Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tesz az agyunkkal a maratoni sorozatnézés?

2020. április 23.

Míg 10-20 évvel ezelőtt legalább egy hetet kellett várni az aktuálisan futó sorozatok új epizódjaira, a filmek Kánaánjának számító streaming-oldalak elterjedésével mára teljesen megváltoztak a sorozatnézési szokásaink. Világszerte egyre inkább jellemző jelenség a binge watching, vagyis a sorozatok darálása, amikor egymás után, szünet nélkül nézünk meg több részt, sőt évadot. De vajon milyen hatással van az agyunkra a binge watching?

Fotó: gettyimages.comA sorozatnézés ma már nemcsak nagymamáink kedvelt időtöltése, hanem szinte minden korosztályt rabul ejt. Az NRC szabadidő kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 82 százaléka átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közülük pedig 44 százalék – leginkább fiatalok – tölti film- vagy sorozatnézéssel ezt az időt. Ráadásul nemcsak a szabadidőnket töltjük ezzel, ugyanis a RadioTimes.com felmérése szerint, ha rákattanunk egy sorozatra, sokan még beteget is képesek vagyunk jelenteni azért, hogy egyhuzamban nézhessük meg az összes részt, akár 8 órán át. Azonban bármilyen hihetetlen, a sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan kikapcsolódás, mint azt elsőre gondolnánk, mivel komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra.

„A legtöbben a munka és a családi élet után, este vagy éjszaka kezdünk bele kedvenc sorozatunkba, és bár jól tudjuk, hogy le kellene feküdni időben, túl nagy a csábítás, hogy ellenálljunk egy újabb résznek. Így a pihenéstől és az alvástól vesszük el az időt, ami krónikus fáradtsághoz, napokig vagy akár hetekig tartó kialvatlansághoz vezet. Emellett az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok azt az illúziót keltik, hogy nem rabolnak sok időt, ellentétben a kétórás nagyjátékfilmekkel. Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat számít, hogy például éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba” – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakpszichoterapeutája, ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa.

Mi történik az agyunkkal sorozatnézés közben?

Amikor belekezdünk egy sorozatba, az agyunk dopamint termel, mint minden olyan aktivitásnál, ami kellemes számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, ami arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az evés, sportolás, szex vagy sorozatnézés. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe. Így alakulhat ki a függőségünk a sorozatoktól, ami lényegét tekintve hasonló, mint a drog- vagy a szexfüggőség, hiszen a test nem tesz különbséget az élvezet forrásában.

A binge watching kialakulásának másik oka, hogy amikor elmerülünk egy fantáziavilágban  legyen az egy hosszú regény olvasása vagy egy sorozat , akkor az agyunk az ott szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ennek következtében elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben barátainkhoz, ismerőseinkhez: álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik.

Ráadásul a sorozatok bevett narratívája, hogy egyes részeknyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel,úgynevezett cliffhangerekkel zárulnak. „Ezek akut stresszhelyzet elé állítják a szervezetünket, mivel nem tudjuk, mi fog történni hőseinkkel. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell, például elfutni vagy valahogy megvédeni magunkat, a sorozatok esetében viszont nem tehetünk más, mint hogy elindítunk egy újabb részt” – tette hozzá a Budai Egészségközpont munkatársa.



Insomnia a bezártság idején: meg kell tanulnunk jól aludni!

2020. április 23.

A világszerte dúló koronavírus járvány nem csak a testi, hanem a mentális, lelki egészségünket is érinti. Ilyenkor növekszik a bezártság érzés, pánik törhet ránk, tele vagyunk izgalommal. Várható, hogy a már korábban felismert insomniás tünetek ilyen környezetben felerősödnek. Sokkal nagyobb stressznek vagyunk kitéve és ez együtt járhat azzal is, hogy nem tudunk jól aludni. Márpedig, ha nem alszunk, vagy nem jól alszunk, az sajnos immunrendszerünket is gyengíti. Elemi érdekünk tehát, hogy védekezőképességünk megőrzése érdekében jól és eleget aludjunk. Dr. Várdi Katalin somnológus (alvásspecialista) javaslata szerint, noha a jelenlegi körülmények lelkileg is próbára tesznek minket, próbáljuk meg saját hasznunkra fordítani! A bezártság, a home office kiválóan alkalmas arra, hogy újragondoljuk alvási szokásainkat és megpróbáljuk kialakítani a jó alváshoz szükséges optimális körülményeket.  

Miért nem tudunk aludni?

Fontos tudnunk, hogy amikor nem tudunk aludni, az leggyakrabban azért következik be, mert nem tudjuk étkezésünket, mozgásunkat, napirendünket megfelelően kontrollálni. Az otthoni környezetben ezt talán még nehezebb megvalósítani, sokan elhanyagolják a rendszerességet, ennek pedig számos negatív hatása lehet.

Azt pontosan érezzük, hogy nappali közérzetünk és teljesítőképességünk nagyban függ attól, hogy hogyan alszunk. Emellett kevésbé ismert tény, hogy a várható alvásminőséget pedig alapvetően a nap közbeni tevékenységünk határozza meg!

Bezártság idején, insomnia esetén ezt különösen meg kell értenünk, napjainkat a megszokottnál is tudatosabban kell élnünk.

Meg kell tanulnunk jól aludni!

Első fontos feltétel, hogy alakítsuk ki napirendünket.

Kezdjük el a napot reggel! Ha túl sokáig alszunk, rögtön felborul az egészséges alvás-ébrenlét ciklus, a napi ritmus. Ennek sokkal nagyobb jelentősége van, mint azt sokan gondolnák: egész testünk, szerveink és sejtjeink működését az ún. cirkadián ritmus határozza meg. Ez alapján minden sejt-szintű tevékenység egy-egy meghatározott időszakban történik, sok fontos folyamat a szervezetünkben csak az éjszaka folyamán, megfelelő alvás esetén zajlik le. Ha ezek a tevékenységek huzamosabb időn keresztül kimaradnak, annak egészségre káros következményei vannak.

Rendszerezzük, osszuk be feladatainkat és szabadidőnket: legyen benne rendszeres és egészséges étkezés, iktassunk be minden napra mozgást, stresszoldó és légzőgyakorlatokat is, legyünk szabad levegőn, fordítsunk időt lazításra és a szellemi feltöltődésre is! Kerüljük a hosszabb nap közbeni alvást. Folyamatosan figyeljünk szervezetünk működésére és a stresszt semmiképpen se alkoholfogyasztással próbáljuk enyhíteni, inkább természetes módon, nyugtató teákkal, mozgással, relaxálással.



Kétszer annyi kalóriát égethet el az, aki bőségesen reggelizik

2020. április 22.

Fotó: gettyimages.com

Kétszer annyi kalóriát égethet el, ezzel megelőzheti az elhízást és a magas vércukorszintet az, aki nagy vacsora helyett reggelire eszik többet – derítették ki német kutatók a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című folyóiratban közzétett tanulmányukban.

“Eredményeink azt mutatják, hogy a reggelire elfogyasztott étel, függetlenül attól, mennyi kalóriát tartalmaz, kétszer akkora diéta indukálta termogenezist (DIT) idéz elő, mint ha ugyanazt az ételt vacsorára fogyasztanánk el” – idézte Juliane Richtert, a Lübecki Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A DIT azt a kalóriamennyiséget tükrözi, amelyet a szervezet eléget annak érdekében, hogy feldolgozza és megeméssze az elfogyasztott ételeket, és megmutatja azt, milyen jól működik a szervezet anyagcseréje, és az miként különbözik az étkezések időpontjától függően.

A kutatók 16 embert vizsgáltak, akik először alacsony kalóriaértékű reggelit és magas kalóriaértékű vacsorát fogyasztottak, majd fordítva is megnézték a kalóriabevitelt.

Kimutatták, hogy azonos kalóriafogyasztás 2,5 magasabb diéta indukálta termogenezist idézett elő reggel, mint este, akár magasabb, akár alacsonyabb kalóriaértékű ételek elfogyasztása után.



Elég égő tud lenni a zöldhulladék-égetés

2020. április 22.

Szoros összefüggés van a légszennyezés és a vírusos légúti megbetegedések súlyossága között, így a koronavírus-járvány miatt még a korábbi éveknél is sürgetőbb a zöldhulladék-égetés csökkentése. Az újabb tudományos eredmények és a lakossági fellépések hatására országszerte egyre több településen tiltják be ezeket az égetéseket.  

„Az egész völgyet ellepi a füst, a szomszéd faluig, mert többen kerti hulladékot égetnek. Mit lehet tenni?” „Ki sem tudjuk nyitni az ablakot, áll a füst az egész utcában.” Az elmúlt hetekben számos ehhez hasonló, zöldhulladék-égetésről szóló panasz érkezett a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájába.

Ahogy elkezdődtek a kora tavaszi kerti munkák, úgy vette kezdetét a növényi hulladékok óriási mennyiségű, egészségre káros füstöt okozó elégetése is országszerte – és nem csak azokon a településeken, ahol a helyi rendelet ezt megengedi. Idén ez az időszak egybeesik a koronavírus-járvány miatt kihirdetett vészhelyzettel, mely során a védekezésben különösen fontos szerepet kap az egészséges környezet, hiszen tisztább levegőben könnyebben vészelhetjük át a járványt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által is javasolt gyakori szellőztetés is akkor tud hatásos lenni, ha füstmentes a kinti levegő.

Minderre tekintettel a Levegő Munkacsoport és két másik civil szervezet közös nyilatkozatban sürgette a zöldhulladék-égetés betiltását. Felhívásuk alapján a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) több mint 1600 polgármesternek írt levelet, amit több siker követett: azonnali hatállyal betiltották az kerti hulladék égetését Csobánkán, Etyeken, Gárdonyban, Halásztelken, Kistarcsán, Mendén, Nyíregyházán, Szigetszentmiklóson és Zsámbokon. További településekről is érkeznek pozitív visszajelzések. Dr. Bándi Gyula zöld ombudsman pedig figyelemfelhívást adott ki, hivatkozva a civil szervezetek anyagaira.



A higiéniai szabályok betartására figyelmeztetnek

2020. április 21.

Fotó: gettyimages.com

A Klebelsberg Központ ismételt felhívást küldött az iskoláknak a higiéniai szabályok betartásának fontosságáról. 

Felidézték, már február 7-én is kaptak arról értesítést az intézmények, hogy a megelőzés érdekében fokozottan ügyeljenek a rendszeres takarításra és fertőtlenítésre, továbbá a szappan használatára, illetve szükség szerint belső oktatást is tartsanak a szükséges higiéniai szabályok alkalmazásáról.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke ismételten felhívta a tankerületek és az iskolák figyelmét a higiéniai szabályok betartására, különösen a közösségi terek, a mosdók tisztántartására és fertőtlenítésére. Nyomatékosan kérte a fenntartóktól, hogy az iskolai mosdókban folyamatosan álljon rendelkezésre a kézmosáshoz szükséges szappan és fertőtlenítő szer.

Emellett a napokban ugyancsak körlevélben hívták fel a köznevelési intézmények figyelmét arra, hogy a közeljövőben ne szervezzenek iskolai kirándulásokat a koronavírussal fertőzött területekre, különösképp a most gócpontnak számító Észak-Olaszországba.    

A közlés szerint arra is felhívták az iskolák figyelmét, hogy akár az intézmény, akár a család szervezésében járt volna diák vagy tanár a közelmúltban a fertőzött területen, akkor lehetőleg ne menjenek közösségbe, és ha valaki magán illetve gyermekén tüneteket – láz, köhögés, torokfájás, levertség – észlel, akkor maradjon otthon, telefonon értesítse háziorvosát.



Az erőt adó maca gyökér – fedezzük fel

2020. április 21.

Fotó: gettyimages.com

Ez az Andok perui lejtőin őshonos növény többek közt vitalitást elősegítő, energizáló, állapotjavító hatásáról ismert ősidők óta. A maca gyökeret – többféle formában – napjainkban is gyógyhatása miatt alkalmazhatjuk. De nagyon ajánlott egészséges táplálékok összetevőjeként is fogyasztanunk. Különösen hasznos lehet a téli időszak okozta fáradtság leküzdésére, valamint évszakváltáskor a könnyebb talpra állás érdekében.  Vegyük számba összes jótéteményét!

Milyen növény a maca gyökér (perui ginzeng)?

A keresztesvirágúak rendjébe tartozó maca gyökér (Lepidium meyenii) gumós zöldségféle, külsőre leginkább a retekhez, hatásában pedig a ginzenghez hasonlít. Gyógyerejét már a perui őslakosok is ismerték, és az Andok 3000 m fölötti lejtőin termesztették. A növény kiválóan alkalmazkodott a szélsőséges időjárási körülményekhez, és ma is ezt tartják róla. Évszázadokon át használták fel különböző bajokra, és gyógynövényként a spanyol hódítás után vált lassan, fokozatosan ismertté világszerte. Főként a XX. század második felében terjedt el Európában, de hazánkban csak a közelmúltban bukkant fel receptekben és a felfedezendő természetes gyógykészítmények között.

Feldolgozása

Az igazi, leszüretelt maca gyökeret több hétig szárítják a napon. De nem mindegy, hogy ezt megfelelő módon teszik-e: ha pl. gyorsan szárítják, az íze erősebb, kellemetlenebb lesz A napon való szárítás egyébként azért fontos, mert lehetővé teszi  a maca gyökér tápanyagai, hatóanyagai és édeskés íze koncentrálódását. Szárítás után finomra őrlik, és a leggyakrabban por alakban történő használatra készítik elő. Az utóbbi időben kivonata kapszula, folyadék, tabletta formájában is elterjedt.

Hogyan válasszunk?

Csak a 100%-ban valódi maca gyökérből készült (lehetőleg bio) termékek esetében profitálhatunk maximálisan a növény előnyös tulajdonságaiból, mind ízben, mind pedig hatékonyság tekintetében. Ez vásárláskor rendkívül fontos, hiszen a maca gyökér bővelkedik számos értékes tápanyagban, többek közt növényi fehérjében (aminek erőnlét javító hatása köszönhető), vasban, kalciumbank, cinkben, magnéziumban, vitaminokban…. Az összetevők aránya/mennyisége eltérő lehet a különböző kiszerelésű termékekben.



Gyümölcsös muffin

2020. április 20.

A muffin nálunk a Jolly Joker! Ha nincs időm, energiám nagy sütögetésre, akkor jöhet a muffin! A gyümölcsös változatot is nagyon sokféleképpen el lehet készíteni.  

Nedves hozzávalók: 2 tojás, 15 dkg cukor, 1 kis doboz kefír vagy joghurt, 10 dkg margarin

Száraz hozzávalók: 20 dkg liszt, fél cs. sütőpor, 2 teáskanál szódabikarbóna

Gyümölcs: kockára vágott alma, körte, barack, eper, meggy, málna, pürésített banán

Elkészítés:
A tojásokat kikeverem a cukorral, majd hozzáadom a puha margarint. Ezután hozzákeverem még a kefírt vagy joghurtot. A száraz hozzávalókat is összekeverem és a folyékony keverékhez adagolom. Végül belekeverem a kockára vágott gyümölcsöt. A muffinsütőt kikenem margarinnal vagy papírt teszek bele és beleadagolom a tésztát. Ez az adag 12 darabhoz elegendő. 180 fokon tűpróbáig sütöm! Kicsit hagyom hűlni, utána szedem rácsra, hogy teljesen kihűlhessenek.



Egyszerű trükkökkel teheted ellenállóbbá immunrendszered

2020. április 20.

Fotó: 123rf.com

A multivitaminok kétségtelenül fontos a hiányzó ásványi anyagok és vitaminok visszapótlásában, ugyanakkor immunrendszerünk megerősítéshez nemcsak táplálékkiegészítéssel, de étrendi és életviteli trükkökkel is hozzájárulhatunk. Következzen Szász Máté biológus, a Scitec Institute sporttáplálkozási vezetőjének tippjeiből összeállított rövid listánk!

Jól enni – jól lenni

Az immunrendszerünk állapota tulajdonképpen azt határozza meg, hogy különféle ingerekre milyen választ tud adni a testünk. Ezt a képességet úgy tudjuk fejleszteni, ellenállóbbá tenni, hogy különféle új helyzeteket, változásokat biztosítunk szervezetünknek – szó szerint megeddzük az immunrendszerünket is. Éppen ezért elengedhetetlen a változatos táplálkozás, hiszen szervezetünk az emésztő traktuson keresztül találkozik a legtöbb idegen anyaggal, ami az ellenálló-képesség összefüggésében kritikus fontosságú!

Ha már az emésztőrendszernél járunk: a változatosság mellett a természetességre is törekedjünk! A tartósítószerek, adalékok, mesterséges anyagok és gyógyszerek a bélflórát kibillentik ideális egyensúlyából, pedig az immunrendszerünk működéséhez a bélrendszerünkben élő jótékony baktériumokra nagy szükségünk van. Fogyasszunk minél több nyers, rostban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, illetve természetes eljárással savanyított ételeket, hiszen a steril, feldolgozott és finomított „városi” ételekkel nem tudjuk pótolni azt a bélflóra-veszteséget, amit napi szinten – részben természetes módon – elszenved az emésztőrendszerünk.



Tavaszi nagytakarítás – Járvány idején erre figyeljen oda jobban

2020. április 19.

A tavaszi nagytakarításhoz is tanácsokat adott az országos tisztifőorvos.

Fotó: pixabay.comMüller Cecília elmondtaa vírus a klórra érzékeny, tehát az e szerrel mosható felületeket érdemes hipós vízzel átmosni, letörölni. Az egyéb felületeket pedig vírusölő szerrel vagy kendővel érdemes lemosni. Az allergiások hordjanak maszkot takarításhoz, az ehhez használt szivacsot, törlőruhát a munka végeztével ki kell dobni.

Hozzátette, a mosható gyerekjátékokat is érdemes áttörölni, a plüss figurákat pedig mosógépben kimosniA fürdőszobát és a mellékhelyiséget célszerű a szokásosnál alaposabban fertőtleníteni, és a kozmetikai eszközöket is érdemes áttörölni fertőtlenítős kendővel. A konyhában inkább szivacsot és kefét használjunk rongy helyett, a vágódeszkát használat után alaposan súroljuk át, és amennyire megoldható, inkább az üveg felületűeket használjuk.

Az idős, krónikus betegségben szenvedő családtaggal együtt élő, de a munkahelyére is eljáró embereknek is érdemes néhány óvintézkedést tenniük. Hazaérkezve a bejáratnál a cipőt, felső ruházatot érdemes levenni, ezután lezuhanyozni és új ruhát felvenni, valamint a használati tárgyakat is elkülönítve ajánlott kezelni. Továbbá érdemes a házban és a lakásban is megtartani egymás között a személyes távolságot.

Nincs forgalomban és engedélyeztetve gyorsteszt

Müller Cecília nyomatékosította, nincs forgalomban és engedélyeztetve olyan gyorsteszt, amely otthoni használatra alkalmas. Ezeknek a teszteknek az értékeléséhez ugyanis szakmai tudás kell. Azt kérte, ha valakinek ilyet ajánlanak cégek vagy magánszemélyek, azt jelentsék a hatóságoknak.



6 varázslat, amitől elmúlik a fejfájás

2020. április 19.

Fotó forrása: PixabayAz erős tavaszi szelek, a változékony időjárás, a munkahelyi és a világból ránk áradó stressz mind-mind arra dolgozik, hogy fejfájást okozzon nekünk, a szó szoros értelmében is. Aki egyszer már érezte a szorító "vaspántot" a fején, és bármit megtett volna azért, hogy múljon el, az most jó helyen jár!  

Az úgynevezett tenziós fejfájást az okozza, hogy a nyak és a fejbőr izmai fokozott stressznek vannak kitéve. Első körben tisztázzuk, hogy mitől vagyunk stresszben? Idegeskedés? Túl sok munka? Folyamatos és feloldhatatlan feszültség? Időjárási frontok?

Figyelj a jelekre!
Ha ezt tudjuk, máris oda tudunk figyelni a jelekre, amik a fejfájást megelőzik, és azonnal tenni tudunk ellene. Nem szükséges azonnal bogyókat kapkodnunk, inkább kiséletezzük ki, melyik a mi módszerünk! Nem baj, ha nem sikerül elsőre, vagy néha egyik, néha másik lesz a nyerő. Nem vagyunk egyformák, meg kell ismerünk saját testünk működését.

Első lépés – igyál vizet!
A fejfájások döntő többségét egyszerű dehidratáltság, magyarul vízhiány, szomjúság okozza. Néha az is elegendő, ha két nagy pohár sima csapvizet megiszunk. Ilyenkor a legtöbben nem érzik a szomjúságot, sőt nehezükre is eshet a „túl sok víz” megivása, de ez egy nagyon hatékony és egyszerű módja a fejfájás megelőzésének. Fejfájós napokon – amikor ismerve magunkat számítani lehet rá – érdemes mindig egy kis palack vizet magunknál hordani és rendszeresen inni, inni és inni!



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...380381382...610
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.