3 jel, amikor komolyan kell venni a nyakfájdalmat

2024. december 20.

A nyakfájdalom meglehetősen gyakori panasz, de nem minden esetben jelez komoly problémát. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos azokra az esetekre hívja fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. 

Vészhelyzetben nem szabad késlekedni

Vannak bizonyos vészhelyzetek, amikor késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni a nyakfájdalom miatt, ilyenek például a baleset, gerincsérülés miatt fellépő fájdalom, vagy a komoly, más szimptómákkal párosuló fájdalom. Az alábbiakban azonban nem ezekről a vészhelyzetekről lesz szó, hanem azokról a szituációkról, amikor nem tudjuk eldönteni, szükség van-e orvosi vizsgálatra vagy sem.

Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a nyakfájást fertőzés, autoimmun betegség, daganat vagy más rendszerbetegség okozza, de ilyenkor jellemzően más komoly panaszok is jelentkeznek, amelyekkel feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Vannak emellett olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén szintén szükség van kontrollra, hogy kiderülhessen, pontosan mi okozza a gondot.

Ezek a következők:

6 hétnél régebben áll fenn a panasz.
A fájdalom nem elhanyagolható, és nem javul, esetleg romlik.

Legalább egy tényező társul a nyakfájdalom mellé az alábbiak közül.
– A gerinc érintésre fájdalmas.
– Indokolatlan fogyás tapasztalható.
– Láz és/vagy hidegrázás jelentkezik.
– Komoly fejfájás és/vagy nyaki merevség és/vagy láz és/vagy zavartság lép fel. Ezek akár agyhártyagyulladás jelei is lehetnek.
– Hirtelen fellépő, ún. thunderclap (mennydörgés) fejfájás, ami ugyan döntően ártalmatlan, de ki kell vizsgáltatni.
– Lüktető, pulzáló fájdalom a halántékban vagy a fej hátsó részén.
– Végtagokban jelentkező furcsa érzések: gyengeség, zsibbadás, rossz koordináció, amit gyakran nem is kapcsolunk össze a nyakfájással.
– Megmagyarázhatatlan hányinger, hányás, ami akár a nyaki gerinc stabilitási problémáira is utalhat.
– Szteroid vagy droghasználat, valamint a HIV fertőzés fennállása, amelyek komoly nyakfájdalmat okozhatnak.
– Más testtájon is jelentkező ízületi fájdalmak, 40 éves kor előtt megjelenő és egyre romló panaszok, nehéz emésztés, irritált szemek – ezek mind utalhatnak bizonyos autoimmun betegségekre.

Inkább ezeket egye fehér liszt helyett

2024. december 20.

A fehér búzaliszt bár az egyik leggyakoribb tartós élelmiszer a háztartásokban, ennek ellenére számos betegség kialakulásában szerepet játszhat a túl gyakori fogyasztása. Persze nem kell lemondani a liszttel készült ételekről, hiszen ma már több, magasabb tápértékű helyettesítője is akad. Hogy mik azok, arról a teljesség igénye nélkül Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa beszélt.

Teljes kiőrlésű liszt

Amennyiben valaki le szeretné cserélni a fehér finomított búzalisztet, úgy általában a teljes kiőrlésű változatot rakja bele a bevásárlókocsiba. A legtöbb „sima” búzaliszttel készült ételhez, mint például kenyér, pizza, jól használható, bár a süteményekhez nem igazából ajánlott. Hogy mégis miben jobb, mint a finomított liszt? Röviden annyiban, hogy tartalmazza a gabonaszem összes alkotórészét, így a csírát és a korpát is. Ebből fakadóan magasabb az élelmi rost,- fehérje,- vitamin – és ásványi anyag tartalma a finomított termékekkel szemben. Rendszeres fogyasztása hozzájárul a megfelelő anyagcseréhez, segít a kiegyensúlyozott vércukor értékek elérésében.

Graham liszt

A teljes kiőrlésű liszthez igencsak hasonlít a Graham liszt, ugyanúgy tartalmazza a gabonaszem összes alkotórészét. A különbség csupán annyi, hogy ennek a szemcsemérete nagyobb, ebből kifolyólag lassabb a felszívódása, így később is lehet tőle megéhezni. A vércukorszintet is csak lassan emeli meg, így cukorbetegek és inzulinrezisztensek is bátran fogyaszthatják (természetesen a megadott szénhidrát határokon belül). Véletlenül se gondoljuk róla, hogy gluténmentes!

Zsírok és olajok – Szükség van rájuk!

2024. december 19.

Előítéletek és fenntartások? Információhiány vagy épp túl sok információ a zsírokkal és olajakkal kapcsolatban? Miért legyünk tisztában ezekkel? A zsírok elengedhetetlen részét képezik a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, ugyanakkor sokak által az elhízás és több betegség okozójának egyikeként számon tartottak. A zsírok és olajok mértékletes napi bevitele ugyanolyan fontos táplálkozásunkban, mint a fehérjéké vagy a szénhidrátoké. A lényeg tehát a forrás, a mennyiség és a megfelelő arányok. Tudatosítsuk az alapokat, hogy elősegítsük kiegyensúlyozott táplálkozásunkat és megőrizzük egészségünket.

A zsírok és olajok táplálkozásunkban létfontosságú szerepet töltenek be, akárcsak a szénhidrátok, vagy a fehérjék. A zsírok alapvetően energiát biztosítanak, tartalék tápanyagként szolgálnak és nélkülözhetetlenek a zsírokban oldódó vitaminok felszívódásában, valamint a hormontermelődéshez, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlenek, így sokféle módon hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetünk megőrizze az egészségét. Nélkülözhetetlenek ételeink minőségi elkészítéséhez, azok textúrájának, megjelenésének kialakításához.

A WHO  ajánlása alapján a maximális napi beviteli arányok az energia százalékában: szénhidrátból 55%, fehérjéből 15% és zsírokból 30%, melyből a telített zsírok aránya maximum 10%, az egyszeresen telítetleneké 12-14% és a többszörösen telítetleneké 10% körül optimális. A mértékkel és az arányokkal érdemes tisztában lenni, mert a túlzott zsírbevitel betegségek előidézője lehet, elsősorban a szív-, és keringési megbetegedéseké.

Táplálkozásunk zsírbevételét állati és növényi eredetű zsiradékokból egyaránt biztosíthatjuk, de ezek egészségre gyakorolt hatása eltérő.

• Az állati zsírok nagyobb mennyiségben tartalmaznak telített és egyszeresen telítetlen zsírsavakat, míg a növényi zsiradékok egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban egyaránt gazdagok. Az állati eredetű telített zsírsavak túlzott bevitele növelheti az LDL  koleszterinszintet, így negatív hatást gyakorolhatnak a szív- és érrendszerre.
• Az ételek készítéséhez használatos leggyakoribb zsiradékok a növényi olajok, amelyek használatával csökkenthető az étrendünk telített zsírsavtartalma, és növelhető a telítetlen zsírsavtartalma. Ezzel segítünk a szervezetünknek a normál vérkoleszterinszint fenntartásában is. A napraforgóolaj többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag (jellemzően ómega-6 zsírsavban, amely úgynevezett esszenciális zsírsav, a szervezet megfelelő működéséhez elengedhetetlen, és amelyet az emberi szervezet nem képes előállítani), ennek köszönhetően az egyik legjobb zsírforrás.

A szervezet egészséges működéséhez fontos a zsírban oldódó vitaminok megfelelő hasznosíthatósága is, mely az optimális zsírbevitel nélkül nem valósul meg. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a szem, a bőr és a nyálkahártyák nedvességtartalmának beállításában. A D- vitamin – többek között – a fogak és csontozat normál felépítését biztosítja. Az E-vitamin erős antioxidáns hatásának köszönhetően segít a sejtek öregedésének gátlásában, míg a K-vitamin a vese működése, a csontképzés, és az ún. véralvadási faktorok bioszintézise során nélkülözhetetlen.

Öt város, 2000-nél több szűrés – második éve robog a Novartis szűrőprogramja

2024. december 19.

Lezárult a Novartis Magyarország idei lakossági szűrőprogramja. A tavaly indult kezdeményezés célja, hogy támogassa a magyar lakosság egészségtudatosságát és a szív- és érrendszeri halálozás visszaszorítását. Idén három önkormányzattal együttműködésben több mint 1000 ujjbegyes vérvizsgálatot végeztek Szegeden, Nyíregyházán és Budapest XI. kerületében. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők közel 65 százalékának a magas koleszterinszintje miatt további vizsgálatokra lenne szüksége. 

Magyarországon és világszerte is kiemelkedően magas a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása: hazánkban a halálozások csaknem felét ezek a megbetegedések okozzák. Számos klinikai vizsgálat és kutatás bizonyítja, hogy a magas LDL-koleszterinszint összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával. Ugyanakkor, ha az LDL-szintet sikerül csökkenteni és alacsonyan tartani, jelentősen mérsékelhető a szív- és érrendszeri problémák kockázata. A magas koleszterinszint tüneteket nem okoz és nem is kizárólag az egészségtelen életmód következménye, hiszen gyakran örökletes tényezők állnak a háttérben, emiatt sokan nem is tudnak érintettségükről. Ennek felfedezésében is segíthetnek a rendszeres szűrővizsgálatok, mivel egy időben észlelt eltérés és az időben megkezdett orvosi kezelés akár életmentő is lehet.

A Novartis Magyarország azért indította el 2023-ban lakossági kardiológiai szűrőprogramját, hogy felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek hosszú távon komoly népegészségügyi kockázatokkal járhatnak. A tavalyi szűréseket követően idén a Szeged, Nyíregyháza és Újbuda önkormányzatával együttműködve összesen 10 alkalommal várták ujjbegyes koleszterinszint-mérésekkel az érdeklődőket. Míg tavaly az 1000 főt meghaladó résztvevők 50 százalékánál mutatott az ujjbegyes vérvétel magas koleszterin-értéket, addig idén több mint 1100 jelentkezőn végezték el a vizsgálatot, ami közel 750 főnél (65%) mutatott ki emelkedett koleszterinszintet. 

Az érintetteket részletesebb labor paramétereket kimutató vénás vérvételre is várták a szakemberek, az így vizsgáltak 64 százalékának javasoltak szakorvosi konzultációt az eredményeik alapján. Az statisztikát tovább árnyalja, hogy idén alacsonyabb volt a résztvevők átlagéletkora, amely jól mutatja, hogy a magas koleszterinszint nem csupán az idősebbeket érinti. Az elmúlt két év adatai azt igazolják, hogy nagy szükség van a hasonló kezdeményezésekre és a megelőző vizsgálatok népszerűsítésére. 

A lakossági szűrések mellett a Novartis tavaly felmérte azt is, hogy a 40 évnél idősebb magyar lakosság  milyen szűrővizsgálatokon vesz részt. A megkérdezettek 26 százaléka csak bizonyos szűrővizsgálatokra megy el. 25 százalékuk az orvosi ajánlásoknak megfelelően rendszeresen jár különböző szűrővizsgálatra, de további negyedük nyilatkozott úgy, hogy nem szívesen jár szűrővizsgálatokra, ezért csak akkor megy orvoshoz, ha azt tapasztalja, hogy baj van.

Egyedülálló, gyorsított kivizsgálás hasnyálmirigy-betegeknek

2024. december 18.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás és a hasnyálmirigy-daganat esetében a gyors diagnózis és a terápia mielőbbi megkezdése életmentő lehet. Ezért is kiemelt jelentőségű a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetében elérhető, az országban egyedülálló gyorsított kivizsgálási lehetőség, amelynek köszönhetően az átlagosnál lényegesen rövidebbidő alatt, 10-12 nap alatt megszülethet a diagnózis, majd megkezdődhet a terápia – mondja az intézet igazgatója.

Dr. Hegyi Péter a közelgő, november 21-i hasnyálmirigyrák világnap alkalmából arról is beszél, hogy az esetleges mutációk felkutatására az intézetben kezelt hasnyálmirigyrákos betegeknél genetikai vizsgálatot végeznek, illetve, hogy itt indokolt esetben a legújabb tudományos eredményeken alapuló kezelések, beavatkozások is elérhetővé válhatnak.

Nincsenek jellemző tünetei

A hasnyálmirigy (pankreász) megbetegedéseinek felismerése és kezelése a mai napig nagy kihívás az orvostudomány számára. A heveny hasnyálmirigy-gyulladás esetében a korai diagnózis viszonylag egyszerű, de specifikus terápia hiányában az állapot még napjainkban is életveszélyes lehet. A hasnyálmirigyrák esetében nemcsak a kezelés, de a diagnózis felállítása is nehéz feladat: egy nehezen vizsgálható szervről van szó (a pankreászvezeték mindössze 1-2 milliméteres, amiben az elváltozások még a korszerű képalkotó diagnosztikai módszerekkel sem feltétlenül kimutathatók), és a hasnyálmirigy-ráknak nincsenek jellemző tünetei sem – magyarázza dr. Hegyi Péter.

Az intézetigazgató arról is beszél, hogy a hasnyálmirigyrák a többi daganatos megbetegedésnél sokkal gyorsabban terjed és ad áttétet, nincs rá célzott onkológiai készítmény, az egyetlen esélyt a korai diagnózis és a daganat eltávolítása jelenti.

Magyarországon évente körülbelül 2500 betegnél diagnosztizálnak hasnyálmirigyrákot, a halálesetek száma megközelítőleg hasonló nagyságrendű. A daganatos halálokok között ez a ráktípus már a 3-4. helyen áll, és az összes onkológiai megbetegedés közül ennek a legrosszabb a kimenetele: a daganat felfedezését követően az átlagos túlélési idő mindössze 9-10 hónap. Korai diagnózis esetén ugyanakkor a hasnyálmirigyből a daganat az esetek egyötödében eltávolítható, az érintett betegek 20-30 százalékánál öt éves túlélés is lehetséges.

Hotline rendszer működik

Az akut hasnyálmirigy-gyulladásban, illetve a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek esélyeinek javítására a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetében egy nemcsak országosan, de közép-kelet-európai szinten is egyedülálló hotline rendszert működtetnek.

Lényege, hogy a +3630 016 4414-es telefonszámon a hét minden napján, a nap 24 órájában fogadják az akut hasnyálmirigy-gyulladásos, illetve a képalkotó vizsgálattal (ultrahang vagy CT) igazoltan hasnyálmirigyrák-gyanús betegek kezelőorvosainak hívását, de maguk az érintettek is telefonálhatnak. Az akut eseteket a kapacitás függvényében az ország teljes területéről, de leginkább a főváros 100 km-es körzetéből azonnal fogadják, a rákgyanús betegeknél pedig átlagosan négy napon – az esetek több mint felében 24 órán – belül megtörténik a mintavétel, majd 10-12 nap alatt a diagnózis is megszülethet. Ez 3-4-szer rövidebb idő az országos átlagnál – mutat rá dr. Hegyi Péter. Hozzátéve: az intézet szorosan együttműködik az egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájával, Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetével, valamint Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájával.

„Segíts gyermekednek visszatalálni az offline világba!” – Programot indít a Bethesda Gyermekkórház

2024. december 18.

A mai naptól ingyenesen letölthető a Bethesda Gyermekkórház képernyőcsökkentő programjának kiegészítéseként elkészült e-book. Jelenleg a fiatalok a napjuk egynegyed vagy akár egyharmad részét is a képernyők előtt töltik, ez pedig valamennyi korábbi év fenyegető tendenciáját felülmúlja. Depresszió, alvászavar, elhízás – csak néhány példa a túlzott képernyőidő káros hatásai közül. Hogyan használjuk tudatosabban okoseszközeinket? Miként szerezzük vissza a kontrollt a virtuális térben töltött idő és a hétköznapi valóság felett? – a többi közt ezekre a kérdésekre ad választ és nyújt gyakorlati segítséget az e-book.

Az elmúlt években a gyermekek képernyő előtt töltött ideje jelentősen megnövekedett, a Bethesda Gyermekkórház éppen ezért képernyőidő-csökkentő programot indított, hogy segítséget nyújtson a családoknak a virtuális tér feletti kontroll visszaszerzésében, és hogy együtt aktívabb, kiegyensúlyozottabb életet élhessenek. 

„A program különlegessége, hogy bizonyítékokon alapuló módszereket és információkat gyűjtöttünk össze egy egységes, szülők és gyerekek által könnyen érthető és alkalmazható rendszerbe. Célunk, hogy a családok visszavegyék a kontrollt a képernyők felett. Ezek használata ugyanis bár a mai modern világ természetes része, de hasonlóan sok más dologhoz, komoly tudatosságot igényel, hogy káros hatásukat elkerüljük. Ezt a tudatosságot szeretnénk visszahozni a családok mindennapjaiba” – hangsúlyozta dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermekpszichiátere, a módszertan szakmai megalkotója.

A projekt keretében egy ötalkalmas képernyő-csökkentő program valósul meg, melynek fő üzenete, hogy jelentős és tartós változás kizárólag akkor érhető el, ha a családok közösen (nem csak a gyerekekre, hanem saját magukra vonatkozóan is) meghatároznak korlátokat, és az így lecsökkentett képernyőidő helyét tartalmas, közös, lehetőleg aktív programokkal töltik ki. Ehhez a kampány egyik központi eleme, a bárki számára ingyenes letölthető e-book kínál konkrét ötleteket, gyakorlati támogatást. Segít például abban, hogy a fiatalok a közös családi tevékenységek idején elmélyültebb kapcsolatba kerülhessenek a valósággal, vagy épp olyan mozgásformát is találhatnak az e-book segítségével, ami a szülők és a gyerekek számára is örömöt okozhat.

Influenza: az elmúlt évek legerősebb szezonja várható, érdemes már most felkészülni

2024. december 17.

A szezonális influenza évente akár 50 millió, tüneteket okozó megbetegedésért felelős az Európai Unióban és 15 000-70 000 európai polgár hal meg influenzával összefüggő okok miatt. A betegség jellemzően rövid időtartama ellenére jelentős egészségügyi és gazdasági terhet is jelent az egyes országok számára.

Az őszi hazai adatok alapján az érintettek negyede a gyerekek közül kerül ki, ennek oka elsősorban a még nem teljesen kifejlett immunrendszer és a szociális érintkezések magas száma. A 2024-es szezonban Magyarországon az influenzaszerű megbetegedések száma várhatóan tovább emelkedhet, mivel az eddigi járványügyi adatok erősebb influenzaszezont vetítenek előre, mint az előző években. Jó hír, hogy immáron negyedik éve október elejétől elérhető szuszpenziós orrspray influenzavakcina is a patikákban.  

A 2024-es év őszének első hetei alapján Magyarországon, az influenzaszezon kezdetén már több mint 40 000 influenzaszerű megbetegedést regisztráltak, és a szakértők előrejelzései szerint a számok tovább emelkednek a tavaszi hónapokig. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 40. héten (szeptember 30. és október 6. között) 228 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzéssel, ebből 18 600-an influenzaszerű tünetekkel. Október 7-13. között pedig 20 400 fő fordult orvoshoz influenzaszerű, és 210 400 fő akut légúti fertőzés tüneteivel. Mindkét adat jelentős növekedést mutat az elmúlt három év azonos időszakához képest.

A betegek negyede 0-14 év közötti gyermek. Gyermekkorban a megbetegedés leggyakoribb szövődménye a heveny középfülgyulladás, mely a korosztályukban felírt antibiotikum-kezelés mintegy 80%-áért felelős. Tanulmányok szerint szervezetük hosszabb ideig üríti a vírust: akár 10 napon túl is fertőzhetnek, a kisgyermekek pedig napokkal a tünetek megjelenése előtt is terjeszthetik a betegséget, így kiemelt szerepet játszva annak továbbadásában.

Megelőzés: Higiéniai szokások és a védőoltás szerepe

Az influenza megelőzésének egyik legfontosabb eszköze továbbra is a védőoltás. A 2024-es szezonban a WHO által ajánlott influenzaoltás a legfrissebb vírusmutációk ellen is védelmet nyújt, a 2-18 évesek számára pedig idén is elérhető a tű nélküli orrspray formájában beadható vakcina, a Fluenz. A készítmény, mely a WHO és az Európai Unió által javasolt vírustörzseket tartalmazza hasonló hatékonysággal bír, mint az injekció formájában adott vakcinák. Az ingyenes elérhetőségről a gyermekek háziorvosánál lehet érdeklődni.

A rendszeres testmozgás képes javítani a látásromláshoz vezető szembetegségeken?

2024. december 17.

A testmozgás az egészséges életmód egyik legfontosabb eleme. Nem csupán a jó szív- és érrendszeri állapot, a testsúly kezelése és a mentális jólét javításának egyik fő tényezője, de a megfelelő edzésprogram jótékony hatással van a látásra és a szem általános egészségére is.

Bár a testmozgás nem befolyásolja közvetlenül a látást, azonban hatással lehet más egészségügyi problémákra, például a cukorbetegségre és a magas vérnyomásra. Mindkét alapbetegség károsíthatja a szemünk ereit, ami számos szembetegség kialakulásához vezethet. Dr. Török Mátyással, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosával szedtük össze milyen jótékony hatása lehet a testmozgásnak a látásra.

A fizikai aktivitás és a szem egészsége közötti kapcsolat

1. Fokozott vérkeringés

A testmozgás egyik legfontosabb előnye a vérkeringés javítása. „A testedzés, különösen a kardio és aerob mozgásformák (a futás, az úszás, a kiadós séta, a kerékpározás vagy a tánc) fokozzák a vérkeringést az egész testben. Így több oxigén és tápanyag jut el a szervezetünk különböző részeibe, beleértve a szemünket is. Ez segít megőrizni a retina és a látóideg egészségét, ami kulcsfontosságú a jó látás fenntartásához. Egy másik előny a keringési rendszerre gyakorolt ú.n. shear stress, amely pozitívan hat az erek rugalmasságára és a vér áramlási képességére” – mondja Dr. Török Mátyás. Lássuk, milyen betegségeken segíthet:

Szürkehályog: Napi 30 perc futás vagy séta segíthet kitolni az időskori szürkehályog megjelenését.

Makuladegeneráció: Az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) kiemelkedően hozzájárul az idősek látásromlásához. A heti három vagy többszöri testmozgással azonban csökkenthető a szembetegség kialakulása, amit több tanulmány is alátámaszt. A kutatók 4000 idősebb felnőttet követtek 15 éven keresztül. Azt találták, hogy azoknál, akik hetente háromszor vagy többször sportolnak, kisebb valószínűséggel alakul ki exudatív (nedves) makuladegeneráció. Még jobb hatást érhetünk el, ha a rendszeres testmozgás mellé antioxidánsokban és tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrendet is beiktatunk. Az antioxidánsok, mint a C- és E-vitamin, valamint a cink és a lutein döntő szerepet játszanak a makula – a retina éleslátásért felelős – központi részének védelmében. Ezek az antioxidánsok gyakran megtalálhatók a gyümölcsökben, zöldségekben és a teljes kiőrlésű gabonákban.

Glaukoma (zöldhályog): A glaukóma számos olyan szembetegséget foglal magában, amelyek potenciálisan károsíthatják a látóideget és tartós látásromlást okozhatnak. Elsődleges terápiaként általában szemnyomás csökkentést alkalmazunk. A rendszeresen végzett, mérsékelt intenzitású, alacsony terhelésű gyakorlatok jelentősen csökkenthetik a szemen belüli nyomást, különösen a glaukómás fiatal felnőtteknél. Bár a testmozgás nem önálló gyógymód a glaukóma kezelésére, szerepet játszhat az állapotjavulásban.

Savós vagy gennyes középfülgyulladás?

2024. december 16.

Az őszi-téli időszakban jelentős mértékben megnövekedik az akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordulók száma, a fertőzések szövődményeként jelentkező középfülgyulladás pedig elhúzódó vagy visszatérő panaszokat is okozhat az érintetteknek. A betegség típusától függően azonban mind a tünetek, mind pedig a szükséges kezelés eltérő lehet – hívta fel a figyelmet dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa.

Megfázásból középfülgyulladás

Ha az elmúlt hetek légúti vírusainak valamelyikét elkaptuk, melynek szövődményeként középfülgyulladás (otitis media) alakult ki nálunk, akkor kétféle lefolyással számolhatunk. Az akut középfülgyulladáson viszonylag hamar túleshetünk, míg a betegség bizonyos formáiban ez egy hosszan elhúzódó, nehezen gyógyuló folyamat és hajlamos lehet a kiújulásra is. Az egyes típusokon belül is meg kell azonban különböztetnünk a betegség hurutos és gennyes formáit, amelyek nem feltétlenül válnak el egymástól, hiszen sokszor egymásba átalakuló kórképként mutatkoznak meg.

A középfülgyulladás típusai

A savós középfülgyulladás a középfület az orrüreggel összekötő fülkürt működési zavara miatt kialakuló betegség. Az őszi-téli vírusfertőzésekben gazdag időszakban általában egy megfázás, banális felsőlégúti fertőzés indítja el a folyamatot. Ilyenkor az orrgarat nyálkahártyájának vagy az orrmandulának a duzzanata akadályt képezhet a középfülbe jutó levegő-utánpótlásnak, és a fülkürt elégtelen szellőzéséhez, valamint a dobüregi nyomáskiegyenlítés zavarához vezethet.

Ez esetben fülkürt hurutról beszélünk, amit fülpattogás, füldugulás és némi halláscsökkenés kísér. Ebben a fázisban általában elegendő a nyálkahártya lohasztó készítmények alkalmazása, és a helyes orrfúvási technikával végzett gyakori orrfújás (gyermekek esetében a porszívós orrszívó alkalmazása). Ha azonban a fülkürt működési elégtelensége hosszabb ideig fennáll, akkor a középfülben vákuum jön létre, a dobhártya behúzódik, a középfül ereiből kilépő savós (sárgás színű) folyadék felszaporodik az üregben, heveny, savós középfülgyulladás alakul ki. Ezen a ponton a betegnek a hallása nagymértékben romlik, de fülfájdalmat még nem érez. Amennyiben fülfájdalom, hőemelkedés, láz is társul a fentiekhez, akut fülgyulladásról beszélünk, ezért tüneti kezelésként az orrnyálkahártya lohasztó készítmények mellett gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító készítmény alkalmazása javasolt.

Az antibiotikus kezelésnek ez esetben nincs létjogosultsága, valamint a különféle növényi olajok és a fülgyertya használata sem javasolt. Amint arra dr. Holpert Valéria felhívja a figyelmet, előfordulhat, hogy kórokozók jutnak be a vírus által legyengített fülbe, és a középfülben elszaporodva gennyes középfülgyulladást okoznak. A betegség tünetei, illetve kezdeti lefolyása hasonló, mint az akut nem gennyes középfülgyulladás esetében, de a láz és a fájdalom is kifejezettebb, elhúzódóbb lehet (A két folyamatot csak fül-orr- gégész, illetve gyermekorvos tudja elkülöníteni a dobhártya kép megítélésével.) A felszaporodó gennyes váladék a dobhártyát feszítve jelentős lüktető fájdalmat okoz a betegnek, ami csak akkor enyhül, amikor a genny utat tör a hallójárat felé.

Nátha: csodaszer nincs, de lehetnénk tudatosabbak

2024. december 16.

Csupán tízből négy magyar készül előre, hogy ne a bedugult orról és torokfájásról szóljanak az őszi és téli hónapok. A Sterimar friss, reprezentatív kutatása* alapján bőven erősíthetnénk még az immunrendszerünket. Ugyan tízből hárman azt mondják, a náthát nem lehet megúszni, de azért sokan igyekeznek bevetni különféle megelőzési praktikákat. Lehetnénk tudatosabbak: csupán minden ötödik honfitársunk sportol ilyenkor és figyel az étkezésére is.

A legtöbben vitaminokat szednek, minden harmadikunk igyekszik sokat a friss levegőn lenni, ugyanennyien pedig hagynak időt maguknak a pihenésre. Minden negyedik magyar a stresszcsökkentésben hisz, kb. minden tizedik pedig vallja, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet ilyenkor, mint a kézmosás és a fogmosás.

A megfázás, másnevén nátha az egyik leggyakoribb betegség, amit a gyerekek évente akár egy tucatszor, a felnőttek pedig évente pár alkalommal elkapnak. Mivel a tüneteket több száz vírus okozhatja, ezért azok, akiknek legyengült az immunrendszerük, gyakran egyik megfázásból egy másikba esnek.

Csodaszer ugyan nincs, de sok múlhat az életvitelünkön. Egyrészt megpróbálhatjuk elkerülni, hogy találkozzunk a megfázást okozó vírusokkal. De valljuk be, ez elég nagy kihívás. A másik, amit tehetünk, ha erősítjük az immunrendszerünket.

A Sterimar kíváncsi volt arra, hogy a magyarok tudatosan készülnek-e a lehűlés, esők és nyirkos levegő miatt óhatatlanul megjelenő vírusok leküzdésére.

Ezeket vetik be a magyarok a nátha ellen

Toronymagasan a legtöbben a vitaminokban hisznek ilyenkor. Tízből négyen (41%) kezdenek el tudatosan különböző étrend-kiegészítőket szedni a megelőzés érdekében. A magyarok harmada több időt hagy magának a pihenésre, negyede igyekszik csökkenteni a stresszt. Csak közel minden ötödik honfitársunk lép a tettek mezejére és sportol legalább hetente háromszor. Ugyanennyien figyelnek oda tudatosan a helyes táplálkozásra is. 8 százalék tisztában van ugyan azzal, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet, mint a kézmosás és a fogmosás, de sokkal kevesebben használnak tudatosan tengervizes orrspray-t a betegségek megelőzésére.

„A felmérés adatai alapján sokkal több mindent megtehetnének a magyarok az immunrendszerük erősítéséért. Ilyenkor többet kellene kezet mosni, a telefonunkat, kilincset is fertőtleníteni, és az orrunkat is érdemes lehet kimosni tengervizes sóoldattal. A magasabb sótartalmú tengervizes készítmények ráadásul az orr kidugításában is hatékonyak és a hozzászokás veszélye nélkül alkalmazhatóak” – mondta dr. Tóth Eszter, fül-orr-gégész.