Sport, mozgás, aktív életmód – mást jelentenek, de mindegyik fontos az egészséghez!
2025. május 15.
A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása, az OKOSTÁNYÉR® is arra hívja fel a figyelmet a táplálkozási útmutatás mellett, hogy „válassz olyan mozgásformát, amit szeretsz és csináld egyhuzamban legalább 10 percig! Fokozatosan növeld az időtartamot, mert ez további egészségi előnyökkel jár.” A szakmai szövetség most azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kéne végeznie, hogy megőrizze az egészségét.
Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma, mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kilokalóriákban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a házkörüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint például a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás. A testmozgás a nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést. A sport pedig ennek az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül.
Azzal kapcsolatban, hogy pontosan mennyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód, és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.
A WHO a különböző életkori csoportoknak nemcsak a napi ajánlott mozgásmennyiségére, hanem azok intenzitására is ajánlást tesz:
- 5-17 év közötti fiataloknak naponta legalább 60 perc közepes vagy erős intenzitású fizikai aktivitás ajánlott, az ezt meghaladó testmozgás további előnyös hatásokat fejt ki az egészségükre. Főként aerobik jellegű mozgásokat végezzenek, heti három alkalommal erősítő gyakorlatok beiktatásával.
- 18-64 év közötti felnőtteknek heti minimum 150 perc közepes intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású aerob jellegű testmozgás, vagy ezek megfelelő kombinációja javasolt. Heti 300 perc közepes, vagy 150 perc magas intenzitású aerob testmozgás, vagy ezek megfelelő kombinációja további pozitív hatásokkal jár. Heti két alkalommal a fő izomcsoportokra koncentráló erősítő gyakorlatok beiktatása ajánlott. Alkalmanként legalább tíz perces legyen a testmozgás.
- 65 év feletti időseknél az aerob testmozgások és az erősítő gyakorlatok végzésének gyakoriságára és intenzitására vonatkozó javaslatok megegyeznek az előző korcsoportéval. A gyengébb koordinációs képességekkel rendelkezőknek hetente három alkalommal az egyensúlyérzék fejlesztésére irányuló gyakorlatok végzését ajánlják az elesések megelőzésre. érdekében.
- Amennyiben valaki az egészségi állapota miatt nem képes az előírt fizikai aktivitás teljesítésére, számára a képességeinek és az állapotának megfelelő lehető legaktívabb életmód javasolt.
Problémák a fogyással
2025. május 14.
Okok és megoldások
Számtalanszor felvetődik a kérdés sokunkban, hogy miért hízunk, holott többnyire figyelünk a táplálkozásunkra.
A hízás okai vagy az elkövetett hibák sokfélék lehetnek, de tehetünk ellenük! Kiemeltünk 5 konkrét problémás esetet, és dietetikusok segítségével kerestük rájuk a megoldást.
1. Vegetáriánus vagyok, mégis hízom
Vegetáriánussá nem rögtönzésszerűen válik az ember. Mégis sokunknál előfordul, hogy egyik napról a másikra töröljük a húst az étrendünkből, ugyanakkor növeljük a fehér tészta, fehér kenyér vagy rizs, esetleg a magas glykaemiás indexű ételek fogyasztását. Mindezektől nem lakunk jól hosszú időre, és hamar okoznak testzsírlerakódást. Egy másik gyakori hiba pl. a túl sok sajt, felvágott vagy dióféle fogyasztása, amelyek révén ugyan proteint viszünk be a szervezetünkbe, ám ezek nagyon zsíros és kalóriadús élelmiszerek, ezért módjával kell fogyasztani belőlük.
A dietetikus tanácsai
Ne kezdjük el a vegetáriánus táplálkozást anélkül, hogy megfelelően tájékozódnánk! Könnyen hozzájuthatunk könyvekhez, (megbízható) internetes oldalakhoz, ahol bőven találunk információt a vegetáriánus étrendről, rendszerint ízletes receptek kíséretében. Egyik alapelv lehet a napi étrendben, hogy kombináljuk a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket a hüvelyesekkel, pl. rizs + lencse, búzadara + csicseriborsó jó adag friss zöldséggel társítva. Desszertként 1 gyümölcs és/vagy 1 tejtermék ajánlott. Azért szabad gondolnunk az olajos magvakra is, de csak kis mennyiségben: pl. 1 kis marék (naponta 30 g) dióféle javasolt ételbe vegyítve vagy uzsonnára.
Hideg lábfej, fájdalmas lépések – ezek lehetnek az alsóvégtagi érszűkület első jelei
2025. május 14.
Sokan ártalmatlan problémának tartják, ha rendszeresen hideg a lábfejük, a kellemetlen tünet azonban a keringési zavar első figyelmezhető jele, amely akár súlyosabb baj előrejelzése is lehet. Dr. Regáli László érsebész arra hívja fel a figyelmet, hogy az alsóvégtagi érszűkület korai felismerésével súlyos szövődmények előzhetők meg.
Az alsóvégtagi érszűkület, orvosi nevén perifériás artériás betegség az egyik legelterjedtebb civilizációs betegség, amely során a lábak vérellátását biztosító artériák belső átmérője beszűkül. Az állapot az erek falának megvastagodása következtében alakul ki, amelyet az artériák falaiban lerakódó zsírok plakkok, más néven érelmeszesedés okoz. Ennek következtében pedig a vérellátás romlik, így kevesebb oxigén és tápanyag jut a szövetekhez. A betegség viszonylag gyakori, mégis aluldiagnosztizált: Magyarországon körülbelül minden huszadik ember érintett lehet.
„Bár kezdetben csak apró kellemetlenségeket okozhat, az érszűkület hosszú távon komoly következményekkel járhat, ha nem kezelik időben. Fontos, hogy a betegek ne hagyják figyelmen kívül az első tüneteket, és időben forduljanak orvoshoz” – figyelmeztet dr. Regáli László, a Budai Egészségközpont érsebész szakorvosa.
Mire figyeljünk oda?
Az alsóvégtagi érszűkület egyik korai és jellegzetes tünete a lábfejek hidegsége, még akkor is, ha a környezet kellemes hőmérsékletű, valamint a rendszeresen jelentkező lábikragörcsök. Fontos figyelmeztető jel lehet továbbá a járás közben fellépő, majd pihenésre enyhülő lábfájdalom. Ezt a jelenséget sokan csak átmeneti izomfáradtságnak hiszik, de tartós jelenléte érszűkületre utalhat. Gyakori, hogy az érintettek egyre rövidebb távolságokat tudnak fájdalom nélkül megtenni, amit szaknyelven „kirakatnézegető betegségnek” is neveznek, mivel kénytelenek gyakran megállni.
Az érszűkület kialakulásában jelentős szerepet játszik az életmód. Kiemelt rizikónak vannak kitéve a dohányosok, a cukorbetegek, a magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel élők, valamint az ülő életmódot folytatók. Ezek a tevékenységek, illetve állapotok károsítják az ereket, az érfalat, valamint rontják a keringést és elősegítik a plakkok képződését. Bizonyos genetikai tényezők – például a családban előforduló szív- és érrendszeri betegségek – is hajlamosíthatnak az érszűkület kialakulására. Emellett az életkorral nő a betegség kockázata, különösen az 50 év felettiek körében.
Még jobban figyeljen a fogai egészségére menopauzában!
2025. május 13.

A változókorban lévő nőknél az ösztrogénszint csökkenése növeli a fogágybetegség kockázatát, különösen azoknál, akiknél genetikai vagy egyéb hajlamosító tényezők, például csontritkulás (oszteoporózis) áll fenn. Aki az oszteoporóziskezelésére biszfoszfonát tartalmú gyógyszert szed, az mindenképpen tájékoztassa erről fogorvosát, mert ez a hatóanyag a csont regenerációs képességét is csökkenti, ami egyes fogászati beavatkozásoknál komplikációkhoz vezethet – hívja fel a figyelmet dr. Dobos Andrea, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának tanársegédje.
A fogágybetegség súlyos, nagyszámú fog elvesztéséhez vezető típusa világszerte a lakosság mintegy 40 százalékát érinti. Az enyhébb korlefolyást mutató eseteket is figyelembe véve Magyarországon tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű íny- vagy fogágybetegségben, ami megegyezik a nemzetközi adatokkal is.
A népbetegségnek számító krónikus, azaz hosszú évek, évtizedek alatt kialakuló gyulladásos folyamat az ínyt, a fogakat rögzítő csontot és kötőszövetet érinti, ezáltal a szájüreg egészségére is komoly hatással van. Kezdetben ínyvérzéssel és kellemetlen lehelettel jelentkezik, előrehaladott állapotban pedig a fogak meglazulásához, később azok elvesztéséhez vezethet mivel kezelés nélkül a gyulladás a mélyebb szövetekre is átterjedhet.
Vigyázat! Táplálkozási csapdák!
2025. május 13.
Ha nem tévesztenek meg minket a kínálkozó alkalmak és a csábító ízek, nagyobb az esély arra, hogy elkerüljük a meghízást.
Cukros kísértések
A probléma
Amikor melegünk van, szomjasak vagyunk, gyakrabban esünk abba a kísértésbe, hogy cukros üdítőket, fagylaltokat, egyéb jeges édességeket fogyasszunk, pl. utcán, strandon, üdülőhelyen, amíg csak az árus ott van. Pedig a cukros italok nem csillapítják úgy a szomjat, mint az (ásvány)víz. Hátrányuk még, hogy kb. 4 kockának megfelelő mennyiségű cukrot tartalmaz egy pohár belőlük. És vigyázzunk többek közt a rendkívül finom vajas fagyaltokkal is (ilyen pl. a vajkaramell), mert kb. 300 kcal-t tartalmaznak adagonként.
Jó tanácsok
Az édes italokat és fagylaltokat, bár apró örömöt jelentenek, csak módjával (pl. hetente egyszer) vagy alkalmanként fogyasszuk, ahelyett, hogy otthon tárolnánk őket a hűtőben, és kedvünkre vennénk belőlük akár mindennap. Az ideális természetesen a házi készítésű fagylalt, amelyben a hozzáadott cukrot korlátozni tudjuk. További javaslat az ultrakönnyű sorbet-k készítése turmixgépben, jeges gyümölcsdarabokból.
„Veszélyes” aperitifek vacsorameghíváskor
A probléma
Baráti társaságban aperitifeket fogyasztani „veszélyes dolog” az alakunkra nézve, mert általában az ital mellé kis adag rágcsálnivalókat (keksz, sajt, mogyoró, olajbogyó stb.) és snackfalatokat is eszünk. De minthogy ezek nem laktatók, újra és újra veszünk belőlük, miközben észre sem vesszük, milyen sokat fogyasztottunk ezekből az apró étvágygerjesztőkből. Az ilyenkor kínált alkohollal is vigyáznunk kell, pl. egy pohár bor átlagosan 100 kcal pluszt jelent, a koktélok pedig mintegy a dupláját tartalmazzák.
Jó tanácsok
A dietetikusok azt ajánlják, hogy ha mi rendezzük a vacsorát, aperitifként az ital mellé társítsunk zöldségeket és proteineket. Ilyen pl. a francia eredetű „verrine”, egy üvegpohárban kínált előétel. Vagy kínálhatunk akár uborkás-korianderes tonhalat, bazsalikomos gyümölcs-mozzarella sajt párosítást, fehér sonkás-currys cukkinisalátát. Ezeket sokkal kellemesebb fogyasztani, mint ha pl. zöldségrudacskákat kellene rágcsálnunk. Ha pedig vendégségben vagyunk, próbáljuk figyelni éhség- és jóllakottságérzetünket, mielőtt újra kiszolgálnánk magunkat.
Elrajtolt a pollenszezon: most érdemes felkészülniük az allergiásoknak
2025. május 12.
A tavasz megérkezésével menetrendszerűen elindult a pollenallergia-szezon Magyarországon – a következő hónapokban egymást váltják a különféle allergének, így a mogyoró és az égerfa után már jelen vannak a levegőben a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris, a nyár, a juhar, a fűz és a gyertyán virágporai is – mégpedig jobbára közepes koncentrációban, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján elérhető információk alapján. Májustól a pázsitfűfélék, júliustól pedig a legtöbbek számára gondot okozó parlagfű virágzása hozhat komolyabb kellemetlenségeket.
Rengeteg embert érint hazánkban a probléma: az NNGYK korábbi adatai szerint Magyarországon közel 2,5 millió ember szenved valamilyen allergiás megbetegedésben, és minden tizedik magyar küzd a leginkább allergizáló parlagfű pollenje okozta tünetekkel, a pázsitfűfélékre pedig az allergiások mintegy negyede érzékeny. Az online is elérhető pollennaptárak és a naponta frissített pollenjelentések és előrejelzések segítségével ugyanakkor előre tervezhetünk, illetve akár már most megtehetjük az első lépéseket a szezon minél könnyebb átvészelése érdekében. Az LG szakértői összegyűjtötték, mire érdemes figyelnie a háztartásában annak, aki pollenallergiával él.
1. Ruhacsere és hajmosás: első védelmi vonal
A kinti ruházat, a cipő, a táska mellett a haj, a szemöldök és az arcszőrzet is könnyen összegyűjti a polleneket, amelyeket aztán haza is viszünk. Ezért:
- Hazaérkezéskor cseréljünk ruhát, és az utcai öltözetet tegyük zárt szennyeskosárba – lehetőleg ne a hálószobában öltözzünk át és tároljuk a szennyest.
- Mossunk kezet, arcot, és használjunk tengervizes orrspray-t vagy langyos vizet az orrjáratok átöblítésére.
- A hosszú hajúaknak különösen ajánlott a rendszeres hajmosás, hogy a hajban megtapadó pollenek ne kerüljenek át a párnára és ne okozzanak éjszakai tüneteket.
2. Gyakori és alapos tisztítás: nem csak nagytakarításkor
- Portalanítsunk nedves ruhával, porszívózzunk HEPA-szűrős készülékkel, az arra alkalmas felületeket mossuk fel gyakrabban, de ne feledkezzünk meg a függönyökről, szőnyegekről, plédekről sem – ezek is pollencsapdák lehetnek.
- Mossunk gyakrabban ágyneműt, különösen párnahuzatot – a heti csere javasolt, mosást pedig lehetőleg gőzölős (SteamTM technológiás) mosógéppel végezzük, amely akár 99,9%-ban[1] eltávolíthatja az allergéneket. Lehetőség szerint használjunk anti-allergén ágyneműhuzatokat és matracvédőt.
- A ruhák szárítását ne a szabadban végezzük, mert a textíliákon újra megtapadhatnak a pollenek. Ilyenkor hasznos segítség lehet egy szárítógép beszerzése.
Ön az evés rabja?
2025. május 12.
Törjön ki az ördögi körből!
Úgy kezdődik, hogy érzi: valami nincs rendben. Mellesleg már minden diétát, amiről csak olvasott, kipróbált, és semmi hatás…
Úgy tűnik, az evés teljesen megbabonázta, a hatalmába kerítette önt. Az idő nagy része azzal telik, hogy egy egészséges diétát próbál követni. Az önuralom viszont nem éppen az erős oldala. Ha boldog, „természetesen” kirúg a hámból, ha meg szomorkodik, mi más vigasztalná meg, mint az evés? Egyszerűen az étel mindig hozzátartozik az életéhez. Próbálkozhat akármivel, nem ereszti a szorításából. Lehet, hogy az ön problémája komolyabb annál, mintsem azt mondhatnánk önre: egyszerűen sokat eszik.
Valószínűleg ez már egy kényszer, sőt: szenvedélybetegség.
Az evésnek mint szenvedélybetegségnek – a legtöbb káros szokással szemben – van még egy „ász” a kezében: nem lehet abbahagyni. Ha valaki a kábítószer rabja, a gyógyulás kulcsa az, hogy nem vesz többet magához belőle. Az evést viszont természetesen nem lehet mellőzni! Márpedig – a dohányosok a megmondhatói – könynyebb valamit teljesen elhagyni, mint csökkenteni, azaz kézben tartani a mennyiségét. Kutatók megállapítása szerint a szenvedélybetegség egyrészt egy genetikai alapú, biológiai rendellenességet jelent, másrészt azt, hogy valaminek a káros hatására annak fokozottabb használatával reagál az illető, ill. a szőnyeg alá söpri a valóságos problémát. A szenvedélybetegség következményei azután kihatnak a munkavégzésre, az iskolai teljesítményre, a beteg anyagi helyzetére és az egészségére egyaránt.
A kérdés egyik amerikai szakértője rámutat, hogy nagy különbség van a kényszeres evő és a szenvedélybeteg evő között. Az utóbbi tagadja a probléma létezését, és káros viselkedése a következmények ellenére egyre súlyosabb formát ölt.
A szenvedélybeteg evők esetében két jellemző momentumot találunk.
Az első az, hogy az illető genetikailag hajlamos a szenvedélybetegségre. Más szavakkal: a családban előfordult már valamilyen hasonló eset. Gyakori pl., hogy az apa alkoholista vagy más függőség rabja. A második jellemző dolog az, hogy a szenvedélybeteg evők életében általában találunk valamilyen példát a durvaságra, erőszakosságra, fizikai, szexuális vagy pszichológiai értelemben. Van valami, ami kiváltja, hogy az evés rabjává vált. A megszokott viselkedéssel (evéssel, játékkal, szexuális tevékenységgel) a beteg mintegy jutalmazza magát.
Az evés szenvedélye nem azt jelenti, hogy időnként beugrunk a sarki büfébe vagy cukrászdába, és eszünk valami hizlaló finomságot.
A lényeg az, hogy ennek a betegségnek az áldozatai számára kielégülést okoz az evés és saját maguk degeszre tömése.
7 dolog, ami megkönnyíti a nehéz napokat kisbabával
2025. május 11.
A kisbabás időszak gyönyörű, meghitt, de egyben kiszámíthatatlan is. Az egyik pillanatban még boldogan nézel a babádra, aki békésen szuszog a karodban, a következőben pedig már azt érzed, teljesen elvesztél a fáradtság, a bizonytalanság és az állandó készenlét érzésében. Fontos tudni, hogy nem vagy egyedül ezekkel az érzésekkel - szinte minden édesanya átéli őket. Ilyenkor különösen nagy segítséget jelenthet néhány praktikus eszköz és módszer, amelyek enyhítik a terheket, és segítenek átvészelni a nehéz perceket. Íme 7 olyan dolog, ami sokaknak bevált - talán neked is segíthet valamelyik!
Babahinta – ismerős érzések
A babahinta egy igazi mentőöv lehet a nyűgösebb időszakokban. A ringató, ölelő mozgás emlékezteti a babát a pocakban átélt biztonságos közegre, és ez sokszor segíthet megnyugodni. Ezért sok baba a hintában sokkal könnyebben elalszik, mint kiságyban vagy babakocsiban.
Ha épp babahinta vásárlás előtt állsz, érdemes körülnézni a lehetőségek között, hiszen nagy a választék. Fontos szempont lehet a stabilitás, a természetes anyaghasználat, valamint az, hogy hány hónapos kortól és meddig használható biztonsággal.
A baba testközelsége mindkettőtöknek megnyugvást hozhat. A hordozó nemcsak a közelség érzését adja meg, de szabadabb mozgást is biztosít számodra a mindennapokban. Főzés, séta, otthoni tennivalók – mind könnyebben mennek, ha nem kell letenned a babát. Ráadásul sok baba a hordozóban hamar megnyugszik vagy akár el is alszik.
Válassz olyan hordozót, amely támogatja a baba helyes tartását, és neked is kényelmes viselni. Próbálj ki több típust, és ha van rá lehetőséged, kérj segítséget egy hordozási tanácsadótól.
A whitenoise, vagyis a fehér zaj sok szülő kedvence lett az elmúlt években – nem véletlenül. A monoton, halk zaj (például porszívó, hajszárító, vagy egy erre a célra készült fehér zaj gép) segíthet kizárni a környezeti ingereket, és megnyugtatni a babát.
Különösen hasznos lehet altatáshoz, hiszen a pocakban a baba nem csendben volt, hanem a folyamatos anyai zajokat (szívverés, bélmozgás, beszéd) hallotta. A fehér zaj ezt a biztonságos hangkörnyezetet idézi vissza.
Itt a tavasz, érkeznek a kullancsok – már egy appon keresztül is be lehet jelenteni a gyanús vérszívókat
2025. május 11.

Évek óta tart a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. Mostantól a Kullancsfigyelő oldal mellett a PragmaTick mobilalkalmazás is segíti ennek a nem őshonos kullancsnak a monitorozását. Mutatjuk, hogy működik az app.
A tavaszias februári időjárás miatt idén is korán találkozhatunk az őshonos, és a behurcolt kullancsfajokkal is. A kutatók szerint ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel a Hyalomma-k képesek számos kórokozó – például a krími-kongói vérzéses láz vírusának – terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de vándormadarak segítségével könnyen terjednek, a globális felmelegedés hatására pedig egyre nagyobb eséllyel élnek túl, és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is.
Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok
2025. május 10.

A szkizofrénia olyan betegségcsoport, amely a kedély, a gondolkodás és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik, amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek, téves eszméket, hallucinációkat hoznak létre. Az ehhez járuló kedélyváltozások: az ambivalens, beszűkült vagy nem a helyzethez illő affektív válaszkészség, a mások iránti empátia elvesztése.
A viselkedést elzárkózás, regresszió vagy bizarréria jellemzi. A betegség egységes, általánosan elfogadott definíciója nem ismert. A fogalmat tünetfelsorolással kísérlik meg körülírni és elhatárolni (A pszichiátria magyar tankönyve, 2003: Trixler M.).
A szkizofréniát általánosságban a gondolkodás és a percepció torzulása (fragmentációja), valamint a nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik. A tudat tiszta, az intellektuális képességek megtartottak, de bizonyos kognitív deficit kialakulhat a lefolyás során. A legfontosabb pszichopatológiai tünetek a következők: a gondolat(ok) felhangosodása, gondolatok betoldása, elvont gondolatok szétsugárzása (telekommunikációs eszközökkel); a percepció kóros értelmezése; külső irányítottságról való meggyőződöttség; dominancia vagy passzivitás; akusztikus hallucinációk; a hangok egyes szám harmadik személyben beszélnek a páciensről, vagy kommentálják őt; gondolkodászavar és negatív tünetek.
Pszichológiai kezelési módok
- szociális készség tréning (SST), (erős kutatási bizonyíték)
- kognitív viselkedésterápia (CBT), (erős kutatási bizonyíték)
- asszertív kommunikáció tréning (ACT), (erős kutatási bizonyíték)
- családi pszichoedukáció (erős kutatási bizonyíték)
- a munkába állás, munkavállalás támogatása (erős kutatási bizonyíték)
- szociális tanulás/zseton gazdálkodási programok (erős kutatási bizonyíték)
- kognitív remediáció (erős kutatási bizonyíték)
- elfogadás- és elköteleződés-terápia – pszichotikus zavarban szenvedők részére (ACT), (közepes kutatási bizonyíték)
- kognitív alkalmazkodás tréning (CAT), (közepes kutatási bizonyíték)
- betegségmenedzsment és -felépülés (IMR), (közepes kutatási bizonyíték)
