Járvány után, járvány előtt?
2020. október 02.
Történelmi jelentőségű világjárványnak lettünk részesei 2020 tavaszán. Egy sor váratlan esemény történt, egy csomó eddig ismeretlen veszéllyel találtuk szemben magunkat. A járvány első hulláma, a fertőzésveszély időszaka elmúlt, de várhatóan lesz még fertőzésveszély, készülhetünk újabb vészhelyzetre.
Nyilván mindannyian tanultunk az első, 2020. március és június közötti időszakból.
• Megtanultuk, hogy bár korlátozott időszakban vásárolhattunk az üzletekben életkorunknak megfelelően, azért a boltok áruellátása folyamatos volt.
• Azt is meg kellett tanulnunk, hogy bármennyire kívánatos lett volna az arcmaszkok viselése, ha nincsen, ha nem áll rendelkezésre elegendő, akkor nem lehetséges hozzájutni. Sőt, megtanultunk magunknak arcmaszkot készíteni, már-már divatot csináltunk a különböző anyagú és mintájú maszkok készítéséből, viseléséből.
• Lassan megszoktuk, hogy bevásárláskor gumikesztyűt használjunk.
• Hazaérkezés után a teljes öltözetünket lecseréltük.
• Naponta annyiszor mostunk alaposan kezet, hogy félő volt a kezeink bőrének irritációja. Beköszöntött a nyár, elvonult a járvány, a tömeges fertőzések időszaka
Kell-e aggódnunk egy őszi hullámtól, egy újabb járványidőszaktól?
Az újabb vészhelyzetről senki nem tud még semmit, de érdemes készülnünk az előző tapasztalatai alapján.
• Gondoljunk arra, hogy ha az első időszak alatt beszereztünk mosható-fertőtleníthető
arcmaszkokat, akkor ezeket tartsuk meg.
• Ha esetleg maradt az egyszer használatos maszkokból, azokat megfelelő figyelemmel, körültekintéssel tárolva, megóvva a piszkolódástól, tartsuk meg.
• Egy újabb vészhelyzet esetén gondoljunk arra, hogy nem szükséges semmiből, még a tartós élelmiszerekből sem többheti készletet spájzolni.
A gyermekvédelem nem a sajnálatról szól
2020. október 01.
A gyermekvédelem jelentőségéről szólt az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára Miskolcon, a Stílusos Vidéki Éttermiség (Svét) Egyesület gyermekvédelmi mentorprogramjának sajtótájékoztatóján.
Fülöp Attila azt mondta: a gyermekvédelmi oltalom alatt álló 23 ezer gyerek több mint kétharmada él nevelőszülőknél, akiknek feladata nemcsak a gyerekek gondozása, hanem későbbi boldogulásuk segítése is.
A Svétről szólva azt hangsúlyozta: bíznak abban, hogy sok olyan gyerek lesz, akiknek az élete összekötődik a gasztronómiával. A kezdeményezés során – amely a Zip’s Brewhouse miskolci vendéglátóhelyről indult ki és együttműködésével valósul meg – a gyerekek éttermekbe látogathatnak el, ahol megismerkedhetnek a gasztronómiával és a vendéglátással.
A gyermekvédelem soha nem a sajnálatról szól, hanem munkáról és együttműködésről. Csak akkor sikerülhet a gyermekvédelmi szakemberek munkája, ha a társadalom azt befogadja, elfogadja, a kormány ezért indította el a Befogadlak programot.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a sajtótájékoztatón elmondta: a kormánynak fontos a családok támogatása, a gyermekvédelem; 2010-től a családoknak juttatott támogatás két és félszeresére nőtt. Az országban sajnos több tízezer gyermek él biztos családi háttér nélkül, az ő érdekükben döntött a nevelőszülői rendszer megerősítéséről a kormány.
A halogatás: A holnap túl késő, a tegnap elmúlt...
2020. október 01.
A halogatás szinte már művészet, melyet az emberek többsége tökélyre fejlesztett életében. Tudjuk, hogy pár perc, esetleg fél óra lenne megcsinálni valamit, tudjuk, mit kell tenni, ami aztán megkönnyebülést okoz, de valamilyen rejtélyes oknál fogva mégsem tudjuk megtenni.
Kétféle értelemben beszélhetünk a halogatásról. Valamit nem kezdünk el, illetve valamit nem fejezünk be a kényelmetlen, kellemetlen időpontig. Ha nem kezdjük el, akkor végre sem hajtjuk, ha nem fejezzük be, akkor soha nem lesz vége, és állandóan ott zsong a fejünkben, hogy ezt meg azt még meg kell csinálnunk. kik halogatnak leginkább? Egyes tanulmányok szerint a társadalom 70%-a halogat.
• Fiatal-idős viszonylatában elmondhatjuk, hogy inkább a fiatalok halogatnak nagyobb arányban, hiszen a fiatalok azt hiszik, hogy még végtelen idejük van, míg az idősek próbálnak mindent megtenni a még rendelkezésre álló időben, mert tudják, hogy az véges.
• Általában a nők kevésbé halogatók, mint a férfiak. Ennek evolúciós oka van, a nőknek vannak életciklusaik, amelyeket nem lehet elhalasztani, így a nők arra kényszerülnek, hogy jobban figyeljenek ezekre a dolgokra.
Miért halogatunk?
• Halogatunk, mert úgy ítéljük meg, hogy számunkra az adott dolog nem fontos annyira, vagy nem érdekel bennünket, csak meg kell csinálnunk, mert információhiányunk van a feladattal kapcsolatban, ezért amíg össze nem gyűjtjük az információt, inkább el sem kezdjük, mert kétértelmű a feladat, nem világos, vagy nem mondták el, hogy mit kell csinálnunk.
• A perfekcionizmus is a halogatás oka lehet, valaki addig nem adja ki a dolgot a keze közül, amíg az nem tökéletes.
• Halogatunk, ha félünk attól, hogy mások mit mondanak, vagy hogyan értékelnek bennünket.
• Szorongunk, hogy milyen elvárásokat támasztanak velünk szemben.
• Elővételezzük, hogy valami olyan történik, amit nem tudunk teljesíteni, és inkább el sem kezdjük, befejezni meg azért nem tudjuk, mert nem elég tökéletes.
• Nagyon sokan túlvállalunk, két végén égetjük a gyertyát, azt gondoljuk, hogy erre is képesek vagyunk, meg arra is.
Fontos a gyermekkori depresszió korai felismerése
2020. szeptember 30.
A minél gyorsabb terápiás ellátás érdekében fontos a gyermekek depressziós tüneteinek korai felismerése, mert a diagnosztizáltan páciensek között nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás – állapította meg a Szegedi Tudományegyetem és a Pittsburgh-i Egyetem két évtizede zajló kutatási programja.
A szegedi gyermekgyógyászati klinika gyermekpszichiátriai kutatócsoportja az amerikai felsőoktatási intézménnyel együttműködve 1999-ben indította el a gyermekkori depresszió rizikótényezőit és lefolyását elemző vizsgálat.
Az Amerikai Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health – NIH) támogatásával folyó – európai viszonylatban is egyedülállóan nagy volumenű -, 723 magyarországi gyermek és családja bevonásával végzett komplex kutatás azt vizsgálja, hogy az érzelemszabályozási képesség, a genetikai és különböző pszichofiziológiai, valamint a környezeti tényezők, azon belül, a családi háttér és a különféle negatív életesemények hogyan befolyásolják a gyermekkorban megjelenő depresszió betegség kialakulását, lefolyását. A kutatásba bevont, az első depressziós időszak idején tíz év körüli gyermekek jelentős részét a kutatócsoport jelenleg is vizsgálja.
Kapornai Krisztina, a klinika gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályának vezetője kifejtette, hogy a leghosszabban követett klinikailag igazolt korai kezdetű depresszióban szenvedő 115 fiatal 22 százaléka jutott el az öngyilkossági kísérletig. Ez az arány magasabb a nemzetközi statisztikai adatoknál. Az utánkövetés – átlagosan csaknem 15 éves – ideje alatt a vizsgálatba bevont 723 fiatal közül hárman követtek el befejezett öngyilkosságot.
Az ittas vezetés veszélyeire hívják fel a figyelmet
2020. szeptember 30.
Az ittas vezetés veszélyeire hívja fel idén a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) és az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága a Biztonság hete kezdeményezéssel, amelyet idén a koronavírus-járvány miatt online rendeznek meg szeptember 14. és 19. között.
A Mabisz közleményében azt írta, hogy Európában a közúti balesetek mintegy negyedét alkoholfogyasztás okozza.
Magyarországon az ittasan okozott személyi sérüléses balesetek száma 2015 és 2019 között 11,4 százalékkal, az ittasan okozott balesetek aránya 9,6-ról 8,4 százalékra csökkent. A halálos balesetek aránya a 2015-ös 4,5 százalékról 2019-re 3,3 százalékra javult. Tavaly 1394 ittasan okozott baleset történt, ebből 47 halálos volt.
Idén a korábbi évek javuló tendenciája nem folytatódott: a koronavírus-járvány okozta gépjárműforgalom mérséklődésével arányosan csökkent a közúti közlekedési balesetek száma, az ittasan okozott balesetek száma viszont lényegében nem változott – 899 volt a tavalyi 925-tel szemben -, így arányaiban 16,3 százalékkal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest .
A gyerekeket érintő digitális veszélyekről
2020. szeptember 29.
Tudatosan a “kütyük” világában címmel online előadást szervez a gyerekeket érintő digitális veszélyekről a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak).
A gyerekek az elmúlt fél évben a digitális térbe szorultak, főleg a digitális oktatás ideje alatt, ezért meg kell tanítani őket, hogyan használják az eszközöket úgy, hogy azok ne jelentsenek veszélyt rájuk – mondta Király Nóra, a Ficsak alapítója.
A szervezet egy közvélemény-kutatása szerint a gyerekek és a szülők közötti legtöbb konfliktus a “kütyük” használatához kapcsolódik.
Az előadás egyik célja ezért az is, hogy megtanítsa a szülőknek, hogyan kezeljék a digitális eszközök használatát, valamint hogy milyen szűrőkkel követhetik nyomon, mely felületeket használja a gyermek – tudatta.
Kraszay Csaba kiberbiztonsági szakértő, az esemény egyik előadója azt javasolta, hogy legyen a családban egy megállapodás, amely lefekteti, hogy milyen alkalmazásokat, mennyi ideig lehet használni, és ez a szülőkre is legyen érvényes.
A daganatos betegségek 30 százaléka megelőzhető lenne
2020. szeptember 29.
Rendszeres szűréssel a daganatos betegségek 30 százaléka megelőzhető lenne – hívta fel a figyelmet Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.
A daganatos betegségeknek vannak figyelmeztető jelei, legalább két hétig fennálló testi változások, amelyek esetén mindenképpen ajánlott szakorvoshoz fordulni. Daganatos megbetegedést jelenthet egy anyajegy színének vagy nagyságának változása, több mint 10 százalékos testsúlycsökkenés racionális magyarázat nélkül, nyelési nehézségek, köhögés, illetve csomó észlelése.
z egészségtudatosság a daganatos betegségek megelőzésében is nagyon fontos, hogy az elhízás 20-30 százalékkal növelheti daganat kialakulásának veszélyét.
Gyermekorvos: a gyerekeknél is fontos az influenza elleni oltás
2020. szeptember 28.
Bense Tamás házi gyermekorvos fontosnak tartja, hogy idén a lehető legtöbben éljenek az influenza elleni ingyenes oltással, mert az könnyebbé teszi a pontosabb diagnózist, illetve a koronavírus-fertőzés felismerését.
A gyerekek jellemzően tünetek nélkül esnek át a koronavírus-fertőzésen, de egy-egy jel általában szokott lenni, például bágyadtság, étvágytalanság vagy hasmenés.
Gyanú esetén a háziorvost telefonon kell értesíteni, és érdemes egy-két naponta egyeztetni az orvossal a gyermek állapotáról – javasolta. Bense Tamás beszélt arról is, hogy a D-vitamin nagyon fontos szerepet játszik az immunerősítésben, ezért egész évben javasolt a szedése.
A hűsítő görögdinnye
2020. szeptember 28.
A görögdinnye ellentmondásos növény: meglepő módon a tökfélék családjához tartozik, testvérei az uborka, a cukkini és a – méretben hozzá közelebb álló – tök. Családjában tehát szinte csak zöldségek vannak, a görögdinnyét mégis gyümölcsnek hívjuk.
Továbbá a nevéhez nincs köze sem a görgésnek, sem a görögöknek. A görögdinnye szezonja hagyományosan július elejétől szeptember elejéig tart, de a későn érő típusoknak köszönhetően az ősz első hónapjában is élvezhetjük az ízét. Formára gömbölyű vagy hosszúkás, a hagyományos zöld vagy csíkos héjú fajták mellett vannak sárga héjú és sárga húsú görögdinnyék is. Kevesen tudják, hogy a rózsaszínű dinnyebél már édesre érett lehet, s az élénkpiros szemcsés belső nem mindig jelzi a túlérettséget.
Korábban a nagy (8–10, 8–12 kg átlagtömegű, megnyúlt gömb alakú) termésű szabadföldi fajták voltak divatosak, az 1960-as évektől azokban a kisebb terméseket (4–6 kg átlagtöme gűek) kedveljük. A fogyasztói igények kielégítésére mag nélküli fajtákat is nemesítettek.
Hogyan fogyasztható?
A dinnye minden része felhasználható. A görögdinnye húsát – a sárgadinnyéhez hasonlóan – általában lehűtve, felkockázva, nyersen kínáljuk. Készíthetünk belőle turmixot és jéghideg levest, dinnyés gazpachót. Bóléba szintén kiváló, főleg, ha a gyümölcsbe – darabolás előtt – injekciós tűvel óvatosan rumot vagy vodkát juttatunk.
Minden ötödik gyógyult termel elegendő ellenanyagot
2020. szeptember 27.
Az eddigi tapasztalatok szerint minden ötödik, a koronavírus-fertőzésen átesett ember szervezete termel elegendő ellenanyagot, így tőlük le lehet venni a vérplazmát – mondta Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese.
A rektorhelyettes szerint az ellenanyag néhány hónapon keresztül megtalálható a betegségen átesettek szervezetében, így a várplazmájuk felhasználható az úgynevezett plazmaterápiához. Minden beteg jobban lett, aki eddig plazmát kapott, s a javulás – a gyulladásos panaszok csökkenése – már másnap jelentkezett.
Sőt, ha a terápiát időben végezték el, akkor ez elegendő volt ahhoz, hogy túléljék a betegséget. A plazma – fagyasztva – néhány hónapig eltartható készítmény; az orvosok most az első hullám idején levett plazmákat használják fel, de ezen a héten kezdődik az új vérplazmák begyűjtése.
Lacza Zsombor szerint egy betegtől egy és három egység közötti vérplazmát tudnak levenni, s körülbelül ennyi kell a terápiához is, tehát egy donor egy betegen tud segíteni. Szólt arról is, hogy a magyar kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a vérplazmában található hasznos molekulákból egy koncentrátumot készítsenek és így gyógyszert állítsanak elő, de ennek az átfutási ideje 1-3 év között van.
