Az akupunktúra - a kínaiak ősi gyógymódja
2021. március 06.
Azt talán sokan tudják, hogy az akupunktúra távol-keleti eredetű és nevezetesen kínai orvosok nevéhez kötõdik. Mielőtt azonban rátérnék a lényegére, előbb európai megjelenéséről írnék pár sort.
Ebben többek közt megemlíti, hogy már 1683-ban a holland Willem ten Rhyne ízületi gyulladás és krónikus rheumatizmus ellen javasolja az akupunktúrát Angliában megjelent írásában. Az ottani éghajlati viszonyokat figyelembe véve ez eléggé indokolt lehet.Nagyobb karriert inkább Franciaországban indított az eljárás, mert 1811-ben L. V. J. Berlioz, a világhírű Hector Berlioz édesapja vezete be a gyakorlatba. Ez akkora sikert aratott, hogy - talán szükségképpen is - a közkórházakban csonttörést is ezzel a módszerrel akartak kezelni. Megjegyzedő, hogy csonttörés gyógyulását mindenképpen a megfelelő szakorvosi ellátás után(!) lehet segíteni akupunktúrás kezeléssel. Általában mindenféle operáció utáni állapoton lehet valamilyen mértékben segíteni, hogy a szövődmények kialakulása minél kisebb legyen és a gyógyulási szakasz rövidülhessen.
Az akupunktúra története
Koronavírus: normális, amit csinálok?
2021. március 05.
Sokszor felmerül bennünk, akár most, a koronavírus okozta járvány ideje alatt is, hogy amit érzünk, vagy ahogyan cselekszünk, az normális vagy éppen már patológiás?
Az emberek többsége szeretné magát tisztán látni, vagyis olyan kategória- rendszerekben gondolkodik, amelyek kiszámíthatóvá tudják tenni a világot. A magukról kialakított kép, a tudás nemcsak azért fontos, mert alapja az identitásuknak, hanem azért is, mert ezzel tudják a másik embert megkülönböztetni önmaguktól. A „tisztánlátás” tehát egy sokszor nem tudatos mechanizmus, amely eszközként szolgál. Amellett, hogy életükben újra és újra előkerül az a kérdés, hogy „ki vagyok én?”, „mi a szerepem a világban?”, gyakran azt a kérdést is felteszik maguknak, hogy „normális-e az, amit csinálok?”
Az emberek jelentős része megtorpan, és nem képes éles határt húzni. Nem tudja eldönteni, hogy amit gondol vagy ahogy viselkedik, az normális-e, vagy esetleg már abnormális.
Az abnormalitás meghatározása nem egyszerű
A különböző kultúráknak általában megvannak a kívánatos viselkedésről alkotott elképzeléseik és normáik. Az ezektől a normáktól markánsan eltérőket többnyire abnormálisnak tekintik. Az egyes kultúráknak tiszteletben kell tartaniuk egymás nézeteit, hogy mi számít abnormálisnak. Az egyik kultúra normái és szabályai nem kérhetők számon más kultúra tagjain.
Az abnormális kifejezés szó szerint a normáktól, az átlagtól való eltérést jelenti. Sok esetben átlagról beszélünk: testmagasság, intelligencia, testsúly. A legtöbb ember az átlagos övezetbe esik, ami tág értékhatárok között mozog. A statisztikai szempont alapján meghatározott abnormalitás azonban félre is vezethet minket, hiszen mi van akkor, ha valakinek az intelligenciája jóval az átlag felett van, természetesen hiba lenne nála abnormalitást feltételezni. A maladaptív, rosszul alkalmazkodó viselkedés az egyik legfontosabb kritérium. Minden viselkedés maladaptív, ha az egyén és a társadalom szempontjából nemkívánatos következményekkel jár.
Az ember szubjektív élménye
Nem hagyható ki ez a kritérium sem. Mindenkinek van saját, szubjektív érzése arról, hogyan éli meg az egyes helyzeteket. Fel kell tennie magának azt a kérdést, hogy mennyire szenved álmatlanságban, mennyire szorong vagy depressziós, valamint jelentkezik-e étvágytalanság, fizikai fájdalomérzés. Ebből az következik, hogy az ember eltérő módon él meg különféle szenvedésnyomást, azonban a pszichológus számára mindez rendkívüli módon informatív.
Éveken át megmarad a mézben a növényvédőszer
2021. március 05.
Bizonyos neonikotinoidok akár 40 hónapon át is stabilak maradnak a mézben, nem esnek szét – derül ki a svájci Neuenburgi Egyetem kutatásából.Ezeknek a növényvédőszereknek a hosszan tartó stabilitása veszélyt jelenthet a méhek és az emberek egészségére.
A kutatáshoz a tudósok nagyon precíz méréseket végeztek, ezzel az eddigi legpontosabb eredményeket érték el. Sikerült megmérniük a kiindulási anyagban – ez esetben a mézben – lévő anyag két pikogrammnyi koncentrációját (1 pikogramm 10 a mínusz 12-en gramm). Ezzel a mérési módszer érzékenysége ezerszer precízebb lett, mint az eddigi eljárásoké, és lehetővé teszi a környezetben lévő növényvédőszerek pontos elemzését.
“Az emberi fogyasztáshoz megengedett maximális mennyiség grammonként 50 ezer pikogramm, miközben már a 100 pikogramm per grammonkénti koncentráció is veszélyezteti a méhek és más, az ember számára hasznos rovarok egészségét” – közölte Edward Mitchell, az egyetem munkatársa, az Environmental Pollution című szakfolyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.
Ez a nagyon kis mennyiség a méhek agyának több milliárdnyi molekulájának felel meg. “Ha ezek az anyagok a nektárral a méhkaptárba kerülnek, az azt jeleni, hogy a királynővel együtt az egész kolónia egész életében idegmérgek hatásainak van kitéve” – mondta el Blaise Mulhauser, a neuenburgi botanikus kert igazgatója.
“Az emberi fogyasztásra szánt méz hónapokon át ugyanolyan koncentrációban tartalmaz növényvédőszereket. Bár jelenleg csak kevés vizsgált minta lépi túl az emberi fogyasztásra vonatkozó határértékeket, még nem tudjuk, milyen hatással vannak ezek az anyagok hosszú távon az egészségre” – fejtette ki Mitchell.
Érdemes halolajos készítményeket szedni?
2021. március 04.
Kismamáknál és gyerekeknél kifejezetten jótékony hatású lehet a halolajos készítmények fogyasztása, főképp, ha a mindennapi táplálkozással nem sikerül elegendő mennyiségű ómega-3 zsírsavat bevinni a szervezetbe.
A halolaj az ómega-3 zsírsavak egyedülállóan gazdag forrása, de a magyarok nem sok halat esznek. Pedig a halolajban található többszörösen telítetlen ómega-3 zsírsavak kedvező élettani hatása egyre több területen bizonyított.
Az ómega-3 zsírsavak közül kiemelendő az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). Az EPA és a DHA a szív- és érrendszer és az idegrendszer egészségének kulcsfontosságú molekulái, amelyek szerepet kapnak a gyulladásos folyamatokban és a látásban éppúgy, mint a magzati fejlődésben vagy az allergiaprevencióban.
– Két hónapos terhes vagyok. Az a kismamavitamin, amelyet szedek, nem tartalmaz halolajat. Érdemes lenne a következő hónapokban azt is szednem a most szedett vitaminok mellé? Fontos ez a gyermek szempontjából?
– A terhesség alatt a DHA az anyai szervezetből jut át a magzatba, a DHA-nak a magzatba való átjutása különösen fontos a harmadik trimeszterben. A magzatok elégtelen DHA-ellátása méhen belüli növekedési zavarokkal hozható összefüggésbe: azaz a magzatok visszamaradnak a fejlődésükben, ha nem kapnak elegendő mennyiségű DHA-t. A várandós nők ómega-3-bevitele tehát – különösen a harmadik trimeszterben – hozzájárulhat a magzatok egészséges szenzoros, kognitív és motoros fejlődéséhez.
Szakmai körökben egyetértés mutatkozik abban, hogy koraszülötteknél az idegrendszeri funkciók optimális fejlődésében az ómega-3 zsírsavak – kiemelten a DHA – , kulcsfontosságúak: például a szem fényérzékelésének a fejlődésében is lényeges a DHA jelenléte. A hosszú szénláncú ómega-3-zsírsavak koraszülöttkori adagolása tehát bizonyított előnyökkel jár. Az időre született újszülötteknél nem ennyire egyértelmű a helyzet. Jelenleg vizsgálják például azt, hogy a csecsemőkori ómega-3-adagolás hatással van-e a későbbi, kisiskoláskori tanulási képességekre.
A legfrissebb tudományos eredmények szerint az anya halolajbevitele, különösen a terhesség második trimeszterében és a szoptatás alatt allergiamegelőző hatású. A megfelelő halolaj-ellátottság ahhoz vezethet, hogy a megszülető vagy a szoptatott gyermeknél mintegy 30%-kal csökken a tojásallergia kialakulásának a kockázata.
– Vannak ómega-3 zsírsavak az anyatejben?
– Az anyatej – a teljes szoptatási időszakban, a colostrum elválasztásától kezdve az anyatejes szoptatás befejezéséig – tartalmaz hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat, így DHA-t is. Az anyatejben található DHA jól felszívódik a szoptatott csecsemő béltraktusából.
Olyan, mint az infarktus – az angina elmúlik, de ki kell vizsgálni
2021. március 04.
Az úgynevezett angina pectoris során az ember mellkasi fájdalmat, nyomást érez, amelyet többek közt légszomj, izzadás is kísérhet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, hogyan különböztethető meg az angina a hasonló tüneteket okozó szívinfarktustól és miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha elmúlt a mellkasi szorítás.
A mellkasi fájdalmat komolyan kell venni
Maga az angina pectoris kifejezés annyit tesz, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. A stabil angina pectoris (AP) azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanakkor, ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek változatosak és másodlagosak (!), előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség érzés.
A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort-AP, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Jellemző még, hogy a fájdalom közben beadott nitrát vagy más néven nitroglicerin tartalmú tabletta megszünteti a panaszokat – ez önmagában is diagnosztikus értékű.
Ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a mellkasi fájdalom valóban angina pectoris volt, orvosi szempontból elsődleges diagnosztikus feladatunk, hogy a pácienst kardio CT-re, szívkatéterezésre eljuttassuk. A diagnózis megszületéséig eltelő rövid időszakban adhatunk Aspirint, és szükség esetén nitrátot, bétablokkolót és további gyógyszereket – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Honnan tudhatjuk, hogy infarktus vagy angina pectoris?
Az angina pectoris és a szívinfarktus legfontosabb közös vonása maga a szorító mellkasi fájdalom, ami – különösen, ha először fordul elő – nagyon ijesztő lehet. Ám míg az AP kapcsán a fájdalom viszonylag hamar elmúlik, addig infarktus esetén ez nem igaz, sőt, esetleg fokozódhat is. A stabil angina pectorishoz képest az instabil AP is vészhelyzetet jelent, tehát a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez valójában az infarktus előszobája. Tehát ha a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!
Van megoldás a kismamák haj- és bőrproblémáira
2021. március 03.
A fogantatás pillanatától kezdve számos változás megy végbe a szervezetben, amely gyakran haj- és bőrproblémákat is eredményez. Dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza a várandósság alatti hormonális és kötőszöveti változások hatásairól és a kezelési lehetőségekről beszélt.Változások a bőrön
A várandósság alatt bekövetkező hormonális változások azt is eredményezhetik, hogy a meglévő szeplők, májfoltok sötétebbek lesznek, az anyajegyeknek pedig változhata színe, mérete. Ezen változások általában jóindulatúak, de – mint minden változást – ezt is ajánlott bőrgyógyásszal ellenőriztetni. A terhességre különösen jellemző lehet, hogy bőrszínű, nyeles növedékek (fibrómák) alakulnak ki a nyak, hónaljak, mellbimbó területén. Megjelenhetnek apró, olykor viszkető, száraz felszínű, barna növedékek is, amelyek jóindulatú, fokozott szarutermelés következtében kialakuló, nem fertőző szemölcsök (seborrhoeasverruca). Ha ezek esztétikailag vagy elhelyezkedésük miatt zavaróak, a terhesség után bőrgyógyásszal lehet eltávolíttatni.
Szinte minden kismama megfigyelheti, hogy az emlőbimbó és az emlőudvar sötétebbé válik, a has középső vonalán pedig egy sötétebb csík jelenik meg. Ezek a változások a szülés után rendszerint elmúlnak. Megelőzésképpen azonban a pigmentációs zavarok ellen különösen fontos a megfelelő faktorszámú fényvédő termékek használata.
A striákat érdemes megelőzni
A magzat növekedésével természetesen a has körfogata is nő. Jórészt alkati tulajdonságok és genetikai tényezők kérdése, hogy milyen mértékben alakulnak ki egy nőnél a terhességi csíkok, vagyis a striák. Ettől függetlenül érdemes már a terhesség első hónapjától, erre a célra speciálisan kifejlesztett készítményeket alkalmazni. Fontos, hogy ne csak a has, de a mellek és a csípő területét is rendszeresen krémezzék a kismamák, hiszen striák itt is megjelenhetnek. A terhesség utolsó harmadában, a bőr nagyfokú megnyúlása miatt kialakuló viszkető érzés is csökkenthető rendszeres krémezéssel. A szülés után pedig fáslizással, alakformáló fehérneműkkel lehet elősegíteni a megnyúlt bőr összehúzódását.
Sakkban tartja a vérnyomást a délutáni szunyókálás
2021. március 03.
A napi rendszerességgel szunyókálók vérnyomása észrevehetően csökken azokéhoz képest, akik nem élvezhetik a délutáni szieszta előnyeit – állapították meg görög kutatók, akik az Amerikai Kardiológusok Társasága 68. éves tudományos tanácskozásán mutatták be tanulmányukat.
“A délutáni alvás, úgy tűnik, ugyanolyan mértékben csökkenti a vérnyomást, mint más életmódváltoztatások. Például a só- és az alkoholfogyasztás mérséklése csökkentése 3-5 higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást” – idézte Manolis Kallistratos kardiológust, a voulai Asklepieion Általános Kórház kardiológusát, a tanulmány társszerzőjét a Science Daily tudományos hírportál.
A kis dózisú vérnyomáscsökkentők általában 5-7 higanymilliméterrel csökkentik a vérnyomás szintjét – tette hozzá magyarázatként.
A rendszeres délutáni szieszta mintegy 5 higanymilliméterrel csökkentette a vérnyomást, ami a kutatók szerint azonos a más ismert vérnyomáscsökkentő beavatkozásokkal. Ráadásul minden 60 percnyi napközbeni alvás 3 higanymilliméterrel csökkentette a vérnyomást.
“Ez a felfedezés fontos, mert egy 2 higanymilliméteres csökkenés a vérnyomásban 10 százalékkal csökkentheti a szív- és érrendszer események, mint például a szívroham kockázatát” – mondta Kallistratos.
Megfigyelésünk alapján, ha valaki megteheti azt, hogy rendszeresen szunyókál, az a magas vérnyomásra is előnyös hatással van. A sziesztát könnyen be lehet illeszteni az életmódba, nem jár semmilyen költséggel” – hangoztatta.
Lehet, hogy Ön is színtévesztő?
2021. március 02.
Színlátási zavaraival az érintettek többsége nincs tisztában. Az emberi szem körülbelül 160 színárnyalat megkülönböztetésére képes, az emberiség 4%-a azonban valamilyen mértékben felcseréli vagy nem látja ezeket az árnyalatokat. A színlátás zavarai lehetnek örököltek vagy szemészeti betegségek útján szerzettek, az érintettek nagy része viszont nem is tud arról, hogy színtévesztő.Dr. Molnár Szilvia, a Czeizel Intézet szemész szakorvosának segítségével utánajárhatunk ennek a különleges jelenségnek.A retinában normál esetben három színérzékelő receptor található: a vörös, a zöld és a kék. Ezek keveréséből pedig kialakul a közel 160 ismert színárnyalat. Ha valamelyik alapszín felismerésére hivatott receptor teljes mértékben hiányzik, színvakságról, ha pedig valamiért nem működik megfelelően, színtévesztésről beszélünk.
„A színlátás zavarai lehetnek szerzettek (pl. szemészeti betegségek következménye, gyógyszerek mellékhatása, stb.), de leggyakoribb esetben genetikailag, a női X kromoszóma által öröklődnek. A statisztikák alapján a nők 2%-a, a férfiaknak pedig 8%-a színtévesztő. Gyakran nem is tudnak róla, csak a szűrővizsgálaton vagy bizonyos hivatások betöltéséhez szükséges alkalmassági vizsgálaton derül ki” – mondja Dr. Molnár Szilvia, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.
A színtévesztők többségének a vörös és a zöld szín felismerése okoz problémát. Előfordul még a kékre vonatkozó tévesztés (ebben az esetben a kék és a sárga elkülönítése aggályos), a csak sötét és világos árnyalatok váltakozását érzékelő teljes színvakság azonban szerencsére a színlátás zavarainak nagyon ritka típusa.
A nők gyakrabban halnak meg infarktusban, mint a férfiak
2021. március 02.
Magyarországon a szívinfarktus következtében elhalálozott nők aránya magasabb, mint a férfiaké, ezért is fontos a tünetek korai felismerése és a gyors segítségkérés – mondta Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára.
A magasabb halálozási arány okaként említette, hogy a nők általában elsősorban a családra, a gyerekekre gondolnak, és panaszaikat csak későn észlelik, későn kerülnek be az ellátórendszerbe.
Az is problémát jelent, hogy az infarktus jeleit nem mindig ismerik fel a nők, ezért fontos, hogy a tünetek – a mellkasi fájdalom, gyomorfájás, a légszomj, a verejtékezés, fáradtságérzés – közismertek legyenek.
A hormonális védettség, amelyet az ösztrogén nyújt az infarktus ellen, a változás korával megszűnik. Ez a védettség is csak addig van jelen a hormonálisan aktív időszak során, amíg nem dohányozik valaki. Hormonálisan inaktív időszakban viszont a nők megbetegedései ugyanúgy jelentkeznek mint a férfiak esetében, az infarktus következtében a halálozás azonban magasabb. Ennek egyik oka a főigazgató szerint, hogy a nők átlagosan körülbelül 8 évvel később kapnak infarktust mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor idősebbek, betegebbek. Jellemzően nagyobb arányban jelentkezik náluk a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsír-anyagcserezavar –
hívtak fel a figyelmet Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója.
A másik ok, hogy a nők kicsit “másként élik meg” az infarktus tüneteit napi teendőjük mellett. Az az idő, amely a mellkasi fájdalom kezdetétől a mentő hívásáig eltelik, hosszabb, mint a férfiaknál. Ennek következtében később kerül az ellátórendszerbe a beteg, és ez rontja az életkilátásokat.
Mit tehetünk sport közben – 3 fontos szabály
2021. március 01.
Talán furcsán hangzik, de jó lenne, ha minden sportolónak lenne egy személyes hidratációs terve, amelynek kidolgozásában dietetikus és edző is közreműködik. Ha általánosságban akarunk fogalmazni és tekintetbe vesszük az EHI ajánlását, akkor három fontos szabályt érdemes betartani.Az első szabály, hogy a sportolóknak az egész napjuk során hidratálnak kell lenniük, nem csak az edzések alatt. A cél az, hogy egész nap lépést tartsanak a folyadékszükségletük változásaival, alkalmazkodva az aktivitás szintjéhez és a környezethez – hangsúlyozza Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ dietetikusa, sporttáplálkozási szakembere.
A második pont, hogy érdemes hidratációs tervet kidolgozni az edzés és a versenyzés időszakára. Ezeknek a terveknek olyan információkra kell támaszkodniuk, mint az izzadással járó folyadékveszteség, az ivási lehetőségek, valamint a személyes benyomások a szomjúságról és a megfelelő folyadékmennyiségről. Közhelynek hangzó aranyszabály: minél többet izzadunk, annál többet igyunk. Vannak egyéni különbözőségek, de a legtöbben jól tolerálják, ha 15-20 percenként 150-300 ml folyadékot fogyasztanak sportolás közben. Érdemes ízlésünknek megfelelő (pl. ízesített) italt választani.
A harmadik alappillér az elveszített folyadék (főként az izzadság) só- és ásványianyag-tartalmának figyelembe vétele, ugyanis az izzadság nem csupán tiszta víz, hanem a sejtműködésben, a sejtközötti kommunikációban és egyéb fontos élettani folyamatokban szerepet játszó elektrolitokat is tartalmaz. Ilyen ásványi anyagok pl. a nátrium, a kálium, a klorid, a magnézium, a cink, a vas vagy a réz. Az egy órát meghaladó edzések, versenyek során a legoptimálisabb választás a vér összetételéhez, ún. ozmotikus nyomásához hasonló (izotóniás) folyadékot fogyasztani.
