Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Méregtelenítsünk – a nap 24 órájában!

2020. szeptember 08.

Fotó: 123rf.com

Fogyni állandó méregtelenítés és egészségünk védelme révén… Valójában az egyik nem megy a másik nélkül. Szervezetünk „tartós méregtelenítése” adhatja az eredményesség kulcsát. De mit kell tennünk ennek érdekében?

Jó ideje már, hogy a tudósok egyértelműen megállapították az összefüggést a környezetünkben (a külső és belső levegőben), kozmetikai termékekben, tisztítószerekben, tartósítószerekben stb. található különféle szennyező anyagok (méreganyagok) és a betegségek, valamint az elhízás kockázata között. Azóta nem változott semmi – kivéve, ha tudjuk milyen helyes lépéseket kell tennünk  e kockázatok elkerülésére a hétköznapokban.

Tanulmányok sora világosan rámutat a különféle szennyező anyagok egészségünkre gyakorolt káros hatásaira, beleértve a felesleges testsúlygyarapodás veszélyét. Ellentámadásként méregteleníteni kell a szervezetünket, de felejtsük el a„csoda módszereket”, mivel ilyenek nem léteznek, illetve nem vezetnek célra… Még az egyes méregtelenítő kúránknak sincs sok értelmük, ha az év többi részében egészségtelenül táplálkozunk, nem mozgunk eleget, dohányzunk, alkoholt fogyasztunk stb. A méregtelenítés konkrét folyamat, és saját testünk irányítja a nap 24 órájában, pontosan meghatározott fázisokban. Íme az ajánlott tennivalók a sikeres méregtelenítés és fogyás érdekében.

Fogyasszunk minél több bio-élelmiszert

A káros, mesterséges anyagok elkerülésére főzzünk természetes alapanyagokból, és mellőzzük az adalékokat, pl. emulgeálószereket tartalmazó élelmiszereket. Így többek közt teljes mértékben hagyjuk ki táplálkozásunkból az iparilag feldolgozott élelmiszereket. Friss halat vegyünk a fagyasztott, panírozott helyett, nyers paradicsomból készítsünk szószt, és ne konzerv paradicsomléből; natúr joghurtot fogyasszunk gyümölcsös helyett stb. Bár a bio-termékek sem garantálnak mindent, de ha méregteleníteni és fogyni akarunk, feltétlenül törekedjünk rájuk a valamilyen módon szennyezettnek tűnő táplálékok elkerülésére.



Daganatot okozhat a sütéskor keletkező akrilamid

2020. szeptember 08.

Fotó: pixabay.com

 

Rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet a sütéskor keletkező akrilamid nagy dózisú, tartós fogyasztása – hívta fel a figyelmet Erdélyi Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

 

A megelőzésnek a változatos étrend a kulcsa. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a felnőttek akrilamid-fogyasztásának legnagyobb részét sültburgonya, kávé, kenyér és keksz teszi ki.

 

Egy étel akrilamid-tartalma a sütési időtől is függ, vagyis egy három percig pirított kenyérnek kevesebb a károsanyag-tartalma, mint egy hat percig pirítottnak.



Domahidy László: Figyelni az emberi és a természeti környezetre

2020. szeptember 07.

Édesapja 40 éven keresztül volt az operaház népszerű basszistája. Ő a hamburgi és a bázeli operaház tagja, Berlinben a Hegedűs a háztetőn, a Macskák és a Jézus Krisztus szupersztár című darabok állandó szereplője. Domahidy László operaénekes mondja el nekünk gyógyulása történetét és gondolatait a jelenlegi helyzetről.

• Édesapja is operaénekes volt. Az indíttatása saját volt, vagy egy kicsit szülői ráhatás, hogy ön is operaénekes lett?

Én pici gyermekkoromtól kezdve az operaházban nőttem fel, viszont édesapám volt az, aki mindig azt mondta, hogy ez egy borzalmas pálya. Itt állandóan permanenciában van az ember, nem ehet meleget, nem ehet hideget, nem ehet fagylaltot. Hidegről nem mehet melegre, melegről nem mehet hidegre. Nem lehet egy előadáson krákogni. Édesapám azt mondta, legyek inkább zongoraművész, de énekes ne. Végül a Zeneakadémiára, a zongora szakra felvételiztem. Kadosa Pál, a neves zeneszerző volt a tanszékvezetőm. A tanársegédem a zongora szakon Kocsis Zoli volt. Gyerekkoromtól kezdve felléptem az Országos Filharmónia ifjúsági koncertjein és felnőttkoncerteken. Tehát én a közönséget már akkor megszoktam. Egyszer Kadosa tanár úr azt mondta, hogy egy-két évvel ezelőtt rajzottak ki a Zeneakadémiáról Jandó Jenő, Kiss Gyula, Kocsis Zoltán, Lux Erika, Ránki Dezső, Schiff András. Hagyjam a zongorát, próbálkozzak inkább mással. Na, így jött végül is az éneklés. Egy évig a zeneakadémiai zongoratanulás közben a konzervatóriumba jártam Sík Olga énektanárhoz, aki generációkat nevelt fel az operaháznak. Végül is ének szakon diplomáztam le. Sőt még karvezetésből is, és a magán­énektanári szakot is elvégeztem. Rögtön bekerültem a Honvéd Művészegyüttesbe, ott lettem szólista. Aztán már onnan párhuzamosan mentem ki külföldre, ami a mai napig is így van, de már mint magánénekes, egyéni vállalkozó. Kifejezetten mély basszust énekelek, ami azt jelenti, hogy azt a szerepkört is birtoklom, amely a szláv, orosz, ortodox egy­házzenében szokásos.

• A bázis azért itt van Magyarországon, és úgy utazik külföldre?

A bázis itt van. Amikor felkérésekre megyek, akkor a tipikus énekes-, operaénekes-életet folytatom, hetekig-hónapokig szálloda, ahol zongora is van, hogy gyakorolni lehessen. Mindig viszem magammal a 2 darab 18 kg-os súlyzómat, és naponta edzek, mert ez nálam létkérdés. Annak idején olyan erős tavaszi allergiám volt, hogy magát az éneklést kellett volna abbahagynom. Azt mondta Nékán Kristóf professzor, magát az okot úgy lehet hosszú és kitartó munkával megszüntetni, hogy azt a bizonyos megbillent immunrendszert vissza kell billenteni. Sokan mondják neki, amikor megkeresik, hogy tessék nekem adni egy olyan gyógyszert, amelytől holnapra ez megszűnik. Azt mondja, igen, tudok olyan gyógyszert adni, de nem ez a megoldás. Ez csak tűzoltás, és a tünetek visszafogása. De magát az okot nem szüntetjük meg.



Amikor szervi baj áll a hangulatingadozás hátterében

2020. szeptember 07.

Fotó: 123rf.comA pajzsmirigy bár egy parányi szerv, ennek ellenére szinte az egész szervezet működésére hatással van. Túlműködése – akárcsak alulműködése- számtalan problémát okozhat, azonban a legújabb tanulmányok szerint a bipoláris depresszióval és a szorongással is összefüggésbe hozható. Az összefüggésről Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.

Bár a pajzsmirigy túlműködés hasonló lelki panaszokkal jár, mint a mániás depresszió, ugyanakkor csak kevés tanulmány született arról, hogy a betegség valóban megnöveli a mentális zavar kialakulását. Az azonban biztos, hogy ha szabályozzák a hormon termelődését, akkor vannak esetek, amikor az csillapíthatja a kedélyeket is, így megfelelő kezeléssel előfordulhat, hogy lényegesen lehet javítani a közérzeten.

Kutatási bizonyítékok

Li-Yu Hu, a tajvani Yuli Veterans Hospital munkatársa a közelmúltban 4200 embert vizsgált, melynek felénél pajzsmirigy túlműködést diagnosztizáltak. A nemzeti egészségbiztosítás nyilvántartása szerint ezen önkénteseknél sokkal nagyobb számban fordult elő bipoláris zavar, mint az egészséges csoportnál. Továbbá azt is megfigyelték, hogy még nagyobb volt a rizikó nők, asztmások, valamint alkohol problémákkal küzdők esetében, és összességében azt állítják, hogy a bipoláris zavar hátterében 75 százalékában pajzsmirigy probléma állhat, éppen ezért érdemes a lelki problémákkal küzdő betegeknek TSH szintjüket is ellenőrizni, mert meglehet, hogy szervi gond áll a hangulatingadozásuk hátterében.

„ A pajzsmirigy túlműködése valóban változatos tüneteket okoz. Figyelmeztető jel lehet a tartós hőemelkedés, a szem kidülledése, szapora pulzus, normál étvágy melletti fogyás, illetve fokozott izzadás. Nőknél a ciklus során is zavarokat okozhat, ezért gyakran ez áll a meddőség, vetélés hátterében. Továbbá a hangulatra is hatással van, így a stressz kezelési problémák szorongás és a mániás depresszió hátterében is ez állhat.”- mondja Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.



A búzacsírakivonat rákellenes hatása

2020. szeptember 06.

A fermentált búzacsírakivonat koncentrátuma tumorellenes hatással bír és jelentősen, mellékhatás nélkül növeli a rákbeteg kísérleti állatok túlélését – derül ki abból a magyar kutatók részvételével történt kutatásból, amelynek eredményét a Scientific Reports című tudományos lapban mutatták be a napokban.

Bencze Gyula és munkatársai James D. Watson Nobel-díjas biokémikus közreműködésével az egyesült államokbeli Cold Spring Harbor Laboratóriumban végzett munkájukkal a fermentált búzacsírakivonatnak egy szuperkoncentrált formáját állították elő: eltávolították a kivonatból a tumorellenes hatás szempontjából lényegtelen ballasztanyagokat, így az eredeti koncentrátum csupán néhány százalékát kitevő, szájon át könnyen fogyasztható hatóanyaghoz jutottak.

A szuperkoncentrátumot a különálló rákos sejteken alkalmazva kimutatták, hogy a szer hatására megnő a mitokondriumokból a sejtplazmába jutó citokróm-c mennyisége, ennek következtében pedig beindul a rákos sejtek természetes önmegsemmisítő folyamata.

A tanulmányban leírt vizsgálataik azt is bizonyították, hogy a szuperkoncentrátum úgy állítja helyre a rákos sejtek mitokondriumainak működését, hogy közben az egészséges sejtek anyagcseréjét nem befolyásolja, azaz nincs mérgező mellékhatása.Az összefoglaló szerint Bencze Gyula és munkatársai hét különféle rákos sejten és melanómás egereken vizsgálták a koncentrált kivonat hatását.

A kutatók a rákos sejtekben és az azokkal beoltott állatok tumoraiban egyaránt megnézték, hogyan befolyásolja a kezelés a sejtek fehérjeszintjét. Mint kiderült, a mitokondriumok normális működéséhez szükséges fehérjék szintjének növekedése mellett a sejtosztódásért felelős fehérjék termelődése csökkent. A fehérjeanalízis ugyanazt az eredményt mutatta a különálló rákos sejtekben és a melanómás egerek rákos szöveteiben is, ami azt bizonyítja, hogy a kivonat felszívódik a beteg bélrendszeréből, és a ráksejtek hibás mitokondriumainak működését normalizálva gátolja a ráksejtek szaporodását.



Hogyan főzzünk remek főzeléket?

2020. szeptember 06.

Fotó: gettyimages.com

A főzelék sűrítése gyakran nem sikerül tökéletesen, hol szinte megáll a fakanál a habart vagy rántással készített ételben, hol pedig jobban hasonlít egy zöldséglevesre, olyan hígra sikerül.

Bár a zöldség alapú egytálétel nem magyar találmány, ahogyan mi a főzeléket készítjük, úgy nem készíti senki. A rántással sűrített főzelék a 19. században jelent meg, azóta számtalan receptet és fortélyt ismerhettünk meg. A főzelék – bár első látásra egyszerű ételnek látszik – okozhat meglepetéseket, hiszen még a gyakorlott háziasszonyokon is kifoghat a sűrítés.

Főzelék finomra hangolva

A főzelék sűrítése gyakran nem sikerül tökéletesen, hol szinte megáll a fakanál a habart vagy rántással készített ételben, hol pedig jobban hasonlít egy zöldséglevesre, olyan hígra sikerül. A tökéletes állagot nehéz elérni, a próbálkozások közepette előfordul, hogy a rántással túl sok zsiradék vagy liszt kerül az ételbe, így elveszti egészséges mivoltát.

Főzelék, de hogyan?
1.    Ha hagyományosan magyar rántással sűrítjük be a főzelékeket, akkor zsírt vagy olajat hevítünk fel, liszttel és pirospaprikával keverjük, fokhagymával vagy vöröshagymával ízesítjük.
2.    Ha habarással készítjük, akkor tejjel vagy tejföllel kevert lisztet adunk a zöldségekhez.


Megmarad a telefonos gyógyszerfelírás lehetősége

2020. szeptember 05.

Fotó: pixabay.com

 

A gyógyszerfelírás továbbra is elintézhető lesz telefonon – közölte Facebook-oldalán az emberi erőforrások minisztere szombaton.

A járványügyi veszélyhelyzet elmúltával az egészségügyi kormányzat tervei szerint ez a rendkívüli intézkedés megszűnt volna szeptembertől. A koronavírus-járvány azonban felülírta az előzetes számításokat, így az emberek kéréseit is meghallgatva, a gyakorlat megőrzése mellett határoztunk.

A miniszter jogszabály-változtatásokat kezdeményezett annak érdekében, hogy az orvosok és betegek biztonságát a járványhelyzetben is támogató telefonon történő gyógyszerfelírás a továbbiakban is elérhető maradjon.

A járványveszély nem múlt el, a vírus itt van közöttünk – hangsúlyozta Kásler Miklós, hozzátéve: továbbra is indokolt a fegyelmezettség és az ajánlások betartása.



Edzés a várandósság alatt?

2020. szeptember 05.

Lehet – amennyiben nincs orvosi ellenjavallat, tehát az anya és a magzat is egészséges. A legtöbb mozgásformára vonatkozóan azonban mindenképpenmódosítások, korlátozások szükségesek a terhesség előrehaladtával,a trimesztereknek megfelelően. Fontos tudni, hogy a nemelőírásoknak megfelelő edzésnek káros hatásai lehetnek mind az anya, mind a magzat egészségére!

Fotó: gettyimages.comBármilyen sport megkezdése előtt körültekintő szülész szakorvosi kivizsgálás és lehetőség szerint fizioterápiás állapotfelmérés javasolt, mert csak így lehet megfelelő javaslatot tenni az edzésben való részvételre.

Milyen mozgásformát válasszon a kismama?
Mindenképpen olyat, ahol nincs kockázata az anyai és a magzati sérülésnek (pl. elesés, leesés, egyensúlyvesztés). A hormonhatások miatt lazábbak a szalagok, nagyobb a sérülésveszély. Ezért csak a gerinc- és ízületkímélő mozgások elfogadhatók, továbbá fontos a nyújtó gyakorlatokat óvatosan, kíméletesen végezni.

Várandósság alatt kerülendő(k):
• A nagy megerőltetés
• Elesés, hasi sérülés vagy ütődés veszélyével járó mozgás
• Ugrások, zökkenések, fokozott ízületi terhelés
• A stabil alátámasztás nélküli helyzetek, a felfüggesztést alkalmazó mozgásformák
• A rugózó, szaggató, lendületből végzett mozdulatok
• A hirtelen mozdulatok, hirtelen testhelyzet- és irányváltoztatások
• Ahol az alátámasztás/eszközhasználat elnyomhatja a testrészt vagy a végtagot és ezáltal a vérkeringést
• A háton fekvő helyzet a 16. hét után, ha panaszt okoz
• 10-15 percnél tovább tartó statikus helyzetek
• Magas hőmérséklet és magas páratartalom (a túl meleg környezet káros hatással van a magzat fejlődésére!)



A karantén alatt a gyerekek 40 százaléka többet evett

2020. szeptember 04.

Shot of smiling children having fun while eating spaghetti with tomato sauce in the kitchen at home.

A karanténidőszak alatt a gyerekek 40 százaléka többet evett a megszokottnál és 1-2 kilogramm plusz súlyt szedett magára – ismertette Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége felmérésének eredményét a szervezet elnöke.

A 400 gyermek bevonásával készített felméréssel kapcsolatban elmondta: a karanténidőszak speciális változást hozott a családok életében, elsősorban az otthoni tanulással, ami miatt jelentősen, 4-6 órával nőtt meg a képernyő előtt töltött idő. A bezártsággal jelentősen csökkent a szabadtéren eltöltött idő, a szabadidős tevékenység nagy része a szobára korlátozódott.

Ugyanakkor a szülők többet “kísérleteztek” a konyhában, többet főztek és új, egészséges recepteket próbáltak ki. A karanténidőszak alatt a gyerekek harmada fogyasztott főtt ételt, amit otthon a család készített. A felmérés szerint sokan nassoltak, ettek unalmukban is.

A kevesebb mozgás és a több evés pedig azt hozta magával, hogy a gyerekek 40 százalékánál átlagosan 1-2 kilogramm súlygyarapodás figyelhető meg.

Ez – figyelembe véve, hogy rövid, két-három hónap alatt történt – jelentősnek tekinthető – tette hozzá a szakember. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a felmérésből kiolvasható fontos tanulságokra oda kell figyelni a második hullám alatt is.



A súlyos, végzetes Covid-19 nagyon ritka a gyerekek körében

2020. szeptember 04.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A gyerekek és a fiatalok körében sokkal kisebb a valószínűsége a súlyos koronavírus-megbetegedésnek, mint a felnőtteknél, a fertőzés okozta gyermekkori halálozás pedig rendkívül ritka – ezt állapították meg brit kutatók csütörtökön publikált tanulmányukban.

A tanulmány 138 brit kórház Covid-19-ben szenvedő pácienseinek adatait elemezte. Mint kiderült, a betegek kevesebb mint 1 százaléka volt gyermek és közülük is kevesebb mint 1 százalék – hat gyermek – halt meg. Az elhunytak már a koronavírus-fertőzés előtt is súlyos betegek voltak vagy valamilyen rendellenességben szenvedtek.

“Elég biztosak lehetünk abban, hogy a Covid-19 nem jár súlyos következményekkel a gyerekekre nézve vagy legalábbis nem jelentős mértékben” – fogalmazott Malcolm Semple, a Liverpooli Egyetem professzora, a kutatás egyik vezetője.

A Covid-19-ben megbetegedett gyerekek körében ritkán alakul ki súlyos állapot és a halálozás elenyészően ritka. A szülők megnyugodhatnak, hogy gyerekeik nincsenek veszélyben, ha visszatérnek az iskolába – fűzte hozzá a kutató.

A koronavírus-járvány terjedésével kapcsolatos globális adatok szerint világszerte a megbetegedések 1-2 százaléka jut a gyerekekre. A jelentett fertőzések túlnyomó többségében a gyerekek tünetei enyhék vagy nincsenek is tüneteik, halálozás pedig elvétve fordul elő.

A BMJ orvosi folyóiratban közölt tanulmányhoz 651 kisbaba és 19 év alatti gyermek adatait elemezték, akik január 17. és július 3. között kerültek kórházba Covid-19 miatt.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...377378379...635
hírek, aktualitások

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.