Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Erre is fontos figyelni az asztmásoknak nyáron!

2020. július 21.

Fotó: gettyimages.com

Asztma esetén fulladást, nehézlégzést, asztmás rohamot is kiválthat, ha az allergiát okozó növény virágpora magas koncentrációban van jelen a levegőben. A pollenjelentés mellett azonban a légszennyezettségi adatokat is érdemes átböngészni, mielőtt szabadtéri programot szervez – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.

Milyen légszennyezettségi értékeket figyeljen?
A levegőben található apró, szabad szemmel nem látható részecskék közt pollenek, égéstermékek, por is megtalálható, ezeket belélegezve, az asztmásoknál jellemző gyulladt légutakat irritálják, felerősítik a tüneteiket. Asztmások esetében különösen a talajközeli ózon és a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése okoz panaszokat, ilyenkor sok betegnél lépnek fel köhögési rohamok, jelentkezik nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén. 

Közvetve is rontja az asztmás tüneteket
A légszennyezettség nemcsak önmagában jelent problémát. A légutakat irritáló szennyeződések belélegzése miatt az asztmás beteg érzékenyebb lehet más triggerekre (rohamot provokáló tényezők) is. Így például a magas légszennyezettség idejére szervezett szabadtéri program után az otthonában található, egyébként panaszt nem okozó allergének, mint például a penész és a poratka is irritálhatja, fokozhatja a tüneteit.

Az ózon inkább nyáron, a részecske szennyeződések inkább télen okoznak gondot
A légszennyezettség bármelyik évszakban lehet magas. Télen, a köd, pára és gyenge légmozgás miatt különösen a nagyvárosokban, forgalmas utak mellett, vegyes tüzelésű fűtés miatt, elsősorban a felhalmozódó kisméretű részecske szennyezés jelent gondot. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.



A nyári sérülések legjobb ellenszere: árnika

2020. július 20.

Fotó: pixabay.com

A nyár egyik elengedhetetlen csodaszere az árnika, amely a világ egyik legérzékenyebb és legnépszerűbb gyógynövénye – egyre többen fedezik fel maguknak itthon is. Az árnika külsőleg alkalmazva gyorsítja a kék foltok és zúzódások gyógyulását, enyhíti az izomfájdalmakat, míg belsőleg homeopátiás formában többek között műtéteknél a vérzékenység csökkentésére alkalmazzák.

A legtöbb ismert gyógynövényt főként a téli időszakban használjuk immunerősítésre vagy megfázás ellen. Pedig a kánikulában is nagy szükségünk van a természetes megoldásokra, ráadásul. Az arnica montana nevű különleges gyógynövényt tengerszint feletti 2000 méter magasságban kézzel szedik a nyári hónapokban, előfordulása azonban egyre ritkább: rendkívül érzékeny növény, ezért ahol az ember megjelenik, onnan az árnika elköltözik.

A virágzó sárga növényt külsőleg és belsőleg egyaránt használják: a sebészek és a traumatológusok gél vagy kenőcs formájában, külsőleg a sérült területek gyulladásának és duzzanatának enyhítésére, belsőleg pedig homeopátiás gyógyszerként a vérzékenység csökkentésére, valamint a gyógyulás gyorsítására.

plasztikai sebészek szintén kedvelt készítménye: a műtétek utáni külső kék foltokat gyógyítják vele külsőleg és belsőleg egyaránt.

A leggyakrabban a sportorvoslásban alkalmazzák. Ha sportolni indulunk a melegben, érdemes egy tubus árnikát az edzőcuccunk zsebébe rejteni, de a masszázsnál is rendkívül hatékony!



Ebben az időszakban magas a veszélyes csípések kockázata

2020. július 20.

Fotó: gettyimages.com

A hetekben elárasztja a piacokat és gyümölcsösöket a friss szőlő és körte illata, az édes gyümölcsök pedig mágnesként vonzzák a méheket és a darazsakat. A rovarok csípése nem csak kellemetlen, de olykor súlyos következményekkel is járhat. Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont allergológusát a csípés következtében fellépő, orvosi segítséget igénylő allergiás reakcióról kérdeztük.

Nem függ a csípések számától
Az allergiák közül is az egyik legveszélyesebb, mivel súlyos, életveszélyes tüneteket, ún. anafilaxiás sokkot is okozhat. Az anafilaxia bármilyen életkorban jelentkezhet például méhcsípés következtében is. Előzetes szűrővizsgálattal nem tudjuk kimutatni az anafilaxia veszélyt, mert ha valaki panaszmentes, nem emlékszik kontaktusra, valószínűleg nem termelődik a szervezetében az IgE ellenanyag. A rovarméreg allergiát sokszor csak azt követően lehet diagnosztizálni, hogy a betegnél előzőleg már megjelentek a tünetek. Segítség lehet azonban a rizikó elemzés: egyes foglalkozások, betegségek, életmód jellemzők esetén gyakoribb az anafilaxia előfordulása.

Nékám professzor hangsúlyozza, hogy az allergia megjelenése nem a csípések számától függ elsősorban!  Bárkinél, bármilyen életkorban, attól függetlenül, hogy addig életében hány méhcsípést szenvedett el, jelentkezhet súlyos allergiás reakció.

Életveszélyes reakció: anafilaxia

Az anafilaxia a rovar csípését követően rövid időn (akár perceken) belül jelentkezhet. Az első tünetek általában a hirtelen kialakuló nagyfokú gyengeség, zavartság, szívdobogás és mellkasi szorító érzés, esetleg légszomj, pánik tünetek, majd émelygés, hányinger, hasi görcsök, székelési inger, sápadtság. Sok betegen erős verejtékezés is megfigyelhető.

A tüneteket döntően a vérnyomás csökkenés okozza, mely végül ájuláshoz, szív megálláshoz is vezethet. Kicsit később duzzanat, ödéma kialakulása, ami a szem körüli szövetek és az ajkak, nyelv jellegzetes elváltozását. Az ödéma azonban nemcsak külsőleg, hanem a légutakban is jelentkezhet, ez pedig a légutak gyakori görcsös szűkületével akár a beteg fulladását is okozhatja.



Jó hírek érkeztek a koronavírus elleni magyar szerről

2020. július 19.

Fotó: gettyimages.com

Minden eddig itthon vizsgált készítménynél hatékonyabban gátolja az új típusú koronavírus fertőzőképességét a magyar kutatók által kifejlesztett fehérjealapú gyógyszer – mondta Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának dékánja, az immunológiai tanszék vezetője a Növekedés.hu-nak adott interjúban.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) égisze alatt működő gyógyszerfejlesztési konzorcium vezetője elmondta, a kezdetektől olyan hatóanyagban gondolkodtak, amely egyaránt képes semlegesíteni a vírust, valamint megelőző védelmet is nyújt, tehát alkalmas a passzív immunizálásra is. Ehhez egy kétkomponensű, fehérjealapú készítményt fejlesztettek, amely felfogható egy molekuláris csapdaként, mert ahhoz a tüskefehérjéhez kapcsolódik, amellyel a vírus a sejtekhez kötődne, így viszont erre képtelen.

Kacskovics Imre az interjúban elmondta, a hatóanyagot az elkövetkező hónapokban kísérleti állatokban fogják vizsgálni. Ezzel párhuzamosan megkezdték az európai engedélyeztetéséhez, illetve a klinikai vizsgálatokhoz szükséges eljárás előkészítését is. Meglátása szerint a klinikai vizsgálatokat legkorábban 2021 végén, 2022 elején lehet elkezdeni.

A dékán azt is elmondta, hogy terveik szerint a hatóanyagot intravénás vagy a bőr alá adott injekció formájában lehet majd beadni. Miután a véráramba kerül, megjelenik a tüdőszövetben, sőt a tüdő léghólyagocskáiba is bekerül. Éppen arra a területre érkezik, ahová a fertőzést követően a koronavírus is bejut, tehát megakadályozza, hogy a vírus megfertőzze a sejteket – olvasható az interjúban.



Ezt kell tenni, ha piros a gyerek torka

2020. július 19.

Fotó: gettyimages.com

Mindenki számára ismerős tünetek közé tartozik a magas láz és a torokfájás. Ezek a tünetek gyakran igen komoly betegséget feltételeznek, amely elsősorban a légutak területét támadja meg. Az általában 3 éves kortól, gyakrabban iskolások között jelentkező fertőző betegség, a tüszős mandulagyulladás nyállal terjed, és egész évben előfordulhat, időnként halmozottan is.

A betegség tüneteiről, a megelőzés és a gyógyítás eszközeiről dr. Ablonczy Mária, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Fül – Orr – Gégészeti osztályának főorvosa beszél.

Miért fontos azonnal kezelni a begyulladt mandulát?

A mindennapos orvosi gyakorlatban egyik leggyakoribb légúti hurut – a fájdalmas, kaparó torok, nyelési nehezítettség, a vizsgáló által látott „piros torok” – hátterében a torokgyulladás, illetve a tüszős mandulagyulladás áll. A gyulladás a torok két oldalán elhelyezkedő mandulákat érinti, amelyek a szervezetet érő fertőzések elleni védekezés egyik első szűrőállomásai. Fontos védekező feladatokat ellátó sejteket tartalmaznak, és ellenanyagokat termelnek, ezért a tüszős mandulagyulladás kezelése különösen hangsúlyos.

Az orrgaratmandula az orrüreg hátsó részében, a garat tetején helyezkedik el, közvetlenül a fülkürt nyílásai mellett. Ha mérete eléri azt a nagyságot, amely tüneteket okoz vagy krónikus gyulladás alakul ki – visszatérő középfülgyulladás, tartós halláscsökkenés, nehézlégzés, krónikus orrmelléküreg-gyulladás – akkor az eltávolítás az egyetlen lehetőség, amelytől tartós eredmény, gyógyulás várható.

„A tüszős mandulagyulladás lehet virális, bakteriális, gombás eredetű. Az esetek kb. 70%-ban a fertőzést több fajta vírus, és csupán 30%-ában Streptococcus pyogenes nevű baktérium okozza. A streptococcus okozta tüszős mandulagyulladás felismerése döntő fontosságú a kezelés szempontjából, ezért gyanú esetén szükséges a torokváladék leoltása vagy a gyorsteszt elvégzése.” – mondta dr. Ablonczy Mária.



Mivel javíthatunk a testképükön?

2020. július 18.

Fotó: gettyimages.com

Erőtlenség, fáradtság, hízás, ingerlékenység, lankadó nemi vágy többek közt jelentős hatással lehet a magabiztosságunkra és a testképünkre is. A női szexualitás összetett dolog, megannyi tényezőtől függ, beleértve a hormonális egészséget és a magunkról alkotott képet is. Ha nem érezzük magunkat magabiztosnak a testünk (vélt vagy valós) hiányosságai miatt, akkor nem fogjuk szexinek sem tartani magunkat.

Amikor meghízunk, kényelmetlenül érezzük magunkat intim helyzetekben is, ami nagy szerepet játszik a szexuális vágy kialakulásában. Az egészséges, kielégítő szexuális élet viszont növeli az oxitocin (boldogsághormon) termelődését, növelve a vágy intenzitását. Így ebből a szempontból is fokozottan törődnünk kell testképünk javításával. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy még a szerény mértékű fogyás is javíthat a libidón. Egy tanulmány szerint azoknál a nőknél, akik lefogytak, javult a szexuális vágy és izgalom mértéke. (Amellett már kb. 4-5 kg leadása segíthet a nemi hormonok egyensúlyának helyreállításában és stimulálásában is.)

Amikor rendben van a hormonrendszerünk, több energiánk van, élénkebbnek érezzük magunkat fizikai, szellemi és szexuális téren. Könnyebben lefogyunk, csökken a puffadás, az esetleges menstruációs és bőrproblémák megoldódnak. Mindezek eredményeként nő az önbizalmunk, megnyugszunk, sokat adunk a külsőnkre, testképünk javul – és lassanként visszatér a libidó…

Mit fogyasszunk, hogy fenntartsuk a hormonegyensúlyt, lefogyjunk, és fokozzuk a nemi vágyat?



Ki lett az év közönségdíjas védőnője?

2020. július 18.

Idén is több tízezren szavaztak az édesanyák legfőbb támaszaira

Az idei nyertes, Sándorné Csamári Éva számára ez a szakma jóval több, mint egy munka:Kőbányai védőnő lett az év közönségdíjas szakembere! A Magyar Védőnők Egyesülete idén is díjjal ismerte el a kisgyermekes családok segítőinek áldozatos munkáját. A Sudocremmel közös kampányában, Az Év Védőnője megtisztelő címért zajló versenyben többszáz hölgy kapott ajánlást és több ezer szavazat érkezett, végül Sándorné Csamári Éva védőnő kapta a legtöbb voksot.

A védőnőket gyakran emlegetik a szülők elsőszámú támaszaiként, de még inkább nevezhetnénk a kisbabák védőangyalainak, akik azon túl, hogy elvégzik a szükséges státuszvizsgálatokat, hasznos információkkal látják el a családokat a gyermek fejlődésével, a neveléssel és elengedhetetlen vizsgálatokkal, oltásokkal kapcsolatban. Tanácsaikkal és megnyugtató szavaikkal lelki támaszt is nyújtanak az édesanyák és édesapák számára.

Bár a szakemberek számára ez jelenti a legnagyobb örömöt és elismerést, fontos szerepüket a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) már 2011 óta minden évben szakmai elismerésekkel honorálja. A Sudocremmel közös pályázatukban pedig a szülők választottját díjazzák. Ezzel kapcsolatban Csordás Ágnes, a MAVE elnöke a védőnők és az ő elismerésük fontosságáról, valamint Az Év Védőnője Díjról osztotta meg gondolatait.

A kitüntetésben részesülő védőnők sokat tesznek a védőnői hivatás társadalmi és szakmai megítélésének javításáért. Nem titkolt szándékunk a Díjjal az sem, hogy megismertessük a lakossággal a Magyar Örökség Díjas, Hungarikumként jegyzett szolgálat védőnőinek mindennapjait, azt, hogy a védőnői gondozás azonnali és közvetlen hatással van a családok életére, mely egy folyamatos és személyre szabott tevékenység. Szeretnénk felhívni a figyelmet a Védőnői Szolgálat értékeire, és nagy öröm lenne számunkra, ha minél több fiatal nő választaná ezt a szép hivatást.”



Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálták

2020. július 17.

Fotó: gettyimages.com

Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nagy Attila vezette kutatócsoportja részben saját fejlesztésű tesztekkel, az eredményeiket a Plos One című szaklapban publikálták – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A főként gyermekkorban kialakuló, akaratlan mozgásokkal és kontrollálhatatlan hangadásokkal járó Tourette-szindróma körülbelül 1 százalékos valószínűséggel fordul elő. Önmagában viszonylag ritka, az esetek jelentős részében más egyéb pszichiátriai betegség, leggyakrabban figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) kíséri, de kapcsolódhat hozzá kényszerbetegség vagy autizmus spektrumzavar is. A tünetek jelentősen megnehezíthetik az érintett gyermekek és családjuk mindennapi életét.

Nagy Attila, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének egyetemi docense kutatócsoportja a mélyagyi struktúrák, azon belül is a törzsdúcrendszer – bazális ganglionok – vizsgálatával foglalkozik. Kutatási területünk széles spektrumon mozog a migréntől a Tourette-szindrómán és a kényszerbetegségen keresztül a borderline személyiségzavarig. Az agykéreg elektromos aktivitásának rögzítése és értékelése mellett fontos vizsgálati módszerük számítógépes tesztekkel a tanulási folyamatok elemzése.

A cikk alapjául szolgáló kutatásokat a budapesti Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulanciával együttműködve végezték el 46, 8 és 18 év közötti Tourette-szindrómás gyermek – és ugyanekkora létszámú kontrollcsoport – bevonásával. A vizsgálatok alapjául egy az Egyesült Államok-beli Rutgers Egyetemen fejlesztett vizuális teszt szolgált, melyet a szegedi kutatók magyarítottak és továbbfejlesztettek, valamint kiegészítettek egy hangalapú és egy audiovizuális feladatsorral is.



Milyen tünetei vannak az ekcémának?

2020. július 17.

Fotó: gettyimages.cmVannak olyan ekcémás, atópiás dermatitises betegek, akiknek az izzadás provokálja a tüneteit, vagy a napfény hatására a meglévő plakkok helyén világos foltok alakulnak ki.

Maga az atópia allergiás reakciók kialakulására öröklött készséget jelent, ami fokozott IgE típusú antitestképződésben nyilvánul meg, és nemcsak ekcémás tünetek jelenhetnek meg, hanem – különösen a későbbi életkorban – asztma, allergiás nátha ill. kötőhártya-gyulladás, valamint csalánkiütés is kialakulhat. Ismert, hogy nemcsak a genetikának van jelentős szerepe a betegség manifesztációjában, hanem a környezeti tényezők is nagy jelentőségűek. Erre utal az, hogy szennyezett levegőjű iparvidékeken nagyobb az atópiás betegek száma, mint a zöldövezetben élőknél.

Milyen tünetek esetén gondoljunk ekcémára?

Az első tünet a bőr szárazsága, valamint a viszketés. Pár hónapos korban az arcon és a hajas fejbőrön látjuk a jellegzetes hámló, vöröses színű foltokat, később a törzsön is kialakulnak a hasonló elváltozások. Ez a csecsemőkori ekcéma. A második életév után gyakran spontán gyógyulást észlelünk, vagy a folyamat átalakul, átmegy a gyermekkori formába, és a csuklókon ill. a végtagok hajlatainak területén látjuk az enyhén nedvedző, hámló plakkokat.



Életmódváltással a mozgásszervi panaszok megelőzéséért

2020. július 16.

Fotó: gettyimages.com

A mozgásszervi panaszokat az esetek többségében a helytelen életmód váltja ki. A túlsúly, a mozgásszegény életmód, ülőmunka, a nem megfelelő mozgásminták, a rossz testtartás gerincferdülést, nyaki és deréktáji fájdalmat, porckorongsérvet, a csigolyák elmeszesedését, ízületi fájdalmat (könyök, térd), bütyköt és kalapácsujjat okozhat.

Ha hosszútávú változást szeretnél, vagy meg szeretnéd előzni egy már kialakult probléma súlyosbodását, akkor a legfontosabb az eddigi életmód megváltoztatása. Ha 8 órát ülsz naponta a számítógép előtt, akkor szerezz be ékpárnát, vagy olyan széket, amiben egyenes háttal tudsz ülni (ez azt jelenti, hogy a gerinc természetes görbületei létrejönnek)! Hordj kényelmes cipőt, mozogj rendszeresen, táplálkozz egészségesen és fordíts időt a pihenésre, próbáld kiiktatni a stresszforrásokat az életedből! Sokan a passzív terápiát helyezik előtérbe (csontkovács, masszőr, súlyfürdő, stb.), de mindez az aktív terápia nélkül csak átmeneti javulást hoz. A porckorongsérvet nem lehet masszázzsal vagy elektroterápiával véglegesen megszüntetni.

Köztudott, hogy az izomzat a mozgás hatására erősödik, lazul el vagy épp nyúlik meg. Az izomegyensúly megbomlása pedig általában évek során alakul ki, ha helytelenül terheljük a testünket. A szakemberek azt mondják, ahány év kellett a kialakuláshoz, annyi hónap kell az izomegyensúly visszaállításához. A mozgás (az aktív terápia) kulcsfontosságú a test egészségének helyreállításához, mert a megrövidült izmokat nyújtani, a gyenge izmokat pedig erősíteni és szintén nyújtani kell.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...388389390...636
hírek, aktualitások

A Látás Világnapja

2025. november 06.

Világszerte minden második ember olyan látásproblémával küzd, amely megelőzhető. A látás világnapja alkalmából az Alensa Optika sokkoló tényeket tár fel, és bemutatja azokat az egyszerű lépéseket, amelyekkel ma elkezdhetjük megvédeni látásunkat. Mert ami ma egy apró változtatás, holnap akár az életünket is megváltoztathatja.

Riasztó statisztikák: a látásproblémák világszerte növekednek

A WHO legfrissebb adatai szerint világszerte több mint 2,2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban, miközben ezek felének megelőzhető vagy kezelhető lett volna megfelelő időben történő beavatkozással. Magyarországon különösen aggasztó, hogy a felnőtt lakosság több mint fele használ valamilyen korrekciós eszközt, szemüveget vagy kontaktlencsét, ami azt mutatja, hogy a látásproblémák hazánkban is igen elterjedtek. Az Alensa Optika szakértői szerint a helyzet sürgős cselekvést igényel: az emberek 80%-a ugyanis csak akkor megy szemvizsgálatra, ha már problémát tapasztal, holott a korai felismerés 20-30%-kal növeli a sikeres kezelés esélyét. „A látás világnapja alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet: sok esetben egyszerű, mindennapi változtatásokkal sokat tehetünk szemünk egészségéért” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.

Globális látás válság, meghökkentő adatok

A WHO 2023-as jelentése szerint 1 milliárd látásproblémát érintő eset megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással . A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a globális refrakciós korrekció (például szemüveghasználat) csupán 65,8%-os szinten áll, ami messze elmarad az egészségügyi célkitűzésektől. A digitalizáció új kihívásokat is hozott, egy példa: az ománi egyetemisták 73,7%-ánál mutathatók ki a számítógépes látási szindróma tünetei, ami a képernyő előtt töltött idő növekvő egészségügyi következményeire világít rá. A jövő sem kecsegtet jobbra: szakértői előrejelzések szerint 2050-re 740 millió gyermeket és serdülőt fog érinteni a rövidlátás, ami generációs szintű egészségügyi válságot vetít előre.

Amikor a gondoskodás élethelyzet lesz

2025. november 06.

A gyógyászati segédeszközök szerepe az otthonápolásban

Egy betegség, baleset vagy műtét után gyakran előfordul, hogy a beteg a kórházból hazatérve további ápolást igényel. A család ilyenkor hirtelen szembesül azzal, hogy az otthoni körülmények nem vagy csak részben felelnek meg az új helyzetnek. A lakás, amely eddig biztonságosnak tűnt, most akadályokkal teli környezetté válik. Az ápolás felelőssége többnyire a hozzátartozókra hárul, akiknek sokszor nincs tapasztalatuk és szakmai ismeretük.

A gyógyászati segédeszközök éppen ebben a helyzetben nyújtanak megoldást: nem pusztán tárgyak, hanem olyan eszközök és technikai segítségek, amelyek megkönnyítik a mindennapokat, biztosítják a beteg méltóságát, és csökkentik a gondozók terheit.

Miért nélkülözhetetlenek az otthonápolásban?

Az otthoni betegellátás egyik legnagyobb kihívása, hogy a családtagok egyszerre vállalják a fizikai és lelki terheket. Egy hozzátartozó ápolása folyamatos jelenlétet, türelmet és erőt kíván. A segédeszközök ebben a mindennapi küzdelemben adnak kapaszkodót.


Mozgást segítő eszközök – botok, járókeretek, rollátorok. Ezek biztosítják a stabilitást, csökkentik az esések kockázatát, és hozzájárulnak az önállóság megőrzéséhez.
Felfekvést megelőző eszközök – antidecubitus matracok, párnák, pozícionáló kellékek, krémek. Megakadályozzák a hosszan tartó fekvésből adódó súlyos szövődményeket.
Higiénés termékek – inkontinencia betétek, vízálló lepedők, speciális tisztálkodási eszközök. Ezek a beteg komfortját és a méltóság megőrzését szolgálják.
Segítő kiegészítők – kapaszkodók, fürdetőszékek, ágymagasítók, párnaemelők. Aprónak tűnnek, de nagymértékben javítják az életminőséget.

Szívritmuszavar – Télen másképpen dobban a szívünk?

2025. november 05.

Van az a pillanat, amikor hirtelen úgy érezzük, mintha a szívünk egy ütemet kihagyna. Vagy épp ellenkezőleg: vadul kalapál, mintha egy maratonra készülne – miközben mi csak ülünk a kanapén. Sokszor legyintünk rá, hogy „biztos csak egy kis stressz” vagy „most fáradtabb vagyok”, pedig a szívritmuszavar (aritmia) komolyabb figyelmet is igényelhet. Különösen télen.

A témában dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa van a segítségünkre.

Amikor nem stimmel a ritmus

A szív működését finoman összehangolt elektromos jelek irányítják. Ezeket a jeleket a szív saját „vezérlőközpontja”, a szinuszcsomó hozza létre, és továbbítja a szívizom felé. Ha ebben a rendszerben zavar támad – akár túl gyors, túl lassú vagy szabálytalan impulzusok formájában –, a szív nem a megszokott ritmusban kezd el verni. Ekkor beszélünk aritmiáról, amelynek több formája is ismert:


Tachycardia – gyors szívverés (percenként több, mint 100 ütés),
Bradycardia – lassú szívverés (percenként kevesebb, mint 60 ütés),
Extrasystole – rendellenes, „közbeékelődő” ütés,
Fibrilláció – remegő, kaotikus szívmozgás, például a gyakori pitvarfibrilláció esetén.


Egy-egy extra dobbanás vagy rövid ritmustalanság nem feltétlenül kóros, főleg fiatalabb korban. De ha ezek ismétlődnek, vagy olyan tünetek társulnak hozzájuk, mint légszomj, mellkasi nyomás, gyengeség vagy szédülés, mindenképpen kardiológiai kivizsgálásra van szükség!