Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A hűsítő görögdinnye

2020. szeptember 28.

Fotó: pixabay.com

A görögdinnye ellentmondásos növény: meglepő módon a tökfélék családjához tartozik, testvérei az uborka, a cukkini és a – méretben hozzá közelebb álló – tök. Családjában tehát szinte csak zöldségek vannak, a görögdinnyét mégis gyümölcsnek hívjuk.

Továbbá a nevéhez nincs köze sem a görgésnek, sem a görögöknek. A görögdinnye szezonja hagyományosan július elejétől szeptember elejéig tart, de a későn érő típusoknak köszönhetően az ősz első hónapjában is élvezhetjük az ízét. Formára gömbölyű vagy hosszúkás, a hagyományos zöld vagy csíkos héjú fajták mellett vannak sárga héjú és sárga húsú görögdinnyék is. Kevesen tudják, hogy a rózsaszínű dinnyebél már édesre érett lehet, s az élénkpiros szemcsés belső nem mindig jelzi a túlérettséget.

Korábban a nagy (8–10, 8–12 kg átlagtömegű, megnyúlt gömb alakú) termésű szabadföldi fajták voltak divatosak, az 1960-as évektől azokban a kisebb terméseket (4–6 kg átlagtöme gűek) kedveljük. A fogyasztói igények kielégítésére mag nélküli fajtákat is nemesítettek.

Hogyan fogyasztható?
A dinnye minden része felhasználható. A görögdinnye húsát – a sárgadinnyéhez hasonlóan – általában lehűtve, felkockázva, nyersen kínáljuk. Készíthetünk belőle turmixot és jéghideg levest, dinnyés gazpachót. Bóléba szintén kiváló, főleg, ha a gyümölcsbe – darabolás előtt – injekciós tűvel óvatosan rumot vagy vodkát juttatunk.



Minden ötödik gyógyult termel elegendő ellenanyagot

2020. szeptember 27.

Fotó: pixabay.com

Az eddigi tapasztalatok szerint minden ötödik, a koronavírus-fertőzésen átesett ember szervezete termel elegendő ellenanyagot, így tőlük le lehet venni a vérplazmát – mondta Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese.

A rektorhelyettes szerint az ellenanyag néhány hónapon keresztül megtalálható a betegségen átesettek szervezetében, így a várplazmájuk felhasználható az úgynevezett plazmaterápiához. Minden beteg jobban lett, aki eddig plazmát kapott, s a javulás – a gyulladásos panaszok csökkenése – már másnap jelentkezett.

Sőt, ha a terápiát időben végezték el, akkor ez elegendő volt ahhoz, hogy túléljék a betegséget. A plazma – fagyasztva – néhány hónapig eltartható készítmény; az orvosok most az első hullám idején levett plazmákat használják fel, de ezen a héten kezdődik az új vérplazmák begyűjtése.

Lacza Zsombor szerint egy betegtől egy és három egység közötti vérplazmát tudnak levenni, s körülbelül ennyi kell a terápiához is, tehát egy donor egy betegen tud segíteni. Szólt arról is, hogy a magyar kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a vérplazmában található hasznos molekulákból egy koncentrátumot készítsenek és így gyógyszert állítsanak elő, de ennek az átfutási ideje 1-3 év között van.



A fertőzöttek csak mintegy ötöde marad tünetmentes

2020. szeptember 27.

Fotó: pixabay.com

Az új koronavírussal megfertőződött emberek csak mintegy ötöde marad tünetmentes a Berni Egyetem kutatóinak új, nagy léptékű kutatása szerint, amely 79 korábbi tanulmány eredményein alapul.

A tanulmány a PLoS ONE tudományos folyóiratba jelent meg. Ha a tünetmentes fertőzöttek száma magas lenne, akkor az úgynevezett tömeges immunitás gyorsan elérhető lenne egy elmélet szerint. “Nagy valószínűséggel nem ez a helyzet” – mondta Nicola Low, a Berni Egyetem epidemiológusa, a tanulmány vezető szerzője a svájci SDA hírügynökségnek.

A tünetmentes fertőzöttek számáról nincs egyetértés a szakértők között, mivel akit egyszer tünetmentesnek ítélnek, annál később jelentkezhetnek a szimptómák, ilyenkor beszélnek preszimptomatikus, azaz a tünetek megjelenése előtt lévő páciensekről.

Low és kutatócsoportja 79 korábbi kutatás adatait értékelte. A munkák olyan fertőzöttek adatait tartalmazták, akiknek tüneteit március és június között hosszabb időn át vizsgálták.

A 6616 fertőzöttből csak 1287 maradt tünetmentes a betegség teljes lefolyása alatt, nagyjából 80 százalékuknál előbb vagy utóbb felléptek a szimptómák.

Amikor leszűkítették az elemzett tanulmányok körét olyan munkákra, ahol az alanyokat véletlenszerűen választották ki, tehát nem csak a kórházban kezeltek voltak benne, akkor a tünetmentes fertőzöttek aránya 30 százalékra nőtt. Azt is megállapították a kutatók, hogy a gyerekeken ritkábban tör ki a betegség, mint a felnőtteken.

A kutatások elemzése, vagyis az úgynevezett metaanalízis alátámasztotta, hogy a tünetmentes fertőzöttek viszonylag kis szerepet játszanak a vírus terjesztésében. A probléma nem velük, hanem az úgynevezett preszimptomatikus fertőzöttekkel van, akik nem tudnak még a betegségükről – mutatott rá Low, aki hozzátette, hogy a pandémia feltartóztatásához ezért is fontos az általános szabályok – a maszkviselés és a távolságtartás – betartása.



Éltető elem: a víz

2020. szeptember 26.

A víz az élet elengedhetetlen feltétele. Víz nélkül az élőlények, beleértve a növényeket, állatokat és az emberi szervezetet is, nagyon korlátozott ideig képesek életben maradni.

A fotó illusztráció: pixabay.comA víz a mindennapjaink része. Isszuk, használjuk főzéshez, tisztálkodáshoz, edényeink, ruháink mosásához, növényeink táplálásához, a szobák, zárt terek párásításához, esztétikai élményként (szökőkutak, vízjátékok stb.). A természetben található „természetes vizek” különböző minőségűek. Alapvető minőségi különbség a vizek között, hogy valamely víz iható-e vagy sem.

A folyók, tavak, patakok vize nem iható, nem elegendő tisztaságú, sok egészségre ártalmas, potenciálisan betegséget okozó összetevőt tartalmazhatnak. Jogszabály rendelkezik az ivóvíz minősítéséről, illetve az ivóvíznek való minősíthetőség paramétereiről (201/2001. [X. 25.] korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről). Az ivóvíz minősítését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban NÉBIH) vagy a NÉBIH hatáskörében eljáró hivatal végzi a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően.

Az ivóvíz-minősítés és az ivóvízminőség jelenti az emberi fogyasztáskor az emberi szervezetre nem veszélyes összetevők jelenlétét a vízben és az emberi fogyasztásra megfelelő tisztasági fokot, a megfelelő tisztítottságot.

Megfelelő tisztaság
Biztosítja a pirogén (lázkeltő) anyagoktól való mentességet és a patogén (betegséget okozó) csíráktól való mentességet. A gyógyszertárban készített gyógyszerkészítmények esetében is ennek kell teljesülnie.

Gyógyszerkészítéshez használt víz
A gyógyszerek előállításához az ivóvízminőségnél nagyobb tisztaságú vízre van szükség. A vizek tisztítása történhet szűréssel, amikor a nagyobb méretű, akár szemmel látható szennyeződések eltávolítása történik, történhet hőközléssel, desztillálással, amikor a vízben oldott egyéb anyagok eltávolítása is megtörténik, valamint ioncserélő gyantákon történő áteresztéssel, amikor a vízben előforduló egyéb szennyező anyagok ionjainak cseréje megy végbe.

A különböző tisztítási eljárásokkal gyógyszerkészítéshez alkalmas vizeket állítanak elő.
• Desztillálással: desztillált vizet (Aqua destillata)
• Ioncserével: tisztított vizet (Aqua purificata)

A két gyógyszertári minőségű víz egymással egyenértékű, ugyanolyan felhasználási céllal alkalmazhatók. Mind az Aqua destillata, mind az Aqua purificata a tisztaságát a felbontástól számított 7 napig képes megőrizni. A vizek – általában 1 literes – palackjaira a gyógyszertárban jól láthatóan fel kell tüntetni, ráírni a felbontás dátumát.
Az aszeptikus (csíraszegény) gyógyszerek készítéséhez még nagyobb tisztaságú vízre van szükségünk, abszolút csíramentes, azaz steril vízkészítményre. Ez a sterilizált desztillált víz (Aqua destillata pro injectionem). A steril, aszeptikus, szemészeti készítményekhez alkalmazott vizek kisebb kiszerelésben vannak, 500 ml-es palackokban, és a felhasználhatóságuk 3 nap a felbontástól számítva. A gyógyszerkészítéshez alkalmazott vizek előállításakor mindig jó minőségű ivóvíz a kiindulási anyag.



Így utazz stresszmentesen

2020. szeptember 26.

Ha utazásra tervezünk, általában előre elhatározzuk, hogy mennyire felszabadultan, boldogan töltjük azt a néhány napot. Aztán persze ez nem mindig alakul így. Egy utazás közben is rengeteg stresszhelyzet éri az embert. Ezen persze lehet segíteni.  

Egyensúlyban a természettel

Utazásunk helyét sokszor úgy választjuk meg, hogy praktikus okok vezérlenek minket. Közel legyen a város, legyen parkoló, gyalog elérhető legyen egy strand. Ám fontos szempont lenne az is, hogy kiszakadjunk a megszokott környezetből. Találjunk egy olyan természeti csodát, ahol van lehetőségünk időzni egy kicsit. Kikapcsolni és feltérképezni a gyönyörű környezetet.

 
Figyeljünk egymásra!

Persze nem csak egymásra, hanem magunkra is érdemes figyelni egy nyaralás alatt. Jó tudni, letisztázni magunkban, hogy mihez is lenne kedvünk, hogyan szeretnénk kikapcsolódni. És persze fontos, hogy ezt összhangba hozzuk a többiek igényeivel. Sok vita éppen abból adódik az utazások alatt, hogy mindenki mást szeretne csinálni. Ezek a konfliktusok kikerülhetőek, ha esetleg néhány programot már előre megbeszélünk.

Harmonikus szálláshely

Persze nem csak a természeti adottságok képesek arra, hogy elősegítsék a kiegyensúlyozott, békés nyaralást. Egy szálloda, vagy szálláshely berendezése, szobái, közös terei és dísztárgyai is hozzájárulnak egy kellemes, pihentető érzéshez. Több hotel is használja a hagyományos kínai módszert a Feng Shui-t, hogy vendégei jól érezzék magukat az adott környezetben.



A magyar nők nem foglalkoznak a változó korral

2020. szeptember 25.

Fotó: gettyimages.com

A magyar nők a szükségesnél kevesebbet gondolnak arra, hogy külön foglalkozzanak a menopauzával és a hormonváltozás okozta tünetekkel. Ma Magyarországon közel egymillió, 48-58 év közötti nő él, akik koruknál fogva érintettek. A Magyar Menopauza Társaság megválasztott elnöke, Dr. Ács Nándor szerint pedig nagyon fontos lenne, hogy minden változó korban lévő hölgy elmenjen szűrővizsgálatokra, illetve orvoshoz forduljon.

Mi is az a menopauza?

A hölgyek szervezete teljesen átalakul a késői negyvenes és korai ötvenes éveik tájékán: a nemi hormonrendszer (azaz a progeszteron és az ösztrogén szintjének) változása, a menstruációs ciklus elmaradása számos kellemetlen tünettel jár. Az, hogy a tünetek kinél mikor jelentkeznek, teljesen egyénfüggő: léteznek olyan hölgyek, akik még 50-es éveik közepén is termékenyek, míg másokat már a negyedik X táján elérnek a változások.  

A legszembetűnőbb tünet, hogy megváltozik a menstruációs ciklus, azaz gyakoribbá vagy ritkábbá válik, később pedig teljesen megszűnik. Ezt kísérőjelenségként hőhullámok, izzadás, álmatlanság, fokozott bőr és nemi szervi szárazság, hízékonyság kíséri. Sajnos ebben az időszakban a legtöbb nőnek megváltozik a hangulata is, gyakrabban sírnak, érzékenyebbé válnak, súlyos esetben akár depresszió is felléphet. A változásokkal párhuzamosan lecsökken vagy akár meg is növekedhet a nemi étvágy, gyakori az inkontinencia is.

Mind mondanak a menopauzáról a szakértők?

Dr. Ács Nándor, a Magyar Menopauza Társaság megválasztott elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: „Az adatok azt mutatják, hogy évente Magyarországon is több százezer nő jut el életének változó szakaszába, amikor megjelennek nála a menopauza tünetei. A változó korban fellépő kellemetlen tüneteket, mint a hőhullámokat, a levertséget, kedélyhullámzásokat meghaladóan súlyos betegségek is felléphetnek, a szervezetben beállt változások következtében: az ösztrogén lecsökkent szintje ugyanis megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Mindezek mellett pedig gyakori a csontritkulás is.



Az elhízás már gyermekkorban megterheli a szívet

2020. szeptember 25.

Fotó: 123rf.com

A súlyos elhízás már gyermekkorban megterheli a szívet – derítették ki holland kutatók, akik tanulmányukat az Archives of Disease in Childhood című folyóiratban közölték.

A szívbetegségeket a középkorú népesség gondjának tartják, ám a figyelmeztető jelek már a 2-12 éves gyerekeknél is kimutathatók – olvasható a BBC News hírei között.

Az amszterdami Vrije Egyetem kutatói a holland gyermekgyógyászok szakmai kollégiumának 2005-2007 közötti adatait elemezték, a szívbetegségek figyelmeztető tüneteit keresve a súlyosan elhízott gyerekeknél. Egy kétéves esetében súlyos elhízásnak számít a 20 feletti testtömegindex, 18 évesnél a 35 feletti BMI.

  • A kutatók összesen 307 gyermeket vizsgáltak meg. Mint a tanulmány kiemeli, a 12 évesnél fiatalabb, súlyosan elhízott gyermekek 62 százalékánál legalább egy kardiovaszkuláris rizikófaktort kimutattak.
  • A vizsgált gyermekek felének magas volt a vérnyomása.
  • Akadtak olyanok, akiknek alacsony volt a “jó koleszterin”, a HDL (magas sűrűségű lipoprotein), magas volt a vércukorszintje, utóbbi a majdani 2-es típusú diabétesz figyelmeztető jele.


A kávéfogyasztók koszorúerei “tisztábbak”

2020. szeptember 24.

Fotó: pixabay.com

Napi néhány csésze kávé elfogyasztása segíthet elkerülni a szívbetegség ismert kockázati tényezői közé tartozó érelzáródást.

A Heart című brit orvosi folyóiratban közölt tanulmány készítői több mint 25 ezer férfi és női alkalmazott egészségi állapotát és kávéfogyasztási szokásait vetették össze az alanyok munkahelyi rutinvizsgálataira és önértékelő beszámolóira támaszkodva – adta hírül a BBC News.

A kutatók orvosi képalkotó eljárások alapján vizsgálták az alanyok szívének egészségét, elsősorban a szívkoszorúér-betegségek jeleire koncentrálva.

A szívkoszorúér megbetegedésekor az ér belső falán zsír rakódik le, amely elzáródáshoz vezet.

A szakemberek olyan apró kalciumlerakódások után kutatva elemezték a koszorúerekről készített felvételeket, amelyek a betegség kialakulásának folyamatára utalhatnak. A vizsgált alkalmazottak közül senkinél sem tapasztalták a szívbetegség külső jeleit, de nagyjából minden tizedik alany orvosi felvételein látható kalciumlerakódást észleltek.

A kutatók ezután összevetették az eredményeket az alkalmazottak – bevalláson alapuló – napi kávéfogyasztásával, figyelembe véve olyan, a szívbetegség szempontjából lehetséges kockázati tényezőket, mint a dohányzás, a testmozgás és a családon belül előforduló szívproblémák.



A XVII. Országos Patikanap a járványügyi helyzet miatt: ELMARAD!

2020. szeptember 24.

Fotó: gettyimages.com

A rendezvény célja kettős: egyfelől a figyelem felhívása a patikusok felelősségteljes hivatására, a gyógyszerész-beteg közötti bizalmi kapcsolat erősítésére, valamint arra a tényre, hogy a biztonságos gyógyszerellátás alappillére még ma is a gyógyszertár. A program szakmaiságát a Magyar Gyógyszerészi Kamara biztosítja.

A gyógyszerészet 700 éves hagyományokra épül. II. Frigyes német–római császár 1241-ből származó rendelete tesz először említést gyógyszertárakról. Magyar vonatkozásban pedig az 1244–1421 években kiadott Budai törvénykönyvben található az első leírás a gyógyszerészekről. A Lex Sanitaria Ferdinandina III. Ferdinánd uralkodása alatt látott napvilágot 1644-ben, amikor már rendeleti szinten is elkezdődött az orvosi és a gyógyszerészi hivatás különválása.

A gyógyszerészek tehát évszázadok óta végzik a lakosság gyógyszerellátását mint egészségügyi szolgáltatást a gyógyszertárakon mint egészségügyi intézményeket keresztül. A lakosság a gyógyszerészekről sokszor csak annyit tud, hogy a patikában kiszolgálják a betegeket. Pedig a gyógyszergyártástól a forgalmazásig, a hatósági és szakmai ellenőrzésen, az államigazgatáson át a reklámfelügyeletig vagy a tudományos területeken, laborokban, egyetemeken mindenütt vannak gyógyszerészek. Kémiai laboratóriumokban a kozmetikai ipartól a gumiiparig, de még a rendőrség, a gyógynövények, a gyógyszerhamisítás vagy a patológia területén is.



Ha a tesztelést háziorvos rendeli el, ingyenes a teszt

2020. szeptember 23.

Fotó: pixabay.com

A koronavírus kimutatását célzó PCR-tesztért azoknak kell majd fizetniük, akiknek a saját döntése, hogy elmennek a mintavételre – közölte a Dömötör Ccsaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalára csütörtökön feltöltött videójában.

A kabinet a héten arról döntött, hogy hatósági árat vezet be a PCR-tesztre. Ez 19 500 forint lesz, ami tartalmazza a mintavétel és a vizsgálat díját is.

Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a tesztelést háziorvos, kórház vagy hatóság rendeli el protokoll alapján, akkor továbbra sem kell majd fizetni – emelte ki az államtitkár, megjegyezve, hogy eddig 580 ezer mintát vettek Magyarországon, jórészt ingyenesen.

A hatósági ár azokra fog vonatkozni, akik önszántukból kérnek PCR-tesztet, például hogy külföldről hazatérve két negatív eredménnyel “kiszabaduljanak” a hatósági házi karanténból. A cél az, hogy senki ne tudjon “nyerészkedni” a teszteken, a kormánydöntés ezt szolgálja.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...347348349...609
hírek, aktualitások

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.