresni, aki az erek állapotát pontosan felmérve tanácsot tud adni a lehetséges kezelésekről. „Van, hogy elég a kompressziós kezelés, amit el lehet végezni vagy gyógyharisnyával, vagy rugalmas pólyával, azonban ha ez nem elég, akkor ajánlott a visszérműtétet számításba venni.
Segítségével akár végérvényesen megszabadulhat a kidudorodó erektől és a fájdalomtól egyaránt, ráadásul így megelőzheti az olyan szövődmények kialakulását, mint a lábszárfekély, a tágult visszerek gyulladása, illetve a következményes mélyvénás trombózis ” .- mondja dr. Nyiredy Géza, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.
2021. május 19.
Sokszor hallom egy-egy vélemény kapcsán a következő szavakat: „a férfiak mind ilyenek” vagy „ne is mondd, nőből van!”.
Az általánosítások néha rettentően tudnak bosszantani, mert úgy gondolom, hogy egyik vagy másik nemhez tartozókat sem lehet egy skatulyába tenni. Hiszen láttam sok férfit hisztizni (hajaj), és láttam már nőket is keményen harcolni, nem éppen nőies módon.
Ezen felbuzdulva úgy döntöttem, hogy megkérdezek jó néhány férfitársunkat rólunk, nőkről, hogyan látnak bennünket? Próbáljunk meg hát önkritikát gyakorolni és mutassunk ezzel példát az erősebbik nemnek!
Mit kerüljenek a nők egy kapcsolatban?
Első interjúalanyom felsorolta, hogy milyen női szokások nem szerencsések egy kapcsolatban: „Megpróbálják kisajátítani a férfit, számon kérik rajtuk a dolgokat, morcosak, ha a srác a barátaival elmegy sörözni, hisztiznek. Hagyják szabadon a férfit, mint ahogy neki is engednie kell, hogy a kedvese kiteljesedjen és barátnőzzön, vagy régebbi ismerőseivel, férfi barátaival tartsa a kapcsolatot.” Tulajdonképpen ebben mindegyik megkérdezett férfitársunk egyetértett, hogy a szabadság fontos számukra, de abban már eltérőek voltak a vélemények, hogy ebből mennyit adnának partnereiknek.
Egy kapcsolatban kerülendő dolgokról egy kedves férfi ismerősöm érdekes gondolatot osztott meg velem: „Jobb lenne, ha a nők kicsit kerülnék a bonyodalmakat. A problémákkal nincs baj, de ha azt még a nő tovább fokozza kombinációval, attól nem lesz könnyű a férfi élete. Elég kihívása van egy férfinak a világban, otthonra már nem igényli azokat.” Legyünk azért őszinték, valóban képesek vagyunk mi nők sokat kombinálni. Azt mondják, hogy a nők rendkívül kreatívak tudnak lenni, ha a probléma megoldásról van szó. Kérdés, hogy ezt hogyan élik meg párjaink. Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy nem egy féltékeny férjet ismerek, akik, ha kombinálni kell, nem mennek kreativitásért a szomszédba.
Ehhez kapcsolódva azt is megfogalmazták az erősebb nemhez tartozók, hogy egy egyszerű válaszból olyan gondolatokat, akár vádakat képesek vagyunk mi nők kikerekíteni, ami egy férfinak eszébe sem jutna. Megfogalmazták ők maguk azt is, hogy a férfi egyszerű szerkezet egyszerű menedzsmentet igényel. Úgy fogalmazott egyik riportalanyom, hogy „Kábé olyan ez mint ha egy ladát rá akarnál dugni egy kompjúterre, hogy kiolvasd a hibát. Pedig az nem is hiba, hanem alapműködés.”
2021. május 18.
A rosacea főként nők körében fordul elő, kezelés nélkül egyre súlyosbodó tünetekkel. A bőrpanaszok kezelésének ma már több módja is létezik. Peterman Krisztina kozmetikus véleménye szerint azonban az eredmény egyik esetben sem lehet tartós, ha a kiváltó okot nem szüntetjük meg. A rosacea kialakulásában a Demodex atka jelenléte is szerepet játszhat, érdemes ezért első körben szűrővizsgálatot végeztetni.
Borvirágos orcák
A rosacea kialakulása örökletes tényezőkkel, vagy hormonális változásokkal függ össze, nők körében jellemzően a menopauza időszakában, 40-50 éves kor között jelentkezik. Ritkábban ugyan, de férfiakon is kialakulhat, tünetei leginkább a túlzott alkohol fogyasztás következtében jelentkező borvirágos orra, arcra jellemzőek. A kezdetben enyhe enyhe bőrpír, majd megmaradó értágulatok után gennyes csomók is megjelenhetnek, majd végső stádiumban a sűrű csoportokban elhelyezkedő csomók összefüggővé vállhatnak, és – főként férfiaknál, jellemzően az orr vagy az áll területén – kialakul a rhynophymaként, vagyis karfiolszerűen megvastagodott bőr néven ismert torzító elváltozás.
A probléma gyökere
A rosacea kezelése során elsősorban érösszehúzó, gyulladáscsökkentő készítményeket alkalmazunk – mondja Peterman Krisztina. A bőrproblémák kapcsán azonban gyakran előfordul, hogy a megfelelő hatóanyagokkal történő külső kezelések mellett egyéb, a háttérben meghúzódó problémákat is szükséges orvosolni, a kezelés sikerességének érdekében. Az arcon megjelenő tünetek összefügghetnek egyéb gyomor-bélrendszeri betegségekkel, azok gyulladásával is, de a rosacea hátterében vérnyomás ingadozás, vagy az arcbőrön élősködő atkák is állhatnak. A Journal of Medical Microbiology 2012-es számában közölt egy kutatást, mely a Demodex atkák egy csoportjának, a Dermodex brevis egyik baktériumát, a Bacillus oleronius-t hozta összefüggésbe a rosacea megjelenésével.
Apró élősködők
A kutatásban azt vizsgálták, hogy a rosacea kezelésében miért bizonyultak hatékonynak egyes antibiotikumok és miért nem a gyulladáscsökkentő hatású kortikoszteroidok. Feltételezték, hogy így valójában nem önmagában a gyulladás, hanem baktérium jelenléte játszik szerepet a tünetek megjelenésében. Vizsgálódásaik során meg is találták a kérdéses baktériumot, mégpedig a Demodex brevis atkákban, melyek jelenléte a felnőtt lakosság közel 40 százalékánál kimutatható. A kutatásból az is kiderül, hogy a rosaceás betegek arcán tízszer több atka található. A baktériumok az atkák pusztulását követően jutnak a bőrre meglehetősen gyakran, hiszen az egyes atkák életciklusa mindössze 14-28 nap. Az atka igen gyorsan szaporodik, egy alkalommal 12-14 petét rak le a faggyúmirigyekben, a folyamatos körforgás tehát – kezelés hiányában – maximálisan biztosított. A Demodex baktériumainak, a rosacea megjelenésében játszott szerepét erősíti az a megfigyelés is, miszerint a betegek tünetei felerősödnek két, az atkák elszaporodásának is igen kedvező külső körülmény hatására: napsütés (meleg) és magas páratartalom.
2021. május 18.
Minden szülő nagy izgalommal várja gyermeke első szavait. De ha észreveszi, hogy a kicsi elakad a szavak kimondásakor, vagy a legtöbbször csak nehezen jön ki a szó a száján, dadog, egyre nő a szülői aggodalom…
Íme néhány jó tanács ahhoz, hogyan reagáljunk rá úgy, hogy ne sértsük meg vele a gyermeki lelket, de eredményre is jussunk.
Gyermekünk elkezdett dadogni?
Ez a probléma főleg attól fogva jelentkezhet, amikor a kicsi próbálja mondatokba foglalni a szavait, mert szeretne kommunikálni a környezetével. Senki nem dadog egyedül: ez a baj mindig olyan helyzetben alakul ki tehát, amikor a gyermek kapcsolatba kerül, édesanyján kívül, másokkal is. A dadogás a leggyakrabban 5 éves kor előtt kezdődik, általában 2 és fél év körül –mondják a logopédusok. De nem szabad azonnal megijedni! Minden gyerek habozik, tétovázik, vagy ismétel a nyelv elsajátításának időszakában. Ezért természetesen még a legenyhébb módon sem szabad megróni. A legjobb, ha a szülő „nem veszi észre” a dadogást, és ha egy bizonyos idő eltelte után sem múlnak gyermekénél ezek a nyelvi nehézségek, szakember tanácsai alapján igyekezzék korrigálni a hibát. Komolyabb esetekben terápiára van szükség.
Ha a dadogás nagyon korán kezdődik (az esetek kb. 75%-ában), olykor csak átmeneti. További felmérések pedig kimutatták, hogy a fejlett országokban általában a gyerekek 4-5%-a, a felnőttek 1%-a dadog, és nagyobb százalékban kisfiúknál jelentkezik.
Figyelmeztető jelek
Ilyen jelek lehetnek többek közt: „harc” a szavakkal és a vizuális kontaktus elvesztése a beszélgető partnerrel. Amikor a gyermek szavakban kezdi kifejezni magát, hajlamos arra, hogy bosszankodjék (mert például gyorsabban gondolkodik, mint ahogyan a szókészletéből meríteni tudna), majd ennek következményeként sokszor nem is néz arra, akivel kommunikál. Magával van elfoglalva… Ha viszont már csak a legnagyobb nehézségek árán jön szó a szájára, és akkor is dadogást veszünk észre nála, logopédus segítségét tanácsos igénybe venni.
2021. május 17.
A WHO 2012-ben nyilvánította május 5-ét a pulmonális hypertonia világnapjává. Azóta minden évben e napon a figyelem erre a ritka betegségre irányul. Csak Magyarországon több száz beteg él ezzel a gyógyíthatatlan betegséggel. A világnap kapcsán beszélgettünk Dr. Karlócai Kristóffal, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának főorvosával és Csabuda Eszterrel, a hazai betegszervezet, a Tüdőér Egylet elnökével.
Mit kell tudni erről a betegségről?
Karlócai Kristóf: A magas vérnyomás viszonylag ritka betegségcsoportja a pulmonális hipertónia (PH), aminek egyik fontos típusa a pulmonális artériás hipertónia (PAH). Ez a szívet a tüdővel összekötő verőerekben, a kisvérkörben alakul ki. A lényege, hogy az említett verőerekben magasvérnyomás alakul ki, ami egyre nagyobb terhelésnek teszi ki a jobb szívfelet. A tüdő erei rendszerint megvastagszanak, merevvé válnak, amitől a nyomás tovább nő, a szív egy idő után elfárad, hiszen egy magas nyomású érrendszerbe kell pumpálnia ugyanazt a mennyiségű vért, vagy akár többet is, ha a beteg terhelésnek teszi ki magát.
Mik a tünetei?
KK: A legnagyobb probléma, hogy a kezdeti tünetei nagyon általánosak, ezért gyakran a háziorvosok sem gondolnak rá, ha fáradékonyságra vagy nehézlégzésre panaszkodik a beteg. Tovább nehezíti a diagnózis felállítását, hogy a tüdőben jelentkező kisvérköri magasvérnyomás – ellentétben a nagyvérköri (közismertebb) magas vérnyomással – egy egyszerű felkaron elvégzett vérnyomásméréssel nem mérhető. Ezért a pontos diagnózist, a szív ultrahangos vizsgálata után szívkatéterezéssel lehet felállítani. Ezért a PAH-ot sokszor csak késve, másfél-két év alatt állapítják meg. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú lenne.
Később a tünetek súlyosbodnak, a nehézlégzés már kis terhelésre – ötven-száz méter megtétele után – is jelentkezhet. Előfordulhat az ajak elkékülése, szapora szívverés, akár ritmuszavar, folyadék jelenhet meg a hasüregben, és nem ritka az előzmény nélküli eszméletvesztés sem.
Melyek lehetnek a betegség kiváltó okai?
KK: A pontos kiváltó okok máig ismeretlenek. Lehet örökletes is, de lehet más betegségekhez társuló is, többek között veleszületett szívbetegségek, kötőszöveti betegségek, HIV-fertőzés, vagy akár illegális kábítószer-használat (pl. amfetamin) következményeként is kialakulhat. Nemtől és kortól függetlenül bárkinél előfordulhat, becslések szerint 100 ezer emberből kb. 4-6 érintett, bármely korosztályban – gyerekeknél is – előfordul. Gyakrabban jelentkezik nőknél, illetve a 30-60 éves korosztályban.
Mi módon kezelhető a PAH?
KK: Súlyos, egyelőre meg nem gyógyítható, de jól kezelhető betegségről beszélünk. Ma már a megfelelő terápiákkal az élet jelentősen meghosszabbítható, az életminőség javítható, főleg a korai felismerés után, időben megkezdett kezeléssel. A diagnózissal rendelkező páciensek, állapotuktól függően – a nemzetközi protokolloknak megfelelően –, többféle tablettás, súlyosabb esetben parenterális kezelést kapnak életkilátásaik javítására, állapotuk stabilizálására, mivel a PAH gyógyszerek többsége Magyarországon is elérhető és támogatott. A szervátültetésre alkalmas, előrehaladott PAH-ban szenvedő betegeknél a tüdőtranszplantáció jelenthet még megoldást.
