2021. április 03.
Na de kire ütött ez a gyerek? Anyu esze, apu szeme, a nagyi keze – génjeinknek köszönhetően gyermekeinkben nem csak az édesanya és az édesapa vonásait, de akár a nagyszülők, dédszülők örökségét is felfedezhetjük. A tudomány fejlődésével az előző generációk fizikai és mentális tulajdonságai alapján egyre többet tudhatunk meg születendő babánkról.
Külső adottságainkat, készségeinket és betegségeink egy részét is a negyvenhat kromoszómánkat alkotó gének munkájának köszönhetjük. Természetesen nem bízhatjuk sorsunkat teljes egészében a genetikára: a környezet és az életmód is jelentős befolyással bír életminőségünkre, de kutatások alapján bizonyos mintákat és hajlamokat felmenőink hagyományozhatnak ránk. Akár több generáción keresztül is felismerhető lehet a kézfej formája, az arcunkon található gödröcskék, de olyan tulajdonságok is családi jellemzővé válhatnak, mint a kreativitás vagy a jó hallás.
A baba neméért például az apa a felelős, hiszen, ha X-kromoszóma találkozik az anya nemi kromoszómájával, lány, Y-kromoszóma továbbörökítése esetén pedig kisfiú születik. Az Y-kromoszóma határozza meg az ajkak formáját és az említett gödröcskéket is, és nagy a valószínűsége, hogy a kicsi szemszíne is az apukájáéra hasonlít. Intelligenciáját viszont az anya adja tovább, magasságunk és testalkatunk pedig általában a két szülő adatainak átlagából következik.
Sajnos külső jegyeink mellett számos betegséget is a génjeinkben hordozunk. Migrénes szülők fájdalmai jó eséllyel a gyermeküket is gyötörni fogják, ahogy a szívbetegségre és a túlsúlyra való hajlam is öröklődhet. Nagy a kockázata a rövidlátás, színvakság és némely bőrbetegségek (pl. az ekcéma több generációs megjelenésének is.
2021. április 02.
A hasmenés néha csak annyit jelent, hogy tisztul a szervezetünk, kijön, aminek ki kell jönnie. De ezt a nyolc dolgot mindenképpen tudnunk kell, hogy idejében észre tudjuk venni, hogyha a baj nagyobb egy múló rosszullétnél. A hasmenés ugyanis súlyos betegséget is jelezhet!
Íme 8 fontos tudnivaló a hasmenésről, amit mindenkinek ismernie kellene:
- A napi több mint 3x-i hasmenés már nem egészséges. Az orvosok kortól és nemtől függetlenül a napi több mint 3x-i, hasmenéses székletürítést már nem tartják egészségesnek, azaz ez már nem indokolható a táplálkozással.
- Ez történik a bélrendszerben hasmenés esetén: a vastagbélben a bélfal szöveteinél “sűrűbb” (ozmotikusan aktívabb) a béltartalom, amely vizet von el a környezetéből, és ez híg székletet eredményez. A bélben képződő irritatív anyagok a bél falát fokozott mozgásra ingerlik, mely gyorsítja a bélműködést, és ezáltal hasmenéshez vezet. Bár a jelenséget már egészen kiskorunktól fogva ismerjük, igen kellemetlen tünetnek számít: ilyenkor sok esetben nehéz visszatartani a székelést, ráadásul a gyakori híg széklet irritálja a végbélnyílást, ez akár a nyálkahártya felmaródásához, sebesedéséhez vezethet.
- Gyakran kórokozók miatt jelentkezik a hasmenés. A jelenség hátterében számos betegség állhat, gyakran különböző fertőzések okozzák a híg székletet (pl: Salmonella, Shigella, Clostridium Difficile, Campylobacter, vírusok). A hasmenéses megbetegedések háromnegyedét egyébként a tapasztalatok szerint a táplálék nem megfelelő tárolása, illetve a konyhai higiénia hiánya okozza.[1]
2021. április 02.
Az európai illetékesek célja, hogy a koronavírussal összefüggő új immunitásigazolás, más néven a zöld útlevél a nyári szünet előtt életbe lépjen és megkönnyítse az Európai Unión belüli közlekedést a nyári szezonra – jelentette be vasárnap Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja.
Az európai immunitásigazolás, amelynek elképzelését részletesen szerdán mutatja be az Európai Bizottság, tartalmazni fogja, hogy a tulajdonost beoltották-e már a koronavírus ellen vagy hogy meggyógyult-e belőle, illetve hogy rendelkezik-e negatív teszttel – mondta az uniós biztos a CNews francia hírtévének adott interjúban. “Elektronikus és papír változata is lesz, azokra is gondolva, akik nem akarják erre használni az okostelefonjukat, és ez jogukban áll” – tette hozzá.
Thierry Breton elmondta: az ingyenes, QR-kóddal ellátott igazolványt minden tagállam nyelvén kiállítják, angol változata is lesz, és az Európai Unió minden tagállamban érvényes lesz. “Azon dolgozunk, hogy június előtt elkészüljön”, miután “elsődleges, hogy mindent megtegyünk a turistaszezon megőrzésére” – hangsúlyozta a biztos.
Thierry Breton “elfogadhatatlannak és érthetetlennek” nevezte az AstraZeneca vakcinagyártó előző napi bejelentését, miszerint ismételten csökkenés várható az Európai Uniónak szállítandó adagokban. Úgy vélte, hogy “működési zavarok vannak a logisztikai láncolatban”, de egyelőre korainak tartja jogi következmények megfontolását.
A biztos ugyanakkor bizakodásának adott hangot az európai oltási programmal kapcsolatban, amely szerinte hónapról hónapra gyorsul fel. Emlékeztetett arra, hogy míg januárban 14 millió dózist biztosítottak a tagállamoknak, februárban már 28 millióra, márciusban pedig 60 millióra emelkedett ez a szám.
Ígérete szerint a második negyedévben havonta 100 millió, nyártól pedig havonta 200 millió adag várható. Thierry Breton “példátlannak” nevezte a gyártási ritmust, amelynek megfelelően egyre több oltóanyag érkezik az Európai Unióba, és megerősítette, továbbra is a az a cél, hogy az Európai Bizottság minden tagállamnak annyi adagot tudjon biztosítani, amennyivel nyár végére mindenhol elérhető a közösségi immunitás.
2021. április 01.
Magyarországon az 1920-as évek óta ünneplik az Anyák Napját, amit hazánkban minden évben május első vasárnapján tartanak. Egy friss felmérés szerint a vizelettartási probléma a nőket nagyobb számban érinti, sokszor a terhesség alatt, ezért fontos felhívni azon édesanyák, nők figyelmét, akik inkontinenciában érintettek vagy érintettek lehetnek: problémájukkal fontos orvoshoz fordulni, hogy továbbra is teljes életet élhessenek.
A Cseppnyi Önbizalom Kontinencia Betegedukációs Program a Magyar Kontinencia Társaság kezdeményezésére jött létre az inkontinencia magyarországi epidemiológiájának megismerése, valamint a problémával szembeni tabu oldása, a betegség stigmatizáló voltának csökkentése érdekében.
Az inkontinencia – mely hazánkban több százezer rászorulót és családtagot érint – gyakoriságát és súlyosan kirekesztő voltát tekintve népegészségügyi mértékű probléma. A vizelettartási zavar az érintettekben erős szégyenérzetet kelt, akik félve környezetük megbélyegzésétől, nem mernek beszélni róla még a szakembernek sem. Ennek következtében közülük sokan évekig kezeletlenek, és valójában a TABU az, ami akár súlyos betegségeket is elfedve, a háttérokok késői felismerését eredményezi.
2018 márciusa és decembere között mintegy 24 000 beteg bevonásával, ezúttal a nőgyógyász és urológiai praxisok körében készült felmérés. A 24 ezres válaszadó szám miatt ez a legnagyobb létszámú hazai inkontinencia felmérés, amely bár nem reprezentatív, de a levont következtetések hűen tükrözik a magyarországi inkontinencia helyzetet.
Míg a férfiaknál nagyon gyakori a prosztata gondokra visszavezethető ok, addig a nőknél leginkább a menopauza vált ki ilyen tüneteket és a diabetes szerepe sem elhanyagolható.
A többség enyhén vagy középsúlyosan érintett, míg a súlyos vizelettartási problémához gyakran társul széklettartási probléma/székletinkontinencia is.
Az okok feltárása során a szakterületeken belül (urológia, nőgyógyászat, belgyógyászat, neurológia) a konkrét okokat is igyekezett a kutatás felmérni. A részletes adatokból jól látszik, hogy a diabétesz, a COPD, a kismedencei daganatok, a stroke és a demencia jelenléte legalább annyira hajlamosító tényezője, mint a menopausa utáni életkor. Ez megfordítva is igaz, amennyiben az inkontinenciát időben észreveszik, úgy sor kerülhet a mögötte rejlő súlyos betegség feltérképezésére is, így az inkontinencia fontos szentinel állapot lehet. Az alábbi diagramm szemlélteti, hogy, mely esetekben fordul elő főként az inkontinencia.
2021. április 01.
Egy kutatásból kiderült: sok édesanya a baba első desszertjeként tekint a különböző tejtermékekre, és már egészen korán, 5-6 hónapos kortól kínálja őket, míg 8-12 hónapos korra többségük a tehéntejet is a hozzátáplálás részéve teszi. Pedig…
Pedig a tehéntej túl korai bevezetése növeli az ekcéma kialakulásának esélyét, károsan hat a baba emésztőrendszerére, haspuffadást, vastagbélgyulladást, valamint vashiányos vérszegénységet is okozhat. A tehéntej mellett a tojás és a gluténtartalmú élelmiszerek is a fokozottan allergizáló tápanyagok közé tartoznak, korai fogyasztásuk felnőttkorban is megmaradó egészségügyi problémákat okozhat.
Szakorvosok szerint 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legmegfelelőbb a csecsemők számára, féléves kortól azonban az anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál is javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ebben az időszakban számos, akár felnőttkorban is problémát jelentő megbetegedés alakulhat ki.
A szülők szerepe és felelőssége kiemelkedő az élet első 1000 napjában: a külső hatások, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszanak a gyermek jövőbeni egészségének alakulásában.
Vashiányos vérszegénység is előfordulhat
A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma jelentősen megterheli az 1 évesnél kisebb gyermekek emésztőrendszerét: haspuffadást, hasmenést vagy véresszéklet-ürítést okozhat, magas ásványianyag-tartalma pedig fokozottan terheli a vesét. Egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntej fogyasztását, de sok szakember 3 éves korig javasolja a mellőzését.
2021. március 31.
A migrénben szenvedő felnőtt és gyermek betegek vizuálisan irányított, asszociatív tanulási képességeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, erről szóló tanulmányuk a fejfájással foglalkozó egyik vezető folyóiratban, a Cephalalgiában jelent meg, a cikk egyik ábrája pedig címlapra is került – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A kutatásban Nagy Attila és munkatársai egy eredetileg amerikai teszt (Rutgers Acquired Equivalence Test) saját maguk által továbbfejlesztett változatával vizsgálták a migrénben szenvedő pácienseket.
A kutatás eredményei szerint a migrénes felnőttekben a vizuálisan irányított asszociatív tanulás teljes egészében – a betanulási és tesztfázisban is – jelentősen leromlott tanulási teljesítményt találtak. A tanulmány fő újdonsága és eredménye, hogy a tanulási funkciók felnőtteknél tapasztalt romlása a gyermek migrénes betegek esetében még nem jelenik meg.
Ez új aspektusba helyezheti a migrént, mint betegséget, ugyanis eredményeik szerint a kognitív funkciók romlása nem a betegség szerves, velejáró következménye, hanem, mint ahogy a kutatócsoport vezetője, a közlemény levelező szerzője, Nagy Attila gondolja, a betegség előrehaladtával fejlődhet ki.
A vizsgálat teljes egészében a SZTE Szenzomotoros Kutató Laboratóriumában zajlott. A felnőtt migrénes betegeket a Bács-Kiskun Megyei Kórházból, a gyermek páciensek az SZTE Gyermekgyógyászati Klinikájáról érkeztek.
2021. március 31.
Az allergiás légúti betegségek, így az allergiás nátha és az allergiás asztma, a leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak, világszerte százmilliókat érintve.Az allergiás légúti betegségek tüneteit leggyakrabban pollenek, atkák, állati eredetű fehérjék és penészgombák okozzák. Hazánkban a pollenek általában kora tavasztól őszig okoznak panaszokat. Egész éves tünetkört leggyakrabban a házi poratka vált ki. Az asztmában jellemzően visszatérő sípoló légzés, nehézlégzés, mellkasi feszülés, köhögés fordul elő változó megjelenéssel és súlyossággal. Az allergiás nátha jellemző panaszai a tüszszögés, orrdugulás, vizes-nyákos orrfolyás, orrviszketés.
Ezekhez társulhatnak torok-, fül- és szem-, valamint általános panaszok, mint pl. hőemelkedés, fáradékonyság és fejfájás is. A tünetek mellett a diagnózishoz az allergénekkel reagáló ellenanyagok kimutatása is hozzátartozik, asztmában pedig a légzésfunkció elvégzése is szükséges. Az allergiás asztma és az allergiás nátha (rhinitis) is jól kezelhető, de nem gyógyítható. A diagnózis felállítása orvosi feladat.
Az asztma kezelésére szakorvos ad javaslatot, bázisát a belélegezhető (inhalált) szteroidok képezik önállóan vagy hosszú hatású hörgőtágító kombinációjában. Utóbbit általában egy eszközből belélegezhető formában írjuk fel. A fenntartó kezelés rendszeres használata és jó belégzési technika mellett jó asztmakontroll érhető el, és általános mellékhatásoktól nem kell tartani. A betegeket tünetoldó/ rohamoldó gyógyszerrel (hörgőtágítók vagy a rendszeresen használt szteroid-hörgőtágító kombináció extra adagjai) is ellátjuk, amelyet csak akkor kell belélegezniük, ha a rendszeres bázisterápia mellett asztmás panaszaik jelentkeznének. A helyes eljárásról a kezelőorvos mindig tájékoztatást ad. Amennyiben megnő az igény a hörgőtágítóra, indokolt a kapcsolatfelvétel a kezelőorvossal.
Súlyos esetekben nagy adagú és akár többszörösen kombinált gyógyszerelésre van szükség. Egyes speciális esetekben ezt kiegészítjük injekciós immunterápiával. Enyhe
allergiás náthában alkalmazhatók a gyógyszertári forgalomban hozzáférhető
„allergiaellenes” antihisztamintabletták vagy orrspray-k, különösen, ha a tüszszögés, orrfolyás, szem-, orr-, torokviszketés a vezető tünet.
2021. március 30.
Ahhoz, hogy a Földön élet jöjjön létre bizonyos eseménysorozatoknak kellett történnie és mindennek úgy és abban a sorrendben, ahogyan az végbement. Például, ha a levegő összetétele csak kis százalékban lenne más, akkor vagy megfagynánk vagy szénné égnénk. Ha kicsi hiba is lett volna ezekben az eseményekben, akkor most nem írnám le ezeket a sorokat és senki nem olvasná őket.
Annak az esélye, hogy mindez a véletlen műve körülbelül akkora, mintha egymás után tucatszor megnyerné valaki a lottó ötöst. A világ bizonyos szabályszerűségek mentén definiálható, megismerhető. Ezeket a szabályokat nevezhetjük programoknak vagy algoritmusoknak is. A dolog érdekessége, hogy a világunk „ragaszkodik” e programok betartásához.
Az elmúlt száz évben jelentősen károsítottuk, szennyeztük környezetünket és az mégsem változott meg összetételében. A levegő összetétele pont ugyanolyan arányú, mint ezelőtt száz évvel, belélegezhető, annak ellenére, hogy a szennyezettsége soha nem látott méretű. Az ökoszisztéma olyan, mintha egy intelligens élőlény lenne. Mintha figyelemmel kísérne a bekövetkezett változásokat, és ahhoz képest igazítaná a dolgokat úgy, hogy folytatódni tudjon az élet a megszokott szabályszerűségek mentén. A régi korok emberei ezért tartották Földünket élőnek és sok mai tudós is hajlamos erre a nézőpontra helyezkedni.
Programok a természetben
Ezek a programok, algoritmusok sokszor megfigyelhetőek a természetben. Az állatok ösztönszerűen tudják, hogy mikor milyen reakciók a követendőek, meglehet abban az adott szituációban még nem volt előzőleg. A fogságban született állatoknál ez a jelenség jól megfigyelhető. Elfogadhatónak tűnik erre a jelenségre az a magyarázat, hogy minél alacsonyabb egy élőlény döntési szabadsága, annál inkább szigorúbb, szűkebb az ő döntéseit leíró program. Egy hangyaboly dolgozó hangyája teljes mértékben a természet rá vonatkozó programja szerint éli az életét, míg háziállataink képesek kialakítani csakis rá jellemző magatartási formákat, de ezek soha nem olyan szélsőségesek, hogy az ne férne bele az adott faj jellemzői közé.
Ezek a programok fajspecifikusak, egy energetikai csomópontban tömörülnek, melyet nevezhetünk a faj kollektív tudattalanjának. Ebben a csomópontban tárolódik és épül fel az evolúció során kialakult leghatékonyabb magatartásforma, mely jellemzi a fajt. Az egyedek már születésükkor automatikusan megkapják azokat az energetikai információkat ezekből a csomópontokból melyek leírják viselkedését az életére vonatkozóan. Ezért van az, hogy a fogságban született állatok is alkalmazni képesek például az adott faj vadászati ismereteit anélkül, hogy ezt megtanították volna neki idősebb társai.
Programja a Föld minden élőlényének van, de magának a bolygónak is
Az, hogy ez mennyire határolja be az egyedet, az a már említett döntési szabadságfoktól függ. Az embernek ez a szabadságfoka igen magas, ezért képes nagyfokú egyediségre. Az emberi cselekvés szinte mindig visszavezethető valamely „háttérben” zajló (tudattalan) programra. Leegyszerűsített, ámde szemléltető példa erre a jelenségre a pszichoszomatikus betegségek léte. Az ember nem szándékosan lesz beteg, hanem bizonyos esemény(-ek) folyamán felszínre kerülő reakció, mely „betegségprogramot” aktivál.
Ez a reakció a megoldást is nyújthatja egyben a személynek. Ugyanis maga a betegség magában hordozza a gyógyulás esélyét is. Egy elmélet szerint egy vírus vagy egy baktérium nem, mint kórokozó jelenik meg egy szervezetben, hanem mint egy gyógyulási lehetőséget biztosító organizmus, hiszen általuk a betegség kikerülhet a szervezetből. Gyakorlatilag az immunrendszer az idegen organizmust támadja meg és üríti ki. Az elmélet alapján azt is mondhatnánk, hogy a vírusoknak vagy baktériumoknak kifejezetten jó hatása van az élővilágra, hiszen általuk képesek a betegségeken túllépni az élőlények. Ezek az idegen testek azok, melyek felvállalják azt a mostoha szerepet, hogy segítsenek a szervezetnek megtisztulni. Persze felmerülhet a kérdés, hogy ha ez így van, akkor mik is a betegségek?
2021. március 30.
A Bethesda Gyermekkórházban ezen a héten valósult meg a 10. génterápiás SMA kezelés egy Szerbiában élő vajdasági magyar kisfiúnál, Pál Gajódi Olivérnél. Az elmúlt másfél év során két magyar, négy szlovák, egy holland, egy erdélyi, egy török és immár egy Szerbiában élő magyar gyermeknél alkalmazta a kórház a génterápiás kezelést. Ezzel a Bethesda Gyermekkórház lett e gyógyszer alkalmazásában az egyik legtöbb tapasztalattal bíró intézmény Európában.
Az SMA (spinalis muscularis atrophia) egy ritka genetikai betegség, melynek lényege a gerincvelő vázizmokat mozgató idegsejtjeinek funkciókiesése, ami az izommozgások gyengüléséhez, elvesztéséhez vezet. Az izomsorvadás következtében a gyermekek normál mozgásának fejlődése elmarad. Súlyos esetben a légzőizmok is sorvadnak, és légzési elégtelenség alakul ki, ami miatt gépi légzéstámogatás válik szükségessé. A világ egyik legdrágább kezelésének tartott génterápiás gyógyszer ezeknek a betegeknek nyújt hatásos segítséget.
A XXI. század új perspektívát hozott a betegek kezelésében. Először az úgynevezett génmódosító terápia vált elérhetővé 2016-ban. 2019 óta pedig bevezetésre került a génpótló kezelés is. Ennek lényege, hogy a betegség kialakulásáért felelős, de a sejtekből hiányzó gént visszük be a beteg szervezetébe. A génterápia abban tér el többek között a génmódosító kezeléstől, hogy magát a hiányzó gént kapja meg a beteg gyermek.
A Bethesda Gyermekkórházban 2019. október 29-én kezdődött a génterápia. Az azóta eltelt közel másfél év alatt mostanra már összesen 10 gyermeknél került alkalmazásra e gyógymód. A héten történt a 10. kezelés, és a közeljövőben készülnek a 11. kezelésre is, a magyar Burinda Zsombor esetében. A szintén határon túlról érkezett, Kárpátalján élő Szálcevics Anna pedig akár a 12. gyermek is lehet, aki esélyt kaphat az új életre a Bethesda Gyermekkórházban, ha sikerül megteremteni a kezelés anyagi fedezetét.
Az eddigi tapasztalatok biztatóak. „Két gyermek már egyáltalán nem, egy pedig csak nappali alváskor igényel légzéstámogatást. Két gyermeknél részlegesen visszatért a nyelésfunkció is. Azok a gyermekek, akiknek a terápia időpontjában még nem károsodott a nyelésfunkció, valamennyien megőrizték azt, és önállóan táplálkoznak, jól fejlődnek. Ezzel lényegesen megnövekedhetett a nappali szabadságuk és aktivitásuk, ami pedig az értelmi fejlődésüket is nagymértékben segíti. A kezelt gyermekek mozgásában bekövetkezett fejlődés változatos, attól függően, hogy milyen állapotról indultak. Van, aki tartósan, önállóan ül és játszik, van, aki képessé vált fordulásra, kúszásra, mindegyikük célzottan használja és mozgatja felsővégtagját és a kéz ujjacskáit. Van olyan gyermek is, aki azóta megtette az első lépéseket.” számol be dr. Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház orvos-igazgatója, a génterápiás munkacsoport vezetője.
A gyermekek fejlődési esélye attól is függ, milyen korán kapja meg a génterápiát, ennek életkori határa a jelenlegi ajánlások szerint 2-2,5 éves kor. A génterápia tehát nem várhat, így a COVID 19 járvány különleges kihívást jelent folyamatosan a kórháznak és a kezelésre várakozóknak. A határátkelés, a lezárások mellett kivitelezett vizsgálatok, a maximális izoláció biztosítása a gyógyszer hasznosulása érdekében legyengített immunrendszerű gyermekek számára, mind olyan feladat, amelyet a legnagyobb odafigyeléssel és gyorsasággal kell kezelni a Bethesda Gyermekkórháznak.
2021. március 29.
A Covid-19 miatt meghalt emberek háromnegyedének a szívében is jelen van az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) – derítette ki a szívszöveteket vizsgáló eddigi legrészletesebb kutatás.
Negyvenegy beteg mintegy ezer szívszövetmintáját elemezve azt is kimutatták, hogy ezen betegeknél nagyobb valószínűséggel lép fel szívritmuszavar haláluk előtt – írta a Massachusetts-i Általános Kórház orvoscsoportja a Modern Pathology című tudományos szakfolyóirat szerdán megjelent számában közzétett tanulmányában.
Kutatók már korábbi tanulmányokban részletes bizonyítékokat mutattak be arról, miként károsítja a szívet a Covid-19. Egyeseknél a troponin megemelkedett koncentrációját mutatták ki a vérben, ez a molekula a szívizomsejtek károsodásakor kerül a vérkeringésbe. Mások a szívet körülvevő burok gyulladásában és magának a szívnek a gyulladásában szenvedtek. Az azonban nem volt világos az orvosok előtt, hogy a koronavírus okozza-e ezeket a problémákat közvetlenül megtámadva a szívet, vagy a károsodást a túlzott immunválasz váltja ki.
Az amerikai kutatók kimutatták, hogy 30 beteg szívében volt jelen a SARS-CoV-2 vírus. Csak ezeknél a betegeknél lépett fel fibrilláció vagy szívritmuszavar, szemben a tanulmányba bevont többi beteggel. Ezt az összefüggést James Stone, a kórház szív- és érrendszeri patológusa, a kutatást végző csoport vezetője “meglehetősen rendkívülinek” nevezte.
Az még mindig nem világos a kutatók előtt, hogy ezekben az esetekben a vírus közvetlenül támadta-e meg a szívet. A fertőzött szívsejtek többsége immunsejt volt, amelyeket a SARS-CoV-2 képes megszállni máshol a szervezetben még azelőtt, hogy azok elindulnának a szív felé. Az sem világos, hogy a vírus vagy maguk az immunsejtek okozzák-e a problémákat.
Ennek ellenére a tanulmány magyarázatot ad arra, hogy a dexamethason szteroid alkalmazása miért jelenthet segítséget egyes Covid-19-ben szenvedőknek. Ez volt az egyik első gyógyszer, amelyről felfedezték, hogy megelőzheti a halálozást a súlyos Covid-19-ben szenvedőknél. Csökkenti a gyulladást, azaz mérsékli a koronavírust rejtő immunsejtek jelenlétét a szívben – magyarázta Stone.
A dexamethasonnal kezelt betegek csupán 50 százalékánál volt jelen a vírus a szívben, szemben a gyógyszerrel nem kezelt betegek 90 százalékával.
