Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem egészségesebbek az édesítőszereket használók

2019. február 07.

Fotó: pixabay.comNem jár előnnyel az egészségre, legfeljebb minimális hatása van annak, ha valaki egészségi vagy más okok miatt mesterséges édesítőszereket és más hasonló termékeket használ.

Német kutatóknak a British Medical Journal (BMJ) című szaklapban megjelent elemzése 56 tudományos tanulmányt foglalt össze. “A legtöbb egészséget illető paraméter esetében nem volt különbség a mesterséges édesítőszereket fogyasztó és a nem fogyasztó csoport között” – írta Ingrid Toews, a Freiburgi Egyetem munkatársa és kutatócsoportja a tanulmányban.

A kutatók szerint a témához kapcsolódó legtöbb tudományos vizsgálat rövid volt, kevés résztvevővel zajlott, vagy metodológiai szempontból nem volt különösen jó minőségű.

A tudományos irodalomban összesen 56 tanulmányt találtak a mesterséges édesítőszerek hatásának témájában, ezeket értékelték újra a német szakértők. A hatást többek között a testsúlyra és annak változására, az éhgyomori vércukorszintre, a fogak egészségére, az étkezési szokásokra, rákra, a szív- és érrendszeri, valamint a vesebetegségekre vonatkozóan vizsgálták.

A munkák közül 35 csak megfigyeléses tanulmány volt, amelyek nem alkalmasak arra, hogy határozott következtetést vonjanak le belőlük. A szisztematikus áttekintő munkák és metaelemzések szolgálhatnak a rendelkezésre álló adatok lehető legobjektívebb áttekintéséül – vélik a kutatók.



Tizennyolc éves a gyermekszívközpont

2019. február 06.

Tizennyolc éve nyílt meg a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) Gyermekszív Központja a gyermekkardiológiában és gyermekszív-sebészetben a legmagasabb szintű ellátást nyújtva az országban.

A gyermekellátás mindig része volt a kardiológiai intézetnek, azonban 2000-től külön központként működve lefedik a gyerekkori szívproblémák gyógyításának teljes spektrumát – mondta Andréka Péter, a GOKI főigazgatója.

Mérföldkő volt a gyermekszív-transzplantációs program 2007-es elindítása, majd a gyerekkori műszívkezelés lehetőségének biztosítása. Magyarországon évente 850-900 gyerek veleszületett szívhibával jön világra, a betegek több mint 80 százaléka szívműtétet vagy szívkatéter-beavatkozást igényel. A centrumban mára évi 250 szívkatéteres beavatkozást végeznek, és az elmúlt években bővült azon veleszületett szívbetegségek száma, ahol a műtét helyett katéterrel gyógyítanak.

Gyermekszív-transzplantációt 2007-ben végeztek először az intézetben, majd egy évvel később megkezdték a gyermekeknél alkalmazott műszívkezelést is. A központban idén végezték el a 40. gyermekszív-átültetést.

A központ 2001-től felvállalta a magas tüdőverőér-nyomásban szenvedő gyerekek ellátását is, és eddig több mint ötven gyermeket gyógyítottak speciális gyógyszeres kezeléssel és sebészi eljárással. A centrumnak két gyermekintenzív osztálya működik 25 ággyal, és a központban megteremtették annak feltételeit is, hogy az édesanyák a nap 24 órájában gyermekük mellett lehessenek.



Tisztázzuk: mi jár együtt a veszélyeztetett terhességgel?

2019. február 06.

Amikor meghalljuk azt a szót, hogy veszélyeztetett terhesség, akkor két reakció a leggyakoribb. Vagy összeszorul a gyomrunk az idegességtől a lehetséges szörnyűségek miatt, vagy az jut eszünkbe, ez a kismama is meg akarja úszni, hogy a várandósság alatt dolgoznia kelljen. Hogy pontosan hogyan is érdemes kezelni a veszélyeztetett terhességet, arról Ratkó Tünde szülésznő beszélt.

A fotók illusztrációk: pixabay.comVeszélyeztetett terhesség

Igen, a terhességek egy bizonyos százalékban magas rizikófaktorú besorolást kapnak. Ennek oka, hogy valamilyen tényező a környezetben, vagy éppen a kismama szervezetében megnöveli a koraszülés vagy a vetélés kockázatát, illetve veszélyezteti a magzat és az édesanya épségét.

A veszélyeztetett terhesség kiváltója lehet az anya életkora (18 évnél fiatalabb, vagy 40 évnél idősebb), betegségei (meglévő vagy kialakuló cukorbetegség, pajzsmirigy probléma, más betegségek) 4.terhesség, előző császármetszés, előző 4500 g feletti baba szülése és egy sor más tényező. Látható, hogy igen széles skálán mozog a lehetőségek tárháza, melyek a veszélyeztetett kategóriába sorolják a kismamát, éppen ezért nem kell rögtön pánikba esni, amikor meghalljuk ezt a kifejezést.

A magas rizikófaktor besorolás nem jelenti azt, hogy mindenképpen ott kell hagynunk másnap a munkahelyünket, vagy hogy onnantól kezdve már semmi mást nem is csinálhatunk, csak várhatjuk a babát. Csupán arról van szó, hogy nagyobb körültekintést kíván meg tőlünk ez az állapot.

Mikor kell végig feküdni?

Sajnos az is egy lehetőség, hogy a veszélyeztetett terhességet okozó tényező olyan súlyos, hogy az orvosok jobbnak látják, ha a kismama ágynyugalomban van, akár hónapokig is. Ez kifejezetten megterhelő a várandósoknak, de a baba érdekében ez sajnos szükségszerű.

Ilyen tényezők lehetnek a koraszülés fennálló esélye (pl.: a nyíló méhszáj), a hematóma, vagy más vérzések is. ezekben az esetekben az ágynyugalom a további problémák kialakulásának lehetőségét hivatottak megakadályozni.



Az időskori demencia könnyebb előrejelzése

2019. február 05.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) munkatársai a kóros agyi öregedés mesterséges intelligenciával történő hatékonyabb előrejelzésében értek el fontos előrelépést.

A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott vizsgálat eredményeiről a GigaScience című tudományos folyóiratban számoltak be a TTK Agyi Képalkotó Központ kutatói.

Az Agyi Képalkotó Központ munkatársai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy hány éves az ember agya valójában.

Agyunk az életünk során folyamatosan változik, fiatalkorunkban az agy hálózatainak szerkezete és működése egyre összehangoltabbá és kifinomultabbá válik, ahogy pedig öregedni kezdünk, ellenkező irányú folyamatok játszódnak le benne. A változások nemcsak az agy fizikai szerkezetében tapasztalhatók, hanem az egyes agyterületek működése közti összehangoltság mértékében is, amely az agyterületek között mérhető funkcionális kapcsolatok erősségének megváltozásával jól jellemezhető” – olvasható a közleményben.

A kutatás szerint e kapcsolatokat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) jól vizsgálhatóak, és az eredmények megmutathatják, hogy a vizsgált agy kapcsolati mintázatának jellemzői mennyire felelnek meg a vizsgált személy valós életkorának. Ha az eltérés jelentős, az a kutatások szerint jól előre jelzi a kóros agyi öregedési folyamatokat, köztük a demenciát. Fontos, hogy az efféle folyamatokra idejében fény derüljön, mivel a korai gyógyszeres beavatkozások és életmódváltás sokkal hatásosabb, mint a súlyosabb tünetek megjelenése utáni “tűzoltás”.

A kutatás szerint az agyterületek működése közti kapcsolatok meglehetősen bonyolult hálózatot alkotnak, így egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy milyen tulajdonságaik vannak kapcsolatban az életkorral. Ennek elemzésére mesterséges intelligenciát vetettek be a kutatók.

Vidnyánszky Zoltán kutatócsoportja a mélytanulásos rendszerek működési elvét használta fel a vizsgálatok során. Az ilyen elven működő tanuló rendszerek ugyanis több egymásra épülő absztrakciós szinten dolgozzák fel a bemenet információit. Míg a legelső szinteken még sokat számítanak a bemenő adatok konkrét részletei, a felsőbb szinteken egyre elvontabb összefüggések jelennek meg a tanulás során.



Gyűjtögetés - egy hobbi, ami túlnőhet rajtunk

2019. február 05.

Mindenki gyűjt valamit, mindenkinek vannak kedvenc tárgyai, amelyektől a világ minden kincséért se válna meg. Ezek a tárgyak örömöt okoznak, szeretjük és nézegetjük őket, jó érzéssel tölt el, ha rájuk nézünk. Ám előfordul, hogy a gyűjtőszenvedély túlnő egyes embereken és élhetetlenné változtatja az életüket - mi rejlik ennek a mélyén és hogyan orvosolható?  

Ám vannak emberek, akik annyira ragaszkodnak a tárgyaikhoz, és olyan nehezen válnak meg tőlük, hogy egy idő múlva a kis doboz mütyürből vagy a polcnyi csecsebecséből először egy kisebb domb, aztán nagyobb hegy lesz, végül kinövik a lakást, és még azt is eltakarja a lom, ami valóban szép és értékes lehet.

Gondolnánk, hogy ettől az illető észhez tér, és elkezdi kidobálni vagy legalábbis szelektálni a felhalmozott tárgyakat, de sajnos az esetek többségében nem így van. Ami másnak egyértelműen kezelhetetlen, és látszik, hogy ez már nem csak a gyűjtögetésről szól, azt az érintett nem látja be.
Nem érzi úgy, hogy bármit is tennie kellene, és hogy segítségre, tanácsra lenne szüksége. Sőt a tanácsot, segítségnyújtást elutasítja, mondván ne szóljanak bele az ő dolgába.

Gyakran előfordul, hogy ezt az állapotot valamilyen trauma okozza,  haláleset, munkahely elveszítése, anyagi gondok stb. Így csak időleges megoldás lenne, ha valaki kirámolná, kitakarítaná az érintett lakását, hiszen mivel a kiváltó ok nem oldódik meg, egy  idő múlva újra telehordaná az otthonát.

Sokan nem tudják, hogy ez egy betegség, azt hiszik, hogy egyszerűen csak rendetlen, piszkos emberről van szó. Bírálják, megvetik, azt mondják, miből állna kitakarítani, nem is képzelik, hogy ez nem csak elhatározás kérdése.



Kinek van igaza? Mi mozgatja a -nekem van- igazam energiát?

2019. február 04.

Az egó egyik legerőteljesebb játéka a "nekem van igazam"energia. Több, mint 40 éve éltem úgy, hogy az igazság harcosának tartottam magam. Az igazságérzetem mindig átlagon felüli volt. Mindig harcoltam a saját igazamért, és csak akkor nyugodtam meg, ha megnyertem a harcot és kimondattam mindenkivel, hogy igen, nekem van igazam. Ismerős?  

Hogy is van ez?

A létezésben van egy körforgás igazságügyben is. Szinte mindenki ragaszkodik a saját igazához. Van, aki kevésbé, van, aki erőteljesebben válik az igazság harcosává. Igazából már kisgyermekkorban rárezgünk erre az energiára, mert amikor a korlátozások, szabályozások elkezdődnek, akkor a gyermeki én tiltakozásba kezd. Kb. 3 éves korra el is érjük azt a pontot, amikor dacba szálunk a szüleinkkel. Erre mondjuk, hogy dac korszak. Valójában a saját eszköztárunkkal próbáljuk kifejezni, hogy nem igazán tetszik nekünk az, amit elvárnak tőlünk.

Mivel a szülők erősebbek, ezért az ebben a korban elnyomott erők sokasodnak bennünk, és nagyobb korunkra már komolyan az igazság bajnokaivá fejlődünk tudatosan és tudattalanul is.

Ahogy telnek, múlnak az évek, évtizedek a harc egyre fárasztóbb lesz. A nagy harcosok közül sokan érzik azt egész életükben, hogy nem értik meg őket. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy az igazukat átvigyék minden helyzetben. A szülői mintákban ez sokszor úgy jelenik meg, hogy a szülő jóhiszeműen próbál segíteni gyermekén. A saját szemszögéből igaza van, de a gyerekből felnőtté vált férfi, nő szemszögéből nézve viszont nincs.

Ez a minta persze az élet minden területén megjelenik. A postától a főnökig, a házastársakkal megharcolt helyzetekig. Végtelen variációkban vagyunk képesek a magunk igazáért harcolni.
De van egy titok, ami képes megváltoztatni ezt a működést, és segít abban, hogy békét találjunk a lelkünkben és harmóniába kerüljünk a külső világgal is.



A zöldteafogyasztás növeli a cukorbetegség kockázat

2019. február 04.

Összefüggést mutatott ki egy nemzetközi tanulmány a zöld tea fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázata között kínai felnőtteknél.

Fotók: pixabay.comA kutatók két 1996-ban megkezdett tanulmány, a Shanghai Women’s Health Study (SWHS) és a Shanghai Men’s Health Study (SMHS) csaknem 120 ezer résztvevőjének adatait elemezték. Ezen két tanulmány adatait rendszeresen felhasználják a rák és egyéb krónikus betegségek hátterében álló genetikai és más biomarkerek, valamint az életmódból fakadó kockázatok vizsgálatára.

Az alanyok egyike sem küzdött diabétesszel a tanulmány kezdetén és mindannyian részletes információkkal szolgáltak teafogyasztási – típus, mennyiség – szokásaikról.

A kínai Futan Egyetem, az amerikai Vanderbilt Egyetem és más kutatóintézetek szakemberei mind a női, mind a férfi alanyoknál a 2-es típusú cukorbetegség fokozottabb kockázatát mutatták ki nagyobb mennyiségű zöld tea fogyasztása esetén.

Az International Journal of Epidemiology című folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók megjegyezték, hogy a zöldteafogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség közötti összefüggést nem befolyásolja az elhízottság vagy a dohányzás.

A szakemberek szerint további tanulmányokra van szükség az összefüggés hátterében álló mechanizmus megértéséhez, de úgy vélik, hogy a tealeveleken maradó rovarirtószerek szerepet játszhatnak a dologban.



Régóta egyedül vagy? Így törj ki a szingliségből!

2019. február 03.

Régóta tengeted már az életed egyedül? Van ilyen. És zavar? Mert ha nem, akkor végül is minden rendben. Kérdés persze, hogy mennyire vagy önmagadhoz őszinte. Mert ugye az is benne van a pakliban, hogy kicsit ciki szinglinek lenni.  

Ezért az egyedülállók gyakran hangoztatják: nincs pasim, de nem is bánom, csak a baj van velük! Jól elvagyok én egyedül is. Így legalább nem kell miattuk idegeskednem.


A magány, az egyedüllét és az önállóság természetesen pozitív hatással is lehet az életünkre. Amikor egyedül vagyunk, akkor végre pontosan úgy viselkedhetünk, ahogy jól esik, és nem kell tekintettel lennünk valaki más igényeire, elvárásaira. Az alkotáshoz, elmélyüléshez szintén az egyedüllét a legalkalmasabb. Ha egyedül élünk, akkor nincs más választásunk, mint hogy minden problémánkat saját magunk oldjuk meg - így talpraesettek leszünk, akik nem ijednek meg néhány akadálytól. Ez jó.

De mi van, ha csak úgy mondom, hogy jól elvagyok én egyedül is, és kifelé mosolygok, befelé azonban zokogok, és szenvedek, mert rettenetesen vágyok már egy kapcsolatra, valakire, akivel közös programjaim vannak, akivel együtt élhetek, akivel megoszthatom a gondolataimat, nem beszélve arról, hogy milyen piszkosul hiányzik már egy ölelés, egy csók, és egy színes, széles vásznú, egész estét betöltő szexuális élmény?

Ha te is ebben a helyzetben vagy, akkor ideje kezdeni valamit magaddal. Ha valóban szingli vagy, akkor örülj, ez a könnyebbik eset. Ha nem vagy igazi szingli, hanem nagyon is párkapcsolatban élsz, de ez a kapcsolat szűkölködik a romantikában, vagy teljes mértékben kiüresedett, csupán a megszokások tartanak benneteket össze, vagy a gyerekek - ebben az esetben nehezebb dolgod van. Először ki kell lépni a régi, kiégett kapcsolatból, ami nem mindig könnyű , de nem is lehetetlen. Mivel ez egy külön fejezet, foglalkozzunk most az igazi szinglikkel, akiknek semmilyen párkapcsolatuk nincsen már hosszú ideje.



A bárányhímlő elleni védőoltásról

2019. február 03.

Megjelent az Európai Unió hivatalos közbeszerzési értesítőjében a kétévesnél fiatalabb gyermekek bárányhimlő (varicella) elleni védőoltásához szükséges vakcinatender; a kétoltásos séma szerinti védőoltáshoz a gyógyszergyártóknak első körben 95 ezer vakcinát kell június 15-ig biztosítaniuk, valamint újabb 90 ezer oltóanyagot 2019. december 15-ig – írta a Világgazdaság.

A védőoltás várhatóan ősztől lesz a Nemzeti immunizációs program része – közölte korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a lap érdeklődésére.

Magyarországon két gyógyszergyártó cégnek van forgalomban bárányhimlő elleni védőoltása. A vakcina elleni kereslet az utóbbi években megduplázódott, 2017-ben csaknem 75 ezer oltóanyagot adtak el, míg a korábbi években csak évi 35 ezret értékesítettek Magyarországon. A társadalombiztosítás által egyelőre nem támogatott ampullák ára valamivel több, mint tízezer forint, a védettséghez kétszeri oltás szükséges.

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente 38-40 ezer bárányhimlőst regisztrálnak, a gyermekorvosok pedig évi százezerre teszik a fertőzöttek számát.



Mágikus tárgyak a lakásban: a tükör

2019. február 02.

Nem is gondolnánk, hogy a tükör sokkal több egy egyszerű hétköznapi tárgynál, amit a mindennapokban használunk. Az anyag szintjéről megközelítve alkalmas arra, hogy megnézzük magunkat kívülről, térnövelő funkciója van stb. Lelki és szellemi megközelítésből nagyon sok érdekes dolgot tudhatunk meg a tükrökről. Ami a legfontosabb, hogy a tükrökkel kapcsolatos ősi hagyományokból a mai korban is meríthetünk saját lakásunk berendezésénél.  

LÉLEKTÜKÖR
A régi korokban a különböző fényes, illetve tükröződő felületeket tükörként használták az emberek. Amikor valaki a saját tükörképét szemlélte, nem szabadott követ dobni a vízbe, mert ez roncsolta az illető lelkét megjelenítő tükörképet és balszerencsét hozhatott számára. Az ember lelkét látták a tükörképben.

Az ún. lelkiismeret aranytükre egy kör alakú tükör volt, amiben megvizsgálhatta saját lelki tisztaságát az ember. Népünk jelképes lélektükrei mindig a nap alakját utánozva, kerek tükrök voltak. Ősmagyar sírokban találtak kerek tükröket és arra következtetnek, hogy a sír lakója pap vagy papnő lehetett. A lélek tükrét a későbbi korokban is használták pl.: a székely kapukon a gyalogos bejárat fölött, ez volt az ún. kaputükör. Ennek az volt a célja, hogy mielőtt valaki a kapun belép, vizsgálja meg saját lelkiismeretét, hogy jó szándékkal érkezett-e.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...382383384...524
hírek, aktualitások

Elég -e „Majd a sírban pihenni”? – Az alvás világnapja alkalmából

2024. április 22.

Az alvás világnapja alkalmából érdemes lehet átgondolni, hogyan is állunk az alváshoz, és ezzel hogyan járulunk hozzá vagy nehezítjük meg a jóllétünket.

Az alvással, pihenéssel kapcsolatban rögtön a következő magyar szólásmondás jut eszembe. „Majd­ a ­sírban ­pihenek” – ezt a mondatot meghallva mentális egészséggel foglalkozó szakemberként össze szoktam ráncolni a szemöldökömet. Ez a szólás, ill. valójában az e mögött húzódó gondolkodásmód, véleményem szerint, egy olyan, a pihenéssel, alvással való negatív kapcsolatról árulkodik. Megakadályozhat minket abban, hogy megfelelően energetizáltak legyünk ahhoz, hogy igazán jól érezzük magunkat a bőrünkben, és életünkben jelenleg és a jövőben is.

Ezt a mondatot különösen gyakran hallom a 60–65 év feletti korosztály tagjaitól, és ez elgondolkodtat. Elképzelhető, hogy azok a generációk egy olyan korban nőttek fel és dolgoztak, ahol nem volt lehetőség megállni és hátradőlni. Most pedig, amikor már lehetne pihenni a nyugdíjas években, már nagyon nehéz „feltenni a lábat” vagy szundítani egyet, hiszen a fejükben visszhangzik az említett szólás. Ez az akkori közvélekedést tükröző mondat egyszerre sarkall örök tevékenykedésre és bélyegzi meg a pihenést (azaz a „semmittevést”).


Pedig aki az alváson spórol, lehet, hogy rövid távon időt nyer, de hosszú távon időt veszít.


Legalábbis azok, akik az alvást kellemetlen kényszerűségnek tekintik, és így is bánnak vele, azok az életminőségükkel (és akár egészségesen töltött életéveikkel) fizetnek. Az alvás szerepével és előnyeivel (hiányában pedig súlyos és összetett következményeivel) foglalkozó kutatások száma olyan népes és egyre gyarapodó, hogy nehéz röviden összefoglalni. Az biztos, hogy ha ezekkel az eredményekkel mind tisztában lennénk, a legtöbben sürgősen elsőrendűvé tennénk a megfelelő alvási rutin és az alvási higiénia kialakítását.


Az alvás ugyanis egy rövid és hosszú távú befektetés testi, lelki és szellemi egészségünkbe.


A megfelelő mennyiségű és minőségű alvással már


rövid távon is frissebbek és kiegyensúlyozottabbak lehetünk,
hosszú távon pedig immunrendszerünk erősítéséhez, agyi egészségünk fenntartásához és lelki folyamataink „megolajozásához” járulunk hozzá.


Természetesen mindig vannak és lesznek „rövidebb éjszakáink” – az élettel együtt járó néha örömteli (pl. csecsemő a családban), néha fájdalmas dolgok miatt (pl. betegeskedő szerettünk miatti aggodalom). Ez az élet része, és ilyenkor természetesen nem a 8 óra alvás az elsőrendű, hanem a biztonság, a kapcsolódás stb. Sokkal fontosabb a nehéz kivételekre való fókuszálás helyett azon gondolkodnunk, hogy amikor a megszokott módon alakulnak a hétköznapjaink, miképpen állunk az alváshoz. Úgy kezeljük-e, mint azt a szupererőt, mellyel számottevően tehetünk a jelenlegi és a jövőbeli testi, lelki és szellemi egészségünkért?

Jó reggelt!

2024. április 22.

Nincs jó reggel kellemes, pihentető éjszakai alvás nélkül. Azután jöhet a szép nap és a kellemes esti készülődés. A jó alváshoz.

Az alvás olyan fontos része az életünknek, hogy álmosítóan sokat hallunk róla. Az álmosság és az alvatlanság számos betegség oka és előidézője, egyre inkább népbetegség; megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk.

A magyarországi alvásegészségügy nemzetközileg is elismert szakemberei, a munkájuk összefogására alakult szakmai-társadalmi szervezet, a Magyar Alvás Szövetség munkatársai újabb kötetükkel, a 2019-ben kiadott Magyar ­alváskönyv 2., átdolgozott kiadásával erősíteni kívánják a globális trendet: az emberiség egyre rosszabbul alszik, ennek megváltoztatása közös feladat.

A legutóbbi esztendőkben sokat változott a világ: világjárvány és háborúk, az élet-körülmények módosulása kihat az alvásunkra is. Az alvással foglalkozó tudományok új irányainak a kijelölése, eredményeinek a mielőbbi hasznosítása mindennapi teendőnk: az orvosoknak, a gyógyítóknak, a betegeknek és az egészséges embereknek egyaránt.

A magunk részéről üdvözlünk és támogatunk minden törekvést, amely közelebb hoz bennünket az alapvető élettani folyamatok, így a fény, az oxigén, a víz alvásunkra és a mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak a megismeréséhez.


Egyre inkább felismerjük, hogy az alvászavarok, miközben számos problémát okozhatnak, valójában rendszerszintű rendellenességek, amelyek többszörösen hátrányos következményekkel járnak.


Felborítják az életritmusunkat, széttördelik a szervezetünk és a lelkünk harmóniáját, kikezdik az egészségünket. Az emberiség egyre kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszik. Elmérgesedett az alváshoz való viszonyunk. A szaktudomány alvásválságról beszél, amely világméretű.


Az amerikai felnőttek 40%-a alváshiányos.
A Nagy-Britanniában végzett felmérések során a megkérdezettek közel egyharmada panaszkodik, hogy a megelőző fél évben éjjelente átlagosan kevesebbet alszik 7 óránál.
A japánok kétharmada hétköznap éjszakánként nem alszik eleget.
Európában a felnőtt lakosság 29,6%-ának vannak alvással kapcsolatos panaszai.
Magyarországon ez a szám megközelítően 40%–a Budapesti Alvásközpont legutóbbi felmérése szerint.



A magyarok tehát rosszabb alvók a kontinens átlagánál.


Ezt személyesen is megtapasztalhatjuk a háziorvosi és az alvás-szakambulanciai rendeléseken, de mindenki érzékelheti a környezetében és saját magán. Az elmúlt negyedszázadban a kommunikációs technológia olyan mértékű fejlődésének vagyunk a részesei és élvezői, amely a kapcsolatteremtés új dimenzióit hozza a mindennapjainkba – a közvetlen környezetünkkel és az egész világgal. Kapcsolattartásra vagyunk beprogramozva: amikor úgy gondoljuk, hogy kikapcsolunk, akkor is az állandóan felfokozott várakozás izgalmi állapotában létezünk, így alvó állapotba kerülni – valljuk be – nem könnyen működik. Hovatovább a fennmaradás, a siker kulcstényezője lesz, hogy ki milyen módon tudja a rendelkezésére álló 24 órát a legeredményesebben hasznosítani. Ez pedig – legalábbis napjainkban – leginkább az ébrenlét meghosszabbításával, az éjszaka rovására lehetséges.

Egyre többen ismerik fel azonban:

Ezért nem szabad halogatni a hallásromlás kivizsgálását!

2024. április 21.



A hallásromlás nem mindig orvosolható hallókészülékkel. Bizonyos elváltozások kapcsán műtétre is szükség lehet ahhoz, hogy a hallásunkat visszanyerjük. Ilyen eset, ha például a fül csontosodási zavara, vagyis otoszklerózis áll a halláscsökkenés hátterében. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy miért nagyon fontos a betegség korai diagnózisa.

Csontosodási zavar a háttérben

A középfülben a három hallócsontocska, a kalapács, az üllő és a kengyel továbbítják a dobhártya rezgéseit a belső fülbe. Otoszklerózis esetén a kengyel elveszti mozgóképességét, ezáltal a rezgéseket nem jutnak el megfelelően a belső fülben található Corti-szerv felé, amely a rezgéseket továbbítja a hallóidegen keresztül az agyba. Ilyen esetben vezetéses halláscsökkenésről beszélünk.

Súlyossági foktól függően a csontosodási zavar elérheti ezt a régiót is, ha pedig már átterjedt a belső fül egyéb területeire, akkor már idegi eredetű halláscsökkenés jelentkezik, melynek kapcsán fülzúgás és szédülés is jelentkezhet. Az otoszklerózis fájdalommal nem jár, de érintheti egyik vagy mindkét fület is.

Kiket veszélyeztet az otoszklerózis?

Az otoszklerózis kialakulásában örökletes tényezők játszanak szerepet, megfigyelhető a családi halmozódás. Emellett feltehetően hormonális okok is állnak a hátterében, mert gyakrabban jelentkezik a pubertás és a várandósság időszakában lévő hölgyeknél. 

Hallásromlás esetén idejében forduljon orvoshoz!

Az otoszklerózist a beteg tünetei, a fül-orr-gégészeti kivizsgálás és az audiológiai vizsgálat eredményei alapján meg lehet diagnosztizálni. Az egyéb, halláscsökkenést okozó betegségek kizárására tympanometriás vizsgálatot is végeznek, ezzel a középfülben lévő levegőnyomást lehet mérni. Így lehet megbizonyosodni például arról is, hogy a halláscsökkenést nem a középfülben lévő folyadék – savós középfülgyulladás – okozza-e. 

A kivizsgálást nem érdemes halogatni, mert a csontosodási zavar magától nem szűnik meg, sőt idővel már a hallás épsége sem visszaállítható.