Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kérdések és válaszok a máriatövissel kapcsolatban

2021. február 18.

Fotó: pixabay.com

A 2013-as Év Gyógynövényének választott máriatövist sokan ismerik és sokan fogyasztják, de a növénnyel és a belőle készült termékek használatával kapcsolatban sok kérdés hangzik el a gyógyszertárakban. Ezek közül válogattunk néhányat, s természetesen a válaszokkal együtt adjuk közre a kérdéseket.

Mire való a máriatövis?

A máriatövis (latin nevén Silybum marianum) különböző eredetű májkárosodások megelőzésére és mérséklésére használható gyógynövény. Alkalmazói közé tartozhatnak azok, akik valamilyen fertőzés vagy mérgezés miatt májkárosodást szenvedhettek, vagy akiknél ez a veszély fennáll. Bizonyos betegcsoportok (pl. májcirrózisban szenvedők) kezelésének alapvető része a máriatövis termékeinek használata.

Teljes védelmet ad a májnak?

Nem, így az, aki máriatövis-terméket fogyaszt, nem terhelheti, mérgezheti büntetlenül a máját (pl. fokozott alkoholfogyasztással). A máriatövis összetevői bizonyos típusú károsodások ellen jól védenek, de ez a védelem nem 100%-os.

Regenerálja-e a károsodott májat?

Vannak olyan hatásai, amelyek eredményeként a májsejtek működése javul, de súlyosabb májkárosodás esetén nem lehet reális cél az eredeti állapot visszaállítása; ilyenkor a további károsodás meggátlása, mérséklése érhető el.

Van-e méregtelenítő hatása?

Igen és nem. Abban az értelemben, amit manapság a méregtelenítés sokak számára jelent (eltávolítja a méreganyagokat a szervezetből, megtisztítja a testet a salakanyagoktól), nincs. Bizonyos, a szervezet számára idegen anyagok kiürítését ugyanakkor segíti, mivel meggátolja felszívódásukat a bélből – de ez a hatás csak mérsékelt és csak egyes vegyületekre vonatkozik.

A növénynek melyik része használható fel gyógyászati céllal?
Gyógyászati céllal a máriatövis termését, jellemzően annak száraz kivonatát használják.



Ne rázd a gyermeked!

2021. február 18.

Fotó: gettyimages.com

Egy frontális ütközéshez hasonló hatása van az egy éven aluli gyermekre, ha valaki megrázza. A kisbaba még nem tudja megtartani a fejét, az ide-oda billeg erős gyorsulásokkal, lassulásokkal, miközben az agy csúszkál a koponyán belül. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy a kemény agyhártya alatt elszakadjanak az erek, vérömlenyek keletkezzenek és súlyosan károsodjon a baba agya.

Dr. Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatója évente mintegy öt hasonló esettel találkozik, de ez szerinte csak a jéghegy csúcsa. „Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is. A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket, a felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának. Amikor végül mégis hozzánk kerül a baba, az MR vizsgálat során azt látjuk, hogy az agy mindkét oldalán különböző idejű vérzések vannak, meg tudjuk mondani, milyen rétegekben van a vérzés, és az mennyire friss, és azt is, hogy az agyállományban milyen károsodás lépett fel.”

A második leggyakoribb halálok a csecsemőknél

Az egy évesnél fiatalabb csecsemők között a bántalmazás a második leggyakoribb halálok, a baba rázása pedig a 0-3 éves korú gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma. Általában a szülők – vagy a gondozók – idegességükben, tehetetlenségükben kontrollt vesztve rázzák meg a vigasztalhatatlanul síró kisbabát anélkül, hogy tisztában lennének a következményekkel, de előfordul olyan eset is, hogy durva játéktól, levegőbe dobálástól szenved agykárosodást a gyermek.
Egy kanadai felmérés szerint a babák ötöde belehalt a gyakran csak néhány másodperces rázásba, a túlélők több, mint fele idegrendszeri károsodást szenvedett, 65 százalékuk látássérülést. A megrázott csecsemő szindróma a leggyakoribb halálok a traumás fejsérülések között, az USA-ban évente 1200-1400 gyerek sérüléséért illetve haláláért felelős a National Center on Shaken Baby Syndrome szervezet szerint.



Kisebb sebek ellátása otthon

2021. február 17.

A háztartási munkát végzők, sütők-főzők, barkácsolók vagy kertészkedők körében gyakoriak a kisebb vágott, horzsolt vagy szúrt sebek. Ha nem jelentős a vérvesztés, nem kiterjedt a seb és nem került bele föld vagy rozsdás tárgy, akár otthon is ellátható a sérülés.

Fotó: Gettyimages.comHogyan kezeljük a saját sebeinket vagy a családtagjaink kisebb sebeit? Miket érdemes otthon tartani, hogy szakszerűen ellátható legyen a seb?

  1. lépés: fertőtlenítés. A sebet és környékét fertőtlenítőszerrel be kell fújni, le kell önteni vagy steril gézlap segítségével sebfertőtlenítővel letörölni.
     
  2. lépés: lefedés és rögzítés. Steril gézlappal lefedni a területet + ragtapasszal
    rögzíteni a gézlapot.

    TIPP: A sebfedésre szolgáló steril gézlapok közül ajánlott olyat választani, amely nem vágott, hanem hajtogatott. A hajtogatott gézlapok ugyan is nem foszló szélűek, a szálaik a sebbe nem ragadnak bele, így a használatuk és a cseréjük praktikusabb és biztonságosabb, mint a régi típusú, szálasodó gézlapé.

    TIPP: Annak érdekében, hogy elkerüljük a géz sebbe tapadását, érdemes kenőcsös sebfedőt tenni közvetlenül a sebre és arra helyezni a nedvszívó gézt. A kötés eltávolítása így nem jár fájdalommal és elkerülhető a friss hám sérülése.
     
  3. lépés alternatívája: Aki a gyors és egyszerű megoldások híve, az ún. szigetkötszerrel fedheti be az érintett területet, a szigetkötszer tulajdonképpen 2 az 1-ben: a mull-lap és a ragtapasz szerepét is betölti. A szigetkötszerek körkörösen ragadó felülettel ellátott, a középső részükön a sebbe nem tapadó – szigetszerű – sebpárnával ellátott eszközök. A korszerű szigetkötszerek sterilek, a körkörös irányú tapadásuk miatt minden irányból védelmet kínálnak a fertőzésekkel szemben. A szigetkötszerek a középső részükön jó nedvszívók, miközben a sebbe nem tapadnak bele, azaz a levételük nem jár a seb/heg felszakításával, fájdalommal és fertőzésveszéllyel.


Hogyan gyógyulnak gyorsabban a sebek?

2021. február 17.

Sebek, amelyeket odahaz sikerrel kezelhetünk, néhány egyszerű egészségügyi szabály és trükk segítségével. Ha mély a seb, orvoshoz kell mennünk, de ha nem, odahaza is boldogulhatunk a sebkezeléssel! A sebgyógyulás gyorsasága nagyban függ a sebgyógyító módszer kiválasztásától.  

Ha csak egy pillanatig nem figyelünk, máris megtörténhet a baj: a kés megcsúszik, és mélyen elvágjuk az ujjunkat. A statisztika azt mutatja, hogy a lakosság tíz százaléka naponta kisebb-nagyobb sérüléseket szenved. Szerencsére a legtöbb sérülés jószerével csak karcolásnak minősül, és nem kell hívni az ügyeletes orvost, mégis jó, ha néhány dologra figyelünk ilyenkor is.

Horzsolás: A legtöbb ilyen jellegű sérülés magától begyógyul. Csak tisztítsuk meg a sebet és tartsuk sterilen. Semmi esetre se használjuk krémet, jódot vagy erős fertőtlenítő szereket.

Vágott sebek: Ha a vágás nem mélyebb két centiméternél, akkor elég egy egyszerű sebtapaszt ráragasztanunk. Ha viszont mélyebbre ment a kés, akkor mindenképpen menjünk el orvoshoz és varrassuk be a sebet.

Szúrt seb: Ne kezdjünk egyből kuruzslásba, hanem menjünk orvoshoz. Ha a kés még benne van a sebben, akkor hagyjuk is benne a pengét, mert ha megpróbáljuk kivenni, elképzelhető, hogy a sérült elvérezik, ha egy nagyobb eret talált el a szúrás.

Szakított sebek: A legtöbb esetben maguktól meggyógyulnak, ha nem túl nagyok, hiszen új bőr nő a leszakadt helyére. Ebben az esetben elég egy steril kötés, sebtapasz és heg nélkül be fog gyógyulni. Ha azonban mély a seb, ebben az esetben is keressük fel az orvost.



Megöl a kövérségem – vagyis, az irreális testképtudatról

2021. február 16.

Itt a tavasz, ami sok ember számára örömöt okoz, azonban vannak olyanok, akik ilyenkor alszanak „téli álmot”. Ez az „álom”, azonban szorongással, izolációval és fokozódó kisebbrendűségi érzéssel jár, aminek oka a testképzavar, kóros elégedetlenség. Mindez egy ördögi kör, amiből nehéz kiszállni.

Fotó: gettyimages.comA cikk címéből talán arra gondolhat az olvasó, miszerint arról fogok írni, hogy az  elhízás súlyos következményekkel járhat, akár szív- és érrendszeri megbetegedéssel, vagy más szervi problémákkal. Sőt, az is kihallatszik a címből, hogy mindez halálhoz vezethet. Ezt a kérdést nem leértékelve, jelen írásomban a táplálkozási zavar pszichés hátterét emelném ki, amely képes valóban olyan mértékű szorongást generálni a betegben, hogy azt éli meg: bele fog halni, ha pár dekát felszed. Nem túlzás, pár deka… Jól illusztrálja mindez a testképzavar fogalmát.

Az evészavarokat az elhízástól való fóbiás jellegű félelem, test észlelésének a zavara, az evési magatartás rendellenességei jellemzi. A betegség abban nyilvánul meg, hogy az ember nem tudja megítélni reálisan testsúlyát, alakját aránytalannak látja, valamint tagadják, hogy ők soványak lennének. Nincsen ésszerűség, racionalitás, azaz hiába mondja egy rokon vagy egy barát, hogy az illető nem kövér, sőt csontsovány, ignorálja mindezeket, saját hamis észlelése a mérvadó.

Gyakran a hozzátartozó egy idő után elveszíti türelmét és ingerült lesz, kiabál, észhez akarja téríteni azt, akit szeret. Mindez érzelmi alapú reakció, hozzáteszem gyorsan, hogy megértem, átérzem az esetleges problémát, azonban érdemes hangsúlyozni, hogy nem vezet eredményre. Nem az a kulcsmomentum, hogy valaki sokat eszik vagy éppen semmit, hanem az, hogy a háttérben lelki eredetű probléma áll. Tehát az evészavar már egy következménye valaminek, amit szakember nélkül, pszichoterápia nélkül nem lehet megoldani.

Az esetek nagy részében hiányzik a betegségbelátás, vagyis az illető nincs tudatában, másképpen fogalmazva nem akar tudatában lenni annak, hogy az evéssel valamit kompenzál. Egyszerűen tagadják a betegséget, ingerülten reagálnak mindenre és mindenkire, aki őket szabályozni akarja. A szabályozást természetesen csak ők élik meg, hiszen félreértelmezik a külvilág odafordulását, segítségíteni akarását.

Gyenge lábakon álló önértékelés

Rengeteg ember küzd kisebbségi érzéssel, kisebbségi komplexussal, mely teljes mértékben befolyásolja az egyén életét és konfliktusokat gerjeszt a saját környezetében. Ennek a kialakulása több dolognak is betudható: pszichikai fejlődés nem megfelelő menete, nevelési hibák, alacsony társadalmi státusz, a társadalomtól eltérő fizika tulajdonságok, az ideális-irreális ego (én) és valóság közötti ellentmondás, valamint stresszhelyzetek.



Ilyen a„nem normális” babaszéklet

2021. február 16.

Fotó: gettyimages.com

A kezdő szülők árgus szemmel figyelik az elhasznált babapelenkák tartalmát. És az meglepően változatos lehet. Feketés, majd sárgás, már-már mustárosnak tűnő, szinte zöldes árnyalatú, kissé nyálkás, és folytatható tovább. Az is meglepő, hogy ez a változatosság viszonylag tág keretek között teljesen normális,- a szülők megnyugodhatnak, a gyermekük emésztése jól működik.

Vannak azonban esetek, amikor a széklet milyensége már túlmutat az elfogadhatón, és amikor ajánlott orvoshoz fordulni. Melyek ezek a helyzetek?

Hasmenés

A hasmenésnek könnyen felismerhető jelei vannak. Híg, folyós széklet árulkodik róla; előfordulhat, hogy olyan sok kerül belőle a pelenkába, hogy az túlcsordul, kifolyik. Sajnos a hasmenést gyorsan követni szokta a baba popsijának a kipirosodása is. Tapasztalat, hogy a szoptatott csecsemők ritkábban hasmenésesek, mint a tápszerrel etetett társaik. Az anyatejben találhatók ugyanis olyan antitestek, amik a hasmenést okozó kórokozókkal szemben védelmet nyújtanak.
 
Amennyiben a hasmenés több mint 24 órán át tart, fel kell keresni a gyermekorvost. A hasmenés többféle okra vezethető vissza: bakteriális vagy virális gyomor- és bélrendszeri fertőzések, túl sok gyümölcs vagy gyümölcslé fogyasztása, valamelyik táplálék-komponenssel szemben mutatott túlérzékenység egyaránt megnyilvánulhat hasmenésben. Emellett, gyógyszermellékhatás is lehet a hasmenés oka, illetve a fogzás is állhat a híg széklet hátterében. A gyerekorvos az okok tisztázását követően megfelelő terápiát javasol.

Székrekedés

A szorulásos baba szemmel láthatóan erőlködik, arca elvörösödik, miközben a székletet kipréseli magából. Ha azon túl, hogy nehezen kerül a pelenkába a széklet, annak állaga is szilárd és szinte bogyószerű, akkor székrekedésről van szó. A székrekedés alhasi fájdalmakkal is együtt járhat a csecsemőnél, és véressé is válhat a széklet, ha a nyálkahártya az erős hasi préselés miatt sérül. Az anyatejes babák ritkábban székrekedésesek, mint a tápszeresek,- az anyatej ugyanis lágyan tartja a székletet. Első „terápiás eszközként” a folyadék- és rostdús táplálkozást kell bevetni. Kellő mennyiségű folyadékhoz (vízhez) kell juttatni a babát. A tápszer készítésénél, hígításánál ügyelni kell az előírt tápszerpor:víz arány betartására. Ha már hozzátáplálást is kap a baba, akkor szilva és sárgabarack adható neki, akár frissen, akár aszaltan, turmixolt-pürésített formában. Kerülni kell a székrekedést okozó ételeket, pl. a banánt. Ha ezt követően is fennáll a székrekedés, vagy vér jelenik meg székletben, fel kell keresni a gyerekorvost a problémával.



Rózsaszín szemüvegben - A friss szerelem pszichológiája

2021. február 15.

Kezdetben minden tökéletesnek tűnik, nincs is a kedvesnél szebb, jobb, okosabb ember. Ilyenkor a belső képünknek megfelelő ideált véljük megtalálni a másikban. Néhány hét, vagy hónap múlva kiderül, hogy nem is tökéletes, - rengeteg rossz tulajdonsága van. Ezen a ponton eldől, hogy mi lesz a kapcsolattal, együtt maradunk, vagy sem.  

Rózsaszín szemüvegen át látni a világot nagyon vicces helyzet, hogyha képesek vagyunk felmérni, hogy egy különleges állapot teszi ezt velünk. Lehet ez átmeneti, sőt egészen tartós is, lényeg azonban, hogy a kapcsolat alapjait a "színek" mellett, tartós alapokra is helyezzük, nehogy később a lencse szürkébe váltson...

Nem ilyen lovat akartam!

Ilyenkor érdemes tudatosítani magunkban, hogy párunk nem felel meg tökéletesen az elképzelt vágyvilágunknak. Ha képesek vagyunk rugalmasan alkalmazkodni, s az értékrendünk is hasonló, akkor hosszú távú kapcsolattá válhat a szerelem. A kulcs a kompromisszumokban keresendő.

Előfordulnak olyan esetek, amikor az alkalmazkodás megalkuvásnak tűnhet számunkra. Ez általában olyankor fordul elő, amikor mély értékrendi szakadék tátong a szerelmesek között. (pl. különböző vallásúak, eltérő az életstílusuk). Ha az egyik fél meg akarja „téríteni” a másikat, akkor húsbavágó konfliktusok várhatóak.

Legyünk őszinték önmagunkhoz!

Akkor leszünk képesek tartós kapcsolat kialakítására, ha valóban erre vágyunk. Lehet, hogy aktuális életszakaszunkban inkább csak a flörtre és a kalandra van szükségünk. Ha így van, akkor felesleges tovább hazudnunk magunknak. Tisztázzuk, hogy mit szeretnénk. Azért nem kell fenntartanunk egy rossz kapcsolatot, mert a külvilág ezt várja el. 



Játéktippek gyerekeknek farsangra

2021. február 15.

5 aranyos játéktipp, amit óvodásokkal és kisiskolásokkal, alsósokkal játszhatunk a farsang idején, iskolában óvodában, vagy odahaza, a farasangi buliban.   

Ez az 5 játék a farsangi ünnepekre való, óvodás, kisiskolás korosztálynak, de egy kis fantáziával felnőttesíthetjük is őket.

1. Téltemető

Otthoni kerti gyerek bulik, esetén téltemetőt lehet rendezni a farsangi népszokásokból. Énekkel és tánccal, jelmezekbe beöltözve.
Készítsünk kiszebábut, amelyet el is égetünk az udvaron, mint a gonoszság, sötétség jelképét. Ezt készíthetjük öreg lepedőből, rongyokból. Fontos, hogy a gyerekekkel közsen készítve a bábut tisztázzuk velük, hogy a bábu mire készül, mert a gyerekt traumatizálhatja, ha az alkotását végül megsemmisítjük, ezért nagyon lényeges, hogy tudja, hogy a bábu a rosszat jelképezi.

Ehhez készíthetünk kézműves ezközzel maszkokat, felidézve a busójárást esetleg a velencei karnevált. A maszkokat kasírozással, majd a kasírozott nyers forma kifestésével díszítésével készíthetjük, de számos egyéb ötlett kipróbálhatunk a színes papír mozaiktól kezdve, a flitteres, tollas dekorációig.

Tipp igazán profi arcmaszk készítésére:
Keverj listből és vízből csirizt, olyan állígúra, mint egy masszívabb arckrém. A gyerek arcát mindenképp kend be a játék előtt egy magasabb zsírtartalmú, a bőrének megfelelő krémmel. A csirizes keveréket egy nagy ecsettel felvihatjük a gyerekek arcára, akár tükör segítségével. Ha megszáradt óvatosan vegyétek le és már festheted is a gyerekekkel. A maszkokra lehet pamutból, gyapjúból szakállat, bajszot, hajzatot ragasztani, flittert, tollat, vagy bármi dekorációt tenni, hátul masnival köthetjük meg.

Játék a játékban: A gyereknek FAPOFÁT kell vágnia, míg a maszk megszárad, eleve remek játék már ez is, hogy mennyire ügyesen bírja, hogy nem mozog az arca, nem neveti el magát.

2. Mit súgtam?

Súgjunk az egyik gyerek fülébe valamilyen utasítást. Neki ezt el kell játszani. Pl.: süssön palacsintát. A többieknek ki kell találni a mozdulatokból, aki kitalálta az lesz a következő, aki a következő feladatot kapja. A feladatot variálhatjuk úgy is, hogy kártyákat írunk és arról húznak, ha már tudnak olvasni, illetve úgy is, hogy egymásnak adják a feladatot, ha már kicsit nagyobbak. Az ovisoknak mindenképp szülő, vagy óvónéni adja ki a feladatot, és olyan egyszerű dolgokat válasszunk, amit könnyű elmutogatni. A nagyon kicsik még beszélhetnek is hozzá, a kicsit nagyobbaknak már csak a mutogatás marad.

3. Grimaszjáték

A gyerekek körbe ülnek. Sorban mindenki vág egy grimaszt, amit a többiek utánoznak, és megpróbálják kitalálni, mit fejez ki.( dühös vidám stb.) - A játék végeztével akár rajzolhatunk is grimaszokat. Adhatunk a gyerekeknek kész köröket, vagy kör sablont, amibe ő maga rajzolhat arcokat, mindenféle érzelmekkel.



A magasvérnyomás-betegség lelki háttere

2021. február 14.

Fotó: gettyimages.com

A hypertonia pszichoszomatikus szemléletének elfogadása a mai napig kisebb-nagyobb ellenállást vált ki a szakemberekből, mégis a kutatások egyértelműen azt bizonyítják, hogy a magas vérnyomás hátterében gyakran lelki eredetű problémák állnak.

A szív- és érrendszeri problémák korunk egyik legelterjedtebb betegségei közé tartoznak, szakmai lapok gyakran népbetegségről beszélnek. Talán emiatt is kap egyre nagyobb figyelmet a magas vérnyomás témaköre is. A riasztó adatok azt mutatják, hogy a fiatalok sincsenek biztonságban, a hypertonia nem válogat fiatal és idős között, azaz a betegség nem kortól függ.

Tényként kezelendő, hogy a vérnyomás értéke változik a nap folyamán, a „jó vérnyomás” nem egy állandó, stabil érték. Fizikai aktivitás, szellemi, vagy akár lelki megterhelés képes befolyást gyakorolni az erekben lévő nyomásra. A vérnyomás akkor válik abnormálissá, amikor az ingadozás a normálérték feletti tartományban tartósan megragad. A kezeletlen vérnyomás ezért károsítja az egészséget, ilyenkor szövődmények léphetnek fel: szívelégtelenség, agyvérzés, szívroham. A 65 év felett elhunyt emberek közel 40%-a a hypertonia okozta szövődmények következtében hal meg.

Pszichoszomatikus szemlélet

A magas vérnyomás kialakulásának hátterében számos ok található. A kiváltó tényezők közé sorolandó a genetika, idegrendszeri folyamatok, valamint a vese működésének zavarai. További rizikófaktor az elhízás, alkoholizmus, dohányzás, valamint a stressz. Az orvosok hajlamosak nem nagy hangsúlyt fektetni a lelki eredetű tényezőkre, így annak kezelése sok esetben el is marad.

Pszichológusként úgy gondolom, hogy a magas vérnyomás önmagában egy igen komplex, sok rizikófaktor által meghatározott betegség, ezért érdemi kezelésében szükségszerű és jogos több diszciplína megjelenése. A közös cél a betegség megértése és annak szakszerű korrigálása. A pszichológia, mint tudományág, azt képviseli, miszerint a magas vérnyomás pszichoszomatikus megalapozottsága vitathatatlan. A pszichoszomatika kifejezés elsősorban a test és a lélek elválaszthatatlanságát helyezi előtérbe, vagyis a lélek és a test egységére utal.

A merev, csak organikus okokra visszavezető orvoslás mellett nagy teret kap napjainkban a pszichoszomatikus orvoslás. A gyógyítás olyan általános irányultságát jelenti, amely megbetegedések keletkezésében, lefolyásában, valamint kezelésében figyelembe veszi a lelki, testi és társadalmi kölcsönhatásokat.



Aludj jól, légy egészséges!

2021. február 14.

Fotó: pixabay.com

A minőségi alvás hiánya valós problémát jelent a világ különböző területein élő emberek számára, az általános levertség mellett akár cukorbetegséghez, stroke-hoz, vagy szívbetegségekhez is vezethet.

Az alvási problémák globális veszélyt jelentenek, a Föld népességének közel 45%-a szenved valamilyen mértékű alvászavarban. Az olyan betegségek, mint az inszomnia, a nyugtalan lábak szindróma, vagy az alvással összefüggő légzészavarok (pl. obstruktív alvási apnoé) a minőségi alvás hiányához vezetnek, amelynek következtében számos egészségügyi probléma alakulhat ki. Az elégtelen alvás koncentrációzavarokhoz, a figyelem lankadásához, teljesítménycsökkenéshez és akár végzetes közúti balesethez is vezethet. Az alvászavarok jelentős része gondozást igényel, ennek alapfeltétele, hogy a beteg maga is részesévé váljon e folyamatnak.

 Veszélyben az alvás

Az alvás nagyon fontos összetevője, feltétele az általános jólétnek, hiszen hatással van a mentális, fizikai és érzelmi állapotra is, legyen szó gyerekről vagy felnőttről. Az „Aludni jó” kampány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az alvás egy emberi kiváltság, amelyet sajnos gyakran veszélyeztetnek a modern, rohanó világ megváltozott körülményei, valamint a különböző alvászavarok. Az ember átlagos alvásszükséglete 7 óra, azonban Dr. Szakács Zoltán, a Társaság elnöke szerint legalább 6 órán át tartó, nyugodt alvásra mindenkinek szüksége van.

Az alvászavar következményei

Mivel az alvással összefüggő betegségek azonnali és látványos tünetekkel nem járnak, ezért sokan nem is tekintik komoly gondnak ezeket a problémákat. Az alvázavarok azonban – ahogy azt Dr. Szakács Zoltán is elmondta – olyan szövődményekhez is vezethetnek, amelyek jelentősen megnövelik többek között a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét, tartós éjszakai légzéskimaradást okozhatnak, ezáltal könnyen szív- és érrendszeri betegségek kifejlődéséhez vezethetnek.

 A rettegett narkolepszia

Az egyik legnagyobb problémát okozó alvásbetegség a sokat emlegetett narkolepszia, amely az alvás-ébrenlét szabályozásának zavara. A narkolepsziában szenvedő betegek állandó fáradtságot, álmosságot éreznek, életüket leküzdhetetlen nappali alvásrohamok keserítik meg. Ez az alvászavar megközelítőleg minden kétezredik embernél fordul elő.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...346347348...636
hírek, aktualitások

A szív és a tél

2025. november 08.

Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is – mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.

Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.

A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.

A bennünk élő gyermek

2025. november 07.

Hogyan kerüljünk vele újra kapcsolatba?



A mentális egészség megőrzése nem csak a pihenésről, a terápiáról vagy a stresszkezelésről szól. Ugyanilyen fontos, hogy időről időre visszataláljunk ahhoz a részünkhöz, amely spontán, kíváncsi és játékos, vagyis a bennünk élő gyermekhez. Az IKONO az október 10-i lelki egészség világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy a kreativitás, az élmény és a játék nem a valóságból való menekülés, hanem a jóllét egyik legtermészetesebb forrása. A világon egyre többen keresnek olyan élményeket, amelyekben a digitális túlterheltséggel szemben a valódi érzékelés és kapcsolódás kerül előtérbe. Az immerzív terek iránti érdeklődés az elmúlt években dinamikusan nőtt, hiszen ezek lehetőséget adnak arra, hogy újra átéljük a gyermeki kíváncsiságot és jelenlétet.

Miért fontos a bennünk élő gyermekhez való visszatérés?

Gyermekként ösztönösen tudtuk, hogyan éljük meg a pillanatot: kíváncsian, mozgásban, érzékeinkre figyelve. Felnőttként azonban ezt a képességet gyakran elnyomja a teljesítménykényszer, a megfelelés vagy az állandó rohanás. A belső gyermek annak a bennünk élő résznek a neve, amely képes örülni, alkotni és rácsodálkozni, és amely nélkül a felnőtt élet gyorsan kiüresedik.

„Nem kell visszatérnünk a múltba ahhoz, hogy újra gyerekek legyünk. Elég, ha újra képesek vagyunk rácsodálkozni a világra” – mondja Fernando Pastor, az IKONO társalapítója és vezérigazgatója.