2020. november 19.
A Kaliforniai Egyetem kutatói kifejlesztettek egy különleges pamut arcmaszkot, amely napfénynek kitéve egy óra alatt képes 99,999 százalékban megölni a rárakódott baktériumokat és vírusokat.
Peixin Tang, Gang Sun, Nitin Nitin és kollégái olyan új pamutanyagot akartak létrehozni, amely reaktív oxigénfajokat (ROS – molekuláris oxigénből származó, kémiailag reaktív molekulák) bocsát ki, ha napfénynek teszik ki, megölve az anyag felszínéhez tapadó mikrobákat, miközben mosható, újrafelhasználható és biztonságos használója számára – olvasható az Amerikai Kémiai Társaság közleményében.
A maszkot hordó szermély fertőtlenítheti azt ebédszünetében, ha napfényben tartózkodik, sőt beltéri fények által is hosszabb időt töltve az irodában vagy más épületben, habár ez a napfénynél kevésbé intenzív módja a fertőtlenítésnek.
Az ACS Applied Materials & Interfaces című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmány szerint a kutatók hagyományos pamutanyaghoz 2-dietilaminoetil klorid (DEAE-CI) pozitív töltésű láncait kötötték. Ezt a módosított pamutanyagot megfestették egy negatív töltésű fényérzékenyítő oldatában (egy olyan vegyületben, amely fény hatására kibocsátja a reaktív oxigénfajokat), amelyet erős elektrosztatikus kölcsönhatásban kötöttek a DEAE-láncokhoz.
A kutatók kimutatták, hogy a napfény 60 percen belül megölte az általuk létrehozott anyagra telepített baktériumok 99,999 százalékát, és 30 percen belül semlegesítette a T7 bakteriofágot, egy vírust, amely egyes koronavírusoknál is ellenállóbb a reaktív oxigénfajoknak.
2020. november 18.
Hívhatjuk még maniókának vagy kasszávának is, ugyanazt jelenti! Mégis mi ez a növény féle? Semleges ízvilágú növény Afrika trópusi részein honos és a reformtáplálkozásban hatalmas szerepe van. Listzje, levele egyaránt használatosak a tudatosan táplálkozó konyhájában.
Honnan származik?
A tápióka végülis egy feldolgozott forma, a manióka gyökérből nyert keményítő. Ez a semleges ízvilágú növény Afrika trópusi részein honos. Az afrikai országokban alapélelmiszerként tartják számon, az éhezők megmentője. Elsőként a maják kezdték el termesztését és a ma is használatos gyökerét használták fel. Ma már szinte minden trópusi vidéken megtalálható. Közel 160 faja ismeretes, amelyet sokoldalúan hasznosítanak. Brazíliában kaucsukot nyernek belőle, Afrikában egy zselészerű anyagot, a fufut készítik belőle, az indiánok pedig erjesztett itallá alakítják.
Mit tartalmaz?
A Föld éhező lakosságának napi tápláléka, úgy mint Európában a burgonya vagy Ázsiában a rizs. Levele nagy mértékben tartalmaz fehérjét, vitaminokat, ásványi anyagokat. A gyökér kevesebbet tartalmaz ugyan, de így is fontos táplálék.
2020. november 18.
A cukorbetegségben szenvedőknél legalább kétszer nagyobb az új típusú koronavírus okozta Covid-19-cel összefüggő halálozás kockázata egy friss tanulmány szerint.
A Lancet brit orvosi szaklap csütörtökön közölte a kutatás eredményét, mely szerint “nyilvánvalóvá vált, hogy közegészségügyi vészhelyzet alatt a diabéteszes emberek sebezhetőbbek, legalább kétszeres eséllyel alakul ki náluk súlyos betegség vagy haláloznak el”, miután megfertőződtek az új típusú koronavírussal.
“Azok az emberek, akik cukorbetegek, de nem, vagy nem megfelelően kezelik a diabéteszüket, vagy más betegségeik is vannak, különösen veszélyeztetettek” – állapították meg többek között Ausztrália, Kína, a Dél-Afrikai Köztársaság és az Egyesült államok tudósai és orvosai.
A Johns Hopkins Egyetem globális adatösszesítése alapján majdnem 1,3 millió ember halt meg a SARS CoV-2 okozta Covid-19 következtében.
A hivatalos adatok alapján több mint 52 millióan kapták el a vírust, noha az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) októberben azt közölte, a valós szám akár 700 millió fölött is lehet.
A diabéteszes felnőttek száma a világon 2019-ben a becslések alapján 463 millió volt. Tavaly mintegy 4,2 millióan haltak meg a cukorbetegség vagy szövődményei következtében a tanulmány készítői, köztük a hongkongi Kínai Egyetem és az Imperial College London tudósai szerint.
2020. november 17.
A Covid-19-en átesettek fele heteken át tartó fáradtságot tapasztal a gyógyulást követően is egy ír kutatás eredményei szerint.
Egy mintegy 130 résztvevővel végzett vizsgálat során az egykori betegek több mint fele panaszkodott még hetekkel később is fáradtságra – közölték ír kutatók a Plos One tudományos lapban bemutatott tanulmányukban.
Az, hogy valakinek kórházi kezelésre volt-e szüksége, vagy nem, nem játszik lényeges szerepet a betegséget követő fáradékonyságban a kutatók szerint. A résztvevők 56 százalékát kezelték kórházban Covid-19 miatt.
A 128 vizsgált személy 52 százaléka a fertőzés után még legalább hat héten keresztül tapasztalta a fáradtság tüneteit, többek viszont még tíz hét után is így éreztek. A megkérdezettek 42 százaléka mondta azt, hogy ennyi idő után érezte magát teljesen egészségesnek. “A tanulmány a Covid-19-et követő fáradtság okozta terheket hangsúlyozza. Rávilágít arra is, hogy a betegséget követő fáradékonyság nem áll összefüggésben a megbetegedés súlyosságával” – mondta Liam Townsend, a dublini Trinity College munkatársa, a vizsgálatot végző munkacsoport tagja.
“Ezért nem könnyű megjósolni, kinél hogyan zajlik le a betegség” – emelte ki a szakértő.
2020. november 17.
Egy kutatás alapján világszerte a mélyvénás trombózis okozta komplikációk halálos áldozatainak száma évente meghaladja az emlőrákban, a közúti balesetekben és a HIV-fertőzésben elhunytak számát összesen. A legtöbben nem veszik elég komolyan a trombózis tüneteit, elbagatellizálják annak következményeit. A trombózis azonban nem válogat, kortól, életviteltől függetlenül is bárkinél kialakulhat! Az október 13-ai Trombózis Világnap alkalmából, a betegség veszélyeire hívják fel a figyelmet.
Mindegyikünk szenvedett már el kisebb-nagyobb baleseteket, amely során valamilyen sebesültést szerzett. Normál körülmények között sérülés esetén testünk vérrögöt formál a vérzés megállítása érdekében, amelyet a seb begyógyulása után testünk lebont és eltávolít. Sajnos azonban ez a folyamat nem mindig e szerint a forgatókönyv szerint zajlik. Előfordul az is, hogy valakinél több vérrög formálódik vagy kialakulásának módja eltér. Ennek következménye a tromboembólia, amelynek egyik fajtája a mélyvénás trombózis. Utóbbiról abban az esetben beszélünk, ha vérrög keletkezik, legtöbbször a láb ereiben – főként a combban és a vádliban, de létrejöhet akár a medence és a kar ereiben is.
Mindezek mellett azonban fontos megemlíteni, hogy a tromboembólia kialakulásának esélye magasabb egyes krónikus betegségek esetében: a kemoterápiát igénylő betegeknél, a HIV-fertőzötteknél, az autoimmun betegségben, valamint a krónikus autoimmun betegségben (lupuszban) szenvedőknél.
Mire figyeljünk különösen? Mik a trombózis tünetei?
A mélyvénás trombózis tünetei első sorban a végtagdagadás, a tésztás tapintású bőr, a végtagok felhevülése, a felerősödő görcsölés vagy fájdalomérzet, illetve a bőr elszíneződése vagy bevörösödése. A kialakult vérrög a végtagokból azonban a véna további részeire is átkerülhet. Így alakulhat ki a mélyvénás trombózis egyik legismertebb szövődménye, a tüdőembólia, amely meggátolja a tüdőbe érkező vér áramlását, és légszomj mellett mellkasi fájdalommal valamint szapora lélegzetvétellel is járhat.
2020. november 16.
A koronavírus-járvány miatt mindennapossá vált a kézfertőtlenítő-szerek használata a hagyományos szappanos kézmosás mellett. Nem mindegy azonban, hogy mivel és hogyan végezzük a vírusok elleni fertőtlenítést. A Kézmosás világnapján a Brado fertőtlenítőszereket 40 éve gyártó, a járvány alatt a kórházakat és iskolákat is ellátó szegedi Florin összeállított tíz szabályt, amit érdemes betartanunk a kézfertőtlenítésnél.
Vásárláskor először ellenőrizzük, hogy a fertőtlenítőszer alkalmas-e a vírusok elpusztítására, mert nem mindegyik fertőtlenítőszer ilyen. A bőr-és felületfertőtlenítőkön kötelező feltüntetni, hogy milyen kórokozók ellen hatásosak. A vírusok elleni védekezéshez csak olyan terméket vegyünk, amelyiken szerepel a vírusölő (virucid) hatás. Természetesen az is jó, ha a szernek ezen felül baktériumölő (baktericid), gombaölő (fungicid, yeasticid) hatása is van.- Az alkoholtartalmú kéz- és felületfertőtlenítők közül a 70-80 százalékban etanolt (etil-alkoholt) és/vagy izopropilt tartalmazó szerek a leghatásosabbak. Az összetevők arányát ellenőrizni tudjuk a termék címkéjén.
- A fertőtlenítő hatású folyékony szappanoknak más az összetétele, nem vagy kisebb mennyiségben tartalmaznak alkoholt, de ettől még hatásosak. A csomagoláson ezeknél is szerepelnie kell, hogy mi ellen hatásosak, vírusok ellen csak a virucid készítmények jók.
- A fertőtlenítőszer használatakor figyeljünk az előírt behatási idő betartására, azaz arra, hogy mennyi időre van szüksége a szernek a vírusok elpusztítására. Ha például egy fertőtlenítő folyékony szappant túl hamar lemosunk, nem tudja kifejteni teljesen a hatását. Az elégséges behatási idő a vírusok ellen lehet akár egy perc is.
- A kézfertőtlenítésnél arra is figyeljünk, hogy az egész kézfelületünket alaposan dörzsöljük át, mossuk meg. A „szokásos” gyors kézmosásnál gyakran kimaradnak a kéz egyes részei, holott ezeken ugyanúgy ott lehetnek a kórokozók.
- Az alapos kézfertőtlenítéshez egyszerre van szükség a teljes bedörzsölésére, és annak kivárására, hogy a szer kifejthesse hatását. A kórokozók jelentős része a kezünkön marad, ha bármelyiket rosszul csináljuk.
- A vírusok elleni védekezésben fontos, hogy a kezünket és a gyakran használt felületeket rendszeresen fertőtlenítsük. A bőr- és felületfertőtlenítésre a megfelelő szert használjuk, hogy a leghatékonyabban fejthesse ki a hatását. A szerek összetétele a legmegfelelőbb hatás érdekében eltérő, ezért a fertőtlenítőt mindig arra és úgy használjuk, amire és ahogy a csomagolásán szereplő leírásban ajánlják.
- Otthon, az irodában és a munkahelyen tegyük lehetővé a könnyű és gyors kézfertőtlenítést. Érdemes a táskánkban is magunkkal vinni kis kiszerelésű gélt, törlőkendőt vagy sprayt, hiszen nem mindenhol találunk fertőtlenítési lehetőséget, ahol egyébként az indokolt lenne.
- A fertőtlenítőszereket olyan helyre tegyük, hogy kisgyermek ne tudjon hozzáférni. Mindig tartsuk be a csomagolásukon szereplő óvintézkedéseket, tárolási, környezetvédelmi és hulladékkezelési szabályokat.
- A kézfertőtlenítő szerek fontosak a vírusok terjedése ellen, de rendszeres használatuk igénybe veszi, kiszárítja a kezünket, ezért érdemes naponta bekennünk kézápoló géllel vagy krémmel. Segítségükkel megőrizhetjük bőrünk egészségét, természetesen védekezőképességét a fertőtlenítőszerek gyakori használata esetén is.
2020. november 16.
A páfrányfenyő (Gingkobiloba) ősei már közel 270 millió éve megjelentek a Földön, a ma ismert páfrányfenyő 65 millió éve fejlődött ki. A rendkívül ellenálló növényt az utóbbi pár százéveben több gyógyászati célra is alkalmazták, az agyra gyakorolt jótékony hatásait azonban csak 20. század közepén igazolták. Ezt követően azonban hamarosan több ginkgótartalmú készítmény is megjelent a piacon.
A ginkgó kedvező hatásai elsősorban a levélben található anyagok antioxidáns, véralvadásgátló és vérkeringést fokozó hatásához kötődnek. In vitro tesztek, állatkísérletek és humán vizsgálatok is bizonyítják, hogy a páfrányfenyő leveléből készült kivonat (a legtöbb vizsgálatban az EGb 761 jelzésű, szabadalmaztatott kivonatot használták) kedvező hatásokkal rendelkezik különféle demencia-típusok esetén.
A levél kivonata javította a kognitív funkciókat enyhe kognitív zavarral küzdők és demenciás betegek esetén is, az egészségesekre gyakorolt memóriajavító hatás azonban nem igazolt. A páfrányfenyő hatásosságát klinikai vizsgálatok igazolják Alzheimer-, vaszkuláris- és keverttípusú demenciák esetén: a levél standardizált kivonatával (EGb761) szignifikánsan jobb eredményeket értek el, mint a placebóval, valamint a hatás nem különbözött az Alzheimer-kór kezelésében használt szintetikus gyógyszerétől (donepezil). A kivonat alkalmazásával az Alzheimer-kórral járó szorongás, depresszió, valamint fülzúgás (tinnitusz) is szignifikánsan csökkenthető.
A növény kedvező hatásához több vegyület (flavonoid-glikozidok, terpenoidok) is hozzájárul, a gyógyászatban használt levél tartalmaz azonban olyan anyagokat is (ginkgolsavak), amelyek kedvezőtlen hatásokkal rendelkeznek. A ginkgolsavak allergizáló, DNS-károsító, és az ideg- valamint immunrendszerre mérgező hatásai miatt fontos, hogy csak olyan terméket használjunk, amelyben ezen vegyületek mennyisége nagyon alacsony (<5 ppm). Gyógyászati célra tehát régóta használt és vizsgált, jól meghatározott összetételű kivonatokat tartalmazó gyógyszerek alkalmazása javasolható.
2020. november 15.
A koronavírus-pandémia kapcsán a vizsgálatok fókuszába kerültek azok a vitaminok, amelyek erősíthetik az immunrendszer funkcióit, és hozzájárulhatnak a fertőzések megelőzéséhez, könnyebb legyőzéséhez.
Az immunrendszer erősítésében szerepet játszó vitaminok közül a laikusok általában a C-vitamint nevezik meg elsőként. Noha tény, hogy a C-vitamin szerepet kap az immunrendszer funkcióinak támogatásában, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az A-, a B- vagy a D-vitaminok szerepe legalább ennyire fontos lehet.
A-vitamin
Az A-vitamin szervezetbeni funkcióinak a részletes megismerése a jövőben hozzásegíthet a különféle fertőzésekkel szembeni védekezési folyamatok hatékonyabbá tételéhez [1].
B-vitaminok
A vitaminok hiánya, különösen a B6- és a B12-vitamin alacsony szintje, befolyásolhatja azt, hogy az immunrendszer kellőképpen veszi-e fel a harcot a szervezetbe behatoló mikroorganizmusokkal szemben.
C-vitamin
A C-vitamin – mint ismert antioxidáns – védi a szervezet sejtjeit azoktól az oxidatív károsodásoktól, amelyeket az immunsejtek által termelt, a patogének elölése céljából előállított szabad gyökök jelentenek. Emellett a C-vitamin stimulálja a fehérvérsejtek termelődését, amelyek a baktériumok és a vírusok okozta „támadások” kivédésében játszanak szerepet.
D-vitamin
Mivel a D-vitamin előnyösen befolyásolja az immunrendszer működését, a felső légúti megbetegedések (pl. influenza, tuberkulózis) megelőzésében is szerepe lehet. A D-vitamin adagolása akár 42%-kal csökkentheti a légúti infekciók előfordulási gyakoriságát.
2020. november 15.
Idén is szavazhatnak a szülők az év legjobb intézményére és munkahelyi közösségére
Egy szülő számára megnyugtató, ha a csemetéje a bölcsődében teljes biztonságban, szakértő pedagógusok kezei között, a kis játszópajtások körében tölti a vidám és boldog hétköznapjait. Úgy érzi, megtalálta a gyermeke számára tökéletes közösséget és meghálálná azt az odafigyelést, amit a csemetéje a kisgyermeknevelőktől kap? Most megköszönheti Az Év Bölcsődéje díjra való jelöléssel.
Gyakorta a kényszer szüli a helyzetet, hogy a munkájuk miatt elfoglalt szülők – akik nem számíthatnak állandó nagyszülői segítségre – bölcsődébe íratják a csemetéjüket. Persze olyan is előfordul, hogy a csöppség szociális fejlődése felgyorsul és igényli a vele egykorúak társaságát. Bárhogy is legyen, a felelősség és a döntés meghozatala mindenképp nehéz, hiszen a megfelelő intézmény, így az ott dolgozó kisgyermeknevelők kiválasztása is kulcsfontosságú.
„A Gyermek akkor érzi jól magát a bölcsődében, ha érzelmileg és fizikailag is biztonságban tudhatja magát a csoportjában, ennek a kulcsa pedig a kisgyermeknevelőkhöz való kötődés kialakulása. Ha bízik a nevelőkben, megtanulja, hogy számíthat rájuk és a kisebb-nagyobb problémáival, kéréseivel mer hozzájuk fordulni. Az érzelmi biztonság teremti meg az alapot a további bölcsődei fejlődéshez, tanuláshoz” – nyilatkozta a témában Vida Ágnes gyermekpszichológus.
A profi szakemberek nemcsak a kicsik fejlődésében játszanak szerepet, hanem erősítik a szülők bölcsődébe vetett bizalmát is.
2020. november 14.
A gyerekekkel való együttélés nem befolyásolja a kockázatát annak, hogy a felnőttnél az új koronavírus okozta súlyos tünetek alakulnak ki – állapították meg brit kutatók.
A szakértők kilencmillió, 65 év alatti felnőtt február és augusztus közötti adatait elemezték, hogy összehasonlítsák a gyerekkel egy háztartásban és a gyerek nélkül élők koronavírus miatti súlyos tüneteinek kockázatát – írja a BBC.com.
Megállapították, hogy a 18 év alattiakkal való együttélés nem növeli annak rizikóját, hogy valaki a SARS-Cov-2 miatt súlyosan megbetegedjen, vagy esetleg meghaljon az új koronavírus okozta Covid-19 következtében.
A Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete (LSHTM) és az Oxfordi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy általános iskolás korú vagy annál fiatalabb gyerekekkel együtt élő felnőttek esetében nem nagyobb a koronavírus-fertőzés vagy az ezzel kapcsolatos kórházba kerülés esélye.
Sőt, ők mintegy 25 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg Covid-19 következtében, mint a gyerek nélkül élők. A tudósok úgy vélik, ennek hátterében az egészségesebb életvitel állhat, mely a gyerekeket nevelőket jellemzi egy korábbi vizsgálat szerint.
A középiskolás korú gyerekekkel élő felnőttek esetében kissé – nyolc százalékkal – nagyobb az esélye a koronavírus-fertőzésnek, de nem emelkedik a kórházba kerülés rizikója. Ezeknél a felnőtteknél 27 százalékkal kisebb a kockázata, hogy meghalnak a betegség következtében. Vélhetően egészségesebbek, mint a hasonló korú gyerektelenek.
Az egyelőre még nem publikált tanulmány a február és augusztus közötti időt vizsgálta, tehát átfogta azt az időszakot is, amikor a brit iskolák nyitva voltak, és azt is, amikor március 20. után nagyrészt bezártak és csak néhány gyerek látogatta az intézményeket. Szintén magában foglalta a nyári szünetet is, de az iskolák szeptemberi újraindítását már nem.
