2021. április 09.
Hogyan óvjuk látásunkat a monitorok korában?
A fejlett világ társadalmaira egyre jellemzőbb, hogy egész napunkat a kütyüink társaságában töltjük, 8-10 óra számítógépes munkát követően otthon is a képernyő előtt ülünk.
Az elterjedt rémhírekkel ellentétben a mai monitorok első generációs társaiknál sokkal biztonságosabbak, a képernyőhöz kötött munka azonban még mindig komoly megterhelést jelent a szem számára. A Czeizel Intézet szemész szakorvosának segítségével csökkenthetjük a túlerőltetés okozta panaszokat.
A munkakörök átalakulása és a szabadidő eltöltésének megváltozott szokásai miatt ma már életünk nagy részét az online világban töltjük. Szervezetünk azonban nincs felkészülve a folyamatos digitális jelenlétre, többek között a szemünk egészsége is kárát láthatja okoseszköz-függőségünknek. Becslések szerint 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz, de a tartós látásromlás mellett sokan olyan mindennapos tünetekkel küzdenek, mint a fáradt, égő szem érzése, homályos látás, könnyezés vagy viszketés.
A monitorok előtt ugyanis kevesebbet pislogunk, a fókuszálás miatt pedig hajlamosak vagyunk gyakran hunyorítani. Ezek a változások és az irodai légkondicionáló a szemfelszínt borító könnyfilm kiszáradásához vezet, a fokozott igénybevétel ráadásul a szemizmok túlerőltetését is magával vonja. Szemeink kímélését kezdjük a munkaeszközünk optimalizálásával. „A számítógépet érdemes pontosan középre, a szemünktől minél messzebb, a képernyő nagyságától függően 50-110 cm távolságra elhelyezni, a monitor közepe pedig lejjebb legyen az előrenézés sugaránál. A fényerőt állítsuk közepesre, a használt betűtípus mérete pedig háromszorosa legyen annak, amit még könnyedén el tudunk olvasni” – javasolja dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa. „Ülőmunkát végzők esetében egyébként is elengedhetetlen az óránként beiktatott 10 perc séta, ezt a szünetet a szemünk is megérdemli. Ha nem tudunk felállni, válasszuk a szemtornát: csukott szemmel végezzünk körkörös szemmozgásokat, majd néhány másodpercig fókuszáljunk egy távoli adott pontra.”
2021. április 08.
Az edzés előtt fél órával fogyasztott erős kávé fokozza a zsírégetést egy spanyol kutatás szerint.
A Granadai Egyetem (UGR) pszichológiai karának tudósai kimutatták, hogy a fél órával aerobikgyakorlatok előtt fogyasztott koffein (egy erős kávénak megfelelő mintegy 3 milligramm per kilogrammnyi) jelentősen megnöveli a zsírégetés mértékét – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon.
Emellett kimutatták, hogy a délután végzett testmozgás esetében a koffein hatása erőteljesebb, mint a délelőtti mozgásnál.
A Journal of the International Society of Sports Nutrition című tudományos lapban bemutatott vizsgálatukban a kutatók azt akarták meghatározni, hogy a koffein, a sportteljesítmény növelésére a világon leggyakrabban alkalmazott ergogén anyag valóban megnöveli-e a zsír oxidációját, vagyis égését testedzéskor.
Annak ellenére, hogy táplálékkiegészítőként való fogyasztása meglehetősen elterjedt, jótékony hatásának tudományos bizonyítása hiányos.
A zsírégetés növelésére általánosan a reggel éhgyomorra történő edzést javasolják, ugyanakkor ennek nincsen tudományos alapja, hiszen nem tudni, hogy ennek oka a reggeli edzés maga vagy pedig az, hogy hosszú idő telt el táplálkozás nélkül – fogalmazott Francisco José Amaro-Gahete, az UGR kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatásban 15 férfi vett részt, koruk átlagosan 32 év. Hetente négy edzést végeztek, előtte 3 milligramm per kilogramm koffeint vagy placebót fogyasztottak reggel 8 vagy délután 5 órakor, az edzést megelőzően. “A vizsgálat eredménye szerint az aerobikedzés végzése előtt 30 perccel bevitt koffein a napszaktól függetlenül növelte a zsír oxidációjának maximumát” – mondta Amaro-Gahete.
A zsíroxidáció mértékének változását is megerősítette a kutatás: a délutáni értékek magasabbak voltak, mint a reggeliek ugyanannyi idejű koplalást követően. Az eredmények szerint ugyanakkor a reggel, kávét követően végzett edzés hasonló mértékű zsírégetést idéz elő, mint az azonos délutáni testmozgás koffein nélkül.
Összességében tehát a koffeinbevitelt követő délutáni testedzés a legoptimálisabb a zsírégetést megcélzó sportolók számára.
2021. április 08.
A magyar lakosság jelentős hányadát érintő gyulladásos bőr- és bélbetegségek kialakulásának hátterét föltérképező 1,5 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással megvalósított, ötéves országos kutatási program zárult le – tájékoztatta a konzorciumot vezető Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Az SZTE, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem 11 kutatócsoportjának célja annak feltárása volt, hogy a külvilággal érintkező határfelületeken található szervek sejtjeinek egymás közötti kommunikációja miként vesz részt a bőr és a béltraktus gyakori gyulladásos és immunológiai betegségeinek kialakulásában. A vizsgált betegségek között volt például a serdülőkorúak 80-85 százalékát érintő akné, az ekcéma, a magyar lakosság 2-3 százalékát érintő pikkelysömör, a gyomor- és bélrendszeri megbetegedést provokáló gluténérzékenység, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás.
Kemény Lajos, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a konzorcium szakmai vezetője közölte, a kutatás igazolta, hogy a kiválasztott betegségekben megfigyelhető kóros elváltozások hátterének közös a jellemzője. Az érintett szervekben a felépítő sejtek, valamint a szervek közötti kommunikáció ugyanis nem megfelelően működik, ami a kóros válaszreakciók láncolatát elindítva járul hozzá a gyulladásos folyamatok kifejlődéséhez. A most lezáruló alapkutatási projekt témájául szolgáló tudományos felvetést ilyen megközelítéssel korábban még nem vizsgálták, vagy nem tárták fel minden részletében.
“A mai napig nem értjük pontosan, hogy milyen patogén folyamatok zajlanak a vizsgált betegségek létrejöttében. Napjainkban ezen kórállapotok kezelése messze nem megoldott, többnyire a betegség kialakulására közvetlenül ható terápia helyett csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Így változó hatékonysággal csak csökkenteni tudjuk a tüneteket, meggyógyítani nem” – hangsúlyozta az akadémikus. A 2016-ban elindult program eredményei alapot szolgáltathatnak a betegségek kialakulását megelőző oki terápiák kidolgozásához.
A projekt eredményeit bemutató csütörtöki online tudományos konferencián elhangzott, hogy az akut hasnyálmirigy-gyulladás előfordulása az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett. A betegség a súlyos esetekben 30 százalékos halálozással jár, ennek egyik oka a specifikus terápia hiánya.
2021. április 07.
A skóciai Edinburgh-hoz közeli Roslin Intézet valamint a japán Nagoja Egyetem kutatócsoportjai felfedezték, hogyan hat az évszakok váltakozása a madarak agyának egy részére - tudósított a BBC. Kiderült, hogy az agyalapi mirigyhez közeli sejtek tavasszal egy hormont választanak ki, így a madár gyakrabban kezd énekelni, hogy magához vonzza jövendőbeli párját.
"Eddig is tudtuk, hogy az agy mely részére van hatással az évszakok váltakozása, de azt nem, hogy pontosan mi is történik ott" - magyarázza Peter Sharp, a Roslin Intézet kutatója. "Most sikerült azonosítani a tavasszal lejátszódó agyi folyamat fő jellemzőit".
A kutatók egy vadonatúj technológiát alkalmazva, egy "genomcsip" segítségével a japán fürj 28 ezer génjét vizsgálták át. A madarakat ezt megelőzően a hosszabb-rövidebb nappaloknak megfelelően különböző ideig világították meg. Kiderült, hogy az agy felületén elhelyezkedő sejtek génjei bekapcsolódtak, mihelyst több fény érte a madarakat, és elkezdték kiválasztani a pajzsmirigyserkentő hormont (TSH).
A TSH-t eddig csak a növekedéssel és az anyagcserével hozták összefüggésbe. Most a kutatók felfedezték, hogy közvetetten eléri, hogy az agyalapi mirigy nemi hormonokat, gonadotropinokat bocsásson ki. Ezek pedig végezetül megnagyobbítják a madár heréit, ami azt eredményezi, hogy az belekezd párcsalogató énekébe.
2021. április 07.
Szájon át bevehető gyógyszert tesztelnek Izraelben a koronavírus ellen – írta a The Times of Israel című helyi hírportál.
Az Oramed Pharmaceuticals nevű izraeli gyógyszergyár szájon át bevehető tablettát fejlesztett ki, amely a lap szerint forradalmasíthatja a koronavírus elleni küzdelmet az immunizálás felgyorsítása révén.
Az Oramed az indiai székhelyű Premas Biotech jövendő oltóanyagának egyadagos, orális változatát készítette el. Az izraeli vállalkozás azt reméli, hogy hamarosan elkezdhetik az emberi tesztelés első fázisát, és fél év alatt be is fejezhetik a teljes tesztelési folyamatot.
Eddig állatkísérletekben, sertéseknek adták be a készítményt, és azok a megfelelő mennyiségben ellenanyagot termeltek a koronavírus ellen. “Ez a gyógyszer sokkal gyorsabb és egyszerűbb oltást tesz lehetővé számunkra. Nem kell klinikára, orvosi rendelőbe menni, a tabletta akár a postaládába, otthonába is megérkezhet” – ecsetelte a módszer előnyeit Mirjam Kidron, a cég tudományos igazgatónője.
A két vállalat Oravax márkanéven közösen tervezi a szer piacra dobását, és ennek érdekében új céget alapítottak Oravax Medical néven.
Az Oramed korábban “orális fehérjeszállító platformot” fejlesztett ki az inzulin beviteléhez, amely gyógyszerük a tesztelés utolsó fázisában jár, és hamarosan a világ első ilyen termékévé válhat.
A Magyarországról származó, Nobel-díjas és Izrael-díjas biokémikus, Avram Hersko a vállalkozás egyik tudományos tanácsadója.
2021. április 06.
A jácint továbbra is a húsvéti virágok egyik legjellegzetesebb növénye, illatos, rengeteg színben elérhető, és locsolkodásnál is elengedhetetlen ajándék. Hogyan gondozzuk, hogy sokáig megmaradjon?
Barkával, ágakkal, pillangós és tündéres dekorációval szemrevaló asztali dekorációt készíthetünk az ünnep előtt. A természetes alapok, fonott kosarak igazán trendiek 2010 tavaszán. Ugyanakkor az antikolt hatású alapok, mint például a díszített csészék is jól mutatnak a húsvéti reggeli mellett.
Tavaszváró tippek a virágok szerelmeseinek
A vágott virág hosszabb ideig marad szép, ha…
- vázába helyezés előtt 1-2 centiméternyire, enyhén ferdén visszametsszük és lemossuk minden virág szárát.
- a virágokat kimosott, tiszta vázába helyezzük.
- kioldjuk a csokrot összefogó drótot, madzagot.
- a virág száráról a vízbe kerülő leveleket, bimbókat letörjük
- a virággal telt vázát nem állítjuk kályha vagy fűtőtest, napos vagy huzatos ablak közelébe.
- a hervadó virágok „újjáéleszthetőek”, ha pár órára vízfürdőbe helyezzük őket.
+1 A virágok élettartama növelhető, ha vizükbe egy kanál cukrot helyezünk. Ez azonban fajtafüggő – érdeklődj a virágostól!
2021. április 06.
Lassan elkezdjük összeállítani az ünnepi menüsort és beszerezni a főzéshez szükséges alapanyagokat. A tervezés során azt is tartsuk szem előtt, hogy hisztamin intolerancia esetén a füstölt húsok, sonkák mellett a csokitojás és a kalács is kellemetlen tüneteket okozhat.
Jelen van a szervezetünkben
A hisztamin egy olyan molekula, ami egyes sejtekben (hízósejt, eozinofil sejt, bazofil sejt) tárolódik, onnan külső hatásra felszabadul. Ilyen sejtek az egész szervezetben elszórtan helyezkednek el, a hisztamin receptorok pedig a bőrben, bélrendszerben, légutakban, keringésben, vérképző szervekben, sőt még az idegrendszerben is megtalálhatóak – mondta el dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ez azt jelenti, hogy ezeken a helyeken képes hatást kifejteni, vagy – ahogyan mi érzékeljük – tüneteket okozni.
A hisztamin okozza a jól ismert allergiás tüneteket is
Allergiás folyamatokban a felszabaduló hisztamin révén alakulnak ki a csalánkiütések, a hörgőszűkület az asztmásokban, az orrfolyás a szénanáthásokban. Különböző módon az erek, a bél és az idegrendszer is reagál erre az anyagra. A tünetek kezelésére antihisztamint szoktak adni az orvosok. Ezek a készítmények meggátolják, hogy a hisztamin a receptorokhoz kötődhessen, ezáltal lecsökken a hisztamin hatása és ezzel együtt a tüneteink is.
Három okból is magasabb lehet a hisztaminszint a szervezetben
eeNemcsak a szervezetben termelődik és szabadul fel a hisztamin, hanem kívülről is be lehet vinni: egyes ételeknek magas a hisztamintartalma, vagy éppen a hisztamintermelést, -felszabadulást segítik, fokozzák a szervezetben. Léteznek olyan ételek, ill. gyógyszerek is, amik a hisztamin lebontását akadályozzák meg. Egy másik speciális eset, amikor már eleve, maga a hisztaminbontóenzim szintje nagyon alacsony a szervezetben és ez okozza az allergiás jellegű tüneteket. Ezt nevezzük hisztamin érzékenységnek, vagy hisztamin intoleranciának.
2021. április 05.
Az ételintoleranciával küzdő emberek körében a tojásfehérje és a tojássárgája is benne van a leggyakrabban gyomorbántalmakat és bélpanaszokat okozó ételek listájában, a páciensek közel harmadát a mustár és a torma is irritálja, míg a sonkát közülük szinte mindenkinek gond nélkül befogadja a gyomra – derül ki abból az összesítésből, amelyben 376 emésztőszervi gondokkal küzdő páciens ételintolerancia vizsgálatának eredményét dolgozta fel a Magyar Preventív Gasztroenterológiai Társaság (MAPPET).
A tojás, egyes gabonák és az oloajos magvak okozzák a legtöbb bajt
A tejfehérje, a tojásfehérje és a tojássárgája, egyes gabonafélék és olajos magvak okoznak a leggyakrabban puffadást, hasfeszülést, hasmenést, székrekedést, gyomorgörcsöt azoknál az embereknél, akiknél ételintolerancia mutatható ki.
A húsokkal általában nincs gond
Ezzel szemben a panaszokkal gasztroenterológus szakorvoshoz forduló pácienseknél a különféle húsok – akár sertés, akár baromfi – jellemzően nem okoznak irritációt.
Amint dr. Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus főorvos, a MAPPET vezetőségi tagja rámutat, ennek az a magyarázata, hogy más típusú fehérjék találhatók az egyes ételekben és ételadalékokban.
A magyarázat
Az ételintoleranciával küszködő emberek bélrendszerében a tejben, a tojásban, a búzában, a kukoricában, a babban vagy az olajos magvakban lévő fehérjék váltanak ki legnagyobb arányban gyulladást, aminek következtében a bél immunrendszere Immunglobulin G ellenanyagot termel.
Ez a fajta hatás a húsféleségekre nem jellemző, ezért van, hogy a húsvéti asztalon lévő sonka kevesebbeknél okoz panaszt, mint a főtt tojás, a torma vagy a mustár.
Az ételintolerancia és az ételallergia más és más betegség
– A kutatásunkban összegzett 376 ételintolerancia vizsgálat eredménye nem azt mutatja meg, hogy általánosságban melyik étel az egészséges és melyik nem. Arról ad információt, hogy azoknál az embereknél, akiknél régóta fennálló gyomorbántalmaik és bélpanaszaik hátterében nem találtunk szervi elváltozást, de kimutatható volt az ételintolerancia, náluk melyik ételek lehettek a bajok okozói – magyarázza Takáts Alajos.
2021. április 05.
Az egészségre is veszélyesek lehetnek a hamis locsolókölnik, a bizonytalan eredetű termékeket ezért kerülni kell – olvasható a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettesének közleményében.
Pomázi Gyula az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban kifejtette, hogy a hamis parfümök allergiás reakciókat, kiütéseket, asztmát, de akár arcüregi problémákat is okozhatnak. Vásárláskor ezért meg kell vizsgálni a csomagolást. A laza, gyűrött vagy hiányzó celofán elárulja a hamisítványt, míg eredeti terméken nincs hiba, elütés, nem csúsznak el rajta a betűk. A feltűnően olcsó parfümöket szintén nem tanácsos megvenni – tette hozzá.
A közleményben hangsúlyozták, hogy az Európai Bizottság adatai szerint 2017-ben, és 2018-ban 18 millió eurós kárt okoztak a legális gyártóknak, kereskedőknek a kétes eredetű, túlnyomórészt Törökországból érkező termékek. Magyarországon a legutóbbi vizsgálat szerint a veszteség 2015 és 2018 között elérte a 800 millió forintot.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azóta is jelentős mennyiségben foglal le ilyen tételeket, az elmúlt hónapban például 15 ezer hamis illatszert találtak egy budapesti raktárban – tették hozzá.
Ugyanakkor a vásárlók évről évre tudatosabbak; egy belföldi felmérés szerint 2011-ben még csupán 66 százalékuk utasította el a bizonytalan eredetű illatszereket, tavaly viszont már 86 százalékuk. Ilyen termékeket főképp az utcán, piacokon vásárolnak, de egyre nagyobb az internetes beszerzések aránya is. Legnagyobb biztonsággal az ellenőrzött üzletekben, áruházláncokban lehet megfelelő minőségű kölnit vásárolni – jegyezte meg Pomázi Gyula.
2021. április 04.
A húsvéti talán az egyik leggazdagabb és legsokrétűbb szimbólumrendszerrel rendelkező ünnepünk. A húsvéti szokások széles tárházában ma már szinte szétválaszthatatlanul kapcsolódnak össze a zsidó és a keresztény hagyományok, valamint a pogány mondavilág szimbólumai, ezek közül talán a legismertebb a húsvéti tojás.
A tojás kultusza és szimbolikája
A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenekelőtt az élet szimbóluma, a kereszténységben pedig az újjászületést jelzi. A tojással kapcsolatos szokások és hiedelmek több ezer éve jelen vannak az emberiség hiedelemvilágában. A kőkorban az asszonyok tojást tartottak szülés közben a kezükben, hogy gyermeküket megvédjék a gonosz szellemektől.
A tojásfestés története
A legenda szerint Ostara, a germán istennő birtokolt egy különleges madarat, ami színes tojásokat tojt. Egy nap az istennő a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta a madarat, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Ostara ünnepén a germánok egymásnak tojást adtak és megették, más források szerint elásták azokat.
Nem csak nyugati példákat találtak a régészek erről a hagyományról: Magyarországon avarkori sírokban is leltek már festett, mintákkal ellátott tojásokra. Az első írásos emlékek a témában Anonymus idejéből, a XIII. századból maradtak ránk.
A húsvéti tojás
Először 1615-ben, Strassburgban említik a húsvéti tojásokat. Ezek eredetileg egyszínűek voltak. Nyugat-Európában a leginkább elterjedt szín a piros, Kelet-Európában pedig az arany volt és csak a 17. században kezdték többszínűvé festeni, illetve különféle mintákkal ellátni a tojásokat.
A tojást tojó húsvéti nyúl képe az 1700-as években az Egyesült Államokban is megjelent. A pennsylvaniai holland telepesek az “Osterhase” vagy “Oschter Haws” (azaz a Húsvéti Nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek. Az ünnepi szokás szerint a jó gyerekek színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól gondosan kikészített sapkáikba.
