Januári fogyókúra: így tartsuk be az újévi fogadalmunkat

2019. január 08.

Január a nagy fogadalmak időszaka, amikor is a legtöbben a súlyfeleslegüktől szeretnének megszabadulni. Februárra azonban mégis elfogy a lendület, és a kitűzött célokat csekély mértékben vagy egyáltalán nem sikerül elérni. De vajon mi lehet ennek az oka és mit tehetünk ellene? A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének alábbi tanácsaival sikerre viheti a fogadalmát.

Ezért nem szabadulunk a kilóktól

Talán mind tettünk már újévi fogadalmat január elsején, amelyet az első két hétben gond nélkül sikerült is betartanunk, de utána mégis alábbhagyott a kezdeti lelkesedés. Ez különösen veszélyes akkor, ha épp súlyvesztés a célunk, mert amellett, hogy a sikertelenség kedvünket szegheti, nemcsak hogy visszatérhetünk a fogadalmunk előtti súlyunkhoz, de még felül is múlhatjuk azt. A probléma abban gyökerezik, hogy sokan valójában még nem állnak készen arra, hogy megváltoztassák a rossz szokásaikat, illetve olyan célokat fogalmaznak meg, amelyeket szinte lehetetlen megvalósítani.

Tűzzünk ki reális célokat!

A sikertelenség nemcsak a testsúlyunkra, de a közérzetünkre és az önbecsülésünkre is komoly hatást gyakorol. „Ahelyett, hogy azt mondjuk, egy év alatt le fogok adni 30 kilót, tűzzünk ki rövidebb távú célokat! Határozzuk meg a fogyás mértékét heti fél-maximum egy kilogrammban, ami még a szervezetünk számára is biztonságos és könnyen tartható” – figyelmeztet Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Ráadásul a mérsékeltebb, de folyamatos súlyvesztéssel kisebb az esélye annak, hogy a leadott kilók újra visszaszökjenek. „Jelenleg a magyar felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A rendszertelen étkezés, a reggeli elhagyása, a kalóriában gazdag ételek fogyasztása és az inaktív életmód mind hozzájárulnak ahhoz, hogy súlyfelesleg alakuljon ki. Ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk, olyan jó szokásokat kell kialakítanunk, mint a mindennapos reggelizés vagy heti két-három óra sportolás, ez pedig nem megy egyik napról a másikra” – int türelemre az elnök.

A túl alacsony hőmérséklet növeli a halálozás kockázatát

2019. január 08.

A túl alacsony hőmérséklet növeli a korai halálozás és a betegségek kialakulásának kockázatát egy kínai tanulmány szerint.

A legideálisabb, vagyis a legalacsonyabb halálozási arányt eredményező hőmérséklet a 22,8 Celsius-fok. Az ennél alacsonyabb, illetve magasabb hőmérséklet is a halálozás és a betegségek kialakulásának nagyobb kockázatával jár. Az alacsony hőmérséklet hatása azonban hosszabban tartó és súlyosabb, mint a magasabb hőmérsékleté.

A Kínai Járványügyi és -megelőzési Központ, valamint a sanghaji Fudan Egyetem 5 klímazónában lévő 272 kínai városban 2013 és 2015 között történt több mint 1,8 millió, nem balesetből bekövetkező halálesetet vizsgált.

A halálok okai között szerepeltek szív- és érrendszeri megbetegedések, szívkoszorúér-betegségek, légzőszervi megbetegedések, stroke és krónikus obstruktív légúti betegség (COPD).

A tudósok a hőmérsékletet négy kategóriába sorolták: szélsőségesen hideg (-6,4 és 1,4 Celsius-fok közötti), mérsékelt hideg (1,4 és 22,8 Celsius-fok közötti), szélsőségesen meleg (29 és 31,6 Celsius-fok közötti) és mérsékelt meleg (22,8 és 29 Celsius-fok közötti) kategóriába.

Eredményeik alapján arra jutottak, hogy a halálesetek 14,33 százaléka alacsony vagy magas hőmérséklethez köthető. Ezen belül a legmagasabb kockázat a mérsékelt hideghez (10,49 százalék) és a mérsékelt meleghez (2,08 százalék) kapcsolódott.
Amikor emelkedett a hőmérséklet, a halál kockázata előbb gyorsan csökkent, majd lassan ismét emelkedni kezdett 22,8 Celsius-fok után.

A szélsőséges hideg hatásai több mint 14 napon át tartottak, miközben a szélsőségesen magas hőmérséklet hatására megnőtt kockázat szinte azonnal eltűnt, legfeljebb csak 2-3 napig tartott.

Egy gén, amely segíthet a rák gyógyításában

2019. január 07.

Ausztrál tudósok azonosítottak egy gént, amely az immunválasz irányításban játszik kulcsszerepet és “segíthet a rák és az autoimmun betegségek gyógyításában”.

Ausztrália tudományos kutatási szervezetének (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation, CSIRO) tudósai hétfői közleményükben azt írták, hogy a gén, amely a fertőzésekre és betegségekre adott immunválasz irányításában működik közre, több mint 500 millió éve jöhetett létre az embernél sokkal primitívebb szervezetekben.

Cameron Stewart, a kutatók egyike elmondta, hogy vírusok tanulmányozása közben azonosították a gént. “A vírusok nem tudnak önállóan szaporodni, gazdagénekre van szükségük ehhez. Átfogó vizsgálatokat végeztünk az egész géntérképen, hogy megtaláljuk a vírus szaporodásához szükséges emberi molekulákat” – magyarázta.

A munka nagyjából három évig tartott, nagy biológiai biztonságú laboratóriumban kellett dolgozniuk, mivel halálos, gyógyíthatatlan kórokat okozó vírusokat is vizsgáltak. Eredményeiket a Journal of Biological Chemistry című szaklap tette közzé.

A kutatók szerint a gén azonosítása olyan új kezelések kifejlesztéséhez vezethet, melyek számos betegség, a rák, a diabétesz és gyulladások, köztük a sokízületi gyulladás ellen lehet hatásos.

Immunrendszerünk citokin nevű jelzőmolekulákat állít elő, amelyek azzal segítenek a védekezésben, hogy megakadályozzák a vírusok és más kórokozók osztódását, ezáltal a betegség kialakulását – írta Stewart.

A depresszió 10 lépcsője: ha az aljára értél, ne áss tovább!

2019. január 07.

A környezeted állítja, hogy depressziós vagy, sőt az a legrosszabb, hogy követelik tőled, hagyd abba! Járj utána, hogy valóban depressziós vagy-e, vagy csak a pihenés szükséges időszaka jött el számodra! Tíz lépcsőfok, amin szembesülhetsz magaddal. Önismeret, görbe tükör, meditáció. Nyugi, felszínre hozunk!  

A Foci VB nem érdekel, sőt a világ sem érdekel. Se a főzés, se bevásárlás nem motivál. Sem kedvelt, sem utált tevékenységeid.

2. tünet
Nem örülsz a kedvenc csapatod által szerzett gólnak, de még a fűtésszámla csökkenése sem hozz lázba.

3. tünet
A súlyod diétázás és sportolás hatására hirtelen csökkeni kezdet.

4. tünet
Többet alszol, mint gyerekkorodban, és egy-két átdurmolt napot követően az álmatlanság oly mértékben tör rád, hogy a VB aznapi meccsét  a külföldi csatornák egyikén többször is megnézed.

5. tünet
Ingerlékennyé és türelmetlenné válsz, de akármennyire is burkolod ezt, már a környezeted is jelzi, hogy a határokat súrolod.

Derékfájás mögött a hamstring izmok kötöttsége is állhat

2019. január 06.

Az amúgy is rövidülésre, zsugorodásra, túlfeszülésre hajlamos hamstring izmok, az urbanizációs ártalmak pl. sok ülés illetve bizonyos sporttevékenységek (pl. ugrás, futás) hatására még kötöttebbé válnak.

Mikor gyanakodhatunk arra, hogy hamstring rövidülés áll a panaszunk hátterében? 
– Fájdalom a fartájék, ülőgumó, derék tájékon, amely a comb hátsó, belső részére is kiterjedhet, akár térd alá is.
– Fájdalomfokozódás járáskor, futáskor.
– Háton fekvésben a nyújtott lábunkat nem tudjuk kb. 80 fok fölé felemelni.
– Nem tudunk nyújtott lábbal előrehajolni.

Mi a teendő?  –  Hamstring nyújtás! Medencestabilizálás! Testtartásjavítás!

Javasolt naponta pár percet nyújtani, de legalább heti 3x. Sportolóknak, főleg futóknak kötelező! A gyakorlatokat végezhetjük fekve, ülve, állva.

Érdemes gyógytornász-fizioterapeuta segítségét igénybe venni, mert a helytelenül kivitelezett gyakorlatok hatástalanok, sőt derékfájást okozhatnak. A rosszul végzett nyújtógyakorlatok az izmok sérülését okozhatják. Törekedni kell az optimális medenceállás elérésére, az alsó végtagi izomerő arányosságára, a törzs stabilitásának elérésére, valamint a törzs- és az alsó végtag flexibilitására. A hamstring izomzat okozta fájdalmat pedig nem szabad összetéveszteni az ülőideg okozta fájdalommal pl. isiász, porckorongsérv!

Az éjszakai köhögés okai és kezelése

2019. január 06.

Beteg és a hálótárs számára egyaránt zavaró, ha álmából rendszeresen kellemetlen köhögésre ébred. Az éjszaka folyamán jelentkező köhögés kiváltó okairól és kezeléséről dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász nyilatkozott.  

Ne bagatellizálja el a tüneteket!
A köhögés során a légutak a benne levő gyulladásos váladéktól, oda került idegen anyagoktól, portól, gázoktól igyekszik megszabadulni, ezért gyakran jelentkezik légúti fertőzések kísérő tüneteként, akár a fertőzés lezajlását követő hetekben is – magyarázza a sokszor zavaró tünet előnyeit dr. Hidvégi Edit. Bizonyos esetekben súlyosabb betegségek – bronchitis, tüdőgyulladás, COPD, tüdőrák, vagy asztma - kezdeti tünete is lehet, így jelentőségét semmiképp sem szabad lebecsülni. Elhúzódó köhögéses panaszokkal - vagy ha egyéb tünet, például magas láz is társul mellé - mindenképp forduljunk orvoshoz, a kezelés ezután a diagnózis függvényében folytatódhat. Az éjszaka jelentkező köhögés hátterében, kiváltó tényezőként az alábbi panaszok is felmerülhetnek: hátsó garatfali csorgás, reflux, allergia, asztma, vérnyomás csökkentő készítmények szedése, dohányzás.

Az éjszakai köhögés egyéb lehetséges okai
Reflux esetén, fekvő helyzetben a gyomorsav könnyen visszajut a nyelőcsőbe, vagy egészen a garatig, ahol így köhögést idézhet elő. Légúti fertőzés, krónikus orrmelléküreg-gyulladás következtében jelentkezhet hátsó garatfali csorgás: az orrváladék a garat felé távozik, ezáltal köhögésre ingerli a beteget. Az éjszaka folyamán jelentkező köhögésnél mérlegelni kell az allergia lehetőségét is, ilyen esetben leggyakrabban háziporatka, vagy a lakásban tartott háziállat által okozott tünetekre gondolunk – mondja a Tüdőközpont orvosa. Az elhúzódó köhögés az asztma első tünete is lehet, ezért vizsgálatokkal ezt is érdemes kizárni. ACE-gátlók - a vérnyomáscsökkentők egy csoportja - szedése is okozhatja a panaszokat, ilyen esetben érdemes a kezelőorvossal konzultálni a gyógyszer cseréjéről. A fentieken kívül a dohányzás - akár passzív formában is – hozzájárulhat a tünetek megjelenéséhez.

Összefüggés van a légszennyezettség és a vetélés között

2019. január 05.

A Utahi Egyetem kutatói összefüggést mutattak ki a légszennyezettség és a vetélés fokozott kockázata között.

A Fertility and Sterility című szaklapban közzétett tanulmányukban a kutatók arra jutottak, hogy a Utah állam legsűrűbben lakott régiójában – Wasatch Front – élő nőknél magasabb, 16 százalékos a vetélés kockázata a szennyezett levegőnek való rövid távú kitettség hatására.

Matthew Fuller és Claire Leiser kutatók retrospektív kutatást végeztek több mint 1300 várandós nő részvételével, akik a 20. hét előtt bekövetkezett vetélést követően fordultak segítségért az egyetemi kórház sürgősségi osztályához 2007 és 2015 között.

A kutatók megvizsgálták a vetélés kockázatát egy 3 vagy 7 napos időszakban, amely a levegőben lévő három fő szennyezőanyag koncentrációjának csúcspontját követte. Ezek a szennyezőanyagok a nitrogén-dioxid, az ózon és a finomszemcsés anyagok, vagyis a mikroszkopikus por- és koromszemcsék (particulate matter, PM).

A kutatásból kizárták azokat a nőket, akik Utah államon kívül éltek. “Mi tényleg csak a nagyon ritka eseteket látjuk egy nagyon szűk időablakban. Az eredmények nem a teljes képet adják” – idézte Leisert a Science Daily tudományos hírportál.

Azoknál a nőknél, akik a levegő megnövekedett nitrogén-oxid-szinjének voltak kitéve, némileg megnőtt a vetélés kockázata. A finomszemcsés anyagok azonban nem növelték lényegesen a vetélés kockázatát.

“Bár egy igazán különleges földrajzi területen élünk, a problémák, amelyekkel a légszennyezettség terén szembesülünk, egyáltalán nem különlegesek. Ahogy a bolygó melegszik és a népesség növekszik, a légszennyezettség egyre nagyobb gondot jelent és nemcsak a fejlődő országokban, hanem az Egyesült Államokban is” – fogalmazott Fuller.

A Wasatch Front területén, elsősorban a téli hónapokban egy-egy rövidebb időszakra jelentősen romlik a levegő minősége. A szakértők hat különböző minőségű területet határoztak meg és megfigyelték mind a hat területen a páciensek adatait.

Mi áll a krónikus fáradtság szindróma hátterében?

2019. január 05.

Az összetett tünetegyüttessel, többek között hosszan tartó fizikai és mentális kimerültséggel járó krónikus fáradtság szindróma (chronic fatigue syndrome – CFS) okait kutató tudósok szerint az ok abban kereshető, hogy egyes emberek immunrendszere jóval aktívabban reagál az egészség elleni támadásokra.

A CFS világszerte több mint 17 millió embert érint, akik gyakran ágyhoz kötöttek és képtelenek elvégezni olyan napi tevékenységeket, mint a tisztálkodás vagy a táplálkozás.

A kutatók egy interferon alfa nevű szert alkalmaztak, hogy előidézzék a szindróma modelljét és arra jutottak, hogy azok a páciensek, akik a kezelésre hiperaktívan vagy túlzón reagáltak, sokkal hajlamosabbak voltak a súlyos kimerültségre.

“Első alkalommal mutattuk ki, hogy azok, akik hajlamosak CFS-hez hasonlatok betegségekre, túlműködő immunrendszerrel rendelkeznek az azt érő kihívás előtt és alatt is” – mondta el Alice Russell, a King’s College London pszichiátriai, pszichológiai és idegtudományi intézetének munkatársa, a kutatás vezetője.

Az állapot, valamint annak kutatása erősen vitatott részben azért, mert lehetséges okai és a gyengítő tünetek nagyon kevéssé ismertek.

Az interferon alfát a hepatitisz-C fertőzés elleni kezelésként alkalmazzák, és ugyanúgy aktiválja az immunrendszert, mint egy erőteljes fertőzés. Sok ilyen szert kapó páciens extrém fáradtságot tapasztal a kezelés során, többen pedig hónapokkal a gyógyszerkúra befejezése után is érzik a krónikus kimerültséget.

Nem fogja kinőni a gyermekkori kancsalságot

2019. január 04.

A gyerekek körülbelül 4 százalékát érinti a kancsalság valamilyen formája. Az egyik leggyakoribb szembetegség lehet veleszületett, vagy 2-3 éves korban jelentkező, akár rejtett kancsalság is. Tévhit, hogy a kétszemes látást úgyis kinövik a picik: a kezeletlen kancsalság látásromláshoz és koncentrációs zavarokhoz vezethet. Szemorvos segítségével időben felfedezhetjük az intő tüneteket.

Egészséges gyermekeknél általában 3 hónapos korban már megfigyelhető a két szemgolyót egyszerre, megfelelően irányító folyamat megléte, a két szem együttműködése, vagyis a térlátás pedig a kicsi 3-10 éves kora között alakul ki. „Kancsalságnak a két szem nézővonalának eltérését nevezzük. Ilyenkor a szemek összehangolt működése sérül, az egymást keresztező szemtengelyek miatt az ideghártya különböző pontjaira vetül a közvetített kép. Az így kapott kettőzött információ zavart okoz az idegrendszerben, amit a kicsi agya az egyik szem blokkolásával próbál kiküszöbölni” –mondja Dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemorvosa. „A kancsalságnak számos fajtája létezik, beszélhetünk az iránya szerint befelé térő, kifelé térő, vagy függőleges kancsalságról, de osztályozhatjuk a betegséget kiváltó okok szerint is – veleszületett, fénytörési hiba miatt kialakuló, rejtett kancsalság, stb. Bármelyik típust, vagy arra utaló tüneteket észleljük is, mindenképpen szemorvoshoz kell fordulni!”

Már az első kötelező szűrővizsgálat előtt felfedezhetjük a tüneteket

Gyakran a ráutaló panaszok ellenére is csak az iskolakezdést megelőző szűrővizsgálatnál derül fény a látásproblémára. Pedig előfordul, hogy fáradtság és erős szemterhelés mellett időnként kancsalít is a gyerek, de a gyakori fejfájás, hunyorgás, visszatérő szemgyulladás is mind intő jelek lehetnek. Semmiképpen se bagatellizáljuk el a gyerek panaszait, mert súlyosabb betegséget is jelezhet, illetve tartós látásromláshoz vezethet.

Vörösáfonyás-narancsos-gyömbéres chutney

2019. január 04.

Hagyományosan ezt a chutney-t pulykasült mellé fogyasztjuk, de nagyon jól illik svéd húsgolyóhoz vagy hideg, főtt sonkához is. Vadraguhoz is adható a főzés vége felé, hogy gyümölcsös ízt kapjon.  

5 cm friss gyömbér, felszeletelve
1 kis rúd fahéj darabokra törve
3 szem egész szegfűszeg
500 g friss vörös áfonya
500 g savanykás alma, meghámozva, magháza nélkül, feldarabolva
120 g szárított vörös áfonya
1 narancs leve és reszet héja
300 g kristálycukor 400 ml fehérborecet

Elkészítése:
1. Helyezzük a gyömbért és a fűszereket egy kb. 12 cm-es muszlindarabra. Csücskeit fogjuk össze, és kössük meg szorosan konyhai zsineggel.

2. A muszlinba kötött fűszereket és az összes többi hozzávalót tegyük lekvárfőző fazékba vagy nagy lábasba. Kis lángon melegítsük, amíg a cukor feloldódik.