Sokat mobilozol? – A nyaki gerinced bánja!

2021. március 19.

A mobiltelefonok és a laptopok elterjedésével, egyre többet panaszkodunk nyak-és válltáji fájdalmakra. Sajnos ez az állapot kezelés hiányában akár maradandó ízületi károsodáshoz is vezethet. 

Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistája arról beszél, hogy hogyan lehetséges ezt a betegséget kezelni és a fájdalmakat megszüntetni.

SMS-nyak: az új betegség

A Mail Online által, 2016 májusában publikált felmérés szerint, egy átlagos felnőtt évente 20 hétnek megfelelő időt tölt a telefonjával, vagy a tabletjével. A kutatást, az Innocent nevű brit gyümölcslé gyártó cég, 2000 brit felnőtt bevonásával készítette. A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek egy ötöde okostelefon-függő, és naponta 2 óra 13 percet böngészi a telefonját. Nem elég, hogy sokan naponta 8-10 órát töltünk a munkahelyünkön a számítógép előtt görnyedve, ezen felül még rengeteg időt, heti 15 és fél órát szánunk mobilunk nézegetésére. Sajnos ezek az eszközök nem csak pszichés függőséget okoznak, hanem rendkívül káros hatásúak a nyak- és a váll ízületeire nézve is. Ma már szokás „SMS nyak-nak” nevezni azt a gerinc deformitást, amely a tabletezés, az okostelefonozás, az sms-ezés következtében kialakul.

Mi a háttere ennek a kórképnek?

A képernyő nézegetése közben fejünket 45-60 fokos szögben döntjük meg. Ha hosszú ideig ebben a pozícióban tartjuk a nyakunkat, akkor közel 30 kilogrammnak megfelelő nyomás nehezedik erre a gerincszakaszra. Ennek a többlet tehernek a hatására deformálódik a gerinc, a rendellenes tartás pedig izomfeszüléshez, nyak-és vállmerevséghez, fájdalomhoz vezet. Abban az esetben, ha ez a kényszertartás túl gyakran és hosszú ideig áll fenn, komolyabb gerinckárosodások is kialakulhatnak, mint például meszesedés, porckopás, porckorongsérv.

Egy pohár vörösbor elfogyasztása egy óra edzéssel ér fel

2021. március 18.

Egy kanadai kutatás olyan vegyületet talált a vörösborban, amely ugyanazt a hatást éri el egy pohár ital elfogyasztása után, mint egy óra konditermi edzés.

A My Daily szakoldalon jelent meg annak a kutatásnak az összegzése, amely szerint 1 pohár vörösbor elfogyasztása ugyanolyan kedvező hatással bír, mint 1 óra konditermi edzés. Ennek az alapját egy különleges vegyület, a szőlő héjában is található rezveratrol adja, amelyet majdnem tíz éven át vizsgáltak amerikai tudósok, mégsem fedezték fel semmilyen pozitív hatását.

Most a kanadaiaknak sikerült, ugyanis amikor ez a vegyület a szervezetbe jutott olyan mennyiségben, mint amennyit egy pohár átlagos vörösbor tartalmaz, több pozitív élettani hatás is észlelhető volt.

Ilyen a fizikai teljesítmény és az izomerő növekedése, valamint a szívműködés javulása. Ami érdekes, hogy a kutatásban észrevették, hogy ez a három élettani hatás pont olyan mértékű, mint egy óra konditermi edzés utóhatása. Természetesen rendszeresen nem lehet így kiváltani edzést, de egy-egy elmaradt alkalom pótlásához jól jön egy pohár vörösbor, illetve a szőlő, az étcsokoládé, a kakaó és a mogyoró fogyasztása is, hiszen ezek is tartalmaznak rezveratrolt.

Egyébként, aki bort iszik, az a tudósok szerint vonzóbbnak is tűnik mások számára. Csak persze nem mindegy, hogy mennyit.

Azt már sokan vizsgálták és tapasztalták, hogy némi alkoholmennyiség elfogyasztása után másokat vonzóbbnak találunk, mint józanul. De mennyit kell innunk ahhoz, hogy mások szerint vonzóbbak legyünk?

Egy ausztrál és brit szakemberek által végzett kutatás szerint egy-két pohár bor elfogyasztása után vonzóbbak leszünk mások számára, mint józanul, vagy még több alkohol fogyasztása után.

A kismamák kerüljék a medvecukrot és az édesgyökeret!

2021. március 18.

A gyermeket váró nők egyik állandó aggodalma az, hogy valamilyen gyógyszer, gyógynövény vagy akár élelmiszer fogyasztásával károsodást okozhatnak a megszületendő gyermeküknek. A kutatási eredményeknek köszönhetően egyre több ismeretünk van arról, hogy minek a fogyasztása javasolható és mi tiltólistás a várandósság alatt.

Már korábban gondolták, hogy az élelmiszer- és gyógyszeriparban is alkalmazott édesgyökér, illetve az abból nyert kivonatok magzatkárosító hatásúak lehetnek, így azok terhesség alatti alkalmazása/szedése nem volt javasolt.

2017-ben az American Journal of Epidemiology folyóiratban publikálták azokat a humán vizsgálati eredményeket, amik a korábbi feltételezések helyességét megerősítették. Bebizonyosodott, hogy a terhesség alatti édesgyökér-fogyasztás, illetve az édesgyökérből készült termékek fogyasztása hosszú távon negatívan befolyásolhatja a megszületett gyermekek szellemi képességeit és testi fejlődését, nemi érését.
Az édesgyökérben található vegyületek – mint azt már korábban állatkísérletek alapján is feltételezték – a magzat egyik szterán-vázas hormonjának, a kortizolnak az anyagcseréjébe avatkoznak be nem kívánatos módon.

Kutatások

Egy finnországi vizsgálatba több mint 1049 várandós nőt vontak be, akik közül 51-en a várandósságuk alatt több mint 500 milligramm glicirrizinsavat fogyasztottak, ami körülbelül 100 gramm édesgyökérnek felel meg.

Az 1998-ban született gyermekeik kognitív képességeit 8 éves korukban megvizsgálták. Kiderült, hogy a jelentős mennyiségben édesgyökeret fogyasztó 51 anya gyermekei számos kognitív képességet mérő tesztben gyengébben teljesítettek, mint a kortársaik: szegényebb szókinccsel rendelkeztek, a felidéző-képességük rosszabb volt, a térbeli képzelőerejük pedig gyengébb. Emellett, ezek a gyerekek hajlamosabbak voltak a szabályok áthágására és az agresszív viselkedésre.

Ugyanezeknek a gyerekeknek a fejlettségi szintjét 12 éves korukban is megvizsgálták. Az édesgyökeret fogyasztó anyák lánygyermekeinél jellemző volt a korai pubertás, így ezek a lánygyermekek több mint 3 centiméterrel magasabbak voltak, és legalább 8 kilogrammal többet nyomtak a mérlegen, mint a kortársaik. Mivel a fiúknál 12 éves korban a pubertás jelei még nem mutatkoznak, az édesgyökér fogyasztásának ilyen irányú esetleges következményeiről még nem tudtak beszámolni a szerzők.

Az Alzheimer-kór korai előrejelzése

2021. március 17.

Az Alzheimer-kór korai jeleit felismerni képest mesterséges intelligenciát fejlesztettek ki amerikai kutatók: az orvosok diagnózisa előtt hat évvel képes lehet megjósolni a betegség kialakulását.

A San Franciscóban lévő Kaliforniai Egyetem tudósai arra képezték ki a programot, hogy felismerje a páciens agyában zajló metabolikus változások jeleit, melyek az emberi szem számára észrevehetetlenek és így meg tudja jósolni a kór kialakulását.

Kutatásuk során a betegséggel diagnosztizált 1002 páciensről készült 2109 felvételt használtak fel. A mesterséges intelligencia képes volt felismerni az Alzheimer-kórt a felvételeken átlagosan hat évvel azelőtt, hogy az orvosok 100 százalékos bizonyossággal diagnosztizálták a betegséget.

A tudósok eredményeiket a Radiology című szaklapban publikálták.

Az Alzheimer-kór az egyik legbonyolultabb agyi zavar, világszerte mintegy 48 millió embert érint. Ez a szám a társadalom öregedésével várhatóan növekedni fog. Egyelőre nincs hatékony gyógymód ellene, a legtöbb embernek már csak 4-8 éve marad hátra, mire diagnosztizálják a kórt.

A betegség okozta jelentős agyi károk már évekkel azelőtt kialakulnak, hogy a tünetek, például a memóriaveszteség vagy a kognitív képességek csökkenése, jelentkeznének. A betegek egyetlen reménye a korai felismerés, mivel minél hamarabb kezd gyógyszereket szedni, annál jobbak az esélyei.

Bár időre van szükség, hogy a kifejlesztett mesterséges intelligencia elérhető és használható legyen, a kutatók szerint nagy lehetőségeket rejt és reményt nyújt.
“Ha az Alzheimer-kórt akkor diagnosztizáljuk, amikor már megnyilvánulnak a tünetek, az agyi veszteség már olyan jelentős, hogy túl késő a közbeavatkozáshoz” – mondta Jae Ho Sohn, a tanulmány egyik szerzője.

“Ha korábban észleljük, az lehetőséget nyújt a kutatóknak, hogy lehetséges módokat találjanak a kór lelassítására vagy akár megállítására is” – tette hozzá.

A náthától is jobban féltjük gyerekünket, mint az elhízástól

2021. március 17.

A 0-10 éves korú gyerekeket nevelő édesanyák legnagyobb félelme, hogy a gyereknek eltörik a karja vagy a lába, a legkevésbé pedig attól tartanak, hogy a gyerek túlsúlyos lesz – ez derült ki az Európai Elhízás elleni nap alkalmából, az NRC által készített reprezentatív felmérésből .

Míg az édesanyák kétharmada tud arról, hogy az elhízás kockázata gyerekkorban a megfelelő táplálással és életmóddal jelentősen csökkenthető, nagyon kevesen tesznek valós lépéseket ennek érdekében, ráadásul akkor sem a megelőzésben fontos első 1000 napban, hanem jellemzően csak a nagyobb gyerekeknél kerül elő ez a kérdés.

Az NRC reprezentatív kutatásának adatai szerint tízből nyolc szülő a csonttöréstől félti leginkább 0-10 éves kor közötti gyermekét, valamint azoktól a súlyos betegségektől, amelyek műtéti beavatkozást igényelnek. Ilyen például a mandulaműtét, vakbélgyulladás. A harmadik helyen olyan betegségek állnak, mint az influenza, a rotavírus vagy a bárányhimlő, amelyek miatt a gyerekek könnyen kórházi ápolásra szorulhatnak. Az anyák által rettegett betegségek sorában az allergia után következnek a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség.

Nagyon meglepő, hogy a felmérés szerint az elhízástól féltjük legkevésbé gyermekeinket, ezt még a nátha és a megfázás is megelőzi, pedig köztudott, hogy az elhízás olyan betegségekért tehető közvetlenül felelőssé, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a cukorbetegség.

Magyarországon sok az elhízott

Az OECD statisztikái (Obesity Update 2017) szerint ráadásul az elhízottak aránya nagyon magas hazánkban: az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll Magyarország a világranglistán.

Ezért fontos az első 1000 nap!

A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada hallott már a korai csecsemőtáplálásról, és az első 1000 nap jótékony hatásairól, de többségében csak az anyatejes táplálást kötik ehhez, miközben ez egy jóval hosszabb időintervallumot – a gyermek fogantatásától kétéves koráig terjedő időszakot – öleli fel. A megkérdezett édesanyák 96 százaléka azt is gondolja, hogy az elhízás ellen tud tenni.

Minőségi fehérjék és tiltólistás élelmiszerek – receptekkel

2021. március 16.

Télen és tavasszal születik a nyári test – szokás mondani. Ahhoz, hogy idén sikerrel formálódjunk a strandszezonra, érdemes betartani néhány alapvető étkezési tanácsot. A Gallicoop szakértői szerint fontos, hogy a mindennapi szénhidrát egy részét jó minőségű fehérjével helyettesítsük, és kerüljük a tiltólistás termékeket. Hogy miért?

Miért ellenség a kenyér és a cukor?

Az elhízás egyik fő oka a finomított szénhidrátban gazdag ételek mértéktelen fogyasztása. A fehér kenyér a túlzott szénhidrátmennyiség mellett rengeteg adalékanyagot is tartalmaz, ami méreganyagként csapódik le a szervezetben, s raktározódik el a zsírsejtek közé. A fehér kenyér lassan laktat, kalóriaadagolásban viszont annál gyorsabb. Számos reménytelenül küszködőnél a kenyér elhagyása gyors fogyáshoz és energikussághoz vezet. Hasonló a helyzet a cukorral, ami elsősorban kalóriadús mivolta, s a hormonrendszerre gyakorolt negatív hatása miatt tiltólistás. A cukor zavart okoz a szervezet finomra hangolt hormonháztartásában. Ez a korral előrehaladva az optimális anyagcseréért felelős pajzsmirigy kimerüléséhez vezet, ami egyenes út az elhízáshoz. Emiatt kell hanyagolni a két tiltólistás anyagot.

Miért kerüljük a méreganyagokat?

Hosszútávon elhízáshoz vezetnek a feleslegesen elfogyasztott adalékanyagok, méreganyagok és az alkohol is. A máj nem képes mindennel megküzdeni, ezért a le nem bontott méreganyagokat a szervezet a zsírsejtek közé száműzi. A zsír védi a szerveket a méreganyagok pusztító hatásától, ezért a szervezet jobban fog ragaszkodni a hájhoz, ha több méreg található a szervezetben. Ezektől masszázzsal, szaunával, izzadással szabadulhatunk meg, de a legjobb, ha eleve csökkentjük fogyasztásukat. S hogy mi hemzseg feldolgozhatatlan mérgektől? Az üdítők, az energiaitalok, a cigaretták, tartósított élelmiszerek, chipsek és társaik. A méreganyagok igénybe veszik a májat, ami szintén táplálkozik pajzsmirigy hormonokból, minek következtében az anyagcseréhez kevesebb pajzsmirigy hormon marad, s lassul az emésztés.

Miért fogyasszunk több fehérjét?

A fogyókúrás étrend minimum negyedét kell kitennie a fehérjebevitelnek. A fehérjék legfontosabb feladata az izomépítés, emellett nem tudnak zsírrá alakulni, viszont ugyanolyan laktatóak – ha nem laktatóbbak –, mint a zsírrá alakuló szénhidrát. A legideálisabb fehérjeforrás a grillezett pulykahús, hiszen zsírban szegény, teljes értékű fehérje. A Gallicoop termékei minőségi húsok, melyeket sikerrel alkalmazhatunk a kilókkal folytatott harcok során. A pulyka végtelenül variálható, változatosan fűszerezhető, ezáltal nem lehet megunni még egy monoton diétában sem. Emellett biztosíthatjuk a fehérjét hal, sajt, joghurt formájában, de választhatunk a hüvelyesek közül is: a bab, a zöldborsó, a szója és a lencse szintén kiváló fehérjeforrás.

A sokat mobilozó gyerekek figyelmi fókusza eltér a megszokottól

2021. március 16.

A digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk, ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet. Az ELTE pszichológusai legújabb kutatásukban kimutatták, hogy a sokat mobilozó alfa generációs (2010 után született) gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világot.

“Az emberek különböznek abban, hogy a fákra (részletekre), vagy inkább az erdőre (teljes képre) fókuszálnak. A jellemző stratégia az, hogy először a teljes képre figyelünk, és csak utána a részletekre. Úgy tűnik, hogy a 2010 után született, alfa generációs gyerekeknél, akik szinte születésüktől fogva mindenféle digitális eszközzel vannak körülvéve, ez megváltozott” – derül ki az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program keretén belül működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amely a Computers in Human Behavior című szaklapban jelent meg.

A teljes kép gyors felmérése (úgynevezett globális fókusz) segít abban, hogy a világot ne összefüggéstelen pontok halmazaként lássuk, hanem rögtön észrevegyük benne az értelmes, egész alakzatokat – írják az ELTE kutatásról közölt beszámolójában.

“A teljes képet automatikusan dolgozzuk fel, és ez akkor is így történik, amikor kifejezetten a részletekre kellene koncentrálnunk. Ha például a fenti összetett alakzattal kapcsolatban az a feladatunk, hogy csak a részleteket figyeljük, és döntsük el, hogy azok napot ábrázolnak-e vagy sem, egyszerűen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a nagy ábrát. Ha a nagy kép különbözik a részletektől, akkor ez lassítja a döntési folyamatot, vagyis megnöveli a reakcióidőnket. Ha viszont a nagy képre kell figyelnünk, és arról döntést hozni, hogy mit ábrázol, a részletek nem zavarnak össze, mert ezeket nem dolgozzuk fel automatikusan” – magyarázza a közleményben Konok Veronika, a kutatás első szerzője.

A kutatók szerint ez a folyamat már máshogy zajlik a sokat mobilozó gyerekeknél. Ha azt a feladatot kapják, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha napot látnak a részletek vagy az egészleges kép szintjén, akkor ők a részleteket dolgozzák fel először, és csak utána figyelik meg a teljes képet.

“Az eredmények alapján a felnőttekhez vagy a digitális eszközöket nem használó gyerekekhez képest gyorsabban reagálnak akkor, ha a célábra a részletek szintjén van” – írják a beszámolóban.

Annak igazolására, hogy ezt a hatást valóban a digitális eszközök használata idézi elő, a kutatók további vizsgálatokat végeztek. A figyelmi teszt előtt ovis gyerekek egy csoportja rövid ideig digitális játékkal, míg a gyerekek egy másik csoportja hagyományos, nem-digitális játékkal (whack a mole) játszott. A gyerekek csoportba sorolása független volt attól, hogy korábban használtak-e digitális eszközöket vagy sem.

Milyen esetekben segíthet rajtad a kineziológus?

2021. március 15.

A kineziológia a természetgyógyászat illetve az alternatív gyógymódok közé tartozik, amely az izmok feszültségi állapotának vizsgálatával foglalkozik. Ennek alapján következtet főleg lelki-, pszichológiai eredetű problémákra. Az izmok egyensúlyi állapotának helyreállításával történik a kezelés. Számos olyan lelki eredetű probléma létezik, amelyeken segíthet egy kineziológus szakember.  

A munkahelyi stressz, a szorongás, az önbizalomhiány vagy valamilyen trauma feldolgozása is lehet tárgya a kezeléseknek. Párkapcsolati problémák, válás, egy hozzátartozó elvesztése vagy akár a terhesség utáni stressz is okozhat állandósult letargikus lelkiállapotot. Ezek feloldáshoz érezheted úgy, hogy segítségért kell folyamodnod. A pandémia idején a bezártság és a szociális kapcsolatok csökkenése tovább fokozhatja a lelki panaszok elmélyülését.

A kineziológia tudományos alapjai

Hogyan történik mindez a gyakorlatban?

Sok állatfaj betartja a távolságtartást, ha beteg van köztük

2021. március 15.

Az állatok maguktól, ösztöneikre hallgatva gyakorolják a biztonságos távolságtartást, ha beteg van köztük – olvasható a Science tudományos magazin friss számában megjelent tanulmányban.

A hangyák, a vérszopó denevérek vagy a mandrill nevű majomfaj már jóval azelőtt gyakorolta a biztonságos távolságtartást beteg társaikkal, hogy az ember a világjárvány miatt rákényszerült volna.

Csak néhányat mutatott be a távolságtartást végző fajok közül friss tanulmányában egy amerikai kutatócsoport. “Ösztönösen otthon maradunk és csökkentjük a másokkal való kapcsolatokat, amikor betegek vagyunk. Ezt látjuk számos állatfajnál, de az ember gyakran elnyomja magában az ösztönt, amiért nagy árat fizet maga és a közössége is, mivel nyomás van rajta, hogy tovább dolgozzon és iskolába járjon” – mondta el az eurekalert.orgnak Dana Hawley, a Virginiai Egyetem Természettudományi Karának biológusa, a kutatás vezetője.

Azért választották a tanulmányhoz a vérszopó denevéreket, mert ezt a fajt már alaposan kutatta a tudomány, ismert, hogy – szemben a gyümölcs- vagy rovarevő denevérekkel – erős társas kötelékben élnek, megosztják az élelmet és tisztogatják egymás bundáját.

A kutatók egy baktérium sejtfajának egy darabkáját injekciózták a denevérekbe. Ez nem ártott az állatoknak, de kiváltotta az immunválaszt és a betegség alatti viselkedést, így az aktivitásuk csökkenését vagy a mások bundájának ritkább tisztogatását. “A passzív közösségi távolságtartás a vérszívó denevéreknél a betegség alatti viselkedés mellékterméke: a beteg állat letargikus lehet, így az energiáit az immunválaszra fordíthatja. Láttuk, hogy ez az enerváltság csökkenti az állatok közötti interakciót, a kurkászást is” – magyarázta Sebastian Stockmaier, a kutatás egyik résztvevője.

Vizsgálták a járvány és az alvás kapcsolatát

2021. március 14.

Új megközelítéssel, a szomatikus és a szorongásos tünetek szempontjából vizsgálta az alvás és a koronavírus-járvány kapcsolatát Simor Péter, az ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusának vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport.

Az alvásminőség és a nappali élmények időbeli összefüggését elemezve arra az erdményre jutottak, hogy egy rosszabb éjszaka után a vizsgált személyek negatívabb pszichológiai állapotról, például a koronavírus jellegzetes tüneteiről számoltak be. Tehát az éjszaka minősége előrejelezte a nappali tüneteket, viszont ezek nem jelezték előre a következő éjszaka alvás minőségét. Az viszont, hogy az adott napon a médiában milyen halálozási adatokról olvastak az érintettek, valamelyest meghatározta mind a nappali tüneteket, mind az éjszakai alvást.    

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) munkatársai a járvány első hulláma alatt végeztek kérdőíves felmérést. A munkában Simor Péter mellett Polner Bertalan, a BME Kognitív Tudományi Tanszék oktatója, Nagy Tamás, a ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusa és belga, valamint spanyol kollégák vettek részt. A felmérést magyar, spanyol és belga alanyok bevonásával végezték.

A kutatók a felmérésben egészséges emberek alvását vizsgálták. Mint írják, a fertőzés terjedésével és a halálozásokkal kapcsolatos számadatok folyamatos követése, a szabadságunkat és a társas kapcsolatainkat jelentősen korlátozó intézkedések sajátos helyzetet teremtettek.

“Várható volt, hogy mindez egészséges emberekben is szomatikus tüneteket vált ki, erősödnek a szorongásos tünetek, a hipochondriára kevéssé hajlamosakat is utoléri az úgynevezett nocebo-effektus, vagyis a rossz közérzet, gyengeség, száraz torok, enyhe köhögés tüneteit akkor is észlelhetjük magunkon, ha igazából semmi bajunk nincs, csak túl sokat hallunk a koronavírus okozta tünetekről. Emellett várható volt a szorongást keltő gondolatok eluralkodása is, az, hogy nem tudunk szabadulni ettől az alapvetően negatív témától és másra koncentrálni” – magyarázta a pszichológus.

A beszámoló szerint a kutatók 2020 áprilisában és májusában vették föl az adatokat. “Az első hullám idején még a mostaninál is kevesebb biztos tudásunk volt a járvánnyal és a vírus okozta betegség lefolyásával kapcsolatban, és ez fokozta a szorongást, illetve még nem alakultak ki azok az egyéni megküzdési stratégiák, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot” – írják.

A kutatás módszertani újdonságát az adta, hogy az adatfelvételnél nem arra kérdeztek rá a résztvevőknél, hogyan változott a korábbihoz képest az alvásuk, hanem két héten át figyelték az alvásminőséget a finom pszichés változások indikátoraként. Végül 166 egészséges felnőtt adatait elemezték.