A nyugodt alvás a legjobb fiatalító módszer
2020. október 12.
A jó megjelenéshez elegendő alvásra van szükség. Ha napi 7, vagy 8 óra alvás után sem ébredünk frissen, egész nap fáradtság gyötör, nyúzott külsőnk arra figyelmeztet, hogy az alvás minőségével van probléma. Egy kutatás eredménye szerint az alvási apnoe kezelésével, nem csak egészségre káros hatásait előzhetjük meg, de megjelenésünk is frissebb, fiatalosabb és kipihentebb lehet.
Alvási apnoe
Az alvás közbeni légzéskimaradás tünetei alattomosan jelentkeznek, először rendszerint a hálótárs veszi észre a horkolást, illetve a garat elzáródása miatt kialakult légzéskimaradást követő hirtelen, hangos levegővételt – írja le a betegség tüneteit dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus. A betegek számára sokszor nem egyértelmű, hogy nappali fáradtságukat, koncentrációs problémáikat, teljesítőképességük romlását alvási apnoe okozza. A légzéskimaradások miatt megzavart alvás ugyanis nem pihentető, hosszútávon pedig számos komoly probléma – magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek, diabétesz – előidézője lehet.
Stop Abúzus: sztárokkal indult kampány
2020. október 11.
Borbély Alexandra, Mihalik Enikő, Geszti Péter és Majka is felemelte szavát
Hazai hírességek hívják fel a figyelmet az internetes és közösségi médiás zaklatásra. A Stop Abúzus elnevezésű kampányhoz többek között Borbély Alexandra, Trokán Nóra, Mihalik Enikő, Rúzsa Magdi, Geszti Péter vagy éppen Majka is csatlakozott.
A Central Médiacsoport és a Hintalovon Alapítvány több évre tervezett, érzékenyítő projektjének célja, hogy a sztárokkal közösen gyakorlati segítséget nyújtsanak, ezzel pedig csökkenjen a zaklatások száma.
Valóban nehéz az iskolatáska
2020. október 11.
Csökkenteni kellene az iskolatáska súlyát – mondta Lazáry Áron, a Semmelweis Egyetem gerincgyógyászati tanszéki csoportjának vezetője, gerincsebész főorvos.
A szakember szerint a szülők többsége most már tudatosan vásárol olyan táskát, ami kétpántos, így szimmetrikusan terheli a törzset, esetleg van benne olyan deréktámasz, ami segít abban, hogy ergonomikusan feküdjön fel a hátra. Hozzátette: a gyerekek kevesebb mint 10 százaléka hord csak aszimmetrikus iskolatáskát, de a kétpántosnál is figyelni kell, hogy a pántok hossza egyforma legyen, azok egyformán terheljék a törzset.
Azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolatáska súlya az alsó tagozatosoknál sokszor meghaladja a gyermek testsúlyának 20 százalékát. Ezt véleménye szerint csökkenteni kellene, saját súlya 10 százalékánál többet senkinek sem kellene cipelnie, ami egy kisiskolásnál 2-3 kilót jelent.
Egy európai szaklapban két évvel ezelőtt publikált, ezer magyar iskolás bevonásával készített felmérésükre, ami szerint a gyerekek több mint 12 százalékának volt már több napig tartó gerincfájdalma. 7-12 éves kor közt a fiatalok 25-30 százaléka számolt be arról, hogy fájt már a dereka, háta vagy nyaka.
Fejfájás, szédülés, nehézlégzés? Sok minden okozhatja!
2020. október 10.
Sokan tapasztalják a meleg, párás időben, hogy lelassulnak, nehezebben kapnak levegőt, csökken a teljesítőképességük, gyengének érzik magukat. Ennek természetesen számtalan oka lehet, de dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy szív-érrendszeri betegeknek érdemes komolyan venni a figyelmeztető tüneteket.
A hőség a szívet is megviseli
- Ha a stresszre gondolunk, elsősorban a munka, a rohanó életmód jut eszünkbe, holott az időjárás gyorsan változó jellemzői is stresszreakciót válthatnak ki. A gyors, jelentős felmelegedés vagy lehűlés ugyanis arra kényszerítik a szervezetet, hogy szintén gyorsan alkalmazkodjon. Ez a reakció az, ami fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, ami miatt megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Ezt pedig nyilvánvalóan nehezebben viselik a szív- és érrendszeri betegek, hiszen az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció – mondja dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
- Milyen tünetek jelezhetik a nagyobb terhelést? Fáradékonyság, szabálytalan és/vagy erős szívdobogás érzés,szívbillentyű-probléma esetén pedig fokozódó ödéma-hajlam, nehézlégzés. Megfigyelések szerint időjárási frontok hatására nő a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulásának aránya is.
Tünetek, amelyeket érdemes kivizsgáltatni
Gyengeség, szédülés, ájulás
Leggyakrabban éhség, kiszáradás, hosszú állás okozza a gyengeséget, szédülést, és cukorbetegeknél is előfordulhat az eszméletvesztés. Túl alacsony vagy túl magas vérnyomás is okozhat elgyengülést, mint ahogyan ez lehet egyes vérnyomáscsökkentők, értágítók mellékhatása. Ha azonban nem egyértelmű a kiváltó ok, a kardiológiai kivizsgálás fontos lehet, hogy kiderüljön, nem a szívműködés zavara húzódik-e meg a háttérben. Főként szívritmuszavar, túl lassú szívműködés, elégtelen pumpafunkció okozhat ájulást.
Erős szívdobogásérzés, magas pulzusszám nyugalomban
Szapora pulzusról beszélünk, ha nyugalmi állapotban 90-nél több ütést mérünk. Ugyanakkor, ha minden nyilvánvaló ok nélkül napokon keresztül szapora a pulzus, kardiológushoz kell fordulni. A szapora és/vagy szabálytalan pulzust több szív-érrendszeri betegség is okozhatja, ezért fontosak a vizsgálatok.
Szaunával a szívroham elkerüléséért
2020. október 10.
A szauna száraz melege meghosszabbíthatja a középkorú férfiak életét, mivel jelentősen csökkenti náluk a szívroham kockázatát!
| Akár 63 százalékkal is csökkentheti a középkorú férfiak szívrohamkockázatát a “szegény ember gyógyszertára”, ahogy a finnek nevezik a forró kamrát, ám a pontos mechanizmust, ahogy a szauna védi a szív egészségét, egyelőre nem ismerik – idézte a The Daily Telegraph a Kelet-finnországi Egyetem tudósainak a Jama Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányát. |
Heti négyszeri szaunázás, csodákra képes
A kutatók 2315, 42-60 éves, Finnország keleti részén lakó férfit követtek 21 éven át. Ezalatt 190 résztvevő szenvedett hirtelen szívhalált, 281-en hunytak el szívkoszorúér-betegségben, 407-en szív- és érrendszeri kórban. Összesen 929-en haltak meg.
- Az adatok azt mutatták, hogy akik rendszeresen szaunáztak, azokat kevésbé érintették a szívproblémák. A hirtelen szívhalál kockázata 22 százalékkal alacsonyabb volt azoknál a férfiaknál, akik heti kétszer-háromszor szaunáztak, és 63 százalékkal mérséklődött azoknál, akik heti négy-hét alkalommal keresték fel a forró kamrát.
- A szívkoszorúér-betegségek miatti halálozásnál hasonló adatokat találtak: heti két-három alkalom 23 százalékkal, heti négy-hét alkalom 48 százalékkal csökkentette a probléma esélyét.
- A szív- és érrendszeri elhalálozások aránya 27 százalékkal mérséklődött a heti kétszer-háromszor, 50 százalékkal a négyszer-hétszer szaunázóknál.
Fényszögek az asztrológiában
2020. október 09.
Fényszögeknek a bolygók közötti geometriai szögviszonyokat nevezzük az asztrológiában. Ezek a kapcsolatok azon alapulnak, hogy a meghatározott szögek estén a bolygók kölcsönösen hatnak egymásra. Ezeket a szögtávolságokat (0 fok, 60 fok, 90 fok, 120 fok, 180 fok stb.) nevezzük fényszögeknek.
Fő fényszögek:
Konjunkció vagy együttállás (0 fok)
Ez az a fényszögállás, amikor két vagy több bolygó együtt áll, azaz elméletileg 0 fokos szöget zár be. Gyakorlatilag bizonyos távolságra lehetnek egymástól, amin belül még a hatás érvényesül.
A konjunkció az aktivitás szimbóluma, az erők koncentrálódását jelöli, ami egyetlen pontból sugárzik. Harmonikus vagy diszharmonikus hatását az együttálló bolygók jellege határozza meg, vagyis hogy az adott bolygók természete előnyös vagy hátrányos.
Oppozíció vagy szembenállás (180 fok)
Két olyan bolygó alkotja, melyek kb. 180 fokra vannak egymástól. (tehát a horoszkópábrán egymással szemben fekszenek, egymással szemben fekvő jegyekben). A szembenállás mutatja meg, hogy hol nehéz az együttműködés. Rámutat a feszültségre, melyet a két egymásnak ellentmondó bolygó elv ad. Az oppozíció erős tanító aspektus, amelyben arról van szó, mennyire alkalmas önfegyelemre, önismeretre az egyén. Az Én és a Te, az egyén és a külvilág konfliktusait jelöli – az ember mások által ismeri meg önmagát. Ez az aspektus megtanítja az érintettet tisztában lenni környezetével, továbbá mások szokásait tiszteletben tartani és elfogadni. Ha nem sikerül az érintettnek a fényszög követelményeinek eleget tenni, személyes boldogulásának, szerencséjének útjába komoly akadály, gátlás áll.
A babázás fejleszti a gyerekek empatikus készségeit
2020. október 09.
A babázás gyerekek fejlődésére gyakorolt jótékony hatásait vizsgálta a Barbie és a Cardiff University közös tanulmánya, amelyből többek között kiderült, hogy babázás közben aktivizálódik az agy társas készségekért, például az empátia kifejlődéséért felelős része.
Ezek a készségek pedig meghatározóak lehetnek a gyerekek későbbi érzelmi, szociális élete, valamint iskolai sikerei szempontjából. A Barbie kapcsolódó magyarországi felmérése emellett rámutatott arra is, hogy ezt az aspektust szinte minden szülő kulcsfontosságú, fejlesztendő területnek tartja.
Elsőként mutatta ki képalkotó eljárással a babázás a gyerekek agyára gyakorolt hatását Dr. Sarah Gerson, a Cardiff University kutatója és csapata. Az elmúlt másfél évben végzett kutatás során összesen 33 4 és 8 év közötti gyerek[3] agyi tevékenységét figyelték meg Barbie babázás közben. A vizsgálat szerint az agy társas információfeldolgozásért, így például az empátiáért is felelős része akkor is működésbe lépett, amikor a gyerekek egyedül játszottak.
Utóbbi esetben a fiúk és a lányok agyi aktivitásában sem tapasztaltak eltérést. „Ez egy teljesen új felfedezés. Akkor használjuk az agyunk ezen területét, amikor másokra gondolunk, vagy ha kifejezetten más emberek gondolatain vagy érzésein gondolkodunk. A problémamegoldó vagy építő játékokkal szemben a babázás arra ösztönzi a gyerekeket, hogy megteremtsék a saját képzeletbeli világukat és más emberekről, a velük való interakcióról gondolkozzanak.
Az általunk mért agyi aktivitás arra utal, hogy a babákkal való játék segít begyakorolni a később oly fontos szociális készségeket. Ráadásul úgy gondoljuk, hogy ez a világon mindenütt így van, mivel az agy empátiáért és társas készségekért felelős részét hat kontinens számos kutatása egybehangzóan ugyanitt azonosítja” – mondta Dr. Gerson.
A kutatás során a gyerekeket többféle játékszituációban is megfigyelték: magukban és a kutatási asszisztenssel közösen is babáztak, de azt is megnézték, mi történik, ha a gyerekek tableten játszanak egyedül vagy a team egyik tagjával.4 Az egyszemélyes játék alkalmával az agy érintett régiója ugyanolyan aktív volt, mint amikor társat is kaptak a gyerekek.
Dr. Czeizel Endre az Önleltárban: „Tudom, hogy nincs sok időm”
2020. október 08.
2020. szeptember 30-án délelőtt a Czeizel Intézet prenatális központjának kertjében tartották Dr. Czeizel Endre Önleltár című kötetének bemutatóját. Az orvosprofesszor a kötet bevezetőjeként írt számadásából Hirtling István színművész olvasott fel részleteket, az esemény keretében pedig az ikonikus szaktekintély mellszobrát is felavatták, melyet Mikus Áron szobrászművész készített.
Dr. Czeizel Endre élete utolsó hónapjaiban fontos feladatának tartotta, hogy áttekintse és összeállítsa tudományos közleményeinek jegyzékét. „Mindig is vallotta, hogy a tudományos teljesítménynek is vannak olyan objektív mérőszámai, mint például a sportnak. Mert azontúl, hogy munkatársainak sokszor mondta, hogy New England Journal of Medicine-ben vagy a Lancetban közölni egy munkát olyan, mint amikor a sportoló megnyeri az olimpiát, a citációs index, amely az adott cikkre történő hivatkozások számát jelenti, illetve az impaktfaktor, amely a cikket közlő folyóirat szakmai hitelességét, olvasottságát jelenti, olyan mutatói a tudományos teljesítménynek, ami elvitathatatlanul jelzi munkájának értékét” – árulta el az Önleltár című kötet kapcsán a könyvet kiadó Czeizel Intézet igazgatója, Merhala Zoltán. Az orvosprofesszor nevét viselő egészségügyi intézmény vezetője kiemelte, hogy a szaktekintély több mint 1300 tudományos közleménye, a 2015-ben számolt és azóta is növekvő, több mint 12 000 idézettség és a 671 impaktfaktor magáért beszél, miközben jelenleg a PhD cím megszerzéséhez – szakiránytól függően – 2-5 impaktfaktor az elvárás.
Az Önleltár című kötetben Dr. Czeizel Endre közleményeinek jegyzékén túl részletezve szerepelnek ezek a mérőszámok. „De, ami talán a legfontosabb számunkra, a hátrahagyottak számára, hogy élete utolsó ilyen jellegű megnyilvánulásaként Czeizel doktor írt egy számadást a kötet bevezetőjeként, amely gondolatait, dilemmáit tartalmazza tudományos munkásságáról” – fejtette ki Merhala Zoltán.
„Megélhettem 80. születésnapom, de azt is tudom, hogy nincs sok időm… Ilyenkor az alkalmazott tudományos kutatást hivatásának tartó emberben felmerül az igény, hogy visszatekintsen életművére, és értékelje azt” – írja Dr. Czeizel Endre az Önleltárban. „Nem tudom, hogy idővel vállalkozik-e valaki életművem tárgyilagos értékelésére. Én szükségét éreztem az önleltár ezen részének elkészítésére, amihez nagy segítséget kaptam a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárától.”
Hogyan kezeld a kiégést?
2020. október 08.
A szakirodalom Burnout szindrómának nevezi azt az állapotot, amikor az ember olyan rossz állapotba kerül (stressz, folyamatos lelki terhelések, mentális vagy fizikai kimerültség miatt), hogy reménytelennek érzi a létét, menet közben elveszíti céljait, álmait, nehéznek érzi a mindennapjait. Mi is ez az állapot és hogyan kezelhető?
Bárkinél megfigyelhető, aki több területen igyekszik teljesíteni, hogy a lelkes időszakot követheti egy kedvtelen vagy csökkent lelkesedéssel járó időszak. Aki próbálta, tudja, hogy lehet egy ideig maximálisan teljesíteni és megosztani a figyelmünket, de aztán jön a megtorpanás. Természetes, hiszen teljesítőképességünk véges, szembesülnünk kell, hogy nem tudunk egyformán maximálisan teljesíteni mindig mindenhol, mert ilyenkor folyamatos stressz jellemezheti az életünket. Fontos tudni, hogy a kiégés nem egy egyszeri jelenség, ciklikusan ismétlődik az életünkben, ezért ennek megfelelően kell felkészülni rá.
Mi okozza?
Számtalan napi kudarc érhet bennünket, sérelmek, konfliktusok. Munkahelyi elnyomás, agresszió, személyeskedés, intrika, esetleg veszekedés. Ezeken túl további stresszt okoz, ha úgy éljük meg, hogy nincs elég időnk a családunkra, önmagunkra, pihenésünkre. Ha mindezek halmozottan jelentkeznek, akkor a szervezetünk is gyengül, csökken az ellenálló képességünk, esetleg az alvásba menekülünk, hogy ne kelljen szembesülni a problémákkal.
Milyen tünetei lehetnek a kiégésnek?
- Alvászavarok,
- fáradékonyság,
- fejfájás,
- migrén,
- türelemvesztés, kedvetlenség,
- testsúlyváltozás vagy éppen
- pszichoszomatikus megbetegedések.
Hogyan ismerhetjük fel önmagunkban vagy a szeretteinkben?
Nagyon sok tünet van, amely felváltva, időnként akár több is jellemző lehet: kiábrándultság, bizonytalanság, reménytelenség, cinizmus, ingerlékenység, önértékelési zavarok, elégedetlenség a feladatainkkal kapcsolatban, emberi kapcsolataink csökkenése (barátok, család elhanyagolása), csökkenő igény szabadidős programokra, szorongás, állandó szomorúság, depressziós tünetek. Esetleg a felelősség folyamatos hárítása, menekülés a problémák, ill. feladatok elől (gyakori betegállomány, kollégák kerülése, állásváltoztatás).
Generációkutató: a fiatalok relativizálják a veszélyt
2020. október 07.
Jelenleg a fiatalok relativizálják a veszélyt, míg tavasszal az idősebb generáció törődött kevésbé a járványügyi ajánlásokkal – mondta Steigervald Krisztián generációkutató.
A statisztikák szerint a vírus leginkább a 45 évnél fiatalabbak körében terjed jelenleg. Ez is bizonyítja, hogy a fiataloknak sokkal jobban kellene figyelniük a maszkviselésre – hangsúlyozta.
A témára érzékenyeket már elérte a maszkviselésről szóló kommunikáció, óriásplakátok és sztárkampányok formájában. Összességében az emberek tavaszhoz képest sokkal kevésbé tartják be a távolságtartásra és a fokozott higiéniára vonatkozó szabályokat – értékelt Steigervald Krisztián.
